Minden lakosba belekapaszkodnak a falusi csokból kimaradó önkormányzatok
Azok az ötezernél kevesebb lakosú települések, amelyek nem kerültek rá a falusi csokban részt vevő falvak listájára, akár örülhetnének is, hiszen ez azt jelenti, hogy valamit jól csinálnak. Az országos átlagnál jobban sikerül megtartani a lakosságukat egy olyan helyzetben, amikor a vidéket leginkább rohamos elnéptelenedés jellemzi. Végigtelefonálva néhány ilyen kormányzatot azonban kiderül, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű.
Van, ahol a közeli munkalehetőség miatt most is új utcák létesülnek, de van, ahol a szegényebb lakosság magas gyerekvállalási kedve ellensúlyozza az elvándorlást és a halálozást. És van olyan polgármester is, aki arra panaszkodik, hogy a statisztikához képest valójában sokkal kevesebben élnek a faluban.
Néhány hónap múlva, július elsején startol a falusi csok, a kormány család- és lakástámogatási programja, amely kifejezetten az elnéptelenedő vidéki kistelepüléseket próbálja felrázni.
A program lényege, hogy az igénylők a hagyományos csokkal ellentétben lakásvásárlás és -építés mellett felújításra is költhetik a pénzt, amennyiben csökkenő népességű falvakban szeretnének ingatlant.
Ezen kívül a falusi csokra az általános csok-szabályok vonatkoznak.
A kormány áprilisban állt elő annak a 2486 településnek a listájával, amelyek részt vesznek majd a programban. Ezek mind ötezer fő alatti falvak, ahol 2003. január 1-je óta az országos átlagnál nagyobb mértékben fogy a lakosság.
Két héttel ezelőtti cikkében az Index viszont térképre tette azokat az 5 ezer fő alatti lakosságszámú településeket, amelyek kimaradnak a falusi csokból. Ezek a kritériumok alapján lehetnek csak kis mértékben csökkenő, vagy akár növekvő népességű falvak is, a lényeg, hogy valamilyen úton-módon 2003 óta sikerült megtartaniuk a lakosságukat.
A fővároshoz és a nagyobb megyei jogú városokhoz közel fekvő falvaknál az ok egyértelműnek tűnik:
a város vonzása miatt még nem kezdték el elveszíteni a lakosságukat, vagy még növekedhetett is a népesség a városból kiköltözők miatt.
A nyugati határszélen fekvő településekre pedig, ahogyan azt egy korábbi riportunkban már bemutattuk, a vonzó ausztriai munkalehetőségek miatt költöznek sokan.
De mi a titka azoknak a falusi csokból kimaradó kistelepüléseknek, amelyek távol esnek a nagyobb városoktól, vagy az ország olyan részein találhatók, ahonnan hosszú ideje már inkább elköltöznek az emberek? Öt ilyen falu polgármesterét kérdeztük erről.
Panelból kiköltöző családok cserélnek helyet idősekkel
A Kazincbarcikán működő BorsodChem látja el újabb és újabb beköltözőkkel a legfrissebb adatok szerint 642 fős, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vadnát. Azon a környéken szinte ez az egyetlen ötezer fő alatti település, amelynek van olyan jó lakosságmegtartó ereje, hogy kimaradjon a falusi csokból.
A kisvárostól alig öt kilométerre fekvő faluban leginkább az üzem dolgozói telepednek meg, és mivel általában családos emberek, képesek ellensúlyozni az elvándorlás és a halálozások jelentette fogyást. Így Vadna lakossága az elmúlt években nemhogy nem fogyott, de évente néhány fővel növekedett is – magyarázta az Abcúgnak Bencze Péter, a falu polgármestere. Az elmúlt tíz évben nagyjából harminc család telepedett meg a faluban.
Bencze elmondta, hogy
az önálló kertes házat fenntartani már képtelen idősek gyakran cserélnek helyet a kisvárosból kiköltöző, családalapító fiatalokkal, de azért új házak is épülnek a településen.
Az önkormányzat tett is ezért.
A településvezetés még 2004-ben, egy nagyobb mezőgazdasági külterületet csatolt Vadna belterületébe, ezzel beépíthetővé tette azt. A három utcányi terület kiépítése, közművesítése nagy befektetés volt az önkormányzatnak, ami ráadásul csak majdnem 15 évvel később látszik megtérülni. Bencze szerint ugyanis épp az elmúlt hónapokban értékesítették az utolsó építési telket. Azért kellett ennyi időnek eltelnie, mert a 2008-ban kezdődő gazdasági válság miatt egy időre teljesen leálltak a telekvásárlások. 2015 óta nőtt meg újra az érdeklődés a vadnai házhelyek iránt.
A falusi csok bevezetésével azonban attól tart a polgármester, hogy a környéken ingatlant keresők inkább választják majd a programban részt vevő településeket Vadnával szemben. Pedig itt is van most kapásból legalább 5-6 családi ház, amit meg lehetne vásárolni.