Minden lakosba belekapaszkodnak a falusi csokból kimaradó önkormányzatok
Még a szovjet laktanya is lakóparkká alakult
Tolna megyében Kaposszekcső az egyetlen ötezer fő alatti település, ahol nem lehet majd igényelni a falusi csokot. Az alig 1500 lakosú falu a Pécs-Budapest vasútvonal mentén fekszik, de ez önmagában még nem lenne elég magyarázat a népességmegtartó erejére, hiszen a megyében más kistelepüléseknek is van ilyen kedvező fekvése.
Kaposszekcső aduásza a település határában lévő ipari park, amit a 90-es évek végén hozott létre közösen Kaposszekcső és Dombóvár önkormányzata, hogy hasznosítsák a két település között akkor már évek óta üresen álló, egykori szovjet laktanya melletti területet. Az ipari parkban több tucat vállalkozás működik, a falu legtöbb lakója itt dolgozik.
A szovjet laktanyából pedig közben “Liget lakótelep” lett, a laktanya részét képező tiszti lakások felújításával és eladásával ez a terület is benépesült.
Egy 2003-as sikeres Új Széchenyi Terv-pályázattal pedig 26 lakásos társasházat húzott fel az önkormányzat, ami azóta is a falu tulajdonában van. Bérlakásokként adják ki őket.
“Felelősségteljes önkormányzati munka is kellett hozzá, hogy legyünk olyan jó helyzetben, hogy most kimaradjunk ebből a programból” – magyarázta Csapó Gyuláné polgármester. 2008 óta ugyan megtorpant egy kicsit a növekedés, de szerinte ez leginkább annak tudható be, hogy elfogytak a beépíthető üres telkek, és a megüresedő ingatlanokat is nagyon hamar értékesítik. Az önkormányzat itt is bővítésre készül: “50 teleknyi mezőgazdasági földterületet vásároltunk, amit már átminősítettünk, most a közművek kiépítése van folyamatban. Egy már meglévő utca folytatása lesz az új terület.” Kaposszekcsőn alsó-felső tagozatos általános iskola működik, és a falu óvodája is telt házzal üzemel, épp most merült fel, hogy a következő tanévben egy harmadik csoportot kell majd indítani a növekvő gyereklétszám miatt.
A szegények vállalnak gyereket, nekik kellene a csok
Somogy megye déli részén van Ötvöskónyi, egy nagyjából ezer fős kis falu, aminek a polgármestere, Pusztai László nagyon nem ért egyet a falusi csok részvételi kritériumaival.
Pusztai azt mondta, Ötvöskónyiban is megfigyelhető az a friss országos kutatásokkal is kimutatott demográfiai trend, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű, tehát jó eséllyel szegényebb nők vállalnak nagyobb kedvvel gyereket.
Pusztai szerint ezek a születések ellensúlyozzák a természetes fogyást és az elvándorlást, ami miatt szerencsére nem veszít a falu a lakosságszámából, sőt. Pusztai rögtön hozzátette: leginkább ezeknek a szegény családoknak lenne szükségük a falusi csok jelentette támogatásra. Sokan ugyanis enélkül nem tudnak elköltözni a szüleik házaiból, amelyek ráadásul jórészt a település szegregátumában állnak.
“Pedig lenne bőven megürült és megvásárolható családi ház a falu központibb részén is”
– magyarázta a polgármester, aki szerint “azért egy településvezetőnek méreg”, hogy a faluja kimarad egy ilyen programból. Azzal is tisztában van, hogy a kormány szigorúbb feltételekhez köti majd a falusi csok igénybevételét, amelyek között szerepel a legalább egy éves társadalombiztosítási (tb) jogviszony. Ez Ötvöskónyiban is sokak számára tenné elérhetetlenné a támogatást, “de ha a rászorulók 80 százaléka kapásból ki is esne, a maradék 20 százaléknak akkor is óriási segítség lenne” – mondta a polgármester.
Néhány szegény, szegregátumban élő családnak azért így is tud segíteni az önkormányzat: nemrég sikerrel pályáztak azon a “Szegregált élethelyzetek felszámolása” című pályázaton, amelyről más települések kapcsán már sokat írtunk. Így a településvezetés megvásárolhat és felújíthat néhány házat a faluban, amiket aztán a jelenleg szegregátumban élő családok használatába adhat. Pusztai szerint már elindult a projekt “humán része”, szakemberek képzésekkel, beszélgetésekkel és szociális munkával készítik elő a lakosságot a várható változásokra.
Háromszázezres támogatás a helyben lakást vásárlóknak
Az ország egyik leggyorsabban kiürülő megyéje az ország északkeleti csücskében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, mégis van néhány falu, ahol a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint nem fogy a lakosság 2003 óta.
Az egyik ilyen falu a most 1043 főt számláló Szorgalmatos, ami Tiszavasvári és Tiszalök között fekszik, a megye nyugati részén. Kovács Ildikó, a falu polgármestere az Abcúgnak elmondta, 2002 októberében lett önálló település a falu, ekkor vált le – népszavazás eredményeként – Tiszavasváriról, ahová közigazgatásilag tartozott. Akkor, azaz lassan 17 éve 950 lakosa volt Szorgalmatosnak, és Kovács Ildikó szerint több mindennek köszönhető, hogy azóta nemhogy csökkent, de 90 fővel nőtt is a falu lakossága.
Egyfelől, mert “sok a 3-4-5 gyerekes család”, másfelől, mert aki Szorgalmatoson telepedik le, annak nagy valószínűséggel lesz is a környéken munkája. Kovács Ildikó szerint a legtöbben Tiszaújvárosban, valamelyik nagy cég gyárában dolgoznak, de sokan élnek a szorgalmatosiak közül kamionozásból is.
Kovács Ildikó szerint az önállósodás óta 50-60 lakás épült Szorgalmatoson, van köztük olyan, amelyhez csokot is felvettek, de az önkormányzat is igyekszik támogatni a helyben letelepedést. Egy online elérhető képviselő testületi jegyzőkönyv szerint például 2013-ban összesen 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatással tudták segíteni a helyben lakást építőket.
“A KSH adatai nem a valóságot tükrözik”
Más helyzetben van az ugyancsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de az ukrán határhoz közelebb található Jéke. Kovács József jobbikos polgármester állítja, hogy félrevezető a KSH adatait figyelembe venni a falusi csokban résztvevő települések meghatározásakor, legalábbis az olyan, határmenti településeknél, mint amilyen Jéke is.
“Két okból sem tükrözik a valóságot a KSH számai. Az egyik, hogy sok ukrajnai magyar csak bejelentkezik a településre, de valójában nem itt él. A másik pedig, hogy a Jékéről már külföldre, vagy az ország más részére költözött emberek sokszor nem jelentkeznek ki a településről, de megint csak nem élnek itt”
– magyarázta Kovács, aki szerint a falusi csokban részt vevők kiválasztásánál a települések adóerő-képességét (azaz az egy főre jutó helyi adóbevétel mértékét) is figyelembe kellene venni (ahogyan ezt az önkormányzatok támogatásánál a kormány teszi).
Ennek ellenére azért Jékére is érkeznek “valódi” beköltözők. A falutól csak négy kilométerre van az utóbbi években fejlesztési pénzekkel alaposan megszórt, virágzó Kisvárda, a polgármester szerint innen és a közeli Kárpátaljáról települnek át Jékére a legtöbben.