Mihez kezd a Kétfarkú Kutya Párt, ha tényleg bejutnak a parlamentbe?
A tavalyi év után idén is több tízmillió forintot dobtak össze az emberek a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellen-plakátkampányára. Ennek köszönhetően a kormány után ők tudják a legtöbb pénzt költeni az október 2-i népszavazáshoz kapcsolódóan.
Látszik is: Budapest gyakorlatilag tele van a lehető legváltozatosabb szövegű (néhol vicces, máskor elgondolkodtató) plakátjaikkal, sőt, országszerte több ezer önkéntes segíti őket. Kovács Gergővel arról beszélgettünk, mi lehet ennek a folytatása, például el tudja-e képzelni az MKKP-t a parlamentben, és hogy fér ez össze a viccpárti arculattal.
– Most már szinte naponta jelennek meg olyan hírek, hogy szándékosan tépkedik a plakátjaitokat. Mit gondolsz, tényleg félnek tőletek?
– Valóban folyamatosan kapjuk a beszámolókat ilyen esetekről, ráadásul elég gyakran képpel vagy videóval alátámasztva. Van, ahol gonosz idős néni, máskor nemzeti érzelmű kopasz a tettes, de már tizennégy éves gyerekeket is sikerült tetten érni. Abból a szempontból mondjuk örömteli a dolog, hogy nekünk mindig fontos volt az állampolgári aktivitás, és most végre a kormánypárti aktivistáknak is tudunk elfoglaltságot nyújtani.
Persze a mi aktivistáinknak meg elég nyomasztó lehet, hogy hiába dolgoznak, de szerencsére ez egyáltalán nem veszi el a kedvüket.
Amit letépnek mások, ahelyett következő nap dupla annyit raknak ki, direkt magasabbra.
Azt a módszert is elkezdtük, hogy a plakátok alá matricákat ragasztunk olyan feliratokkal, mint például "Önre az imént megharagudott egy menyét", "Hiába téped le, alatta is ez van" és hasonlók.
– Más ellenséges reakciókat is kaptok a kampány kezdete óta?
– Nyilván akad ilyen, de egyébként ami hozzám eljut, az meglepően kevesebb, mint a tavaly nyári kampány idején. Akkor napi szinten jött 2-3 gyalázkodó üzenet, mit kéne csinálnia a migránsoknak a gyerekeinkkel, meg ilyesmi, ezúttal viszont egy hónap alatt alig kaptunk hármat vagy négyet. Szerintem aki kicsit is értelmes, az felfogja, hogy nem az illegális bevándorlás mellett állunk ki, hanem a kormány félelemkampánya ellen.
Az mondjuk pozitív, hogy olyan csoport ellen hangolják az embereket, akik nincsenek jelen az országban, így legalább biztosan nem fordulhat elő, hogy megvernek egy menekültet emiatt. De valahol elképesztően abszurd is, hogy a kormány ilyen irányú agymosásra költi a mi pénzünket. Az emberek lelki világára, jellemére pedig egész biztosan csak rossz hatással lehet.
– Mit szólsz ahhoz, hogy egyre többen komolyan fontolgatják, hogy a rátok szavaznak majd 2018-ban? Rak ez rád plusz felelősséget?
– Olyan irányba biztosan nem fog elvinni ez minket, hogy nekiálljunk komoly politikai programot írni. Folytatjuk a már jó ideje tartó gerilla-városfelújítós akciókat, aztán majd meglátjuk, hová lehet ezzel jutni. Arra valószínűleg van esély, hogy legalább 1-2 százalékot elérjünk a választáson.
Ennek az lenne a haszna, hogy fix költségvetési támogatás jár érte az egész ciklusban, és ebből a pénzből százszor akkora sebességgel lehetne tovább csinálni, amit elkezdtünk.
– Tehát akkor ez a perspektíva, ennél tovább nem gondolkodtok? Például nem célotok bekerülni a parlamentbe?
– A parlament számunkra nem cél, hanem egy eszköz, ugyanúgy mint például a plakátkampány. Az ellenzéki pártokkal alapvetően az a baj, hogy két dolgot tesznek: elmondják, mit csinál rosszul a Fidesz, és ezzel szemben ők mit tennének kormányon. Aminek nyilván nem sok értelme van egy küszöböt alig valamivel átlépett pártnál. Ezért gondoltuk, hogy
Ennek apropóján nagyon sok civil szervezettel dolgozunk együtt, hiszen ők értenek a legjobban egy-egy területhez. A biciklisek tudják, hol nehéz biciklizni, a kerekesszékesek azt, hogy hol nincsen megfelelő rámpa, ilyesmik. Ez lenne az egyik értelme annak, ha véletlenül bejutnánk a parlamentbe: végre hitelesen képviselhetné valaki őket. Emellett szerintem a bennünket szintén jellemző vicces társadalomkritikára is volna igény azon a szinten.
– Hogy áll most az országos szervezetetek?
– Igazi őrület, ami ezen a téren zajlik. Fogalmam sincs, hányan plakátozhatnak nekünk, de ezernél már biztosan többen. Egyelőre meglepően jól működik a rendszer, van hat regionális koordinátor, akik kézben tartják a dolgokat. És ami józan ésszel a legérdekesebb: tényleg mindenki mindent ingyen csinál. A plakátozók mellett a grafikus, a programozó és az ügyvéd is. Ennek köszönhetően tényleg csak anyagköltségre kell költenünk.
A Müsziben már jó ideje működik a heti rendszerességű klubunk, ezt szeretnénk majd a nagyobb vidéki városokra is kiterjeszteni. Szerintem mindenhol lenne értelme annak, hogy összegyűjtik a helyiek az aktuális problémákat, majd egy közös kreatív ötletelésen keresnek rájuk megoldást. A kampányra jelentkezett emberek segítségével ősszel valószínűleg be is indíthatjuk.
– Te pedig pártelnökként majd országjárásra indulsz?
– Hát igen, valószínűleg muszáj lesz... Nekem is nagyon fura, hogy olyan városokban is akcióznak a nevünkben, ahol nemhogy én magam nem jártam soha, de még csak nem is ismerek onnan senkit. Ennek megvan a maga veszélye, amire fokozottan oda szeretnék figyelni. Hiszen simán előfordulhat, hogy valaki szervez egy MKKP-klubot egy vidéki kisvárosban, az elején még tök jó fej, de aztán megiszik néhány sört és elkezd cigányozni, vagy bármi. Szóval mindenképp az a cél, hogy legalább a helyi vezetők olyanok legyenek, akiket ismerek és megbízom bennük.
– Ha úgy alakul, belőlük válhatnak később jelöltek is?
– Igen, így lenne logikus. Minimum 27 egyéni jelölt kell az országos listához, de egyelőre még el se tudom képzelni, kik lesznek azok. Szerintem annak volna értelme, ha minél több helyen színészt indítanánk. Nem feltétlenül híreset, Mogácssal sem jártunk jól abból a szempontból, hogy sokan a mai napig vele azonosítják a pártot, holott 2010 szeptembere óta semmit nem csinált nálunk.
A színészi képességek viszont jól jönnének, mert kitalálhatnánk különféle karaktereket a jelölteknek. Lenne olyan, aki mindent megígér, más őszintén elmondja, hogy ő lopni akar, egy harmadik nem válaszol egyenesen semmire, csak sunnyog, és így tovább.
Ha találnánk mondjuk tíz embert, aki tényleg hitelesen tudja adni ezeket a figurákat, abból egész érdekes kampány sülhetne ki.
– Hogy bírod a hatalmas médiaérdeklődést? Lehet ezt még munka mellett, tulajdonképpen a szabadidődben csinálni?
– Most kivettem egy hónap szabadságot, emiatt jobban ráérek, de egyébként tényleg durva. Rengeteg külföldi újságíró is megkeres, ez a legfárasztóbb, bár a tavalyi tapasztalatokból tanulva már egyszerre többnek szoktam nyilatkozni és sokat el tudok intézni telefonon is. De egyébként jó látni, mennyire lelkesek mindannyian. Szerintem örülnek neki, hogy a sok negatív hír mellett, ami Magyarországról terjed a világsajtóban, végre valami jót is megmutathatnak. Egy ilyen kampány egyébként jó eséllyel mindenhol hasonló hatást váltott volna ki. Ha például Lengyelországban vertek volna el rá ennyi pénzt, ott is lett volna ellenreakció, ebben biztos vagyok.
– Mi lesz a következő megmérettetés, amin elindultok?
Zuglóban lesz egy időközi választás, mert még januárban eltűnt egy MSZP-s képviselő, és az a szabály. hogy aki egy évig nem vesz részt egy ülésen sem, elveszíti a mandátumát. Elég laza munkahely ez, ha belegondolsz, máshol ilyen esetben már két nap után kirúgnának, de ebbe ne menjünk bele. A lényeg, hogy jelen állás szerint jövő januárban kiírják majd az időközit, valószínűleg tavaszra. Ezen mindenképp szeretnénk elindulni. A Ganümédeszen pedig egy térközi választás lesz jövő szeptemberben, ez szintén szerepel a terveink között.
Ha érdekes volt a cikk, oszd meg ismerőseiddel:
