SZEMPONT
A Rovatból

Mesterlövészekkel és automata fegyverekkel mészárolják a tüntetőket Iránban, már ezrek halhattak meg

A halottakért jelentkező családokat arra kényszerítik, írják alá, hogy terroristák végeztek szeretteikkel. Az orvosok szerint sok áldozatot közelről lőttek fejbe, a kórházakban pedig a hatóságok sebesültekre vadásznak.


Miközben Iránban hatodik napja tart a szinte teljes kommunikációs zárlat, a lassan kiszivárgó videók és beszámolók az elmúlt évtized egyik legbrutálisabb kormányzati fellépéséről tanúskodnak. A hatóságok lekapcsolták az internetet, a nemzetközi telefonvonalakat, és időnként még a belföldi mobilhálózatokat is, így jogvédők, újságírók és családok egyaránt küzdenek, hogy megértsék a történtek valós mértékét – írja a New York Times.

„Néhány percre sikerült kapcsolódnom, csak hogy elmondjam: vérfürdő van itt” – üzente egy teheráni üzletember, Száíd, aki egy műholdas internetkapcsolaton keresztül tudott kapcsolatba lépni a külvilággal.

Szemtanúk szerint a biztonsági erők válogatás nélkül, automata fegyverekkel nyitnak tüzet fegyvertelen tüntetőkre. Többen arról számoltak be, hogy mesterlövészek lőnek a tömegbe Teherán belvárosának háztetőiről.

Egy január 9-i, hitelesített videón az látható, ahogy a teheránparsi rendőrőrs tetejéről nyitnak sortüzet a tüntetőkre. Jászi, egy teheráni nő elmondta, hogy az Andarzgoo sugárúton a biztonsági erők az anyja szeme láttára lőttek lábon egy tinédzser fiút. „A fiam! A fiam! Lelőtték a fiamat!” – kiáltotta az anya.

A kórházakban drámai a helyzet. Míg a tüntetések elején sörétes sebekkel és könnygázmérgezéssel érkeztek a sérültek, most lőtt sebekkel és koponyatörésekkel viszik be őket.

Sok a szemsérülés is, egy teheráni szemész egyetlen kórházban több mint négyszáz, golyó okozta szemsérülést regisztrált az elmúlt napokban. Egy másik orvos azt mondta, „a traumás esetek brutálisak, ölni akarnak”. Az egészségügyi dolgozók szerint sok sebesült már halott, mire a kórházba ér, őket közelről lőtték fejbe, nyakon vagy mellkason.

A beszámolók szerint a biztonsági erők megszállták a kórházakat és a rendelőket, ahol a sebesült tüntetők személyes adatait gyűjtik, és sokukat még a sebeik ellátása előtt letartóztatják.

A halálos áldozatok számáról ellentmondásos adatok érkeznek. A Human Rights Activists nevű jogvédő szervezet január 14-ig legalább 1850 igazolt halálos áldozatot tartott számon. Egy névtelenséget kérő iráni egészségügyi tisztviselő viszont arról beszélt, hogy országszerte körülbelül 3000 ember halt meg, de a felelősséget „terroristákra” hárította. Egy másik kormányzati forrás szintén egy legalább 3000 halottról szóló belső jelentést látott. A letartóztatottak számát 16 ezer fölé teszik.

Az iráni állami média a tüntetéseket olyan veszélyként mutatja be, amely a hétköznapi embereket is beleránthatja a káoszba.  Irán legfőbb ügyésze, Gholam-Hossein Mohszeni-Edzsei január 12-én „határozott és eredményes” lépésekre szólított fel a „mártírok és a meggyilkoltak megbosszulására”.

A halottakért jelentkező családokat a beszámolók szerint arra kényszerítik, hogy írják alá: szerettüket „terroristák” ölték meg.

A tiltakozások december 28-án a teheráni bazárban kezdődtek a súlyos gazdasági helyzet és a valuta leértékelődése miatt. A kezdetben kisebb demonstrációk az elmúlt hetekben széles körű népi mozgalommá nőttek, amelyben már a kormány megdöntését követelik. Egy január 12-i éjjeli felvételen a tömeg azt skandálta: „Halál a diktátorra!”

A kormány eleinte békítő hangon reagált, és menesztette a jegybank elnökét, de amikor ez nem csillapította a közharagot, erőszakhoz folyamodott. A 86 éves Hamenei ajatollah megfogadta, hogy megvédi a forradalmat, és az Egyesült Államokat, illetve Izraelt vádolta a tiltakozások szításával.

Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában üzent a tüntetőknek: „HELP IS ON ITS WAY.” (JÖN A SEGÍTSÉG.) Konkrét katonai lépések azonban egyelőre nem történtek. A Fehér Ház annyit közölt, felfüggesztik a tárgyalásokat Iránnal, amíg az erőszak tart, és Trump elrendelte egy 25 százalékos amerikai vám bevezetését minden olyan országgal szemben, amely továbbra is üzletel Iránnal.

Noha sokan a kormány megdöntését remélik a tüntetésektől, elemzők szerint a hatalom valószínűleg leveri a mostani megmozdulásokat.

„A rezsim egzisztenciális szorongást érzett, és vasököllel sújtott le, ezért úgy gondolom, hogy ez menet valószínűleg véget ér” – mondta Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport iráni programjának igazgatója. Hozzátette: „mivel a rezsim csak elfojtani tudja, és nem képes kezelni a kiváltó okokat, legfeljebb időt vásárol a következő összecsapásig az állam és a társadalom között.”

„A tiltakozások rendkívül jelentősek voltak, és még ha el is ülnek, a felkorbácsolt düh nem tűnik el” – jósolta Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem Irán-szakértője.

Száíd, a teheráni üzletember ugyanakkor úgy gondolja, a tüntetések a brutális fellépés ellenére sem fognak leállni. „Az emberek már nem félnek” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Távozása épp olyan kellemetlen, mint a jelenléte volt” – Magyari Péter Orbán búcsú nélküli távozásáról
Az újságíró egy Facebook-posztban kommentálta azt, hogy Orbán Viktor nem vesz részt az utolsó EU-csúcsán. Magyari szerint „Európa önjelölt fenegyereke” nem búcsúzik, „csak eltűnik csendben.”


Magyari Péter újságíró a Facebook-oldalán kommentálta a hírt, Orbán Viktor miniszterelnök nem vesz részt a következő európai uniós csúcstalálkozón.

Mint írja, a megszokott eljárás, hogy a Tanács a leköszönő tagjait kedves gesztusokkal búcsúztatják. Mivel Orbán a legrégebbi tagja a testületnek, normális esetben külön elköszönne tőle az elnök a csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón.

Példaként említi, hogy még Mateusz Morawieckitől is normálisan elköszöntek 2023 őszén, pedig Magyari szerint a Tanács tagjainak többsége nem titkolta, hogy megkönnyebbült a lengyel kormányfő választási veresége után. Az újságíró úgy fogalmaz, „a búcsú a szokásosnál fagyosabb volt, de méltóságteljes.”

Amikor Angela Merkel már leköszönő kancellárként az utolsó ülésén vett részt, Magyari felidézése szerint az akkori elnök többek között ezt mondta róla: „Olyan lesz nélküle a testület, mint Párizs az Eiffel-torony nélkül, de a lelke és a tapasztalata velünk marad”.

Hasonlóan méltóságteljes volt a holland Mark Rutte búcsúja is, aki 14 év után vett részt élete utolsó ülésén. Az újságíró szerint bár Rutte is „nagy vétózó volt, nagyon nehezen adott pénzt a közösbe, de méltósággal és tisztelettel búcsúztatták.”

Magyari Péter kiemeli, hogy Merkel és Rutte mellett ebben a században csak Orbán Viktor volt a Tanács tagja több mint 10 évig. Azonban, mint írja, a miniszterelnök „mégsem búcsúzik, csak eltűnik csendben.”

„Európa önjelölt fenegyereke, a fokossal a többiekre rontó, a Brüsszel elfoglalását ígérő harcos nem vállalta, hogy ott legyen az utolsó ülésén. Távozása épp olyan kellemetlen, mint a jelenléte volt hosszú éveken át”

– jegyezte meg posztjában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a NER-propagandistákról: „Nincs bocsánat, viseljék a következményeket”
Rácz András egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a NER-propagandistáknak nem jár megbocsátás a tetteikért. Szerinte a felelősségre vonás elmaradása azt üzenné, hogy a gyűlöletkeltésnek nincsenek következményei.


Rácz András a Facebookon fejtette ki véleményét arról, mi és hogyan legyen a NER után, különös tekintettel a megbocsátás és az elszámoltatás kérdésére. Álláspontja szerint azoknak, akik tudatosan vettek részt mások életének tönkretételében, nem jár bocsánat, mert ha a tetteik következmények nélkül maradnak, a történelem megismételheti önmagát.

Rácz András szerint egy új ország felépítése mellett „nem szabad elmulasztani a tanulságok levonását sem”. Úgy látja, a NER egy olyan propaganda-apparátust hozott létre, amely emberek tízezreinek életét tette tönkre megtervezett kampányokkal. Az aktuális ellenségkép változott, de a módszerek egyre durvábbak lettek, és egyformán sújtottak tanárokat, egészségügyi szakembereket, civil szervezeteket, CEU-s oktatókat, ellenzéki politikusokat, LMBTQ+ embereket vagy független újságírókat. Ennek következményeként szerinte „sok tízezren költöztek külföldre a mocsok elől. Százak szorultak pszichológiai segítségre, és olyan is volt, aki véglegesen megtört.” Konkrét példaként említi Szabó Zsolt alezredest, akinek halálában állítása szerint a lejáratásnak tevőleges szerepe volt.

Figyelmeztet, hogy ha az újrakezdés során, 1989-hez hasonlóan, elmarad a szembenézés, akkor mindez újra megtörténhet. „Ugyanis, ha mindazok megússzák, akik ebben az egész rettenetben nevüket-arcukat adva, és/vagy vezetőként részt vettek, akkor ez azt fogja üzenni, hogy mindezt újra meg lehet tenni.”

Személyes, egyéni választ ad arra, hol húzná meg a felelősség határát.

Véleménye szerint „aki NER-es propaganda-intézményben vezető volt, annak nincs bocsánat. Aki mindebben önként, tudatosan részt vett, mindezt irányította, fejlesztette, azzal többet nem lehet szóba állni civilizált helyen.”

Ugyanígy vélekedik azokról is, akik a propagandához nevüket és arcukat adták. „A 'megafonosok' és hasonlók sorsa legyen az intő példa a jövő generációk számára, hogy ilyesmit soha többet ne lehessen csinálni.” Álláspontja szerint ezekkel az emberekkel egy civilizált ember ne fogjon kezet, ne adjon nekik állást, mert ők kiírták magukat a civilizációból. Úgy fogalmaz, „senki sem tolt puskacsövet a szájukba, hogy ezt tegyék”. Kivételt talán azok esetében tenne, akik valódi megbánást mutatnak és aktívan közreműködnek a károk helyreállításában, de mint írja, ebben sem biztos.

Másként ítéli meg viszont azokat, akik nem exponált beosztásban, például adminisztratív vagy technikai munkatársként dolgoztak a rendszerben. „Akik viszont nem exponált beosztottként, közszolgaként, adminisztratív vagy technikai munkatársként tették a dolgukat, ott óvakodnék bármiféle általános ítélkezéstől.” Szerinte a többségük tisztességes ember, akikre az új Magyarországnak is szüksége lesz.

Rácz András személyes tapasztalatait is megosztotta, hogy adatokkal támassza alá, mit jelentett a propaganda célkeresztjében lenni. Elmondása szerint egy komoly fenyegetést kapott, amit a rendőrség korrektül kivizsgált. „Az elmúlt tizenhat évben kétszer veszítettem el kutatóintézeti állást egyértelműen politikai okokból.” Hozzáteszi, mindkét alkalommal heteken belül talált új állást, de ez külföldre költözéssel vagy ingázással járt, ami egy családos ember számára sokkal nagyobb nehézséget jelentett volna.

A személyes támadásokról szólva azt írja: „Gyalázkodó üzeneteket és kommenteket szó szerint ezrével kaptam.” Emellett „hétszáznál több olyan profilt tiltottam ki a saját Facebook-omról, amelyek anyáztak, személyeskedtek, szidtak, stb.” A lejárató cikkek számolását száznál hagyta abba, ezekben a NER-média brit, amerikai, német, ukrán és Soros-ügynöknek is nevezte.

Megjegyzi, hogy viszonylag védett helyzetben volt, mivel nem volt exponált politikai szereplő, egzisztenciálisan nem volt kiszolgáltatott, és finnországi tapasztalatai révén felkészült volt az orosz stílusú propagandára. Ennek ellenére a helyzetet egyáltalán nem élte meg könnyen. A posztot azzal a személyes zárszóval fejezi be: „Szerencsém van, mert kivételesen jó név- és arcmemóriával áldott meg a sors. Mindenkire emlékszem, tényleg mindenkire. És nem felejtek és nem bocsátok meg senkinek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Dull Szabolcs: Orbán a tagadás fázisában van
A Telex korábbi főszerkesztője értékelte Orbán Viktor első, választási vereség utáni interjúját. Az újságíró szerint a miniszterelnök nem néz szembe a kudarc valódi okaival, például a korrupcióval.


Dull Szabolcs, az Index, majd a Telex korábbi főszerkesztője egy Facebook-posztban értékelte Orbán Viktor választási vereség utáni első nagyinterjúját.

Az Ötpontban podcastot vezető újságíró szerint a miniszterelnök gyakorolt önkritikát. Úgy látja, Orbán Viktor elismerte, hogy a Fidesz nagy vereséget szenvedett és teljes megújulásra van szükség, amiért ő a felelős. A folytatást illetően Dull azt írja, „Orbán ennek ellenére nem mond le az elnöki posztról, és vállalja a párt újjászervezését.”

Dull szerint a miniszterelnök jelezte, hogy szívesen „kivezeti a csapatot” újra a pályára, de más szerepet is elvállal, ha a párt úgy dönt.

„Kérdés, hogy ezek után, lesz-e kihívója Orbánnak”. A poszt kitér arra is, hogy a miniszterelnök nem látta előre a vereséget. Dull szerint „ez az üzenet abból a szempontból érdekes, hogy

Orbán a folytatásra úgy kér felhatalmazást, hogy az állítása szerint csúnyán benézte végig ezt a kampányt.”

Dull megemlíti, hogy Orbán Viktor egyfajta sorcserét is bejelentett.

Idézi a miniszterelnököt, majd hozzáteszi saját értelmezését: „»Akik most bejutottak az Fidesz frakcióba, azok nem azok az emberek, akikre szükségünk lesz« - vagyis Orbán megüzente jó pár embernek a felmondást, egyben támogatókat is gyűjt a Fidesz-listáról.”

A poszt szerzője szerint „valószínűleg az lesz képviselő, aki támogatja az elnöki folytatást.”

Végül Dull Szabolcs a szembenézés hiányáról ír. Úgy gondolja,

„a beszélgetésben érezhető volt, hogy Orbán a gyászmunkában meg a tagadás fázisában van.”

Példaként említi, hogy a miniszterelnök „Paks 2-t említette fő kormányzati kudarcként, erről szó sem volt a kampányban nagyon. És szerinte a hatóságok jól kezelték a korrupciós ügyeket.”

Dull Szabolcs ezzel szemben azt állítja, hogy a korrupcióról sok szó esett, és szerinte „alighanem a kétharmados vereségének ez az egyik fő oka, hogy ezzel nem nézett szembe eddig sem, és most sem.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Ungváry Krisztián: Az Orbán-uralom a magyar történelem egyik mélypontja
A történész a német Die Zeitnek adott interjúban, arról beszélt, hogy az uniós tagság alatt az ország arányaiban több támogatást kapott, mint Németország a Marshall-terv idején. A választás eredményének úgy örült, mintha őt választották volna meg, hajnali négyig járta az utcákat és ölelgette az embereket. Elmondta azt is, hogy mit gondol Magyar Péterről.


A német Die Zeit készített interjút Ungváry Krisztián történésszel, amelyben Orbán Viktor rendszeréről és Magyar Péterről is kérdezték. A történész a választás hétvégéjéről azt mondta, hogy bár általában este 10-kor fekszik, most hajnal fél 4-ig járta Budapest utcáit.

„Lépten-nyomon megöleltem valaki, és köszönetet mondtam, mintha engem választottak volna meg képviselőnek, miközben én csak történelmi műsorokat készítek a YouTube-on. Az emberek majdnem sírtak, mindenhol fiatalok voltak, akiket áthatott a felszabadulás érzése! Engem ez az 1989-es rendszerváltásra emlékeztetett”

– mondta a történész.

Ungváry szerint az 1989-es átalakulás konszenzussal ment végbe, amikor az állampárt demokratikusan átalakult. Ezzel szemben a mostani helyzetről úgy fogalmazott: „Most viszont az állampárt egyre több burkolt és nyílt erőszakot alkalmazott a hatalom megtartása érdekében, beleértve Orbán politikai ellenfeleinek megfigyelését is.”

„Az Orbán-uralom a magyar történelem egyik mélypontját jelenti”.

A történész élesen bírálta az Orbán-kormány külpolitikáját, amely szerinte szembement Magyarország ezeréves nyugati orientációjával. Kiemelte, hogy az uniós tagság alatt az ország arányaiban több támogatást kapott, mint Németország a Marshall-terv idején.

„Az elmúlt 16 évnek aranykornak kellett volna lennie.”

Szerinte ehelyett „egy szisztematikus, államilag végrehajtott[kifosztáskorszaka lett egy politikai család szolgálatában. Ez a legnagyobb katasztrófa”. A Die Zeit újságírójának kérdésére, hogy Magyar Péter nem túloz-e, amikor győzelmét az 1848-as forradalomhoz és az 1989-es rendszerváltáshoz hasonlítja, Ungváry nemmel válaszolt. Szerinte „a választás történelmi fordulópontot jelent”.

„Sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Kína nem akarta, hogy Orbán uralma véget érjen.”

A történész a Tisza Párt fölényes győzelmével magyarázta azt is, hogy Orbán Viktor fenntartások nélkül elismerte a vereséget.

„Itt egy olyan rendszert szavaztak le, amely a klasszikus értelemben már nem volt demokrácia, hanem egy hibrid rezsim, amely alattomos módszereket alkalmazott a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására”.

Ungváry szerint a Fidesznek számítania kell arra, hogy sokan elszámoltatást követelnek majd a „szisztematikusan végrehajtott bűncselekményekért”.

„A »bűncselekmény« szót nem meggondolatlanul használtam, mivel ez a rendszer egyértelműen bűnöző módon gyakorolta a hatalmat.”

Ezt azzal indokolta, hogy a rendszer „bűnös módon szervezett választási csalásokat, állami alkalmazottakat fenyegetett meg, politikai ellenfeleket figyeltetett meg, és visszaélt a parlamentáris rendszer intézményeivel”. Magyar Péterről a történész úgy vélekedett, hogy a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjének előnyt jelent, hogy nem balliberális, mert azzal szerinte nem lehet többséget szerezni Magyarországon. Ungváry jelentős elmozdulásokat lát Magyar Péter retorikájában is. „Korábban még Wass Albertet idézte [...] most viszont a konzervatív-liberális írót, Márai Sándort.”

„Rengeteget tanult az elmúlt két évben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: