HÍREK
A Rovatból

Meghalt Ferge Zsuzsa

A legendás szociológus áprilisban lett volna 93 éves.


Életének 93. évében elhunyt Ferge Zsuzsa szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - tudatta családja pénteken az MTI-vel.

A Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus április 4-én hunyt el, szűkkörű temetéséről a család gondoskodik.

Ferge Zsuzsa Kecskeméti Zsuzsanna néven budapesti értelmiségi családban született 1931-ben, felsőfokú tanulmányait 1948-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdte meg.

Egyik tanára hívta a Központi Statisztikai Hivatalba (KSH) dolgozni, diplomáját a munka mellett szerezte meg 1953-ban. Végzése után átkerült a KSH gazdasági főosztályára. A rétegződéskutató osztály vezetője volt 1959 és 1968 között, majd az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott 1988-ig, többek között tudományos főmunkatársként és a társadalompolitikai osztály vezetőjeként. Csoportja foglalkozott iskolaszociológiával, a társadalmi előnyök-hátrányok átöröklésével, a szegénység különböző megjelenési formáival.

Társadalmi újratermelés és társadalompolitika című tanulmányával 1982-ben szociológiai doktori címet szerzett.

Az ELTE Szociológiai Intézetében szociológiát tanított, 1988-ban teljes állású egyetemi tanár lett, majd az egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének és Továbbképző Központjának tanszékvezetőjévé nevezték ki. A katedrának 2001-ben mondott búcsút, nyugdíjba vonulása után professor emerita lett.

Külföldi egyetemeken is dolgozott vendégtanárként, 1997-ben az Edinburghi Egyetem díszdoktorává választották. 1993-ban az Európai Akadémia, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-től rendes tagja lett. 2018-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagjává választották.

Az oktatás és a tudományos kutatás mellett közéleti szerepvállalása is jelentős volt, több szakmai szervezet munkájában részt vett.

A szegénység mellett fő kutatási területe volt a társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek és integrációs zavarok vizsgálata. Több mint háromszáz tanulmánya jelent meg és több könyvben beszámolt kutatásainak eredményéről.

Tevékenységéért 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Pro Urbe Budapest, 2004-ben Radnóti Miklós-, 2005-ben Prima-díjat, 2007-ben Nagy Imre-érdemrendet kapott. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2009-ben Budapest díszpolgára lett. 2011-ben megkapta az UNICEF Nagyrabecsülésének csokrát és az Európai Polgár Díjat. 2017-ben neki ítélték a Mensch Nemzetközi Alapítvány Mensch-díját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Fidesz szórólapon rémisztegi az embereket, hogy az ő házuk után is vagyonadót szednek majd a TISZA-ellenőrök
Kilincsre akasztható szórólapot talált az utcán olvasónk, amelynek felelős kiadója és felelős szerkesztője Szentkirályi Alexandra.


„A TISZA VAGYONADÓ VEZETNE BE a nagyértékű ingatlanokra. AZ ÖNÉ IS ILYEN. 1 500 000 FORINTOT IS ADÓZHAT” – ez a szöveg olvasható azon a szórólapon, amit a Fidesz készített.

Olvasói fotónkon látszik, hogy a szórólap tetején egy kör alakú lyuk is van, amellyel ajtókilincsre is lehet akasztani. A lapra azt is ráírták:

„Ha kormányra kerülnek, a TISZA-ellenőrök kopogtatnak, összeírják vagyonát, és jön a vagyonadó.”

Az alján pedig az olvasható kisbetűvel, hogy a szórólap felelős kiadója és felelős szerkesztője Szentkirályi Alexandra, vagyis a budapesti Fidesz elnöke és a fővárosi közgyűlési frakcióvezetője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Máris megszólaltak az izraeli fegyverek, több palesztint megölhettek Gázavárosban
Az izraeli katonák öt embert lőttek le, miután szerintük megszegték a tűzszüneti megállapodást. Egy másik körzetben is lehettek sérültek.


Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy

kedden öt palesztin vesztette életét Gázavárosban az izraeli hadsereg beavatkozása során. Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette az esetet.

A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.

A gázavárosi lövöldözéssel kapcsolatban az izraeli hadsereg közleményt adott ki, amelyben azt írták:

„A mai nap folyamán több gyanúsítottat észleltek, akik átlépték a sárga vonalat és megközelítették az IDF csapatait Gáza északi részén, ami egyértelműen sérti a megállapodást.”

A közlemény szerint a katonák többszöri felszólítással próbálták eltávolítani az érintetteket, „de a gyanúsítottak nem voltak hajlandók

engedelmeskedni, ami arra késztette a csapatokat, hogy tüzet nyissanak a fenyegetés elhárítása érdekében”.

Az IDF tagadta azokat az állításokat, hogy állásaiba „terroristák” szivárogtak volna be. Hozzátették: „Az IDF arra kéri a gázai lakosokat, hogy kövessék az utasításokat és tartsanak távolságot az IDF csapataitól.”

A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. A dokumentumot Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír látta el kézjegyével.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Most kiderül, ki mennyit keres a cégnél – sok magyar munkahelyen feszültség lehet, de a dolgozók jobban járhatnak
Már az álláshirdetésben is meg kell majd mondani, mennyi a fizetés. Ha nem stimmel a bér, a cégeknek fizetniük kell – akár évekre visszamenőleg is.
Malinovszki András / Fotó: Malachi Witt/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. október 14.



2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unió bértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.

Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.

Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.

Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője szerint a változás érzékenyen érintheti a cégeket: „A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat.”

Hozzátette:

„A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani”
– idézte a 24.hu.

A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.

A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is – ha nem munkaeszközként használják.

Bár Magyarországon még nem ültették át a szabályokat, a törvényi változások a Munka Törvénykönyvében jelenhetnek meg. Jelenleg hazánkban körülbelül 17%-os a nemek közötti bérszakadék. A szakértők szerint sok vállalat bízik abban, hogy később is lesz idejük reagálni, de a rendszer kialakítása akár egy évig is eltarthat. Aki az utolsó pillanatra hagyja, az nemcsak bírságot kockáztat, hanem a legjobb munkatársait is elveszítheti.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint

„az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki.”

A 100 főnél nagyobb cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A munkáltatóknak akár évekre visszamenőleg is kártérítést kell fizetniük, és kizárhatják őket az állami támogatásokból, pályázatokból vagy közbeszerzésekből is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hepatitis A: nem tudták megfékezni a fertőzéseket Drégelypalánkon
A vírus augusztusban jelent meg a településen, azóta nem csillapodott. A fertőzés főként szennyezett vízzel és élelemmel terjed.
F. O. - szmo.hu
2025. október 14.



Nem csillapodik a Hepatitis A-járvány Drégelypalánkon – erről Rigó Dávid polgármester számolt be hétfőn. Azt írta, múlt csütörtökön személyesen egyeztetett Feketéné dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvossal, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályvezetőjével.

Rigó Dávid tájékoztatása szerint a tisztifőorvos elmondta, hogy

nemcsak a községben, hanem vármegyei és országos szinten is emelkedik a Hepatitis A megbetegedések száma.

A polgármester hozzátette, hogy a népegészségügy külön figyelemmel követi a drégelypalánki bejelentéseket, és szükség esetén készek beavatkozni.

A fertőzés még augusztusban jelent meg Drégelypalánkon, azóta nem csökkent az esetszám. Hasonló megbetegedések máshol is előfordultak. Egy másik településen, Ongán szintén augusztusban jelent meg a vírus, ott a járványveszély miatt az augusztus 20-i ünnepségeket is lemondták.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) márciusban kiadott tájékoztatása szerint

a 2025 januárjában és februárjában a jelentett Hepatitis A esetek száma hétszerese volt az előző év azonos időszakához képest.

Bár később csökkenést tapasztaltak, az év első öt hónapjában így is hétszer annyi megbetegedést regisztráltak, mint 2024 azonos időszakában.

Az NNGYK nyári közleménye alapján a legtöbb eset Budapesten, valamint Pest és Komárom-Esztergom vármegyében fordult elő, de az ország minden részéről érkeztek jelentések.

A Hepatitis A vírus főként széklettel, szennyezett vízzel, jéggel és ételekkel terjed, ritka esetekben szexuális úton is átadható.

Leggyakrabban olyan helyeken jelenik meg, ahol rosszak a higiénés körülmények vagy hiányzik a megfelelő ivóvízellátás.

A fertőzés tünetei között szerepelhet hasi fájdalom, puffadás, hányinger, étvágytalanság, rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom, valamint a sárgaság – vagyis a bőr és a szemfehérje besárgulása. A betegség általában néhány hét alatt magától elmúlik, de a teljes felépülés akár 1–2 hónapig is eltarthat. A gyógyulás idején fontos kerülni az alkoholt és a májat terhelő anyagokat. Súlyosabb esetekben kórházi kezelésre is szükség lehet.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: