SZEMPONT
A Rovatból

Már nem az a kérdés, MZP megnyeri-e a választást, hanem az, hogy Orbán elveszíti-e

A háború „format c”-t nyomott a kampányra. Egy biztos: nyakig vagyunk a sz@rban. Kinek hisszük el jobban, hogy ebből egy élhető(bb) várat épít majd? Vélemény.
Hargitay Judit - szmo.hu
2022. március 09.


Link másolása

Össznépi pszichózis

Nincs ma olyan választó korú ember az országban, aki felnőttként megélt volna egy európai háborút. Egy olyan “igazit”, amikor független ország támadott független országra, tankokkal, bombákkal. Ráadásul “itt”, a szomszédban. A közösségi médiában szinte élő egyenesben látjuk a lecsupaszított barbárságot, az égő romokat, a csonka holttesteket, a vérző gyerekeket. És önkéntesen segítő civilek ezrei látják élőben is az ide érkező, sokkos, fázó, éhes, és borítékolhatóan lelki ronccsá tett menekültek tömegeit.

Igen, a laptop fedelét lehajthatjuk, a wifit kilőhetjük, de attól az ukrajnai háború nem ér véget. Ez nem a James Bond, nem jön se Bruce Willis, se Bruce Wayne, meg az Avengers, hogy néhány kézrátételes villámcsapással rendezze az ügyet, és már ki is rakhatjuk a “The End” feliratot. Ha akarjuk, ha nem, sokkban vagyunk, össznépi pszichózisban, ki kisebb, ki nagyobb mértékben.

Itthon bő három hét múlva választások lesznek. A jelenlegi kínálatból egyértelmű, hogy két lehetséges döntés van: Orbán Viktor és a Fidesz 12 év után tovább vezetheti az országot, vagy leváltja őket a nép, és átadja a kormánybotot Márki-Zay Péternek és az egyesült ellenzéknek.

Azt nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy az eddigi kampánytémákat jócskán felülírta a háború. Körülbelül le is nullázta. Három hét alatt nem lehet annyira felocsúdni egy ekkora megrázkódtatásból (és ki tudja, mi történik még addig), hogy ne ez határozza meg ALAPJAIBAN a döntésünket. Nem hiszem azt, hogy az elkötelezett Fidesz-szavazók átszavaznának. Azt sem, hogy az ellenzékiek átszavaznának a Fideszre. De az bizony sokat számít egy ilyen szoros versenyben, hogy hányan bizonytalanodnak el, bármely táborból, hányan maradnak otthon, és az eddigi “semlegesek”, vagy “bizonytalanok” elmennek-e szavazni, és kire. A döntésüket valószínűleg ösztönből, “csípőből”, szinte az aznapi történésekből, benyomásaikból, félelmeikből fogják meghozni. A legutolsó pillanatban.

Innentől kezdve pedig leegyszerűsödik a dolog. Véleményem szerint április 3-án az fog dönteni, hogy hány magyar szavazópolgár hiszi el Orbán Viktorról, hogy abból a kapitális méretű sz@rkupacból, amelyben gyakorlatilag minden szempontból nyakig benne vagyunk, és még leszünk is jó ideig, fel tud építeni egy várat, amely ugyan még mindig brutálisan büdi, de legalább valahogy el lehet lébecolni benne. iPhone-okkal, plázázásokkal, éhkopp nélküli fizetésekkel.

A tények, ha tudomást veszünk róluk, ha nem, adottak.

A cikk megírásának pillanatában a forint árfolyam az euróhoz képest a 400-at nyaldossa.

A magyar központi költségvetés adóssága (vagyis az államadósság oroszlánrésze, az önkormányzatok nincsenek benne) éppen a duplája a 2009 véginek.

A februári költségvetési hiány 1585 milliárd forint, ez húsz éves negatív rekord.

A januári infláció 7,9% volt, a februári már 8,3%, az előrejelzések több, mint kétszerese, Európa legnagyobbja.

A benzinárstop és néhány alapvető élelmiszer árbefagyasztása ellenére gyakorlatilag folyamatosan emelkedik mindennek az ára. 10-20-30 százalék körül mozog a tavaly ilyenkori árakhoz képest szinte minden alapélelmiszer, és egyéb termék (higiéniai, elektronikai) áremelkedése, de az 50 százalék sem ritka.

A magyar háztartások átlag-költéseit tekintve Magyarország az Unió második legszegényebb országává csúszott le (csak Bulgáriát előzzük meg, Romániát már nem).

A magyar lakosság 70 százaléka az uniós szegénységi küszöb alatt él.

És erre jött rá a háború, amely javítani biztos nem fog a fentieken, rontani viszont jócskán ronthat, a borúlátóbbak szerint hosszú évekre.

Oda vagy vissza Európába?

Ezek tehát a tények, de mint említettem, véleményem szerint az április 3-ai “ösztön-szavazás”, vagy inkább “narratíva-szavazás” lesz. A szavazók többségét Orbánnak a következőkről kell meggyőzni:

Az ország harmatgyenge gazdasági teljesítményéhez, a rekord államadóssághoz, inflációhoz, és brutális áremelkedésekhez a 12 éve kétharmaddal regnáló kormánynak semmi köze, mindez kizárólag a Covid-járvány és a háború eredménye.

Az ország kétségkívül érzékeny geopolitikai helyzetében az a tény, hogy a magyar miniszterelnök 12 éve igen szoros üzleti, stratégiai (és sokak szerint baráti) viszonyt, valamint szinte kizárólagos gázfüggőséget épített fel az Ukrajnát jelenleg tankokkal és bombákkal támadó Oroszország vezetőjével, Vlagyimir Putyinnal, szóval ez a tény nekünk nem hátrány, sőt, tulajdonképpen "nem is úgy volt".

A NATO-tagságunk ellenére mi teljesen ki tudunk maradni ebből a háborúból, mi leszünk a béke szigete, még akkor is, ha Ukrajna esetleges “eleste” után a putyini (vagy nem putyini) Oroszország a közvetlen szomszédunk lesz.

Azzal, hogy Európában egyetlen országként nem ítéltük el határozottan Vlagyimir Putyint mint agresszort (ezt, ebben a formában sem Orbán Viktor, sem a külügyminiszter egyetlen egyszer sem mondta ki), és szintén egyetlenként nem engedjük, hogy területünkön fegyvereket szállítson az Európai Unió az ukránoknak, semmilyen mértékben nem fogunk elszigetelődni a Unión belül.

Az elmúlt 12 év nyugati szemmel sokszor “oroszbarátnak” tekintett, magyar külpolitikája, valamint a jelenlegi “kimaradásunk” hangoztatása után a NATO-n és az Európai Unión belül marad a belénk fektetett bizalom.

Továbbra is ömleni fognak az uniós ezermilliárdok ide, a Paks2 és a Nemzetközi Beruházási Bank (sokan “orosz kémbanknak” hívják) nagyon komoly magyar-orosz pénzügyi összefonódásai ellenére is.

Orbán Viktor a háború után stabil, kiszámítható emelkedési pályára tudja állítani az országot, meg tudja védeni a – lássuk be, sok magyar számára igen rossz emlékű – oroszoktól, és gyümölcsöző kapcsolatot tud fenntartani továbbra is az Európai Unióval, más néven a szabad, nyugati demokráciákkal.

MZP, a "sötét ló"

Ezeket kell elhinnie a magyarok többségének április 3-án. Vagy nem. A másik alternatíva az összefogott ellenzék (akik közül sokan szintén ott ültek a Parlamentben az elmúlt 12 évben), és a pár éve a politikába csöppent, hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter. Róla a következőket tudjuk:

Először is, hogy nem tudjuk. Főként azt, hogy hogyan vezetné az országot. Annyit világossá tett, hogy Putyin és Oroszország “barátságából” nem kér, számára a nyugathoz tartozás az egyetlen alternatíva.

Igen, programja is van, de egy Magyarország történetében szinte példátlanul széles spektrumú, láthatóan sok belső feszültséggel küzdő, hatpárti koalíciót kell vezetnie miniszterelnökként. Úgy, hogy saját pártja nincs.

Az valószínűsíthető, hogy az Európai Uniónál a Márki-Zay vezette ellenzék tisztább lappal indulna, mint Orbán. Talán a pénzcsapok is könnyebben nyílnának meg nekik, hiszen ők nem játszották el a bizalmat, és kooperatívabb hozzáállást is ígérnek (pl. csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, amely a korrupciós ügyek miatt az Orbán-kormány és az Unió kapcsolatának egyik fájó pontja). De tudnak-e élni ezzel, egy ezerféle érdek mentén feszülő koalíciós kormányként?

És vajon mit fognak kezdeni az itthoni sz@rtengerrel? Mert a Márki-Zay kormány ugyanúgy örökölni fogja (megválasztása esetén), ahogy Orbán “örökölné”, sőt. Az orbáni 12 év alatt kiépített hatalomtechnikai (kétharmaddal bebetonozott vezetők, finoman szólva is erőteljes médiaháttér), valamint gazdasági (milliárdos és lojális elit) rendszer nyilván nem fog csak úgy megszűnni. Márki-Zay-t senki sem fogja úriemberként betessékelni a bársonyszékbe, és a tejjel-mézzel folyó kincstárba.

Egy romokban lévő gazdaságot, háborús, posztháborús állapotokat, adósság hegyeket, és egy tök üres éléskamrát fog az arcába kapni. És a még mindig erős ellenzékként működő Fidesz MINDENÉRT őt fogja okolni.

Egy olyan balhét fog elvinni, amit nem ő okozott, de ez senkit sem fog érdekelni. Vajon mit kezd majd ezzel? Biztos nem fog egy-két éven belül belebukni, aztán megint jön a Fidesz, oszt jónapot?

A dolog persze sokak számára egyszerű. Április 3: Orbán vagy nem Orbán. Valójában viszont ez a képlet több tucat, több száz újabb kérdést vonszol magával. És mindegyik mögött ott lapul a valódi dilemma: hogy éli túl a következő, viharos éveket ez a kis, megtépázott, elszegényedett, saját magával is elszomorítóan meghasonlott, acsarkodó ország?

Ez lesz a kérdés. Válasszatok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktől, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordul azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: