Trump Grönlandot akarja, Európa nem adja: jön a vámháború és a NATO-szakadás?

Laczó Adrienn ügyvéd a Kontroll.hu-nak adott interjúban beszélt a Magyar Péter kampányában ígért „Orbán-bábok” eltávolításáról, ami szerinte jó úton halad. Az ügyvédnő, akit egy civil kezdeményezés köztársasági elnöknek javasolt, a beszélgetés elején tisztázta a jelölésével kapcsolatos félreértéseket. „Nem ezt mondtam. Azt mondtam, hogy ha érkezne felkérés, azt fontolóra venném. De nem érkezett felkérés” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a jogi feltételeknek – 35. életév betöltése, büntetlen előélet – egyébként megfelel.

Az új államfő megválasztásának folyamatáról szólva kifejtette, hogy a jelenlegi 30 napos határidő nem tesz lehetővé széles körű társadalmi egyeztetést, de a Tisza Párt láthatóan figyel arra, hogy a jelölt ne kötődjön sem korábbi pártokhoz, sem közvetlenül hozzájuk. Laczó Adrienn szerint a jelenlegi, gyenge hatáskörű köztársasági elnöki poszt esetében nincs sok értelme a közvetlen választásnak. Úgy véli, ha egy új alkotmány bevezetné a közvetlen elnökválasztást, azzal párhuzamosan a jogköröket is bővíteni kellene.

A legfőbb ügyész múlt szerdai lemondásával kapcsolatban elmondta, büszke arra, hogy az ő ügyvédi irodája fordult hivatalosan az ideiglenes államfőhöz, hivatalvesztési eljárás megindítását kérve Nagy Gábor Bálinttal szemben. Elismerte, hogy a miniszterelnök parlamenti felszólalása valószínűleg nagyobb súllyal esett latba, de úgy gondolja, a beadványuk is számított. „A lemondó nyilatkozatában azért odaszúrt nekünk is egyet-kettőt, ezért gondolom, hogy olvasta” – jegyezte meg.

Laczó szerint a lemondással a volt legfőbb ügyész elkerülte, hogy hivatalvesztéssel, „csúfosan leváltsák”, és így ügyészként a rendszerben maradhat, méghozzá a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetői státuszában.

Az Aranykonvoj-ügy kapcsán kifejtette, reméli, hogy a legfőbb ügyész távozásával megszűnik az a személyi akadály, ami eddig gátolta a mélyebb nyomozást. Álláspontja szerint az egész intézkedéssorozat megalapozatlan volt. „Ezt nemcsak utólag látjuk, hanem ezt azok, akik a döntéseket hozták, az elején látniuk kellett, hogy semmilyen alap nincsen a pénzszállítmánynak a feltartóztatására és ezeknek az állampolgároknak a lefogására” – mondta.

„Mert napnál világosabb, hiszen az ő saját aznap reggeli nyilatkozatából tudjuk, hogy tudott erről az akcióról, készült rá, és hogyha számomra világos, hogy ez alaptalan, akkor számára is világos kellett, hogy legyen” – fogalmazott.

A parlament előtt lévő, vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényjavaslatról Laczó Adrienn elmondta, hogy a hivatal a vártnál jóval erősebb, tényleges nyomozati és vádemelési jogkörrel is rendelkezne, lényegében speciális ügyészségként működne. A létrehozását politikai döntésnek és a választási kampány egyik legfontosabb ígéretének tartja, aminek legitimitását az ügyészi szervezettel szembeni általános bizalmatlanság adja.

A vagyonvisszaszerzés kapcsán azonban felhívta a figyelmet a gazdasági kockázatokra is. Példaként Mészáros Lőrinc cégbirodalmát említette, ahol tízezrek dolgoznak.

Épp ezért okosan kell csinálni, bár mivel egy ilyen büntetőeljárás hosszú ideig tart, ezt a problémát nem három hónap alatt kell majd megoldani.

Laczó szerint az elején fontos a gyorsaság, mert ha a vagyont vissza akarjuk szerezni, akkor azt időben el kellene kapni. Utána már azért lesz egy kis idő arra, hogy tisztességesen megalapozzák a gyanúsítást és a vádat.

„Azt semmiképp nem szeretném látni, hogy most lóhalálában nekiállnak többé-kevésbé megalapozatlan vádakat összebarkácsolni, amik aztán bedőlnek a bíróságon. Annál rosszabbat nem tehetünk a társadalom igazságérzetének, mintha azt látják, hogy ezek a mindenki által ismert esetek a végén felmentésekkel zárulnak.” - fogalmazott.

Szerinte a gyanúsítottaknak nem lesz érdeke, hogy segítsék az eljárásgyorsását, kivéve ha valamilyen egyességet kötnek velük. „Azt gondolom, hogy ezekben az ügyekben például a Vagyonvisszaszerzési Hivatal bőven fog élni ezzel az eszközzel, egyidejüleg elvárja, hogy a vagyon vissza is kerüljön.”

Az Alkotmánybíróság átalakulásával kapcsolatban kifejtette, hogy a hamarosan távozó hat-hét bíróval komoly átrendeződés várható. Szerinte azonban a személycseréknél is fontosabb lenne, hogy a testület visszakapja azokat a jogköröket, amelyeket a Fidesz-éra alatt elvettek tőle, különösen a normakontroll szélesebb körű kezdeményezésének lehetőségét.

„Ha újra lenne lehetőség szélesebb körben kezdeményezni az Alkotmánybíróság eljárását, az nyilván őket is lépéskényszerbe hozná” – állította.

Az igazságszolgáltatás egészének reformját hosszadalmas és összetett folyamatnak látja. Véleménye szerint a rendszer alapjaiban rossz, „bele van kódolva a kontraszelekció” és egy „elképesztően nehézkes, bürokrata, hivatalnok szemléletet” vár el a bíróktól.

A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének elmozdításával kapcsolatban szkeptikus. Szerinte a kormány által választott megoldás, miszerint a bírói testületnek kell kezdeményeznie a visszahívást, kockázatos.

Úgy véli, a bíróságok vezetőinek kérdése nem a bírák magánügye, hanem az egész társadalomé.

Németh Zsoltot, a Fidesz polgári-atlantista szárnyának egyik legismertebb politikusát Tusványoson kérdezte a 444.hu a párt oroszbarát politikájának jövőjéről.

A képviselő a lapnak megerősítette, hogy a Fideszen belül egy csoport megpróbálja meggyőzni Orbán Viktort egy atlantista félfordulatról, mert szerinte vissza kell venni az oroszbarátságból, és javítani kell a kapcsolatokat az Európai Unióval és Ukrajnával. Arra, hogy jöhet-e ilyen irányváltás Orbántól, röviden így reagált:

Azt is elmondta, hogy nem győzködik a pártelnököt, hanem képviselik az álláspontjukat. Szerinte differenciált álláspontra van szükség az EU-val kapcsolatban, és

„Bár Európát másként közelítjük meg, mint adott esetben a Tisza Párt, európai elkötelezettségűek vagyunk. Ez viszont nem jött át. Az elkövetkezendő időszak fontos feladata, hogy hiteles legyen az európai elkötelezettségünk” – jelentette ki a politikus.

Németh Zsolt szerint nem feltétlenül Orbán Viktoron múlik majd az új, európai elkötelezettségű álláspont bizonyítása. Úgy véli, a frakciónak nagyon fontos szerepe van ebben a folyamatban. „Olyan időszak előtt állunk, amikor a párt megújulása kiterjed majd a szakpolitikai részletekre is, és ebbe a folyamatba kell majd ezt a kérdést is beleilleszteni” – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a párt más szereplői lépnének-e az atlantista irányba akár a párt ellenében is, ha Orbán Viktor nem lehet meggyőzni, azt felelte, hogy

A meggyőzésben résztvevőket nem akarta megnevezni, de állítása szerint a Fidesznek van egy olyan arculata, ami összhangban van az európai elkötelezettséggel, és szerinte Orbán Viktornak is voltak már erre utaló kijelentései.

Ha mégis maradna az oroszbarát vonal, a képviselő szerint „a geopolitikai, külpolitikai kérdések alapos elemzése és szakmai alapon történő újrafogalmazása az elkövetkezendő időszakban a megújulási folyamat szerves része lesz.”

Ahogy arról beszámoltunk, Forsthoffer Ágnes csütörtökön a Sándor-palotában egyeztetett Dr. Sulyok Tamás volt köztársasági elnökkel az államfői feladatok folytatásáról. Az új, ideiglenes köztársasági elnök ugyanis fontosnak tartotta a személyes találkozót és a gondolatok megosztását.

Ezt a Facebook-posztot elemezte Török Gábor politológus. Szerinte Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfői kommunikációja, amely a nyugodt, intézményes működést hangsúlyozza, éles kontrasztban áll Magyar Péter Sulyok Tamással kapcsolatos megszólalásaival. Egy francia forradalmi párhuzammal a házelnök stílusát „girondistának” nevezte.

Az elemző egy zárójeles megjegyzésben hozzáteszi, hogy „nyilván a történeti párhuzamnak mindig vannak korlátai: „A jakobinusok és a girondisták között nem pusztán stílusbeli különbség volt, hanem eltérő politikai és alkotmányos elképzelések is. Azaz analitikus metaforáról van szó, nem történeti megfeleltetésről.”

Csütörtök este 8 órakor véget ért a várakozás, és több mint 140 ezer fiatal sorsa dőlt el, amikor kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az elmúlt 15 év rekordját jelentő jelentkezői létszám miatt az izgalom óriási volt, a diákok pedig országszerte Pont Ott Partikon várták az eredményeket.

A hivatalos döntések este 8 órától váltak elérhetővé a felvi.hu oldalon, az E-felvételi személyre szabott felületén, illetve sokan SMS-ben kaptak előzetes értesítést.

A ponthatárok alakulását idén is a jelentkezők száma és ponteloszlása, valamint a meghirdetett férőhelyek száma határozta meg. A maximálisan elérhető 500 pontot továbbra is három részből számolták: 200 pontot a középiskolai tanulmányi eredmények, 200 pontot a két kötelező érettségi tárgy eredménye, legfeljebb 100 pontot pedig intézményi pontként lehetett szerezni például emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért vagy versenyeredményekért.

A harmadik legkeresettebb a pszichológia volt, de a top szakok között szerepelt a nemzetközi gazdálkodás, a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, az általános orvos és a jogász képzés is.

A legnépszerűbb intézmények között van még a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amely két helyet ugrott előre a listán.

Az eseményeken a diákok együtt örülhetnek, vagy éppen vigasztalhatják egymást, ha valakinek nem sikerült bejutnia a vágyott egyetemre vagy főiskolára. Képeink az ELTE fővárosi buliján készültek.