HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: Erősebb vagyok, mint az elmúlt egy évben bármikor

A Tisza Párt vezetője szerint sokkal több minden köti össze a románokat és magyarokat, mint amennyi elválasztja. Több ezer ember előtt tartott beszédet a politikus.


Magyar Péter nagyváradi megérkezésüket követően, Rost Andrea és Nagy Ervin után lépett színpadra, hogy elmondja beszédét a közönségnek.

Ahogyan Magyar fogalmazott: „Szeretettel és barátsággal köszöntök mindenkit, akinek fontos volt, hogy eljöjjön ma ide, Szent László, Ady Endre és sok nagy magyar városába.”

„Nem az elfogultság beszél belőlem, amikor azt mondom, erre az egymillió lépésre életünk végéig emlékezünk. Különös út volt. Miközben gyalogoltunk, az erkölcsi, belső iránytűnk makacsul végig Európa felé mutatott. Ez a belső iránytű megingathatatlanul elválasztja a helyest és a helytelent a magyar és román emberek szívében. Több mindenben azonos a két nép sorsa, mint azt első ránézésre gondolnánk. Megszenvedtük a keleti birodalmak portyázását, elnyomását. Ugyanúgy tudjuk, milyen diktatúrában élni. Békét és prosperitást szeretnénk mindannyian” – mondta Magyar Péter.

„A magyarokat és a románokat sok minden elválasztja, de még több minden összeköti”

– emelte ki a politikus.

Hozzátette, a béke és az összefogás üzenetével érkezett, „ahogy mondani szokták, lélekből, nem csak lábbal”.

Ugyanakkor a Tisza Párt vezetője Orbán Viktor kormányfőnek is üzent a nagyváradi várból. Úgy fogalmazott:

„Gyalog, nem páncélozott Mercedesszel jöttünk. Háromszáz kilométeren keresztül lélekből, nem csak lábbal. Az egymillió lépés menetéhez csatlakoztak mindenhonnan, ahol magyarok éltek. Köszönöm azokat, akik Váradról, Kolozsvárról, Temesvárról, Marosvásárhelyről vagy éppen Aradról csatlakoztak hozzánk. Hálás vagyok és mindig hálás leszek a velünk gyalogló székelyeknek, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági testvéreinknek.

Mert akinek fontos a béke, annak el kell indulnia, meg kell tennie az első, a második és ha szükséges, az egymilliomodik lépést is a béke és az összefogás útján. Aki emberséges, és békés hazát szeretne, az nem harcosokat toboroz, hanem a másik szemébe néz, meghallgatja a másképpen gondolkodókat és megfogja a kinyújtott kezet.”

Ezután Magyar Péter kiemelte:

„Mind magyarok vagyunk. Ez nem politikai üzenet, ez szentség.”

Hozzátette: „Erdély és a Partium arra tanít meg bennünket, hogy mit jelent a tartás, a hűség. Hogyan kapcsolódik össze az élő múlt és a jelen. Olyan embereket ismertem itt meg, akiket nem lehet elfelejteni. Tisztaszívű, dolgos, becsületes embereket, akik nem kérkednek a magyarságukkal, csak élik azt. Erdélyből és Partiumból mindig feltöltődve, gazdagabban ér haza az anyaországba, mint ahogy ide érkezett. Tudom, hogy ez a csodálatos vidék és közösség hozzá van szokva a mély sebekhez. De

tudom azt is, hogy milyen fájdalmat, szomorúságot, csalódottságot okozott az, amikor Orbán Viktor a tihanyi apátság szent falai között egy olyan ember nézeteit éltette, aki nyíltan magyarellenes kijelentéseket tett és őseink sírján ugrált az úzvölgyi temetőben.

Vajon mi szükség volt erre? A magyarok érdeke diktálta ezt vagy aljas politikai alku vezényelte őt? Orbán I. András sírja mellett köpte szembe és árulta el a külhoni testvéreinket. Magától tette vagy mások mondták neki? Ez a magyarság elárulása idegen érdekek miatt.”

Beszédében a Tisza Párt politikusa hangsúlyozta azt is, hogy nem haraggal, hanem békével érkezett Nagyváradra. Azzal az üzenettel, hogy lezárhatnak egy árulástól árulásig tartó szakaszt a magyar történelemben. Szerinte Gyurcsány Ferenc után Orbán Viktornak is mennie kell.

„Világossá vált, hogy a korrupt, megfáradt, minden hitelességét elveszítő miniszterelnök a külhoni magyarokra is politikai termékként tekint. Nem szívből, nem elvből, nem elkötelezettségből, csupán szavazatszerzésből próbálta önöket magához édesgetni. Most pedig remegve, egyre durvább eszközökkel, minden határt átlépve megtesz bármit, nem törődve azzal, mekkora kárt okoz ezzel a rendszernek”

– mondta Magyar. Megjegyezte:

„Elhoztam, sokan elhoztuk az anyaország szolidaritását. Az üzenetet, hogy csak egyfajta magyar van, éljen bárhol is a nagyvilágban. És hogy a legnehezebb pillanatban sem vagytok egyedül”

– hangsúlyozta nagyváradi beszédében Magyar Péter.

„Tizenegy nap és egymillió lépés kellett, hogy észrevegye a világ és rengeteg magyar is: képesek összefogni, képesek egymásnak segíteni az itt élő emberek. Ez az egymillió lépés, hogy van remény, van közös együttműködésre lehetőség hazánk, Románia és az Európai Unió között. Ez nem az út vége, ez valaminek a kezdete. Most, ahogy itt állok, tudom, hogy nem számít az izomláz, a fizikai fáradtság. Minden fizikai gond semmivé foszlik, mert a lelkem könnyebb és frissebb vagyok, mint valaha. Több erőt érzek magamban, mint az elmúlt egy év során valaha.”

Beszédében kiemelte továbbá, hogy „11 nap után a napnál is világosabb, hogy két világ áll egymással szemben. Az egyikben ellenségeket gyártanak, harcosokat szerveznek a pénzsóvárok, a kufárok. A másikban a békés együttélés tölti ki az életünket.

A sétánk bebizonyította, hogy meg tudjuk csinálni. Felkeltek a magyarok a fotelekből, túracipőt húztak és szembenéztek a valósággal. Tanárok, könyvelők, buszvezetők, ápolók, közmunkások, és további sok tiszta tekintetű magyar csatlakozott a menetünkhöz.

„Gyerekekkel és tiszta tekintetű fiatalokkal beszélgettünk a jövőről, hazaszeretetről, sportról és zenéről. Énekeltünk, mosolyogtunk és megfogtuk egymás kezét. A magyar nép szomjazza a békét, vágyik a nyugalomra, óhajtja, reméli, hogy a politika egyszer hagyja, hogy mindenki éli az életét. Olyan hazára vágyunk, amelyek nem bélyegez meg, nem taszít kirekesztettségbe. Az orbáni rombolás, gyűlöletkeltés, árokásás a múlté. A végső visszaszámlálás megkezdődött”

– mondta a tiszás politikus.

Ezt követően a román néphez és a Romániában élő magyarsághoz együttesen szólt Magyar: „Örülünk, hogy vasárnap az erdélyi magyarság és a románok többséget teremtve elutasították a gyűlöletet. Megmutatták, hogy Románia nem akar letérni az európai útról. Azt javaslom a román népnek, becsüljék meg az itt élő magyarokat. A magyarokkal megéri jóban lenni. Magyarországgal megéri jóban lenni.

– szólt a Romániában élőkhöz Magyar Péter Nagyváradon. Ezután a beszéd picit abbamaradt, mert valaki rosszul lett és orvosi beavatkozás volt szükséges.

„A schengeni határok bővítésével végre a fizikai határok is megszűntek. Itt az idő, hogy ne féljünk azt keresni, ami közös bennünk, hogy békességben élhessünk egymás mellett. Mi, tiszta szívű, hazájukat és nemzetüket szerető büszke magyarok ezzel az úttal is azt üzenjük, véget kell vetni a gyűlölködésnek, hozzá kell látni a sebek begyógyításához.

Ez egy lassú folyamat, de folyamatosan gondozni, védeni és ápolni fogjuk, ami most elkezdődött. Boldogság látni, hogy annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem él nemzet e hazán. Isten áldjon benneteket, Isten áldja Nagyváradot, Erdélyt és a Partiumot.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.


A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz bejelentette: döntöttek a magyar katonák
A honvédelmi miniszter közösségi oldalán közölte, hogy a katonák kérésére visszaállítják a rendszerváltás utáni alakulatneveket és hadrendi számokat. A bejegyzés szerint az állomány arról is döntött, hogy altisztként kívánja folytatni a szolgálatot.


Ruszin-Szendi Romulusz miniszter a közösségi oldalán közölte: a Magyar Honvédség a katonáké, ezért az identitásukat, hagyományaikat és mindennapi szolgálatukat érintő kérdésekben nekik adták a döntés jogát.

A miniszter arról írt, már meg is születtek az első eredmények.

„Az állomány egyértelműen jelezte: altisztként kívánják folytatni szolgálatukat, és minden alakulat azt kérte, hogy visszakaphassa a rendszerváltás utáni nevét és hadrendi számát.”

A katonák véleménye számít, a honvédelmi vezetés pedig tiszteletben tartja a döntésüket és annak megfelelően jár el - írta bejegyzésében.

Ruszin-Szendi szerint ez csak az első lépés, és folytatják az egyeztetéseket minden olyan kérdésben, amely a katonákat érinti.

„Mert a hagyományaink adják a gyökereinket, a katonáink pedig a jövőnket. Ezért a hangjuk mindig számítani fog.”

Ruszin-Szendi Romulusz május 14-én jelentette be, hogy az alakulatok maguk dönthetnek történelmi nevük és hadrendi számuk visszavételéről. Másnap a budapesti Mária Terézia laktanya hivatalosan is visszakapta a Petőfi laktanya nevet. A miniszter május 21-én a volt hadtörténeti múzeum felújítására szánt 18 milliárd forintot a laktanyákra csoportosította át, május végén pedig bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új vezetői csapatát, ahol megerősítette, hogy a honvédelem építésének középpontjában a katona áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gyászol a magyar ökölvívás: meghalt Szakos József mesteredző
74 éves korában elhunyt Szakos József mesteredző, Erdei Zsolt nevelőedzője. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte. Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt, és sportvezetőként is dolgozott.


Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.

Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.

Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt a különböző korosztályokban, vezérelve pedig mindvégig az volt, hogy nemcsak bokszolót, hanem embert is kell nevelni a rábízottakból. De keze alól került ki a sokszoros válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes Farkas György is, és hatékonyan segítette Növényi Norbertet annak kick-boxos időszakában.

Szakos József versenyzőként ifjúsági bajnoki második, a felnőtteknél országos bajnoki harmadik helyig jutott, majd 1974-ben edzői pályára lépett. A Budapesti Honvéd után 1978-tól a Központi Sportiskolában dolgozott, 1981-től már szakágvezetőként. 1998-ban mesteredzői címet kapott, majd a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára, később szakmai igazgatója, majd utánpótlás-szakágvezetője lett.

Munkásságát 2010-ben a Magyar Sportért díj II. fokozatával ismerték el, ám a kitüntetés örömét már beárnyékolta betegsége.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk