HÍREK
A Rovatból

Magyar Bálint a Corvinuson Mészáros Lőrincről és a bűnöző államról tartott előadást

A Corvinus Egyetem, a Harvard Egyetem és a CEU Demokrácia Intézete közösen szervezett konferenciát Kornai János tiszteletére. Magyar Bálint itt azt elemezte, hogyan működik oligarchisztikus rendszerekben a korrupció.


Még csak két éve halt meg Kornai János, közgazdász, akinek a szocialista rendszerekkel kapcsolatos kutatásait világszerte elismerik. Két év nem nagy idő, de az a munkásság, melyet Kornai ránk hagyott örökül, már elégséges ok arra, hogy emlékére és tiszteletére május 15-16-án kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát rendezzenek. Ha a rendező intézmények felsorolását nézzük, nyilvánvaló, hogy Kornai (szerencsére) nem kisajátítható a politikai oldalak, táborok között, ami manapság már önmagában eredménynek tekinthető. Hiszen az eseménynek felváltva adott otthont a Corvinus Egyetem és a bécsi (egykoron budapesti) CEU Budapesten működő Demokrácia Intézete. A konferencia harmadik szervezője a hazai intézmények mellett a Harvard Egyetem Közgazdaságtudományi Intézete volt.

Ki is volt Kornai János?

Életpályája összefonódott a szocialista gazdasági rendszerrel. 1956-ban (!) „A gazdasági vezetés túlzott központosítása” címmel védi meg kandidátusi értekezését, amivel kiérdemelte a revizionista jelzőt. Életművének egyik legjelentősebb, legtöbbet idézett műve a „Hiány” volt, melyben tételesen bizonyítja azt, ami mára talán közhely, de akkor meglehetősen merész gondolat volt: a szocialista tervgazdaságokban fellépő hiány nem a rossz tervezésnek, hanem magának a rendszernek a logikus következménye. Talán nem kell érzékeltetni, hogy ez mennyire eretnek gondolat volt még a nyolcvanas évek első felében is. Szerencsére ekkor már nem kellett ideológiai alapú támadásokkal megküzdenie, noha természetesen megállapításait akkor sokan vitatták. Neki köszönhetjük a puha költségvetési korlát fogalmát mely azt az állami (nemcsak szocialista) vállalatok működését torzító jelenséget írja le, amikor az állam központi költségvetése szinte korlátlan forrásokkal támogat meg egyes válalatokat, torzítva ezzel a gazdasági verseny és a piac szabályozó hatását. A szocializmus összeomlásakor jelenteti meg a rendszerek gazdaságtanát leíró munkáját, „A szocialista rendszer – kritikai politikai gazdaságtan” címmel. Számos egyetemen tanított, többek között a Harvard Egyetem professzora volt.

A szocialista rendszerek bukása után eltelt ugyan harminc év, de mindaz, amit Kornai ránk hagyott, ma is alkalmazható, élő közgazdaságtudomány. Erről győzött meg a konferencia, ahol harmincnégy előadás hangzott el, reflektálva Kornaira, de sok esetben egészen friss megállapításokat is közzétéve.

Magyar Bálint például ragadozókról és prédákról értekezett a jelenlegi magyar helyzetet is elemző előadásában.

Kornai úgy gondolta, a szocialista gazdaságot a „bürokratikus koordináció” különböztette meg a piacgazdaságtól. Ahhoz, hogy a posztkommunista országok rezsimjeit megértsük, Magyar Bálint szerint azonosítani kell azokat a koordinációs mechanizmusokat, amelyek ezekre az országokra jellemzőek.

Szerinte ebből a szempontból fontos megkülönböztetni a kapitalista gazdasági rendszerben működő nagyvállalkozókat, illetve a keleti posztszocialista gazdaságokat működtető oligarchákat. Míg a nagyvállalkozók nincsenek beágyazva a politikai szférába, addig az oligarchák formálisan is beágyazódnak a politikai struktúrába. Míg egy normális gazdaságban a vállalkozókat közvetlenül nem befolyásolja az állam, addig az oligarchisztikus rendszerben az oligarchákat adott esetben személyre szabott állami beavatkozások segítik.

Magyar Bálint a Corvinuson tartott előadásában Mészáros Lőrincet megemlítve mutatta be, milyen az oligarcha és a „poligarcha” viszonya egymáshoz.

Szerinte míg az oligarchának látható gazdasági és informális politikai hatalma van, addig az autokrata vezetőnél ez fordítva van: a nagyon is látható politikai hatalma láthatatlan gazdasági hatalommal párosul.

Magyar Bálint úgy gondolja, a rendszer megértéséhez a kulcsszó a korrupció. De amíg a korrupció minden gazdaságban valamilyen szinten jelen van, az a fajta korrupció, ami egy ilyen oligarchisztikus rendszer működtetéséhez kell, szerinte két szinttel fejlettebb forma.

A korrupció szintjei

Az első szint a hétköznapi korrupció. Itt a korrupciós tranzakciók általában mindkét oldalról önkéntesek, nem hoznak létre szükségszerűen függő helyzetet a szereplők között. A szereplők szabadon beléphetnek a korrupt ügyletbe, és szabadon kiléphetnek abból. Az ilyen aktusokból nem lesz rendszer.

A második szint az, amikor az oligarchák, egyes politikai csoportok megragadják az állam egyes aktorait, minisztériumokat, intézményeket, és azokon belül a saját érdekeit érvényesítik.

Innen nincsen messze a legfejlettebb szint, amikor a bűnöző csoportok magát az államot foglalják el.

Magyar Bálint szerint ilyenkor már maga a kormányzat is bűnszervezetként működik. A bűnöző államban a kormány, a parlament, a hatóságok, a rendõrség, az adóhivatal összehangoltan működik, és mindezeket a szereplőket egyszerre használhatja magáncélokra a hatalmat birtokló csoport vagy személy.

A vadászat

A bűnöző állam átalakítja a tulajdonviszonyokat is. Magyar Bálint ezt a folyamatot „vadászatként” írja le. Mivel nemcsak a bűnszövetkezet tagjai vesznek részt a gazdasági életben,

megesik, hogy valamely, a hatalomtól függetlenül működő vállalkozó cégére szemet vet a hatalom. Ilyenkor kezdődik szerinte a vadászat.

Az első fázis, ahogy az igazi vadászatban is: az üldözés. Például vételi ajánlatot tesznek a kiszemelt cégre, érzékeltetve, mennyivel jobban járhat a tulajdonos, ha azt az ajánlatot elfogadja. Ezt követik a szisztematikus, akár már kifejezetten az adott vállalkozásra szabott kormányzati intézkedések, melyek nehéz helyzetbe hozzák a vállalkozót. Végül állami kényszerrel, akár a parlament, a kormány, az adóhivatal összehangolt fellépésével tönkreteszik az adott cég vállalkozói pozícióját. Ezzel zárul a vadászat.

Ezután következik az emésztési szakasz, amikor a megszerzett javakat elosztják és újrahasznosítják, immár a politikai szféra támogatására. Magyar Bálint szerint különbséget tehetünk a piaci buborékok és az úgynevezett relációs buborékok között. Amíg a piaci buborék esetében a várakozások a többlet piaci hozamra vonatkoznak, a relációs buborékban viszont korrupciós elvárások vannak az extra piaci hozamért.

Magyar Bálint

Tanár, szociológus, az SZDSZ volt elnöke, 2002 és 2006 között a Horn-kormány oktatási minisztere. 2020 óta a CEU Demokrácia Intézetének tudományos főmunkatársa.

Magyar Bálint szerint a bűnöző államban, vagy bukott államban a kikényszerített korrupcióért már nincsen anyagi ellentételezés, hanem az így befizetett pénzek nyugodtan tekinthetők egyszerűen védelmi pénznek. Ez a rendszer végső soron szerinte maffiakapitalizmus, ahol a korrupció domináns formáját maga a bűnöző állam irányítja. Az ilyen államban az elit szociológiai antropológiai formája egy adoptált politikai család. Nem nómenklatúra, nem osztály, hanem adoptált politikai család.

Magyar Bálint azt mondja,

ez valóban egy ragadozó állam, ahol a korrupció monopolizálva van.

A konferencia két napon át tartott, a résztvevők egy része személyesen, míg mások intereten keresztül kapcsolódtak be a munkába.

A többi előadás rövid leírása ezen a linken olvasható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán állítólag felállt a tárgyalóasztaltól Brüsszelben, miután Zelenszkij videóhívásban csatlakozott
Volodimir Zelenszkij bejelentkezett a brüsszeli EU-csúcson, ahol a magyar vétók feloldását kérte. Orbán Viktor ezt korábban a Barátság vezetéken érkező olajszállítások újraindításához kötötte.


Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt az uniós vezetőkhöz az EU-csúcs kerekasztal-beszélgetésén, Orbán Viktor magyar miniszterelnök távolabbról figyelte az eseményeket - írja a 444.hu.

Az Euronews szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a magyar miniszterelnök az ukrán elnök beszéde közben nyugtalanul járkált és időnként hangosan puffogott.

Zelenszkij arról beszélt, hogy a magyar kormány által blokkolt 90 milliárd eurós hitel „az életek védelmét szolgáló erőforrás” lenne számukra, a pénz egy részét amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszerek beszerzésére használnák fel.

Kitért a 20. Oroszország elleni szankciós csomagra is, amit magyar és szlovák vétó akadályoz, és ami szerinte „tovább növelhette volna a nyomást Oroszországon, hogy valódi béke felé mozduljon”.

Az ukrán elnök egy másik magyar vétóról, Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseinek blokkolásáról is beszélt.

Mint mondta, fontos, hogy Oroszország lássa, Ukrajna uniós tagsági folyamata visszafordíthatatlan. „Ha van egy egyértelmű dátum, az azt jelenti, hogy Oroszország semmilyen módon nem tudja majd megakadályozni a csatlakozásunkat” – érvelt, hozzátéve: „Láthatják, mennyi mindent blokkolnak, és milyen nehéz egy egységes Európának még a már meghozott döntéseket is végrehajtania.”

Orbán Viktor jelezte, nem változtatott az álláspontján a hitel jóváhagyásával kapcsolatban. A miniszterelnök álláspontját egy mondatban foglalta össze: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz”.

Január 27-én állt le az olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé, miután orosz dróntámadás érte a brodi szivattyúállomást. A leállás miatt a magyar kormány nem az orosz támadókat, hanem az ukránokat kezdte hibáztatni, azzal vádolva a kijevi vezetést, hogy politikai okból állították le a tranzitot. Válaszul február közepén a magyar kormány leállította a dízelüzemanyag szállítását Ukrajnába, a szlovák kormány pedig leállította az ukrajnai vészhelyzeti áramszállítást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fordulat Brüsszelben: Öt különböző forrás állítja, hogy az olasz miniszterelnök zárt ajtók mögött megvédte Orbán Viktor Ukrajna-politikáját
Az olasz kormányfő a 90 milliárdos ukrán hitel blokkolása kapcsán mutatott együttérzést a magyar miniszterelnökkel. Kormánya szerint a hír teljesen alaptalan.


Miközben személyesen támogatta, hogy Ukrajna azonnal megkapja a 90 milliárd eurós uniós hitelt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök zárt ajtók mögött megértően beszélt Orbán Viktor blokkoló álláspontjáról a március 19-i brüsszeli EU-csúcson. Meloni a beszámolók szerint azt mondta, érti a magyar kormányfő indokait, amiért visszatáncolt a korábbi megállapodástól – írta a Politico öt, a bizalmas egyeztetéseket ismerő diplomatára hivatkozva.

Orbán pálfordulása feldühítette a többi uniós vezetőt és sokkolta Ukrajnát, amely kezd kifogyni a pénzből, miközben az Oroszországgal vívott háború az ötödik évébe lép. A magyar miniszterelnök lépése szembemegy az uniós szokásjoggal is, hiszen alig pár hete, decemberben még hivatalosan jóváhagyta a pénzügyi csomagot.

Az öt, négy különböző európai országot képviselő diplomata egyike szerint Meloni úgy fogalmazott, Orbán álláspontja „normális”, mert „a dolgok változnak”, és hozzátette: „ha én lennék ugyanebben a helyzetben, megérteném”. A források szerint az olasz miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy érti a magyar vezető helyzetét, akire a jövő hónapban választás vár majd

Az olasz kormány cáfolta a hírt. „A miniszterelnöknek tulajdonított mondat teljesen alaptalan” – közölte Meloni római hivatalának egyik tisztviselője.

Bár Meloni és Orbán egyaránt jobboldali politikusok, az olasz kormányfő eddig nagyrészt a fősodorbeli uniós álláspontot követte. A megbeszélésen szinte kizárólag a vezetők vettek részt; a diplomaták nem voltak a teremben, őket a vezetők tájékoztatták, és névtelenséget kértek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Ha ez igaz, ennek az embernek börtönben van a helye” – Kocsis Máté nyíltan kihátrált Matolcsy fia mögül
A Fidesz frakcióvezetője kijelentette, soha nem találkozott Matolcsy Ádámmal, aki nem is tagja a kormánypártoknak. A politikus szerint a Fideszben nagy az indulat, és elvárja, hogy Matolcsy maga védje meg magát.


„Ha igaz, amit az újságírók mondanak, akkor ennek az embernek börtönben van a helye” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Matolcsy György volt jegybankelnök fiáról, Matolcsy Ádámról. A kijelentések egy tapolcai kampányeseményen hangzottak el, ahol a frakcióvezető Navracsics Tiborral közösen jelent meg. Kocsis gondolatait Navracsics osztotta meg a Facebook-oldalán.

A Fidesz frakcióvezetője egyértelműen elhatárolódott Matolcsy Ádámtól. „Magyarázkodom egy olyan ember miatt, akit Matolcsy Ádámnak hívnak, akit én a büdös életbe nem láttam, nem tagja a Fidesznek, nem tagja a KDNP-nek sem, nem jár a köreinkbe sem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem szeretnék „egy Matolcsy Ádám nevű embernek az ügyeit” a hátukon cipelni.

Kocsis szerint az MNB-ügyet csak egy büntetőeljárás zárhatja le.

„El kell mindenkinek, mindennel számolnia. Az MNB-ügyét csak úgy lehet lezárni, ha egy büntetőeljárásban mindenkinek tisztázzák a szerepét, ha pedig nem volt ügy, akkor álljanak ki és védjék meg magukat” – mondta.

A fórumon szóba kerültek a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítási költségei is, ahol a hírek szerint brutálisan túlköltekeztek: jutott pénz aranyvécére és 11 milliós ajtókra is. „A felfoghatatlan luxusköltések a Magyar Nemzeti Bank székházának felújításánál magyarázatra és büntetőjogi eljárásra szorulnak. Nem szabad senkinek megúsznia azt a vizsgálatot, amit megkövetel egy ilyen horderejű ügy” – jelentette ki Kocsis.

Tavaly márciusban az Állami Számvevőszék nagy vihart kavaró jelentéseket publikált a Magyar Nemzeti Bankról, a PADME-ról és a Kecskeméti Egyetem alapítványáról. A számvevőszék megállapította, hogy a jegybank 150 milliárd forintos befektetésének megtérülése nem garantált.

Kocsis Máté kitért arra is, hogy a tapolcai ellenzék Navracsics Tibort támadja az ügyben. „Ne Navracsics Tibort okolják érte a tapolcai ellenzékiek, hogy mi van a Nemzeti Bankban” – mondta.

Jelezte, hogy a Fideszben „nagyon indulatosak” az üggyel kapcsolatban, és neki személyesen is hiányérzete van. „Itt is nagyon bízom abban, hogy ez a hiányérzetem elmúlik, és azt is remélem, hogy hamarosan.”

A frakcióvezető üzent Matolcsy Ádámnak is: amennyiben nem igazak az újságírói állítások, akkor neki kellene kiállnia és megvédenie magát.

Via: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rákkeltő növényvédőszer miatt hívnak vissza egy ismert teát a boltokból
A Fogyasztóvédelem tette közzé a riasztást a DDT nevű szer miatt, ami a termékbe került. A méreg a múltbéli talajszennyezésből származhatott.


A Fogyasztóvédelem a Facebookon arról számolt be, hogy a Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. visszahívja a Fitodry Citromfű levél 100 g megnevezésű termékét. A bejegyzés szerint erre azért volt szükség, mert egy hatósági ellenőrzés nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutatott ki a termékben.

A posztban azt írják: „A növényvédő szerek (más néven peszticidek) olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése, és a minőség javítása.

A DDT-t a környezeti eredetű, tartós szennyezők közé sorolják, általában nem közvetlen permetezésből származik, hanem a múltbéli használat okozta talaj- és vízszennyezésből kerül be a növényekbe és a táplálékláncba. A felhalmozódott DDT hosszú távon mérgező, rákkeltő hatású lehet, és megzavarhatja a hormonrendszert.”

A Fogyasztóvédelem közlése szerint A Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósággal együttműködve gondoskodott a kifogásolt tétel forgalomból történő kivonásáról, valamint a fogyasztóktól történő visszahívásáról. A hatóság nyomonköveti a vállalkozás által megtett intézkedéseket, továbbá a visszagyűjtött termékek további sorsát (megsemmisítését vagy elszállítását)


Link másolása
KÖVESS MINKET: