Ma indul az árrésstop: minden, amit az új intézkedésről tudni kell

Andrási Betty pszichológus a Magyar Péterrel készült M1-es interjú kapcsán írta le a kommunikáció pszichológiai hátteréről egy Facebook-bejegyzésben.

Azt írja, az adást látva „tátva maradt a szám, és komolyan azt hittem álmodok”. Megdöbbenését nem a politikai tartalom, hanem a kommunikáció módja váltotta ki.

A pszichológus kifejti, hogy ez a viselkedés a szimpatikus idegrendszeri túlműködés jele. „Amikor az idegrendszer szimpatikus túlműködésben van, akkor nem kapcsolódunk, hanem reagálunk. Nem figyelünk, hanem bizonyítani akarunk. Nem kérdezünk, hanem támadunk vagy védekezünk” – írja.

Ilyenkor az ember nem hallgatja meg a másikat, hanem le akarja nyomni, hogy a saját igazát bizonyítsa. Andrási szerint ebben az állapotban nincs valódi kíváncsiság, csak feszültség és kontrollvágy. „Ez kívülről arroganciának vagy tiszteletlenségnek látszik, belülről viszont sokszor félelem. Védekezés és támadás.”

A pszichológus szerint ezzel párhuzamosan egy másik folyamat is zajlik a társadalomban: „Elindult a politikai transzparencia.” Olyan dolgok kerülnek felszínre, amelyek sokkot okozhatnak, és idő kell, mire az agy feldolgozza az új valóságot.

Andrási Betty hangsúlyozza, hogy a kulcskérdés nem az, ki viselkedett tiszteletlenül, hanem az, hogy mi magunk hogyan reagálunk a helyzetre.

Szerinte ha ezt a feszültséget csak kifelé vetítjük, ugyanazokat a romboló mintákat tartjuk életben.

A megoldást abban látja, hogy az idegrendszerünket egy nyugodtabb, paraszimpatikus állapotba hozzuk. „A valódi változás nem ott kezdődik, hogy kimondjuk az igazságot, hanem ott, hogy az idegrendszerünk képes-e megtartani azt az állapotot, amiben az igazság nem fegyver lesz, hanem tisztulás.” Ebben az állapotban lehetséges a másik meghallgatása, a tiszteletteljes határhúzás és az együttműködés.

Gyakorlati tanácsként javasolja, hogy vegyük észre, amikor „beindulunk”: felgyorsul a beszédünk, közbe akarunk vágni, bizonyítani akarunk. „Ilyenkor nem a másik a probléma, hanem az idegrendszered lépett túlélő módba.” Szerinte ha ilyenkor megállunk, veszünk pár mély levegőt és lelassítunk, már egy másik állapotból tudunk reagálni, ami lehetővé teszi a valódi, jelenlétből fakadó határhúzást. Úgy véli,

„Orbán szó szerint kirabolta az országot” – Nádas Péter a német ZEIT ONLINE-nak adott interjúban értékelte a vasárnapi választás eredményét, és beszélt arról is, hogy Magyar Péter politikai tehetsége és Orbán Viktor valóságtól való elszakadása egyaránt kellett a Fidesz bukásához. Az író a választás hétvégéjén tartott az erőszaktól, szerinte a kormánymédia narratívája akár ürügy is lehetett volna a hatalom számára.

Nádas úgy látta, a kormányoldal kommunikációja tudatosan készítette elő a feszültséget.

Még a szavazatszámlálás előtti utolsó órákban is ezt harsogták” – mondta. Ez ürügynek tűnt Orbánnak, hogy ő maga is erőszakhoz folyamodjon.

– mondta az író.

A választás utáni napok eseményei jól mutatják a Nádas által is érzékeltetett feszültséget, különösen a közmédiában. Magyar Péter a győzelme után a Kossuth Rádiónak adott először interjút, ami olyan kiugró hallgatottságot hozott, hogy még a piacvezető kereskedelmi adókat is megelőzte. Az interjú hangvétele több sajtóorgánum szerint is feszült volt. Urbán Ágnes médiakutató szerint a beszélgetés az állami médiában dolgozók teljes szerepzavarát mutatta. Ezt erősíti, hogy az MTVA-ban egy szerdai állománygyűlésen a csatornaigazgató közölte: a következő egy hónapban minden marad a régiben, és a hírek előzetes ellenőrzésén sem változtatnak.

„Az elmúlt években teljesen elvesztette ugyanis a kapcsolatot a valósággal, és nem fogta fel, hogy Putyin-barát politikája rendkívül sikertelen” – fogalmazott.

A történelmi párhuzamokat ugyanakkor elutasítja, szerinte a mostani fordulat sem az 1956-os forradalomhoz, sem az 1989-es rendszerváltáshoz nem hasonlítható. Úgy látja, utóbbit például nem a magyarok érték el saját erőből, hanem a szovjet birodalom összeomlásának volt a következménye.

A jövővel kapcsolatban az író a kihívásokat hangsúlyozta. Azt mondta, attól nem fél, hogy Magyar Péter Orbánhoz hasonló pályát futna be, de egy kijózanító ébredésnek mindenképp következnie kell.

– jelentette ki, de hozzátette, most ennél fontosabb számára, hogy együtt örüljön a fiatalokkal.

Magyari Péter újságíró a Facebook-oldalán kommentálta a hírt, Orbán Viktor miniszterelnök nem vesz részt a következő európai uniós csúcstalálkozón.

Mint írja, a megszokott eljárás, hogy a Tanács a leköszönő tagjait kedves gesztusokkal búcsúztatják. Mivel Orbán a legrégebbi tagja a testületnek, normális esetben külön elköszönne tőle az elnök a csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón.

Példaként említi, hogy még Mateusz Morawieckitől is normálisan elköszöntek 2023 őszén, pedig Magyari szerint a Tanács tagjainak többsége nem titkolta, hogy megkönnyebbült a lengyel kormányfő választási veresége után. Az újságíró úgy fogalmaz, „a búcsú a szokásosnál fagyosabb volt, de méltóságteljes.”

Amikor Angela Merkel már leköszönő kancellárként az utolsó ülésén vett részt, Magyari felidézése szerint az akkori elnök többek között ezt mondta róla: „Olyan lesz nélküle a testület, mint Párizs az Eiffel-torony nélkül, de a lelke és a tapasztalata velünk marad”.

Hasonlóan méltóságteljes volt a holland Mark Rutte búcsúja is, aki 14 év után vett részt élete utolsó ülésén. Az újságíró szerint bár Rutte is „nagy vétózó volt, nagyon nehezen adott pénzt a közösbe, de méltósággal és tisztelettel búcsúztatták.”

Magyari Péter kiemeli, hogy Merkel és Rutte mellett ebben a században csak Orbán Viktor volt a Tanács tagja több mint 10 évig. Azonban, mint írja, a miniszterelnök „mégsem búcsúzik, csak eltűnik csendben.”

– jegyezte meg posztjában.

Török Gábor politológus egy történelmi példával szemléltette az állami hírszolgáltatás fordulatát. Az elemző arra a stílusváltásra reagált, ami azután következett be, hogy a parlamenti választások után szerda reggel Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Kossuth Rádió és az M1 vendége volt.

Török Gábor közösségi oldalán Bonaparte Napóleon 1815-ös visszatérésének egy gyakran idézett, anekdotikus sajtótálalását idézte fel, párhuzamot vonva a közmédia mostani hangváltásával.

„A korzikai ogre megszökött a szigetéről.

A bitorló partra szállt a Juan-öbölben.

A tigris megérkezett Gapba.

A szörny Grenoble-ban töltötte az éjszakát.

A zsarnok átvonult Lyonon.

A bitorlót ötven mérföldre látták a fővárostól.

Bonaparte erőltetett menetekben halad, de soha nem fog bevonulni Párizsba.

Napóleon holnap a falaink alatt lesz.

A császár megérkezett Fontainebleau-ba.

Ő császári felsége tegnap este bevonult a Tuileriákba hűséges alattvalói körében”.

Az állami médiát évek óta komoly bírálatok érték elfogultsága és az ellenzéki vélemények elhallgatása miatt.

Via 24.hu