SZEMPONT
A Rovatból

Lecsap a törvény a kuruzslókra, áldoktorokra, de bizonytalanságba sodorja a mentális segítőket

Zúgolódik a pszichológusszakma: a február 15-től életbe lépett új törvénymódosítás kimondja, hogy ezentúl csak orvosi vagy klinikai szakpszichológusi szakképesítéssel végezhetnek pszichoterápiát, és ezzel ugyan valóban kiszűrik a kuruzslókat, de egy sor legitim segítőt is.

Link másolása

A Kásler Miklós vezetette Emberi Erőforrások Minisztériuma még tavaly novemberben terjesztett be egy törvénymódosítás-csomagot, köztük azt a javaslatot is, amely ugyan az áldoktorokra csapna le, ám a mentális segítők tevékenységét is befolyásolná. A tervezetet az Országgyűlés december 11-én elfogadta és február 15-től életbe is lépett a módosítás.

A törvénymódosítás egy valós és igen komoly problémát kívánt orvosolni: kiszűrni az áldoktorokat és kuruzslókat. Azokat, akik tudományosan nem kellően megalapozott kezeléseket és gyógymódokat kínálnak, tőrbe csalva ezzel a betegeket, akiket nemcsak anyagilag vernek át, de nagyon gyakran az egészségüket is veszélyeztetik. Magyarországon épp elég akad belőlük, egy évvel ezelőtt a zalai csaló kapcsán kerültek ismét előtérbe a sarlatánok.

A törvénymódosítás a kuruzslóknak parancsolna megálljt, és ezentúl ők joggal félhetnek, ugyanakkor egy másik csoport is aggódhat, mégpedig a mentális segítők.

A módosított törvény miatt azoknak is főhet a feje, akiknek pszichológus képesítésük van. A módosítás ugyanis kimondja, hogy ezentúl csak orvosi vagy klinikai szakpszichológusi szakképesítéssel végezhetnek pszichoterápiát, és ezzel ugyan valóban kiszűrik a kuruzslókat, de egy sor legitim segítőt is. Köztük többek közt az egészségpszichológusokat, a tanácsadókat, a művészet-, tánc-, család-, mozgás-, szocio- és a gyászterapeutákat, párkapcsolati tanácsadókat, pszichodráma-vezetőket, coachokat, lelki gondozókat is.

Gyakorlatilag mindenkit, akik mentális segítséget képes nyújtani a rászorulóknak, ám nem az orvosi egyetemen diplomázott.

Teltházas konferencián vitatták meg a problémát jogászok és mentális segítők

Az érintettek körében bizonytalanság uralkodik a törvénymódosítás hatályba lépése óta, mivel nem teljesen egyértelmű, egészen pontosan kire és mire vonatkozik a módosítás. A mentális segítő szakmák szervezeteit tömörítő Mental-For Csoport február 7-én tartotta konferenciáját az Andrássy úti MagNet Közösségi Házban, ahol jogászokkal és szakmabeliekkel egy délutánon át vitatták meg, mi okozza a jogbizonytalanságot, illetve mi lenne a megoldás az ellentmondások feloldására. Méghozzá olymódon, hogy valóban eltűnjenek az egészségügyből a kuruzslók, de a legitim segítők is nyugodt lélekkel praktizálhassanak tovább. Hogy a beharangozott törvénymódosítás mennyire fokozott érdeklődést váltott ki, jól mutatja az is, hogy már hetekkel a konferencia időpontja előtt kitehették a teltházas táblát, sőt, további termet kellett biztosítani azoknak, akik lekéstek a jelentkezésről. A szervezők online is közvetítették az előadásokat és a kerekasztal-beszélgetéseket, ahol jogászok, a Magyar Orvosi Kamara és a mentális segítő-szakmák képviselői is felszólaltak.

A Pánik vagy helyzet: Konferencia a segítő szakmák jogbiztonságáért nevű eseményen hiába járták körül rendkívül alaposan a módosítások jogi vonatkozásait, maximálisan megnyugtató válasszal senki részére sem tudtak szolgálni. Az összes előadó elismerte azt, hogy

a törvény létjogosultsága nem megkérdőjelezhető, mert a kuruzslókat valóban ki kell szűrni és megbírságolni.

De azt is elismerték, hogy a megoldásnak szánt törvényjavaslat a mentális segítőket is nehéz helyzetbe sodorja azzal, hogy jogilag nem teljesen értelmezhető a megfogalmazása.

A tét ráadásul nem kicsi: azon túl, hogy a törvény szerint pszichoterápiát nem jogosultan végző szakemberek büntetőeljárás elé nézhetnek, legrosszabb esetben egy év börtönt is kaphatnak, ha bebizonyosodik a törvénysértés.

A szóban forgó módosítás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. bekezdését érinti, amely módosított formában így hangzik:

Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen

a) az orvosi gyakorlat,

b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy

c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások

körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

De mi pontosan a pszichoterápia?

A változás az eddig érvényes jogszabályhoz képest az, hogy megjelenik a pszichoterápiás gyakorlat, amelyet szakképesítéshez köt, ugyanígy a nem-konvencionális gyógymódok is. Ez utóbbi kevésbé problematikus, ugyanis van mögöttes rendeleti szint hozzá, nem a Btk. határozza meg a képesítések körét, ráadásul az elismert gyógymódok sora folyamatosan tágul. Az igazi gondot a B pont okozza:

a pszichoterápia fogalma a szakma álláspontja szerint jogilag nincs pontosan definiálva, és épp az ebből fakadó jogbizonytalanság miatt kérdéses a mentális segítők további sorsa.

Az egészségügyi törvény eddig is tartalmazott erre vonatkozó cikkelyt, amely szerint „a pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás”. Már ez a megfogalmazás is problematikus volt – nincsenek például definiálva, melyek pontosan a szóban forgó módszerek. De az sem, hogy „a tudományos megalapozottságú módszereket” meg lehet-e egyáltalán határozni. Az egészségügyi törvény azt is előírja, ki végezheti ezt: „a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezheti.”

"A büntetőjog nem vicc"

Dr. Kadlót Erzsébet büntetőjogi ügyvéd a konferencián rámutatott, hogy míg az egészségügyi törvény módszerről, addig a büntető törvénykönyv gyakorlatról beszél. A kettő jogilag nagyon különböző és nem felcserélhető kategória, amelyet sehogy sem lehet áthidalni, és a szakkérdéseknél ezen a téren biztosan probléma adódik majd az értelmezésükből. A megoldás a jogásznő szerint a bíróságok részéről az lesz, hogy igazságügyi szakértőket fogadnak, akik orvosok és szakpszichológusok közül kerülnek majd ki.

Azzal viszont, hogy a büntetőjog területére is behozták ezt a témát, megnőtt a kockázat esélye is. Kadlót szerint gyakran előfordul, hogy valamit nem lehet a jog nyelvére lefordítani, azonban a büntetőjog sokkal keményebb terület, mint az egészségügyi törvénykönyv.

A büntetőeljárás ugyanis „azonnali, kőkemény, beavatkozás az egyén életébe, és ha valamit nem tudunk biztonságosan megfogalmazni, akkor azt ne akarjuk a büntetőjog területére behozni.”



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Raskó György a Sulyok-ügyről: Ha egy ügyvéd nem vette észre, miben vesz részt, akkor nem tudom, hogy szerezte a diplomáját
Az agrárközgazdász szerint körülbelül 500 ügyvéd élhetett meg remekül a zsebszerződésekből, amivel lebukni nagyon nehezen lehetett, noha páran mégiscsak bíróság elé kerültek.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. május 24.


Link másolása

Az elmúlt napokban újabb politikai botrány kavarta fel a magyar közéletet, miután Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció vezetője, komoly vádakat fogalmazott meg Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben. Dobrev Klára szerint Sulyok Tamás a kilencvenes években ügyvédként részt vett olyan úgynevezett „zsebszerződések” lepapírozásában, amellyekkel külföldieknek játszottak át magyar földeket. A DK-s politikus egyenesen „köztörvényes bűnözőnek” nevezte a köztársasági elnököt.

A köztársasági elnök hivatalán keresztül visszautasította az őt ért vádakat, az állítva, hogy az államfő ügyvédi tevékenysége során mindenben a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el. Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk arról, mik is ezek a zsebszerződések, hogyan működtek, egyáltalán: lehetséges-e, hogy egy ügyvéd ilyen szerződést ír anélkül, hogy átlátná a szerződés mögötti jogellenes szándékot?

– Elég régen voltak már ezek a bizonyos zsebszerződések. Tulajdonképpen mik is voltak ezek?

– Az Unióba történő belépés előtt még az uniós tagállami polgárok sem vásárolhattak termőföldet Magyarországon, az unión kívülieknek végképp nem. Azonban mindenki tudta, hogy előbb-utóbb Magyarország az Unió tagja lesz, ezért a kilencvenes években és a kétezres években ügyvédek olyan szerződéseket kötöttek, melyek de facto vételi megállapodások voltak, de jure viszont hosszú távú bérleti szerződések.

Tehát bérleti szerződés formájában fizette ki az osztrák paraszt vagy földhasználó a földet a magyar tulajdonosnak, általában ezt az összeget egyben oda is adták a tulajdonosnak.

Ezek a hosszú távú bérleti szerződések, amelynek álcázták a vételt, jogilag rendben voltak. Ezeket ugyanis nem tiltotta a törvény, és ezért az ilyen hosszú táv után egyben kifizetett földbérletet a földhivatalok bejegyezték, és ez a lényeg. A földhivatalok álláspontja az volt, hogy az egy érvényes szerződés. Noha nyilvánvalóan a földhivatal is tudta, hogy ez valójában zsebszerződés. Ezeket a trükköket az egész országban használták az ügyvédek, és ahogy mondtam, a földhivatalok ezeket be is jegyezték, mert jogilag, legálisan ezt meg lehetett csinálni, de hangsúlyozom, hogy

a jogalkotó deklarált szándékával mindez ellentétes volt.

– A földhivatal nem tulajdonjogot jegyzett be, csak bérleti jogot.

– A bérleti jogot bejegyezte húsz vagy harminc évre.

– És ebből hogyan csinált aztán végül tulajdonjogot a zsebszerződő fél?

– Miután beléptünk az Unióba, Magyarország a földtulajdon szerzésre kapott 7 év derogációs időt, plusz 3 évet, tehát összesen 10 évet arra, hogy ne utasíthassa vissza a magyar fél az uniós agrártermeléssel foglalkozó vállalkozók földvásárlását. Tehát ez a 10 év lejárt 2014. április 30-án. Akkor a parlament hozott egy törvényt, amivel elismerte, hogy az uniós tagállami polgár,

amennyiben legalább három éven át Magyarországon földhasználóként művelte a földet, azokra vételi lehetősége keletkezett.

Tehát ha a tulajdonosnak volt eladási szándéka, akkor már a földhivatal nem utasíthatta vissza, hogy egy osztráknak, németnek vagy olasznak a tulajdonjogát bejegyezze, de kizárólag uniós tagállami polgárokra vonatkozott ez a kedvezmény.

– Ezek szerint még egyszer ki kellett fizetnie a földet az uniós polgárnak ezek után? Mert egyszer már kifizette a vételárat bérleti díjnak álcázva. Másodjára már nem kellett vételárat felmutatni a szerződésben? Tehát akármennyi forintért átírták a tulajdonjogot?

– Az a két fél megegyezése.

– Ez érdekes. Az adóhivatal szokta vizsgálni, ha a piaci ár alatt jelentősen történnek adásvételek. Akkor nem történt ilyen vizsgálat?

– Amennyiben az új tulajdonos vállalta, hogy legalább öt évig műveli a megvett földet, akkor nulla forint volt a rá kiszabott illeték. Így az adóhivatal vizsgálata nem volt releváns.

– Egy ügyvéd, aki ilyen ügyletben részt vett annak idején, lehetett-e úgy ebben benne jóhiszeműen, hogy fogalma sem volt arról, hogy miben vesz részt valójában?

– Nem, ezt kizártnak tartom. Az ügyvéd biztosan tudta, hogy miben vesz részt.

Ha az ügyvéd ezt nem vette észre, akkor nem tudom, hogy szerezte a diplomáját.

Persze az egy más dolog, hogy mi az, ami erkölcsileg visszatetsző és elutasítandó, és mi az, amit a jogszabály megenged...

– Tulajdonképpen egy ügyvéd, ha részt vett egy ilyen szerződésben, akkor a jog szerint nem volt kifogásolható, amit csinált, de mégis szembement a jogalkotó akaratával és a törvénnyel. Azaz kijátszotta a törvényt teljesen legális módon, egy kiskapuval?

– Igen. Aztán hozott a Fidesz egy törvényt, ami visszamenőleges hatállyal semmissé tette a zsebszerződéseket, mert rájöttek, hogy egymás után konvertálják át a hosszú lejáratú bérleti szerződéseket földtulajdonná.

– Ezt értsem úgy, hogy ha valaki ezzel a törvénnyel élni akart, akkor azt mondhatta akár a külföldi tulajdonszerzőnek, hogy enyém a vár, tiéd a lekvár, eddig tartott a bérleti szerződés. Volt, aki élt ezzel a lehetőséggel? Jártak így pórul külföldiek?

– Igen, történt ilyen.

– Korábban, a kilencvenes években, amikor ez még zajlott, lett-e bármilyen zsebszerződéses ügyből büntetőügy? Találtak-e meg ügyvédet vagy szerződő feleket hatóságok azzal, hogy így ügyeskedtek? Egyáltalán meg lehetett-e ezt fogni büntetőjogilag?

– Olyat tudok, akit ezért felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Ha túlságosan feltűnő volt, akkor lehetett lebukni. Például egy székesfehérvári ügyvéd, aki sorozatban csinálta ezeket, ő lebukott. Egyenszerződést fabrikált rá, és zsinórban minden héten beadott négy-öt ilyen konverziós szerződést, ami ezért feltűnő volt, és akkor azzal elkezdtek foglalkozni. Ezt az ügyvédet konkrétan el is ítélték, a nevét nem tudom, de székesfehérvári volt.

– Csak azt nem értem, hogy ha ez forma szerint legális volt, mert ez egy kiskapu volt, akkor milyen alapon tudták elítélni ezt az ügyvédet?

– Azt tudták bizonyítani, hogy színlelt volt a szerződés. Magam is vásároltam rengeteg területen földet, persze legálisan, mert magyar mezőgazdasági vállalkozóként megfeleltem minden feltételnek, legalább 300 szerződést kötöttem én is az ország különböző részein, ahol valamilyen érdekeltségem volt. Nyilvánvaló, ezért jól informált vagyok ezekről a tranzakciókról. Azt merem állítani, hogy

Magyarországon legalább 500 ügyvéd foglalkozott abban az időben ilyen szerződésekkel,

és mindegyik megtalálta a maga megszövegezését, sokan annyira megtalálták a kiskaput a törvényben, hogy a Fidesz-kormánynak legalább háromszor kellett a földtörvényt módosítani, hogy sorban bezárja ezeket a kiskapukat. Például ma már nem lehet úgy bekerülni a közös tulajdonú földhasználatba, hogy megveszek egy aranykorona értéket, és akkor utána, ha már belül vagyok, akkor ott az elővásárlási jogommal élek. A kiskapukat sorba zárták be, de addig, amíg a törvény betű szerinti értelmezésébe belefértek ezek a trükkök, addig az ügyvédek ezen nagyon jól kerestek.

– Sulyok Tamással és az ő tevékenységével ez ügyben találkozott-e akkoriban?

– Azt az ügyet ismerem, ami most előkerült vele kapcsolatban, de magát az urat személyesen nem. Akkor hallottam először a nevét, amikor alkotmánybírónak nevezték ki. De nekem nem arrafele volt érdekeltségem, azon a részen én nem vásároltam földet.

– De azt mondja, hogy azt az ügyet azért ismeri. Kimondható, hogy az vélhetően egy zsebszerződés volt?

– Valószínűleg ilyenféle trükkös szerződés volt. Nem láttam a pontos szövegét, de a tapasztalatom szerint nagy valószínűséggel abba az „ügyvédi kreativitás” kategóriájába tartozik, amit aztán

a Dunántúlon százával, ezrével csináltak ügyvédek. Ott Csongrád megyében konkrétan az olasz tulajdonszerzés volt a legnagyobb.

– Amit Sulyok Tamás csinált?

– Amiben állítólag ő is benne volt. De ha ez 2004. május 1-je előtt készült, akkor ez teljesen legális volt.

– Az ön becslése vagy tapasztalata szerint körülbelül mennyi földet szerezhettek meg zsebszerződéssel Magyarországon?

– Biztos, hogy elérte a 200 ezer hektárt.

– Ez arányaiban mekkora hányada a magyarországi termőföldeknek?

– Magyarországon nagyjából 5,5-5,6 millió hektár mezőgazdasági terület van, ehhez viszonyítva a 200 ezer hektár, csupán 0,25 százalék lehet. Az ország egyes részein ez lehet, hogy elérte a 10 százalékot is, mert szerintem Vas és Zala megyében inkább a 10 százalék közelében van. Viszont az ország többi részén már nagyon kicsi lehet az arány, mondjuk Békés vagy Szolnok megyében, lehet, hogy csak pár tized százalék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Megnéztük, hogy valójában mennyire olcsó a Primark, ahová még szerdán is több százan akartak bejutni egyszerre
Nemcsak olcsó, hanem minőségi is - nagyjából ezzel reklámozza magát a kedd óta Budapesten is elérhető Primark. Az ír divatmárka hatalmas üzlete előtt a második napon is kígyózott a sor.

Link másolása

Nagyjából csak a McDonald's és a Starbucks Magyarországra érkezéséhez fogható felhajtás előzte meg a Primark első hazai üzletének nyitását. Aki még nem hallott korábban az ír divatmárkáról, annak mindent elmond a cég jelmondata: Amazing fashion, amazing prices, vagyis Bámulatos divat, bámulatos árak. Igen, itt bizony a hangsúly a minél alacsonyabb árakon van világszerte. Egy nappal a nyitás után megnéztük, hogy ez mit jelent a budapesti üzlet esetében.

Még mielőtt azonban körülnéznénk a 3100 négyzetméteres boltban, tisztázzunk egy fontos dolgot. A márka nevét helyesen Prájmarknak ejtjük, és nem Primárknak, vagy bármi másnak.

A Meki és a Lidli hazájában azonban biztosak lehetünk abban, hogy a Prájmark kellően bonyolultnak hangzik ahhoz, hogy a kézenfekvőbb, magyaros megoldás terjedjen el az egész országban. Vagy idővel valami még ennél is egyszerűbb.

De térjünk is vissza az Aréna Mallban kedden nyitott első hazai Primarkhoz. A nyitónapon a bevásárlóközponton belül több száz méteres sor kacskaringózott az üzlet bejáratáig. A kevésbé szerencsések akár több órát is várakozhattak, hogy még az első napon vásárolhassanak az olcsó darabokból. Egy nappal később ekkora tömeg már nem volt, de

még szerda dél körül is több száz ember várt arra egyszerre, hogy bejuthasson az üzletbe.

Ezt azonban egész flottul kezelte a biztonsági személyzet, és viszonylag gördülékenyen, nagyjából harminc perces sorban állást követően már be is jutottunk az üzletbe, ami valahogy olyan ismerősnek tűnt. Nem véletlenül.

Aki az utóbbi években járt már a magyar fast fashion piacot meghatározó lengyel LPP-cégcsoport árérzékeny üzletében, vagyis a Sinsay-ben, annak sok újdonságot nem tartogat a Primark. Gyanúsan hasonló a kínálat, a méretcímkézés, a termékek üzeleten belüli elhelyezése, de még az árképzés is.

Az árakat figyelve bizonyos termékcsoportban a Sinsay, más esetekben pedig a Primark számít olcsóbbnak.

A hazai piac többi szereplője az első benyomásaink alapján szinte biztosan drágább ennél a kettőnél. A Sinsay-től azonban lehet házhoz is rendelni, míg a Primark ettől mereven elhatárolódik.

A következő hetekben biztosan kitart majd az érdeklődés a Primark mellett. Aki szerette volna elkerülni a nyitás körüli tumultust, könnyen elképzelhető, hogy kivár és csak néhány hét múlva keresi fel a boltot. Attól azonban nem kell nekik sem tartaniuk, hogy addig is lemaradnak valamiről, ugyanis az üzletben sétálgatva

az eladóktól megtudtuk, hogy a termékek „nem tudnak kifogyni”.

Minden este, zárás után és minden második reggel ugyanis érkezik egy kamionnyi termék, amiket folyamatosan töltenek is a polcokra.

Ennek megfelelően hiába volt az első napi hatalmas roham, nem volt olyan termék, ami kifogyott volna. A gyerekosztályon a legolcsóbb, valamint a mesefigurás pólókat kapkodták el a nyitás utáni órákban. A női választékból leginkább a szezonális, nyári darabokat vitték az első napon, míg a home osztályon szinte mindent ment az ágyneműktől kezdve, a gyertyákon át a kulacsokig. A férfi részleg legkeresettebb ruhadarabjai az első pár óra tapasztalata alapján állítólag az alsónadrágok voltak.

És akkor az árak

A női osztályon már 1300 forintért lehet pólókat kapni, míg a 7 pár egybecsomagolt edzőzoknit ugyanitt 2200 forintért kínálják. Van szalmakalap 2200-ért, ahogy nyári ruha 8000 forintért is. A bikinit akár össze is lehet válogatni 1100 forinttól. A táskákat 4000 forint környékén kínálják, de láttunk kendőket 1100 forintért is.

A férfi osztályon a pólók 1100 forinttól indulnak, a rövid nadrágok ára pedig 3800 forinttól. Farmerek 6500-tól láttunk, míg a legolcsóbb fürdőnadrágért 2600 forintot kell leszurkolni.

A napszemüveg 740 forintos ára pedig bőven kimeríti a nevetségesen olcsó kategóriát.

Vagyis a Primark egyáltalán nem túloz, amikor az alacsony áraival próbálja megnyerni a vásárlókat. Persze itt is vannak jóval drágább darabok, de ha ügyesen válogatunk, akkor

akár az egész család kényelmesen felöltöztethető néhány tízezer forintból.

A teljes kínálat már a magyarországi árakkal együtt egyébként elérhető a Primark nemzetközi honlapján.

A kérdés már csak az, hogy az egyes termékcsoportonkénti néhány száz, maximum 1-2 ezer forintos különbség elég vonzó lesz-e azoknak a főképp nem budapestieknek, akiket az elmúlt években a filléres házhoz rendelésre szoktattak rá akár az online vagy offline üzletek webshopjain keresztül is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Orosz hekkerek a külügyben: iszogatás közben tudták meg a nyugat-európai titkosszolgák, hogy mi történt
Mennyire bíznak a külföldi partnerek a magyar titkosszolgálatában, valóban elszigetelődhetünk a kormány oroszbarát politikája miatt? Úgy tűnik, ehhez ennél jóval több kell.

Link másolása

Az, hogy milyen egy adott ország titkosszolgálatának a megítélése, mennyire bíznak meg benne a külföldi partnerek, nem feltétlenül az adott ország politikai vezetésétől, sokkal inkább a szolgálat vezetőjének személyétől, szakmai múltjától és a közös munkák alapján leszűrt tapasztalatoktól függ – áll a Telex cikkében, mely a titkosszolgálatok együttműködését tárja fel. A témát többek között az teszi aktuálissá, hogy a kiszivárgott hírek szerint az orosz titkosszolgálatok éveken át ki-be jártak a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerében. Ám a lap amellett érvvel, hogy hiába népszerű toposz, hogy az Európai Unióban és a NATO-n belül egyre bizalmatlanabbak a magyar hatóságokkal a külföldi társszervek, ez nem feltétlen igaz.

A NATO-n belül például a Polgári Hírszerzési Bizottságban (CIC) minden NATO-tagországot a saját biztonsági és hírszerző szolgálatai képviselnek, ez alól Magyarország sem kivétel.

Már önmagában ez és az ehhez hasonló szerepvállalások kizárják, hogy egy szövetségi rendszeren belül valamelyik tagállam titkosszolgálata elszigetelődjön

– írják. Az egy szövetségi rendszerbe tartozó országok titkosszolgálatai között meglévő együttműködésnek ráadásul léteznek olyan hivatalos platformjai is, amelyek az alapvető információáramláson kívül a szorosabb kooperációt is biztosítják. Ilyen együttműködési platform Európán belül a Berni Klub, mely ma már az EU 27 államának, valamint Norvégiának és Svájcnak a titkosszolgálatait is tömöríti. Ez a klub amolyan fantomszervezet, nem hoz formális döntéseket, de a klubtagok tapasztalatokat osztanak meg egymással, információkat cserélgetnek.

Ha a nyugati szolgálatok úgy ítélnék meg, hogy a magyar kormány oroszpolitikája már a magyar titkosszolgálatokat is „megfertőzte”, akkor valószínűleg kizárnák a magyar szolgálatokat ebből a klubból, mint ahogy az Ausztriával is történt. Egy, a területet ismerő forrás a Telexnek azt mondta:

Bár valóban problémát jelentenek az orosz hekkertámadások, ha valóban nagyon súlyos lenne a helyzet, és komoly károkat okoztak volna az oroszok, akkor a külföldi partnerek már biztosan számon kérték volna a magyarokat.

A Telex információi szerint a magyar titkosszolgálatok a Közép-európai Konferencia (MEC) nevű szervezetben is jelen vannak. A MEC a nyugat- és közép-európai polgári hírszerző és biztonsági szolgálatok többoldalú partnerségét biztosítja. Hasonló szerepet tölt be, mint a Berni Klub.

De az igazán fontos dolgok nem a Berni Klub, vagy a MEC konferenciáin, hanem az ezek utáni közös sörözések, iszogatások közben dőlnek el.

A külügyet ért orosz hekkertámadás ügyét két évvel ezelőtt kirobbantó Direk36 például azt állította: a hekkertámadásról a külügy hivatalosan nem tájékoztatta a külföldi partnereit, ellenben az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik munkatársa a Berni Klub egyik 2021 őszén megtartott eseménye után, iszogatás közben árulta el a nyugat-európai titkosszolgáknak, hogy mi történt a külügyben. Válaszul több európai résztvevő rögtön elkezdte sorolni, hogy náluk is hányszor, hányféle módon próbálkoztak az elmúlt időszakban oroszok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Egyre tragikusabb a helyzet a napelem-pályázatoknál: a családoktól követelheti vissza az állam a csődbe ment kivitelezőknek kifizetett előlegeket
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint az állam mondvacsinált okokkal húzza a kifizetéseket, egyre több kivitelező cég megy csődbe vagy tűnik el, és a pályázó családok nagyon rosszul járhatnak.

Link másolása

A három éve indult napelemes pályázatok kifizetései tragédia közeli helyzetbe kerültek, ami több ezer családot és vállalkozást érint - állítja a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség.

A 33 ezer pályázatból mindössze 5000 teljesült, és ezek közül is csak a felét fizették ki.

Nagyon magas a hiánypótlások aránya, ami megakasztja a záró kifizetéseket, és a kivitelezők nem tudják befejezni a beruházásokat. A szövetség szerint a kialakult helyzet miatt egyre több cég megy csődbe, és nem tudják visszafizetni az előlegeket sem, amit így a pályázó családoktól követelhet az állam. Ők így nemcsak napelem nélkül maradnak, de az önrészt is bukják, valamint még az állam felé is tartozásuk keletkezik. Az egyre drámaibb helyzetről Szilágyi Lászlóval, a szövetség alelnökével beszélgettünk.

– Mi a legrosszabb, ami egy napelemes pályázaton elinduló családdal történhet?

– Az év elejétől egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy több napelemes pályázatban résztvevő kivitelező csődközeli helyzetbe került, vagy felszámolták őket, vagy egyszerűen bezárták a cégeiket. Ha a kivitelező felvette az előleget, majd eltűnik, akkor a pályázatokat csak úgy lehet folytatni, ha egy új kivitelező befejezi a beruházást és visszafizeti az előleget.

Ha a cég fizetésképtelenné vált, vagy nem hajlandó visszafizetni az előleget, akkor nem tudják megoldani a kivitelezőváltást, és ezek a pályázatok nem fognak teljesülni.

Emiatt sok pályázat határideje lejár, és nem fejeződhet be. Ezzel kapcsolatban mi kérvényeztük a kormánynál, hogy abban az esetben, ha egy céget kizárnak a pályázatból, például rendőrségi ügy van ellene, illetve felszámolták, fizetésképtelenné vált, ne vesszenek el ezek a beruházások. Ebben az esetben a minisztérium a cégtől próbálja meg jogi úton behajtani ezeket az előlegeket, de ez ne hátráltassa a kivitelezőváltást és a pályázat lebonyolítását. Azt is kértük, hogy

ne a pályázóktól, ne a családoktól követeljék vissza az előleget, mert jelen pillanatban, ha meghiúsul a pályázat vagy kivitelezőváltásra van szükség, és a kivitelező nem fizeti vissza az előleget, az addigi kifizetéseket visszakövetelhetik a pályázó családoktól.

Erre kaptunk egy szándéknyilatkozatot három hónappal ezelőtt a helyettes államtitkártól, hogy szándékában van a minisztériumnak ebben segíteni, és nem a családokat szeretnék ezzel terhelni. Azt akarják, hogy a beruházások befejeződjenek, és támogassák a kivitelezőváltást. Ez a szándék nagyon kedves volt, de nem született meg az a nyilatkozat, amelyben jóváhagynák a kivitelezőváltást anélkül, hogy az előleget visszafizetnék. Ez egy nagyon sok családot negatívan érint.

– Dehát itt végső soron az egyik szerződő fél a magyar állam, amelyik vállalt bizonyos határidőket a kifizetésekre, amiket rendre nem tart be. Ez ellen nem lehet jogilag fellépni?

– A pályázat kiírást menet közben módosították és kivették belőle azt a határidőt, ami rájuk vonatkozott volna. Jelenleg nincsen határideje dokumentációk elbírálásának. Korábban volt, 60 napon belül kellett feldolgozni. Ezt a részt kitörölték. Semmilyen határidő nem vonatkozik most a pályázatok feldolgozására és kifizetésére. Ugyanakkor a magyar államnak, mivel európai uniós forrásból vannak ezek a támogatási összegek, vannak határidői, amiket vállalt.

Hónapokkal ezelőtt kértük, hogy minimum egy évvel hosszabbítsák meg a pályázatot, hogy legyen idő adminisztratívan is és fizikailag is elvégezni ezeket a beruházásokat.

Szerintem a magyar államnak is az az érdeke, hogy megegyezzen európai uniós szinten a határidő-módosításról. Az állam elleni jogi fellépéssel az a baj, hogy a támogató arra hivatkozik, hogy a pályázatokban nagyon magas a hiánypótlások aránya. Mi viszont azt vettük észre, hogy nagyon durva adminisztratív akadályt gördítenek a sikeres teljesítés elé. Például a napelemek elkészültek, fent vannak a tetőn, a dokumentációkat a kivitelezők benyújtották, tehát elméletileg le vannak zárva ezek a projektek, viszont mondvacsinált hiánypótlásokat kérnek, ami miatt a kifizetéseket visszatartják. Mondok egy példát. 30 napnál nem régebbi NAV igazolást kérnek, ami rendben is van,

de utána további hiánypótlásokra szólítanak fel, mondjuk 60 nappal később, vagy 90 nappal később, azt is elküldi a pályázó, de közben lejár a NAV igazolás.

Azaz ők nem tartják be a határidőt, de új NAV igazolást követelnek. Van olyan cég, amely már négyszer-ötször elküldte a NAV igazolást, mert mindig 30 napnál nem régebbit kell beküldeni, viszont ők nem válaszolnak 30 napon belül. Mire a lebonyolító válaszol, lejár a dokumentumok érvényességi ideje. Nagyon bürokratikus a rendszer, és 95 százalék feletti a hiánypótlások aránya. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag szinte az összes befejezett pályázatnál kérnek valamilyen hiánypótlást. Gulyás Gergely miniszter egy februári vagy januári kormányinfón beismerte, hogy ez olyan magas arány, aminek egyértelműen a rossz pályázati kiírás lehet az oka. Ennek ellenére nem változtatnak rajta.

– Az Európai Unió illetékes szerveivel nem vették fel a kapcsolatot, hogy ugyan mondják már meg, mi történik itt?

– Mi még nem, mert nem mi vagyunk azon az oldalon, akinek ezt meg kell tenni. Véleményem szerint a támogatónak kellene ezt megtennie. Viszont mivel láthatóan ez nem történik meg, ezért a szövetség is keresi az európai uniós jogi fellépés lehetőségét,

mert itt ez az egész pályázat be fog dőlni.

Ami a szörnyű mellette, hogy elindult közben az új pályázat, a sajtóban már leginkább arról hallani, hogy az milyen szépen növekszik és milyen sok kifizetés történt, de az ugyanebből az alapból működtetett, évek óta tartó pályázat éppen csődbe megy, ami egy eléggé ellentmondásos dolog. Úgy gondolom, hogy először a futó pályázatokat kellene sikeresen lezárni, és utána új pályázatot indítani. Január 15-én jelent meg az új pályázat, mi azóta ezt hangoztatjuk és kérjük a minisztériumokat, hogy mindent tegyenek meg azért, hogy az előző pályázat lezáródjon. Január óta nem történt érdemi előrelépés.

Jellemzően, amikor van egy kis sajtóvisszhangja a dolognak, akkor néhány pályázat hirtelen átmegy.

Nem tudom, hogy összefügg-e vagy nem, de utána nem sokkal mindig újra leáll a kifizetési hajlandóság.

– Vannak olyan pályázatok, amiknek már lejárt a támogatói okirata?

– Igen.

– És akkor azt vissza kellene fizetni?

– Nem, mert kérelmeztük a halasztásukat központilag, amire azt a választ kaptuk, hogy a támogatói okiratok lejárata után három hónapi türelmi idő van még, hogy a kivitelezések befejeződjenek. A jelenlegi pályázati keretrendszer erre lehetőséget ad. Nagyon sokan most ebben a három hónapban járnak már. Tudok olyanról, akinek ebből a három hónapból már csak másfél hónapja van hátra.

– És hogy áll ezeknél a megvalósítás?

– Teljesen vegyesek a kivitelezések. Nagyon sok helyen egy kapavágás sem történt. Van, ahol a három fázis kialakítása történt meg, ami egy másik probléma, de a lényeg az, hogy kötelező a három fázis kiépítése a családi házaknál, amivel nem értünk egyet szakmailag. Sok helyen ez megtörtént. Van, ahol le lettek szállítva esetleg napelemek, van, ahol már fent vannak a tetőn,

de úgy gondolom, hogy többségében nem történtek meg a kivitelezések ezeknél a pályázatoknál.

Nagy arányban, akár 70-80 százalékban nem történt még fizikailag telepítés.

– És ha ez a három hónap türelmi idő lejár, akkor vissza kell fizetni az egészet úgy, ahogy van, és megszűnik a támogatás, a jogosultság is?

– Jelen pillanatban ez a helyzet, és azért küzdünk, hogy ez ne következzen be, mert ez elfogadhatatlan.

– Vannak-e olyan kivitelezők, amelyek már csődöt jelentettek és eltűntek a pénzzel?

– Ha a csődöt nem is jelentették, de olyan, hogy eltűntek a pénzzel, igen. Konkrétan is tudunk olyan cégről, melynek a károsultjai megbízták a szövetségünket. Ez közel 200 magánszemély,

ahol a cég úgy zárt be, hogy nemcsak az előlegeket vette fel, hanem még külön önrészt is kértek ezektől a családoktól. A cég ügyvezetőt váltott, egy ismeretlen új ügyvezetővel bezárta az irodáját, kihúzta a telefonjait, és teljesen elérhetetlenné vált.

Ellene rendőrségi feljelentések vannak, és sikerült elérni, hogy a pályázati rendszerből már kizárták. Tehát őt már nem lehet választani ebben a pályázatban, mint ajánlott kivitelező, és kaptunk egy nyilatkozatot is a helyettes államtitkárságtól és az EMMI-től, hogy engedélyezik az egyoldalú szerződésbontást ezzel a kivitelezővel és új kivitelezővel való szerződést.

Viszont amíg vissza kell fizetni a családoknak a korábban említett 40 százalék előleget, addig az új kivitelező nem tud semmit sem csinálni.

Tehát erre várnak ezek az ügyfeleink. Az elmúlt egy hétben további három-négy kivitelező neve is felmerült – hívogatnak a bajba jutott pályázók, és említik, hogy ők már tízen vannak, már ötvenen vannak, már százan vannak, és sajnos az elmúlt időszakban több cég is hasonlóan járt el. Nem olyan gyors egy cég csődeljárása, és be kell vallanom, nem mindegyik kivitelező járt el jóhiszeműen, és próbálja megoldani a helyzetet. Vannak, akik nyilván saját hibájukon kívül, de bezárták a céget. Mire végigmegy jogilag az a folyamat, hogy a céget tényleg felszámolják, és lezárul a csődeljárás, azt ezek a pályázók nem fogják tudni megvárni.

– Jelenleg átlagosan körülbelül mekkora önrészeket fizettek be ezek a családok?

– Az én tudomásom szerint, akikkel én beszéltem, ott 4-500 ezer forint körüli összegekről beszélünk.

Külön kiemelném, hogy ez az RRF pályázat kifejezetten az alacsony jövedelmű családokat támogatta volna 100 százalékos napelemes támogatással.

Tehát pont olyan emberekről beszélünk, akik amúgy sem a felső tízezerhez tartoznak, hanem kifejezetten egy szegényebb réteghez. Ezek az emberek azért vágtak bele ebbe a pályázatba, mert hittek a napenergia műszaki előnyeiben, és még a kis megtakarításukat is odaadták önrészként. Őket fenyegeti most az, hogy esetleg a csődbe ment vagy fizetésképtelenné vált vállalkozóknak az önrészét is tőlük veszik el úgy, hogy még napelemük sem lesz a végén. Szóval most nagyon jogos félelem a bajba jutott családok részéről.

A helyzettel kapcsolatosan elküldtük kérdéseinket a KTM illetékes államtitkárának. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Link másolása
KÖVESS MINKET: