Lecsap a törvény a kuruzslókra, áldoktorokra, de bizonytalanságba sodorja a mentális segítőket
A Minisztérium álláspontja azonban más, a lapunkhoz eljuttatott közleményben higgadtságra intik a mentális segítőket:
„Egyes sajtóhírekkel ellentétben a Büntető Törvénykönyv 2019 decemberében elfogadott módosítása nem fenyegeti, hanem megvédi a munkájukat szabályszerűen végző pszichológusokat és mentális segítőket.”(…) „Az egészségügyi törvény egyértelműen meghatározza a pszichoterápia fogalmát. Azon kezeléseket, amelyeket csak pszichoterápia keretén belül lehet végezni, és kizárólag erre képzett szakember nyújthat. Mindez egyszerre jelenti az egészségügyi szolgáltatás minőségének és a betegek mielőbbi gyógyulásának garanciáját. Azokat a tevékenységeket és kezeléseket ugyanakkor, amelyeket egészségügyi szakképesítésen kívül más képzettséggel, végzettséggel is jogszerűen lehet végezni,
a jogalkotó ezen szakmák képviselői - pl. pszichológusok, mentális segítők - számára továbbra sem tiltja és nincs is ilyen szándéka.”
Az indoklás egyszerre segít és bonyolít
Dr. Ambrus István, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tankszékének docense a törvénymódosítás jogelméleti hátterét ismertette. A jogász a problematikus értelmezési lehetőségek mellett rámutatott arra is, hogy mi szolgálhat fogódzóként. Tavaly januárban lépett életbe az Alaptörvény 28. cikkelye, amely alapján a bíróságnak figyelembe kell vennie "a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indoklását”, ez pedig a különböző értelmezési lehetőségeket rejt, amely a bíróságra bízza, hogyan értelmezi a törvényt.
A módosításhoz fűzött indoklásban viszont benne van az is, hogy a pszichoterápia nevesítésével a törvénymódosítás a kuruzslók tevékenysége ellen irányul, célja, hogy büntetőjogilag is kifogásolhatók legyenek. A Btk. tényállása nyelvtani értelmezésben azonban teljesen mást tartalmaz, innentől kezdve pedig a bíróságokon múlik, hogyan is értelmezik. Vagy azt mondják, hogy mivel a törvény a kuruzslók tevékenysége ellen irányul, így a mentális segítőkre nem vonatkozik, és figyelmen kívül hagyják. Ám dönthetnek úgy is, hogy nem veszik figyelembe az indoklást, mivel az ellentétes a törvénnyel.
Emiatt a bírótól függ, melyik értelmezést választja, így várhatóan gondot okoz majd lesz a törvénymódosítás átültetése a gyakorlatba. Megoldást jelenthetne a Kúria iránymutatása - a testület határozatba foglalva mondhatná ki, hogyan kell a bíróságoknak értelmezniük a törvényt -, illetve a jogszabály módosítása is.
A Mental-For Csoport a konferenciát követően Facebook-oldalán kérte a most életbe lépett módosítás felülvizsgálatát:
„A konferencia résztvevői és az őket tömörítő, a konferencián résztvevő szervezetek megállapodtak a további együttműködésben, és egy közös felhívást fogadtak el, amelyben kérik a jogalkotót a szabályozás mielőbbi felülvizsgálatára és ehhez felajánlják az együttműködésüket és a szakmai segítségüket is.”
Idő kell, míg kiderült, hogy működik a gyakorlatban
Szakmai részről is konszenzus van tehát abban, hogy valóban szankcionálni kell az áldoktorokat és kuruzslókat, ám a törvénymódosítás szerencsétlen megfogalmazása miatt február 15-től bizonytalanná válik a pszichológusok helyzete. A konferencián azt is elmondták, hogy
azok a mentális segítők, akik ugyan rendelkeznek szakképesítéssel, azonban nem orvosi vagy klinikai szakpszichológusi diplomájuk van, és nem akarnak büntetőeljárással szembenézni, azoknak február 15-től fel kellene függeszteni praxisukat.
Az előadók azonban arra is rávilágítottak, hogy a tényleges hatásokat az elkövetkező hónapokban érzik majd meg igazán, az ilyen változásoknak ugyanis idő kell, hogy a joggyakorlatban kialakuljon az előírások helyes értelmezése, illetve ha ez hiányzik, megszülessen a parlament részéről is a hajlandóság a törvény felülvizsgálatára.
(A konferencia itt visszanézhető)
