SZEMPONT

Lattmann Tamás: Ursula von der Leyen nem vállal semmiféle közösséget azzal, amit Orbán Viktor politikája jelent

A nemzetközi jogász szerint kemény következő ciklusra kell berendezkedni, ami az Orbán-kormány és az Európai Bizottság viszonyát illeti. És ezen a várva-várt Trump elnökség sem változtat majd, mert Európában ez olyan, mint Piszkos Fred barátjának lenni.

Fischer Gábor, Címlapkép: Getty Images - szmo.hu
2024. július 20.

Régi-új elnöke van az Európai Bizottságnak. Ursula von der Leyent annak ellenére választották újra, hogy Orbán Viktor – egyedüli európai vezetőként – ellene szavazott. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt elmondott beszédében pedig külön utalt Orbán Viktor moszkvai útjára, amit „megbékéltetési” kísérletnek nevezett, ugyanazt a szót használva, amivel a Hitler megbékítésére tett, második világháború előtti brit kísérleteket írták le. Von der Leyen arról is beszélt, soha nem fogja hagyni, hogy szélsőségesek és demagógok tönkretegyék az európai demokráciát.

Közben Orbán Viktor új frakciója, a Patrióták Európáért karanténba került az Európai Parlamentben, vagyis egyetlen vezető tisztségre sem választották meg a képviselőit. Milyen lesz a következő öt év ilyen előzmények után az Európai Unióban? Erről beszélgettünk Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal.

– Von der Leyen a szavazás előtt mondott egy beszédet, amiben értelmetlennek nevezte az Orbán útját, és nagyon nagy tapsot kapott. Ennek a fényében mit várhatunk? Hogy hat ez majd Magyarország Unión belüli pozíciójára?

– Eddig is feszült volt a viszony, és ebben várhatóan nem lesz változás.

Kortesbeszédében Ursula von der Leyen kijelölte magának azt a vonalat ezzel, hogy nem vállal semmiféle közösséget azzal, amit Orbán Viktor politikája jelent.

Az Európai Parlamentben és az elmúlt hónapokban Orbán Viktor rettenetesen népszerűtlen volt. Ezekkel a kijelentésekkel biztosra ment von der Leyen, kalkulálható volt, hogy ez így fog hatni az EP-képviselőknél is.

– Emlékezzünk rá, hogy hirtelen csak lepottyant 10 milliárd euró, amikor nagyon nagy szükség volt Orbán szavazatára. Ennek a fényében azért von der Leyen is tud nagyon pragmatikus lenni, ha erre van szükség.

– Az a tízmilliárd euró nem hirtelen pottyant le. Az egy dolog, hogy a magyar sajtóban ez annak idején így jelent meg, de ez nem igaz. Ennek a pénznek egy meghatározott részében volt egy vita nagyon régóta a magyar állam és a von der Leyen-féle Bizottság között, amiben, miközben hazafele a magyar kormány azt magyarázta, hogy harcolunk, nem engedünk semmiből, mégis átnyomtak egy igazságszolgáltatási reformcsomagot többek között. Amikor átment, Orbánék elkezdték csuklóztatni a Bizottságot, hogy már nincs jogalapja annak, hogy ezt a pénzt visszatartsák. Ezek után egyetlen egy esély lett volna, hogy ezt a pénzt ne kelljen odaadni, ha a Tanács, tehát az Európai Unió tagállamai úgy döntenek, hogy ezeket a pénzeket, amiket a Bizottság függesztett fel, a kondicionalitási eljárás keretében ők is felfüggesztik.

Didier Reynders biztos egy sajtótájékoztatón kibökte, hogy azért adták oda a 10 milliárd eurót, mert attól tartottak, hogy esetleg Orbán Viktor bepereli őket.

És az Európai Bizottság, mint minden végrehajtó szerv a világon, úgy fél a bíróságtól, mint ördög a tömjénfüsttől. Láthattuk is, hogy most pár napja kijött az ítélet a vakcinabeszerzések kapcsán. A bizottságnak pedig minden oka és alapja megvan arra, hogy tartson a bíróságtól, mert az Európai Unió Bírósága tényleg hajlamos olyan ítéleteket hozni, ahol nem veszik figyelembe a Bizottság számára kedves politikai érdekeket. Ráadásul az Európai Bizottság nem kapott cserébe semmit Orbán Viktortól ezért a pénzért. Tudom, hogy mondják egy páran, hogy Orbán Viktor nem vétózott például Ukrajna ügyében, de nem is vétózhatott az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdésében. Ellenben az Ukrajnának szánt pénzügyi alap tekintetében már rögtön volt vétó, csak a sajtó arról nem számolt részletesen be, mert mindenki azon rugózott, hogy Orbán kiment kávézni. Pedig a pénzügyi segély, az bizony meg lett vétózva. Tehát a Bizottséf nem kapott semmit cserébe ezért a pénzért.

– Von der Leyen újraválasztásával végképp elúszhatnak az EU által visszatartott források? Egyáltalán: csapataink harcban állnak még?

– Ennek nem sok köze van von der Leyen újraválasztásához, mert ezeket a Bizottság, mint testület javasolta a Tanácsnak a kondicionalitási eljárásban, és a Tanács dönt a visszaengedésről.

Tehát a Bizottságban történő bármilyen változás ebből a szempontból teljesen irreleváns.

Az egy másik dolog, hogy mivel a felfüggesztés elengedését a Bizottságnak kell javasolnia a Tanácsnak, természetesen a Bizottságot is meg kell győzni adott esetben, de ez független az elnök személyétől. Ezek a felfüggesztések a magyar kormányzati teljesítményhez kötődnek, illetve annak hiányához.

– Az újraválasztott bizottsági elnök egyértelműsítette, hogy a jövőben is szerepet fog játszani a jogállamisági teljesítmény a források kiosztásában. Ez igazából az elmúlt ciklusban vált gyakorlattá, eddig ilyen nem volt. Ez például konfliktusos éveket vetít előre.

– Ez egyértelmű üzenet, hogy a már megalkotott és létező kondicionalitási eljáráshoz várhatóan az Európai Bizottság, ha kell, akkor gátlástalanul hozzá fog nyúlni a következő években is. Von der Leyen azt az üzenetet tette le az asztalra, hogy

nem érdemes abban reménykedni, hogy ez a kondicionalitási eljárás csak a mostani hétéves ciklusra, a mostani hétéves költségvetés kereteire fog kihatni, hanem ez megmarad.

Érdemes lehet hozzátenni, hogy előbb-utóbb elfogynak azok a témák, ahol a Bizottság tud felfüggeszteni. Akkor csak a kondicionalitás marad, de ezzel a Bizottság elnöke azt tette egyértelművé, hogy a kondicionalitási eljárás az viszont biztos, hogy marad. Azt is érdemes lehet ehhez hozzátenni, hogy a háttérben sok olyan elképzelés van, ami még nem jelent meg a tényleges jogalkotásban, de előbb-utóbb simán lehet, hogy megjelenik, hogy bármilyen, az európai uniós költségvetésekből érkező pénzek tekintetében valamilyen jogállamisági pótlólagos feltételek beállíthatók lesznek a rendszerbe. Ezekből az egyik legvadabb elképzelés, hogy például uniós pályázatok ne legyenek nyitva olyan államok számára, amelyek az uniós ügyészségnek nem részesei.

– Amíg az Európai Ügyészséghez való csatlakozás opcionális, ezt könnyen bíróság elé vihetné a magyar kormány.

– Én is azt gondolom, hogy azért nem lépték meg ezt, mert ez politikai jogi kockázatokat rejt magában. Ahogy említettem, az Európai Bizottság rettenetesen fél attól, hogy az Európai Bíróság egy perben megfektesse.

Ráadásul az politikai értelemben különösen fájna, ha egy olyan eljárásban fektetné meg őt az Európai Bíróság, amit mondjuk Orbán Viktor kezdeményez.

Gondolom, hogy ez a politikai no-go kategória a bizottságnál, ilyen nem lehet.

– Egy új Bizottság esetében, ismerve az erőviszonyokat, várható elmozdulás az Unió álláspontjában, vagy ugyanúgy megy minden tovább, mint eddig?

– Az európai uniós intézmények, amelyek ebben érintettek, a Bizottság, a Tanács, világossá tették, hogy mi az elvárás, min kell változtatni.

Amíg ebben nem lesz változás, addig nincs oka annak, hogy ezek az intézmények változtassanak álláspontjukon.

Ha holnap hirtelen az Európai Tanácsban a tagok nagy többsége Orbán Viktor szövetségesévé válna, minden tagállamban az országgyűlési parlamenti választásokat megnyernék az Orbán Viktorral szövetségben lévő politikai pártok, és ennek megfelelően kormányra kerülnének, így ők ülnének az Európai Tanácsban, illetve az Európai Unió Tanácsában, akkor nyilván változna a dolog, mert akkor a politika szabályai alapján a dolgok változnak. De hát erre finoman szólva nincs esély.

– Orbán a Kossuth Rádióban péntek reggel azt mondta, hogy nem a Leyden az ellenfél, mert ő csak egy alkalmazott. Ezt hogyan értelmezzük? Kitáncol abból a pozícióból, hogy most Ursula von der Leydennel erős konfliktust vállaljon?

– Igen, szerintem erről van szó. Egyszerűen nem éri meg neki hosszú távon egy tényleges konfliktust fenntartani. Az fog történni, mint annak idején Junckerrel, plakátháború. De érdemi nagy konfliktusokat szerintem nem akar fenntartani von der Leyennel, nincs értelme.

A legtöbb kérdésben ugyanis nincsen óriási véleménykülönbség Orbán meg von der Leyen között. Soha nem is volt. Mind a kép politikus az európai politika jobboldalára pozícionálja magát.

Itt ráadásul Orbán Viktor saját magát is meghatározza, ami nyilván a magyar politizáló közönség felé szól, hogy ő magasabbra helyezi magát von der Leyennél. Ő az én alkalmazottam. Amiben egyébként Orbán Viktornak tökéletesen igaza van, hiszen Von der Leyen mindannyiunk, minden európai adófizető alkalmazottja, ahogy egyébként Orbán Viktor is minden magyar adófizető alkalmazottja.

– Mintha lennének közös pontok is von der Leyennel. A bizottsági elnök mondott olyasmit is, ami viszont Orbán Viktornak kedvenc vesszőparipája, és ebben egyet is értenek egymással, ez az európai védelmi képességek növelése. Ez az a terület, ahol Orbán és a Von der Leyen akár még szövetségesekké is válhatnak?

– Az a baj, hogy miközben az összes szuverenista politikus az Európai Unióban imádja a közös védelem meg a közös hadsereg gondolatát,

de ha valaki kitalálná, hogy legyen ilyen, akkor pont ezek a szuverenitásvédő politikusok vernék ki a hisztit, hogy az Európai Unió már megint hatáskört akar bővíteni.

Tehát nagyon jó, hogy egyetértenek, szerintem az európai gondolat szempontjából ez egy jó gondolat, hogy legyen közös védelem, de jelenleg ennek nincsenek meg például jogszabályi alapjai, ami viszont azt jelenti, hogy a felhatalmazás hiányzik hozzá. Tehát az Európai Bizottság ebben a kérdésben nagyon óvatosan fog mozogni. Innentől kezdve ez a politikai kommunikációban egy értelmezhető együttállás és hasznos, de ebből még tényleges politikák meg döntések nem fognak születni.

– Trump a legutóbbi beszédében ismét megemlítette Orbán Viktort. Határozott, nagyon kemény politikusnak nevezte, és őt idézve bizonygatta, hogy az előző elnöksége idején tőle Oroszország és Kína is félt. Ha Trump nyeri meg a választást, akkor Orbán Viktor pozíciói megerősödhetnek az Európai Unión belül?

– Trump már megnyert egy választást, és az alatt a négy év alatt Orbán Viktort még a V4-es államok közül is utolsóként hívta meg a Fehér Házba.

– Na de azóta már a legnagyobb példaképének és barátjának nevezi Orbánt...

– ...Törökország vezetőjeként. Azért ez beárazza Orbán Viktort is. Nyilván politikai szempontból egy hasznos szövetségesként tekint rá. Ez viszont nem biztos, hogy Orbán Viktornak segít.

Európában ez olyan, mint Piszkos Fred barátjának lenni.

Az Európai Unióban Donald Trumpról bizonyos körökben nagyon rossz a vélemény. Én ezeket a véleményeket nem teljes mértékben osztom. Nagyon kevés dologgal értek egyet azzal, amit Donald Trump csinál, de alapvetően a külkapcsolatokban, a külpolitikában szerintem egy viszonylag realista álláspontot képviselt mindig, és igyekezett magát egyébként olyan emberekkel körülvenni, akik nem buta emberek. Trump külpolitikáját lehet vitatni, sokat is vitatom, de nem bolondság, nem irreális az, amit külpolitikában az emberei csináltak. Nincs okom feltételezni, hogy ha esetleg ő megint elnök lesz, akkor a külpolitikájában nem megint egy ilyen realista vonal fog megjelenni, ami viszont rossz hír Orbán Viktornak, mert

realista szempontból Orbán Viktor nem egy jelentős tényező.

Tehát egy esetleges Trump elnökség sem biztos, hogy Orbán Viktort valamiféle komoly tényezővé fogja tenni.

– Orbán Viktornak az Európai Parlamentben sikerült összehozni egy frakciót, de a frakció körül karantén bontakozik ki. Ez mennyiben szokatlan? Arra emlékszem még nagyon régen, a 90-es években, amikor Ausztriában a Szabadságpárt kormányba került, akkor hasonló bojkott volt érvényben jó darabig.

– Ez létező gyakorlat az Európai Parlamentben, hogy a különböző szélsőséges politikai pártokat egyszerűen karantén alá helyezik. A magyar hírekbe eddig azért nem jutott el soha erről szóló tudósítás, mert

még nem volt olyan magyar politikai párt, amelyik szélsőjobbos frakcióban ült volna.

Az Identitás és Demokrácia megszűnésével jött létre a Patrióták csoport. Az ID mindig is egy ilyenfajta karantén alatt volt. Ha szabad csúnyán fogalmaznom, ez úgy megy tovább, ahogy eddig is volt. Eddig ezt nem láttuk, mert magyar politikai párt nem volt ebben érintett. Most vált számunkra érzékelhetővé, hogy a Fidesznek sikerült az ID utódját megcsinálnia, jelentős részben ugyanazokkal a pártokkal, mint amikkel az ID működött korábban.

– Mennyiben megszokott, hogy egy kormánypárt egy szélsőjobboldalinak tartott frakcióba ül be?

– Azon gondolkodom, hogy kimondhatom-e, hogy ilyen soha nem volt. A lengyel Jog és Igazságosság, amikor kormányon volt, akkor jött létre az Európai Konzervatívok és Reformisták, és ők is ebbe a frakcióba léptek be. Jelenleg az ECR-ben a Jog és Igazságosság a második helyen van, erő szempontjából az első Meloni pártja. Bár a lengyelek gondolkodtak azon, hogy átlépnek a patrióta csoportba, de igazából semmit nem javult volna a helyzetük, mert ebben a frakcióban sem lettek volna a legerősebbek. Ellenben Orbán Viktorból nagyon csúnyán kiszerettek a magyar miniszterelnök oroszpártisága miatt, és ha az ECR nem esik szét, márpedig nem esik szét, akkor a Jog és Igazságosságnak nem ambíciója, hogy mozogjon, tehát ők megmaradtak ott.

– Eddig a Fidesz-képviselők nem voltak frakcióban, most meg egy olyan frakcióban ülnek, amely karanténba került. Mennyiben lett a Fidesz pozíciója jobb az Európai Parlamentben?

– Annyiban igen, hogy bár bizonyos vezető posztokat nem kapnak meg, de bizottsági tagságokat igen. Elvileg az általános szabályok alapján minden EP képviselőnek joga van arra, hogy valami bizottságban is üljön. Ami azért nagyon fontos, mert

az alapfizetésre rengeteget rak rá egy bizottsági tagság.

Ez akkor is igaz, ha egy politikai csoportot kartanénban tartanak, és vezető posztokra nem választják meg őket az Európai Parlamentben. Akkor is pozíciónyerést jelent, ha egy frakció létezik, és abba tartozik egy európai parlamenti képviselő.

– Tehát politikailag nem lettek jobb pozícióban, csak éppen több pénz lesz a zsebükben?

– Én úgy gondolom, hogy így van. Egy ilyen politikai csoport, ami az ID is volt, a Parlament jobb széle, eddig sem volt jelentős, ezt eddig is kordon mögött tartották. Ez nyilván benne volt a pakliban, várható volt, hogy ugyanígy fog történni.

Igazából ez nem jelent összességében nagyon komoly befolyásnövekedést.

Legalábbis, ahogy most kinéz az Európai Parlament, úgy biztosan nem.

– Orbán Viktor többször elmondta, hogy ebben a speciális háborús helyzetben nem lehet elugrani a feladat elől, hogy ne próbáljon esélyt adni a békének. Ezzel magyarázta azt a diplomáciai offenzívát, amit ő békemissziónak nevez. Az EU részéről ez erős nemtetszést váltott ki. Lett volna arra esély, hogy a magyar miniszterelnök legalább közvetítsen ebben az ügyben?

– Ez a békemisszió című történet igazából nem más, mint egy belpolitikai kommunikációs púder. Mutatni kell, hogy Orbán Viktor világpolitikai tényező, még akkor is, ha nem az. Ráadásul abból a szempontból komolyanvehetetlennek tűnik ez az egész békemisszió, hogy

nem igazán világos az, hogy mi a terv. Nincs terv.

Orbán Viktor elment Kínába, és ott lelkesen dicsérte a kínai tervet. Elment Kijevbe, ahol nagyjából nem mondott semmit. Azt se mondta az ukrán elnöknek, hogy másnap Moszkvába megy, majd elment Moszkvába, ahol ugyancsak nem mondott semmit, viszont lelkesen állt és végighallgatta, ahogy Vlagyimir Putyin elmondja, hogy Orbán az Európai Uniót képviseli, ami nem volt igaz. Azonban igazából nem tudjuk, hogy van-e olyan, hogy Orbán-terv.

– Mert az a szokás, ha valaki békemissziót indít, egy tervet képvisel, amivel végigházalja a feleket?

– A legelső dolog, hogy mi az a terv, amit el akarsz adni az összeütköző feleknek. Abból a szempontból szerintem

nem volt rossz pozícióban az Orbán-kormány, hogy azzal, hogy folyamatosan nyitva tartotta a bilaterális csatornákat Putyin felé, bőven megvolt a lehetősége annak, hogy ha legalább egy tervet csinált volna, azt megpróbálhatta volna eladni.

Ha Orbán Viktornak lett volna egy terve, és minden sajtótájékoztatója arról szólt volna, hogy Putyin mit szól az ő tervéhez, Kína mit szól az ő tervéhez, Zelenszkij mit szól az ő tervéhez, az azt jelentette volna, hogy ő egy világpolitikai tényező. De az, hogy mindenhova elmegy, és lelkesen bólogat annak, amit a házigazda elmond, attól nem lesz világpolitikai tényező. Ezért még önmagában nem lett volna dühös senki az Európai Unióban.

Ha ezt a belpolitikai kommunikációban hasznosítani tudja, azaz az otthoni választói elhiszik neki, hogy ő világpolitikai tényező, akkor erre mindenki azt mondja, hogy jól van, akkor csináld.

Mindenki, aki a politikából él, az tudja, hogy ez így működik, akkor ez rendben van. A probléma ott kezdődött, hogy egyrészt van egy európai kialakított pozíció az ukrán-orosz konfliktusban, ami élesen szemben áll Orbán pozíciójával. Orbán Viktor nem az európai uniós pozíciót képviselte. Egyrészt nem is mondott semmit, másrészt meg, ez a „minél hamarabb tűzszünet, aztán béketárgyalások” című történet, anélkül, hogy tudnánk, hogy mi a terv, nem mutat sehova. Másrészt pedig

ott állt Orbán Viktor Putyin mellett, aki elmondta, hogy majd akkor lesz béke, ha minden megtörténik, amit ő akar. Tehát, ha teljesül az ő összes igénye majd akkor, és itt áll mellettem az EU soros elnöke is.

Az Európai Unió álláspontja viszont nagyon nem ez, hanem az, hogy Ukrajnát a nemzetközileg elismert határai között kell elismerni, és ez már helyből gyökeres ellentétben áll azzal, amit Putyin mondott. Az európai uniós tényezők azt látták, hogy Orbán Viktor messze nem az Európai Unió álláspontját képviseli, viszont az ő megjelenése, és az, hogy asszisztál ahhoz, hogy őt EU elnöknek hívja Putyin, azzal igazából magát az Európai Uniót diszkreditálta. Ezért voltak ezek a nagyon intenzív reakciók erre a dologra. Önmagában Orbán Viktornak, mint Magyarország miniszterelnökének minden joga megvan akárhova elutazni, és akárkivel, akármiről tárgyalni, csak ugye ezt ne az Európai Uniós soros elnökség zászlaja alatt tegye.

– Von der Leyen a beszédében arra utalt, Orbán Viktor ugyanazt csinálja, amit Chamberlain csinált annak idején Hitlerrel, amikor Münchenben engedett a náci vezér követeléseinek, és odadobta Csehszlovákia egy részét Hitlernek a békéért.

– Orbán Viktor kommunikációjában mindig nagyon egyszerű ráció van, tisztán belpolitikai kommunikáció. A háború rossz, akkor én teremtek békét. Ez belpolitikai használatra szánt termék, és különösen most, amikor a magyar belpolitikában úgy tűnik, hogy van egy feljövő, potens ellenzéki szereplő. Ilyenkor ki kell emelni azokat a vélt saját pozitív tulajdonságokat, amiknek már meg van ágyazva a választóimnál. Tehát az, hogy

én világpolitikai tényező vagyok, szemben ezzel a senkivel, aki a diszkókban, csajok között dobatja ki magát. Tehát ez a ráció ebben a történetben, a politikai súlyozása saját magának és az ellenlábasának.

Aztán, hogy utána ebből nem lesz semmi, az egy másik dolog, mert a rajongók nagy része, akiket meg kell tartani, jellemzően úgyis elfogadnak mindent, amit a kormánypropaganda előad. Mindenki tudja, Orbán Viktor is nagyon jól tudja, hogy valamilyen módon ezt a konfliktust előbb-utóbb le kell csavarni, és le fog csendesedni. Nem biztos, hogy egyből kitör a világbéke holnap, sőt biztos, hogy nem, valószínűleg egy befagyott konfliktus lehet belőle, elhallgatnak a fegyverek, de a feszültség megmarad. Azt meg már lehet majd úgy kommunikálni, hogy „tessék, béke van, és én csináltam”. És a támogatók majd elhiszik.

– Az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy miután Orbán Viktor elment Moszkvába, 24 óra sem telt el, és az oroszok lebombáztak egy kijevi gyerekkórházat. Miért csinálhatta ezt Putyin? Nem számolt vele, hogy ezzel hitelteleníti az egyetlen EU-s vezetőt, aki szóba áll vele?

– Orbán Viktor nem tényező Putyinnál, ő nem foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak mi jó, mi nem jó. Valószínűleg előre kidolgozott műveleti tervek voltak. Ezt a fegyveres erők végrehajtották. Az, hogy közben Orbán Viktor ott van, senkit nem érdekelt, az elnöki hivatal meg nem szólt le a vezérkarnak, hogy toljuk meg ezeket a támadásokat három nappal. Annyira nem volt fontos Orbán nekik se.

Tehát láthatóan még az oroszok sem foglalkoznak azzal, hogy Orbán látogatásának valami eredményt próbáljanak hazudni.

Azt gondolom, hogy ebből világosan látszik, hogy ezek a látogatások teljesen hatástalanok a béketeremtés szempontjából. Az, hogy az oroszoknak mennyire fontos Orbán, egy nagyon érdekes kérdés, mert azt azért tudjuk, hogy az orosz pénz az európai politikában számos ponton ott van. Putyin nagyon sok európai politikai pártot támogat. Nem mondom, hogy pórázra vette azokat, de a pénze ott van. Emlékezetes, hogy pár hónappal ezelőtt Magyarországon is kibukott, hogy a Le Pen-féle pártok az MBH Bankon keresztül kaptak orosz pénzeket. Putyinnak nem Orbán Viktor az egyetlen eszköze az Európai Unión belül, bár tény, hogy

mint miniszterelnök kellemesen magas pozícióban van, aki egy egész állami apparátust adott esetben rá tud állítani a putyini érdek kiszolgálására.

De nem ő az egyetlen szereplő, és nem azt mondom, hogy viszonylag gyorsan ki lehetne pótolni, ha történne vele valami, de azért van jelentkező. Ott van mondjuk Fico, és még lehetne sorolni olyan politikai szereplőket, akik nem biztos, hogy teljesen elzárkóznának a Putyinnal való együttműködéstől. Ezeket nem biztos, hogy látjuk, mert nem dugják ki a fejüket, mert most Orbánra figyel mindenki. A másik része pedig, hogy ez a kapcsolat Orbán Viktornak is előnyös taktikai szinten, például most ezért tudja magát világpolitikai tényezőként eladni a saját követői, rajongói számára, más meg úgysem nagyon számít.

– Mi lett volna a helyes lépés Orbán Viktortól a kijevi gyerekkórház elleni támadás után az oroszokkal kapcsolatban?

– Az a kérdés, hogy tudna-e visszakozni. Nem tudom, hogy Orbán Viktor hogyan gondolkodik ezekről a dolgokról, de azt világosan lehet látni, hogy az ő attitűdje alapvetően olyan, hogy csak előre, nem hátra. Nagyon nehéz a pályakorrekció egy ilyen szereplő esetében, de nem tudom, hogy ezen a zsigeri hozzáálláson túl van-e valami tudatos, racionálisan végiggondolt oka. Biztosan nehéz lenne most hirtelen a magyarországi támogatói körben korrigálni ezt a dolgot.

Nincs az a propagandamédia mennyiség, ami hirtelen meg tudná magyarázni,

miután éveken át kondicionálták a rajongókat az oroszimádatra, mindenféle orosz propagandaoldalak jelentős támogatásokat kaptak, megtűrik őket a magyar médiatérben, egyre jobban terjednek. Tehát nem biztos, hogy jó ötlet lenne Orbán Viktor részéről a pályakorrekció a saját támogatói körben esetleges népszerűségvesztés miatt. De én is csak találgatok ebben a kérdésben.

– Elkövetkezhet-e egy olyan pillanat, amikor Orbán Viktor pozíciója tarthatatlanná válik?

– Bármelyik pillanatban bekövetkezhet.

Szerintem egyébként ez már bekövetkezett.

Abban a pillanatban, amikor 2022-ben nyílt agresszióhoz folyamodott Oroszország, ez a pillanat eljött. Szerintem azóta ez a pozíció recseg-ropog, inog, már nem működik.

Kapcsolódó

Eldőlt: újabb öt évre Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke

401 szavazattal nyert a német politikus, akit a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberális Renew Europe is támogatott. A Fidesz EP-képviselői viszont nem szavazták meg az újrázását, mert szerintük von der Leyen nem tesz lépéseket a békéért, és nem védte meg a gyermekeket az LMBTQ-propagandától.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Gyerekzsúron rendezett mészárlást egy fegyveres Kaliforniában: négyen meghaltak, tízen megsérültek

A támadás szombat este történt a kaliforniai Stocktonban, alig pár nappal hálaadás után. A hatóságok szerint célzott támadás történt, az elkövetőt még mindig keresik.

KÉK HÍREK

Nekitámaszkodott az erkélynek, letörte a korlátot, ami egy autóra zuhant a Dohány utcában

A katasztrófavédőknek le kellett bontaniuk a veszélyessé vált korlátrészt az 1904-ben épült házon. Az ismeretlen tettes ellen büntetőeljárás indult.

KÉK HÍREK

Videó: ájultra ütött egy nőt egy taxis a belvárosban

A Redditre került fel a felvétel a döbbenetes támadásról, ami után a nő mozdulatlanul terült el a földön. Megszólalt a rendőrség is az ügyben.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Gyarmati István: Ahogy az ukránok számára elfogadhatóbbá válik ez a béketervezet, úgy lesz egyre elfogadhatatlanabb az oroszok számára

A szakértő szerint az eredeti amerikai javaslat egy tákolmány volt, a módosítása viszont azt is eredményezheti, hogy a megállapodás az oroszokkal egyre távolabbra kerül. Az elkövetkező napok nagyon fontosak lesznek, de valószínűbb, hogy folytatódik a háború.

Fischer Gábor, Címlapkép: Beyza Binnur, Getty Images - szmo.hu
2025. november 25.

A pár napja kiszivárgott amerikai béketerv sokkolta az ukrán és az európai vezetőket. Zelenszkij drámai beszédében azt mondta, könnyen lehet, hogy választaniuk kell a méltóságuk és a legerősebb szövetségesük között. Csupán Orbán Viktor volt, aki azonnali elfogadásra ajánlotta azokat a pontokat, melyekről pár nap múlva már Trump is úgy nyilatkozott, hogy azok csupán javaslatok voltak. Az amerikaiak és az ukránok között Genfben lefolytatott intenzív megbeszélések után hétfő estére szinte semmi nem maradt az eredeti tervezetből. A pontok száma sajtóhírek 20 közelébe csökkent, és kikerült a szövegből az ukrán hadsereg létszámának korlátozása, a NATO-csapatok Ukrajnán belüli állomásoztatásának tilalma, valamint az a rész is, hogy hol húzzák meg az Oroszország és Ukrajna közötti új határokat.

Így viszont megnőtt az esélye, hogy kapásból visszautasítja az átdolgozott béketervet, ezek ugyanis épp az oroszok eddigi legfontosabb követelései voltak. Születhet-e minden érintett fél által elfogadható, aláírható békeegyezmény a trumpi alapokon? Az esélyekről Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, egyetemi oktató, volt diplomatával beszélgettünk.

– Először volt egy 28 pontos amerikai béketerv, aztán jött egy 28 pontos európai alternatíva, most pedig már 20 pontról írnak a genfi tárgyalások eredményeképp. Mi történik pontosan?

– Az első kérdés, hogy az amerikai 28 pont az amerikai-e, vagy orosz? Rubio egyszer azt mondta, hogy az orosz. Utána letagadták, persze. Trump azt mondta, hogy csütörtök a végső határidő, hogy Ukrajna elfogadja a tervezetet, ha nem, akkor minden amerikai támogatást megvonnak. De utána azt mondta, hogy ez természetesen nem az utolsó szó, hanem erről is lehet tárgyalni. El is kezdtek tárgyalni, mert az ukránok nagyon helyesen nemet mondtak, és határozottan felsorakoztak mögéjük az európaiak. A jó hír, hogy a genfi tárgyalásokon nem Steve Witkoff vezeti az amerikai delegációt, mert ő egy inkompetens, arrogáns, hozzá nem értő alak, aki ráadásul Putyin zsebében van, az üzletei még ma is Oroszországban vannak. Ez a 28 pont az ő műve. Most szerencsére ő csak benne van a delegációban, reméljük, hogy jó hátul. Az ukránok és az európaiak is előjöttek egy másik 28 ponttal, és azt mondta Rubio, hogy ez egy nagyon jó tárgyalás, mert haladnak előre. Egy dolgot felejt el Rubio, most nem tudom, hogy elfelejti-e, vagy szándékosan nem említi, hogy

ahogy az ukránok számára elfogadhatóbbá válik ez a béketervezet, úgy egyre elfogadhatatlanabbá válik az oroszok számára.

Tehát lehet, hogy nagyon jó tárgyalás zajlik ott, de ez azt is eredményezheti, hogy a megállapodás az oroszokkal egyre távolabbra kerül. J. D. Vance azt mondta, hogy minden megállapodásnak vagy tervezetnek három kritériumnak kell eleget tenni, és ebben az egyik kritérium az volt, hogy elfogadható legyen mindkét fél számára. Üzenem J. D. Vance-nek, hogy ilyen nincsen, ilyen megállapodástervezet nincsen, és nem is lesz addig, amíg az egyik felet, az ukránokat az európaiakkal, vagy az oroszokat rá nem kényszerítik arra, hogy elfogadják.

– A hírek szerint 11 órányi tárgyalás után teljesen átakult a 28 pont. De akkor tulajdonképpen mi az amerikai álláspont?

– Az amerikai álláspontot nem ismerjük, mert állandóan változik. Hol az a 28 pontos szörnyűség az amerikai álláspont, aztán kiderül, hogy nem is az, de nem tudjuk, hogy micsoda. Nekik csak az kell, hogy elfogadható legyen. Úgyhogy nagyon nehéz így megállapodni.

Ezért helyes az a tárgyalási stratégia, amit az európaiak folytatnak, hogy dicsérik az amerikainak nevezett javaslatot, és közben szétszedik darabokra.

Egyébként, ha megnézi az eredeti 28 pontot, politikai irányultságától függetlenül, ez egy tákolmány. Ha egy első féléves diplomata szakos hallgató nekem ilyet terjesztene elő, úgy megbuktatnám, mint a huzat.

– Nézzük azt, hogy milyen pontok miatt érdemelné ki az elégtelen minősítést.

– Azért, mert következetlen. Nagyon fontos dolgok nincsenek benne, nincsenek tisztázva. Ez egyszerűen végrehajthatatlan, mert hiányzik belőle egy csomó olyan kérdés, amit egy megállapodástervezetnek tisztázni kell.

– Ilyen például a területek kérdése?

– Igen. Az eredeti tervezetben van egy „innovatív” megállapodásrész, ami még akár érdekes is lehet: az oroszok bért fizetnének azokért a területekért, amiket megszállnak, és nem az övék. Tipikus Donald Trumpnál: mindent meg lehet venni, a szuverenitást is. Ez érdekes dolog, de nem hiszem, hogy túlságosan nagy esélye van a sikerre. Az európai tervezet meg azt mondja, hogy

területi kérdésekről csak majd a fegyverszünet után tárgyalunk,

nagyon helyesen. A megállapodástervezetben emellett van egy olyan pont, hogy békeidőben nem állomásoznak NATO-haderők Ukrajnában. Ez még akár elfogadható is. De itt is tettenérhető a tákolmány-jelleg: ebben a tervezetben, amelynek Lengyelország nem része, mégis azt a kötelezettséget írják elő Lengyelországnak, hogy fogadjon be NATO repülőgépeket. Ráadásul, akik írják ezt a tervezetet, azoknak lehet, hogy tudniuk kéne, hogy Lengyelországban már vannak NATO repülőgépek.

– Azt tudjuk, hogy Trump mindenáron nagyon gyors megegyezést akar, de mikor lehet reális a béke?

– Az amerikai nyomásnak olyan erősnek kell lennie, hogy valamelyik fél belássa: jobb elfogadni azt, amit az amerikaiak javasolnak, mint tovább folytatni a háborút.

– Van olyan vélekedés, miszerint Ukrajna a kimerülés küszöbére jutott, Oroszország ezt a háborút előbb-utóbb meg fogja nyerni. Mások szerint viszont éppen Oroszország éli fel szép lassan a tartalékait, most már az aranykészleteit kezdi kiárusítani.

– Ezt mi nem tudjuk felmérni, mert azt, hogy egy háborúban ki mire képes, csak maguk a háború résztvevői tudják eldönteni. Egy háborúban teljesen más dolgokra képesek az emberek meg az országok, mint amit egyébként elképzelnénk róluk. Nem tudjuk, mire képes Ukrajna, nem tudjuk, mire képes Oroszország. Ezért kellene az amerikaiaknak azt tenni, amit Donald Trump már huszonötször megígért:

szankciókkal rákényszeríteni Oroszországot arra, hogy egy normális megállapodást kössön meg.

De hát egyelőre úgy tűnik, hogy Donald Trump jobban szereti Putyin barátját, mint hogy ezt megtegye.

– Reálisnak tartja, hogy egyértelmű áttörés következzen be csütörtökig? Trump erős nyomás alá helyezte ennek érdekében Ukrajnát, miközben úgy tűnik, Oroszország nincs ekkora nyomás alatt.

– Nem, mert szerelmes a barátjába. A két ember politikája, Trumpé és Putyiné, sokkal közelebb áll egymáshoz, mint Trumpé és Zelenszkijé. Így aztán nem meglepő, hogy nem nagyon szeretne keménykedni. De nem teheti meg, mert mégiscsak ő az amerikai elnök, és ma már otthon is háborognak a politikai tényezők, még a Republikánus Pártban is. Úgyhogy ez egy nagyon két- vagy többesélyes játszma. Nem tudjuk, hogyan fog végül is alakulni. Az elkövetkező napok nagyon fontosak lesznek, de nem vennék rá mérget, hogy elvezetnek a békéhez.

– Sokak szerint Trump a békeközvetítéssel eltereli a figyelmet az Epstein-akták miatti belpolitikai viharról. De ugyanakkor, amit ön említett, az is igaz, hogy most már republikánus képviselők is felróják neki, hogy becstelenség lenne egy ilyen egyezményt megkötni abban a formában, ahogy az eredeti javaslata szólt. Sokat nyerhet, de sokat veszíthet is ezzel.

– Ez a Trumpi politika. Mindez akkor is fennállt, amikor az Epstein-aktákról még nem is nagyon volt szó. Lehet, hogy van egy ilyen mellékhatása, bár nem látszik, hogy az Epstein-aktákról sikerrel terelné el a figyelmet, nem hiszem, hogy ez lenne Donald Trump fő motivációja. Egyszerűen ilyen a politikája; tragikus. Erről sajnos nem sok jót tudunk elmondani. Mindig is ilyen volt.

Most egy drámai csúcsponthoz érkezett, de egyáltalán nem biztos, hogy a végkifejlethez közelítünk.

– És ott van Zelenszkij. Elfogadni egy rákényszerített békét azok után, hogy négy éven keresztül ennyi ember, ennyi erőfeszítés ment ebbe a háborúba, nem az azonnali bukást jelentené neki?

– Nem feltétlenül. Ha viszonylag elfogadható feltételeket sikerül végül elérni, akkor az emberek megértik: nem jó, de a lehető legelfogadhatóbb megoldás született. Megértik az ukrán emberek is, mert elegük van nekik is a háborúból. Tehát

ha nem a megadás, nem az ukrán államiság, szuverenitás feladása az ára, akkor ezt meg fogják érteni, és nem tartom valószínűnek, hogy Zelenszkij ebbe belebukna.

Valószínűleg úgy jár majd, mint Winston Churchill, bár ő megnyerte a háborút. Az ukrán elnök egyébként azt mondta, a háború után nem indul újra az elnökségért.

– El tud képzelni egy olyan helyzetet, hogy bár komoly engedményekkel, de Ukrajna számára elfogadható egyezmény szülessen?

– Attól függ, mik a részletek. Azt megírtam nem olyan régen, hogy a NATO-tagság, ha lenne, önmagában nem elég garancia Ukrajna számára, mert ott a segítségnyújtás feltételes. Neki olyan garanciákra van szüksége, ahol nem feltételes a segítségnyújtás, és ezt mindenféle több- vagy kétoldalú megállapodásokon keresztül lehet biztosítani. Ez nem lehetetlen, és szerintem efelé haladunk. Kérdés, hogy az amerikaiak benne lesznek-e. A legutóbbi állítólagos megegyezés alapján benne lesznek, de hát ez már három napja volt, és az sajnos nem biztos, hogy ma még érvényes. Mindenki elfeledkezik róla, pedig sokszor mondtam, hogy egy ilyen garancia lehetne az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdése, ami kimondja:

ha bármelyik uniós tagállamot megtámadják, a többiek kötelesek segítséget nyújtani.

Hogy ez mit ér a gyakorlatban, az sok mindentől függ. Főként attól, hogy az oroszok támadnak-e ismét Ukrajna ellen, vagy akár azon túl is. Ez viszont nem csak attól függ, hogyan rendezik az ukrán kérdést, hanem attól is, hogy az európaiak – és velük az amerikaiak, hogyan készülnek fel arra, hogy hogyan reagáljanak, ha Oroszország valamilyen követelést támaszt. Tehát ez egy nagyon átfogó dolog, nem pusztán az ukrán megállapodás kérdése.

– Valószínűbb, hogy úgy múlik el a hálaadás napja, hogy Trump nem tud felmutatni egy mindenki által elfogadott egyezséget? És akkor egyelőre folytatódik a háború?

– Valószínűleg, igen.

Kapcsolódó

Váratlan pofon Orbán Viktornak: lengyel szövetségese sem támogatja a Trump-féle ukrán béketervet

A lengyel államfő állásfoglalása után azonnal elszabadult a pokol a közösségi médiában a két kormány között. Donald Tusk odaszúrt, Szijjártó Péter pedig keményen visszavágott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Bőröndbe rejtve találták meg az eltűnt osztrák influenszer holttestét egy szlovén erdőben – megtört az exbarát a kihallgatáson

Egy hétig reménykedett a család, miközben a rendőrök két országban keresték a nőt. A szörnyű igazságra a gyanúsított vallomása után derült fény.

KÉK HÍREK

„Orrtörést szenvedett az ütéstől, és rengeteg vér gyűlt össze az agyában” – megszólalt a Morrison's 2-ben megölt férfi családtagja

A család a hírekből értesült a tragédia részleteiről. A nyilatkozó rokon azt mondta, sem a rendőrségtől, sem pedig a kórháztól nem kaptak még hivatalos tájékoztatást.

KÉK HÍREK

Az utcán verte agyon 59 éves ismerősét egy 19 éves fiú, miután italoztak és összevesztek

Tragédiába torkollott a görbe este Miskolcon. A holttestet az úton találták meg, a gyilkost pedig alig egy órán belül elfogták.

SZEMPONT

Kéri László: Miközben a Fidesz ismétli önmagát, a Tisza Pártnál egy frusztrált korosztály forradalma zajlik

A politológus egy komplett generációváltást lát kibontakozni, ami a rendszerváltás óta nem látott jelenség. Szerinte a negyveneseknek elegük lett, hogy 15-20 év munka után sem jutnak szóhoz.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. november 29.

Kéri László politológus az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elemezte a Medián legfrissebb felmérését és a politikai helyzetet. A kutatás által jelzett 50-40-es arányt a Fidesz és a Tisza Párt között nem tartja meglepőnek, sőt, állítása szerint számítani lehetett a Fidesz erősödésére.

Ezt két okra vezette vissza: egyrészt szerinte „Orbán Viktor olyan erővel telepedett bele körülbelül szeptembertől a kampányba, hogy nincs nap, hogy ne lenne ő hír”, másrészt pedig elindult egy „ígéretcunami”.

A politológus ugyanakkor hozzátette, őszintén szólva jobban számított az olló záródására.

Úgy vélte, a Fidesz egyfajta kettős támadást indított, mivel Orbán Viktorral is beláttatták, hogy a rivális napi aktivitása miatt neki is mindennap kampányolnia kell. Az ígéretekről szólva megjegyezte, a lakosság nagy része nem gondolkodik azon, hogy „ezeknek az ígéreteknek a nagy része majd 2026 második felétől terhel”.

A politológus szerint a Fidesz stratégiája mégsem hozott akkora fordulatot, mint 2021 végén, mert bár zárta a távolságot 2-3 százalékponttal, de a nagy áttörés egyelőre elmaradt. Ennek egyik fő okaként azt nevezte meg, hogy „meglepően nincs új abban, amit csinálnak”.

Kifejtette, hogy az Orbán-mondandókban nincs újdonság, minden Brüsszelről szól, és arról, hogy a miniszterelnök a világpolitika nagyjai között mozog.

„A mondandó a régi, ígérek, az ellenfelem megint ugyanaz, hogy ők háborúpártiak, ez egyszer bejött 2022-ben, de 2025-26 fordulóján nem ugyanazt jelenti a háborúpártiság” – fogalmazott.

Kéri szerint Orbán Viktornak az utóbbi időben több, a politikai rutinjához képest szokatlanul nagy melléfogása is volt, példaként említette a „24 órán belüli Trump-béketeremtést” és a Pride-dal kapcsolatos könnyedén odavetett megjegyzését. „Ekkora beégései Orbán Viktornak a több évtizedes politikai rutinja alatt nem nagyon voltak” – állította.

Kéri László szerint a politikai helyzet alapvetően két dolog miatt változott meg 2022-höz képest. Egyrészt megjelent egy valóságos ellenfél, másrészt pedig megváltozott a hazai közvélemény szerkezete és érzékenysége. Míg korábban a közvélemény megvezethető volt, most „van egy gyanakvó közvélemény, amelyik most már állandóan éber, és kíváncsi arra, hogy ebből mi az, ami igaz”.

Ezt a médiafogyasztási szokások átalakulásával is magyarázta, mondván, ma már a kistelepüléseken is a 444-ből, a Telexből vagy a 24.hu-ból tájékozódnak, és a szakértői véleményeket (Mellár Tamás, Bod Péter Ákos, Surányi György) több százezren nézik.

„A mai közvélemény nagy része gyanakvóbbá vált és jobban szűri a mindennapi tapasztalatai alapján azt, amit 15 éven keresztül el lehetett nyomni a torkán” – tette hozzá.

A Tisza Párt és Magyar Péter stratégiájában Kéri egyértelmű elmozdulást lát a nyár óta: a kormánykritikáról a hangsúly a kormányzóképesség hirdetésére került át. Ennek bizonyítékaként említette az újabb szakértők – Kulcsár Krisztián, Bódis Kriszta, Tarr Zoltán, Kármán András – felmutatását. Szerinte ma már nem lehet azt mondani, hogy ez egy „egyszemélyes show”.

A 106 egyéni körzetben zajló jelöltállításnak kettős funkciója van: egyrészt helyben is megmutatni a párt jelenlétét, másrészt új arcokat bemutatni azoknak a választóknak, akiknek elegük van az eddigi politikai elitből.

A politológus egyfajta generációs forradalom jeleit is látja a Tisza Párt körül. Megfigyelése szerint a negyvenes korosztály aktivizálódott, egy olyan „frusztrált korosztály”, amely kimaradt a 2010-es változásból, és 15-20 év munka után most már szeretne beleszólni a saját szakmája, ágazata életébe.

„Rohadt élet, lassan 15-20 éve dolgozom, most már nekem is megvan a véleményem mindenről, most már mikor jövök én is szóba?” – idézte fel a korosztály attitűdjét.

Kéri szerint ezek az emberek már a rendszerváltás után nőttek fel, és „ezért van belőlük elegük, hogy ezt ezerszer színvonalasabban is lehetne”.

Úgy látja, a mostani egy belülről jövő, szakmai alapokon nyugvó rendszerváltási kísérlet, nem pedig egy tagadáson alapuló, mint a '90-es volt. A megjelenő új szereplőkben szakmai, nem pedig politikai magabiztosságot lát. „Én teszek szívességet azzal, hogy beállok oda melléjük, és nem ők tesznek szívességet azzal, hogy előre löknek engem. Ez azért egy nagy változás.”

Zárásként a politikai kommunikáció hitelességéről beszélt. Véleménye szerint annyi a hamisítvány és a csúsztatás, hogy már csak azt lehet elhinni, amit valaki a saját nevével, nyilvánosan felvállal. Azt jósolta, hogy „a magyar állampolgárnak olyan nehéz dolga lesz a következő öt hónapban, mint még nem volt soha”.

A teljes interjú

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Majka bocsánatot kért Gáspár Lacitól, Valkusz Milán "levizelte magát" – ilyen volt az X-Faktor negyedik élő show-ja

Tóth Andi szépségének dicsérete és a műsorvezetők poénkodása most sem maradhatott el. Majka versenyzőjét pedig még a „fantasztikus” Nika sem mentette meg a kieséstől.

KULT

Szentesi kolesztől az MVM Dome-ig: a Pogány Indulóról szóló HBO-dokusorozat felfedi a hirtelen jött siker sötét oldalát is

A Pogány Induló – Vajon mit mondana anya című dokumentumsorozat egészen intim módon követi a rappert. Ez nem csak egy fiatal zenész története, hanem egy generáció vallomása is egyben.

KÉK HÍREK

Egyetlen ütéstől halt meg a 25 éves férfi a Morrison's 2-ben az éjjel – néhány perc alatt elfogták a támadót

A V. kerületi szórakozóhelyen történt a szörnyűség. A kiérkező rendőrök és a mentők is küzdöttek a férfi életéért, de a kórházban belehalt sérüléseibe.

SZEMPONT

Otthon Start: Lehet, hogy ugyanúgy kihozzák 1,5 milliós négyzetméter áron az új lakásokat, de a műszaki tartalom „vékonyodik”

Miközben 25 éve nem látott mértékben drágulhatnak idén az ingatlanok, az épülő új lakásoknál problémás lehet a másfél milliós árkorlát - mondja a Bankmonitor elemzője. Kulcskérdés, hogy az adminisztratív könnyítések mit jelentenek majd forintban a kivitelezőknek.

Fischer Gábor, Címlapkép: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. november 24.

25 éve nem látott drágulást jelez előre év végéig a Nemzeti Bank az ingatlanpiacon. Legújabb elemzésük szerint már a második negyedévben gyorsuló ütemben, 17,7 százalékkal nőttek a lakásárak, az év egészében pedig pedig országosan elérheti az áremelkedés mértéke a 29 százalékot. Ezzel Magyarország vezetheti az EU lakásár-emelkedési rangsorát.

A kormány azt ígérte, hogy az Otthon Start nem okoz drágulást, vagy legalábbis nem emelkednek jobban az ingatlanárak annál, mint amennyire amúgy is emelkedtek volna. Ez azonban láthatóan másképp alakult. Az Otthon Start miatt augusztusban már 46%-kal nagyobb volt a kereslet mint egy évvel korábban, szeptemberben pedig már a tranzakciók száma is 37%-kal emelkedett. Argyelán Józseffel, a Bankmonitor vezető elemzőjével beszélgettünk a következményekről.

– Az MNB elemzése szerint már a második negyedévben 17,7 százalékos volt az áremelkedés az ingatlanpiacon. Mennyiben tulajdonítható ez az Otthon Start programnak?

– Ha őszinte akarok lenni, akkor szinte semennyiben. A második negyedévről beszélünk, ami június végével zárult, az Otthon Start programot pedig július 2–3-án jelentették be. Tehát

már az Otthon Startot megelőzően rekord-áremelkedés volt a lakáspiacon.

Ez egy érdekes helyzet: egy olyan környezetben jelentettek be alapvetően az ingatlanárakat felfelé toló programot, amikor már eleve elég dinamikus volt az árnövekedés. Ha azt nézzük, mi volt ennek az áremelkedésnek az oka, összetett a kép, több tényező is közrejátszott, de talán kiemelhető az állampapírpiacokon megfigyelhető változás. Az idei év első pár hónapját „kamatesőként” emlegették, mert a lakossági állampapíroknál, különösen a Prémium Magyar Állampapírnál (az inflációkövető PMÁP-nál) ekkor voltak a kamatfizetések, a korábbi magas infláció alapján kalkulált, 18–19% körüli éves kamattal. Mindenki azt figyelte, hogy a kifizetett kamatok hová áramlanak: maradnak-e állampapírban, vagy más befektetési formát keresnek. Felmerült az is, hogy egy részüket visszaválthatják, hiszen az új kamatszint alacsonyabb volt a megelőzőnél. Ez fokozott hype-ot okozott az ingatlanpiacon is, ami lecsapódott az árakban. Inkább az első negyedév tolta emiatt az árakat; a második negyedév már kicsit nyugodtabb volt, de éves alapon még mindig komoly drágulást láttunk.

– Mennyire célszerű ilyen körülmények között elindítani egy Otthon Start-jellegű programot?

– Három időtávot érdemes nézni: nagyon rövid, rövid–középtáv és hosszabb táv. Nagyon rövid távon, főleg a hitelből vásárlóknál, kedvező az elmozdulás, javult a hozzáférhetőség. A 6,5% körüli piaci kamatozású hitelek helyett 3%-os Otthon Start-hitelt vehet fel sok ember. Az Otthon Start új célcsoportot céloz: első lakásszerzőkét, de életkori, családi állapothoz vagy gyerekszámhoz kötött feltételek nélkül. Ráadásul az „első lakásszerző” definícióját a jogszabály elég megengedően fogalmazza, tehát sokan beleférhetnek. Rövid távon a kamatcsökkenés miatt érdemben nőhet az elérhető kölcsönösszeg, és ez akár 20–30%-os bővülést is jelenthet, ami javítja a vevők hitelhez és így az ingatlanpiachoz való hozzáférését. Ugyanakkor a keresletet is növeli: többen tudnak több pénzt elkölteni. Itt jön elő rövid–középtávon a kérdés, hogyan reagál a kínálat, ami különböző okokból valóban nőtt valamennyit, de kérdés, a tartósan magas keresletet hosszabb távon ki tudja-e szolgálni.

Ötezer új építésű lakást nem lehet egy hét alatt elővarázsolni: idő kell a projektek indításához, értékesítéséhez, majd az átadáshoz.

A használtlakás-piacon is megjelent több új hirdetés, részben lakáscserélőktől, részben olyanoktól, akik korábban leálltak a hirdetéssel, de ha a kínálat hosszabb távon nem tudja követni a keresletet, az komoly áremelkedéshez vezethet, és ez az áremelkedés már el is indult. Pontos MNB- vagy KSH-adatok még nincsenek a harmadik negyedévre, de az ingatlanközvetítők és ingatlanportálok becslései dinamikusabb drágulást jeleznek: a korábbi, országos 17% körüli év/év emelkedés helyett akár 23% is lehet, Budapesten pedig 29% fölött. Ezek becslések néha túlzók, de a trendet többnyire jól mutatják.

– Az, hogy 2025 második negyedévében két és fél éves csúcsra ugrott a kiadott építési engedélyek száma, előrevetíti, hogy a kínálat is próbál majd lépést tartani a kereslettel?

– Ez biztos, de ez már inkább közép–hosszú távú tényező. Nagyon rövid távon az történik, hogy mielőtt az árak még jobban megugranának, a vevők több hitelhez jutnak, és mivel több pénzük van, az árak is elindulnak felfelé. Ez már az Otthon Start bejelentése után, de még az indulás előtt megtörtént. Középtávon az a kérdés, a kínálat fel tudja-e venni a versenyt, elsősorban az új építésű ingatlanoknál. Valóban érdemben bővülni kezdett az építési engedélyek száma, de az átadások száma történelmi mércével nézve alacsony. Amit ma engedélyeznek, abból később lesz kész lakás: egy hagyományos projekt nulláról indulva nagyjából három év, míg elkészül, új technológiával ennek a fele is lehet, de akkor is idő. Ezek az engedélyek már az Otthon Start előtt is emelkedni kezdtek.

Az MNB előrejelzése szerint az átadások száma jó eséllyel az idei évben még nem fog érdemben nőni.

Az viszont tény, hogy az Otthon Start erre az engedélyezési hullámra rá is tett egy lapáttal, a programirodához több ezer, sőt egyes információk szerint több tízezer kérelem vagy egyeztetés érkezett.

A kivitelezőket is megmozgatja az új lehetőség, főleg, hogy több egyéb kedvezmény kapcsolódik hozzá, például egyszerűsített eljárások, egyes helyi építéshatósági elvárások könnyítése, illetve az építményi jog alkalmazása is segíthet,

ami lehetővé teheti, hogy a vevők már nagyon korai fázisban önálló jogot szerezzenek, ami rákerül a tulajdoni lapra, és jelzálog is bejegyezhető rá. Fontos, hogy a projektek sokszor már tervezőasztalos, félkész állapotban megjelennek a piacon, de a banki finanszírozás jellemzően használatbavételi engedélyhez kötött, persze az önerőt már korábban is átadhatják a vevők. Ez az Otthon Startra is igaz valamilyen szinten. Vannak kezdeményezések a rendeletben, amelyek könnyítést jeleznek, de jelenleg kérdés, hogy az építményi jog, amely várhatóan jövő évben teljes körűen megjelenik, hogyan épül be a folyamatba, és lehetővé teszi-e, hogy szakaszosan, az elkészülés előtt is finanszírozhatók legyenek a lakások Otthon Startból. Mert ha a jogszabályi környezet csak kész állapotra engedi a finanszírozást, akkor az erős, Otthon Start által fűtött kereslet és a kínálat nem tud találkozni addig, amíg el nem készülnek az ingatlanok.

Most ezt próbálják áthidalni olyan szabályozással, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen megvárni a végleges elkészülést a támogatott hitelhez.

Ez tényleg kulcsfeltétel ahhoz, hogy az új építésű ingatlanok minél hamarabb ki tudják szolgálni az Otthon Start által fűtött keresletet.

– Budapesten egyes felkapottabb kerületekben a panellakások ára megközelítette az új építésűekét. Ez hogy lehet?

– Az Otthon Startnál eleve próbálták fékezni az árakat különböző korlátokkal. Kétféle árkorlát van: egy abszolút értékhatár, lakásoknál 100 millió, házaknál 150 millió forint, és egy 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát, amely általánosan érvényes minden ingatlantípusra. Budapesten ez élesebben jelentkezik, sok kerületben és típuskategóriában is rengeteg ingatlan ára meghaladja ezt. A panellakások gyakorlatilag bárhol jó eséllyel a korlát alatt vannak, mind négyzetméterárban, mind az abszolút árban.

Nagyon sok első lakáskeresőnek tehát azon kellett gondolkodnia, hogy vesz-e rosszabb állapotú vagy külső kerületi lakást, vagy inkább egy számára frekventált helyen lévő panelt. Sokan a panel mellett döntöttek, ami erősen felfűtötte a panellakások árait.

Ha a teljes piacot nézzük Budapesten, az áreloszlás is átrendeződött, kiugróan nőtt az 1–1,5 millió forint közötti négyzetméterár-sávban lévő ingatlanok aránya, sokan gyakorlatilag az 1,5 milliós plafon közelébe áraznak, míg a plafon fölötti szegmensben csökkenés látszik. Ennek két oka lehet: egyrészt kisebb ott a kereslet, másrészt akik eddig kicsivel a limit fölött voltak, leáraztak a limit alá.

Az újépítésűeknél Budapesten elég alacsony azon lakások aránya, amelyek megfelelnek mindkét árkorlátnak; korábban nagyjából 17–18% volt.

Itt tehát komoly előrelépés kell, akár költségoldali hatékonysággal, adminisztratív terhek csökkentésével, hogy minél több projekt beférjen 1,5 millió alá. A kivitelezés hosszú távú elköteleződés; ha bármi történne a programmal (például másfél év múlva kivezetnék), az a folyamatban lévő projekteket nagyon negatívan érintené. Éppen ezért a kivitelezőknek kiszámítható, stabil környezet kell. Vélhetően ezért kommunikálja a kormány is, hogy az Otthon Start hosszú távú program. Panyi Miklós államtitkár is hangsúlyozta, hogy nem tervezik kivezetni, hasonlóan kezelik, mint a CSOK-ot, amely 2015-től nagyjából 2023-ig élt. Ezzel igyekeznek biztonságot adni a kivitelezőknek, hogy a program által gerjesztett kereslet stabil lesz, érdemes a projekteket elindítani. Tehát fogjanak bele a kivitelezésekbe, álljanak neki a projekteknek, mert ott lesz a program akkor is, amikor már tényleg vevőket kell keresniük az új lakásokra.

– Meddig tartható az árplafon? Nyilván csábító, hogy Otthon Starttal el lehet adni egy új lakást, de mi történik, ha ez már a gazdaságosság rovására megy?

– Ez valóban kényes kérdés. A kivitelezési költség és a projektek megtérülése kulcstényező. Ha van eladó és vevő az jó, de ha olyan áron kellene eladni, ami mellett nem térül meg a projekt, az olyan, mintha nem lenne vevő. A bérek és a hazai költségek is emelkedtek, 2–3 évre előre is kalkulálni kell további növekedéssel. Az MNB egyik elemzése szerint a budapesti új lakásprojektek potenciális profitrátája az utóbbi években inkább 20% körül alakult, miközben ezek ára bőven a 1,5 milliós négyzetméterár fölött volt.

Ha be kell szorítani a projekteket a plafon alá, plusz kigazdálkodni a további költségnövekedéseket, a profitráta gyorsan megfeleződhet, ha nem figyelnek.

Kulcskérdés, hogy a kiemelt eljárások, adminisztratív könnyítések forintban mérhetően mekkora segítséget jelentenek, erre nincsenek publikus becslések. Ha a költségcsökkentés jelentős, még jó ideig tartható lehet a 1,5 milliós limit, de ha nem, érdemi technológiai és hatékonysági ugrás nélkül több évig nem fenntartható a nyomott ár. A kormányzati szereplők többször elmondták, hogy nem kívánják felülvizsgálni a legfontosabb limiteket; jelen állás szerint a 1,5 milliós korlát marad. Hogy meddig, nehéz megjósolni. Én 2026 közepéig szinte biztosra venném, utána kérdéses, hozzányúlnak-e.

– Előfordulhat-e, hogy a kész ingatlanok minőségének rovására spórolnak majd?

– Alapvetően mindig van kockázat, támogatási programoktól függetlenül is. Mindig ott lebeg a félelem, hogy a projekt olyan minőségben és anyagokkal készül-e el, ahogy le van írva. A vevő műszaki tartalmi leírást és tervdokumentációt kap, a projektekben műszaki ellenőr, projektellenőr és más szereplők is dolgoznak, akiknek feladata a vállalt minimumok és a mászaki tartalom ellenőrzése. Ideális világban ez kizárja a trükközést, de a kockázatot nem lehet nullára csökkenteni. Új építésű ingatlan vásárlásánál, programtól függetlenül kalkulálni kell ezzel, és alaposan meg kell nézni a kivitelezőt: referenciamunkák, cégháló, tulajdonosi háttér, volt-e végrehajtás vagy eljárás korábban, milyen csúszások és problémák voltak korábbi projekteknél.

Hogy nagyobb-e a kockázat ilyen környezetben? Igen, potenciálisan nagyobb.

Ez nem feltétlenül úgy jelenik meg, hogy a vállalt műszaki tartalomhoz képest sunyi módon rosszabb ingatlan készül el, inkább úgy, hogy a vállalt műszaki tartalom „vékonyodik”. Lehet, hogy ugyanúgy kihozzák 1,5 millióból, de ha megnézzük a műszaki leírást, kiderül: szerényebb a specifikáció, kevésbé modern vagy jobb minőségű anyagokat használnak, és ami plusz, az feláras, külön megállapodás tárgya. Tehát ami eddig prémium volt, az lejjebb csúszhat. Természetesen az építési szabályok alapjainál senki sem mehet lejjebb, vannak minimum elvárások. De simán el tudom képzelni, hogy a műszaki tartalom úgy alakul át, hogy olcsóbban kijöjjenek a kivitelezések.

Kapcsolódó

Negyedszázados rekordot dönthet a lakásdrágulás: közel 30 százalékkal lőhetnek ki az árak az MNB szerint

A kormányzati Otthon Start program és a növekvő bérek fűtik az árakat, ami brutális helyzetet teremt. Budapesten valamivel enyhébb lehet a helyzet, de ott is 28 százalékos emelkedés jöhet.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Tragédiába fulladt a gyerekzsúr: négyen, köztük gyerekek is meghaltak a kaliforniai lövöldözésben

Egy stocktoni rendezvényteremben ünnepelt a család, amikor a fegyveres tüzet nyitott rájuk. A négy halálos áldozat mellett további tíz ember, köztük több gyerek is megsérült a támadásban.

KULT

Ilyen még nem volt: Majka versenyzője esett ki az X-Faktorból, megvan a három döntős

A rapper csapatából eddig mindig továbbjutott mindenki, most azonban Farkas Ancsi búcsúzott a versenytől. A jövő heti döntőben három versenyző küzd meg a győzelemért.

KÉK HÍREK

Halálra vertek egy fiatal férfit egy V. kerületi szórakozóhelyen

A mentők kórházba vitték a 25 éves férfit, de az életét már nem tudták megmenteni. A rendőrség halált okozó testi sértés miatt indított eljárást.

SZEMPONT

„Kérlelt, sírt, elhúzódott, eltolta a másikat” - a kollégiumi erőszakról beszélő lány ügyvédje szerint több szinten is gond van az igazságszolgáltatással

Az egyetemisták és a jogvédők körében is nagy felháborodást váltott ki, hogy felmentették a Képzőművészeti Egyetem volt diákját, aki diáktársa szerint 2021-ben megerőszakolta a kollégiumban. A lány ügyvédje szerint elsősorban az ügyészség hibázott, de a törvény sem pontos.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 27.

Csordultig telt a Képzővészeti Egyetem aulája kedden az Eduline beszámolója szerint, ahol az volt a téma, hogy a bíróság felmentett egy diákot, aki diáktársa szerint 2021-ben megerőszakolta a kollégiumi szobájában. Az egyetemistákat főleg az háborította fel, hogy a múlt csütörtöki ítéletig szinte semmit sem tudtak az egészről, és a HÖK titkára szerint az egyetem három éven át sem az áldozatot, sem a diákságot nem védte megfelelő intézkedésekkel. A fiú a kollégiumban maradhatott, részt vehetett az Erasmuson, kiállíthatott az Art Marketen és lediplomázhatott, miközben a 21 éves lány egyéni tanrendet kért és kiköltözött a kollégiumból. Mérő Vera, az áldozatot képviselő jogvédő szerint az egyetem vezetésének belső vizsgálatot kellett volna elrendelnie, és lépéseket kellett volna tenniük a többi hallgató biztonsága érdekében. Az egyetem azonban úgy látja, nem hibáztak.

Az, hogy a fiút a bíróságon felmentették, nagy visszhangot váltott ki a politikában is. Mérő Vera szerint a bíró szóbeli indoklásában arról beszélt, a nem beleegyezés még nem erőszak a magyar törvények szerint. A Képzművészeti Egyetem hallgatói emiatt hétfőn véres lepedőket tettek ki az egyetemen, olyan feliratokkal, hogy „Nem” és „A hallgatás nem beleegyezés!” De a fiú felmentése a jogvédő és a lány ügyvédje szerint elsősorban azért történhetett meg, mert az ügyészség szexuális kényszerítéssel, nem pedig erőszakkal vádolta meg. Az ügyészség az ítélet ellen nem fellebbezett, tudomásul vette. Keviczky Istvánnal, a lány jogi képviselőjével az ügyről beszélgettünk.

— Milyen volt a kapcsolat az áldozat és a fiú között?

— Nem klasszikus párkapcsolat, inkább baráti viszony. Korábban előfordult köztük beleegyezéses aktus. Az adott estén a sértett magatartása egyértelmű volt: kérlelt, sírt, elhúzódott, eltolta a másikat. Jelentős fizikai, erőbeli különbség is volt köztük: a fiú száz kiló körül, a lány alig ötven fölött. Ilyenkor egy ágyban a falhoz szorítás már önmagában „hatásos”. A fiú többször hangoztatta, hogy felizgatja, ha ellenállást tapasztal; a sértett ezért egy idő után kevésbé látványosan állt ellen, remélve, hogy ettől alábbhagy. Nem így lett.

Másnap üzenetben a fiú gyakorlatilag elismerte, hogy beleegyezés nélküli aktus történt.

— Mit állított a védekezésében?

— Azt, hogy nem alkalmazott sem erőszakot, sem fenyegetést. Ezt azonban érdemben nem is lehetett ütköztetni, mert nem ez volt a vád tárgya.

— Az hogy lehet?

— Már a nyomozás során elcsúszott a történet. Röviden a jogi háttér: itt szexuális bűncselekményről van szó, ahol alapvetően két tényállás jöhet szóba: szexuális erőszak és szexuális kényszerítés. A kettő nem ugyanaz. A szexuális erőszakot régebben „erőszakos közösülésnek” hívták, a lényege, hogy erőszakkal vagy élet, illetve testi épség elleni fenyegetéssel kényszerítik a sértettet a nemi aktusra. A szexuális kényszerítésnél nincs erőszak és nincs ilyen súlyú fenyegetés, de valamilyen, a sértettre nyomást gyakorló (például függelmi viszonyban állásvesztéssel való) fenyegetés mégis megjelenik. Mi szexuális erőszak miatt tettünk feljelentést.

A nyomozóhatóság azonban valamiért mégis a szexuális kényszerítés felé vitte az ügyet,

holott az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy senki nem hivatkozott semmiféle fenyegetésre. Márpedig fenyegetés nélkül a szexuális kényszerítés tényállása biztosan nem valósul meg. Ezzel együtt az ügyészség is ezen a vonalon emelt vádat, ami szerintem eleve zsákutca volt.

— A szexuális erőszak hogyan képzelhető el kényszerítés nélkül?

— Fizikai erőszakkal. És a fizikai erőszak az nem kényszerítés. Az erőszak.

— Amikor kiderült, hogy mégis kényszerítés miatt folyik az eljárás, próbálták ezt korrigáltatni?

— Erre nincs valódi lehetőségünk. Magyarországon a sértetti jogosultságok szűkek: a feljelentés után az ügy hivatalból megy tovább. Küldhetünk jelzéseket a hatóságoknak, de

a nyomozati iratok nagy részébe a bírósági szakaszig nem is látunk bele.

Mi is csak a tárgyaláson szembesültünk azzal, hogy itt bizony gond van.

— Tehát önök erőszak miatt tettek feljelentést, az ügyészség kényszerítés miatt emelt vádat, miközben fenyegetésről nem volt szó, tehát ez nem is bizonyítható. Ebből pedig egyenesen következett felmentés. Amikor kiderült, hogy kényszerítés miatt emeltek vádat, már tudta, hogy ez felmentéssel végződik majd?

— Nem állítom, hogy tudtam, de rossz érzésem volt végig. Ráadásul

a bíróság vádhoz kötött: arról dönthet csak, ami a vádban áll.

Ha a vád tárgya eleve téves, az végzetes lehet.

— Van-e jogorvoslatra lehetőség?

— Rendes jogorvoslattal érdemben már nemigen lehet élni. Rendkívüli jogorvoslatok, úgy mint felülvizsgálat, alkotmányjogi panasz, elvben szóba jöhetnek, de ezekre kevés esélyt látok. Hozzáteszem: az sem vehető készpénznek, hogy ha erőszak miatt emelnek vádat, akkor biztos lett volna az elmarasztalás.

Ez az ügy jogi értelemben határeset volt. Nem brutális bántalmazásról szólt, de a mi megítélésünk szerint elérte az erőszak szintjét.

— A bíró sajtóhírek szerint úgy fogalmazott, hogy az még nem erőszak, ha a sértett nemet mond. Ez tényleg elhangzott?

— Nem pontosan így. De várjuk meg az írásbeli indokolást, mi csak a szóbeli összefoglalót hallottuk. A bíróság azt tudta, hogy a sértett részéről volt sírás, könyörgés, eltolás, elhúzódás, tehát minimális aktív védekezés. Ugyanakkor

hiányolta a nagyon határozott ellenállási formákat (menekülési kísérlet, sikítás, segítségkérés).

Én épp ezért mondtam, hogy a jelenlegi szabályozás és bírói gyakorlat problémás, ha ilyen elvárások felmerülnek.

— Milyen tágabb tanulságai vannak ennek az ügynek?

— Szerintem több szinten van gond. Ilyen típusú ügyészi tévedéssel ritkán találkozni. Egy eleve lehetetlen köztes megoldás (kényszerítés fenyegetés nélkül) nem vezethet eredményre. Emellett a szabályozás sem kielégítő. EU-s szinten napirenden van a „beleegyezés-alapú” megközelítés:

ahol nincs beleegyezés, ott erőszak van.

Ehhez viszont a beleegyezés fogalmát kellene törvényi szinten pontosan meghatározni. A beleegyezés nem csak kimondott „igen” lehet, hiszen a szexuális együttléteknél a beleegyezés tipikusan ráutaló magatartással fejeződik ki, ritkán beszélik meg előtte egy asztalnál konkrét szavakkal, mi lesz most. A ráutaló magatartásnak viszont egyértelmű jelei vannak.

– A beleegyezés hiányát hogyan lehet bizonyítani utólag?

– Bizonyítási szempontból ez nem lenne nehezebb a jelenlegi gyakorlatnál. Sokszor most sincsenek külsérelmi nyomok, tanúk sincsenek. Marad a felek elmondása és a pszichológus szakértő vizsgálata (mindkét fél szavahihetőségének, élményátéltségének értékelése). Ezek eddig is rendelkezésre álltak.

— Hogyan élte meg a lány a felmentést?

— Nagyon rosszul.

Ő ezt erőszakként élte meg, és ennek tartós pszichés következményei vannak.

Ráadásul ebben a történetben mindkét oldal vesztes: az érintett fiatalember sem volt boldog a felmentéstől, erős erkölcsi felelősséget érez. Úgy gondolom, még egy nem végrehajtandó büntetés kimondása is egyfajta feloldozást jelenthetett volna számára. Most ez sincs, és a helyzet mindkét fél számára ambivalens maradt.

Törvénymódosításra van szükség a jogvédők szerint

A Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia szerint a szexuális erőszak körül erős társadalmi felháborodás van, a valódi törésvonal pedig nem a társadalom és az áldozatok, hanem a nők/nőszervezetek és a mindenkori jogalkotás között húzódik. Törvénymódosítást sürget, mert szerinte a jog nemcsak véd, hanem üzen is: ha kimondja, hogy az akarattal szembeni szexuális aktus bűncselekmény, azzal az állam az áldozatok mellé áll. Úgy látja, a bírósági elvárások – például a „határozott ellenállás” – figyelmen kívül hagyják, hogy a nők sokszor a túlélésre játszanak, ezért nem állnak ellen. „Szerintem rablásnál sem várnak el ellenállást bizonyítékként, mégis szexuális erőszaknál gyakran igen.” A Patent a történtek után petíciót indított el, amely fő tételmondata megerősíti a Spronz Júlia által elmondottakat: „A lefagyás nem beleegyezés”.