Lattmann Tamás: Akár szavazásokat is meghiúsíthatna Orbán Viktor az Európai Tanács elnökeként
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nemrég bejelentette, hogy indul a nyári EP-választáson, és mandátumszerzés esetén lemond elnöki pozíciójáról. A megválasztása pedig szinte borítékolható, mivel feltehetően listavezetőként szerepelne a választáson. Michel idő előtti távozása esetén a Politico szerint még az is elképzelhető, hogy egy átmeneti időre Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, mert július 1-től épp Magyarország adja a soros elnökséget. A nemzetközi lap szerint azonban ezt több tagország "kétseégbeesetten el akarja kerülni", amihez meg kell állapodniuk Charles Michel utódjáról.
Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal arról beszélgettünk, Orbán Viktor mit tehetne meg ebben a pozícióban, és mennyi az esély rá, hogy tényleg vezetheti majd az Európai Tanács üléseit.
– A nemzetközi sajtóban is komoly visszhangot kapott ez a lehetőség. Miért?
– Ez elsősorban azok számára lehet félelmetes, akik számára Orbán Viktor félelmetes. Az Európai Tanács elnökének intézménye a 2009-es lisszaboni szerződés óta létezik. Ez mindig egy személy, szemben az Európai Unió tanácsának soros elnökségével, ami viszont egy tagállam.
Ez részben találgatás, részben pedig a joghézag kitöltésére tett kísérletnek tekinthető.
– Elképzelhető, hogy a régebbi helyzet miatti szokásjogról van szó? Korábban ugyanis a mindenkori elnökséget adó tagállam vezetője volt az Európai Tanács elnöke.
– Nem egészen. Az Európai Tanács jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzata tartalmaz egy passzust, ami kimondja, hogy a kieső ET-elnök helyére belép a soros elnökséget ellátó állam képviselője, de ezt csak és kizárólag akkor kell alkalmazni, ha az Európai Tanács elnöke betegség, halál vagy valamilyen alkalmatlanság miatt képtelen ellátni a feladatot.
Ráadásul az Európai Unió alapító szerződései nem is teszik lehetővé, hogy az Európai Tanács elnöke lemondjon. Vagyis jogilag most egy nagyon zavaros helyzet állt elő, amit valószínűleg Charles Michel is érez, ezért is hagyta nyitva a kérdést, hogyan gondolja ezt megoldandónak. Ha az Európai Parlament jogi szolgálata vagy a mandátumvizsgálók komolyan veszik saját magukat, még az az abszurd helyzet is előállhat, hogy nyáron fityiszt mutatnak neki, mondván: ő az ET-elnök, ami összeférhetetlen az EP-képviselőséggel, ezért nem adják ki a mandátumát. Erre Michel mondhatja azt, hogy ő korábban lemondott, amire pedig azt a választ is kaphatja, hogy az alapító szerződés szerint nem mondhat le.
Valóban létezik, amit a kérdésében említett, ez azonban nem egy kötelező előírás vagy szabály, még csak nem is szokásjog, hanem egy lehetőség. Viszont azt rögzíthetjük, hogy a legtöbb tagállami vezető ezt nem szeretné, pont azért, mert Orbán Viktorral szemben van egy elég jelentős ellenérzés az EU és a tagállamok vezetésében is, ezért ezt én nagyon valószínűtlennek tartom.
– Ezek szerint ez csak egy lehetőség, és ha a többség egy másik opciót választ, akkor pusztán az történik, hogy most alakítanak ki egy gyakorlatot, nem pedig megsértenek egy szabályt.
– Így van. Nekem úgy tűnik egyébként, mintha maga Charles Michel zsarolta volna először azzal az uniós állam- és kormányfőket, hogyha nem találják ki, hogyan ülhet be az Európai Parlamentbe, akkor majd jön helyette Orbán Viktor. Külön kellemetlen azonban a dologban, hogy az ET elnökének éppen az EP-választás utáni időszakban van a legkomolyabb feladattömege:
Pestiesen szólva egy kicsit pofátlannak érzem ezt.
– Tegyük fel, hogy végül mégis Orbán Viktor lesz az Európai Tanács elnöke. Tud-e bármit úgy alakítani ebben az időszakban, hogy a tőle tartók félelmei beigazolódjanak?
– Nem igazán. Az Európai Tanács elnökének fontos és nagyon megterhelő feladata, hogy próbáljon kompromisszumokat kialakítani az uniós tagállami vezetők között, például akár a bizottság elnökének személye tekintetében. De az elnök nem dönt lényegében semmiben, ő csak szervez, koordinál, segít. Amiben azonban lehet befolyásoló szerepe – és érzésem szerint emiatt aggódnak többen is –, hogy
Tehát magát a döntést nem tudja befolyásolni az elnök, de azt igen, hogy egyes döntések azért nem születnek meg, mert nem kerülnek napirendre.
– Ezek szerint akkor tudna galibát okozni Orbán Viktor, ha nagyon akarna.
– Nagyon specifikus kérdésekben igen. 2018 óta tart Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárás, ami jelenleg évek óta megakadt az Európai Unió tanácsának szintjén, melynek soros elnökségét július 1-től úgyis átveszi Magyarország. Ott például van egy olyan aggodalom, hogy a hetes cikk szerinti eljárást a tanácsban a magyar elnökség szavazásra bocsátja, tudván, hogy nincs meg a továbbvitelhez szükséges négyötödös többség jelenleg a tagállamok között, ami
Ezért is voltak korábban olyan gondolatok, hogy a soros elnökséget el kellene venni Magyarországtól. Most úgy áll a helyzet, hogy egy ilyen szavazásnál az ingadozó tagállamok is beállnak a sorba, és meglenne a négyötödös többség, továbbmehet a második, Európai Tanácsban zajló szakaszra az eljárás, ahol már konszenzuskényszer van. Ha Orbán Viktor lenne ekkor az elnök, és biztos lenne abban, hogy Robert Fico bevédi, akkor kiírhatná a szavazást, hogy megnyerje. De ez persze csak egy elméleti lehetőség, ami viszont teljesen reális.
– Milyen világpolitikai hatása lehetne annak, ha Orbán Viktor az Európai Tanács elnökeként fél évig semmilyen Ukrajnával kapcsolatos szavazást nem venne napirendre?
– Ennek valóban lehet jelentősége. A Tanács szervezeti és működési szabályzatában vannak lehetőségek, amikor még az elnök is megkerülhető. Az egy nagyon naív elképzelés, hogy az Európai Tanács elnöke egy óvodáscsoportként ugráltassa az uniós állam- és kormányfőket. Már csak azért is, mert ha a brüsszeli Justus Lipsius épületben nem hajlandó velük erről beszélgetni, akkor fogják magukat, kimennek két utcával odébb egy kocsmába, és ott megbeszélik.
Szóval van millió lehetőség arra, hogy az uniós kormányfők kommunikáljanak egymással, vagyis ezt az ET-elnök nem tudja megakadályozni. Így Orbán Viktor sem tudna már többet ártani ebben a kérdésben annál, hogy az uniós költségvetésben szereplő ukrán részt megvétózta, így ezek a folyamatok eleve kezdtek kiszorulni a Európai Tanácsból és a kezdtek áthelyeződni a tagállamok közötti közvetlen diplomáciai megoldások szintjére.
