HÍREK
A Rovatból

Krausz Ferenc nyílt levelet írt Magyar Péternek a 261 milliárdos szerződésbontás miatt

A Nobel-díjas fizikus az Élvonal Alapítvány szerződésének felbontása miatt írt levelet a miniszterelnöknek. A tudós hangsúlyozza, hogy a szervezet nem párhuzamos rendszert épít, hanem egy egyedülálló, nemzetközi modellt hoz létre.


Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz, miután a közösségi médiából értesült arról, hogy a kormány felbontaná az Élvonal Alapítvánnyal kötött szerződését. A tudós azzal kezdi a szerkesztőségünknek is eljuttatott levelét, hogy leszögezi: a legnagyobb tisztelettel viseltetik a mindenkori magyar miniszterelnök iránt, függetlenül az esetleges álláspontbeli különbségektől. Elismerte, hogy az új kormány nehéz helyzetben van, és fel voltak készülve a források esetleges korrekciójára. Azt is világossá tette, hogy további kötelezettségvállalásokat kizárólag az új kormánnyal való konzultáció után tennének.

A Tisza-kormány azzal indokolta a szerződésbontást, hogy „párhuzamos rendszerekre” nincs szükség. Krausz Ferenc ezzel egyetért, de állítása szerint az Élvonal pontosan az ellenkezőjét szolgálja.

„Meggyőződésünk nekünk is, hogy Magyarországnak valóban nem párhuzamos rendszerekre, hanem egymást erősítő, együttműködésre épülő tudományos megoldásokra van szüksége”

– fogalmazott. Szerinte az alapítvány nem egy meglévő struktúrát másol, hanem valami teljesen újat hoz létre.

„Nem »párhuzamos rendszert« építettünk és építünk, hanem valami teljesen újat és világviszonylatban egyedülállót” – jelentette ki.

A fizikus kifejtette, hogy Magyarországon eddig hiányzott egy olyan modell, amely világszínvonalú feltételeket és hosszú távú kiszámíthatóságot biztosít a csúcskutatások számára. Ez szerinte elengedhetetlen ahhoz, hogy a külföldön dolgozó világhírű tudósokat és innovátorokat haza lehessen csábítani. „Ezért

az elmúlt évtizedekben egyetlen külföldön alkotó iskolateremtő tudóst sem sikerült tartósan visszahozni Magyarországra”

– állapította meg.

Az Élvonal rövid működése alatt is sikert ért el ezen a téren, példaként Roska Botond professzor bevonzását említette, és jelezte, hogy több külföldön dolgozó, ERC-pályázatnyertes kutató is érdeklődik a programjuk iránt. „Elindítottunk egy folyamatot, amire a meglévő kutatási ökoszisztéma évtizedeken át nem volt képes” – mondta.

Az alapítvány másik pilléreként a tehetséggondozást nevezte meg, amelynek alapjait a matematika, fizika és informatika területén rakták le, és tervezik a kiterjesztését.

„Magyarországon elsőként építettük fel a havi rendszerességgel »edzőtáborozó« olimpiai iskolákat, amelyek mára »kitermelték« a Magyarországot idén képviselő csapatok – egyetlen fő kivételével – teljes mezőnyét” – hangsúlyozta.

Az Élvonal modelljét egyedülállónak tartja, mert sehol máshol nem ötvözik a tehetséggondozást és a csúcskutatást egy szervezetben. „Ami a futball csúcsklubjaiban magától értetődő, az a tudomány és innováció területén (még) nem terjedt el” – írta.

A program nemzetközi elismertségét azzal támasztotta alá, hogy négy Nobel-díjas és egy Abel-díjas tudós irányítja, akik közül többen Észak-Amerikából csatlakoztak. Külön kiemelte Steven Chu professzort, Barack Obama egykori energiaügyi miniszterét. A koncepciót a Max-Planck-Társaság mintájára, valamint hazai és külföldre szakadt magyar tudósok véleményére alapozva dolgozták ki.

Krausz kitért a Center for Molecular Fingerprinting (CMF) kutatásaira is, amely az Élvonal fedele alatt működik, és a jövő megelőző orvoslásának alapjait rakja le. Eredményeik annyira ígéretesek, hogy a müncheni és hongkongi csúcsegyetemekkel is együttműködnek egy olyan szűrőprogram kifejlesztésén, amely egyszerű vérvizsgálattal képes korán felismerni a népbetegségeket.

„A jövő megelőző orvoslása egy magyar kutatóközpont vezetésével valósulhat meg, kontinenseket átszövő nemzetközi együttműködésben”

– vázolta a jövőképet.

A költségekkel kapcsolatban elmondta, hogy a rendszer a Max-Planck-Társaság költségvetésének 5 százalékába kerül, ami megfelel a német és magyar GDP arányának. Szerinte a felzárkózáshoz elkerülhetetlen a GDP-arányos ráfordítás. „Ha fel kívánunk zárkózni a világ tudományos élvonalához, a GDP-arányos ráfordítás elkerülhetetlen mérce” – szögezte le.

A Nobel-díjas fizikus teljes átláthatóságot ígért, és párbeszédet kezdeményezett.

„Ezúton szeretném kérni szervezetünk teljes körű, minden részletre kiterjedő átvilágítását” – írta, hozzátéve, hogy várják a kormány javaslatait a működési formára, amely egyszerre biztosítja a közpolitikai kontrollt és a tudományos szabadságot.

Levelét személyes hangvételű gondolatokkal zárta. Kifejezte, hogy hátralévő életét és munkásságát Magyarországnak szeretné szentelni. „Azt vallom, aki sokat kapott a hazától, az sokkal tartozik.” Megemlítette, hogy a közösségi oldalakon megjelent megszólalások mélyen megrendítették, mert egy pillanatra úgy érezte, Magyarországon mindaz, amiben hitt, talán nem lehetséges. „Aztán jöttek az üzenetek. Telefonhívások. Ismerősöktől és ismeretlenektől. Kutatóktól, tanároktól, diákoktól, szülőktől, barátoktól: ne adjam fel” – írta, hangsúlyozva, hogy a támogatók sokkal többen vannak.

„Szeretném megérni, hogy Magyarország egyszer olyan ország legyen, ahol az emberek nyíltan – bármilyen ügyben – ki merjék mondani, ha valakit, vagy valamit támogatnak. És ahonnan a jelen és a jövő Nobel-díjasai nem elmennek, hanem hazajönnek.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Habony Árpád most is luxusversenyen vitorlázik a francia Riviérán, mintha mi sem történt volna
A volt képviselő szerint Habony Árpád a Cape 31 Mediterrán Sorozat futamán indult, amelyen az indulás összköltsége 84 millió forint felett lehet. Reméli, hogy hamarosan feláll a vagyonvisszaszerzési hivatal, és jövőre már Habony nélkül vitorlázik a Black Battalion nevű csapat.


Hadházy Ákos volt független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója idén is egy olasz és francia helyszíneket érintő luxus vitorlásversenyen vesz részt.

„Mindeközben Habony Árpád idén is vígan luxusvitorlázik az olasz és a francia Riviérán zajló luxus vitorlásversenyen. Mintha mi sem történt volna” – áll a bejegyzésben.

„A regatta honlapján minden hajó legénységét feltüntetik, de a “Black Battalion” (Fekete Sereg) legénységének egyik tagja szemérmesen csak a csapat nevével és a versenyző kódjával van feltüntetve.”

Hadházy szerint Habony már sok éve ilyen versenyeken „piheni ki a lopás fáradalmait”, és egy öt évvel ezelőtti, toszkán futamra is utal. Hozzáteszi, bár a mostani versenyről készült videókon nem látta egyértelműen. Azonban, ha a verseny hivatalos honlapjára beütjük a fenti kódot, akkor egyértelművé válik indulása:

A volt politikus az informátorára hivatkozva bemutatja a versenysorozatot is, amelynek öt állomása van Olaszországban és Franciaországban, Porto Cervótól Hyères-ig. A leírás kitér a hajók borsos árára és a további költségekre is: egy új Cape 31-es hajó körülbelül

200 ezer euróba (jelenlegi árfolyamon több, mint 70 millió forintba) kerül, a használt példányok 130 és 220 ezer euró között mozognak, egy versenyvitorla-garnitúra pedig körülbelül 48 ezer dollár (14,7 millió forint).

„És ez még nem minden: trailerezés, nevezési díjak, karbantartás, profi vitorlázók költségei. (...) A Cape 31 nem az átlagos klubhajós kategória” – idézi a poszt.

„Tegnapi hír, hogy a társadalmi egyeztetés miatt a kormány visszavonta az erről szóló törvényjavaslatot és sajnos a nyáron már biztosan nem áll fel a vagyonvisszaszerző hivatal.”

A volt képviselő a bejegyzését azzal zárja, reméli, jövőre már Habony nélkül vitorlázik a Black Battalion nevű csapat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Három Pest megyei településen elfogyhat az ivóvíz: azonnali takarékosságra kérik a lakókat
A hőség miatt hirtelen és jelentősen megnőtt a vízfogyasztás Ráckeve, Szigetbecse és Dömsöd térségében. A szolgáltató szerint ha nem csökken a terhelés, nyomáscsökkenés vagy átmeneti ellátási zavarok is előfordulhatnak.


A megnövekedett fogyasztás miatt a víziközmű-rendszer elérte teljesítőképességének határát Ráckevén, Szigetbecsén és Dömsödön, ezért a szolgáltató szerint nyomáscsökkenés vagy átmeneti vízhiány is előfordulhat – írja a 24.hu.

A DAKÖV Kft. Ráckevei Üzemmérnöksége szombaton adott ki figyelmeztetést, miután a melegedő időjárás és a nyári csúcsidőszak miatt hirtelen és jelentősen megugrott a vízfogyasztás.

A riasztás Ráckeve teljes közigazgatási területére – kiemelten Somlyó-szigetre és Újtelepre –, valamint Szigetbecse és Dömsöd egészére, különösen a nyaralóövezetekre vonatkozik.

Bár a szolgáltató közlése szerint jelenleg valamennyi vízellátó rendszerük üzemszerűen működik és minden rendelkezésre álló erőforrást maximális kapacitással működtetnek, a helyzet bármikor rosszabbra fordulhat. A cég arra figyelmeztetett, hogy további fogyasztásnövekedés vagy műszaki meghibásodás esetén

a rendszerben „kritikus üzemállapot alakulhat ki”.

Ez a gyakorlatban helyenként nyomáscsökkenést vagy átmeneti vízhiányt okozhat.

A szolgáltató ezért arra kéri a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az ivóvízzel, és lehetőség szerint mellőzzék a nem alapvető vízhasználatot.

Külön kérték a települések lakóit, hogy ne töltsenek medencét ivóvízzel, ne mossanak autót, csökkentsék a locsolásra használt víz mennyiségét és gyakoriságát, valamint ne locsolják ivóvízzel az utakat, járdákat és más burkolt felületeket.

A budapesti agglomerációban az utóbbi évek nyarain rendszeresen jelentkeztek hasonló vízellátási nehézségek. Tavaly nyáron Gödöllőn vészhelyzet alakult ki, a város egyes részein lajtoskocsikból kellett vizet biztosítani.

A problémát súlyosbítja a tartós aszály, amelynek látványos jele, hogy a Velencei-tónál júniusban 54 centiméteres vízállást mértek, ami mindössze egy centiméterrel haladja meg a 2022-es negatív rekordot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elesett a győri vasúti fővonal: pótlóbuszok járnak, jelentős késésekre kell számítani
A fennakadás miatt egy órával hosszabb eljutási időre, pótlóbuszos átszállásra és kimaradó járatokra kell készülniük az utasoknak. Tatabánya és Kelenföld, valamint Biatorbágy és Bicske között pótlóbusz jár.


Biatorbágy és Herceghalom között felsővezeték-szakadás miatt mindkét vágányon szünetel a közlekedés, a győri fővonalon jelentős fennakadások vannak hétfő reggel. A MÁVINFORM közlése szerint a hiba miatt az utasoknak a reggeli és délelőtti órákban jelentősen, akár egy órával hosszabb eljutási időre, pótlóbuszos átszállásra és kimaradó járatokra kell számítaniuk.

A változások a nemzetközi és a belföldi távolsági forgalmat is érintik: a Railjetek, az EuroCityk, valamint a soproni és szombathelyi InterCity vonatok csak Tatabányáig közlekednek, és onnan is indulnak vissza Győr felé.

Az utasok eljuttatásáról Tatabánya és Kelenföld között expressz pótlóbuszok gondoskodnak.

Az IC pótlóbuszok Kelenföldön az Etele téri MÁVBUSZ-megállóból, Tatabányán pedig az autóbusz-állomás 19-es kocsiállásáról indulnak.

Az elővárosi közlekedés is átalakult.

Az S10-es vonatok megosztva, a Déli pályaudvar és Biatorbágy, valamint Bicske és Győr között járnak, a kimaradt szakaszon, Biatorbágy és Bicske között szintén pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S12-es vonatok csak Tatabánya és Oroszlány között közlekednek.

Az S10-es pótlóbuszok Bicskén a vasútállomásnál és a Műszaki Áruháznál, Herceghalmon a vasútállomás bejárati útjánál, Biatorbágyon pedig a vasútállomásnál állnak meg.

A fennakadás idejére a MÁV több könnyítést is bevezetett. A győri fővonalon a helyreállításig valamennyi vonat helyjegy megváltása nélkül is igénybe vehető.

A Budapesti Közlekedési Központ az M4-es metrón elfogadja a vasúti jegyeket és bérleteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk