prcikk: Publicus: a Békemenet volt a legfontosabb utcai megmozdulás, Krasznahorkai Nobel-díja az év sikere, az MNB-ügy a legnagyobb kudarc | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Publicus: a Békemenet volt a legfontosabb utcai megmozdulás, Krasznahorkai Nobel-díja az év sikere, az MNB-ügy a legnagyobb kudarc

A Szőlő utcai javítóintézet borzalmait szavazták meg az év botrányának a Publicus felmérésében. Az is kiderült, melyek voltak 2025 legfontosabb politikai eseményei és az év politikai jelszavai.


Miközben a „poloska”, a „repülőrajt” és a „luxizás” lettek az év politikai jelszavai, a magyarok a legnagyobb sikert Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjában, a legnagyobb botrányt a Szőlő utcai ügyben, a legsúlyosabb kudarcot pedig az MNB-alapítványok körüli nyomozás eredménytelenségében látják.

A magyarok 48 százaléka választotta Krasznahorkai László októberben bejelentett irodalmi Nobel-díját az év legnagyobb sikerének

– derül ki a Publicus Intézet Népszava számára december közepén készített reprezentatív kutatásából. Második helyen az anyák személyijövedelemadó-mentességének kiterjesztése végzett 24 százalékkal, harmadikként pedig a 3 százalékos fix kamatozású Otthon Start Programot jelölte meg minden tizedik válaszadó. Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök találkozója 9 százalékkal a negyedik helyre futott be. A Fidesz szavazóinak ugyanakkor csak 15 százaléka voksolt a Nobel-díjra, ők 37 százalékkal az anyák adókedvezményét tették az első helyre.

Az év legfontosabb politikai eseményének Magyar Péter országjárása bizonyult 32 százalékkal, hajszállal megelőzve Orbán Viktor novemberi washingtoni útját, amit tízből három válaszadó jelölt meg.

A politikai események rangsorában Gyurcsány Ferenc visszavonulása 8, a Tisza Párt egyéni jelöltjeinek bemutatása pedig 7 százalékot kapott. A kérdés erősen megosztja a szavazótáborokat: a Fidesz szavazóinak háromnegyede szerint a Trump-találkozó volt a legjelentősebb történés, míg az ellenzékiek 53 százaléka Magyar Péter országjárására voksolt.

A legnagyobb közéleti botránynak a magyarok 39 százaléka a Szőlő utcai ügyként elhíresült bűncselekmény-sorozatot tartja,

amelyben újabb letartóztatási indítványok születtek, és kiskorú sértettek is tanúvallomást tettek. Második helyen a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által eltüntetett közpénzek ügye áll, amelyben hűtlen kezelés gyanújával indult rendőrségi nyomozás. A Tisza Párt által kezelt adatok kiszivárgása 14 százalékkal a harmadik. A Fidesz szavazói szerint a Tisza-szimpatizánsok adatainak kikerülése volt a legnagyobb botrány (43 százalék), míg az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok is a javítóintézetben történteket sorolták az élre.

Az év legnagyobb kudarcának a válaszadók 39 százaléka azt tartja, hogy az MNB-alapítványok ügyében nem történt egyetlen letartóztatás sem.

Ezt követte 16 százalékkal az EU-s pénzekkel kapcsolatos megegyezés elmaradása, valamint 15 százalékkal az infláció emelkedése és a gazdasági növekedés elmaradása. A magyar labdarúgó-válogatott kiesése a világbajnoki selejtezőből 8 százalékot kapott, bár a kormánypárti szavazók körében ez az arány 17 százalék volt.

A legfontosabb utcai megmozdulás címét az október 23-i Békemenet nyerte el 30 százalékkal, szorosan mögötte végzett a júniusi, rendőrségi tiltás ellenére megtartott Pride felvonulás (28 százalék) és Magyar Péter szintén októberi „Nemzeti Menete” (27 százalék).

A kormánypárti szavazók háromnegyede a Békemenetet, az ellenzékiek pedig a Pride-ot és a Nemzeti Menetet tartották a legfontosabbnak.

Az év be nem tartott ígérete a kutatásban résztvevők 45 százaléka szerint a béke, vagyis az orosz-ukrán háború lezárásának elmaradása lett. Második helyen a „repülőrajt”, a gazdasági fellendülés elmaradása végzett 36 százalékkal. További 5 százalékot kapott a 14. havi nyugdíj, 4 százalékot pedig a korlátlan mentesség az amerikai gazdasági szankciók alól.

A közbeszédet leginkább formáló új kifejezés a „poloska” lett 23 százalékkal.

Orbán Viktor március 15-i beszédében hangzott el a mondat: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák.” Második lett a „repülőrajt” (14 százalék), harmadik pedig a „luxizás”, ami Lázár János nevéhez fűződik, aki egy fórumon azt mondta: „Nekem személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál.” A listán szerepel még a „macskadó”, a „szuverenitásvédelem”, valamint a „Gondolom nem gyalog” kifejezés is, ami Mészáros Lőrinc válasza volt arra a kérdésre, hogyan érkezett a Bajnokok Ligája döntőjére.

A legnagyobb kulturális botrány címén holtverseny alakult ki 21-21 százalékkal Demeter Szilárd ügyei és a fesztiválokon hallható „mocskos fideszezés" között. Utóbbi a Fidesz-szavazók 56 százalékát háborította fel leginkább. A politizáló zenészek fellépéseinek lemondása 19 százalékot kapott, emellett 7-7 százalékot ért Takaró Mihály Széchenyi-díja, Döbrentei Kornél Kossuth-díja, valamint az ír Kneecap együttes kitiltása az országból.

Az év sportsikerének címéért szoros küzdelemben a Győr női kézilabdacsapatának Bajnokok Ligája-győzelme végzett az élen 26 százalékkal, megelőzve Kós Hubert úszó világbajnoki arany- és bronzérmét, amire 25 százalék szavazott. A további helyeken a Márton-ikrek taekwondó-világbajnoki címe, valamint az FTC férfi vízilabda- és labdarúgócsapatának nemzetközi szereplése szerepel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel
Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.


Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.

Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,

Kaja Kallasnak a szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján közölte, egyelőre feltételezéseken alapul, hogy a magyar és az orosz külügyminiszter között az uniós ülésekről zajlanak egyeztetések, de hozzátette: „A zárt ajtók mögötti miniszteri szintű megbeszélésről szóló jelentések rendkívül aggasztók.”

A vádak azután kaptak szélesebb nyilvánosságot, hogy a Washington Post arról írt, a magyar külügyminiszter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról. Ezt egy meg nem nevezett uniós tisztviselőre hivatkozva írták.

A bizottság most a magyar fél válaszára vár, mielőtt további lépéseket tenne.

A testület egy másik szóvivője, Arianna Podesta megerősítette, hogy a miniszteri szintű értekezleteken minősített, tehát titkosítással ellátott dokumentumokkal is dolgoznak, amelyekre különböző szintű korlátozások vonatkoznak. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom elengedhetetlen a közös munkához.

„A tagállamok, illetve az EU és intézményeik közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az Európai Unió munkájához”

– hangsúlyozták.

Szijjártó Péter az X-en közzétett bejegyzésében „fake news”-nak, vagyis álhírnek minősítette az állításokat.

Az ügyben megszólalt Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint már régóta voltak gyanúik Magyarországgal szemben.

Habár az Unió intézményi szinten lépéseket nem tett, a Politico arról ír, hogy a kényes témákról a Szijjártó körül felröppent valós, vagy valótlan hírek miatt nem az EU-ban, hanem más szervezetek fórumain egyeztetnek a tagállamok, azért, hogy a magyar kormány ne tudjon információkat továbbadni Moszkvának. Egy ennél is súlyosabb állítása a cikknek, hogy már 2023-ban is történtek olyan NATO-találkozók, melyek a magyar kormány kizárásával zajlottak, ugyanezen aggodalmak miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Keddtől 749 forint a gázolaj, már 134 forinttal drágább a piaci ár a védettnél
A közel-keleti háborús helyzet hajtja fel az olaj világpiaci árát, ami a hazai kutakon is érezteti hatását. A piaci és védett ár közötti szakadék így tovább mélyül.


Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.

A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.

A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.

A portál arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a védett ár fenntartása hosszabb távon kérdéses. „Jelen feltételek mellett a védett ár intézménye csak határozott ideig tartható fenn, hiszen a stratégiai készletek végesek. Piaci áron vásárolt olajból piaci áron lehet csak üzemanyagot értékesíteni itthon”

– közölték.

Orbán Viktor március 9-én jelentette be a védett árak bevezetését, a Barátság vezeték leállására és az iráni háború okozta sokkra hivatkozva. Ennek értelmében a benzin literenkénti ára 595 forint, a gázolajé 615 forint. Ezeket az árakat a magyar autósok magyar rendszámmal és forgalmival vehetik igénybe a hazai kutakon.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: