SZEMPONT
A Rovatból

Közoktatási körkép 3. – A rendszerváltás és az elmulasztott konszenzus

A rendszerváltás igazi kegyelmi pillanat volt, amikor hosszú időre eldőlt a közoktatás sorsa. Hát, eldőlt.


Az első két részben felsoroltuk azokat a problémákat, melyek az oktatást jellemzik. A most a következő részekben korszakról korszakra megnézzük, mit kezdett a helyzettel a politikai vezetés. Elsőként a rendszerváltozással és az azt következő évtizeddel foglalkozunk. Az előző rész itt található:

Amikor elérkezett a rendszerváltozás, nagyjából mindenki tudta, hogy az iskolarendszert is át kell alakítani. Nemcsak azért, mert a szocialista iskola ideologikus nevelést folytatott (ez a nyolcvanas évek vége felé már csak nyomokban volt fellelhető). Hanem azért is, mert a nyugati világban akkorra az iskola már rég nem azt jelentette, mint nálunk még mindig. Mindenki érezte, hogy a közoktatásnak korszerűbbé kell válnia, mert a tudás a fejlődés alapja. Csak azt nem tudták, hogyan.

Magyarországon a pártpolitika minden józan logikát felülír. Nem volt mindig így. Illetve, nem gondoltuk, hogy mindig így lesz. A rendszerváltás idején például a reformerők egy nagy állampárttal szemben határozták meg magukat, és az a cél, hogy a régi rendszert leváltsák, felülírta mindazt, ami különbség volt köztük. A történelmi pillanat alkalmasnak tűnt arra, hogy kicsit távlatosan gondolkozzanak.

Az óhatatlanul beinduló pártküzdelmek előtti csendben, a sípszó előtt talán valóban lett volna idő kivenni a fegyvertárból azt, ami mindenkinek egyformán fontos. Azért, hogy a győzelmi kényszer pártos logikája ne okozzon károkat a közös, nemzeti ügyeknek. Ilyen lehetett volna az oktatás is.

Persze akkor, ha lett volna egy távlatos oktatáspolitikai koncepció, ami sajnos nem volt. Vagy hát... Tulajdonképpen abban minden párt egyetértett, hogy modern és szabad iskolarendszert kell létrehozni. Ennyi elég is volt a szórólapra. Hogy ez mit is jelent, azt elfelejtették leírni.

Pedig a történelmi pillanat gyorsan elillant, és az oktatáspolitika megmaradt a pártrendszerek foglya, aminek szorítása ciklusról-ciklusra kíméletlenebb lett. Ezzel együtt a kilengések is, ahogy egyre inkább végletek között rángatták az intézményrendszert. Valódi koncepció nélkül, sokszor politikai víziók mentén.

Új rendszer születik

A rendszerváltás után a korábban bemutatott központosított rendszert kellett átalakítani. Az első tíz év alatt megszülettek azok a döntések, melyek az oktatási intézmények fenntartását-irányítását decentralizálták sok területen - de Nahalka István oktatáskutató szerint nem mindenhol, ahol lehetett volna.

„Ezek a döntések nem voltak optimálisak, kapkodás jellemezte őket, de mindenesetre az irány megfelelő volt.”

Megtörtént az irányítás jelentős decentralizálása: ekkor lettek az önkormányzatok fenntartók. Ráadásul a tartalmi szabályozás is decentralizálttá vált, ekkor jelent meg az első Nemzeti Alaptanterv, ami messze nem olyan központi tanterv volt, mint a még 1978-ban kiadott szocialista kori központi tanterv.

„Ez nem írt mindent elő az iskolák számára, ráadásul kétszintűvé vált a szabályozás, az előírt elemek mellett az iskolák megírhatták a saját tantervüket, lehetőséget kaptak arra, hogy formálják a saját oktatási rendszerüket, természetesen a NAT által megszabott keretek között. Valóban volt mozgástér” - mondja Nahalka István.

Születtek is érdekes, új szemléletű tantervek, ha nem is nagyon sok. „Az iskolák többsége leginkább olyan tantervet fogadott el, ami piszokul hasonlított az 1978-as tantervhez, volt is egy ilyesfajta ajánlott tanterv. Tehát a hirtelen szabadságga automatikusan nem születt meg az önállóságra való azonnali képesség.”

Aknák a rendszerben

De beépültek olyan elemek, amelyek a jó szándék ellenére is ellentmondásososak lettek. Nahalka István szerint ilyen volt az önkormányzatok szerepe.

„Átesve a ló túlsó oldalára minden település önkormányzata lehetőséget kapott arra, hogy ő tartsa fenn az iskolát és tulajdonosa legyen az iskolának. Törvény írta elő, hogy ennek így kell lennie. Ez egy nagyon szétaprózott irányítási rendszert eredményezett. Ennek később már látszottak a hátulütői, elvileg már akkor is lehetett volna látni, nemzetközi példák voltak erre.”

Nem sikerült komolyan előrelépni az esélyegyenlőtlenségek felszámolásában sem. Magyarországot már a szocialista időkben is jellemezte egy erős esélyegyenlőtlenség az oktatásban, ez fennmaradt.

„Később, 2000-ben, amikor elindultak a PISA vizsgálatok, akkor nemzetközi összehasonlításban is látszott, hogy Magyarország „élen jár” az iskolai esélyegyenlőtlenségek súlyosságát tekintve. Ebben semmi sem történt. Nem tudtunk változtatni ezen. Az oktatáspolitika, bármilyen kormányzaté is volt, nem is nagyon próbálta ezt meg.”

Ugyanakkor már a rendszerváltás környékén létrejött pár hat- és nyolcosztályos gimnázium, ami növelte a szelekciót a magyar oktatási rendszerben, és a rendszerváltás után felgyorsult az ilyen intézmények kialakulása. De csak egy bizonyos pontig.

„Az elitnek csak annyi volt az érdeke hogy csak pár ilyen iskola jöjjön létre. És megállt ott, hogy egy adott évfolyam 8-9 százaléka jár ilyen iskolákba. Az ilyen iskolák elszívó hatása újabb és durva szegregációs nyomást jelentett.”

A társadalmi-gazdasági folyamatok hatására elindult a leszakadó rétegek körében a szegregáció, a cigánygyerekek problémája ekkor kezdett igazán súlyossá válni. Bár az általános iskolát viszonylag kevés kivétellel a cigánygyerekek ekkoriban már elvégezték, a társadalmi fejlődés Nahalka István szerint előbbre szaladt.

„Tehát hiába végzik el a cigánygyerekek az általános iskolát, közben az egész társadalom iskolázottsága jobban nőtt, tehát a relatív leszakadás még így is nőtt.”

Ma már érettségi nélkül nem sokat lehet kezdeni, márpedig a cigánygyerekek döntő többsége nem jut el az érettségiig ma sem.

A politika erőterében

Ahogy az oktatáskutató fogalmaz, elkezdődött az oktatási rendszer rángatása, ekkor főleg a tanterveken keresztül. Ellentétben az 1995-ös Nemzeti Alaptantervvel, amikor a Horn-kormány úgy dolgozta ki az új tantervet, hogy annak az előkészítő munkálatai még Antall József alatt kezdődtek meg, és nagyrészt azt fejezték be a szocialisták, itt-ott hozzányúlva csak, az 1998-ban hatalomra jutott Fidesz borítja az asztalt. A korábbi, önállóbb irányba történő elmozdulás helyett bejöttek a kerettantervek.

Újból centralizálódott a szabályozás, hiszen a kerettantervek kötelezően és részletesen előírták, hogy mit kell tanítani.

Ekkor ennél még nem ment tovább a Fidesz. Nahalka István szerint nemcsak azért, mert az első ciklusában, 1998 és 2002 között nem volt kétharmada, hanem azért sem, mert az akkori önképükben a kultúra másképpen volt prioritás, mint most. Egy „polgári" kormány még egészen mást gondolt az oktatásról. Azonban az, hogy felrúgja az addigi konszenzusos építkezés logikáját, nem sok jót vetített előre, az oktatáspolitikára nézve.

A következő részben a 2002 utáni szocialista-liberális oktatási reformot vizsgáljuk meg.

Cikksorozatunk korábbi részei:

Következő rész:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Hankó Balázs nem emlékezett rá, pontosan miért adott 500 milliót egy két héttel azelőtt létrejött cégnek
A miniszter az Egyenes Beszédben próbált válaszolni arra, hogyan kerülhetett 17 milliárd forint Fideszhez köthető szervezetekhez és előadókhoz a választások előtt a Nemzeti Kulturális Alapból. Hankó szerint a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok melletti kiállás döntött.


Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli pénzosztási botrányra. A miniszter szerint az eljárás jogszerű volt, a döntések pedig ízlésbeli kérdések, amelyek a hazaszeretetet és a magyar büszkeséget erősítő kultúrát hivatottak támogatni.

A beszélgetés elején Hankó Balázs kifejtette, hogy az NKA ideiglenes kollégiumát, amely a vitatott támogatásokat kiosztotta, maga a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága hozta létre a korábbi évekből megmaradt, az ötöslottó bevételeiből származó „tartalék” szétosztására. Azt állította, hogy a testület tagjai, köztük saját minisztériumának munkatársai, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, így „az ő kulturális rálátásuk megalapozott”.

Rónai Egon műsorvezető felvetésére, miszerint a testület egyik tagja, Ughy Attila szerint lényegében csak jóváhagyták az eléjük tett javaslatokat, a miniszter nem reagált érdemben. A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt másfél évben összesen mintegy 17 milliárd forintot osztottak szét közel 1100 nyertes pályázó között.

Amikor a műsorvezető felhozta, hogy Kis Grófo és Dopeman is úgy kapott 5-5 millió forintot, hogy állításuk szerint felhívták őket, hogy pályázzanak, a miniszter azzal hárított: „Hát ha nem tudott volna róla, akkor nem nyújtotta volna be a pályázatot.”

A miniszteri keretből kiosztott százmilliós támogatásokkal kapcsolatban Hankó Balázs több ponton is bizonytalannak tűnt. Amikor Rónai Egon Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüli 101 milliós támogatásáról kérdezte, a miniszter először egy Munkácsy-kiállításra emlékezett, majd javított, mondván:

„A magyar kultúráról szóló, többrészes dokumentumfilm készítése” volt a cél. A Mága Zoltán fotósához köthető, alig egy héttel a támogatás elnyerése előtt bejegyzett cégnek juttatott félmilliárd forintról azt mondta, az egy országos koncertsorozatot finanszíroz.

Arra a felvetésre, hogy egy frissen alapított, múlt nélküli cégnek hozomra adtak ekkora összeget, úgy reagált: „Nézzük meg, hogy milyen kulturális tartalmat fog biztosítani.”

Hasonlóan kitérő választ adott a szintén újonnan alapított, egy Fidesz-alkalmazott tulajdonában álló Part Event Magyarország 450 milliós támogatására is, mindössze annyit közölt, a cég által szervezett koncertek egy része már lezajlott. A miniszter azzal védekezett, hogy a döntéseket nem a cégek múltja, hanem a benyújtott pályázatok tartalma alapján hozzák meg.

„Lehet, hogy ön cég alapján dönt – vagy lehet, hogy mások cég alapján döntenek –, én a kulturális tartalom alapján hozom meg a döntést” – mondta.

Amikor Rónai Egon megkérdezte, hogy mi volt ez a kulturális tartalom, Hankó azt válaszolta: „A kulturális tartalom, mint, hogy végigbeszéltük, az adott koncertek, események, amelyeket a miniszteri keret esetén a felterjesztések tartalmaztak”.

„Szóval nem emlékszik rá, hogy mire adta?” - jött a kérdés.

„Tulajdonképpen a miniszteri keret esetében meghatározott szakmai konzultációt követően az adott kulturális tartalom kerül támogatásra, és ennek megfelelően a születnek maga döntések” - válaszolta a miniszter, Azt nem volt hajlandó elárulni, kikkel konzultál szakmailag, többszöri visszakérdezésre is csak annyit mondott, hogy a kollégáival.

Az érintett Fidesz-alkalmazott épp az, akinek a lakásában sajtóértesülések szerint a Magyarországra menekült lengyel igazságügyi miniszter-helyettes lakik, aki ellen hazájában büntetőeljárás folyik. De Hankó szerint ennek semmi köze a támogatáshoz.

A miniszter a botrány hatására bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bizottságától részletes beszámolót kért, és kezdeményezte, hogy mind az 1100 támogatott nyújtson be egy időközi pénzügyi és szakmai beszámolót.

Amikor a műsorvezető szembesítette azzal, hogy az Edda egyetlen Aréna-koncertre 150 millió forintot kapott, ami a piaci árakat messze meghaladja, a miniszter azzal érvelt, hogy egy Kossuth-díjas előadóművészről van szó, akinek „a magyar kultúrában jelentős volt a hozzáadott értéke”. A fővárosi független társulatok ehhez képest összesen kaptak 1,3 milliárd forintot. Hankó Balázs szerint a függetlenek támogatása a tavalyi 800 millióhoz képest így is emelkedett.

A miniszter a politikai részrehajlás vádját azzal utasította vissza, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Szerinte a támogatási politikát egyértelmű elvek vezérlik.

„Akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető döntési elv kell, hogy legyen a kulturális döntések során – legalábbis mi ezt az elvet követjük.”

Arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan magyar kultúra, amely nem a hazaszeretet mellett áll ki, igennel felelt.

Van olyan kultúra, amely magyar nyelven szól, de nem a magyar hazaszeretet mellett áll ki.

Hozzátette, a kormány feladata az, hogy a nemzeti büszkeséget erősítő alkotásokat támogassa. „Az ember érti és érzi azt, hogy a hazáját szereti, és nekünk büszke magyarokként kell azt a kultúrát támogatni, amely ezt a büszkeségünket erősíti meg” – fogalmazott.

A beszélgetés végén Hankó Balázs megerősítette, hogy a parlamentben az Oktatási Bizottság alelnöke lesz. Védelmébe vette az egyetemi modellváltást, mondván, annak eredményeként megduplázódott a világ legjobb 5 százalékába tartozó magyar egyetemek száma. „6 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában; most úgy adom át, hogy 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában” – jelentette ki. Az SZFE-n és a MOME-n zajló tiltakozásokat azzal magyarázta, hogy a művészeti területeken mindig vannak „ízlések közötti viták”.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk