Az első két részben felsoroltuk azokat a problémákat, melyek az oktatást jellemzik. A most a következő részekben korszakról korszakra megnézzük, mit kezdett a helyzettel a politikai vezetés. Elsőként a rendszerváltozással és az azt következő évtizeddel foglalkozunk. Az előző rész itt található:
Amikor elérkezett a rendszerváltozás, nagyjából mindenki tudta, hogy az iskolarendszert is át kell alakítani. Nemcsak azért, mert a szocialista iskola ideologikus nevelést folytatott (ez a nyolcvanas évek vége felé már csak nyomokban volt fellelhető). Hanem azért is, mert a nyugati világban akkorra az iskola már rég nem azt jelentette, mint nálunk még mindig. Mindenki érezte, hogy a közoktatásnak korszerűbbé kell válnia, mert a tudás a fejlődés alapja. Csak azt nem tudták, hogyan.
Magyarországon a pártpolitika minden józan logikát felülír. Nem volt mindig így. Illetve, nem gondoltuk, hogy mindig így lesz. A rendszerváltás idején például a reformerők egy nagy állampárttal szemben határozták meg magukat, és az a cél, hogy a régi rendszert leváltsák, felülírta mindazt, ami különbség volt köztük. A történelmi pillanat alkalmasnak tűnt arra, hogy kicsit távlatosan gondolkozzanak.
Az óhatatlanul beinduló pártküzdelmek előtti csendben, a sípszó előtt talán valóban lett volna idő kivenni a fegyvertárból azt, ami mindenkinek egyformán fontos. Azért, hogy a győzelmi kényszer pártos logikája ne okozzon károkat a közös, nemzeti ügyeknek. Ilyen lehetett volna az oktatás is.
Persze akkor, ha lett volna egy távlatos oktatáspolitikai koncepció, ami sajnos nem volt. Vagy hát... Tulajdonképpen abban minden párt egyetértett, hogy modern és szabad iskolarendszert kell létrehozni. Ennyi elég is volt a szórólapra. Hogy ez mit is jelent, azt elfelejtették leírni.
Pedig a történelmi pillanat gyorsan elillant, és az oktatáspolitika megmaradt a pártrendszerek foglya, aminek szorítása ciklusról-ciklusra kíméletlenebb lett. Ezzel együtt a kilengések is, ahogy egyre inkább végletek között rángatták az intézményrendszert. Valódi koncepció nélkül, sokszor politikai víziók mentén.
Új rendszer születik
A rendszerváltás után a korábban bemutatott központosított rendszert kellett átalakítani. Az első tíz év alatt megszülettek azok a döntések, melyek az oktatási intézmények fenntartását-irányítását decentralizálták sok területen - de Nahalka István oktatáskutató szerint nem mindenhol, ahol lehetett volna.
„Ezek a döntések nem voltak optimálisak, kapkodás jellemezte őket, de mindenesetre az irány megfelelő volt.”
Megtörtént az irányítás jelentős decentralizálása: ekkor lettek az önkormányzatok fenntartók. Ráadásul a tartalmi szabályozás is decentralizálttá vált, ekkor jelent meg az első Nemzeti Alaptanterv, ami messze nem olyan központi tanterv volt, mint a még 1978-ban kiadott szocialista kori központi tanterv.
„Ez nem írt mindent elő az iskolák számára, ráadásul kétszintűvé vált a szabályozás, az előírt elemek mellett az iskolák megírhatták a saját tantervüket, lehetőséget kaptak arra, hogy formálják a saját oktatási rendszerüket, természetesen a NAT által megszabott keretek között. Valóban volt mozgástér” - mondja Nahalka István.
Születtek is érdekes, új szemléletű tantervek, ha nem is nagyon sok. „Az iskolák többsége leginkább olyan tantervet fogadott el, ami piszokul hasonlított az 1978-as tantervhez, volt is egy ilyesfajta ajánlott tanterv. Tehát a hirtelen szabadságga automatikusan nem születt meg az önállóságra való azonnali képesség.”
Aknák a rendszerben
De beépültek olyan elemek, amelyek a jó szándék ellenére is ellentmondásososak lettek. Nahalka István szerint ilyen volt az önkormányzatok szerepe.
„Átesve a ló túlsó oldalára minden település önkormányzata lehetőséget kapott arra, hogy ő tartsa fenn az iskolát és tulajdonosa legyen az iskolának. Törvény írta elő, hogy ennek így kell lennie. Ez egy nagyon szétaprózott irányítási rendszert eredményezett. Ennek később már látszottak a hátulütői, elvileg már akkor is lehetett volna látni, nemzetközi példák voltak erre.”
Nem sikerült komolyan előrelépni az esélyegyenlőtlenségek felszámolásában sem. Magyarországot már a szocialista időkben is jellemezte egy erős esélyegyenlőtlenség az oktatásban, ez fennmaradt.
„Később, 2000-ben, amikor elindultak a PISA vizsgálatok, akkor nemzetközi összehasonlításban is látszott, hogy Magyarország „élen jár” az iskolai esélyegyenlőtlenségek súlyosságát tekintve. Ebben semmi sem történt. Nem tudtunk változtatni ezen. Az oktatáspolitika, bármilyen kormányzaté is volt, nem is nagyon próbálta ezt meg.”
Ugyanakkor már a rendszerváltás környékén létrejött pár hat- és nyolcosztályos gimnázium, ami növelte a szelekciót a magyar oktatási rendszerben, és a rendszerváltás után felgyorsult az ilyen intézmények kialakulása. De csak egy bizonyos pontig.
„Az elitnek csak annyi volt az érdeke hogy csak pár ilyen iskola jöjjön létre. És megállt ott, hogy egy adott évfolyam 8-9 százaléka jár ilyen iskolákba. Az ilyen iskolák elszívó hatása újabb és durva szegregációs nyomást jelentett.”
A társadalmi-gazdasági folyamatok hatására elindult a leszakadó rétegek körében a szegregáció, a cigánygyerekek problémája ekkor kezdett igazán súlyossá válni. Bár az általános iskolát viszonylag kevés kivétellel a cigánygyerekek ekkoriban már elvégezték, a társadalmi fejlődés Nahalka István szerint előbbre szaladt.
„Tehát hiába végzik el a cigánygyerekek az általános iskolát, közben az egész társadalom iskolázottsága jobban nőtt, tehát a relatív leszakadás még így is nőtt.”
Ma már érettségi nélkül nem sokat lehet kezdeni, márpedig a cigánygyerekek döntő többsége nem jut el az érettségiig ma sem.
A politika erőterében
Ahogy az oktatáskutató fogalmaz, elkezdődött az oktatási rendszer rángatása, ekkor főleg a tanterveken keresztül. Ellentétben az 1995-ös Nemzeti Alaptantervvel, amikor a Horn-kormány úgy dolgozta ki az új tantervet, hogy annak az előkészítő munkálatai még Antall József alatt kezdődtek meg, és nagyrészt azt fejezték be a szocialisták, itt-ott hozzányúlva csak, az 1998-ban hatalomra jutott Fidesz borítja az asztalt. A korábbi, önállóbb irányba történő elmozdulás helyett bejöttek a kerettantervek.
Újból centralizálódott a szabályozás, hiszen a kerettantervek kötelezően és részletesen előírták, hogy mit kell tanítani.
Ekkor ennél még nem ment tovább a Fidesz. Nahalka István szerint nemcsak azért, mert az első ciklusában, 1998 és 2002 között nem volt kétharmada, hanem azért sem, mert az akkori önképükben a kultúra másképpen volt prioritás, mint most. Egy „polgári" kormány még egészen mást gondolt az oktatásról. Azonban az, hogy felrúgja az addigi konszenzusos építkezés logikáját, nem sok jót vetített előre, az oktatáspolitikára nézve.
A következő részben a 2002 utáni szocialista-liberális oktatási reformot vizsgáljuk meg.
Cikksorozatunk korábbi részei:
Következő rész:
Az első két részben felsoroltuk azokat a problémákat, melyek az oktatást jellemzik. A most a következő részekben korszakról korszakra megnézzük, mit kezdett a helyzettel a politikai vezetés. Elsőként a rendszerváltozással és az azt következő évtizeddel foglalkozunk. Az előző rész itt található:
Amikor elérkezett a rendszerváltozás, nagyjából mindenki tudta, hogy az iskolarendszert is át kell alakítani. Nemcsak azért, mert a szocialista iskola ideologikus nevelést folytatott (ez a nyolcvanas évek vége felé már csak nyomokban volt fellelhető). Hanem azért is, mert a nyugati világban akkorra az iskola már rég nem azt jelentette, mint nálunk még mindig. Mindenki érezte, hogy a közoktatásnak korszerűbbé kell válnia, mert a tudás a fejlődés alapja. Csak azt nem tudták, hogyan.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
180 milliós Lidl-bírság egy kifliért, érinthetetlen NER-es cégek - Kitálalt a GVH vezető közgazdásza
Berezvai Zombor, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője a Partizánnak nyilatkozott a hivatal belső működéséről. Állítása szerint utasították őket, hogy bizonyos vizsgálatokat szüntessenek meg, más esetekben pedig óriásbírságokat kellett kiszabniuk politikai okokból.
A Gazdasági Versenyhivatal belső működéséről és a politikai nyomásról beszélt a Partizánnak Berezvai Zombor, a GVH versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetője. A közgazdász szerint az utóbbi egy évben a korábbi szakmai viták látványosan eltolódtak a politika irányába, ezért vállalta a nyilvános megszólalást annak tudatában is, hogy ezzel – elmondása alapján – megsértheti a hivatal etikai szabályzatát.
Úgy beszélt, hogy a médiaszerepléseket előzetesen engedélyeztetniük kell, most azonban ezt nem tette meg, és számol a következményekkel.
„Valószínűleg holnap kitesznek ezért, vagy legalábbis indul egy etikai eljárás, aminek a vége az lesz, hogy megsértettem a szabályokat, tehát elvesztem ezt a pozíciót és ezt a munkát” - mondta.
Ennek ellenére fontosnak érezte, hogy beszéljen a tapasztaltakról, mert az elmúlt egy évben szerinte a GVH-nál is nagyon eltolódtak a dolgok a politika irányába.„Korábban szakmai érvekkel lehetett hatni arra, hogy egy ágazati vizsgálati jelentésben mi szerepeljen, mostanában erre egyre kisebb az esély.”
Szerinte a kontroll erősödése abban is megjelenik, hogy a kommunikációs vezetés beleír és átír szövegrészeket az ágazati jelentésekben.
Azt mondta, egy konkrét anyagba pozitív értékelés került az árréscsökkentésről, és állítása szerint jelezték feléjük: ezt nem is ildomos bírálni. Úgy fogalmazott, ő közgazdászként amellett érvelt, hogy egy intézkedés esetében nem elég a rövid távú árcsökkenés tényét nézni, a mellékhatásokat is fel kell tárni. „Ha arra köteleznénk a kiskereskedőket, hogy holnaptól mindent ingyen adjanak, az rövid távon mindenkinek jó lenne, de meg kell nézni a káros hatásokat is” - jelentette ki.
Ugyancsak beavatkoztak egy fúziós ügyben, ahol három szereplőből kettő egyesült volna.
Állítása szerint a GVH-ban megkezdett közgazdasági elemzést „felsővezetői utasítással” leállították, és néhány nap múlva az összefonódást jóváhagyták.
A részletekről – például hogy pontosan ki és milyen befolyással bírt – bővebben nem kívánt beszélni, de azt állította, a hivatal belső működésében erős lett az önkorrekciós reflex: sokszor már előre elkerülnek minden olyan megfogalmazást, ami politikailag kényes lehet.
A hivatal eljárásairól szólva példaként hozta fel a Nitrogénművek-ügyet, amelyben szerinte valóban történt jogsértés, ugyanakkor a rekordméretű bírságot nem tartja arányosnak. „Nem “koholt” ügyről beszélünk, de hogy ez a GVH történetének legnagyobb bírsága lett, azt nem tartom reálisnak” - jelentette ki.
„A túlzó bírságolás sokszor olyan cégekkel szemben jelenik meg, akiket a kormányzat nem kedvel.”
Egy másik ügyben a Lidlnél kiszabott büntetést említette.
„A Lidl-t megbírságoltuk 186 millió forintra, mert egy kifliről azt mondta, hogy teljes kiőrlésű, miközben abban csak 30% volt a teljes kiőrlésű liszt.”
Szerinte a a Magyar Élelmiszerkönyvben erre nincs is külön szabály, de a GVH azt mondta, az vonatkozik rá, ami a kenyérre. „Maga az ügy önmagában nem problémás, de hogy ezért 186 millió forint bírságot szabunk ki, majd utána az összes külföldi kiskereskedő ellen elindítunk hasonló eljárást – az szerintem nem egészen fair.”
Aztán ennél is súlyosabb állításokat tett. „Összességében az látszik, hogy azokkal a cégekkel szemben, akiket a kormányzat nem kedvel – leginkább külföldi kiskereskedők, építőipari cégek, bányatársaságok –, indítottunk esetenként olyan ügyeket is, amelyek teljesen megalapozatlanok voltak: találtunk rá valami formális megalapozást, elindítottuk, de már az indítás pillanatában tudtuk, hogy meg lesz szüntetve. Ez nagyon sok erőforrásba kerül, elvonja a kapacitást értelmes ügyektől, miközben adófizetői pénzt égetünk: vizsgálók hónapokig dolgoznak valamin, amiről végül jelentést írunk, hogy miért kell lezárni – holott megindítani sem kellett volna.”
A munkahelyi légkörről azt mondta, sok kiváló szakember dolgozik a GVH-ban, és a gazdaság jelentős részén a hivatal érdemi, szakmai munkát tud végezni. Ugyanakkor szerinte jelen van egy általános politikai nyomás, ami a felső vezetést is érinti, és ez óvatosságra, olykor önkorlátozásra késztet.
„Ott a politikai nyomás, ami belengi az országot: érzik, hogy ha nem ennek megfelelően járnak el, elveszíthetik az állásukat, jövedelmüket, pozíciójukat.”
A kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban kettős mércét érzékel. Úgy látja, míg a kormány árstopjairól, árrésstopjáról vagy védett árakról nem kommunikálhattak kritikusan, addig a főváros taxirendeletének áremelését közleményben bírálták. Szerinte az ilyen ellentmondások azt mutatják, hogy a hivatal az ellenzéki szereplőkkel szemben határozottabban lép fel.
„A kormánnyal szemben nincs fellépés, ellenzéki szereplőkkel szemben erősebb.”
Saját, a hivatalon kívül készült tanulmányai miatt – mondta – többször kapott jelzést a vezetéstől. A népegészségügyi termékadóról (chipsadó) szóló elemzésének médiavisszhangja után például azt kérték tőle, hogy a nyilatkozatait egyeztesse előre. Egy, a benzinárstop hatásait vizsgáló tanulmány összefoglalóját pedig csak úgy tehette közzé, hogy a szakmai profiljából kiveszi a GVH-s munkaviszonyra utalást.
„Az üzemanyagár-sapkáról” szólva azt állította, számításaik szerint rövid távon valóban olcsóbb volt a benzin a beavatkozás idején, de a kivezetés után tartósan magasabb szint alakult ki, mint amennyi a bevezetés nélkül lett volna. Ezt a következtetést úgy fogalmazta meg, hogy a rövid távú nyereség hosszabb távon fogyasztói veszteségbe fordult.
„Az árstop idején olcsóbb volt a benzin, mint amennyi lett volna, de az eltörlése után magasabbra emelkedett a benzin ára, mint ami akkor lett volna, ha be sem vezetik.”
A GVH elnökéről, a nemrég ismét 6 évre kinevezett Rigó Csaba Balázsról kijelentette: személyesen tisztességesnek tartja, és szerinte amiben lehet, szakmai döntéseket hoz. Úgy vélte viszont, hogy a politikai légkör a vezetőt is erősen korlátozza, különösen kényes időszakokban. „Összességében tisztességes és jó embernek tartom. Nem gondolom, hogy lopna, csalna vagy hazudna, de érzem, hogy rajta is ott van a politikai nyomás.”
A hivatal függetlensége kapcsán azt hangsúlyozta, a vezető személye és a közvélemény elvárásai egyaránt meghatározóak: ha nincs társadalmi felháborodás a függetlenséget sértő gyakorlatokra, nő a politikai nyomás.
„A nemzeti versenyhatóságok mozgástere természetesen véges” – tette hozzá –, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága a több tagállamot érintő nagy ügyekben lép fel, így a GVH ilyen esetekben együttműködésre és ügyátadásra kényszerül.
„Ha három részre osztjuk a gazdaságot: van a “neres” rész, ahol nem nagyon tudunk mit tenni; van egy rész, ahol megpróbálunk a kormányzati narratívának megfelelően valamennyire “ellenségesen” fellépni – jogsértéseket találni, magasabb bírságot szabni; és van a harmadik rész, ahol tényleg lehet rendesen versenyt érvényesíteni. Ezekben a kartell- és fogyasztóvédelmi ügyekben a GVH tényleg értéket alkot.”
Vélekedése szerint a politikai befolyásoltságtól való félelem rontja az ország esélyeit a magasabb hozzáadott értékű befektetésekért folyó versenyben.
„A multinacionális cégeknek bizonyos szempontból mindegy, hol van egy lokáció: lehet Varsóban vagy Budapesten. De ha azt látják, hogy a lengyel politika kiszámíthatóbb, kevesebb az adó, kevesebb az állami beavatkozás, nincs árstop, ami megnehezíti a termelők piacra jutását, akkor oda fognak beruházni. Ha pedig azt látják, hogy Magyarország “futottak még” ország, sokféle kockázattal, akkor itt értékesítenek ugyan, de nem ide hozzák a befektetéseiket és a magas hozzáadott értékű munkákat, mert félnek a politikai befolyás kockázataitól” - fogalmazott.
Szerinte ami történik, a magyar vásárlóknak sem jó.
„Rövid távon több lesz a kartell és a visszaélésszerű magatartás, magasabb árakat tapasztalnak a fogyasztók. Hosszú távon – ha visszanézünk 10–15 évre – látszik, hogy Magyarországon lényegében nem volt érdemi termelékenységnövekedés, kisebb volt, mint bárhol máshol az EU-ban. Ennek oka sok esetben a versenyhiány. Ha nincs elég verseny, nincs termelékenységnövekedés, ebből nincs GDP-növekedés, jövedelemnövekedés, elszegényedés következik.”
A hivatal szerepéről úgy fogalmazott: önmagában nem tudja megoldani a gazdaság problémáit, de hozzájárulhat egy versenyképesebb, gazdagabb ország felépítéséhez.
A teljes beszélgetés
A Gazdasági Versenyhivatal belső működéséről és a politikai nyomásról beszélt a Partizánnak Berezvai Zombor, a GVH versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetője. A közgazdász szerint az utóbbi egy évben a korábbi szakmai viták látványosan eltolódtak a politika irányába, ezért vállalta a nyilvános megszólalást annak tudatában is, hogy ezzel – elmondása alapján – megsértheti a hivatal etikai szabályzatát.
Úgy beszélt, hogy a médiaszerepléseket előzetesen engedélyeztetniük kell, most azonban ezt nem tette meg, és számol a következményekkel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez már egy megélhetési párt” - óriási hullámokak kavart Mérő Vera filmje a Kutyapártról
Pénzügyi visszaélésekről, a belső demokrácia felszámolásáról és a Fidesznek kedvező politikai lépésekről beszélnek volt kutyapártosok Mérő Vera Ebek ura című dokumentumfilmjében. Nagy Dávid pártigazgató szerint ez a fekete kampány csúcsra járatása.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt felemelkedéséről és belső konfliktusairól, a kezdeti kreatív, vicces akcióktól a párton belüli pénzügyi és hatalmi harcokig tartó útról beszéltek a párt korábbi tagjai, aktivistái és vezetői Mérő Vera Ebek ura című dokumentumfilmjében, ami hétfőn került ki a YouTube-ra.
Ifj. Sebő Ferenc és Victora Zsolt alapítók a film elején felidézik, hogy baráti társaságként, a street art világából indultak. Azért kezdtek járdákat festeni, mert csak szabálysértés, szemben a falra festéssel, amiért börtön is járhat. Ebből nőttek ki az olyan kreatív akciók, mint a Corvin közben pirosra festett rágógumik vagy a járdára ragasztott egyforintosokból kirakott húszezres.
A párt neve egy angol kifejezésből ered – „happy as a two-tailed dog” –, ami a határtalanul boldog, farkát csóváló kutyára utal. A politikai szerepvállalás eleinte csak poénnak indult, olyan ígéretekkel, mint az örök élet bevezetése vagy a Gellért-hegyről energiát nyerő „negyedik Béla energianyelő”. Utána egyre népszerűbbek lettek, komoly közösség épült köréjük, és nagyon menő volt a Kutyapárthoz tartozni. Az első évek sikerei után felmerült, hogy valódi pártot is csinálhatnának.
A párt bejegyzését 2014-ben a Kúria még megakadályozta, Victora Zsolt szerint azzal az indoklással, hogy a név „erkölcstelen képzettársításokra ad okot”, ami szerinte furán hangzott egy olyan szervezettől, amit úgy hívnak, hogy „Kúria”.
Később átment a kérelmük, és hivatalosan is megalakultak. A pártépítésben komoly szerepet játszottak a négyszínfestések, amelyek segítettek országossá tenni közösségüket, amiben rengeteg önkéntes dolgozott.
A 2015-ös menekültválság idején indított ellenplakát-kampányukra pár nap alatt több tízmillió forint adomány gyűlt össze. Ifj. Sebő szerint ez volt az a pont, ami megmutatta Kovács Gergelynek, hogy milyen könnyen szerezhetnek pénzt az akcióikra.
„Ott a Gergőnek volt ez egy ilyen nagy ledöbbenése, hogy ja, hogy ez ilyen könnyen megy, hogy így jön a pénz bele ebben a rendszerben? Akkor ezzel próbáljunk valamit kezdeni.”
A 2018-as választáson elért 1,7%-os eredményükkel már százmilliós nagyságrendű állami támogatáshoz jutottak, és Victora Zsolt szerint „igazából utána kezdődtek a szarok”. Ifj. Sebő szerint, amint kiderült, hogy lesz pénz, Kovács Gergely elkezdte hangoztatni, hogy meg kell szabadulni Victorától. „Nem értettem, hogy miért kell megszabadulni, ő találta ki az egészet. De nem volt idő végiggondolni, mert aztán végül tőlem szabadult meg a csapatból először.”
Az eset egy forgatás után történt, ifj. Sebő szerint mindenféle előzmény nélkül. „Először azt hittem, hogy a Gergő viccel, de azt mondta, hogy nincs szükség a munkádra a továbbiakban. Kérdeztem, hogy de ez micsoda? Hát, mert hogy sokan panaszkodnak rád. És mondom, ki panaszkodik? Hát ezt nem akarom elmondani, mert nem akarok konfliktust.” Utána a többiek szerinte csinálták tovább, mintha mi sem történt volna.
„Érted, ez olyan, mintha egy házibuliban a házigazda mindenki szeme láttára lelövi a legjobb barátját, és berakja egy szekrénybe. És utána megy tovább a buli.”
A 2019-es önkormányzati választások után újabb konfliktusok merültek fel. Pálmai Attila a 15. kerületben mandátumot nyert, és állítása Kovács Gergely visszakövetelte a párt számára a 300 ezer forintos tiszteletdíjának a felét, 150 ezer forintot. „Ez annyira piti és annyira megalázó volt, hogy sok év volt, mire ezt fel tudtam dolgozni. Ez személyemben sértett”.
Ezt követően egyre több pénzügyi visszásságra derült fény, állítja Szirmai Zsuzsa, aki pénzügyesként került a párthoz. Arról beszélt, hogy például a párt pénzén, 4 millió forintért vásárolták meg Kovács Gergely édesapjának autóját, a bevételeket egy alapítványba csorgatták, miközben a kiadásokat a párt fizette, és szerinte a közösségi adománygyűjtésből származó pénzek is törvénytelenül kerültek a kasszába.
A bevételeket egy excel táblában vezették, amiben senki sem ismerte ki magát. „Mikor kellett a Kovácsnak egy kis pénz, akkor besétáltak a bankba, és kivettek a számára 2 millió forintot.” A megmaradt kampánypénzt pedig Nagy Dávid pártigazgató megánszámlájára kellett visszautalni. „Ez a definíciója a sikasztásnak” - állítja Szirmai.
Victora arról is beszélt, az Állami Számvevőszékhez olyan pénztárbizonylatok jutottak el, amelyeken az ő aláírását meghamisították.
„Nekem akkor gurult el igazán a gyógyszerem, amikor megláttam ilyen fénymásolatban, hogy a 2018-ban az ÁSZ-hoz olyan bevételi pénztárvizonylatok jutottak el, ahol az én hamisított, fénymásolt aláírásom szerepel. 16 millió forint. Következő hónapban 20 millió forint” – idézte fel.
Szirmai Zsuzsa szerint a választás előtt két nappal még arról volt szó, hogy a kampánypénzből van 300 millió forint, és mikor az elszámolás volt a kampánypénzzel, akkor már azt mondták, 162 millió forintot adnak vissza az államkasszának.
„Az egész működésem során azt tapasztaltam, hogy nem érdeklik őket a szabályok. Egyszerűen a közpénzeknek nincs becsülete, és a törvényeknek, a szabályosságnak nincs becsülete náluk.”
Amikor ezt szóvá tette, szerinte az volt a válasz, hogy ha kapnak bírságot, akkor majd kiírnak egy adománygyűjtést, és kétszer annyit fognak a támogatók fizetni. „Nem érdekelt senkit.” Szirmai szerint összesen 21,6 millió forint pénztárhiány keletkezett.
Hotz Antal arról beszélt, a párt székhelye évek óta egy olyan lakásba van bejelentve, ahol már egy idős svéd házaspár lakik, és a bíróságnak ez a mai napig nem tűnt fel. „Bementem a cégbíróságra, és megnéztem az adatokat. És kiderült, hogy 2018 óta semmilyen papírt nem adtak be. Ezen a székhelyen egy idős svéd házaspár lakik 2020 óta, és teljesen maguk alatt vannak, mert egy halom kutyapártos levél érkezik hozzájuk, és ott tobzódnak a különböző bírósági levelek, hivatalos levelek, pénzügyi levelek, minden egyéb ott áll náluk.”
Amikor néhányan egy belső csoportban elkezdtek a pénzügyekről beszélgetni és tisztánlátást követeltek, a pártvezetés ezt ellenük szóló összeesküvésnek tekintette. Ennek következményeként 2022 júliusában öt tagot, köztük a pénzügyi visszaéléseket firtatókat, egy szerintük statáriális eljárás keretében kizárták a pártból.
„Úgy voltam vele, hogyha kiderül, hogy itt mik vannak, abból országos botrány lesz és a Gergő börtönbe megy. Semmi nem történt. Én mentem a levesbe, meg az összes ember” - mondta Victora.
Szerintük az egyetlen bűnük az volt, „hogy más volt a véleményük, mint a társelnököknek”.
„Az egész családom belebetegett, ezt ki merem jelenteni. Nem is gondoltam volna, hogy a Gergő ilyenre képes különben. Talán nem is lett volna képes, ha nem jelenik meg a Szuzi” - utalt Victora Kovács Gergely szintén társelnökké választott élettársára.
A 2022-es 12. kerületi önkormányzati választásokkal kapcsolatban több megszólaló is arról beszélt, hogy Nagy Dávid egy általa „egynapos diktatúrának” nevezett eljárással vitte keresztül, hogy Kovács Gergely elinduljon az ellenzéki előválasztáson. A győzelme után polgármester lett, és a képviselő-testületben is többséget szerzett.
A megválasztott képviselők egy része szerint azonban semmilyen támogatást nem kaptak a párttól, és a vezetés szavazógépként kezelte őket.
„Abszolút a mélyvízbe ugrottunk bele, úgy, hogy előtte talán még testületi ülésen se jártunk. És akkor erre az volt a válasz, hogy most mit ugrálok én, hát nem is kell oda bejárni. Ez nem fontos az egész, csak jöjjön onnan pénz, abból adjál le valamennyit, és akkor ha be sem mész, minket az se érdekel” - mesélte a 15. kerületben képviselővé választott Pálmai Attila.
A 12. kerületben önkormányzati képviselőként dolgozó Visi Piroska szerint „a döntéseket vagy Gergő hozza, vagy valaki más, akit nem neveznek meg, mint ilyen manók, vagy nem tudom, ilyen árnyak, akikre így hivatkoznak, hogy akkor tőlük jött ez a javaslat. És mikor az ember érdeklődött, hogy ez most előttem van, szeretném megérteni, hogy melyik sor mit jelent, és én ezzel kapcsolatban feltettem rengeteg kérdést, akkor is abszolút azt éltem meg, hogy ez ilyen inszinuáció, hogy én miért kérdezősködöm.”
A legsúlyosabb konfliktus a kerületben a korábbi fideszes vezetés korrupciógyanús ügyeinek átvilágítása körül robbant ki.
A feladattal megbízott volt büntetőbírót, Balla Juditot Kovács Gergely váratlanul leállította. „Hagyjam abba, amit addig csináltam. Nem vizsgálhatom ezeket. Vége. Az indok az volt, hogy félnek tőlem a hivatalban.”
Balla szerint a jelenet teljesen lesokkolta. „Ott ültem, és tényleg azon gondolkodtam, hogy én most álmodom, hogy ez valami rossz álom, vagy tényleg ezt hallom. És akkor a Gergő még mondta is, hogy hát higgyem el, hogy ő is szörnyen érzi magát, hogy ezt kell mondania.”
„Folyamatosan gondolkodtam, hogy mi történt az utolsó megbeszélésünk óta. Mi a fene változott meg? És akkor ugrott be, hogy hoppá, hát itt volt a Tiborcz István két nappal korábban.”
A találkozó botrányt váltott ki, mert a képviselőket előzőleg senki sem értesítette Orbán vejének látogatásáról.
„Az volt a mondás, szuper, hogy itt volt a Tiborcz, és kapunk 20 millió forintot tőle a Városmajori park feljújításához. Hogy lehet ezt úgy elfogadni, hogy ne legyen semmifajta árukapcsolatás?” - tette fel a kérdést Visi Piroska.
Amikor a képviselők egy csoportja Balla eltávolítása után egy átvilágítási bizottság felállítását javasolta, ami az előző vezetés ügyeit vizsgálta volna, a polgármester Visi szerint pánikba esett. „Páni félelem fogta el, amikor ez a téma előjött, és egzisztenciális rettegést láttam benne. Nekem az volt az érzésem, mintha őt valami olyannal zsarolják, ami miatt ez számára valami egészen durva következményekkel járhatna.”
A megbeszéléseken ott volt Kovács Gergely élettársa is, aki akkor már 9. kerületi alpolgármester volt. „A Szuzi így megkérdezte, hogy ezt tényleg meg akarjátok csinálni? Ti nem vagytok normálisak, miért akarjuk ezt megszavazni? Most mondd meg, Bori, ez most mire lesz jó neked?” - emlékezett vissza Kocsis Borbála önkormányzati képviselő. Állítlag az is elhangzott Kovácstól: „Ha ezt így folytatjuk, akkor pokollá teszem az életeteket.”
A kutyapártos képviselők egy része ennek ellenére kitartott. „Én azt gondolom, hogy ennek értelme nincs, káros, öncérú, a frakción belül tök megosztó” - fogalmazott a testületi ülésen Kovács.
Aztán a nyilatkozó képviselők szerint döbbenetes jelenet zajlott le. A szavazótábláról kiderült, a Fidesz és a Kutyapárt együtt szavazta le az átvilágítást. „Akkor a polgármesterből kiszakadt egy ilyen hangos YES!”
Az esetről a 444.hu is cikket írt, ami után Kovács pert indított a lap ellen, és a megszólalók szerint bosszúhadjáratot folytatott a javaslatot támogató képviselőkkel szemben, nyilvános testületi ülésen vádolva meg őket.
A volt tagok szerint a Kutyapárt mára egy „családi biznisz”, egy „jófej piramisjáték”, amely a lelkes és jó szándékú aktivisták energiáit használja ki. A párt elvesztette a kreativitását és humorát, és semmiben nem különbözik a Fidesztől – állítják. A megszólalók szerint a párt belső működése szöges ellentétben áll azzal a képpel, amit kifelé mutat.
„Mindenki azt mondja, hogy önmagatok árnyéka vagytok, már nem vagytok viccesek, stb. stb. Ez így igaz. Mi nem ezért hoztuk létre a pártot. Ez most már egy megélhetési párt” - mondja Victora, aki a filmben odáig ment, hogy a párt megszüntetését követelte.
„Szűnjön meg a párt! Szűnjön meg! Én vagyok az ötletadója, én mentem oda Kovács Gergőhöz mondani, hogy legyünk párt. Akkor most én vagyok az az ember, aki mondja, hogy szűnjön meg ez a párt! Az alapértékeit, az alapvetéseit ezt már rég sutba vágta.” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a pártban való részvételért az identitásával fizetett.
Mérő Vera YouTube-ra kikerült filmjét fél nap alatt több mint 180 ezren látták. Bár kereste Kovács Gergelyt a film bemutatása előtt, a pártelnök végül nem adott interjút. Ehelyett Nagy Dávid pártigazgató ment be a Partizánba, és ő reagált az elhangzottakra.
„Hát figyu, ha hat nappal a választás előtt kijön rólunk egy ilyen, az nyilvánvalóan egy fekete kampány csúcsra járatása” – mondta.
Szerinte a filmben említett 21,6 milliós pénztárhiány nem áll meg. Nagy azt állította, amikor 2021-ben átvette a pártigazgatói posztot, 7,5 millió forintos hiányt látott, amit rendezni kezdtek. A korábbi pénzügyi káoszt a kampányok egyedi finanszírozásával magyarázta. „A problémák gyökere a kampánypénz »szétpályáztatása« volt: nem három nagy tanácsadói számla, hanem 4–5000 számla keletkezett, és nem volt jól kidolgozva a számlarend” – mondta.
A dokumentumfilm több konkrét, vitatott pénzmozgást is bemutatott. Az egyik egy Kovács Gergelynek nyújtott kétmillió forintos kölcsön volt, amit a film egy hitel kiváltásával hozott összefüggésbe. Nagy szerint ez egy szabályos, munkáltató és munkavállaló közötti kölcsön volt, amit a pártelnök végül több részletben, munkabérelőlegként vett fel, és határidőn belül vissza is fizetett.
Szintén magyarázatot adott a pártelnök édesapjától vásárolt autóra.
„Piaci ár alatt vettük meg, Gergő használta, majd piaci ár fölött megvette a párttól, amortizációt sem számoltunk el” – fogalmazott a pártigazgató.
A hegyvidéki önkormányzat körüli vitákra is kitért, ahol a film összefüggést sugallt Balla Judit volt büntetőbíró átvilágítási megbízásának leállítása és egy Tiborcz Istvánnal folytatott találkozó között.
„Nincs összefüggés” – jelentette ki Nagy Dávid, hozzátéve, hogy a találkozó tartalmáról Kovács Gergely polgármester azonnal közleményt adott ki, az ügy a pártot nem érintette, a megbeszélés pedig kerületi kérdésekről szólt. Szerinte a filmben több, egymástól független ügyet kötnek össze mesterségesen.
A párt székhelyével kapcsolatos állításokat – miszerint az évek óta egy időközben eladott Damjanich utcai ingatlanra van bejegyezve – a pártigazgató elismerte, de a felelősséget a bíróságra hárította. Elmondása szerint többször is kezdeményezték a cím módosítását, de az eljárás valamiért elhúzódik.
A pártigazgató szerint a film időzítése egyértelműen politikai célokat szolgál a választási kampány hajrájában.
Az MKKP-t ért vádak különösen érzékenyen érinthetik a pártot, amely a kampány hajrájában több helyen is visszaléptette jelöltjeit a TISZA Párt javára. Ugyanakkor nagy a nyomás rajtuk, hogy ezt máshol is tegyék meg, de erre nem hajlandóak.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt felemelkedéséről és belső konfliktusairól, a kezdeti kreatív, vicces akcióktól a párton belüli pénzügyi és hatalmi harcokig tartó útról beszéltek a párt korábbi tagjai, aktivistái és vezetői Mérő Vera Ebek ura című dokumentumfilmjében, ami hétfőn került ki a YouTube-ra.
Ifj. Sebő Ferenc és Victora Zsolt alapítók a film elején felidézik, hogy baráti társaságként, a street art világából indultak. Azért kezdtek járdákat festeni, mert csak szabálysértés, szemben a falra festéssel, amiért börtön is járhat. Ebből nőttek ki az olyan kreatív akciók, mint a Corvin közben pirosra festett rágógumik vagy a járdára ragasztott egyforintosokból kirakott húszezres.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András a Vance-látogatásról: Ha az ellenzék támogatása „guruló dollár” volt, akkor az amerikai alelnök kampányvizitje dolláreső?
A Momentum alapítója szerint az amerikai alelnök látogatása nyílt beavatkozás a magyar belpolitikába. A politikus párhuzamot vont az ellenzéket korábban ért külföldi finanszírozási vádakkal.
Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a választás előtt öt nappal, kedden kemény hangú Facebook-posztban bíráltaOrbán Viktort J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása miatt. A politikus szerint a vizit nyílt külföldi beavatkozás a magyar választásba.
Fekete-Győr a bejegyzésében felszólítja a miniszterelnököt, hogy ne merje többet a szájára venni a szuverenitás szót, mert szerinte az amerikai alelnök látogatásának egyetlen célja, hogy „egy nyílt és szégyentelen külföldi beavatkozási kísérlettel” biztosítsa Orbán Viktor újraválasztását.
A politikus szerint ha az ellenzék támogatása „guruló dollár” volt, akkor „az amerikai alelnök mostani, nyíltan a Fidesz-maffiát támogató kampányvizitje micsoda? Dolláreső?”
A poszt apropóját az adta, hogy kedden az amerikai alelnök Budapestre érkezett, ahol közös sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnökkel. Itt Vance kijelentette, azért jött, hogy segítsen, amennyire csak tud. Később az MTK Sportparkban tartott közös nagygyűlésen Vance telefonon felhívta Donald Trumpot, aki a vonalban méltatta Orbán Viktort.
Fekete-Győr a posztjában kettős mércével vádolja a kormányt, felvetve, mit tett volna a Fidesz, ha 2022-ben, napokkal a választás előtt Kamala Harris látogat Budapestre, hogy Márki-Zay Pétert támogassa. Szerinte ebből a kormányoldal „véget nem érő koncepciós eljárásokkal” tarkított boszorkányüldözést rendezett volna a „magyar állam megpuccsolásának vádjával”.
A kormányoldal ezzel szemben a látogatást egy új, patrióta szövetség részeként értelmezi. A közös nagygyűlésen Orbán Viktor a magyar-amerikai kapcsolatokat „aranykornak” nevezte, és egy új európai „rekonkviszta” elindításáról beszélt.
Fekete-Győr azt állítja, a miniszterelnök a politikai túléléséért cserébe keleti és nyugati érdekeket egyaránt kiszolgál, és zárt ajtók mögött „kisegérként” ajánlkozott Vlagyimir Putyin szolgálatára.
A külföldi beavatkozás vádját erősítheti a Washington Post cikke is, amely szerint a szorosnak ígérkező választás előtt a magyar miniszterelnök mind Trump, mind Putyin támogatását maga kérte.
A bejegyzést Fekete-Győr azzal zárja, hogy a miniszterelnököt egy „rettegő, a hatalmához az utolsó pillanatig görcsösen ragaszkodó politikusbűnözőnek” nevezi. Azt írja: „Ezt be is fogjuk bizonyítani most vasárnap, amikor a szavazófülkékben végleg pontot teszünk az ön kétszínű, nemzetrontó maffiaállamának a történetére! 5 nap, és vége a dalnak.”
Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a választás előtt öt nappal, kedden kemény hangú Facebook-posztban bíráltaOrbán Viktort J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása miatt. A politikus szerint a vizit nyílt külföldi beavatkozás a magyar választásba.
Fekete-Győr a bejegyzésében felszólítja a miniszterelnököt, hogy ne merje többet a szájára venni a szuverenitás szót, mert szerinte az amerikai alelnök látogatásának egyetlen célja, hogy „egy nyílt és szégyentelen külföldi beavatkozási kísérlettel” biztosítsa Orbán Viktor újraválasztását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor a Facebook-oldalán elemezte Orbán Viktor kampányhajrájának nyilvánosságra került programját. A politikai elemző szerint a miniszterelnök stratégiája látványosan eltér Magyar Péterétől.
„Szemben Magyar Péterrel, aki most már egy nap 6-7 helyre megy, Orbán Viktor a hajrában is csak napi 1 programot tart (ismert, hogy eddig egyszer szakított ezzel, amikor Veszprém után Győrben tartott - nagy visszhangot kapott - fórumot)” – írja Török Gábor. A politológus szerint érdekesség, hogy a miniszterelnök Magyar Péterhez hasonlóan ellátogat az utolsó héten Sopronba és Debrecenbe is, és hozzáteszi, hogy a Nézőpont Intézet mandátumbecslése alapján előbbi várost a Fidesz, utóbbit a Tisza Párt nyerheti meg. Úgy véli, a székesfehérvári fellépés valószínűnek tűnt, mivel Orbán Viktor 2018-ban és 2022-ben is ott tartotta kampányzáróját.
A bejegyzés szerint a program igazi meglepetése a budapesti helyszín.
„A program meglepetése a budapesti zárás: miközben az ellenzék vezetője március 15-e után egyetlen rendezvényt sem tartott a fővárosban, a miniszterelnök a Szentháromság téren búcsúzik a kampánytól. Ennek nyilván nem a budapesti választási remények miatt van jelentősége, hanem más megfontolások állhatnak mögötte”
– állítja az elemző.
Orbán Viktor április 8-án Sopronban, 9-én Debrecenben, 10-én pedig Székesfehérváron tart fórumot, kampányzáró beszédét pedig 2026. április 11-én, szombaton mondja el Budapesten, a Szentháromság téren. Ezzel szemben Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke április 11-én Debrecenben zárja a kampányt, és aznap több más Hajdú-Bihar megyei várost is felkeres. A parlamenti választást másnap tartják.
Török Gábor a Facebook-oldalán elemezte Orbán Viktor kampányhajrájának nyilvánosságra került programját. A politikai elemző szerint a miniszterelnök stratégiája látványosan eltér Magyar Péterétől.
„Szemben Magyar Péterrel, aki most már egy nap 6-7 helyre megy, Orbán Viktor a hajrában is csak napi 1 programot tart (ismert, hogy eddig egyszer szakított ezzel, amikor Veszprém után Győrben tartott - nagy visszhangot kapott - fórumot)” – írja Török Gábor. A politológus szerint érdekesség, hogy a miniszterelnök Magyar Péterhez hasonlóan ellátogat az utolsó héten Sopronba és Debrecenbe is, és hozzáteszi, hogy a Nézőpont Intézet mandátumbecslése alapján előbbi várost a Fidesz, utóbbit a Tisza Párt nyerheti meg. Úgy véli, a székesfehérvári fellépés valószínűnek tűnt, mivel Orbán Viktor 2018-ban és 2022-ben is ott tartotta kampányzáróját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
