SZEMPONT
A Rovatból

Közoktatási körkép 3. – A rendszerváltás és az elmulasztott konszenzus

A rendszerváltás igazi kegyelmi pillanat volt, amikor hosszú időre eldőlt a közoktatás sorsa. Hát, eldőlt.


Az első két részben felsoroltuk azokat a problémákat, melyek az oktatást jellemzik. A most a következő részekben korszakról korszakra megnézzük, mit kezdett a helyzettel a politikai vezetés. Elsőként a rendszerváltozással és az azt következő évtizeddel foglalkozunk. Az előző rész itt található:

Amikor elérkezett a rendszerváltozás, nagyjából mindenki tudta, hogy az iskolarendszert is át kell alakítani. Nemcsak azért, mert a szocialista iskola ideologikus nevelést folytatott (ez a nyolcvanas évek vége felé már csak nyomokban volt fellelhető). Hanem azért is, mert a nyugati világban akkorra az iskola már rég nem azt jelentette, mint nálunk még mindig. Mindenki érezte, hogy a közoktatásnak korszerűbbé kell válnia, mert a tudás a fejlődés alapja. Csak azt nem tudták, hogyan.

Magyarországon a pártpolitika minden józan logikát felülír. Nem volt mindig így. Illetve, nem gondoltuk, hogy mindig így lesz. A rendszerváltás idején például a reformerők egy nagy állampárttal szemben határozták meg magukat, és az a cél, hogy a régi rendszert leváltsák, felülírta mindazt, ami különbség volt köztük. A történelmi pillanat alkalmasnak tűnt arra, hogy kicsit távlatosan gondolkozzanak.

Az óhatatlanul beinduló pártküzdelmek előtti csendben, a sípszó előtt talán valóban lett volna idő kivenni a fegyvertárból azt, ami mindenkinek egyformán fontos. Azért, hogy a győzelmi kényszer pártos logikája ne okozzon károkat a közös, nemzeti ügyeknek. Ilyen lehetett volna az oktatás is.

Persze akkor, ha lett volna egy távlatos oktatáspolitikai koncepció, ami sajnos nem volt. Vagy hát... Tulajdonképpen abban minden párt egyetértett, hogy modern és szabad iskolarendszert kell létrehozni. Ennyi elég is volt a szórólapra. Hogy ez mit is jelent, azt elfelejtették leírni.

Pedig a történelmi pillanat gyorsan elillant, és az oktatáspolitika megmaradt a pártrendszerek foglya, aminek szorítása ciklusról-ciklusra kíméletlenebb lett. Ezzel együtt a kilengések is, ahogy egyre inkább végletek között rángatták az intézményrendszert. Valódi koncepció nélkül, sokszor politikai víziók mentén.

Új rendszer születik

A rendszerváltás után a korábban bemutatott központosított rendszert kellett átalakítani. Az első tíz év alatt megszülettek azok a döntések, melyek az oktatási intézmények fenntartását-irányítását decentralizálták sok területen - de Nahalka István oktatáskutató szerint nem mindenhol, ahol lehetett volna.

„Ezek a döntések nem voltak optimálisak, kapkodás jellemezte őket, de mindenesetre az irány megfelelő volt.”

Megtörtént az irányítás jelentős decentralizálása: ekkor lettek az önkormányzatok fenntartók. Ráadásul a tartalmi szabályozás is decentralizálttá vált, ekkor jelent meg az első Nemzeti Alaptanterv, ami messze nem olyan központi tanterv volt, mint a még 1978-ban kiadott szocialista kori központi tanterv.

„Ez nem írt mindent elő az iskolák számára, ráadásul kétszintűvé vált a szabályozás, az előírt elemek mellett az iskolák megírhatták a saját tantervüket, lehetőséget kaptak arra, hogy formálják a saját oktatási rendszerüket, természetesen a NAT által megszabott keretek között. Valóban volt mozgástér” - mondja Nahalka István.

Születtek is érdekes, új szemléletű tantervek, ha nem is nagyon sok. „Az iskolák többsége leginkább olyan tantervet fogadott el, ami piszokul hasonlított az 1978-as tantervhez, volt is egy ilyesfajta ajánlott tanterv. Tehát a hirtelen szabadságga automatikusan nem születt meg az önállóságra való azonnali képesség.”

Aknák a rendszerben

De beépültek olyan elemek, amelyek a jó szándék ellenére is ellentmondásososak lettek. Nahalka István szerint ilyen volt az önkormányzatok szerepe.

„Átesve a ló túlsó oldalára minden település önkormányzata lehetőséget kapott arra, hogy ő tartsa fenn az iskolát és tulajdonosa legyen az iskolának. Törvény írta elő, hogy ennek így kell lennie. Ez egy nagyon szétaprózott irányítási rendszert eredményezett. Ennek később már látszottak a hátulütői, elvileg már akkor is lehetett volna látni, nemzetközi példák voltak erre.”

Nem sikerült komolyan előrelépni az esélyegyenlőtlenségek felszámolásában sem. Magyarországot már a szocialista időkben is jellemezte egy erős esélyegyenlőtlenség az oktatásban, ez fennmaradt.

„Később, 2000-ben, amikor elindultak a PISA vizsgálatok, akkor nemzetközi összehasonlításban is látszott, hogy Magyarország „élen jár” az iskolai esélyegyenlőtlenségek súlyosságát tekintve. Ebben semmi sem történt. Nem tudtunk változtatni ezen. Az oktatáspolitika, bármilyen kormányzaté is volt, nem is nagyon próbálta ezt meg.”

Ugyanakkor már a rendszerváltás környékén létrejött pár hat- és nyolcosztályos gimnázium, ami növelte a szelekciót a magyar oktatási rendszerben, és a rendszerváltás után felgyorsult az ilyen intézmények kialakulása. De csak egy bizonyos pontig.

„Az elitnek csak annyi volt az érdeke hogy csak pár ilyen iskola jöjjön létre. És megállt ott, hogy egy adott évfolyam 8-9 százaléka jár ilyen iskolákba. Az ilyen iskolák elszívó hatása újabb és durva szegregációs nyomást jelentett.”

A társadalmi-gazdasági folyamatok hatására elindult a leszakadó rétegek körében a szegregáció, a cigánygyerekek problémája ekkor kezdett igazán súlyossá válni. Bár az általános iskolát viszonylag kevés kivétellel a cigánygyerekek ekkoriban már elvégezték, a társadalmi fejlődés Nahalka István szerint előbbre szaladt.

„Tehát hiába végzik el a cigánygyerekek az általános iskolát, közben az egész társadalom iskolázottsága jobban nőtt, tehát a relatív leszakadás még így is nőtt.”

Ma már érettségi nélkül nem sokat lehet kezdeni, márpedig a cigánygyerekek döntő többsége nem jut el az érettségiig ma sem.

A politika erőterében

Ahogy az oktatáskutató fogalmaz, elkezdődött az oktatási rendszer rángatása, ekkor főleg a tanterveken keresztül. Ellentétben az 1995-ös Nemzeti Alaptantervvel, amikor a Horn-kormány úgy dolgozta ki az új tantervet, hogy annak az előkészítő munkálatai még Antall József alatt kezdődtek meg, és nagyrészt azt fejezték be a szocialisták, itt-ott hozzányúlva csak, az 1998-ban hatalomra jutott Fidesz borítja az asztalt. A korábbi, önállóbb irányba történő elmozdulás helyett bejöttek a kerettantervek.

Újból centralizálódott a szabályozás, hiszen a kerettantervek kötelezően és részletesen előírták, hogy mit kell tanítani.

Ekkor ennél még nem ment tovább a Fidesz. Nahalka István szerint nemcsak azért, mert az első ciklusában, 1998 és 2002 között nem volt kétharmada, hanem azért sem, mert az akkori önképükben a kultúra másképpen volt prioritás, mint most. Egy „polgári" kormány még egészen mást gondolt az oktatásról. Azonban az, hogy felrúgja az addigi konszenzusos építkezés logikáját, nem sok jót vetített előre, az oktatáspolitikára nézve.

A következő részben a 2002 utáni szocialista-liberális oktatási reformot vizsgáljuk meg.

Cikksorozatunk korábbi részei:

Következő rész:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron: Idős fideszesek lettek öngyilkosok a Fidesz háborús propagandája miatt
Molnár Áron színész-aktivista egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy a Fidesz háborús kampánya tragédiákhoz vezetett. Azt állítja, három magánüzenetet is kapott, melyek szerint idős emberek azért lettek öngyilkosok, mert elhitték, hogy a Tisza Párt győzelme háborút hoz.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. április 19.



Molnár Áron a bejegyzésében azt fejtegeti, hogy elgondolkodott azon, miként mernek megszólalni a kormánypárti véleményvezérek és politikusok a választás után. „Sokat gondolkozom azon, hogy van merszük megszólalni a Megafonos propagandistáknak, a fideszes celebeknek, politikusoknak a választások után azzal a címszóval, hogy “folytatjuk”, vagy úgy egyáltalán, azon kívül, hogy “bocsánat”, ami ugye nem hangzott el.” Azt állítja, hogy a választásokat követően több tragikus eseményről is értesült.

„Csak eddig 3 privát üzenet futott be hozzám a választások után, hogy a Fidesz veresége után öngyilkosok lettek idősebb fideszes honfitársaink, mert azt hitték, hogy a Tisza párt győzelme miatt most jön a háború és az unokáikat be fogják sorozni és ezt nem akarták megvárni.”

Szerinte „Ez számomra a leváltott rendszer és működtetőinek jóvátehetetlen bűne.” Úgy véli, ezek az emberek azért vetettek véget az életüknek, mert hittek a kormánypárti szereplők háborús riogatásának. Molnár szerint a propaganda azért volt hatásos, „mert sokszor, sokan mondták, megszámlálhatatlan közpénzből, így a hazugságból igazság lett, megteremtve a Fidesz mítoszát, mely szerint a háborútól, a haláltól, csak a Fidesz és Orbán védhet meg. Történelmi szégyen.” Ezt követően kérdéseket intéz azokhoz, akiket felelősnek tart: „Ti, akik ezt okoztátok, hogy van merszetek megszólalni? Hogy gondolhatjátok azt, hogy ennek nem lesz következménye? Hogy meritek azt mondani, hogy folytatjátok? Mit? A hazudozást?”

„Elmentek ezekhez a családokhoz bocsánatot kérni személyesen és elmondani az igazat, hogy becsaptátok őket?”

Majd azzal folytatja, hogy elvárná tőlük, hogy elmondják: „Hogy igazából ez nem is a ti véleményetek volt hanem a Fidesz kampánystratégiájának része? Elmondjátok majd, hogy az ő haláluk a ti lelketeken szárad?” A felelősséget a Megafon, a Patrióta, a kormánypárti televíziók, lapok, influenszerek és politikusok lelkén keresi. Felszólítja őket, hogy fejezzék be a tevékenységüket.

„Arra szeretnélek kérni titeket kellő nyugalommal, amit nagyon nehéz magamra erőltetnem ezeknek a rémtettek tudatában, hogy ezt ne folytassátok.” Azt javasolja nekik: „Nézzetek inkább magatokba, aztán nézzetek szét, hogy mit okoztatok és a legnagyobb szégyen közepette várjátok azt, hogy a törvény keze lesújtson rátok.”

Molnár Áron szerint, ha folytatják a tartalmak gyártását, azzal semmibe veszik a magyar emberek élethez és biztonsághoz való jogát. A posztját azzal zárja, hogy az érintettek életét a szégyennek és a csendnek kellene kísérnie. „Szégyen és csend. Ez a két szó, ami innentől kezdve az életeteket végig kell kísérje. És akkor még olcsón megúsztátok. Isten irgalmazzon a lelketeknek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Feró a Fidesz vereségéről: Lefőtt a kávé, nekünk annyi!
Nagy Feró az ATV-nek nyilatkozva ismerte el a Fidesz választási vereségét. Az énekes szerint a pártot Orbán Viktor nélkül el sem lehet képzelni, és a bukás után nincs helye magyarázkodásnak.


„Magyarázkodni nem kell, lefőtt a kávé, nekünk annyi” – mondta Nagy Feró, aki szerint a Fidesz elképzelhetetlen Orbán Viktor nélkül. Az énekes hozzátette, bár a párt vezetését szerinte „át tudná venni Lázár, Szijjáró, Semjén, de elveszne az illúziónk, hogy Orbán Viktor a főnök” – írta a HVG az ATV Híradójára hivatkozva.

Dopeman, azaz Pityinger László szintén a csatornának nyilatkozva értékelte a választási kudarcot. A Századvég elemzője, Kiszelly Zoltán is a változás szükségességét hangsúlyozta, mivel szerinte a választók erre szavaztak.

Dopeman szerint „egyszerű trendváltás történt, a Fidesz nem tudott divatos lenni”.

A kormányoldalhoz köthető szereplők reakciói az április 12-i országgyűlési választás eredményére érkeztek, ahol a Fidesz alulmaradt a Tisza Párttal szemben. A végleges adatok szerint a Tisza Párt nemcsak országosan, de az összes megyében megnyerte a listás versenyt.

A nyilvános útkeresést a párton belüli feszült bűnbakkeresés előzte meg.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy nagy vihart kavart írásban „sunyi, pénzéhes potyautasokról” beszélt, akik szerinte belső ellenségként ártottak a kormánypártoknak.

Kocsis Máté szavai heves reakciókat váltottak ki. Wáberer György üzletember azzal vágott vissza, hogy éppen a korrupció elleni fellépése miatt utálták meg a Fideszben. Az ugyancsak árulónak nevezett Balogh Levente élő vitára hívta a frakcióvezetőt.

Majka pedig a közpénzekből finanszírozott luxuséletet és a korrupciót nevezte a vereség valódi okának.

Jámbor András ellenzéki politikus szerint Kocsis írása pontosan megmutatta, miért vesztett a párt: a saját felelősség elismerésének hiánya miatt.

Miközben a Fideszben a belső árulókat keresték, mások eltérő magyarázatokkal álltak elő. A Political Capital elemzése arra figyelmeztetett, hogy a párt a DK sorsára juthat, ha a megújulást továbbra is kizárólag Orbán Viktor személyére építik. Molnár Áron színész-aktivista arról írt, hogy a Fidesz háborús propagandája miatt idős emberek lettek öngyilkosok; állítását független források nem erősítették meg. Jeszenszky Zsolt pedig egy egészen meglepő elmélettel magyarázta a bukást: szerinte Orbán Viktor egy évvel korábbi indiai útja negatív szellemi energiákat szabadított fel.

„Eddig ő mondta meg, hogy mi, hogy, merre, meddig, és amiket mondott, azok bejöttek. Kivéve ez a választás, ez nem jött be” – foglalta össze a helyzetet Nagy Feró.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kövér László a választási vereségről: Lehet, hogy a Sátán most csatát nyert, de Jézus Krisztusé a győzelem
A fideszes politikus Bayer Zsolt műsorában azt mondta, ő nem a választás elvesztése miatt siránkozik, hanem amiatt aggódik, hogy az unokái normális világban nőnek-e fel. Kövér szerint a Fideszben nemcsak a vezetőknek, hanem a közösség minden tagjának önvizsgálatot kell tartania a kudarc után.
DKA - szmo.hu
2026. április 20.



A Fidesz választási vereségét elemezte Kövér László házelnök Bayer Zsolt HírTV-n futó műsorában. A beszélgetés a számokkal indult: a műsorvezető szerint a Tisza Párt és a Fidesz közötti 800 ezres szavazatkülönbséget egy olyan tömeg adta, amely "protestszavazatot" adott le a kormánypárt ellen, és amely döntően első szavazókból, illetve olyanokból állt, akik korábban soha nem mentek el szavazni. Arra a kérdésre, hogy miért nem látták ezt a tömeget, Kövér László a közvélemény-kutatókat tette felelőssé, de hozzátette, ő személyesen tartott az online mozgósítás erejétől.

Úgy fogalmazott, volt benne egy aggodalom, miután a fiatalok körében „nehéz volt elkerülni azt a mérhetetlen elutasítást, felkorbácsolt gyűlöletet, aminek egyébként se oka, se erkölcsi alapja, utóbbi pláne.” Ugyanakkor szerinte akkor sem lett volna más az eredmény, ha időben észlelik a folyamatokat.

„Ne próbáljuk meg azzal nyugtatgatni magunkat, vagy azzal idegesíteni magunkat, pláne, hogy bezzeg ha ezt időben felfedeztük volna, akkor alapvetően gyökeresen más lett volna az eredmény”

– mondta.

A fiatalok "gyűlöletének" okát firtató kérdésre a leköszönő házelnök arról beszélt, hogy találkozott egyetemistákkal a kampányban, köztük tiszás melegítőt viselőkkel is, akiket értelmesnek tartott, de szerinte csak az ellenzéki sajtó és a közösségi média által sulykolt sztereotípiákat mondták vissza. Kövér szerint ezek a fiatalok abból a „kütyüből” tájékozódnak, amit a kezükbe nyomtak, és napi 6-12 órát nézik.

„Én először is nemhogy nem neheztelek erre a fiatal generációra, hanem egyenesen sajnálom és aggódom, aggódom értük, mert olyan manipulációnak vannak kitéve, amire még a legintelligensebbek immunrendszere sem lép működésbe” – jelentette ki.

Hozzátette, a fiatalok valójában nem tudják, miről döntöttek. A felelősséget a szülői és nagyszülői generáción is keresi. „Mit tettünk annak érdekében, hogy legalább a saját családunkban a mi nagykorúvá váló gyerekeink vagy unokáink azok nekünk jobban higgyenek, mint a közösségi média manipulációjának?” – tette fel a kérdést, kiemelve, hogy egy átlagos magyar szülő napi három percet beszél a gyerekével.

A házelnök arról is beszélt, hogy őt nem a választás elvesztése aggasztja.

„Én nem a választások elvesztésén sírok, egyáltalán nem sírok. A Jóisten mindig tudja, hogy mi miért történik. Én azon aggódom, hogy az unokáim egyáltalán normális világban nőnek-e fel, ahol az emberek még tudnak egymással eszmét cserélni a szónak a valóságos értelmében. Ez az igazi tragédia, nem az, hogy mi elvesztettünk egy választást”

– mondta.

Bayerrel ezután egyetértettek abban, hogy míg a mai fiatalok dédszüleinek, nagyszüleinek sokkal nehezebb időket kellett megélniük, például két világháborút, Trianont, vagy a Rákosi-rendszert, hozzájuk képest „mi vagyunk a legszerencsésebb generáció”.

„Hozzájuk képest nekik mi bajuk van? Kérdezem én. (...) Jönnek ők, mint negyedik generáció és azt üvöltik a Hősök teréről, hogy »mocskos diktatúra« és »mocskos Fidesz«. Ezt soha nem fogom megérteni”

– jelentette ki a műsorvezető.

Kövér szerint ezekkel a fiatalokkal a politika nyelvén és közvetítő eszközein keresztül nem lehet beszélni. Felidézte, hogy egy kecskeméti gyűlésen állítása szerint „sátánizmusra meg anarchizmusra hajló szubkultúra gyerekei” őrjöngtek a legordenárébb módon. A politikus állítása szerint nem indulatot érzett, hanem sajnálatot, mert látta rajtuk, hogy boldogtalanok. „Ezeket a gyerekeket nem szereti senki” – vonta le a következtetést, majd odáig vezette le a problémát, hogy a mai tinédzserek szülei a '90-es évek valóságshow-inak „teljesítmény nélküli senkiházijain” nőttek fel.

Szerinte a Fidesz a kultúra és az oktatás terén kudarcot vallott 16 év alatt, de nem a saját tehetségtelenségük, hanem a társadalmi háttér, például a pedagóguskar támogatásának hiánya miatt.

Bayer erre reagálva megemlítette Rudi Dutschke 1968-as, az intézmények elfoglalására vonatkozó stratégiát, amelynek lényege az volt, hogy el kell foglalni az oktatást, a médiát és a művészeti világot, mert ha valaki uralja ezeket a területeket, akkor az ifjúságot is megnyeri magának. Arra a kérdésére, hogy Magyarországon is győzött-e ez az elmélet, Kövér azt mondta:

„Azt, hogy győzött, azért vonjuk kétségbe, mert lehet, hogy a Sátán most csatát nyert, de Jézus Krisztusé a győzelem.”

Szerinte már a 20. században elindult a nyugati világban egy folyamat, amelynek célja egy nemzet mentális és szellemi megfosztása a saját értékeitől, hogy utána bármit meg lehessen tenni vele. Úgy véli, a magyar társadalom eddig a „fék” volt ebben a folyamatban.

Példaként hozta, hogy a választás előtt családok bomlottak fel politikai alapon.

„Fiatal szülők vagy fiatalok, szülők, akik külföldön dolgoznak, azzal álltak az ő szüleik elé, hogy ha nem a Tiszára szavaznak, akkor nem látják az unokájukat többet” – állította.

Szerinte ez a „sátáni folyamat” a családi szeretetközösségek felbomlasztásáig jutott.

A Fidesz megújulásának kérdésétől vonakodott, mondván, a kérdésfeltevés sem tetszik neki. Szerinte nemcsak a vezetőknek, hanem a közösség minden tagjának önvizsgálatot kell tartania. Kifejtette továbbá, hogy a fiataloknak nincs joguk a Fideszről alkotott véleményükhöz.

„Nincsen szabadsága ezt gondolni. Fizikailag természetesen van. De nem érdemeljük ezt, hogy ők egy lendülettel lesöpörjék az asztalról mindezt az erőfeszítést, amit a mi generációnk, a mi szüleink generációja, a mi nagyszüleink generációja (...) ezért az országért tett” – fogalmazott.

Az interjú végén Kövér László a Fidesz szavazóinak üzent. Szerinte a pártot korábban is megpróbálták már likvidálni, például 1992-94 között az SZDSZ, vagy 2006-ban Gyurcsány Ferenc. Mostani helyzetértékelése szerint ugyanez fog következni. „Ahhoz, hogy nekünk ne legyen esélyünk négy év múlva visszajönni azokkal szemben, akiknek a kormányzási képességéről azért egyelőre nem vagyunk meggyőződve, ahhoz a legbiztosabb út azon keresztül vezet, hogy bennünket meg kell próbálni minden jogállamot messze átlépő, figyelmen kívül hagyó lépéssel politikai értelemben likvidálni” – mondta.

Azt is hozzátette: „Hát győztünk, a posztkommunizmus korszaka véget ért, most következik a valódi, újra némi kis nyilas beütéssel. Erre kell felkészülni lelkileg, és nekünk politikailag.”

A megoldást a közösség egyben tartásában látja, a Gladiátor című filmből idézve: „bármi jöjjön ki azon a kapun, csak akkor maradhatunk életben, ha együtt maradunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Majka durván kiosztotta Kocsis Mátét és Rákay Philipet: „Ez a két díszfasz”
A zenész egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét Kocsis Máté és Rákay Philip nyilatkozatairól. Szerinte a korrupciós vádakért nem a sajtó, hanem a luxuséletet élő, közpénzekből gazdagodó kör a felelős.


Majka a Facebook-oldalán reagált Kocsis Máté és Rákay Philip nyilatkozataira. A bejegyzését azzal kezdi, hogy szerinte „Ez a két díszfasz még mindig nem érti, mi történt.” Majkának az a véleménye, hogy a korrupciós történeteket nem a sajtó, hanem a hatalmon lévők építették fel maguknak.

„A korrupciós történeteket ti magatok építettétek fel. Mégpedig azokon az embereken keresztül, akik a pofánkba nyomták azt az átlagembernek egyébként elképzelhetetlen luxust, amit a túlárazott állami megrendelésekből, meg a közpénzek helytelen felhasználásával, megsápolásával kerestek” – írja, majd hozzáteszi, hogy szerinte ők okozták a rendszer vesztét.

Egy barátját idézve azt állítja: „Minden lófasznak van vége!!” Úgy gondolja, nem kell csodálkozni, „ha a bicskanyitogató pofátlanságnak bicskanyitogatás a vége.” A poszt írója szerint a felelősöknek tudomásul kell venniük, hogy „annak a sok tönkretett életnek, a rengeteg szorongásban tartott embernek most lehetősége van számon kérni a felelősöket.”

Véleménye szerint az ellopott közpénzeknek vissza kell kerülniük azokhoz, akik befizették adóként. Rákay Philipnek címezve azt írja: „Ugye nem haragszol, ha az én Magyarországomban azt a rengeteg manit, amit az ország szépülésére adtam, nem egy 6 milliárdos, szétsikkasztott, förtelmes film formájában akarom viszontlátni?” Azzal folytatja, hogy míg Rákaynak a pénz jól jött a Royal Automobile Club-tagságra, ő „jobban akartam egy bicikliutat Fót meg Újpest közt.”

„És amúgy is, nézd a jó oldalát! Megjelenhetsz majd a tárgyalásokon azokban a szép öltönyeidben, amiket a Guy Ritchie-filmekben látunk azokon a szereplőkön, akik a film végére vagy eldobják a kanalat, vagy a börtönben végzik” – fogalmazott.

Majka szerint Rákay tehetsége abban rejlik, hogy „A Viva TV képernyője után felismerted, hogy nagyobb üzlet a politikában segget nyalni, mint a tévében műsorvezetőként bohóckodni.” Ezzel szemben ő, mint írja, inkább maradna az utóbbinál. A bejegyzésben Unger Annát is idézi: “Az elszámoltatás nem bosszú, a felelősségre vonás nem megtorlás.” Majka szerint ők csupán élnek azzal a jogukkal, hogy megkeressék a felelősöket. Arra is utal, hogy ha minden rosszra fordulna az érintettek számára, akkor is van kiút.

„A pénzetek megvan hozzá. És kiadatás sincs egy csomó olyan országgal, akikkel jóban vagytok, meg amúgy is, amennyi lakást vettek Matolcsyék Dubajban, kényelmesen elfértek mind.” A posztot azzal a gondolattal zárja, hogy a politikai szövetségesek változékonyak, de ha minden kötél szakad, „elég csak Patakynak szólni, és…Irány a Mars!!!!”


Link másolása
KÖVESS MINKET: