SZEMPONT
A Rovatból

„Már unom ezt a kísérletezgetést velünk” – diákokkal beszélgettünk az áprilisi iskolanyitásról

A lapunknak nyilatkozó középiskolások azt mondják, nem szívesen mennek vissza az iskolába, mert nem tartják biztonságosnak. Az érettségizők pedig attól is tartanak, hogy pont a vizsgákra betegednek meg és kerülnek karanténba.

Link másolása

A jelenlegi szabályok szerint április 19-én ismét kinyithatnak az iskolák. A kormány azt tervezi, hogy a pedagógusok erre az időre megkapják az első koronavírus elleni védőoltást. Orbán Viktor szerda este a közmédiának adott exkluzív interjújában azt mondta: szerinte az első oltással már lehet vállalni az oktatást.

Több középiskolás, főként érettségi előtt álló diák ugyanakkor azt mondta a Szeretlek Magyarországnak, hogy ők nem szívesen mennének vissza az iskolába. Részben azért, mert nem tartják biztonságosnak. Az érettségizők ráadásul két héttel a vizsgák előtt ülnének vissza az iskolapadba, így attól is tartanak, mi lesz, ha esetleg ebben az időszakban kapják el a fertőzést, és pont a vizsgák idejére kerülnek karanténba.

Noel is érettségi előtt áll. Ő azt mondja, korábban úgy gondolta, hogy a jelenléti oktatás hiánya jelentős nehézségeket okoz a felkészülésben, most viszont inkább mégsem ülne vissza az iskolapadba.

"Ennek oka, amitől szerintem nagyon sokan tartanak velem együtt, hogy esetleg pont az érettségire kerülünk karanténba.

Márpedig erre van esély, és megmondom őszintén, fogalmam sincs róla, hogy létezik-e forgatókönyv erre az esetre.

Másfelől, én már unom ezt a kísérletezgetést velünk, hogy egyszer megyünk iskolába, akkor mégsem, de végül akkor már menjünk be mégis. Szerintem 2 héttel a vizsgák előtt nem lehet megváltani a világot.

Illetve nekem, és biztosan másoknak is, sikerült már kialakítani egy rendszert, amit követve készülünk és most ezt megint borulna.

Ettől függetlenül természetesen nagyon boldog lennék, ha újra együtt lehetnék az osztálytársaimmal, barátaimmal, mint mikor minden rendben volt, de a számok alapján tisztán látszik, hogy ez nincs így, és én inkább beáldoznám ezt arra, hogy biztosan ott tudjak lenni az érettségin, ami sokunk jövőjét befolyásolja".

Bár Roland még nem az érettségire készül, 17 éves és a nyelvi előkészítő miatt 10. osztályos gimis, de ő sem tartja jó ötletnek, hogy visszamenjenek az iskolába.

"Szerintem azért nem lenne célszerű visszamenni az iskolába, mert a tanév elején is láttuk, hogy nem szerencsés jelenléti oktatásban tanulni, amikor ilyen rossz a járványhelyzet. Attól, hogy a tanárok be vannak oltva, a diákok ugyanúgy egy légtérben vannak.

Jelenleg is több olyan esetről tudok az osztályomon belül, hogy az egész család karanténban van, mivel elkapták a vírust.

Szerintem ahhoz, hogy biztonságosan lehessen jelenléti oktatást folytatni, olyan védelmi intézkedéseket kellene bevezetni, (pl. minden padban csak egy diák ülhet), ami igaz, hogy segítené a vírus terjedésének megakadályozását, de sokkal több problémát okozna, mint az online oktatás".

Flóra végzős gimnazista. Ő is azt mondja, hogy teljesen felesleges a fennmaradó két hétre visszamenni az iskolába,

"Véleményem szerint teljesen felesleges az, hogy visszarendelnek minket az iskolába 2 héttel az érettségi előtt. Másfél évig online oktatásban voltunk, melynek amúgy sincs nagy haszna, hiszen a legtöbben nem tudják rávenni és motiválni magukat a tanulásra. A határidők betartása lehetetlen, főleg, ha az online oktatás 3-4 felületen folyik egyszerre és azt is fejben kell tartani, hogy melyik óra hol van tartva és a tanár hol küldi az anyagot, mert sokszor még ez sem egyezik. Például van aki Discordon tart órát, de Krétában közli a feladatokat, van aki Meeten, és a Facebookon ugyan úgy kiírja a feladatokat a harmadik meg a Moodle felületet használja.

Az elmúlt másfél évben körülbelül semmilyen anyagot nem tudtam elsajátítani, az előbb említett okok miatt. Matekból is le vagyok maradva. Ezt nem lehet 2 hét alatt behozni. Vannak tanárok akik abban a 2 hétben nem tekintettel lesznek ránk, hanem megíratnak mindenből 2-3 dolgozatot, hogy le tudjanak zárni.

Az a két hét úgy gondolom inkább árt, mint segít, hiszen időt vesznek el az utolsó nagy készülési időnkből, a már így is kétségek között lévő érettségi vizsgára".

Anna is nagyon aggódik a közelgő érettségi miatt, azt mondja, már eleve nehéz időszakon vannak túl az online oktatás miatt.

"Természetesen az, hogy nem szabad az iskolában tanulnunk, nem újdonság, hiszen immár 1 éve online tanulunk - illetve vannak, akik tudtak szeptemberben és októberben iskolába járni, de ez nem igaz minden középiskolásra.

Az online készülésnek megvannak a maga nehézségei, és röviden szólva nem, nem lehet így érettségire felkészülni - azonban még mindig jobb, mint az, hogy a saját és a családunk egészsége vesszen kárba ezért. Nem értem az összefüggést aközött, hogy szinte minden nap rekordot dönt hazánkban a vírusban elhunytak száma, ám ennek ellenére mégis úgy néz ki, visszarántanak minket 2 hétre az iskolába.

Véleményem szerint ez az idő meglehetősen csekély, és sok újdonságot nem tanulhatunk.

Maximum matematika-maratont lehetne tartani és hallásutáni feladatokat megoldani idegennyelvekből, mert otthon rendesen hallunk mindent, ám a tanterem visszhangzik és a magnó is rosszabb minőségben játssza le a hanganyagot.

Azonban a többi tantárgyból nincs értelme, hogy élőben gyakoroljuk ennyi időre. Ebben a két hétben már nem tudunk változtatni ezeken.

Ha a nem érettségi tárgyakat is tervezik megtartatni, akkor előre látom, mindannyian fogni fogjuk a fejünket, hiszen ez csupán az egyénenként fontos tárgyakra fordított készülésből elvett idő".

Anna azt is hozzáteszi, abban reménykedik, hogy az érettségi feladatok összeállításánál figyelembe veszik majd a helyzetüket.

"Remélem, a helyzethez mérten készülnek majd el az érettségi feladatok, ha lesz egyáltalán valaki, aki belegondol a végzősök helyzetébe. Csak mert tényleg nehéz így tanulni, hogy az órák felét nem is hallom, mert vagy nagyon halk a Discord, vagy elmegy a net a túlterheltség miatt, ami eleve nem a legjobb minőségű. Remélem, ha valaha is vége lesz a járványnak, akkor sem állnak majd át teljesen az online oktatásra, ugyanis hiába fejlődik a technológia, mindig lesz, amit csak a klasszikus formában, élőben lehet megtanítani".

A végzős lányban rengeteg kérdés kavarog az érettségi kapujában állva, egy ilyen időszak után.

"Lesz érettségim? Ugye görbülni fog az a matek? Elérem a ponthatárt? Lesz hova felvegyenek? Remélem, nem betegszem le az utolsó két hétben...Készüljek az érettségire a bizonyos két hétben vagy maradjak otthon a családom és a magam egészsége védelmében? Mehetek vajon egyetemre, vagy azt is otthonról végzem el?

És ha nem én, ki tanítja meg a kistesómat erre-arra? Tanulás mellett mikor jutna erőm sportra? Jé, már a lépcsőházban is nehezebben megyek fel! Már egy éve nem láttam a barátaimat, túlélem vajon nélkülük?" - zárja Anna.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: