EGÉSZSÉG
A Rovatból

Nem szeretünk szűrővizsgálatra járni, de a magas koleszterinszint nem viccel

Néma betegségnek is hívják a magas koleszterinszintet, mégis komoly szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. De hogyan állnak a magyarok a szűrővizsgálatokhoz, és mit mond erről a szakértő? Cikkünkben kiderül.


Mi is az a koleszterin?

A magas koleszterinszint közismerten a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora. A koleszterin egy zsírszerű anyag, ami nagyon fontos a sejtek és hormonok működéséhez, de ha a vérben túl sok van belőle, plakk formájában lerakódik az erek falán. Ez az érfalak szűküléséhez és merevvé válásához vezethet, ami akadályozza a megfelelő véráramlást, és növeli a szívinfarktus, a stroke és más érrendszeri betegségek kockázatát.

A magas koleszterinszintet gyakran „néma betegségnek” is nevezik, mivel önmagában nem okoz tüneteket, így sokan nincsenek tudatában annak, hogy ebben szenvednek. Kezelés nélkül azonban hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, ezért fontos a rendszeres szűrővizsgálat és szükség esetén a megfelelő életmódbeli és orvosi kezelés.

Sokféle indok miatt nem járunk szűrővizsgálatra

Egy friss kutatás1 szerint a 40 év feletti magyarok csupán negyede jár rendszeresen szűrővizsgálatokra, míg 26%-uk csak bizonyos vizsgálatokat végeztet el. További 25% csak akkor fordul orvoshoz, ha már problémát tapasztal, és 18% kizárólag háziorvosi vagy munkahelyi vizsgálatokra megy el.

A nők valamivel aktívabban vesznek részt szűréseken, mint a férfiak

és a rendszeres vizsgálatok aránya is magasabb a 60 év felettiek körében, mint a 40-59 éveseknél.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a 40 év feletti magyarok közül sokan azért kerülik el a szűrővizsgálatokat, mert nehézségbe ütköznek az időpontfoglaláskor (55%), illetve mert a magánvizsgálatok túl drágák számukra (38%). Sokan azért nem járnak szűrésre, mert nem szeretnek orvoshoz menni (33%), vagy nincsenek tisztában a szükséges vizsgálatok gyakoriságával. A férfiak különösen érintettek: 21%-uk bizonytalan a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban, míg 43%-uk túl költségesnek tartja a magánellátást.

„A szűrővizsgálatok elsődleges célja a betegség megelőzése és a korai felismerés, ezért akkor is javasolt rendszeresen szűrővizsgálatra járni, ha nincsenek panaszaink.

Különösen igaz ez a szív- és érrendszeri vizsgálatokra, hiszen a magas koleszterinszint, az érelmeszesedés nem okoz tüneteket, egészen addig, amíg be nem következik egy súlyosabb kardiovaszkuláris esemény, például egy stroke vagy szívinfarktus.

A korai felismerés lehetőséget ad az életmódváltásra és a szükséges orvosi beavatkozásokra, amelyek jelentősen csökkenthetik a későbbi és gyakran súlyos szövődmények kockázatát." - emeli ki Dr. Pálinkás László, a Novartis Magyarország orvosigazgatója.

Miért veszélyes a magas koleszterinszint?

Ha a „rossz” koleszterinből túl sok kering a véráramban, akkor az lerakódik az erek falára és plakkokat képez. Az először kásaszerű anyagot tartalmazó, később a kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok beszűkítik az ereket és gátolják a vér szabad áramlását az idő előrehaladtával pedig még tovább növekednek. Ezt az állapotot nevezzük érelmeszesedésnek vagy más néven ateroszklerózisnak. A plakkok meg is repedhetnek és vérrögöt képezve szívinfarktushoz vagy strokehoz vezethetnek.

A koleszterin testünk nélkülözhetelen alkotóeleme, azonban az úgynevezett LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) és a HDL (nagy sűrűségű lipoprotein) koleszterin eltérő szerepet játszanak a szervezetben.

Az LDL-koleszterin, amelyet gyakran „rossz” koleszterinnek neveznek, hajlamos lerakódni az érfalakban, ezzel növelve az érszűkület és a plakk-képződés kockázatát.

Ez a folyamat hosszú távon hozzájárulhat a szívinfarktus és a stroke kialakulásához. Ezzel szemben a HDL-koleszterin, vagy „jó” koleszterin segít eltávolítani a felesleges koleszterint az érfalakról, és visszajuttatja azt a májba, ahol lebomlik.

A HDL és LDL koleszterin mellett meg kell említeni a lipoprotein(a) (Lp(a)) szerepét is. Az emelkedett Lp(a) értékkel rendelkezőknél kétszer nagyobb az érelmeszesedés okozta szív- és érrendszeri események (például szívinfarktus és stroke) kockázata, mint a normál értékkel rendelkező embereknél2 .

Az LDL koleszterinnel ellentétben, amit az étrend és az életmód befolyásolhat, a vérben lévő Lp(a) mennyisége örökletes, kevésbé függ a diétától vagy életmódbeli szokásoktól3. Ez azt jelenti, hogy még azok is magas Lp(a) szinttel rendelkezhetnek, akiknek egyébként alacsony az LDL koleszterin-szintjük és egészségesen élnek.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek sajnálatos módon vezető haláloknak számítanak: a halálozások mintegy 50%-áért felelősek4, amely arány az egyik legmagasabb Európában.

A magas koleszterinszint kiemelt rizikófaktor ezeknél a betegségeknél, így az értékei figyelemmel kísérése és szabályozása elengedhetetlen a megelőzés szempontjából.

Érdemes komolyan venni a megelőzést!

Aggodalomra semmi ok: a szűrővizsgálatok gyorsak, egyszerűek és ráadásul életmentők lehetnek. A koleszterinszint szűrése például mindössze egy vérvételt igényel, ami gyors és alacsony kockázatú eljárás. Az orvos könnyen ellenőrizheti a vérzsír-szinteket, így korán felismerhetők az esetleges eltérések. Mivel a magas koleszterinszint gyakran tünetmentes, csak ilyen vizsgálattal derülhet ki, ha probléma áll fenn.

Az időben felismert eltérések egyszerű életmódbeli változtatásokkal vagy szükség esetén gyógyszerekkel jól kezelhetők

ezáltal pedig jelentősen csökken annak a kockázata, hogy szív- és érrendszeri betegségek alakuljanak ki.

Egészséges életmóddal az alacsony koleszterinszintért

A magas koleszterinszint ellen többféleképpen is tehetünk, elsősorban életmódbeli változtatásokkal. Az egészséges étrend alapvető: érdemes több rostot, zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztani, miközben csökkentjük a telített és transzzsírok, valamint a vörös hús fogyasztását. Az aktív testmozgás – például napi 30 perc séta vagy könnyű edzés – szintén segíti a jó HDL-koleszterin szintjének emelését, amely hozzájárul a káros LDL-koleszterin eltávolításához. A dohányzásról való leszokás szintén fontos lépés, mivel ez is csökkenti a HDL-koleszterinszintet és rontja az erek állapotát, ahogyan az ideális testsúly fenntartása is fontos.

„Természetesen a megelőzés érdekében a rendszeres orvosi ellenőrzés is kulcsfontosságú, hiszen így időben felismerhető a magas koleszterinszint és a lehetséges következmények is elkerülhetők"

A cikkben található tartalmak kizárólag általános jellegű információk, nem tekinthetők terápiás javaslatnak. Kérjük, hogy kérdés esetén fordulj háziorvosodhoz vagy kezelőorvosodhoz.

Ha érdekesnek találtad a tartalmat, akkor tedd próbára tudásodat ebben a kvízünkben!

1 A felmérés a Novartis megbízásából, a Pulzus© Kutatási Rendszer segítségével készült. Az adatfelvétel ideje: 2023.11.16-11.22. A kutatási minta összetétele: A kutatás 700 fős mintája a 40 év feletti magyar

alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint.

2Tsimikas S et al. J Am Coll Cardiol. 2018;71:177–192.

3https://www.heart.org/en/health-topics/cholesterol/genetic-conditions/lipoprotein-a-risks

4KSH 22.1.1.9. Halálozások száma és aránya, csecsemőhalandóság, születéskor várható élettartam, halálozás főbb okok szerint (ksh.hu)

A cikk a Novartis Hungária Kft. támogatásával készült.

FUSE engedélyszám: FA-11313526• Lezárás dátuma: 2024.11.19.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
„A legtöbb fájdalom miatt nem kell aggódni” – mondja az orvos, majd felsorolja azt az ötöt, ami miatt azonnal mentőt kell hívni
A mindennapi nyavalyák többnyire ártalmatlanok, de létezik öt kivétel, ami azonnali cselekvést igényel. Ezek a piros zászlók, amelyeket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.


Mindenkinek fáj valamije, szinte állandóan. A hátad, a fejed, a mellkasod – mert rosszul aludtál, sokat ittál, vagy csak úgy. A legtöbbször tényleg nem jelent semmit, és az ember nyomja is tovább, mintha mi sem történt volna.

De néha a tested nem csak nyafog, hanem vészjelzést ad le, és ha ezt ignorálod, abból komoly baj lehet.

Egy londoni háziorvos, Dr. Ellie Cannon most összeszedte azt az öt fájdalomtípust, amit soha, semmilyen körülmények között nem szabad félvállról venni. Ahogy ő fogalmaz: „A legtöbb fájdalom miatt nem kell aggódni. A legtöbbet még csak kezelni sem kell. De ritka esetekben valami komoly dolog áll a háttérben, ezért mindig jó, ha az ember képben van, mire kell figyelni.”

Kezdjük a klasszikussal, a mellkasi fájdalommal.

Persze, lehet csak egy kiadós gyomorégés, de ha a fájdalom hirtelen jön, tartós, és több mint 15 percig nem múlik, ráadásul kisugárzik az állkapcsodba vagy a bal karodba, akkor az már nagyon nem a csípős vacsora. Ez a szívinfarktus nagyjelenete lehet. De nem ez az egyetlen életveszélyes forgatókönyv.

Ha a fájdalom éles, és minden lélegzetvétellel vagy köhögéssel rosszabb lesz, az akár tüdőembóliára is utalhat,

ahol egy vérrög elzárja a tüdő vérellátását. Ezt nehézlégzés vagy véres köpet is kísérheti. „Emberek ezrei esnek át szívinfarktuson minden évben, és eleinte észre sem veszik” – mondja Dr. Cannon, hozzátéve, hogy az „embóliák ritkábbak, de azonnal kezelni kell őket.”

A hasi fájdalom is egy trükkös pálya.

Ha a fájdalom a jobb felhasban jelentkezik, és a válladba sugárzik, az az epehólyagod gyulladása lehet, ami kezeletlenül súlyos fertőzésbe csaphat át.

A hullámokban érkező görcsös fájdalom, amit hányás vagy súlyos székrekedés kísér, bélelzáródást jelezhet, amit gyakran csak sürgős műtéttel lehet megoldani.

A nőknek különösen figyelniük kell: az erős, alhasi fájdalom méhen kívüli terhesség jele lehet, ami belső vérzést okozhat. Férfiaknál ugyanez a hirtelen fájdalom a herecsavarodás tünete is lehet, ami, ha nem műtik meg azonnal, a here elhalásához vezet. Dr. Cannon szerint van egy egyszerű ökölszabály: „Ha a hasi fájdalmat valami komoly dolog okozza, a gyötrelem valószínűleg elviselhetetlen lesz. Ha csak enyhén idegesítő, akkor valószínűleg semmi komoly.”

A hátfájás szinte népbetegség,

de van, amikor többről van szó, mint egy rossz mozdulatról. Ha a hátfájás a nemi szervek körüli zsibbadással, frissen kialakult vizelet- vagy székletürítési problémákkal, vagy mindkét láb fájdalmával jár együtt, az a cauda equina szindróma nevű, azonnali beavatkozást igénylő állapot lehet. Itt a gerincoszlop alsó részén lévő idegkötegek nyomás alá kerülnek, és műtét nélkül maradandó bénulás lehet a vége.

Egy másik vészjel a hirtelen, „szakító” érzés a hátban vagy a lapockák között, ami aorta disszekcióra, a szív fő verőerének szakadására utalhat.

„Minden héten látok hátfájós pácienseket a rendelőmben” – mondja a doktornő. „Szinte minden eset ártalmatlan. De időről időre van egy, amely azonnali figyelmet igényel.”

A fejfájás is mindennapos,

de a hirtelen kezdődő, elviselhetetlenül erős fájdalom agyvérzés jele lehet. „Ez a fejfájás olyasmi, amit soha nem szabad figyelmen kívül hagyni” – figyelmeztet Dr. Cannon.

Ha a fejfájást arcgyengeség, karzsibbadás vagy beszédzavar kíséri, az valószínűleg stroke, és azonnali mentőt kell hívni.

Ha pedig hányás, láz és fényérzékenység is társul hozzá, az agyhártyagyulladásra utalhat. „Ha fejfájást tapasztalsz, nézz a tükörbe, hogy észrevedd a stroke jeleit” – tanácsolja.

Végül a vádli.

A leggyakrabban csak egy meghúzódott izomról van szó, de ha a fájdalmas vádli duzzadt és meleg is, az mélyvénás trombózisra utalhat. Ez egy vérrög a lábban, ami életveszélyes, mert eljuthat a tüdőbe. A kockázatot növeli a tartós inaktivitás, egy friss műtét vagy a rák.

„A mélyvénás trombózis egyike azoknak a halálos állapotoknak, amelyeknek a jeleit sokan nem ismerik”

– mondja Dr. Cannon. „A vádli fizikai elváltozásai valami nagyon komoly dolog jelei lehetnek.”

Via MailOnline


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Döbbenetes felfedezés: szén-dioxiddal mossák át a Parkinson-kórosok agyát - és működhet
Parkinson-kórral élő időseket vettek rá egy bizarrnak tűnő kísérletre egy amerikai laborban. Az eredmények még a kutatókat is meglepték, a mérgező anyagok ugyanis a vérükben jelentek meg.


Szenzációs áttörést értek el amerikai kutatók: egy egyszerű, irányított légzési technikával képesek lehetnek kitisztítani a mérgező salakanyagokat a Parkinson-kóros betegek agyából. Az új-mexikói egyetem és a The Mind Research Network neurotudósai által vezetett vizsgálatban bebizonyosodott, hogy

a vér szén-dioxid-szintjének rövid ideig tartó, ritmikus emelésével felpörgethető az agy természetes „szennyvízrendszere”

– írta a ScienceAlert. A módszerrel laboratóriumi körülmények között mérhetően több salakanyag távozott a véráramba, ami új reményt adhat a neurodegeneratív betegségek, köztük a Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.

Az agy hulladékeltávolító, úgynevezett glimfatikus rendszere normál esetben

mély alvás közben a legaktívabb, amikor az agy-gerincvelői folyadék hullámai szó szerint átmossák az agyszövetet.

Mivel a Parkinson-kóros betegek gyakran küzdenek alvászavarokkal, ez a tisztulási folyamat sérülhet, ami a káros fehérjék felhalmozódásához vezet. A kutatók rájöttek, hogy a szén-dioxid-szint ingadozása az erek tágulását és összehúzódását okozza, ami egyfajta pumpaként működve segítheti a folyadék áramlását.

Az egyik kísérletben 63 idősebb felnőtt vett részt, akik közül harmincan Parkinson-kórral éltek. Miközben MRI-vizsgálatot végeztek rajtuk, körülbelül 35 másodperces ciklusokban szén-dioxiddal dúsított levegőt lélegeztek be, amit normál levegővel teli szakaszok követtek.

Az eredmények mind az egészséges, mind a beteg csoportban az agy-gerincvelői folyadék áramlásának megváltozását mutatták.

Egy másik, tízfős vizsgálatban a résztvevők három, egyenként tízperces kezelésen estek át. Az ezt követően, 45, 90 és 150 perc múlva levett vérmintákban kimutathatóan megnőtt az agyból származó salakanyagok koncentrációja. Egyiküknél, akinél az Alzheimer-kór egyik biomarkerét is azonosították, a kezelés után a vérben lévő

mérgező amiloid-béta fehérjék szintje kimagaslóan megemelkedett, ami a hatékony kiürülésre utal.

„Azt kerestük, hogyan tudnánk ezt a folyamatot felerősíteni” – mondta Sephira Ryman, a kutatásban részt vevő neuropszichológus. „Ekkor jöttünk rá, hogy éber állapotban is elő tudjuk idézni a mély alváshoz kötött glimfatikus tisztulási folyamatot, méghozzá szakaszos szén-dioxid-adagolással.” A tanulmány szerzői szerint „a szakaszos hiperkapnia képes lehet eltávolítani az Alzheimer-kórban szerepet játszó peptideket és fehérjéket, ami kiemeli a benne rejlő lehetőséget, mint az Alzheimer-páciensek betegséglefolyását módosító terápiát.”

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy

egyelőre nem tudni, a hatás tartós-e, és érdemben befolyásolja-e a betegségek lefolyását.

Az is kérdéses még, hogy a felhalmozódó toxikus fehérjék a betegségek kiváltó okai vagy csupán azok melléktermékei. A csapat most azt vizsgálja, hogy a hasi légzésre fókuszáló gyakorlatok, mint a jóga, a tajcsi vagy a csikung, képesek-e hasonlóan kedvező hatást elérni.

A kutatás bizonyította, hogy laboratóriumi körülmények között már megmozgatható az agyi „csatornarendszer”.

Ha a hatás tartósnak és biztonságosnak bizonyul, új fejezet nyílhat a neurodegeneratív betegségek kezelésében, de ehhez még további vizsgálatokra van szükség.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Azt hitted, már túl vagy a Covidon? A testedben maradt zombi-darabkák most vadásznak az immunsejtjeidre
Milliók szenvednek a hosszú COVID kínzó tüneteitől, és egy friss kutatás hátborzongató magyarázatot talált a jelenségre.


Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek

új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől

- írta a LADbible.

A kutatók rájöttek, hogy a vírus tüskefehérjéjének lebomlása után visszamaradó darabkák képesek megtámadni és elnyomni bizonyos immunsejteket. Gerard Wong, a Kaliforniai Egyetem biomérnöke szerint a folyamat nem véletlenszerű. „Ezek a töredékek a sejtek membránjának egy meghatározott görbületét célozzák. Azok a sejtek, amelyek tüskések, csillag alakúak, vagy sok csáppal rendelkeznek, elsődlegesen nyomás alá kerülnek” – magyarázta a szakember.

Ez a mechanizmus folyamatos gyulladást és az immunrendszer kimerülését okozhatja,

ami megmagyarázza, miért lehetnek az immunszupprimált emberek még egészségesen is fogékonyabbak a maradványok támadására.

A tanulmány az Omikron variáns egyik rejtélyére is fényt derített. Bár ez a változat rendkívül fertőző volt, általában enyhébb lefolyású betegséget okozott. Yue Zhang, a kínai Westlake Egyetem biomérnöke szerint az Omikron sok rejtélyes viselkedést mutatott.

„Senki sem tudta igazán megmagyarázni, miért szaporodott olyan gyorsan, mint az eredeti törzs, de általában miért nem okozott olyan súlyos fertőzéseket”

– mondta. A kutatás most választ adott erre. „Azt találtuk, hogy az Omikron tüske darabjai sokkal kevésbé voltak képesek elpusztítani ezeket a fontos immunsejteket – ami arra utal, hogy a páciens immunrendszere nem merül ki annyira.”

A felfedezés megerősíti a megelőzés fontosságát, mivel a kevesebb fertőzés egyben kevesebb hosszú COVID esetet is jelent. Ravi Jhaveri, a chicagói Lurie Gyermekkórház gyermekgyógyásza szerint ez az egyik legerősebb érv a védőoltások mellett.

„Az egyik legerősebb érv, amit a betegeknek, családoknak és orvosoknak adok az oltással kapcsolatban: a több vakcina kevesebb fertőzéshez vezet, ami pedig kevesebb hosszú COVID-ot eredményez”

– hangsúlyozta az orvos. A kutatók hozzáteszik, a mostani laboratóriumi eredmények egy lehetséges mechanizmust vázolnak fel, és további vizsgálatok szükségesek annak teljes megértéséhez, hogy a vírusmaradványok pontosan hogyan járulnak hozzá a hosszú COVID tüneteihez a betegekben.

Via LADbible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Magas vérnyomással sem tilos a kávét, de ezt hibát soha ne kövesd el
A kávéfogyasztás utáni fél órában a szisztolés vérnyomás 5-10 Hgmm-rel is megemelkedhet. Ha a napi adagot egyszerre visszük be, a hatás veszélyesen magasra kumulálódhat.


Sokáig tartotta magát a nézet, hogy a magas vérnyomással élőknek kerülniük kell a kávét.

De a mai irányelvek szerint a legtöbb hipertóniásnak nem kell száműznie a koffeines italt.

A hangsúly a mértéken és a megfelelő időzítésen van.

Erre az érdekes és sokak számára lényeges témára hívja fel a figyelmet a Webbeteg cikke.

A korábbi tiltás alapja az volt, hogy a koffein növeli a pulzusszámot és fokozza az erek összehúzódását, ezzel együtt az érfalakra nehezedő nyomást is.

Mára azonban kiderült, hogy

mindebből nem következik, hogy a kávé magasvérnyomás-betegséget okozna, vagy hogy a hipertóniások számára tiltott lenne a fogyasztása.

A magas várnyomásra rosszabb hatással van az alkohol, mint arról a Sassy.hu korábban beszámolt.

Mindenesetre a kávéval kapcsolatos új információkat támasztja alá egy nagyszabású kutatás is, amelyet 2014-ben publikáltak az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban. A vizsgálatban 172 567 önkéntes adatait elemezték 33 éven keresztül.

Az eredmények szerint a hipertónia kialakulásában nem volt jelentős különbség a rendszeres kávéfogyasztók és a kávét egyáltalán nem fogyasztók között.

Sőt, a legtöbbet kávézóknál némileg még kedvezőbbek is voltak az arányok.

A kávézást követően a szisztolés vérnyomás valóban megemelkedhet, akár 5-10 higanymilliméterrel is. A hatás a fogyasztás után nagyjából fél órával jelentkezik, és 2-4 órán át tart.

Egy adag koffein körülbelül 3 órán át befolyásolja a vérnyomást, ezért ajánlott a napi mennyiséget kisebb adagokra bontva, egy-egy csésze közt hosszabb szünetet tartva elfogyasztani.

Ha valaki

egyszerre vagy rövid időn belül iszik meg több kávét, a vérnyomásnövelő hatás már veszélyesen magas lehet.

A hipertóniások többségének napi legfeljebb 1-2 csésze kávé rendszeres fogyasztása még teljesen biztonságos, és a legtöbb vérnyomáscsökkentő gyógyszer mellett sem tiltott.

Az American Heart Association azt javasolja, hogy a vérnyomásmérés előtt legalább 30 percig kerüljük a koffeint, a dohányzást és a testmozgást, mert ezek átmenetileg megemelhetik az értékeket. Aki pedig kíváncsi a saját érzékenységére, megmérheti a vérnyomását egy csésze kávé előtt, majd 30–120 perccel utána; egy 5–10 higanymilliméteres emelkedés már érzékenységre utalhat. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal a legtöbb felnőtt számára napi 400 milligramm koffeint tekint általában biztonságosnak, de fontos figyelembe venni, hogy a koffeintartalom italonként és márkánként is jelentősen eltérhet.

Forrás: Webbeteg


Link másolása
KÖVESS MINKET: