Klímapara – hogyan éljük túl, hogy lehet, hogy nem éljük túl?
Gyerekhősök
A résztvevőkben közös, hogy mind már egészen fiatalkoruktól kezdve szívügyüknek tekintik a természetvédelmet. Kőváry ornitológus szeretett volna lenni, Nagy Réka nagypapája intő szavainak köszönheti az odafigyelő attitűdöt, Döbrösi ökosuliba járt, és nagyon sok időt töltöttek a természetben, Hartmann és Sipos pedig biológiát hallgatott az egyetemen.
Greta Thunberg 2018-as feltűnéséig a világ nem igazán hallgatott a gyerekekre és tinédzserekre. Pedig, ahogy Kőváry elmondja, a gyerekek kapcsolata a természettel eredendő, ettől csak felnőttként távolodunk el, ezt a tudattalanunk mélyébe szorítva. Az így létrejött ökotudattalan létünk alapja, és ezt fenyegeti most veszély. A változáshoz vissza kell térnünk a gyermeki nyitottságunkhoz.
Greta Thunberg pedig az a „rendszeren kívüli elem”, aki az egész szisztémát változtathatja meg azzal, hogy hallatta a hangját. Azok a szociális gátak, amik bennünk a cselekvést korlátozzák, őt nem kötik Asperger-szindrómája miatt, hanem szupererőként motiválják.
Emberek vagy a többi faj?
A homo sapiens érték, nem kell környezetvédelemből elpusztítani. A tudásunkat kéne a túlélés szolgálatára fordítanunk – mondja Sipos Katalin.
Döbrösi Laura szerint nem a kihalás a legnagyobb probléma, mert sajnos naponta pusztulnak ki fajok. A baj azzal a mértékű szenvedéssel van, amit az egyének és példányok nap mint nap átélnek. A szenvedés mértékének a csökkentése lenne a cél.
Mit tehetünk?
Nagy Réka például több előadást tart vidéken is, hogy ne csak fővárosiakhoz jusson el az üzenete. Újságíróként azt is fontosnak tartja, hogy ne csak szenzációhajhász szalagcímekben gondolkodjunk, szolgáljunk tanácsokkal és alternatívákkal is az olvasók számára. Ezzel nem csak segítünk az embereknek változtatni, de a visszatérési arány növelésével még nagyobb olvasottságot is generálhatunk.
Döbrösi Laura a gyanútlan Aranyélet nézőket Instagramfiókján keresztül formálja környezetvédővé, de úgy érzi, még így sem tesz eleget. Az ő tippje az, hogy járjunk minél többet a természetbe, szeressük meg, és jöjjünk rá, hogy nem hagyhatjuk elpusztulni. (Nagyon makacs eseteknél az egyén tűző napra való száműzését, majd erdőben hűsöltetést javasol, így hívva fel a figyelmet a jóleső kontrasztra.)
Sipos Katalin tanácsa, hogy apró, azonnali örömöt hozó változásokkal kezdjünk. Keressünk megfelelő forrásokat, blogokat, könyveket. Majd hassunk másokra is, mert az hatalmas sikerélményt okoz. Szerinte a szorongás hajtóerőként kell felhasználnunk.
Kőváry Zoltán és Nagy Réka egybehangzó véleménye szerint az állatok örökbefogadása is nagy hajtóerő a változás elindításában. Más élőlények, akik iránt felelősséggel tartozunk, akiknek ugyanúgy szükségük van a természetre, mint nekünk.