„Kisírjuk magunkat, aztán kezdjük a következő menetet” – magyar nővérek a koronaosztályon
A koronavírus-járvány idején elsősorban az egészségügyi dolgozók vannak frontvonalban, nap mint nap harcolnak a betegséggel, küzdenek a betegek életéért.
Több beszámoló is született már arról, mekkora a nyomás az orvosokon, milyen felelősségteljes a munkájuk.
Most egy magyarországi ápoló mondta el, mivel jár a munkája és hogyan érzi magát.
"Háromóránként váltjuk egymást. Ma nappalos vagyok. Bejöttem reggel 7-re, 10-kor váltanak le, aztán én egykor megyek be és négykor jövök ki. 12 órázunk hetente 4-5 napot. Havi 168 óra a kötelező, én 230-at megyek. Félő, hogy egyre többet fogunk, attól függ, ki mikor dől ki.
Amíg kint vagyunk, adminisztrálunk, labort intézünk, telefonálunk és például csomagot fertőtlenítünk, ha kapnak a betegek.
Ha bemegyünk, sebészi zöld műtős ruhát veszünk alulra, arra egy védőköpenyt. Azt meg kell ragasztgatni, hogy pontosan lezárjon. Erre jön egy földig érő nejlon ruha, ami minden folyadéktól megvéd. Három kesztyű van rajtunk, a felsőt mindig cseréljük minden beteg után. Védőszemüveget és pajzsot is veszünk. Ebben kell pácolódni 3 órán át, most 20 fokban, de lesz még melegebb. A maszk alatt kisebesedett az arcunk. A váltáskor zuhanyzás mindenkinek.
A védőfelszerelést ki kellett könyörögni, eleinte 12 órákat húztunk le a maszkban, most már háromóránként mindent dobunk ki, illetve mosásba. Volt, hogy a mosoda sem működött és egyszer használatos ruhát kaptunk a sebészi helyett. Abban még jobban izzadtunk, és normális méretek sem voltak.
Soha így nem kellett beöltözni, semmihez, pedig több, mint 30 éve állok betegágy mellett. Ilyet nem láttam, soha. Dolgoztam onkológián is évekig. De ennél megterhelőbbet nem tapasztaltam. Rengeteg a halál, a 40 évestől 100-ig van minden. Olyan is, akinek nincs semmilyen alapbetegsége. Egy középkorú beteggel este még beszéltem, reggelre halott volt.
Ez testileg és és lelkileg is megvisel. Van, hogy megbeszéljük kollégával, kisírjuk magunkat. Aztán kezdjük a következő menetet. Pszichológusra lenne szükség!
Meg vagyok rémülve, hogy véletlenül hazaviszem.
Márciusban az első koronás beteggel én kerültem először kapcsolatba, ezért engem hazaküldtek két hét karanténra. De nem csináltak tesztet. Erre az időre nincs száz százalék tébé. Korábban 320 ezer forintot kaptam túlórákkal együtt, most 180 ezret és a 25 ezer túlórát. Ebből befizettem a befizetnivalókat, és nem maradt semmi. Enni meg a szomszédtól kaptam.