„Utasításba kapták, mit mondjanak Magyar Péter péniszéről” – A Tények volt főszerkesztője szerint a TV2 hírműsora a hulladéknak lett a szinonimája
A Szinten Túl című műsorban, Krug Emília vendégeként fejtette ki véleményét a magyar médiatér átalakulásáról Kert Attila, az Euronews Magyar Irodájának vezetője, aki még a NER előtt hat évig volt a TV2 Tények című műsorának főszerkesztője. Az apropót az adta, hogy a Tények 29 év után megszűnik, amire Kert egy nagy visszhangot kiváltó Facebook-posztban reagált. Bár elmondása szerint nem érzelmesnek szánta az írást, de a hír hallatán „így kijött belőlem az egész”. Úgy látja,
Szerinte keserű érzés, hogy amikor bemutatkozik, mindig hozzá kell tennie, hogy az a Tények, amelynek a főszerkesztője volt, még nem az a Tények volt, mint a későbbi. Hozzátette, hogy ugyanez a helyzet a Kossuth Rádió Krónikájával és az MTV-vel is, ahol korábban dolgozott. Állítása szerint a Tények a „trash-nek, a hulladéknak és a propagandának lett a szinonimája”, és az ezt végrehajtókat dilettánsoknak tartja.
Szerinte a tartalomkészítők nem voltak döntési helyzetben, csupán utasításokat hajtottak végre. Úgy véli, a műsor színvonalának zuhanása a politika leegyszerűsödésével párhuzamosan történt.
„Azt egy percig se gondolja el senki, hogy ültek a Róna utcába és vakarták a fejüket, hogy mit kéne mondani Magyar Péter péniszére, vagy hogyan kellene. Azt utasításba kapták, a szóhasználatot is.”
Kert Attila szerint a TV2 és a Tények sorsa bizonyítéka annak, hogy a NER képtelen versenyképes vállalatot létrehozni és működtetni. Ezt a Szilícium-völgyből származó mondással támasztotta alá, miszerint a kultúra reggelire megeszi a stratégiát. Álláspontja szerint hiába volt 2010-ben a köztévében komolynak tűnő szándék egy minőségi közszolgálati intézmény létrehozására, a politikai kultúra felülírta azt.
„A politikus akkor erős a saját pártjában, ha be tud kerülni a műsorba, ha el tudja intézni, hogy valakit kirúgjanak, hogy valakit felvegyenek” – magyarázta, hozzátéve, hogy a politikai szándékkal létrehozott szervezetek működési logikája is politikai lesz, nem pedig üzleti.
Felidézett egy esetet a 2010 előtti időkből is, amikor a köztévében egy balatoni műsor helyszínét kellett megváltoztatniuk, mert az akkori ellenzék (a Fidesz) nyomást gyakorolt rájuk egy érdekeltség miatt. Két évvel később, a kormányváltás után a műsor pont egy kormánypárthoz közel álló vállalkozó kempingjébe költözött, és napi öt percesből több órás lett. Ezzel azt illusztrálta, hogy
A Tények esetleges megújításával kapcsolatban szkeptikusan fogalmazott. Úgy gondolja, a névváltoztatás nem elég ahhoz, hogy a nézők elfelejtsék a műsor múltját. „Azt a műsort azok az emberek csinálják, akik a háborúval riogattak, akik Magyar Péter péniszéről beszélgettek, akik hazudtak, akik embereket tettek tönkre fenyegetéssel, lejáratással, ezt nem lehet elfelejteni szerintem” – mondta.
Kiemelte, hogy társadalmi diskurzusra van szükség arról, ki milyen felelősséget visel a rendszer működtetésében, a döntéshozóktól kezdve a szórakoztató műsorok készítőin át a technikai személyzetig. „Ki mennyiben járult hozzá ahhoz, hogy ez az alávaló aljas propaganda sikeres legyen.”
Úgy látja, a következő időszak egyik legfontosabb feladata lesz meghatározni a felelősség határait. „A következő hónapok egyik legfontosabb feladata, hogy kitárgyaljuk, hol van a felelősség határa, és ki milyen szintű felelősséggel tartozik ezekért az ügyekért.”
Ezzel szemben méltatta a független sajtó elmúlt években nyújtott teljesítményét. „A rendszerváltás óta annyi oknyomozó riport, sikeres és közéleti következményeket maga után vonó leleplezés nem volt, előtte meg pláne nem, mint az elmúlt két évben” – állította. Szerinte a kegyelmi botrányhoz hasonló „buborékszaggató” hírekkel a propagandagépezet sem tudott mit kezdeni. Úgy látja,
A közmédia jövőjével kapcsolatban úgy véli, a jelenlegi káosz – lemondások, belső vizsgálatok – annak a jele, hogy a központilag irányított rendszer „elveszti a fejét”.
Azokat a nézőket, akik éveken át a propagandát fogyasztották, áldozatoknak tartja. Szerinte sokuknak nem volt lehetőségük más forrásból tájékozódni.
Támogatja Magyar Péter ötletét a hírszolgáltatás ideiglenes felfüggesztéséről, mert szerinte hiteltelen lenne, ha ugyanazok az arcok folytatnák, akik korábban a propagandát szolgálták. „Nem lehet ugyanazokkal az arcokkal, akik alpári hangon pocskondiáztak, hazudoztak, fenyegettek, tárgyalagos hírszolgáltatást imitálni” – jelentette ki.
Kert Attila elmondta, hogy ha a feltételek adottak, megpályázná a közmédia vezetését. Ennek két alapfeltételét nevezte meg: az intézményi és a finanszírozási függetlenséget.
Víziója szerint a közmédiának „magas színvonalú híreket, kultúrát és szórakoztatást” kell nyújtania mindenkinek, azoknak is, akik a kereskedelmi médiumok számára nem célcsoportok. A közmédia jelenlegi, 165 milliárd forintos költségvetését „kegyetlenül soknak” tartja, amelynek jelentős része szerinte nem műsorkészítésre ment. Példaként a sportközvetítési jogokat hozta fel.
Szerinte a pénzek elfolyását vizsgálni kell, és ahol bűncselekmény gyanúja merül fel, ott eljárást kell indítani.
Magyar Péter médiastratégiájával kapcsolatban, miszerint a hagyományos sajtót megkerülve, közvetlenül kommunikál a választókkal, azt mondta, ez egy globális trend, amit Donald Trump tett népszerűvé. Ez azonban nem csökkenti a professzionális újságírás szerepét.
A média feladata szerinte az, hogy a politikusok által közvetített információkat elemezze, ellenőrizze, és segítse az eligazodást az információs zajban. A közszolgálati média feladata ebben a helyzetben az, hogy „elmondja, vagy megmutassa, hogy mi az, ami igaz, mi az, ami fontos, és mi az, ami releváns.”