SZEMPONT
A Rovatból

Kéri László: Ha Magyar Péter fél éven belül megtalálja a jelöltjeit, akkor megverheti a Fideszt akár 2026-ban is

A politológus szerint a Fidesz a nyolcvanas évek végi MSZMP hanyatlásának jeleit mutatja, ellenfeleit már csak démonizálni tudja. Magyar Péter olyan ötletekkel állt elő, amivel eddig senki. És a tavaszi országjárásának később még nagyobb jelentősége lehet.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 16.



Az önkormányzati választásokkal összevont EP-választásnak nem lett volna különösebb jelentősége, ha hirtelen, a kegyelmi botrány „melléktermékeként” nem bukkan fel Magyar Péter. Megjelenésével teljesen új helyzet lett a magyar politikában, ami komolyan kihathat a 2026-os választások eredményére is.

Mennyi esélye van Magyar Péternek, hogy két év múlva leváltsa a Fideszt? Milyen buktatók lehetnek addig, és milyen megoldásokkal állhat elő? Erről beszélgettünk Kéri László politológussal.

– Lengyelországban egy jobbközép erő tudta leváltani a jobboldali Jarosław Kaczyński kormányát. Ez nálunk is előfordulhat?

– Egyrészt kézenfekvő a lengyel példa, de Európában, Franciaországban is láttunk már hasonló esetet, és még olasz példákat is tudnék hozni. Tehát nem feltétlenül ritkaság, hogy egy országban tartósan a jobboldal erősebb, mint a többi, és e tömb kettéválásából lesznek alapvető változások. Lengyelországnak viszont van egy egészen más típusú társadalmi háttere is, amibe most nem mennék bele részletesen, de a lengyel példa is valamennyire helytálló. Az ottani ellenzéknek a helyi, főként városi önkormányzatokban nagyon nagy bázisa volt, és erről elrugaszkodni egy idő után könnyebb volt váltani, bármennyire is több mint egy évtizedet töltött kormányon a PiS. Fontosabb viszont arról beszélni, hogy

lehet, hogy a Fidesz egykoron jobboldali volt, de amikor 2010-ben hatalomra került, akkor már inkább erősen populista, néppárti jellege volt, ahogy mindenféle karaktert magába szippantott.

A 2008-as népszavazásból Orbán Viktor azt szűrte le, hogy a korábbaikhoz képest bővebben kell élni a szociális populizmus eszköztárával. Ideológiaialag már nem volt annyira tiszta profilú a Fidesz, már akkor sem. Az, hogy időnként egy pártvezető mit mond magáról és a pártjáról, nem feltétlenül azonos azzal, amilyen az a párt valójában. De nem is ez az igazi gond. A helyzet az, hogy 14 év alatt ennek a pártnak az ideológiai karaktere teljesen elkopott. Főleg az utolsó ciklusban már abszolút eltűnt, és merőben külsődleges, csak az ünnepekre feltűzött kokárdaként maradt meg a jobboldalisága. Ennél sokkal fontosabb lett a gazdasági pozíciók szüntelen megszerzésének az igénye, és a hatalom bármi áron való megtartása. Ez a két szempont kerekedett felül a Fidesz utolsó négy-öt évében. Azt tudnám mondani, hogy Magyar Péter és a körülötte levők alapvető szempontokból rehabilitálják azt a jobboldaliságot, ami a Fideszből már régen elillant. Például a keresztényszociális gondolatot, ami Magyar Péternél láthatóan erősen jelen van, annak a nyomait nem látni a mai Fidesznél. Tehát én nem annyira azt látom, hogy egy jobboldali pártot felvált egy másik jobboldali párt, hanem inkább azt, hogy

a Fideszből eltűntek a valós ideológiai értékek, és mára egy végtelen pragmatikus hatalommegtartó gépezetté vált.

Azaz nem annyira egy új jobboldal támadt itt fel Magyar Péterrel, hanem a még valaha volt, eredetileg valóban sok szempontból jobboldali, néppárti jegyekre emlékeztető Fideszt feltámasztotta, de meg is toldotta két-három újabb elemmel, például azzal a fajta elitellenességgel, ami egész Európában sok helyen jelen van. Megtoldotta a generációváltás szempontjával is. Azaz ki lett egészítve az eredeti Fidesz-profil, ami a Fideszből mostanára kiveszett, és Magyar Péterék megjelenésével pedig egy sokkal modernebb, szociális felelősségérzettel és generációváltás időszerűségével fellépő kihívója lett a Fidesznek. Amely még ezek mellé beemeli a Momentum által képviselt környezeti tudatosságot és a környezetvédelmi szempontokat is.

– Az, hogy ön szerint a Fidesz egy elszíntelenedett, szimplán pragmatikus párttá vált, hasonló lehet ahhoz, mint ahogy a nyolcvanas évekre az MSZMP is már mindenfajta ideológiáját eldobta?

– Igen, hasonló érzésem van két-három éve a Fideszről, mint amit '84-től láttam a Kádár-rendszer utolsó négy-öt évében. Már csak az ellenfeleit veszi észre, és csak démonizálni tudja őket. '85-től a frissen megjelenő ellenzékkel szemben ugyanez a démonizálás ment, ahogy az állampárt óvta a társadalmat attól a „veszélytől”, amit az ellenzék jelent. Ráadásul ugyanígy ők is alulról épültek le. Bár az MSZMP véglegesen 1988-89-ben, fönt omlott össze, de addigra alulról már elkorhadt. Nagyon érdekes, hogy a többség nem veszi észre, bár egy-két elemző igen, hogy

a Fidesznek most majdnem hatszáz kádere kihullott az önkormányzati pozíciókból, és elvesztett 24 fontos várost.

Győr sokaknak feltűnt, de itt van még Nagykanizsa, Mosonmagyaróvár, Pápa, Keszthely stb. A Balaton környéki településeket sorban elvesztette. Szerintem, ha egyszer valaki nekiáll és megnézi, hogyan lehetett Balatonalmáditól Hévízig sorra elveszteni az öt-hat nagyobb balatoni települést, biztos kiderül, hogy ennek az oka az az elvtelen, a helyi lakosságra érdekeire legkevésbé sem tekintettel lévő nyomulás volt a nagyértékű ingatlanokért. Hiába voltak az ittlakók fideszesek, azért azt látták, hogy Tiborczot, meg a többit semmi más nem érdekli, csak az ingatlanvagyon felhalmozása. És szerte az országban nagyon sok olyan városban roppant meg a Fidesz, ahol korábban nagyon stabilnak tűntek régóta. De itt vannak a Pest környéki települések is. Törökbálint, Biatorbágy, Dunakeszi, Ócsa, a pesti vonzáskörzetben lévő régóta jobboldali települések, most ott is megbukott a Fidesz. Könnyű Szijjártónak fideszesnek lenni, miközben ember nem mondaná meg, hogy van-e bármiféle ideológiája a szörnyű nagy egóján kívül, de

egy diósdi, dunakeszi, biatorbágyi fideszesnek naponta kell szembenéznie az emberekkel, és arra is válaszolni, hogy mi is van itt a szomszéd faluban lévő akkugyárral? Hogy képzelitek ti ezt?

Szóval ez az alulról való korhadás, és valóban a folyamat egésze a nyolcvanas évek második felére emlékeztet.

– Viszont az akkori MSZMP felülről is már egy anakronisztikus intézmény volt, már nem igazából sugárzott erőt, egy-két megszólaláson kívül. Itt azért ez nem mondható el Orbán Viktorékról.

– Emiatt lehet, hogy 2026-ban sem lehet megbuktatni, de hogy kétharmada nem lesz, az egész biztos. Attól függ, hogy mit tanulnak ebből a választásból.

Ha a tanulás annyi, amit az eddigi megszólalásaikból látok, akkor már 2026-ban is veszélyben lesznek.

Nem biztos, hogy még egyszer, harmadszor is el lehet vinni a kétmilliós bázist csupán a háborús riogatással. A legrémesebb talán az, hogy a Fidesz 2024-ben mennyire nem tudott semmi újat mondani. Elővették a 2022-es kártyát, hogy vannak a háború- és a békepártiak, aminek akkor a magyar nép beugrott, de most már mindez csak arra volt elég, hogy ha nincs ez a háborús hisztéria, akkor ez a 2 millió ember sincsen meg. De hol van ez a 3 millió 200 ezertől, a 2022-es bázistól? Szerintem biztos, hogy ennél többet tanulnak ebből, de azért ez a mostani egybites üzenetük meglepő volt. Meglepő volt az is, mennyire nem tudtak Magyar Péterrel mit kezdeni, mert mindig késve reagáltak, és amikor reagáltak, abból viszont mindig Magyar Péter húzott hasznot. Kezdték azzal egy hónapon keresztül, hogy személyi sérelmekkel, frusztrált emberekkel nem foglalkoznak. Aztán március 15. volt a nagy pofon, amikor Magyar Péter több embert ki tudott vinni az utcára, ráadásul sokkal több fiatalt is, mint ők, csak akkor jöttek rá, hogy itt valami komolyabb dologról van szó. És akkor jött ez a második hullám, a lejáratás. Majd a feleséget beizzítjuk, ez biztos elégeti a fickót. Az már eleve kontraproduktív volt, hogy Hajdú Péterre bízták ezt, akinek semmiféle szakmai és emberi hitele nincsen az országban. Ki is derült április 6-án, hogy még többen lettek, mint amennyien korábban voltak. Akkor jött az az univerzálisnak képzelt támadás, hogy ez az egész az ellenzék belügye, mi nem foglalkozunk vele. Ez már végképp hihetetlen bárgyú hozzáállás volt.

És később pedig végképp meg voltak lőve, amikor ez a fickó elkezdte járni az országot.

Utoljára 2002-ben Orbán volt képes arra, hogy ennyi embert közterekre kivigyen. De az huszonkét éve volt. A mai Orbán erre már nem nagyon képes, és az az igazság, hogy az a huszonkét év a politikai életben nagyon meglátszik az emberen. Tehát a fene nagy kommunikációs üzem csak a lejáratásig jutott, a megafonosok pénzzel való kitöméséig, a hirtelen rágalmakig, de érdemben egyszer sem tudtak reagálni, csak a tények eltagadásáig jutottak. Például a debreceni rendezvény esetében is így volt ez, őszintén szólva nem hittem el, hogy ezt ott is meg lehet csinálni, hogy ott is ekkora tömeg lesz. Olyan híradójeleneteket vettek fel, ami előtte volt másfél órával, vagy később. Lézengő embereket mutattak csak. Ugyanezt csinálta később az M1 a Hősök terével is. Miután én ott voltam, pontosan tudom, hogy másfél órával korábbi felvételeket mutattak erről is. Mi más vidéki ismerősökkel mentünk a térre találkozni, fél 1-re mentünk ki. Akkor láttam azt a képet, amit a híradóban mutattak, a lézengő, korán vidékről feljött emberekről, akik ott kódorogtak a téren. Képesek voltak ezt a képet mutatni, azt sugallva, hogy nagy felsülés lett ebből az egészből.

Ezek már nekem tipikusan azok a jelek, amikor kifárad egy hatalom, megpróbál kitalálni egy elképzelt valóságot,

és saját korábbi paneljeiből, saját patronjait sütögetve próbál az új helyzetre reagálni.

– Magyar Péter tényleg hatalmas energiával vitte végig ezt a kampányt. De ezt a hőfokot nem lehet fenntartani 2026-ig.

– Nem lehet, viszont ebben a rendszerben úgy lehet csak győzni, ha az egyéni választókerületekben te több jelölttel tudsz győzni. Nem is annyira a listás eredmény a fontos, mert a listás eredményben akár a 10 százalékpontos különbség is elviselhető. Ha a 106 körzetből legalább 65-öt elviszel, akkor még azt is kibírod, ha ekkora különbség van a listán, mint ami most volt a Fidesz és Tisza között.

Az számít, hogy a 106 körzetben megtalálod-e azokat a jelölteket a Fidesz jelöltjével szemben, akiket a nép ott helyben el tud fogadni.

Még ezzel nem számolnak szerintem, de ennek a tavaszi országjárásának később lehet még nagyobb jelentőség. Annak, hogy ez az ember Soprontól Battonyáig, Zalaszentgróttól egészen Kisvárdáig el mert menni számos Fidesz-fészekbe. Amikor elment Zalaszentgrótra, azt mondtam, hát ez nem normális ötlet. Zalaszentgróton volt Mindszenty szűkebb hazája, itt volt tizenvalahány évig plébános. Ott ember nem látott még nem jobboldali szavazót. Ott is összegyűlt nagyon nagy tömeg, és úgy tudom, hogy más, tipikus fideszes helyeken is nagy érdeklődés volt iránta.

Ha ezt a felhajtóerőt ki tudja arra használni, hogy mind a 106 körzetben, ahol ő már személyesen járt, tud mindenhol jelölteket állítani, és ha ebből 60-65 körzetet megnyer, akkor megnyerheti a választást egyedül is.

Persze ő ezt rendszeresen deklarálja is, hogy nem akar szövetséget kötni senkivel. Azért ezt majd meglátjuk. Ilyet könnyű mondani, de láttam én ilyesmit már korábban is. '98-ban, amikor Deutsch Tamás azt mondta, hogy ők a kisgazdákkal soha nem fognak együttműködni, vagy Magyar Bálintot '94-ben, hogy ők a szocialistákkal soha, aztán mégis csak másként alakultak a dolgok. A realitások azért ezeket a fogadalmakat rendre felül szokták írni, de maradjunk annál a lehetőségnél, hogy megpróbálja egyedül.

Ha megpróbálja végül egyedül, akkor viszont neki nem szabad nyaralni menni, neki ki kell termelni néhány hónapon belül az egyéni körzetekbe szánt jelöltjeit. Ha ezt úgy csinálná, ahogy az uniós jelölteket választotta ki, tehát mind a 106 körzetben is pályáztatná a helyeket, és aztán a helybéliekkel megszavaztatná, gyakorlatilag előválasztás módjára,

az olyan politikai innováció lenne, amitől a többiek hanyatt dobnák magukat, mert nem tudnák utána csinálni.

De ez az ember egyszer már megcsinálta, hogy körbejárta az országot, és mindenütt hagyott személyes, kézzel fogható nyomot magáról. Tehát ha ez lesz, ha ki tudja termelni mondjuk egy fél éven belül a jelöltjeit, akkor nem gondolom esélytelennek arra, hogy megverje a Fideszt akár 2026-ban is.

– Az mindenképpen érdekes, hogy ezt az egész kampányt Magyar Péter teljesen más eszközökkel, látható pénzköltés, plakátok nélkül, leginkább az online közösségi médiában csinálta végig. Megmutatta, hogy semennyi pénzből igenis fel lehet mutatni eredményt.

– Tegnap néztem, hogy a Facebook követői 800 ezer fölött vannak. És még ott van Instán, a Tiktokon is. Az elöregedett pártoknak, élén Gyurcsányékkal és a szocialistákkal, fogalmuk nincs arról, hogy

Magyarországnak a 40-45 alatti fele a hagyományos médiát már nem használja.

Nem érdekli őket. Az egykori tanítványaimnál, akik tévérendezőnek készültek, döbbenten látom, nincs is náluk tévékészülék. Annyira átalakult a tájékozódás rendszere, amivel Magyar Péter, meg akik neki segítenek, teljesen tisztában vannak. Olyan előnyre tettek szert ebben a néhány hónapban, hogy szerintem ez még neki kitart egy ideig. És itt az újabb innováció, a pártoló tagság. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy bejön-e az, hogy 50 ezer ember legyen, akik hajlandóak anyagilag is támogatni őket. Ez az ötlet nem annyira eredeti, Barack Obama csinálta, valamikor 2007-2008 környékén. Nem ment a nagytőkéhez, hanem 5-10-20 dolláros adományokkal töltötte fel a kampánykasszát. Be tudott vonni ebbe 6-7 millió embert. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyire járható ez a megoldás nálunk.

Ha tényleg összejön 50 ezer támogató, akkor azt számoltam, hogy ebből milliárdos összeg is kijöhet, ami azt jelenti, hogy tényleg lehet önfinanszírozó az egész vállalkozása.

Ha ezt az akadályt is veszi, akkor simán röhögheti szembe a Fideszt is, meg a többieket is, hogy nem érdekeltek, nem szorulok én arra rá, hogy költségvetési eszközökkel akartok-e engem megfojtani.

– Arról beszélt, hogy Magyar Péternek esetleg szövetségre kell lépnie majd más erőkkel, amit most még teljességgel kizár. A szövetségkötési kényszer érthető, hiszen nagyon aránytalan választási rendszerünk van. Ennek ellenére ő azt mondja, hogy először megpróbálja teljesen eltakarítani a jelenlegi ellenzéket, ilyen módon kiiktatva a választási törvény csapdáját.

– Én a helyében ilyeneket nem mondanék.

De nem kell neki eltakarítani az ellenzéket, mert eltakarítja az saját magát.

Például a DK-nak nem volt semmi más mondanivalója az utolsó három héten, csak annyi, hogy Rogánnal versengve szidták Magyar Pétert. És hogy a DK ennyire leszerepelt, abban szerintem nagyon erősen benne volt az is, hogy nem volt más üzenetük, mint Magyar Péter szapulása. Legalább 16 százalék körüli eredményt vártak, és lett ebből 8 százalék. Tehát nem kell Magyar Péternek eltakarítani az óellenzéket, ahogy mostanában nevezik, mert ez a választás nagyon komoly lépés volt afelé, hogy maguktól is leszerepeljenek.

Az lesz nagyon érdekes, ha az ellenzék emberei helyben, a városokban, falvakban szép lassan elkezdenek-e majd beállni Magyar Péter mögé helyi szinten, mert akkor nagyon hamar megváltozhatnak az erőviszonyok.

Hova álljon egy szocialista vagy DK-s, esetleg Momentumos eredetű önkormányzati képviselő, vagy polgármester? Mert nem lesz párt, aki mögé állhat. Ő meg ott lesz öt évig, mint polgármester, vagy mint közgyűlési tag. Választhat a Fidesz meg Magyar Péter között. Mást nem tehet.

– Sokakat foglalkoztat Magyar Péter személyisége. Tegyük fel, megnyeri a választást. A pártja jelenleg egyet jelent vele. Láttunk egyszemélyi, vezérelvű pártokat a magyar politikában, Torgyán kisgazdáitól kezdve Orbán Fideszén át a DK-ig. Ilyenkor az emberben megszólalhat egy vészcsengő, mert a vezérelvű pártoktól sok jót nem kaptunk eddig.

– Tény, hogy Magyar Péter karakterében van egy csomó olyan veszélyforrás, amit négy hónap után, már most lehet látni. Az a fajta, nagyon sarkos gondolkodás, hogy imád fekete-fehérben, pluszban-mínuszban, jóban-rosszban gondolkodni, ami hát nem mondom, hogy sohasemnem hozhat eredményt, mert például egy Trump nevű idiótából is így lett amerikai elnök, nem is oly régen. Tehát nem mondom azt, hogy feltétlen sikertelen ez a fajta karakter, de Magyarország nem Amerika. Sőt, ha közelebbről megnézzük, akkor maga Orbán is mindinkább ezzel az egyszerű világképpel operál. Igaz, ő már hatalmi pozícióban teszi ezt. Azt gondolom, hogy ez itt mégsem megy tartósan.

És főleg, a bázisbővítő/báziskereső fázisban nem lehetséges csak barátban és/vagy ellenségben gondolkodni. És az is igaz, hogy tartósan a politikai életben eredményesen megmaradni egyetlen emberként nem lehet,

de szerintem nem is számol ő ezzel. Hanem, sok más, egyéb lehetőséggel. Feltehetően arra is készülnek, hogy ki fogják használni azt az esélyt, amit eddig az ellenzék tíz éve nem volt képes megcsinálni. Az európai uniós képviselőknek ugyanis joguk van felszólalni a magyar parlamentben, bármikor. És ők arra készülnek, hogy mihelyt meglesz a helye funkcionálisan a hét képviselőjüknek, akkor

rendszeresen meg fognak jelenni a magyar parlamentben, amitől hülyét kap majd a Fidesz.

A másik, ahogy a programjukat tervezik kialakítani. Öt-hat kulcsfontosságú területen munkacsoportjaik lesznek, és ezek kormányprogram-ajánlatot adnak a népnek, majd ezt meg is vitatják velük, és ez lesz majd egy „társadalmi szerződés” alapja. Azaz nem egyből akarnak kormányprogramot csinálni, hanem olyan szakértők fogják ennek az előzetes anyagait csinálni, amit majd oda lehet rakni a nyilvánosság elé, hogy vitassák meg ezeket. Erről Magyar Péter rendszresen beszélt is az országjárása során. Persze ezek mind dumák addig, amíg nem csinálják meg őket. De ha már ilyen forgatókönyv van a fejében, és állítólag tényleg vannak ilyen szakértők, akkor

ez megint egy olyan innováció lehet, ami megint felülmúlja az összes eddigi párt ide vonatkozó ötleteit.

Őszintén szólva már az EU-listára is olyan embereket találtak, amitől elámultam, mert azok az emberek akármilyen párt szavazóközönségének is megfeleltek volna. Ha még 30-40 ilyen embert talál, és ezeket potenciális tárcabirtokosként tudja bemutatni, akkor éppenséggel magától feloldódik az a probléma, hogy Magyar Péter mindig mindent ő szeret megmondani, mert lesznek mások is mellette, épp elegen.

– Azt mondja Magyar Péter, hogy csak két ciklust lehessen ezentúl betölteni miniszterelnökként, de képviselőként is.

– Bárcsak már ott lennénk, mert akkor ez azt jelentené, hogy már nem az Orbán-korszakkal kell számolni. Új alkotmányos rendszert is ígér, és azt is ígéri, hogy az új alkotmánynak társadalmi vita lenne az előzménye. Tehát nem egyszerűen azt akarják, mint ahogy ez történt 2011-ben, hogy Szájer Józsi megír egy új alkotmányt, aztán a parlament meg tizennégy napnyi tárgyalás után megszavazta. De ha az lesz, amit ígér, hogy először lesz egy ajánlat, egy vázlat, utána társadalmi vita lesz, és ennek a vitának az eredménye után fognak érdemben alkotmányozni, akkor

ez az lenne, ami elmaradt '90-ben is, meg '97-ben is, amikor egyszer majdnem elfogadták az új alkotmányt a szocialista kormány idején.

akkor is néhány szavazaton múlott, hogy nem lett új alkotmány. Horn Gyula akkor kormánytagokat rávette, hogy ne szavazzanak az előterjesztésre. Szekeres Imre meg ott állt hülyén a parlamentben, mint frakcióvezető, hogy pont a saját pártja néhány embere embere hiányzott a kellő többséghez. Az alkotmányozásban történt, 35 évnyi meddő és vitatható előzményekhez képest, nem is lenne olyan nagy erőfeszítés az, amire például most Magyar Péter készül. Csak a normalitás, amitől viszont már réges-régen el kellett szoknunk...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
37 órás utat tettek meg, a fél világot körberepülték az amerikai B-2-es lopakodó bombázók, hogy megsemmisítsék Irán legjobban őrzött nukleáris létesítményeit
Először vetették be a GBU-57 bunkerromboló bombákat, de hogy mekkora sikerrel jártak, egyelőre nem tudni. A támadás előtt nem sokkal a műholdak egy hosszú teherautókonvojt mutattak a legfontosabb iráni nukleáris létesítmény bejárata előtt, ami azt jelzi, az irániak valamire készültek.


Az amerikai hadsereg hat B-2-es lopakodó bombázója Missouri államból indult útnak, és közel 37 órát tettek meg megállás nélkül, hogy csapást mérjenek Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire. Az amerikai tisztviselők elmondása szerint a bombázók 12 darab, egyenként 13 600 kilogrammos bunkerromboló bombát dobtak le a Fordóban található föld alatti létesítményre, miközben tengeralattjárókról 30 Tomahawk rakétát indítottak a Natanz és az Iszfahán ellen közelében található célpontok ellen.

Élesben először vetették be a GBU-57 Massive Ordnance Penetratort, az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legpusztítóbb nem nukleáris bunkerromboló bombáját.

A fegyver akár 61 méter mélyre is képes behatolni a megerősített föld alatti létesítményekbe, például a betonbunkerbe vagy egy hegy gyomrába, mielőtt felrobban. Mivel a fordói urándúsító létesítmény a hírszerzés szerint ennél is mélyebben volt, egymás után több bombát is ledobtak, így minden egyes robbantással egyre mélyebbre fúródhatott a következő bomba.

Az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete közölte, hogy az amerikai támadás után nem észlelt növekedést a három iráni nukleáris létesítmény környezetében a sugárzási szintben, de hozzátették, hogy tovább vizsgálják a helyzetet.

Hogy az amerikaiak milyen sikerrel jártak, azt egyelőre nem tudni, bár Donald Trump azt mondta, a létesítmények „teljesen és maradéktalanul megsemmisültek”.

Fordóban az irániak több ezer modern centrifugát halmoztak fel, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy elérjék a fegyverminőségű, 90 százalékos vagy annál magasabb urándúsítottságot. 2023 márciusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bejelentette, hogy a létesítményben 83,7 százalékos tisztaságú uránt találtak. Ugyanakkor az amerikai hírszerzés információi szerint Irán legfőbb vallási vezetője egyelőre nem adta ki a parancsot egy atombomba elkészítésére. Az Egyesült Államokban még a republikánusokat is megosztotta a beavatkozás ötlete, amit Izrael az elmúlt napokban egyre inkább sürgetett. A fordói létesítmény elpusztításához ugyanis kizárólag az amerikaiaknak volt megfelelő erősségű bombájuk, illetve olyan repülőjük, amely a fegyvert célba juttathatja. Trump kezdetben megpróbálta tárgyalásokra bírni az irániakat, de később már lehetségesnek nevezte a támadást, igaz, arról beszélt, hogy két hetet vár a döntéssel.

A szombat éjszakai bombázás így váratlanul érhette Iránt.

Trump teljes sikerről szóló beszámolójával kapcsolatban azonban kérdéseket vet fel, hogy a Maxar Technologies nevű műholdtechnológiai vállalat az amerikai csapásokat megelőző három napban szokatlan tevékenységet figyelt meg Fordónál. A műholdképek tanulsága szerint június 19-én az irániak 16 teherautót, valamint buldózereket sorakoztattak fel a bejáratként szolgáló alagutak előtt. Másnap ezek északnyugat felé elhagyták a telephelyet. A londoni Open Source Centre elemzése szerint elképzelhető, hogy Irán esetleg egy csapásra készítette fel a létesítményt.

Emellett az iráni Atomenergia Szervezet vezetője, Mohammad Eslami június 12-én arról beszélt, hogy van egy új létesítményük is, amely „teljesen elkészült, és biztonságos, sebezhetetlen helyen található.”

Eslami szerint „amint a centrifugák telepítése és üzembe helyezése befejeződik, megkezdődik a dúsítás.” A nyugati hírszerző szolgálatok egyelőre nem erősítették meg Eslami állításait. David Albright biztonságpolitikai szakértő a New York Times-nak azt mondta, az új létesítmény valószínűleg Natanz-tól délre, a Kuh-e Kolang Gaz La nevű hegy alatt található, amely közel 1600 méterrel van a tengerszint felett – így majdnem 800 méterrel magasabb, mint a Fordót rejtő hegy. Az irániak oda a legújabb centrifugákat akarták telepíteni, amellyel három hónapon belül elegendő nagy tisztaságú uránt tudnának előállítani 19 nukleáris fegyverhez. Kérdés, hogy a projekttel meddig jutottak.

Az amerikai támadás után az irániak bejelentették, hogy válaszcsapásokra készülnek. A Forradalmi Gárda korábbi főparancsnoka, Mohszen Rezaei tábornok, aki tagja Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának, néhány órával a támadás előtt az állami televízióban figyelmeztetett: ha Trump belép a háborúba, Irán csapást mér a térségben található amerikai katonai bázisokra, tengeri aknákat robbant fel a Perzsa-öbölben, és lépéseket tesz a Hormuzi-szoros lezárására.

Utóbbival Irán súlyos károkat okozhat a globális energiaellátásban. A Hormuzi-szoroson keresztük ugyanis naponta körülbelül 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék halad át.

A tankerhajók egy nagyjából tíz kilométer széles folyosót használnak, ami nem sokkal szélesebb, mint a Balaton. Itt jut át a világon felhasznált cseppfolyós gáz harmada, és az olaj negyede.

A folyosót amerikai hadihajók védik, de az elaknásítását csak nehezen tudnák megakadályozni. Amerikának közben arra is fel kell készülnie, hogy közvetlen támadás érheti a térségben állomásozó 40 ezer katonáját. Az általuk használt bázisok mind az iráni rakéták hatósugarában vannak.

Iránnak ugyanakkor nagyon meg kell fontolnia, hogyan válaszol. Ha megtorolja az Egyesült Államok akcióhát, egy nagy háborút kockáztat, amely akár a rezsim összeomlásához is vezethet. Ha viszont semmit sem tesz, akkor oda a tekintélye. A legyengült haderejű, nukláris fejlesztések nélkül maradt ország érdekérvényesítő képessége a töredékére csökkenhet a térségben.

De sokat kockáztat Donald Trump is. Választási ígéretei ellenére egy újabb háborúba vezette Amerikát, aminek a következményeit egyelőre nehéz felmérni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Novák Katalinnak: Az mennyire inkorrekt, hogy a kegyelmi botrány eltussolása után a mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?
A volt köztársasági elnök temesvári szereplése után a színész kemény kérdéseket tett fel videóüzenetben. A kegyelmi ügy is újra előkerült.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 19.



A temesvári értelmiségi kör kedd esti rendezvényén szokatlanul nagy érdeklődés övezte a meghívott vendéget, Novák Katalint. A volt köztársasági elnök először beszélt nyilvánosan közéleti kérdésekről és saját államfői időszakáról azóta, hogy tavaly februárban lemondott tisztségéről.

Az elmúlt időszakot így jellemezte: „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egy pokoli másfél év van mögöttem.” Amikor arról kérdezték a beszélgetés során, hogy mi volt a legnehezebb feladat a hivatali ideje alatt, ironikusan úgy fogalmazott: a kegyelmi jog gyakorlása.

A beszélgetés után a 444 stábja próbált kérdéseket feltenni neki az utcán, ám Novák nem adott konkrét válaszokat.

A felvétel nyomán Molnár Áron, a noÁr mozgalom alapítója saját videóban szólította meg a volt államfőt, vette észre a 24.hu. Ebben több kérdést is feltett Novák Katalinnak:

„Biztos pokoli volt látni, ahogy elvették a tanárok sztrájkjogát. Ahogy a diákokat beidézték a rendőrségre, mert kiálltak a szabad oktatásért. Pokoli lehetett látni, ahogy a kórházakban állnak le a műtétek. Hogy a külögyminisztérium élén Szijjártó Péterrel hogyan próbálja eltussolni, hogy orosz hekkerek feltörték a szervereket. És pokoli lehetett látni a NER gazdagodását, miközben Magyarország az EU legszegényebb országává vált. Erre gondoltál, ugye?”

A színész a kegyelmi ügyet is szóba hozta, amely végül Novák lemondásához vezetett.

„Azért nekünk, magyaroknak lenne kérdésünk: kinek a kérésére, unszolására adtál kegyelmet egy pedofil segítőjének, K. Endrének?” – tette fel a kérdést.

Molnár reagált arra is, hogy Novák a 444-es újságírót inkorrektnek nevezte:

„Az inkorrektséget én sem szeretem. Az mennyire inkorrekt, hogy miután eltussoltátok a kegyelmi botrányt, mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?”

Végül Varga Judit nevét is megemlítette, aki asztalosként képzeli el a jövőjét, és arra utalt, hogy szerinte Nováknak is érdemes lenne más útra lépnie.

„Követhetnéd barátnéd, Varga Judit példáját, és választhatnál rendes szakmát. Asztalosként készíthetnétek közös asztalt, ahová leültök közösen, szembenéztek a bűneitekkel, és közösen számot adtok róla. Az asztalhoz fát az erdőből tudtok szerezni. Tudod, melyik erdőből…” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor a Pride betiltásáról: Amikor a hatalom a rendőrségen keresztül jogászkodik, annak általában nincs jó vége
A politikai elemző szerint rossz vége lehet annak, ha a hatalom tiltások mögé bújik. Két képpel is üzent: az egyiken Orbán emlékei, a másikon a Pride-ot tiltó határozat szerepel.
F. O. - szmo.hu
2025. június 19.



Török Gábor politikai elemző a Facebookon reagált a rendőrség döntésére, amely betiltotta a Budapest Pride-ot. Bejegyzésében azt írta: „Egy pillanatra sem keverném össze, említeném egy lapon a Fidesz megalakítását és a Pride megtartását. Csak annyit jegyeznék meg, hogy amikor egy hatalom – a rendőrségen keresztül – elkezd jogászkodni és tiltani, az általában nem szokott nagyon sikeres lenni.”

A poszthoz két képet is csatolt. Az egyiken Debreczeni József Orbán Viktorról szóló könyvének egy oldala látható. A szövegben

a miniszterelnök arról ír, hogy a Fidesz megalapítása után a rendőrség kihallgatásra vitte, miután ifjúsági szervezetüket illegálisnak minősítették, holott az „alkotmányos alapokon áll”.

A másik képen a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtöki határozatának egy részlete olvasható, amelyben betiltják a Pride-ot.

Korábban Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, hogy a főváros a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen rendezné meg az eseményt, amelynek hivatalos neve Budapest Büszkeség lenne. Bár a videó címében Karácsony is Pride-ként említette a rendezvényt, a rendőrségnek írt levelében azt írta, ez „nem Pride”. Kiemelte: „célja pusztán az, hogy a nemzet fővárosa szabad”, valamint azt is, hogy „sem kamionok, sem táncosok nem lesznek, a szexualitás semmilyen formában nem fog megjelenni”.

A BRFK közölte, hogy a bejelentést a gyülekezési törvény alapján bírálják el. A csütörtöki határozatban a rendőrség végül betiltotta a rendezvényt.

Karácsony Gergely szerint a döntés értelmezhetetlen, mivel a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Még Trump saját embereit is váratlanul érte - így született meg az iráni-izraeli tűzszünet
Irán szándékosan úgy válaszolt a nukleáris létesítményeire mért amerikai csapásra, hogy egyetlen amerikai katona se sérüljön meg. Ezután Katar segített a tűzszünet összehozásában, amivel elemzők szerint mindhárom fél győztesnek hirdetheti magát.


Donald Trump elnök hétfőn este váratlanul bejelentette, hogy Izrael és Irán tűzszüneti megállapodást kötöttek. A New York Times úgy tudja, hogy Tamím bin Hamad ál-Száni sejk, Katar emírje is szerepet vállalt a tűzszüneti egyeztetésekben, és a bejelentés még Trump legfőbb embereinek egy részét is meglepte. A lap szerint először Izrael egyezett bele a tűzszünetbe, majd a katari emír segített rábírni az iráni vezetést, hogy rábólintsanak a javaslatra. A katariak korábban kulcsfontosságú közvetítők voltak az Izrael és a Hamász közötti közvetett gázai tűzszüneti tárgyalásokon is.

Trumpot a tűzszünet tető alá hozásában JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff különmegbízott segítette. Az amerikaiak csak annyit árultak el, hogy „közvetlen és közvetett” csatornákat használva jutottak el az irániakhoz.

A tűzszünet előtt Irán korlátozott csapást mért egy katari amerikai támaszpontra, azonban előtte figyelmeztette az amerikaiakat, mi várható. Így egyetlen katona sem sérült meg.

A New York Times úgy tudja, hétfő reggel Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott, hogy megvitassa az Egyesült Államok elleni válaszcsapást, miután amerikai bombázók megtámadták Irán nukleáris létesítményeit. Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb vezetője egy bunker mélyéről utasította a hadsereget ellentámadásra. Ugyanakkor azt is parancsba adta, hogy korlátozzák a csapást, nehogy totális háború robbanjon ki az Egyesült Államokkal.

Ezért választották a katari al-Udeid légibázist: egyrészt ez a térség legnagyobb amerikai támaszpontja, másrészt Katar Irán közeli szövetségese, így a károk is korlátozottak maradhattak. A bázison egyébként 10 ezer amerikai katona állomásozik, és az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának regionális központjaként szolgál.

Néhány órával a rakéták indítása előtt Irán közvetítőkön keresztül előre jelezte, hogy támadás készül, így Katar lezárhatta a légterét, és az amerikaiak is felkészülhettek. A műholdfelvételek azt mutatták, hogy a bázist a támadás előtt gyakorlatilag kiürítették.

Irán hasonlóan járt el 2020-ban is, amikor megtorolta az ország egyik legbefolyásosabb parancsnokának, Kászim Szulejmáni vezérőrnagynak a megölését, akivel egy amerikai drón végzett a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében. Akkor is figyelmeztetést küldött Irakon keresztül, igaz, utóbb kiderült, hogy több mint 100 amerikai katona szenvedett traumás agysérüléseket az Al-Aszad légibázis elleni csapásokban.

A mostani akció alatt az iráni állami televízióban hazafias dalok szóltak, miközben a képeken az látszott, ahogy az iráni ballisztikus rakéták bevilágítják be Katar egét.

A bemondók Irán dicsőségét és a birodalmi hatalmak felett aratott győzelmet magasztalták. A színfalak mögött azonban az iráni vezetés abban bízott, hogy a visszafogott csapás és az előzetes figyelmeztetés ráveszi Trumpot a visszalépésre, így Irán is visszavonulhat.

A New York Times szerint a Forradalmi Gárdához közel álló elemzők is a harcok lezárását sürgették. Karim Dzsaffari szerint Iránnak Izraelre kellene összpontosítania, és el kellene kerülnie egy többfrontos háborút az Egyesült Államokkal.

Teherán abban is reménykedett, hogy Washington rákényszeríti Izraelt a légicsapások beszüntetésére, amelyek még az amerikai támadás előtt kezdődtek, és hétfő estig tovább folytak. Az egyik iráni tisztviselő szerint a cél az volt, hogy ne legyen amerikai áldozat, mert bármely halálos kimenetelű támadás újabb megtorlást idézhetett volna elő.

Úgy tűnik, a terv bevált: Trump közölte, hogy a 14 iráni rakétából 13-at lelőttek, amerikai halott vagy sebesült nem volt, a kár minimális. Egy meglepő nyilatkozatban még meg is köszönte Iránnak, hogy „időben jelzett, így nem voltak halálos áldozatok”.

Nem sokkal ezután az amerikai elnök bejelentette, hogy küszöbön áll a tűzszünet Irán és Izrael között. J. D. Vance alelnök pedig azt nyilatkozta, hogy a háború „gyakorlatilag véget ért”, és hogy most lehetőség van „egy valódi békefolyamat újraindítására”.

Pár órával később Irán is megerősítette a megállapodást. Izraelt ugyanakkor hajnalban újabb támadás érte, Irán három hullámban lőtt rakétákat az országra, és négyen meghaltak meg a csapásokban.

Trump elnök ezután azt írta a közösségi médiában, hogy Izrael és Irán között érvénybe lépett a tűzszünet. „KÉRLEK, NE SZEGJÉTEK MEG!” – tette hozzá.

Végül Benjamin Netanjahu is közleményt adott ki. A CNN szerint közölte, hogy beleegyezett az amerikai elnök tűzszüneti javaslatába az iráni katonai sikereket követően. „Izrael megszüntetett egy közvetlen és kettős egzisztenciális fenyegetést – mind a nukleáris, mind a ballisztikus rakéták tekintetében” - áll az izraeli közleményben.

Ali Váez, a Crisis Group iráni programjának vezetője szerint ha a tűzszünet tartós marad, mindhárom fél győzelmet hirdethet. „Az Egyesült Államok visszavetette Irán nukleáris programját, Izrael meggyengítette regionális ellenfelét, Irán pedig túlélte és visszaverte a nála erősebb hatalmak támadását.”

Hasonlóan látja a helyzetet a CNN katonai elemzője, Cedric Leighton ezredes is, aki arról beszélt, hogy az izraeli-iráni tűzszünet egy ideig fennmaradhat, mert Izrael úgy véli, hogy elérte céljait, Iránnak pedig időre van szüksége erői újracsoportosításhoz.

Ugyanakkor nem világos, hosszabb távon mit tesz Irán. Nem tudni, ténylegesen mi történt az ország uránkészletével, így kérdés, hogy folytatódik-e az urándúsítás, csak az eddigieknél is gyorsabban és nagyobb tikokban, vagy Teherán tárgyalásokat kezd a szankciók enyhítéséért. Ahogy azt sem tudni, hogy a történtek miatt mennyire gyengült meg, és képes lesz-e hatalmát stabilizálni az iráni rezsim.


Link másolása
KÖVESS MINKET: