SZEMPONT
A Rovatból

Kéri László: Ha Magyar Péter fél éven belül megtalálja a jelöltjeit, akkor megverheti a Fideszt akár 2026-ban is

A politológus szerint a Fidesz a nyolcvanas évek végi MSZMP hanyatlásának jeleit mutatja, ellenfeleit már csak démonizálni tudja. Magyar Péter olyan ötletekkel állt elő, amivel eddig senki. És a tavaszi országjárásának később még nagyobb jelentősége lehet.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 16.



Az önkormányzati választásokkal összevont EP-választásnak nem lett volna különösebb jelentősége, ha hirtelen, a kegyelmi botrány „melléktermékeként” nem bukkan fel Magyar Péter. Megjelenésével teljesen új helyzet lett a magyar politikában, ami komolyan kihathat a 2026-os választások eredményére is.

Mennyi esélye van Magyar Péternek, hogy két év múlva leváltsa a Fideszt? Milyen buktatók lehetnek addig, és milyen megoldásokkal állhat elő? Erről beszélgettünk Kéri László politológussal.

– Lengyelországban egy jobbközép erő tudta leváltani a jobboldali Jarosław Kaczyński kormányát. Ez nálunk is előfordulhat?

– Egyrészt kézenfekvő a lengyel példa, de Európában, Franciaországban is láttunk már hasonló esetet, és még olasz példákat is tudnék hozni. Tehát nem feltétlenül ritkaság, hogy egy országban tartósan a jobboldal erősebb, mint a többi, és e tömb kettéválásából lesznek alapvető változások. Lengyelországnak viszont van egy egészen más típusú társadalmi háttere is, amibe most nem mennék bele részletesen, de a lengyel példa is valamennyire helytálló. Az ottani ellenzéknek a helyi, főként városi önkormányzatokban nagyon nagy bázisa volt, és erről elrugaszkodni egy idő után könnyebb volt váltani, bármennyire is több mint egy évtizedet töltött kormányon a PiS. Fontosabb viszont arról beszélni, hogy

lehet, hogy a Fidesz egykoron jobboldali volt, de amikor 2010-ben hatalomra került, akkor már inkább erősen populista, néppárti jellege volt, ahogy mindenféle karaktert magába szippantott.

A 2008-as népszavazásból Orbán Viktor azt szűrte le, hogy a korábbaikhoz képest bővebben kell élni a szociális populizmus eszköztárával. Ideológiaialag már nem volt annyira tiszta profilú a Fidesz, már akkor sem. Az, hogy időnként egy pártvezető mit mond magáról és a pártjáról, nem feltétlenül azonos azzal, amilyen az a párt valójában. De nem is ez az igazi gond. A helyzet az, hogy 14 év alatt ennek a pártnak az ideológiai karaktere teljesen elkopott. Főleg az utolsó ciklusban már abszolút eltűnt, és merőben külsődleges, csak az ünnepekre feltűzött kokárdaként maradt meg a jobboldalisága. Ennél sokkal fontosabb lett a gazdasági pozíciók szüntelen megszerzésének az igénye, és a hatalom bármi áron való megtartása. Ez a két szempont kerekedett felül a Fidesz utolsó négy-öt évében. Azt tudnám mondani, hogy Magyar Péter és a körülötte levők alapvető szempontokból rehabilitálják azt a jobboldaliságot, ami a Fideszből már régen elillant. Például a keresztényszociális gondolatot, ami Magyar Péternél láthatóan erősen jelen van, annak a nyomait nem látni a mai Fidesznél. Tehát én nem annyira azt látom, hogy egy jobboldali pártot felvált egy másik jobboldali párt, hanem inkább azt, hogy

a Fideszből eltűntek a valós ideológiai értékek, és mára egy végtelen pragmatikus hatalommegtartó gépezetté vált.

Azaz nem annyira egy új jobboldal támadt itt fel Magyar Péterrel, hanem a még valaha volt, eredetileg valóban sok szempontból jobboldali, néppárti jegyekre emlékeztető Fideszt feltámasztotta, de meg is toldotta két-három újabb elemmel, például azzal a fajta elitellenességgel, ami egész Európában sok helyen jelen van. Megtoldotta a generációváltás szempontjával is. Azaz ki lett egészítve az eredeti Fidesz-profil, ami a Fideszből mostanára kiveszett, és Magyar Péterék megjelenésével pedig egy sokkal modernebb, szociális felelősségérzettel és generációváltás időszerűségével fellépő kihívója lett a Fidesznek. Amely még ezek mellé beemeli a Momentum által képviselt környezeti tudatosságot és a környezetvédelmi szempontokat is.

– Az, hogy ön szerint a Fidesz egy elszíntelenedett, szimplán pragmatikus párttá vált, hasonló lehet ahhoz, mint ahogy a nyolcvanas évekre az MSZMP is már mindenfajta ideológiáját eldobta?

– Igen, hasonló érzésem van két-három éve a Fideszről, mint amit '84-től láttam a Kádár-rendszer utolsó négy-öt évében. Már csak az ellenfeleit veszi észre, és csak démonizálni tudja őket. '85-től a frissen megjelenő ellenzékkel szemben ugyanez a démonizálás ment, ahogy az állampárt óvta a társadalmat attól a „veszélytől”, amit az ellenzék jelent. Ráadásul ugyanígy ők is alulról épültek le. Bár az MSZMP véglegesen 1988-89-ben, fönt omlott össze, de addigra alulról már elkorhadt. Nagyon érdekes, hogy a többség nem veszi észre, bár egy-két elemző igen, hogy

a Fidesznek most majdnem hatszáz kádere kihullott az önkormányzati pozíciókból, és elvesztett 24 fontos várost.

Győr sokaknak feltűnt, de itt van még Nagykanizsa, Mosonmagyaróvár, Pápa, Keszthely stb. A Balaton környéki településeket sorban elvesztette. Szerintem, ha egyszer valaki nekiáll és megnézi, hogyan lehetett Balatonalmáditól Hévízig sorra elveszteni az öt-hat nagyobb balatoni települést, biztos kiderül, hogy ennek az oka az az elvtelen, a helyi lakosságra érdekeire legkevésbé sem tekintettel lévő nyomulás volt a nagyértékű ingatlanokért. Hiába voltak az ittlakók fideszesek, azért azt látták, hogy Tiborczot, meg a többit semmi más nem érdekli, csak az ingatlanvagyon felhalmozása. És szerte az országban nagyon sok olyan városban roppant meg a Fidesz, ahol korábban nagyon stabilnak tűntek régóta. De itt vannak a Pest környéki települések is. Törökbálint, Biatorbágy, Dunakeszi, Ócsa, a pesti vonzáskörzetben lévő régóta jobboldali települések, most ott is megbukott a Fidesz. Könnyű Szijjártónak fideszesnek lenni, miközben ember nem mondaná meg, hogy van-e bármiféle ideológiája a szörnyű nagy egóján kívül, de

egy diósdi, dunakeszi, biatorbágyi fideszesnek naponta kell szembenéznie az emberekkel, és arra is válaszolni, hogy mi is van itt a szomszéd faluban lévő akkugyárral? Hogy képzelitek ti ezt?

Szóval ez az alulról való korhadás, és valóban a folyamat egésze a nyolcvanas évek második felére emlékeztet.

– Viszont az akkori MSZMP felülről is már egy anakronisztikus intézmény volt, már nem igazából sugárzott erőt, egy-két megszólaláson kívül. Itt azért ez nem mondható el Orbán Viktorékról.

– Emiatt lehet, hogy 2026-ban sem lehet megbuktatni, de hogy kétharmada nem lesz, az egész biztos. Attól függ, hogy mit tanulnak ebből a választásból.

Ha a tanulás annyi, amit az eddigi megszólalásaikból látok, akkor már 2026-ban is veszélyben lesznek.

Nem biztos, hogy még egyszer, harmadszor is el lehet vinni a kétmilliós bázist csupán a háborús riogatással. A legrémesebb talán az, hogy a Fidesz 2024-ben mennyire nem tudott semmi újat mondani. Elővették a 2022-es kártyát, hogy vannak a háború- és a békepártiak, aminek akkor a magyar nép beugrott, de most már mindez csak arra volt elég, hogy ha nincs ez a háborús hisztéria, akkor ez a 2 millió ember sincsen meg. De hol van ez a 3 millió 200 ezertől, a 2022-es bázistól? Szerintem biztos, hogy ennél többet tanulnak ebből, de azért ez a mostani egybites üzenetük meglepő volt. Meglepő volt az is, mennyire nem tudtak Magyar Péterrel mit kezdeni, mert mindig késve reagáltak, és amikor reagáltak, abból viszont mindig Magyar Péter húzott hasznot. Kezdték azzal egy hónapon keresztül, hogy személyi sérelmekkel, frusztrált emberekkel nem foglalkoznak. Aztán március 15. volt a nagy pofon, amikor Magyar Péter több embert ki tudott vinni az utcára, ráadásul sokkal több fiatalt is, mint ők, csak akkor jöttek rá, hogy itt valami komolyabb dologról van szó. És akkor jött ez a második hullám, a lejáratás. Majd a feleséget beizzítjuk, ez biztos elégeti a fickót. Az már eleve kontraproduktív volt, hogy Hajdú Péterre bízták ezt, akinek semmiféle szakmai és emberi hitele nincsen az országban. Ki is derült április 6-án, hogy még többen lettek, mint amennyien korábban voltak. Akkor jött az az univerzálisnak képzelt támadás, hogy ez az egész az ellenzék belügye, mi nem foglalkozunk vele. Ez már végképp hihetetlen bárgyú hozzáállás volt.

És később pedig végképp meg voltak lőve, amikor ez a fickó elkezdte járni az országot.

Utoljára 2002-ben Orbán volt képes arra, hogy ennyi embert közterekre kivigyen. De az huszonkét éve volt. A mai Orbán erre már nem nagyon képes, és az az igazság, hogy az a huszonkét év a politikai életben nagyon meglátszik az emberen. Tehát a fene nagy kommunikációs üzem csak a lejáratásig jutott, a megafonosok pénzzel való kitöméséig, a hirtelen rágalmakig, de érdemben egyszer sem tudtak reagálni, csak a tények eltagadásáig jutottak. Például a debreceni rendezvény esetében is így volt ez, őszintén szólva nem hittem el, hogy ezt ott is meg lehet csinálni, hogy ott is ekkora tömeg lesz. Olyan híradójeleneteket vettek fel, ami előtte volt másfél órával, vagy később. Lézengő embereket mutattak csak. Ugyanezt csinálta később az M1 a Hősök terével is. Miután én ott voltam, pontosan tudom, hogy másfél órával korábbi felvételeket mutattak erről is. Mi más vidéki ismerősökkel mentünk a térre találkozni, fél 1-re mentünk ki. Akkor láttam azt a képet, amit a híradóban mutattak, a lézengő, korán vidékről feljött emberekről, akik ott kódorogtak a téren. Képesek voltak ezt a képet mutatni, azt sugallva, hogy nagy felsülés lett ebből az egészből.

Ezek már nekem tipikusan azok a jelek, amikor kifárad egy hatalom, megpróbál kitalálni egy elképzelt valóságot,

és saját korábbi paneljeiből, saját patronjait sütögetve próbál az új helyzetre reagálni.

– Magyar Péter tényleg hatalmas energiával vitte végig ezt a kampányt. De ezt a hőfokot nem lehet fenntartani 2026-ig.

– Nem lehet, viszont ebben a rendszerben úgy lehet csak győzni, ha az egyéni választókerületekben te több jelölttel tudsz győzni. Nem is annyira a listás eredmény a fontos, mert a listás eredményben akár a 10 százalékpontos különbség is elviselhető. Ha a 106 körzetből legalább 65-öt elviszel, akkor még azt is kibírod, ha ekkora különbség van a listán, mint ami most volt a Fidesz és Tisza között.

Az számít, hogy a 106 körzetben megtalálod-e azokat a jelölteket a Fidesz jelöltjével szemben, akiket a nép ott helyben el tud fogadni.

Még ezzel nem számolnak szerintem, de ennek a tavaszi országjárásának később lehet még nagyobb jelentőség. Annak, hogy ez az ember Soprontól Battonyáig, Zalaszentgróttól egészen Kisvárdáig el mert menni számos Fidesz-fészekbe. Amikor elment Zalaszentgrótra, azt mondtam, hát ez nem normális ötlet. Zalaszentgróton volt Mindszenty szűkebb hazája, itt volt tizenvalahány évig plébános. Ott ember nem látott még nem jobboldali szavazót. Ott is összegyűlt nagyon nagy tömeg, és úgy tudom, hogy más, tipikus fideszes helyeken is nagy érdeklődés volt iránta.

Ha ezt a felhajtóerőt ki tudja arra használni, hogy mind a 106 körzetben, ahol ő már személyesen járt, tud mindenhol jelölteket állítani, és ha ebből 60-65 körzetet megnyer, akkor megnyerheti a választást egyedül is.

Persze ő ezt rendszeresen deklarálja is, hogy nem akar szövetséget kötni senkivel. Azért ezt majd meglátjuk. Ilyet könnyű mondani, de láttam én ilyesmit már korábban is. '98-ban, amikor Deutsch Tamás azt mondta, hogy ők a kisgazdákkal soha nem fognak együttműködni, vagy Magyar Bálintot '94-ben, hogy ők a szocialistákkal soha, aztán mégis csak másként alakultak a dolgok. A realitások azért ezeket a fogadalmakat rendre felül szokták írni, de maradjunk annál a lehetőségnél, hogy megpróbálja egyedül.

Ha megpróbálja végül egyedül, akkor viszont neki nem szabad nyaralni menni, neki ki kell termelni néhány hónapon belül az egyéni körzetekbe szánt jelöltjeit. Ha ezt úgy csinálná, ahogy az uniós jelölteket választotta ki, tehát mind a 106 körzetben is pályáztatná a helyeket, és aztán a helybéliekkel megszavaztatná, gyakorlatilag előválasztás módjára,

az olyan politikai innováció lenne, amitől a többiek hanyatt dobnák magukat, mert nem tudnák utána csinálni.

De ez az ember egyszer már megcsinálta, hogy körbejárta az országot, és mindenütt hagyott személyes, kézzel fogható nyomot magáról. Tehát ha ez lesz, ha ki tudja termelni mondjuk egy fél éven belül a jelöltjeit, akkor nem gondolom esélytelennek arra, hogy megverje a Fideszt akár 2026-ban is.

– Az mindenképpen érdekes, hogy ezt az egész kampányt Magyar Péter teljesen más eszközökkel, látható pénzköltés, plakátok nélkül, leginkább az online közösségi médiában csinálta végig. Megmutatta, hogy semennyi pénzből igenis fel lehet mutatni eredményt.

– Tegnap néztem, hogy a Facebook követői 800 ezer fölött vannak. És még ott van Instán, a Tiktokon is. Az elöregedett pártoknak, élén Gyurcsányékkal és a szocialistákkal, fogalmuk nincs arról, hogy

Magyarországnak a 40-45 alatti fele a hagyományos médiát már nem használja.

Nem érdekli őket. Az egykori tanítványaimnál, akik tévérendezőnek készültek, döbbenten látom, nincs is náluk tévékészülék. Annyira átalakult a tájékozódás rendszere, amivel Magyar Péter, meg akik neki segítenek, teljesen tisztában vannak. Olyan előnyre tettek szert ebben a néhány hónapban, hogy szerintem ez még neki kitart egy ideig. És itt az újabb innováció, a pártoló tagság. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy bejön-e az, hogy 50 ezer ember legyen, akik hajlandóak anyagilag is támogatni őket. Ez az ötlet nem annyira eredeti, Barack Obama csinálta, valamikor 2007-2008 környékén. Nem ment a nagytőkéhez, hanem 5-10-20 dolláros adományokkal töltötte fel a kampánykasszát. Be tudott vonni ebbe 6-7 millió embert. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyire járható ez a megoldás nálunk.

Ha tényleg összejön 50 ezer támogató, akkor azt számoltam, hogy ebből milliárdos összeg is kijöhet, ami azt jelenti, hogy tényleg lehet önfinanszírozó az egész vállalkozása.

Ha ezt az akadályt is veszi, akkor simán röhögheti szembe a Fideszt is, meg a többieket is, hogy nem érdekeltek, nem szorulok én arra rá, hogy költségvetési eszközökkel akartok-e engem megfojtani.

– Arról beszélt, hogy Magyar Péternek esetleg szövetségre kell lépnie majd más erőkkel, amit most még teljességgel kizár. A szövetségkötési kényszer érthető, hiszen nagyon aránytalan választási rendszerünk van. Ennek ellenére ő azt mondja, hogy először megpróbálja teljesen eltakarítani a jelenlegi ellenzéket, ilyen módon kiiktatva a választási törvény csapdáját.

– Én a helyében ilyeneket nem mondanék.

De nem kell neki eltakarítani az ellenzéket, mert eltakarítja az saját magát.

Például a DK-nak nem volt semmi más mondanivalója az utolsó három héten, csak annyi, hogy Rogánnal versengve szidták Magyar Pétert. És hogy a DK ennyire leszerepelt, abban szerintem nagyon erősen benne volt az is, hogy nem volt más üzenetük, mint Magyar Péter szapulása. Legalább 16 százalék körüli eredményt vártak, és lett ebből 8 százalék. Tehát nem kell Magyar Péternek eltakarítani az óellenzéket, ahogy mostanában nevezik, mert ez a választás nagyon komoly lépés volt afelé, hogy maguktól is leszerepeljenek.

Az lesz nagyon érdekes, ha az ellenzék emberei helyben, a városokban, falvakban szép lassan elkezdenek-e majd beállni Magyar Péter mögé helyi szinten, mert akkor nagyon hamar megváltozhatnak az erőviszonyok.

Hova álljon egy szocialista vagy DK-s, esetleg Momentumos eredetű önkormányzati képviselő, vagy polgármester? Mert nem lesz párt, aki mögé állhat. Ő meg ott lesz öt évig, mint polgármester, vagy mint közgyűlési tag. Választhat a Fidesz meg Magyar Péter között. Mást nem tehet.

– Sokakat foglalkoztat Magyar Péter személyisége. Tegyük fel, megnyeri a választást. A pártja jelenleg egyet jelent vele. Láttunk egyszemélyi, vezérelvű pártokat a magyar politikában, Torgyán kisgazdáitól kezdve Orbán Fideszén át a DK-ig. Ilyenkor az emberben megszólalhat egy vészcsengő, mert a vezérelvű pártoktól sok jót nem kaptunk eddig.

– Tény, hogy Magyar Péter karakterében van egy csomó olyan veszélyforrás, amit négy hónap után, már most lehet látni. Az a fajta, nagyon sarkos gondolkodás, hogy imád fekete-fehérben, pluszban-mínuszban, jóban-rosszban gondolkodni, ami hát nem mondom, hogy sohasemnem hozhat eredményt, mert például egy Trump nevű idiótából is így lett amerikai elnök, nem is oly régen. Tehát nem mondom azt, hogy feltétlen sikertelen ez a fajta karakter, de Magyarország nem Amerika. Sőt, ha közelebbről megnézzük, akkor maga Orbán is mindinkább ezzel az egyszerű világképpel operál. Igaz, ő már hatalmi pozícióban teszi ezt. Azt gondolom, hogy ez itt mégsem megy tartósan.

És főleg, a bázisbővítő/báziskereső fázisban nem lehetséges csak barátban és/vagy ellenségben gondolkodni. És az is igaz, hogy tartósan a politikai életben eredményesen megmaradni egyetlen emberként nem lehet,

de szerintem nem is számol ő ezzel. Hanem, sok más, egyéb lehetőséggel. Feltehetően arra is készülnek, hogy ki fogják használni azt az esélyt, amit eddig az ellenzék tíz éve nem volt képes megcsinálni. Az európai uniós képviselőknek ugyanis joguk van felszólalni a magyar parlamentben, bármikor. És ők arra készülnek, hogy mihelyt meglesz a helye funkcionálisan a hét képviselőjüknek, akkor

rendszeresen meg fognak jelenni a magyar parlamentben, amitől hülyét kap majd a Fidesz.

A másik, ahogy a programjukat tervezik kialakítani. Öt-hat kulcsfontosságú területen munkacsoportjaik lesznek, és ezek kormányprogram-ajánlatot adnak a népnek, majd ezt meg is vitatják velük, és ez lesz majd egy „társadalmi szerződés” alapja. Azaz nem egyből akarnak kormányprogramot csinálni, hanem olyan szakértők fogják ennek az előzetes anyagait csinálni, amit majd oda lehet rakni a nyilvánosság elé, hogy vitassák meg ezeket. Erről Magyar Péter rendszresen beszélt is az országjárása során. Persze ezek mind dumák addig, amíg nem csinálják meg őket. De ha már ilyen forgatókönyv van a fejében, és állítólag tényleg vannak ilyen szakértők, akkor

ez megint egy olyan innováció lehet, ami megint felülmúlja az összes eddigi párt ide vonatkozó ötleteit.

Őszintén szólva már az EU-listára is olyan embereket találtak, amitől elámultam, mert azok az emberek akármilyen párt szavazóközönségének is megfeleltek volna. Ha még 30-40 ilyen embert talál, és ezeket potenciális tárcabirtokosként tudja bemutatni, akkor éppenséggel magától feloldódik az a probléma, hogy Magyar Péter mindig mindent ő szeret megmondani, mert lesznek mások is mellette, épp elegen.

– Azt mondja Magyar Péter, hogy csak két ciklust lehessen ezentúl betölteni miniszterelnökként, de képviselőként is.

– Bárcsak már ott lennénk, mert akkor ez azt jelentené, hogy már nem az Orbán-korszakkal kell számolni. Új alkotmányos rendszert is ígér, és azt is ígéri, hogy az új alkotmánynak társadalmi vita lenne az előzménye. Tehát nem egyszerűen azt akarják, mint ahogy ez történt 2011-ben, hogy Szájer Józsi megír egy új alkotmányt, aztán a parlament meg tizennégy napnyi tárgyalás után megszavazta. De ha az lesz, amit ígér, hogy először lesz egy ajánlat, egy vázlat, utána társadalmi vita lesz, és ennek a vitának az eredménye után fognak érdemben alkotmányozni, akkor

ez az lenne, ami elmaradt '90-ben is, meg '97-ben is, amikor egyszer majdnem elfogadták az új alkotmányt a szocialista kormány idején.

akkor is néhány szavazaton múlott, hogy nem lett új alkotmány. Horn Gyula akkor kormánytagokat rávette, hogy ne szavazzanak az előterjesztésre. Szekeres Imre meg ott állt hülyén a parlamentben, mint frakcióvezető, hogy pont a saját pártja néhány embere embere hiányzott a kellő többséghez. Az alkotmányozásban történt, 35 évnyi meddő és vitatható előzményekhez képest, nem is lenne olyan nagy erőfeszítés az, amire például most Magyar Péter készül. Csak a normalitás, amitől viszont már réges-régen el kellett szoknunk...

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lattmann Tamás: Ha ez bejön Orbán Viktornak, lehet, hogy más uniós politikusok is meg fogják csinálni a saját soros elnökségük alatt
A nemzetközi jogászt szerint Orbán Viktor kockáztat, de pörög a neve, és ezen nyerhet is. A Patrióták Európáért nevű frakció összehozásával sikert ért el, viszont ebben Le Penék belépése után csak másodhegedűs lehet.


Még csak alig több, mint egy hete Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, de Orbán Viktor máris komoly politikai vihart kavart egyes lépéseivel. Kijevi, moszkvai, majd pekingi útja váratlanul érte az európai vezetőket, akik nem győzték posztjaikban és nyilatkozataikban hangsúlyozni, hogy a magyar miniszterelnök nem az unió nevében tárgyal. Ő ezt nyíltan nem is állítja, de megszólalásaiban mégis igyekszik komoly játékosként feltüntetni magát a nemzetközi politikában. A Patrióták Európáért frakció megalakításával, majd Le Penék csatlakozásával pedig egy látványos sikert is elért az uniós színtéren, hiszen az új közösség mindjárt az Európai Parlament harmadik legnagyobb erejévé vált.

Mit akar valójában Orbán Viktor? Lehet-e bármilyen szerepe egy orosz-ukrán béketárgyalásban? És mekkora politikai haszna származhat új frakciójából, ha ott nem a Fidesz a legnagyobb párt? Erről kérdeztük Lattmann Tamás nemzetközi jogászt.

– Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége még csak nyolc napja tart, de finoman szólva sok minden történt. Orbán Viktor alaposan felkavarta az uniós politika amúgy sem túlzottan álló vizét. Elég, ha csak a gyors egymás után következő kijevi, moszkvai és pekingi utakra gondolunk. Általában jellemző, hogy ennyire nagy hévvel kezdődjön egy soros elnökség?

– Jellemzően nem. Alapvetően ott van egy félreértés, amire persze politikai szereplők mindig rá tudnak játszani, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége sokkal inkább egy belső munkaszervezési feladat, nem pedig egy külső képviselet.

Nem csoda, hogy különböző európai uniós politikai aktorok egymás hegyén-hátán mondják el folyamatosan, hogy a soros elnökség nem arra való, amire most használják, Orbán Viktor pedig nem az Európai Unió nevében beszél.

Hiszen az Európai Unió külügyi képviseletére nagyjából mindenki másnak komolyabb hatáskörei vannak. Az Európai Tanácsot magát a Tanács elnöke képviseli, az Európai Bizottságot, vagyis az Európai Uniót, mint olyat, a külügyi főképviselő – aki a bizottság elnökhelyettese. Itt az egyik zavart az okozza, hogy Orbán Viktor úgy adja elő magát, és Vlagyimir Putyin is úgy beszél róla mint EU-elnökről, de az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége soha nem egy személy, hanem egy állam. Ennek az államnak ugyan a képviseletében eljárhat Orbán Viktor miniszterelnök, de bármit, amit mond, a magyar állam nevében mondja, nem pedig az Európai Unió nevében. Természetesen a belpolitikai kommunikációban Orbán és magyar kormány ezt úgy adja el, hogy ő egy fontos szereplő, ő képviseli az Uniót. Csakhogy ezt maga az Unió nem gondolja így, ez látszik is a nyilatkozatokból. És persze Vlagyimir Putyinnak is nagyon jó, hogy ő úgy kommunikálhat Orbán Viktorról, mint aki az Európai Uniót képviseli, ami ugyan nem igaz, de ez annyira Putyint sem kell, hogy zavarja, mert ő is alapvetően a saját belső közönségének játszik, ez is politikai kommunikáció.

Miután lepattan róla Orbán Viktor, Putyin azt tudja mondani az oroszoknak, hogy lám, még az Európai Unió elnöke is lepattant rólam, annyira kemény vagyok.

Tehát igazából a politikai kommunikációs célokat remekül szolgálja, hogy ezeket a finom különbségeket ne magyarázza el senki. De a lényeg az, hogy a Tanács soros elnöksége, ami most Magyarországé, nem egy személyhez kötődik, hanem egy államhoz, és ennek a feladata az, hogy az Európai Unió belső, elsődlegesen jogalkotási folyamatait koordinálja, elősegítse, működtesse.

Ez a pozíció nem külső képviseletről szól, soha nem is szólt arról, és jellemzően az elmúlt évtizedekben, amióta létezik, ennyire direkt módon nem is próbálta senki egy ilyen külső képviseletre, önmaga jelentőségének növelésére felhasználni.

Ez egy sajátos politikai kommunikációs játék.

– Orbán Viktor ezt békemissziónak nevezi. Egyébként mi érdeke, mi haszna lehet még ezekből a tárgyalásokból akár neki, akár az Európai Uniónak?

– Konkrétan nem tudom, hogy milyen haszna lehet belőle, de egyvalami biztos: egy politikai szereplő számára a kapcsolatteremtés, a kapcsolat fenntartása bármikor konvertálható bármilyen előnyre, haszonra, ezért is csinálják, a diplomáciának ez az egyik legfontosabb feladata. Hogy pontosan mit szeretne elérni, nem tudhatjuk.

Befelé nyilvánvalóan azt, amiről szól is a kormányzati média napok óta, hogy lám, Orbán Viktor mekkora főnök a világon, mindenki odafigyel rá, megoldja a világbékét is akár.

Aztán vagy megoldódik a világbéke, vagy nem – leginkább valószínűleg nem –, de teljesen mindegy, mert a lényeg az, hogy a politikai kommunikációban lehet rajzolni egy képet, ahol Orbán Viktor egy globális nagyszerűségű, globális befolyású politikus.

– Nagyon sok európai politikus is megszólal, ki keményebben, ki visszafogottabban. A világban – akár Európában, akár azon kívül – milyen visszhangja van annak, hogy az Unió soros elnök államának vezetője Kínában, Oroszországban tárgyal?

– A politikai hatása ennek mindenhol érezhető. Orbán Viktor számára ez egy tökéletesen jó lehetőség arra, hogy emelje magát és a saját befolyását. Még akkor is, ha ez egy kudarcos körút lesz, nem tör ki a világbéke, abból a szempontból ez nagyon fontos neki, hogy az ő neve most „pörög”. És ami azt illeti, a helyében a világ összes politikusa ugyanezt csinálná valószínűleg. Ez tehát nem feltétlenül Orbán Viktor-specifikus dolog, és nem is biztos, hogy érdemes nagyon intenzíven kritizálni miatta Orbán Viktort. Csakhogy azt idáig minden nyugat-európai politikus érezte az elmúlt sok évben, hogy a Tanács soros elnökségét erre használni potenciálisan visszaüthet. Mert el lehet mondani a választóknak, hogy én vagyok a világon a legfontosabb, de

amikor utána nem történik semmi, akkor visszaharap a valóság,

és kibukik, hogy mégsem az illető politikus a legfontosabb a világon. Ezt más nyugat-európai államokban, ahol régebb óta játsszák ezt a játékot, a politikusok már beárazták: nem érdemes megpróbálni ezzel operálni, mert lehet, hogy sokkal fájdalmasabb, amikor az emberek rájönnek, hogy meg lettek vezetve. Ezért nem történt az elmúlt években így, Orbán Viktor viszont most eljátssza ezt a játékot.

Ha bejön neki, lehet, hogy más uniós politikusok is meg fogják csinálni a saját soros elnökségük alatt.

De ettől függetlenül, amikor a nemzetközi médiában megjelenik, hogy Orbán Viktor tárgyal Putyinnal vagy Kínával, akkor általában nem állnak neki szétszálazni, hogy most ő az EU-elnökség képviselőjeként ment vagy nem. Ott annyi lesz a hírekben, hogy Orbán Viktor, és a hírfogyasztóknak is ez marad meg. Azaz Orbán politikai ázsiója fog megnőni, és valószínűleg ez is volt a cél. Mivel nem biztos, hogy lesz eredmény, ez politikailag némileg kockázatos, a miniszterelnök viszont láthatóan úgy döntött, hogy vállalja ezt a kockázatot.

– Az intenzív kezdés után mi várható? Unalmasabb tárgyalások, monoton bürokratikus munka?

– Igen, ahogy a legelején mondtam: az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége egy belső szervező, orientáló, koordináló munka, nem pedig külső képviselet. Orbán Viktor egyéni munkabírásának függvénye, hogy milyen intenzitással bírja ezt a dolgot tovább csinálni. Ugyanis van egy nagyon fontos szempont: hogy

a most induló magyar soros elnökségnek az európai uniós struktúrában nem sok dolga lesz. Ugyanis választási évben vagyunk,

most áll össze egy vadonatúj Európai Parlament, most kell majd megválasztani az új bizottsági elnököt, aztán összerakni az új bizottságot. Az új bizottság az én tippem szerint október előtt egészen biztos, hogy nem lesz operatív, mert addig még elszórakozik az összeurópai politika a biztosjelöltekkel, folyamatos viták várhatóak. Ez nem kizárólag magyar történet, de várható, hogy amikor Orbán Viktor biztost jelöl, mondjuk érdemei elismeréséül Bóka Jánost, akkor kitör a lázadás az Európai Parlamentben. Ahogy annak idején Navracsics Tibor esetében is volt vita, Trócsányi Lászlót mint jelöltet pedig egyenesen vissza is tudták nyomni. Októberre mondjuk, hogy talán összeáll egy bizottság, és amíg nincsen meg a két bizottság, addig nincsen jogalkotás, mert nincs, aki elkezdje a folyamatot, aki letegye az asztalra javaslatokat. A belga elnökség, aminek most lett vége, nagyon intenzíven dolgozott azon, hogy üres asztalokat hagyjanak maguk után, hogy minél több mappát lezárjanak, még a magyar elnökség előtt. Ez azt jelenti, hogy ez a belső szervező, koordináló munka nagyon sok erőforrást nem feltétlenül fog lekötni, mert nem lesz sok ilyen feladat. Aminek köszönhetően a soros elnökség keretében

a magyaroknak lesz energiája, erőforrása, hogy az ilyen külpolitikai barbatrükkökre fókuszáljanak.

Én nem tartom lehetetlennek, hogy egy külpolitikai szempontból elég intenzív és aktív elnökségi időszak lesz. Az egy másik kérdés, ismétlem, hogy a soros elnökségnek nem ez lenne elsődlegesen a feladata. Ugyanakkor azt is fontos elmondani, hogy a politika, különösen a külpolitika, egy kicsit tényleg olyan, mint a támadó jellegű futball, azaz mindig kapura kell menni.

– Ha már focis hasonlat: az elmúlt napokban az európai politikában Orbán Viktor más területen is tudott „gólt rúgni”: megalakult a Patrióták Európáért EP-frakciója, ráadásul csatlakozott hozzájuk Le Penék Nemzeti Tömörülése. Mekkora siker ez egy olyan pártnak és vezetőjének, akiket nem is olyan régen talán még a frakciónélküliség veszélye fenyegetett az Európai Parlamentben?

– Abból a szempontból mindenképpen siker, hogy a Fidesz EP-képviselői nem frakció nélkül fognak ülni az Európai Parlamentben. Mert az európai parlamenti feladatok leosztásánál ez is nagyon fontos. De az eddigi hírek alapján, amik informálisan hozzám eljutottak, azért ezt a patrióta frakciót – fogalmazzunk úgy – nem tervezik agyonbombázni bizottsági elnöki helyekkel és hasonlókkal. De az is nagyon fontos, hogy a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokban vagy egy jogalkotási eljárásban is egy EP-képviselőnek legyen felelős, mondjuk raportőr, vagyis jelentéstevő feladata. Ez is majdnem lehetetlen egy frakció nélküli képviselő számára. Ahhoz képest viszont, hogy az Európai Néppártból, a legnagyobb frakcióból esett ki Orbán Viktor pártja, ez mindenképpen egy visszalépés, akár a harmadik legnagyobb frakció lesz a PfE, akár nem. És ami nagyon érdekes, hogy miért fogadták el vajon Marine Le Penék belépési szándékát.

Ezzel ugyanis ebben a frakcióban Orbán Viktor is legjobb esetben maximum második szintű szereplővé válik.

A legtöbb, 30 főt a Le Pen-féle Nemzeti Front hozza, így ez nem lesz Orbán Viktor kvázi saját frakciója. Ráadásul nem ez lett a nagy, egységes, új jobboldali frakció. Egyrészt mert annyira nem is nagy, másrészt mert ez igazából a szélsőjobboldal újraosztása. Ha gonoszak akarunk lenni, akkor fogalmazhatunk úgy, hogy a Fidesz belépett az ID csoportba (Identitás és Demokrácia, az EP euroszkeptikus, radikális jobboldali csoportja), ami hálából megváltoztatta a nevét, hogy ne legyen annyira ciki. Ha Le Penék pozícióba, a kormány közelébe kerültek volna Franciaországban a hétvégi választáson, akkor elképzelhető, hogy megmaradt vagy nőtt volna a gravitációs erejük az ID-n belül, és akkor maradtak volna abban a frakcióban. Nekem ezért volt egy picit furcsa, hogy úgy döntöttek, hogy beállnak ebbe a történetbe, de azért azt meg kell hagyni, hogy itt nem ült el még a csatazaj. A következő hónapokban, években, ezért várhatóan lesznek mozgások ezen a területen.

– Le Penék belépésével az is kérdésessé vált, hogy ki az új frakció vezetője: a Fidesz, akik lényegében összehozták azt, vagy a Nemzeti Tömörülés, akik a legtöbb tagot adják.

– Szerintem nem kérdés.

Az új frakció elnöke Le Pen-párti politikus lett, aki egyébként a francia miniszterelnök lett volna, ha összejön nekik a győzelem.

Számomra nem kérdés, hogy ennek igazából Le Pen lesz a vezetője, ugyanakkor az biztos, hogy Orbán Viktornak lesz befolyása a döntésekre, még ha nem is döntő befolyása, de ismét visszatérek az előző pontra: ezért mindig több, mint a semmi, azaz a frakciónélküliség.

– Az Európai Konzervatívok és Reformisták kikosarazta Orbán Viktort, most pedig fej-fej mellett van a két párt taglétszáma, és még nem zárult le, hogy hova hányan csatlakoznak. Van valami jelentősége annak, hogy a két kisebb párt közül melyiknek van akár csak eggyel is több képviselője?

– Azt majd a jövő fogja eldönteni a parlamenti működés során, hogy e között a két frakció között lesznek-e valamiféle egymást erősítő szinergiák, amikkel együtt tudnak majd működni, vagy ne adj Isten kialakul valami huzakodás a sok szereplő között.

Azt tudjuk, hogy vannak alapvető feszültségek Giorgia Meloni és Le Pen között, ahogy én borítékolom, hogy most már vannak feszültségek Meloni és Orbán között is.

Azt is tudjuk, hogy Meloni elkezdett egy mozgást a közép felé, és az ECR-ben több olyan párt is van – például a lengyel PiS – amelyik hasonló irányt mutat. Éppen ezért nem tartom valószínűnek, hogy a két frakció között valamiféle nagyon komoly együttműködés legyen, mert Orbán Viktor politikai irányvonala nagyon nem erre mutat. De ezt alapvetően az idő fogja eldönteni.

– Patrióta, nacionalista és a nemzeti szuverenitást képviselő pártok szövetsége ez. Ilyen alapokon mennyire lehet tartós egy ilyen sok országot képviselő csoport, ahol az alapvető érdekek ennyire különbözőek lehetnek?

– Szerintem már most is hatalmas különbségek vannak az egyes tagpártok ilyen-olyan elképzelései, elgondolásai között. Mindjárt itt van például a Flamand Érdek Pártja, amelyik Belgiumban a regionalitás, az autonómia pártján áll, célja, hogy legyen önálló Flandria, és mellettük ott van Spanyolországból a Vox, ami „az állam mindenek fölött” elvet vallja, gyűlöli a baszkokat, meg a katalánokat, és súlyosan ellenzi az autonómiát is.

Az már csak a hab a tortán, hogy ilyen társaságban Orbán Viktor hogyan tudja eladni akár a határon túli magyarok autonómiájának gondolatát.

Ezeket az ellentéteket egy ideig le lehet fojtani azzal, hogy most nincs vita, a megalakulás öröme van. De azt mutatja a gyakorlat, hogy egy idő után ezek össze tudnak törni egy pillanat alatt. A kedvenc példám a 2007-ben az ITS (Identity, Tradition, Souverenity) néven futó frakció volt, ami ugye 2007. január 1-től novemberig működött, dicsőséges 10-11 hónapig. 2007. január elsejével Románia EU tag lett, és a szélsőjobboldali Nagy Románia Párt lett az ötödik, amivel ezt a frakciót létre tudták hozni. Itt az olasz fasiszták vitték a prímet akkor. Eldöcögött a rendszer gond nélkül egy ideig, amikor aztán az év őszén megtörtént a baj, mert Rómában egy román állampolgárságú roma férfi leszúrt valakit. Mire a frakcióülésen fölállt az olasz fasiszta, és közölte, hogy minden román cigány. Nyilvánvalóan a Nagy Románia pártosok ettől boldogtalanok lettek, azonnal kiléptek, és szétesett az egész. Tehát nem lehet azt garantálni, hogy egy ilyen struktúra mindig nagyon klasszul működni fog. Mindig lehetnek vagy később előjöhetnek olyan problémák, amik töréspontkohoz vezetnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A kijevi gyerekkórházat orosz robotrepülő találta el, bármit is hazudik Moszkva és a magyar kormánymédia
Az Oroszország-szakértő több pontban szedte össze a bizonyítékokat arra, hogy miért hamis az állítás, amit a kormánypárti média is átvett, miszerint Patriot rakéták okozták volna a szörnyű bombázást.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, súlyos orosz támadás ért egy kijevi gyerekkórházat, több gyerek megsérült. A Magyar Nemzet pedig ezzel kapcsolatban az orosz propaganda dezinformációját tálalta, ami szerint amerikai Patriot rakétákkal találták el az intézményt.

Ezzel kapcsolatban hosszú magyarázó posztot tett közzé Rácz András Oroszország-szekértő. Bejegyzésében azt írja: „A kijevi gyerekkórházat orosz H-101-es robotrepülőgép találta el, bármit is hazudik Moszkva (és a magyar kormánymédia)”.

Ezután pontokba szedi, hogy mik a bizonyítékok az orosz támadásra:

„1. Egyrészt, több térfigyelő kamera is rögzítette a robotrepülőgép becsapódását. A H-101-es viszonylag lassú, hangsebesség alatti típus, így normál térfigyelő kamerák is képesek értékelhető felvételeket készíteni róla. Nagyon jellegzetes, könnyen felismerhető alakja van.

2. Másrészt, a becsapódás helyszínén az ilyenkor megszokott módon igyekeznek összegyűjteni a támadó fegyver darabjait is (teljesen rutin munka), és a darabokból is megállapítható, hogy H-101-es volt.

3.Harmadrészt,

a kórházat ért pusztítás egyszerűen túl súlyos és túl kiterjedt ahhoz, hogy légvédelmi rakéta okozhatta volna, hiába állítják ezt az oroszok.

Ők két típusról beszélnek, a NASAMS-ről és a Patriot-ról. A felvételeken viszont jól látszik, hogy a kórház egy kisebb épülete részben leomlott, a főépületben is súlyos károk keletkeztek és a robbanás több száz méteres körzetben betörte az ablakokat.”

Arról is ír, hogy a szóban forgó „egy régebbi, hangsebesség alatti, repülőgépről indítható, sugárhajtású eszköz. Felszerelhető hagyományos robbanófejjel is (ez a H-101-es változat), vagy termonukleáris töltettel is (H-102). A három, hadrendben álló orosz hadászati bombázórepülőgép típusból kettő, a Tu-95 és a Tu-160 biztosan képes indítani a H-101-et.”

Rácz András arról is ír, hogy „Kijevet a Patriot légvédelmi rendszer PAC3-as rakétái védik. Ezekben a robbanótöltet mintegy 18 kilogramm tömegű. A NASAMS által használt Sidewinder rakéták töltete mintegy 9 kilogramm, és a másik, NASAMS-ből kilőhető rakéta, az AIM-120 AMRAAM robbanófeje is csak mintegy 20 kilogramm.

Ezeknek a légvédelmi rakétáknak a robbanótöltete egyszerűen nem elég nagy ahhoz, hogy akkora, strukturális pusztítást végezzen, mint ami az Ohmatdit kórházat érte.”

Plusz egy pontként megjegyzi, hogy a „történet orosz tálalása fontos tanulságokkal szolgál az orosz információs hadviselés működéséről is. Az orosz propaganda azzal vádolja Ukrajnát, hogy nyugati fegyverek találták el a kórházat. Egyszerre emlegetnek az oroszok Patriot és NASAMS légvédelmi rakétákat is, mint lehetséges okokat.” Hozzáteszi: „Újdonságot legfeljebb az jelent, hogy a magyar közmédia, ideértve a szebb napokat látott Magyar Nemzetet is, szemrebbenés nélkül terjeszti a támadásról szóló orosz narratívát, a kritikai megközelítés árnyéka nélkül... egy olyan tragikus eset kapcsán, mint egy gyerekkórház elleni támadás, eddig ilyet még tőlük sem láttunk”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A taxisszövetség elnöke az Árpád hídi tragédiáról: Ez a baleset kivédhetetlen volt
Metál Zoltán szerint arra nem számíthat sem egy taxis, sem egy állampolgár, amikor kiszáll az autójából, hogy valaki odalép hozzá, kitépi az ajtót és beül az autójába.


A szerda éjjeli szörnyű baleset egy évvel és két nappal azután történt, hogy egy gyalogost gázoltak halálra az Árpád-hídon. Amellett, hogy a mostani eset még szörnyűbb volt, hiszen a forgalommal szembe száguldozó rablóval szemben semmi esélye sem volt az áldozatoknak. Külön sokkoló volt a rendőrség délelőtt kiadott közlése, miszerint az elkövetőt aznap már előállították kábítoszerhasználat miatt.

Az Országos Taxis Szövetség elnökével Metál Zoltánnal beszélgettünk arról is, hogyan lehet csak úgy elkötni egy modern autót, mit kellene tenni az Árpád-híd biztonságáért, ki lehetett-e volna védeni a tragédiát?

– Van-e információ a megsérült taxis állapotáról?

– Nincs semmilyen információnk.

– És az a kollégájuk, akitől a taxit elrabolták, ő milyen állapotban van?

– Nem, arról sincs semmilyen információ. Az érintett fuvarszervezők nem adtak ki ezzel kapcsolatban semmilyen tájékoztatást. Gondolom, sokkos állapotban van mindenki, aki érintett volt ebben az ügyben. Sajnálatos, hogy két ártatlan embernek kellett meghalnia és több embernek megsérülnie. Nem utolsó sorban két munkatársunk vesztette el a járművét, a munkaeszközét, a megélhetését.

– Arról van hír, hogy biztosítva voltak-e ezek a járművek?

– Nincsenek ilyen információk a birtokunkban.

– Az eset kapcsán felmerülhet-e az, hogy a taxisok fizikailag is erősebb védelmet kapjanak? Vannak olyan országok, ahol egy megerősített kabinban ülnek az autón belül.

– Nagyon ritka az ilyen jellegű cselekmény. Mindenki rossz időben volt rossz helyen. Arra nem számíthat sem egy taxis, sem egy állampolgár, amikor kiszáll az autójából, hogy valaki odalép hozzá, kitépi az ajtót és beül az autójába. Technikailag fontos részlet ebben a történetben, hogy ezeknek a hibrid autóknak van egy úgynevezett ready-kapcsolója, ez az elektromos autókra is jellemző.

Ezzel készenléti állapotban marad a jármű kulcs nélkül is, ha a sofőr elhagyja a gépjárművet a kulccsal együtt. Így ha valaki beül és el akarja vinni az autót, megteheti, mivel gyújtáson, készenléti állapotban van az autó.

A következő leállításig ez az autó mozgásképes marad. Ezt vagy tudta az elkövető, vagy véletlenül kihasználta a helyzetet, de ezt már sosem fogjuk megtudni.

– Ez azért felvet biztonsági kérdéseket. Talán ezt a funkciót ki kellene kapcsolni, vagy nem lenne szabad használni?

– Nem volt még erre precedens, a járműgyártók pedig kényelmi szempontból használják. Nem arra készül fel a gyártó, hogy bárki el fogja rabolni az autót. Ennek a típusnak a sajátossága, hogy kulcs nélkül is el lehet vinni. Persze figyelmeztet arra a jármű a műszerfalán, hogy távolodik a kulcstól, de addig nem állítja le a járművet, amíg az készenléti állapotban marad. Ez minden típusnál máshogy működik.

Például, a Volkswageneknél nem lehet így elindítani az autót.

Ez teljesen véletlenszerű helyzet volt, és valóban mindenki rossz időben volt, rossz helyen. Ezt használta ki az elkövető, dulakodott a kolléganővel. Egy férfi fizikai ereje egy nőhöz képest mindig erősebb. Próbálta a kolléganő, ahogy hallottam, visszatartani, kinyitni az ajtót, kapaszkodott bele, de az elkövető erősebb volt, magára húzta az ajtót, és elment. Aztán sajnos nem jutott messzire.

– Milyen típusú autó volt, amit így el lehetett indítani?

– Toyota Camry.

Az autólopások új aranykora: a kulcs nélküli rendszerek buktatói

Az elmúlt tíz évben a gépjárműipar szakértői többször is figyelmeztették a gyártókat a kulcs nélküli rendszerek biztonsági kockázataira. A figyelmeztetéseket azonban gyakran félvállról vették, ami az autólopások számának drasztikus növekedéséhez vezetett. Az autólopások megszaporodása pedig természetesen a biztosítási díjak emelkedését is magával hozta.

A modern autók egyik legnépszerűbb funkciója, a kulcs nélküli nyitás és indítás, sajnos komoly biztonsági rést jelent. Az ADAC, a német autóklub, régóta figyelmeztet ezekre a hiányosságokra. Bár kényelmes és menő dolog a slusszkulcs használata nélkül, egy érintéssel nyitni az autókat, ez a lopások szempontjából is ideális feltételeket teremt.

Legbiztonságosabb modellek:

•Tesla Model S és X: Ezek a modellek fejlett biztonsági funkciókkal rendelkeznek, beleértve a PIN-to-Drive funkciót, amely további biztonsági réteget ad.

•BMW 5-ös és 7-es sorozat: Ezek az autók több szintű biztonsági rendszert kínálnak, beleértve az anti-theft riasztórendszereket és a keyless entry védelemet.

•Mercedes-Benz E és S osztály: Fejlett lopásgátló rendszerekkel és különféle biztonsági funkciókkal rendelkeznek.

Kevésbé biztonságos modellek

•Nissan Leaf: Egyes modellek kevésbé fejlett kulcs nélküli beléptetési és indítási rendszerekkel rendelkeznek, ami növeli a lopás kockázatát.

•Ford Fiesta: Bár népszerű modell, a kulcs nélküli rendszerei viszonylag könnyen megkerülhetők a relé támadások által.

•Volkswagen Golf: Bizonyos évjáratokban gyengébb biztonsági intézkedések találhatók, különösen a kulcs nélküli beléptetésnél.

– Annak az opciónak, hogy ha már elindult az autóval, akkor a legközelebbi leállásig megy, gondolom, közlekedésbiztonsági okai vannak, hogy ne egy életveszélyes helyzet közepén váljon mozgásképtelenné a jármű?

– Persze.

– Én gyakran megyek át az Árpád hídon, és azt tapasztalom, hogy sajnos a hidat sok autós autópályaként használja. Mit gondol, hogyan lehetne megszelídíteni ezt a hidat?

– Úgy tudom, hogy a tavalyi sajnálatos esemény után, amikor a vétlen biciklisnek kellett meghalnia két versenyautót játszó autós miatt, akkor volt arra elhatározás, hogy állandó traffipaxot telepítenek a hídon.

– Ez mégsem történt meg.

– Azt gondolom, hogy annak kellene valakinek utánajárnia, hogy ennek mi az oka. Ahogy én hallottam, a főváros bizonyos engedélyeket nem adott ki, ami az ő kötelezettsége lett volna. A BRFK többször felajánlotta ebben a tekintetben az együttműködést és a segítséget, de nem tudom, hogy hol állt meg a történet.

Nem tudni, hány embernek kell még meghalnia egy ilyen közlekedési eseménynél az Árpád hídon,

ahol tényleg a sebességet valahogy mindenki hajlamos elfelejteni. Nagyon jó burkolata van a hídszerkezetnek, szélesek a sávok, és ez ad némi illúziót az autósnak, hogy úgy érezze, egy kicsit elengedheti magát.

Viszont a tegnapi baleset kapcsán erről nem lehet beszélni, hiszen

arra senki nem számíthat, hogy ha 70-es tempóval megy valaki a belső vagy a középső sávban, akkor vele szemben megjelenik egy hetvennel vagy százzal száguldozó autó.

Ez kivédhetetlen. A másodpercek töredéke alatt tűnhetett fel a közlekedőknek, hogy ott van előtte egy autó, és mire elrántaná a kormányt, ha egyáltalán lehetősége lenne rá, már régen összeütköztek. Ez egy kivédhetetlen baleset volt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Büntetővámokkal állítanák meg a Temut, de karácsonykor még biztosan olcsón vásárolhatunk a kínai webáruházakban
Az Európai Bizottság eltörölné a 150 eurós vámhatárt és megemelné a vámot. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint azonban ez hatalmas terheket róna a vámhatóságokra, és akár kereskedelmi háborúba is torkollhat.


Újból felröppent a hír, hogy a leendő Európai Bizottság napirendre tűzné a Temu, a Shein és a többi, az európai piacot hihetetlen olcsó áraival letaroló kínai webáruház ügyét. Miközben az egyszeri európai polgár örül, hogy mennyire olcsón tud megvásárolni olyan ruházati vagy műszaki cikkeket, amelyeket Európában eddig lényegesen magasabb áron vehetett meg, nem nehéz belátni, hogy ez a helyzet, ha nem változik meg, egyszerűen eltünteti a térképről az európai kiskereskedőket. Tehát még vevőként sem lehet az az érdekünk, hogy egy olcsó pólóért vagy karóráért csődbe vigyünk egy egész iparágat itt Európában, ami romló életszínvonalhoz és munkanélküliséghez vezethet.

De megoldás-e a büntetővám? Kell-e félnünk attól, hogy karácsonyra már bevezetik a vámokat, azaz már csak drágábban vásárolhatunk ezekből az áruházakból? Miért kell nagyon óvatosnak lenni? Egyáltalán, van-e megoldás? Kozák Tamással, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával beszélgettünk.

– Hogyan tudja megcsinálni a Temu vagy akár a Shein, hogy a világ másik végéből ennyire hihetetlen árakon juttatják el Európába az áruikat?

– Azt, hogy a Shein vagy a Temu termékeinek mi az árképzése, nem tudom, de az már többször felmerült, hogy a Kínából származó áruknál az ellátási lánc néhány folyamata erősen támogatott. Például a postai szolgáltatásnak az árutovábbításra vonatkozó része államilag támogatott. Sok olyan tevékenység van, amit egy Európai Uniós vállalkozó piaci áron vesz igénybe, fizeti a költségeit, ugyanakkor

gyanítható, hogy Kína esetében néhány tevékenység államilag támogatott. A logisztikai, postai szolgáltatás az, amiről tudjuk.

Ez elég jelentős támogatás, így tud bejönni a két dolláros termék is két dollár tíz centért.

– Ezzel szemben tervezi most az Európai Bizottság a büntetővámot? Ezzel akarják a versenyhátrányt egálba hozni?

– Ez nem egy új szándék. Gyakorlatilag arról van szó, hogy eddig 150 euró volt a vámhatár az Európai Unióban ezeknek a jellemzően játék, ruházat, elektronikai termékeknek.

Az Európai Bizottság ezt a 150 eurós vámhatárt eltörölné,

ami azt jelentené, hogy minden egyes euró értékű áru vámkötelessé válik.

A Temu mostanára letarolta a magyar piacot, miközben a belföldi e-kereskedelem lendülete elfogyott - derül ki a GKID gazdasági kutatóintézet időről időre elkészítettt Digitális Kereskedelmi Körképének legfrissebb összefoglalójából.

Azt írják, az egész piacot reklámokkal szőnyegbombázó kínai kereskedőknek köszönhetően az online vásárlók bázisa gyorsan nőni kezdett.

A jelenség alig fél év leforgása alatt olyan méreteket öltött, hogy már nem csak az internetes, hanem a hagyományos kereskedelemre is veszélyt jelent.

Ilyen globális hódító többek között a kínai Temu, Shein vagy épp a török Trendyol.

A GKID úgy sámo, hogy a Temu-nak 2024 áprilisában már 1,3 millió vásárlója volt. Az év első 3 hónapjában másfélmillió rendelést teljesítettek, 22,5 milliárd forintos értékben, ami a teljes magyarországi online költés 7%-a ebben az egyetlen webáruházban. 200-250 ezer olyan új vásárlót is szereztek, akik előtte még sohasem vásároltak online.

Mindezt úgy, hogy a Temun vásárlók 32%-a úgy gondolja, hogy nem külföldi webáruházból vásárolt.

A magyar webáruházak közel háromnegyede arról számolt be, hogy érzi a kínai webáruházak elszívó erejét. A kutatóintézet szerint ha minden így megy tovább, idén akár 10 millió rendelés is befuthat a Temuhoz, amivel már messze megelőznek majd minden magyar kereskedőt.

– Mekkora vámot lehet kivetni ezekre a termékekre?

– Attól függ, hogy milyen termékről van szó, 5 százaléktól egészen felmehet 20-30 százalékig is. A lényeg az, hogy ha vámkötelessé válnak ezek a termékek, akkor megdrágulnak az európai fogyasztók számára.

– Ha az Európai Unión belül nyitna a cég egy telephelyet, akkor onnantól kezdve már belföldi cégnek számítana, és akkor megúszhatja ezt a vámot?

– Ha itt folyik az összeszerelés vagy a termelés, akkor igen, de a Temu és a Shein esetében az áruk többsége hajón vagy repülőn jön be, azaz a kész áru jön ide.

– Milyen hatása van jelenleg ennek és a hasonló kínai webáruházaknak az európai online kiskereskedelemre?

– Az Európai Unióba tavaly nagyjából kétmilliárd csomag jött be. Ha belegondolunk, hogy ez micsoda mennyiség, ilyen szempontból az Európai Uniós vagy akár a hazai vállalkozók hátrányban vannak. Gondoljunk a 3 vagy 5 eurós pólókra.

Nehéz egy pólót öt euróért legyártani Magyarországon.

Pláne három vagy négy euróért.

– A vámok mindenképpen egyfajta protekcionizmust jelentenek. De jól értem, hogy ebben az esetben viszont pontosan azért van szükség a vámokra, mert azt a fajta protekcionizmust akarják semlegesíteni, amit a kínai államtól kapnak az ottani cégek?

– Igen, ez egy válaszlépés. De olyan szempontból azért érdemes ezt tovább gondolni, hogy itt rengeteg kis értékű termékről van szó. Amikor majd a végső döntést meghozzák, akkor nagy valószínűséggel azt is figyelembe kell venni, hogy milyen például a vámhivatalok leterheltsége. Ez óriási mennyiség. Európai szinten kétmilliárd csomag. A másik, amit nagy valószínűséggel országonként fognak majd mérlegelni, hogy egy ilyen lépés milyen hatással lehet az adott ország külgazdasági kapcsolataira. Érdemes megnézni, hogy milyen viták vannak. A kínai autókkal kapcsolatos vámkiszabással kapcsolatban például Németország tiltakozik.

A legrosszabb az lenne, ha ez vámkereskedelmi háborúba torkollna. Ebben az esetben megtörténhet, hogy olyan válaszreakció születik, hogy már nem biztos, hogy az egyenlegünk pozitív lesz.

– Nem lenne járhatóbb út a kínai féllel inkább arról tárgyalni, hogy ezeket a protekcionista támogatásokat építsék le?

– Ez is lehet az uniós gazdaságpolitikai célok elérésének egy szoft változata. Nem tudom, hogy folyt-e ilyen tárgyalás. Nem tartom kizártnak, hogy voltak ilyen megbeszélések, de nincs konkrét információm erről.

– Ez egy eléggé kényes téma. De bárhogy is számolom, ha megalakul az új bizottság, bizonyára lesz ebből egy előterjesztés, amit megvitatnak. Ismerve az ügymenetet, a jövő év elejénél előbb ebből nem lesz semmi.

– Nem, én sem tartom valószínűnek. Nagyon érzékeny a téma.

Minden, amit most mi átbeszéltünk, azokkal kapcsolatban a hatástanulmányokat el kell végezni,

hogy mi lesz a végén az egyenletnek.

– Tehát kimondhatjuk, hogy akik mondjuk szeretnék megrendelni a karácsonyi ajándékokat, még nyugodtak lehetnek, mert biztosan addig nem kerül sor intézkedésre?

– Nem tartom valószínűnek. Ráadásul, ahogy már említettem, ennek az infrastruktúráját meg kell teremteni. Ez hihetetlenül nagy leterheltség-növekedést fog jelenteni.

– Az Európai Uniónak közös vámpolitikája van. Hol végeznék ezeket a vámkezeléseket?

– Az első ponton, ahol az áru belép.

– Ez annyit jelent, hogy ha mondjuk én Magyarországról rendelek egy golyóstollat Sanghajból, és az a hatalmas nagy repülő először Amszterdamban száll le, akkor ott vámkezelik?

– Igen.

– És aztán jön Magyarországra?

– Igen.

– Tehát akkor végül is a legnagyobb leterhelést azok az országok szenvednék el, ahol ezek a nagy elosztóközpontok vannak. A nagy kikötők, nagy repülőterek. Jogos lehet a felvetés, hogy ezt hogyan lehet kompenzálni tagállami szinten, hogy azok a tagállamok is beszálljanak ezekbe a terhekbe, ahol nem folyik a termékek tömeges elvámolása.

– Magyarország is egyébként nagyon fontos regionális logisztikai hub, ahogy ezt szokták mondani. Azaz mi is nagy szerepet játszunk a termékek elosztásában.

– Hova mennek innen tovább a termékek?

– Jellemzően Közép-Európa. Most csak abba gondolok bele, hogy már csak a földrajzi fekvésünket tekintve, ami vonattal jön, az Záhonynál jön be. Majd ha megépül a Budapest-Belgrád vasútvonal, ugyanígy jön majd fel az Égei vagy a Földközi-tengerről.

– De a Földközi-tengeren már a görögöknek vámkezelni kell majd.

– Igen, igen, igen. Vámkezelik, és akkor eljön egy regionális logisztikai központba. Magyarországon elég sok cégnek van a logisztikai központja.

– Tehát akkor tulajdonképpen Magyarországra is az arányosnál nagyobb terhet róna egy ilyen mélységű vámkezelési kötelezettség.

– Jelentős terhet róna, igen. Erre mindenképpen fel kell készülni, ez nem megy egyik pillanatról a másikra.

Link másolása
KÖVESS MINKET: