Káosz a Brexit körül avagy Theresa May mártíromsága – mi lesz ebből?
Mi következik ezután? Milyen lehetőségei maradtak egyáltalán kormányfőnek? Lesz-e új népszavazás a kilépésről, vagy megbukik a kormány és új parlamenti választásokat írnak ki?
A a Guardian című tekintélyes liberális londoni lap szerint a kormányfő megpróbálta elkerülni a halasztással a még nagyobb presztizsveszteséget. Nem véletlen, hogy John Bercow, az Alsóház elnöke „mélységesen udvariatlannak” nevezte May eljárását. Azt egyelőre senki sem tudja, hogy mikorra tűzik ki a voksolás új dátumát, annyi bizonyos, hogy az Európai Uniós határozat értelmében még 2019. január 21 előtt. Így valószínűnek látszik, hogy a döntés áthúzódik a jövő évre.
Egyesek azzal érvelnek, hogy a kormányfő törvény szerint ráérne a képviselők véleményét kikérni közvetlen a Brexit életbe lépése előtt, ez azonban politikailag lehetetlennek tűnik.
Addig is próbál elképzeléseihez új támogatást szerezni, például az észak-ír vámhatár ügyében, amelynek sok ellenzője van a parlamentben. Mindazonáltal Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke már hétfői tweet-üzenetében leszögezte: az Unió nem kívánja újratárgyalni a megállapodást, de kész tárgyalni arról, hogy miként lehetne megkönnyíteni a londoni ratifikálást. Ugyanezt erősítette meg másnap Jean-Claude Juncker, az EU-bizottság elnöke is. Amikor May elküldte tervét a képviselőknek, szintén hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen lehetséges megállapodás. Ugyanakkor az Európai Unió Bírósága éppen hétfőn döntött úgy, hogy Nagy-Britanniának joga van visszavonni a kilépési kérelmet.
A miniszterelnök több EU-vezetővel is tárgyalt „a parlament által kifejezett aggodalmakról.” Már kedden találkozott holland kollégájával, Mark Ruttéval, majd Angela Merkelt kereste fel Berlinben. Csütörtökön viszont már kezdődik a brüsszeli EU-csúcs, amelynek napirendjén szerepel a Brexit.
Lehet, hogy mindezt Theresa May már csak „ügyvezetőként” éri meg, hiszen szerda este szavaz a képviselőház a toryk által kezdeményezett bizalmatlansági indítványról. A miniszterelnök-asszony ugyan kijelentette, hogy minden eszközzel harcolni fog ellene, de úgy tűnik, végérvényesen megingott a helye a konzervatív párt élén. A Guardian már a hétfői parlamenti vitából azt a következtetést vonta le, hogy a miniszterelnök-asszony tekintélye a mélyponton van, a képviselők kérdésözöne egyenlő volt egy nyilvános megaláztatással.
Szerdán a Daily Mail már találgatni is kezdte, hogy ki léphet a helyébe. Jó brit szokás szerint fogadásokat lehet kötni az utódra, a legjobb odds-szal egyelőre a volt Brexit-ügyi minisztert, Dominic Raabot, és a belügyminisztert, Sajid Javidot jegyzik.
Ha a kormányfőt jelentős többséggel leszavazzák, ez az elemzők szerint elkerülhetetlenné tenné az előrehozott választásokat, amely a Munkáspártnak első számú opciója. Ami egy esetleges második népszavazást illeti, May hallani sem akar erről a megoldásról. Minél tovább marad azonban a Brexit ügye holtponton a parlamentben, annál nagyobb az esélye annak, hogy mégis csak újra kiírnak egy újabb referendumot – vélekedik a Guardian elemzője.
Abban szinte minden brit lap egyetért, hogy Theresa May-t jószerével „mártíromságra” ítélték a képviselők.
Ráadásul az a kétes dicsőség is neki jutott, hogy 70 év óta az első miniszterelnök, aki elhalaszt egy parlamenti szavazást egy nemzetközi szerződésről.
A Times egyik kommentátora viszont mélységes „undorának” adott hangot, hogy azok a képviselők, akik annak idején a Brexit mellett kampányoltak, majd a népszavazást követően azt hangoztatták, hogy minden nehézség nélkül ki lehet lépni az Unióból, és ott sokkal jobb lesz a szigetországnak, most képmutató „csőcselékként” támadtak neki a miniszterelnöknek. A lap tudni véli, hogy egyes konzervatív képviselők már most arra készülnek, hogy megvonják a bizalmat May-től, és egy gyors miniszterelnök-váltással elkerüljék a parlamenti választásokat. A Times egy másik publicistája viszont nyíltan kimondta: ha a parlament képtelen arra, hogy döntsön, akkor kérdezzék meg a népet…
A brit hatóságok azért arra is felkészültek, hogy egy esetleges megállapodás nélküli Brexit nyomán olyan kaotikus állapotok állhatnak elő a szigetországban, hogy akár zavargások is kitörhetnek, sőt emelkedhet a bűnözés aránya is. Egy kiszivárgott dokumentum szerint erről már szeptemberben egyeztetések folytak a belügyminisztérium és a rendőrség legmagasabb rangú vezetői között és azt sem zárják ki, hogy súlyos esetben akár katonákat is vezényelhetnek az utcákra. Azt viszont aggasztónak vélik, hogy „no-deal Brexit esetén” le kellene mondaniuk a rendőrségnek azon alkalmazottairól, akik az EU-tagállamokból jöttek, és nem szerezték meg a brit állampolgárságot, és ez csak a nagy-londoni egységeknél 750 embert érint.
A „backstop”, amely kifejezés inkább a baseball-ból ismerős, mint a politikában, a Brexitben azt a politikai biztosítékot jelenti, amely garantálja, hogy nem lesz az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között szigorú határellenőrzés, még akkor sem, ha nem születik hivatalos megállapodás kereskedelmi és biztonsági kérdésekben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Észak-Írország benne maradna az EU vámuniós rendszerében. Az erről szóló alapelvről már 2017 decemberében megállapodás született az Egyesült Királyság és az Unió között, de azóta is viták vannak ennek gyakorlati alkalmazásáról.
Az EU azt akarja, hogy a „backstopot” csak Észak-Írországra alkalmazzák. Theresa May elutasítja, hogy más vámszabályok legyenek érvényesek Észak-Írországra, mint a szigetország többi részére. A miniszterelnök felvetette, hogy a „backstop” érvényességét terjesszék ki az egész Egyesült Királyságra, ez viszont a konzervatív képviselőket dühítette fel, mert nem akarják, hogy az ország továbbra is hosszú távon az EU-szabályokhoz kötődjön. Brüsszel viszont azt tartja elképzelhetetlennek, hogy egy ilyen „backstopot” korlátozott időre vezessenek be. Ez a zsákutca nemcsak Nagy-Britannia és Észak-Írország törékeny békéjét veszélyeztetné, hanem ismét felerősíthetné az észak-ír szakadár törekvéseket, az Ír Köztársasággal való egyesülés vágyát, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek.
A szigetországban élő magyarokkal kapcsolatban évek óta eltérő adatokat közöl a média. A hazai becslések általában 250 – 300 ezer közötti számot emlegetnek, a brit statisztikai hivatal viszont csak 98 ezer magyar állampolgárról tud, de ezt a munkaerőpiaci felmérésekre alapozzák. Nincsenek benne a kint tanuló diákok, azok, akik be nem jelentett háztartásban élnek, nem vagy csak „feketén” dolgoznak. Az is kérdés, hogy hová sorolják azokat, akik időközben megszerezték a brit állampolgárságot.
A Brexit-tervezet úgy rendelkezik az Egyesült Királyságban élő külföldiekkel, hogy akik az átmeneti időszak végéig, azaz 2020 decemberéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek ott 5 évet, állandó tartózkodási jogosultságot kapnak. Akik e határidőig nem töltötték ki az öt évet, maradhatnak ennek lejártáig, utána ők is kaphatnak állandó letelepedési jogot – kivéve azokat, akik súlyos bűncselekményeket követtek el, bűnöző életmódot folytatnak, vagy ha megpróbálnak visszaélni a letelepedést szabályozó rendszerrel.
E jogosultságok kiterjednek a külföldi EU-állampolgárok azon hozzátartozóira is, akik 2020. december 31-én szintén már az Egyesült Királyságban tartózkodnak életvitelszerűen. A megállapodás-tervezet szerint a nagy-britanniai tartózkodásra jogosult EU-állampolgárokhoz a jövőben bármikor csatlakozhatnak hozzátartozóik - házastársuk, a velük polgári partnerségi vagy házasságon kívüli élettársi viszonyban állók, az eltartott gyermekek és unokák, illetve a gondoskodásra szoruló szülők és nagyszülők -, abban az esetben, ha a hozzátartozói viszony 2020. december 31-én már fennáll, és még fennáll akkor is, amikor az illető be akar utazni az Egyesült Királyságba.
”.
