SZEMPONT
A Rovatból

Jóval kisebb lehet a béremelés, ha nem szervezik be a Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat a szakszervezetbe, állítják az érdekvédők

Székely Tamás, a VDSZ elnöke azt mondja, ha nem lépnek, sok helyen veszélybe kerül a kollektív szerződés. De a vendégmunkások érdeke is az, hogy támogatást kapjanak, mert egyre több a konfliktus a munkahelyeken.


Idén júniusban fogadta el a parlament a vendégmunkásokról szóló új törvényt, amely novemberben lép hatályba. Eszerint 2+1 évig maradhatnak maximum az országban az ide érkező külföldi munkások, akik nem kaphatnak letelepedési engedélyt és a családjuk sem jöhet velük.

A KSH adatai szerint idén tavasszal már 81 ezer külföldi dolgozott Magyarországon, a kormányzati könnyítések hatására ez akár százezres nagyságrendben is nőhet az elkövetkező hónapokban.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) a nyáron bejelentette, hogy megkezdik a Magyarországon dolgozó vendégmunkások megszervezését. Ennek részleteiről beszélgettünk Székely Tamással, a VDSZ elnökével.

– A bejelentésük kapcsán voltak olyan hangok is, hogy ez a lépés a magyar munkavállalókra nézve inkább hátrányos lehet. Erről mit gondol?

– Az a baj, hogy akik ilyet mondanak, azoknak egyszerűen fogalmuk sincs arról, hogy mit ír elő a Munka Törvénykönyve, és hogy mi van az üzemekben. A Munka Törvénykönyve 10 százalékos szakszervezeti tagsághoz köti a kollektív szerződés megkötését és a bértárgyalás jogát a szakszervezetek számára. Amennyiben ez nincs meg, akkor a munkáltató lényegében azt csinálhat, amit akar. Tételezzük fel, hogy egy cégnél van szakszervezet, de külföldi vendégmunkásokkal töltik föl a megüresedett álláshelyeket.

Ezzel 10 százalék alá eshet a szakszervezeti tagság, ha nem szervezik be az új munkavállalókat, amivel egyik napról a másikra elveszhet a kollektív szerződés, illetve a következő évre nem tudnak bérmegállapodást kötni, ami miatt jóval alacsonyabb béremelést hajt végre egyoldalúan a munkáltató.

Ezek alapján szerintem belátható, hogy a magyar munkavállalók érdekét is védi ez a program, hiszen az ő juttatásaikat is a kollektív szerződéssel és a bérmegállapodással harcoltuk ki. Aki olyat mond, hogy ez a program a magyar munkavállalók ellen van, az egyszerűen nem tudja, hogy mi történik Magyarországon. Konkrét példát is tudok mondani arra, hogy mi történik akkor, ha nincs szakszervezet. A Lenovonál most azt csinálták, hogy külföldi munkavállalókra cserélték a magyarokat, ezzel pedig jóval alacsonyabb bérszínvonalat biztosíthatnak.

Ha nem szervezzük be a vendégmunkásokat, akkor egyre több cég fog egyre több vendégmunkást alkalmazni annak érdekében, hogy az elmúlt évekre jellemző béremelkedési trend ne növekedjen.

Ez viszont azt fogja eredményezni, hogy az átlagkeresetek nem fognak úgy emelkedni, ahogy azt mi szeretnénk.

– Mik azok eszközök, amelyekkel képesek lehetnek a kitűzött céljukat elérni, hiszen egyrészt nyelvi akadályok is lehetnek, másrészt a munkavállalói kultúra is egészen más ezekben az ázsiai országokban. Korábban erről annyit közöltek, hogy együttműködnek egy Fülöp-szigeteki szakszervezettel, hogy néz ki ez a gyakorlatban?

– Ez még nagyon kezdetleges stádiumban van, mivel olyan nagy hullámban még nem érkeznek jelenleg a Fülöp-szigetekről munkavállalók, mint ahogy a következő hónapokban várható. Több irányban kezdtünk neki a programnak. Egyrészt, ahogy említette, felkészítettük a Fülöp-szigeteki kollégákat, különböző szóróanyagokkal láttuk el őket. Nemsokára elkészül egy spotfilmünk is, amit közvetlenül elérnek majd az onnan érkező munkavállalók. Azt pedig fontos leszögezni, hogy

a Fülöp-szigeteken többségében jól beszélnek angolul, ezért inkább a már itt dolgozó vendégmunkások és a magyar ajkú dolgozók között van kommunikációs probléma.

Másrészt azoknál a cégeknél, ahol mi jelen vagyunk belföldön, szintén írásos anyagokat készítettünk annak érdekében, hogy oldódjon a valóban meglévő kulturális különbözőség. Az eddigi tapasztalatok alapján ez ugyan nem csak a Fülöp-szigetekről érkezőkre vonatkozik, azonban az ő esetükben van egy szemmel látható különbség is, miközben mondjuk például egy ukrán munkavállalóról kevésbé lehet ránézésre megállapítani, hogy vendégmunkás. Ezzel csak arra szeretnék utalni, hogy

2015 óta erőteljesen zajlik egy kormányzati propaganda, ami a migránsellenességről szól, ez pedig egyre inkább hatással van a vállalatokon belül is.

Én azt látom ezzel kapcsolatban komoly problémának, hogy a középvezetők nincsenek felkészítve az ilyenfajta konfliktusok kezelésére, ami nagyon sok problémát okozhat a közeljövőben.

– Ezek szerint ennek már most is vannak látható jelei annak ellenére, hogy az igazán nagy hullám még nem indult el?

– Így van, ezt általánosságban is el lehet mondani, ott is probléma ez, ahol például indiaiak dolgoznak. Itt nagyon komoly szerepe lehetne a szakszervezeteknek, mert ez csak eszkalálódni fog a továbbiakban. Ha ezt nem kezeljük felelősségteljesen, akkor itt tényleg nagyon komoly problémák lesznek.

– Milyen jellegű konfliktusokról van tudomásuk a magyar munkavállalók és a külföldiek között?

– Elsősorban verbális konfliktusokról van szó, fizikai erőszakról szerencsére egyelőre nincs tudomásunk.

A Fülöp-szigetiekről egyébként is elmondható, hogy ők inkább félnek.

Ők azért jönnek ide, mert nagyon rossz családi és anyagi körülmények között élnek. A Fülöp-szigetieknek van egy csoportja, amelyik kifejezetten keresi a külföldi munkát. Gondolok itt például a közép-kelet-ázsiai gazdagabb családoknál bébiszitterként munkát vállaló nőkre, akik végül már szinte rabszolgaként dolgoznak. Nálunk ez pont fordítva történik, mivel itt a magyar kormányzat kötött részben az ottani kormánnyal, részben pedig cégekkel megállapodást annak érdekében, hogy a toborzás elinduljon. Ez el is indult, és ebben az esetben a lehetséges munkavállalókat ők keresik meg az álláslehetőséggel. Bizonyos feltételrendszer alapján van egy szűrés, és ez alapján hozzák őket ide. Több közvetítő cég már a Fülöp-szigeteken is tart egy nagyon általános rövid felkészítést, hogy pontosan milyen országba érkeznek majd. De például a migránsellenes közhangulatra nem hívják fel a figyelmüket, mivel nem akarják elrettenteni a potenciális munkavállalókat. A lényeg az, hogy ők nem azért jönnek ide, hogy a konfliktust keressék. Azonban egész egyszerűen máshoz vannak szokva, például ahhoz, hogy ebédszünetben csak egy tál rizst kapnak, miközben a magyaroknak ez nyilván nem elégséges.

A Közép-Ázsiából jövők esetében pedig például a higiénia és a mosdóhasználat jelent óriási problémát. Erre is fel kellene készíteni a fogadó és az érkező oldalt is.

Ráadásul sok esetben ezeket a vendégmunkásokat az őket foglalkoztató cég a szállás és a munkahely között szállíttatja oda és vissza, így nincs sok kommunikációs lehetőség, teljesen el vannak szeparálva a külvilágtól. Vannak már olyan kolóniák is, ahol egy házba beköltözik 10-20-30 ember, szerintem ez a tendencia tovább súlyosbodik majd, úgyhogy ebből is további komoly konfliktusok lehetnek.

– Mi a helyzet a betegellátással? Ezt egyelőre a jelenlegi tudásunk szerint semmilyen szabályozás nem rendezi.

– Így van, nem tisztázott jelenleg, hogy milyen orvosi ellátásra jogosultak. 180 napos biztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie egy munkavállalónak ahhoz, hogy orvosi ellátást kapjon. Én egyelőre nem látom, hogy ezt hogyan oldják majd meg.

Tegyük fel, hogy jön a Fülöp-szigetekről egy operátori feladatokat ellátó munkás, és a betanulás időszakában munkahelyi balesetet szenved. Ki biztosítja és finanszírozza az orvosi ellátást?

Főleg, ha mondjuk bebizonyosodik, hogy az ő hibájából történt a baleset.

– Egyelőre a törvény alapján úgy tűnik, hogy mivel a tartózkodási engedély a munkavállaláshoz van kötve, ezért amennyiben alkalmatlanná válik a vendégmunkás a munkavégzésre, akkor akár ki is utasíthatják az országból.

– Igen, ez így igaz. Vagy mondjuk kap egy influenzát vagy a más jellegű étkezésből adódóan egy hányásos-hasmenéses betegséget, ami miatt nem tud dolgozni, akkor mi lesz? Nagyon sok ilyen kérdés van még, amiknek a megválaszolására én jelenleg nem látok partnert, miközben ezek az igazán húsbavágó kérdések.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: csapdába csalták és kellemetlen szituációba tolták Magyar Pétert, amiben nyilván nem tudta megvédeni magát a mágikus dossziétól
Magyar Péter és az ATV harcát elemzi Pottyondy is a legújabb videójában. Szerinte az ügy azért „nem egy olyan rejtély, ami Sherlock Holmes-t kíván”.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. június 11.



Legújabb videójában Pottyondy Edina sem hagyta szó nélkül Magyar Péter és az ATV frissen kirobbant konfliktusát. Miután – Szentkirályi Alexandrára utalva – levezette, hogy Orbán Viktor „a kampány végén azzal vezette le a sok stresszt, hogy emgint kinyírt egy politikusnőt”, hosszasan elemezte Rónai Egon és a TISZA Párt alelnökének hétfő esti összeveszését.

„Vajon mire várt Egon? Hogy együtt majd átnyálazzák és kisilabizálják a piros dossziét a rendelkezésre álló 10 percben? A világ legabszurdabb riportja lett volna”

– mondja Pottyondy. Szerinte két megfejtés lehet itt: az egyik, hogy az ATV dossziéja kamu, a másik pedig, hogy Magyar Péter vádaskodik hazudozva. Hozzáteszi:

„Vannak sms-ek, híváslisták, e-mailek – azért ez nem egy olyan rejtély, ami Sherlock Holmes-t kíván. Derüljön ki, hogy mi történt, mert mindkét verzióból le lehet vonni nagyon fontos következtetéseket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett - a Tisza Párt
Az elemző szerint az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. június 10.



Török Gábor a közösségi oldalán elemezte vasárnapi választási eredményt. Azt írja:

1. A 2010 utáni magyar politikában rendszerhibának látszik a tegnapi EP-választás: a Fidesz 2006 óta nem ért el ilyen rossz eredményt országos választáson, miközben „nemfideszes” párt egyedül indulva 2006 óta nem szerepelt ilyen eredményesen. Új helyzet van, amely minden bizonnyal új utakra viszi, ösztönzi vagy kényszeríti a politikai szereplőket.

2. A választásnak sok kis győztese és vesztese van, de csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt. A várakozásokat messze meghaladó EP- és fővárosi listás eredmény (EP-választáson párszázezer szavazattal elmaradva, a fővárosban fej-fej mellett állva) a magyar politika Fidesz utáni legerősebb szereplőjévé tette Magyar Péter pártját.

A magyar politikában ezzel a választással új időszámítás kezdődött: a Fidesznek és a 2024 előtti ellenzéknek egyaránt a Tisza jelentette kihívással kell megküzdenie a 2026-ig terjedő időszakban, miközben a Tisza a legerősebb ellenzéki pártként – majdnem egy ligában a Fidesszel - építkezhet tovább

(amely építkezés nehézségeiről már eddig is – okkal - sokat beszéltek és minden bizonnyal most még többet fognak).

3. A Fidesz számára természetesen nem jelent totális kudarcot a mostani választás, de a várakozásokat messze alulmúló (eddigi messze legrosszabb) EP-eredmény (továbbá a 30 százalék alatti fővárosi szavazatarány) és különösen a Tisza példátlan felemelkedése komoly problémákat jelez és egyben okoz is. Különösen úgy, hogy a Fidesz szinte egy parlamenti kampányt folytatott, erőforrásokban és terepmunkában is. A kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség. A Fidesznek azt is át kell gondolnia, hogy vajon

a szokatlanul negatív és egyetlen témára egyszerűsített kampány jó döntés volt-e, és hogy a fővárosi visszaléptetés – amellyel ráadásul nem is saját jelöltjüket, hanem egy ellenzéki párt retorikájában „harmadik utas” politikusát vezethették sikerre (ez majd a szoros eredmény miatt csak később derül ki) - milyen üzenetet küldött a saját szavazóiknak.

4. Az önkormányzati választási eredmények nagyon hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekre, még akkor is, ha fontos városok (Baja, Eger, Miskolc, Salgótarján versus Győr, Szolnok, Nagykanizsa) és egy-egy fővárosi kerület (I. versus XII.) gazdát cseréltek, miközben újra bebizonyosodott, hogy a regnáló polgármesterek a helyi választáson nagyon komoly előnnyel indulnak.

5. Az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz (de csak októbertől, addig még sok víz folyik le a Dunán és a Tiszán), ahol olyan – téttel bíró - taktikázások várhatók, amelyekre nagyon régen volt példa idehaza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Erősödött a jobboldal, de „Európa főszabotőre”, Orbán Viktor nem lehet elégedett a Guardian szerint
A brit lap elemzésében azt írta, hogy Orbán hídépítő szerepének a vasárnapi eredmények tükrében már kisebb esélye van.


Orbán Viktor szerette volna megmutatni az, hogyan tudják a nacionalista pártok elfoglalni Brüsszelt, „Európa főszabotőre” azonban nem lehet elégedett - írja a vasárnapi választások eredményét elemezve a Guardian.

A brit liberális lap szerint

a magyar kormányfő a kontinens legradikálisabb kampányát folytatta, amit arra épített, hogy az EU a hibás, és Brüsszelt „liberális ősellensége, a magyar-amerikai filantróp Soros György bűvkörébe vonta”.

„Titokban háborúra készült Oroszországgal Ukrajna miatt. A béke megőrzésének egyetlen módja, ha az európai parlamenti választásokon kormánypártjára, a Fideszre szavaznak” - idézte fel a Guardian. Szerintük Orbán szerette volna úgy átvenni július 1-jétől az unió soros elnöki tisztét, hogy ő lesz az, aki egy platformba tudja szervezni a „kemény jobboldal” pártjait. Ennek érdekében javasolt egyeztetést a francia Nemzeti Összefogás vezetője, Marine Le Pen és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között.

Ahogy korábban már a Le Point nevű francia lapnak is fogalmazott: „Az európai szuverenista tábor és általában a jobboldal jövője most két nő kezében van.”

A Guardian szerint azonban

ennek a hídépítő szerepnek már kisebb esélye van a vasárnapi választások után.

A Fidesz ugyanis a korábbi 13 helyett most 11 képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, míg az eredmények alapján Le Pen pártja 30, Meloni pártja pedig 24-et.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Bayer Zsolt: Magyar Péter a budi mellett égő csipkebokor, ahová enyhülni járnak a tizennyolc éve szorulásos ellenzékiek
Bayer Zsolt indulatos kirohanásban bizonygatta, hogy most is a Fidesz nyerte a választást. Nem csak Magyarnak szólt be: szerinte a kutyapártos Kovács Gergely „egy drogos agyhalott”.


Két nappal a választások után Bayer Zsolt is értékelte az eredményeket: a fideszes publicista a Magyar Nemzetben a rá jellemző agresszív stílusban bizonygatta, hogy a Fidesz szerinte most is nyert.

„Ha kormánypárt vagy, tizennegyedik éve kormányzol kétharmaddal, és 2006 ősze óta megnyertél már minden választást”, akkor a médiában és az ellenzéki körökben még így is vesztesnek állítanak be

– írja Bayer. Konkrétan két lapot említ publicisztikája különböző pontjain, a 444-et és a HVG-t, de nem idéz ezekből, hogy alátámassza benyomásait. Azt írja viszont:

„Ha a vasárnapi választás parlamenti választás lett volna, ugyanez az eredmény egy ötödik kétharmadot ért volna.”

A publicista még mindig sértődötten kéri számon a nyilvánosságon, hogy a XII. kerületben polgármesternek választott MKKP-s Kovács Gergely, vagy a Magyar Péter-féle TISZA Párt eredményeit – szerinte – „áttörés!” felkiáltással dicsérik.

Bayer szerint Kovács Gergely „egy drogos agyhalott”, Magyar Péter pedig „a budi mellett égő csipkebokor, ahová enyhülni járnak a tizennyolc éve szorulásos ellenzékiek”.

Publicisztikáját azzal zárja, hogy állítja, neki – a sértett hangvétel keltette látszat ellenére – „rendben”, hogy a Fidesz „megtorpanásáról” beszélnek. Abban pedig Bayer biztos, hogy 2026-ban meglesz az ötödik kétharmad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk