prcikk: Jön a szuperkedd! 15 államban tartanak előválasztást az USA-ban, nagy izgalmak nem várhatók | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Jön a szuperkedd! 15 államban tartanak előválasztást az USA-ban, nagy izgalmak nem várhatók

Az elmúlt öt napban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások alapján a republikánus előválasztási versenyben országos szinten Donald Trump előnye behozhatatlannak látszik. Joe Biden támogatottsága is elsöprő a demokraták közt.


Az Egyesült Államok 15 államában és egy szövetségi államként el nem ismert csendes-óceáni területén tartanak kedden előválasztásokat, amelyeken az elnökjelöltek személyéről dönt több millió, pártokhoz regisztrált szavazó.

A szuperkedd néven ismert előválasztási napon a nyugati parttól a keleti partig az ország szinte minden vidékén tartanak szavazást.

A regisztrált republikánus és demokrata szavazók Kaliforniában, Texasban, Oklahomában, Utah és Colorado államokban, Arkansasban és Minnesotában voksolnak. Az ország déli államai közül Alabamában és Tennessee-ben, a keleti parton Virginia és Észak-Karolina államokban, valamint az ország Új-Angliaként emlegetett északkeleti részében Vermont, Maine és Massachusetts államokban voksolnak.

A republikánusok kedden Alaszkában is élhetnek az elnökjelölés jogával. Az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán ezen a napon a regisztrált demokrata szavazók voksolhatnak elnökjelöltjükre.

Colorado állam republikánus előválasztási eredményére közvetlen hatása van a szövetségi Legfelsőbb Bíróság hétfőn hozott határozatának. A testület helyt adott Donald Trump beadványának, amely kifogásolta Colorado állam legfelsőbb bíróságának tavaly decemberben hozott döntését az indulásból való kizárásáról. Colorado állam legfőbb bírói fóruma arra hivatkozott, hogy Donald Trump a 2021. január 6-i eseményekben felelőssé tehető és zendülésben érintett. A szövetségi Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntése szerint Colorado állam bírói tanácsának nem volt joga ilyen értelmű határozatot hozni, ezért a március 5-én Donald Trumpra leadott szavazatokat is figyelembe kell venni a voksok összesítésekor.

Az elmúlt öt napban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások alapján a republikánus előválasztási versenyben országos szinten Donald Trump előnye behozhatatlannak látszik.

Szombaton a New York Times napilap megrendelésére készült felmérés azt mutatta, hogy a volt elnököt a republikánus szavazók 76, míg Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzót 21 százalék támogatja. Egy nappal korábban a Forbes is kiadta legfrissebb kutatásának eredményét, ami szerint Donald Trump mögött 79, míg Nikki Haley mögött 12 százaléknyian állnak.

Szorosabb versenyt ígér a Virginia állambeli előválasztás kedden, ahol Donald Trump előnye mérsékeltebb, 51 százalékra számíthat, míg ellenfele 43 százalékra egy múlt pénteken megjelent közvélemény-kutatás alapján. Az ország meghatározó államában, az összességében demokrata többségű Kaliforniában, a republikánus elnökjelöltek versenyében a felmérések Donald Trump országos átlaghoz közeli előnyét mutatják.

A demokrata párton belül a hivatalban lévő elnök újraindulása miatt a szokásjog alapján vele szemben nem indulnak esélyes kihívók, így Joe Biden támogatottsága elsöprő az előválasztási folyamatban.

A New York Times által megrendelt felmérés szerint a demokrata szavazók 79 százaléka áll az elnök mögött, míg Dean Phillips kongresszusi képviselőt 10 százalék támogatja.

A republikánus versenyben a hétfői összegzés szerint Donald Trump az elnökjelöltség véglegesítése szempontjából fontos delegálti szavazatok közül 244-gyel rendelkezett már, míg Nikki Haley azután, hogy vasárnap a fővárosban, Washington DC-ben győzni tudott, 43-mal.

A republikánusok az előválasztások során összesen 2149 delegálti szavazatot osztanak ki, vagyis a többséghez 1215 voks megszerzésére van szükség. A szuperkedden 874 ilyen szavazat sorsa dől el. Szakértők szerint amennyiben Donald Trump ezek többségét megszerzi, akkor politikai értelemben már biztosra vehető a jelöltsége, akkor is, ha Nikki Haley-nek matematikai esélye maradt még az eredmény megfordítására.

Donald Trump és kampánycsapata azt a célt tűzte ki, hogy március közepére eldöntse a versenyt, és megszerezze a több mint 1215 delegálti szavazatot.

A Republikánus Párt július közepén Milwaukee-ban tartja az elnökjelölő konvenciót, a Demokrata Párt augusztus közepén Chicagóban, és ekkor válik véglegessé, hogy a két párt kit indít a november 5-i elnökválasztáson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Elkaptuk Magyar Pétert” - Kocsis Máté hajmintát adott a Semmelweisen, miközben kamunak nevezte a Tisza elnökének bécsi drogtesztjét
A Fidesz politikusa szerint a bécsi helyszín nem akkreditált labor, az ottani orvos pedig nem végez drogtesztet. Magyar Péter korábban vizelet- és hajmintát is adott, melynek eredményét közzéteszi.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 25.



„Elkaptuk Magyar Pétert” – állította Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy kedden közzétett Facebook-videóban, miután ő maga adott hajmintát a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében. Magyar Péter, a Tisza Párt politikusa erre úgy reagált, hogy ő egy regisztrált bécsi laborban járt „mindenre kiterjedő” vizsgálaton, soha nem élt kábítószerrel, és amint meglesznek, nyilvánosságra hozza az eredményeit.

Kocsis Máté a videójában azzal vádolta meg Magyar Pétert, hogy „kamu drogtesztet csináltatott”.

A Fidesz frakcióvezetője szerint kiderítették, hogy a bécsi helyszín, ahol Magyar járt, nem egy akkreditált drogvizsgáló labor, és az ottani orvos nem is foglalkozik drogtesztekkel. Kocsis azt is állította, hogy bár Magyar korábban felajánlotta, hogy megadja neki a labor címét, ezt végül nem tette meg.

A kormánypárti politikus a Semmelweis Egyetemen tett látogatásán az intézet igazgatójával beszélgetett, aki elmondta neki, hogy

a vizeletből csupán 3-5 napig lehet kimutatni a kábítószer-fogyasztást. A hajminta hosszabb távú bizonyítékként szolgálhat,

mivel a haj havonta körülbelül egy centimétert nő, de Kocsis szerint ha valaki levágatja a haját, egy 3-4 centis tincsből nem lehet megállapítani, hogy fél évvel korábban fogyasztott-e bármit. A videóban ezen a ponton bevágtak egy képet Magyar Péterről, aki nemrég valóban levágatta a haját. A beszélgetés után Kocsis Máté is adott hajmintát, és elmondta, hogy az adatait anonim módon kezelik majd.

Magyar Péter néhány nappal korábban a Facebookon jelentette be, hogy egy regisztrált bécsi laborban járt drogteszten.

A Tisza Párt elnöke szerint „a drogot rendszeresen fogyasztó Fidesz vezérkar” vádjai miatt kérte a vizelet- és hajmintából végzett vizsgálatot,

amely állítása szerint hosszú időre visszamenőleg képes kimutatni a szerfogyasztást. Magyar közölte, soha nem élt kábítószerrel, és ígéretet tett az eredmények közzétételére.

A vita középpontjában tehát a vizsgálatok módszertana és a helyszínek hitelessége áll. Míg Kocsis Máté a hazai igazságügyi intézet szakvéleményére hivatkozva kérdőjelezi meg a rövid hajból vett minta és a bécsi labor hitelességét, addig Magyar Péter a „mindenre kiterjedő” vizsgálat és a regisztrált labor tényét hangsúlyozza. A következő napokban a nyilvánosságra hozott teszteredmények és a bécsi intézmény akkreditációját igazoló dokumentumok dönthetik el, kinek van igaza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára: A DK jelöltjei visszalépnek három választókörzetben
A Demokratikus Koalíció Budapesten és Nógrádban is visszaléptet jelölteket a legszorosabbnak ígérkező körzetekben. A párt a lépéssel a Tisza Pártot is hasonló felelősségvállalásra szólította fel.


„Lépjünk előre, a DK példát mutat felelősségből” – írta szerda reggeli bejegyzésében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, bejelentve, hogy a párt visszalépteti három egyéni képviselőjelöltjét. A döntés azokat a körzeteket érinti, ahol a párt becslése szerint a legkiélezettebb verseny várható az április 12-i választáson.

A bejelentés három választókerületet érint.

Budapest 6. számú választókerületében Komáromi Zoltán lép vissza, ahol a Fidesz részéről Radics Béla, a Tisza Párt képviseletében Velkey György, valamint Hadházy Ákos függetlenként indul. Budapest 8. választókerületében Ternyák Andrást léptetik vissza, ahol a fideszes Tarnai Richárd, a tiszás Virágh Gabriella és Kunhalmi Ágnes méretteti meg magát. Nógrád 1. számú választókerületében Godó Beatrix a visszalépő, itt a Fidesz Becsó Zsoltot, a Tisza Párt pedig Szafkó Zoltánt indítja.

Dobrev Klára egyértelmű üzenetet is megfogalmazott a politikai rivális Tisza Párt felé, a koordináció szükségességére utalva.

„Reméljük a Tisza is hasonló felelősséggel jár el, a labda az ő térfelükön pattog”

– jelentette ki a pártelnök.

A bejelentés egyik eleme, Ternyák András visszalépése már tegnap ismertté vált. A Demokratikus Koalíció ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár az egyéni jelöltjeit visszahívja, mindhárom érintett körzetben továbbra is számít a pártlistára leadott szavazatokra.

A pártelnök a lépést a kormányváltás érdekében tett felelős döntésként értékelte, és köszönetet mondott a visszalépő jelölteknek a „kormányváltásért végezett hatalmas munkájukért”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Mi Hazánk kidobná az ötforintost, Horthy Miklós arca kerülhetne az új ötvenezres bankjegyre
Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke parlamenti kérdésben javasolja a címletstruktúra átalakítását. A párt szerint az infláció miatt a legkisebb érme felesleges, a legnagyobb bankjegy pedig már nem elég.


Az elinflálódott ötforintosok kivezetését és az ötvenezres bankjegyek bevezetését szorgalmazza a Mi Hazánk, számolt be erről Novák Előd, a párt alelnöke és országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán. A javaslatot Varga Mihály jegybankelnöknek küldött parlamenti írásbeli kérdésben is megfogalmazta.

Novák azzal érvel, hogy az 5 forintos érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként többet ér, mint fizetőeszközként.

Szerinte az EU-rekord magyar infláció miatt az érme elértéktelenedett, kivezetése pedig indokolt. Ezzel párhuzamosan

az 50 ezer forintos bankjegy bevezetését is szükségesnek látja az elmúlt 25 év pénzromlása miatt.

Rámutatott, hogy a 20 ezres bankjegy 2001-es forgalomba bocsátásakor annyit ért, mint ma körülbelül 62 ezer forint.

A képviselőnek arra is van ötlete, ki szerepeljen az új bankjegyen:

Kossuth Lajost vagy Horthy Miklóst javasolja.

Utóbbi mellett azzal érvelt, hogy a Horthy-korszak jobban teljesített, mint a rendszerváltás óta eltelt évtizedek. „Bár utolsó kormányzónk munkásságát lehet kritizálni bal- és jobboldalról egyaránt, és jogosan, de a Horthy-korszak 25 évét összehasonlítva a rendszerváltás óta eltelt évtizedekkel: egyértelműen egy fehér lovasszoborért is kiált a fővárosban” – fogalmazott.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy a Magyar Nemzeti Bank aprópénzt von ki a forgalomból. Az 1 és 2 forintos érméket közel húsz éve, 2008. március 1-jén vonták be, ami a jegybank akkori számításai szerint nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményezett.

A Magyar Nemzeti Bank korábban többször is egyértelművé tette, hogy nem tervezi az 50 ezer forintos bankjegy bevezetését.

A jegybank álláspontja szerint a címletstruktúra kialakítása összetett kérdés, amelyet a lakossági fizetési szokások és a teljes készpénzellátási lánc működése határoz meg, nem pusztán az infláció mértéke. Az 5 forintos érme kivezetését sem támogatták, mivel az óriási logisztikai költségekkel járna, hiszen több százmillió darabot kellene visszagyűjteni a forgalomból, és új kerekítési szabályokat kellene bevezetni a kereskedelemben.

Via Magyar Jelen


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az a kiindulópontja mindennek, hogy nem lehet atomfegyverük” - Trump győzelmet hirdetett Irán felett
Az amerikai elnök az Ovális Irodában azt állította, Irán elfogadta a feltételeket. Teherán hivatalosan tagadja a tárgyalásokat, miközben az USA új erőket telepít a térségbe.


Donald Trump amerikai elnök szerint Iránnal megállapodtak, és az USA „megnyerte a háborút”, kedden mégis arról érkeztek hírek, hogy a lezárt Hormuzi-szoroson pénzért engedhetnek át hajókat. Teherán eközben továbbra is tagadja, hogy egyáltalán tárgyalna Washingtonnal.

Sajtóhírek szerint

kedden voltak olyan hajók, amelyek kétmillió dolláros díj ellenében haladhattak át a stratégiai fontosságú tengerszoroson, amelyet az irániak egy korábbi izraeli-amerikai támadásra válaszul zártak le.

Hivatalos iráni bejelentés egyelőre nem erősítette meg, hogy ez egy új, rendszerszintű gyakorlat lenne. A Hormuzi-szoros körüli feszült helyzetről a Guardian is tudósított. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok további erőket telepített a térségbe, hogy megerősítse gyorsreagálású képességeit, Iránban pedig új biztonsági főnököt neveztek ki az ország Legfelső Nemzetbiztonsági Tanácsának élére.

A Fehér Ház Ovális Irodájában tartott sajtótájékoztatón Donald Trump magabiztosan értékelte a helyzetet. Arra a felvetésre, hogy mennyire bízik egy esetleges békemegállapodás sikerében, úgy fogalmazott:

„Ezt a háborút megnyertük.”

Az amerikai elnök szerint Iránnal a legfontosabb kérdésben már dűlőre jutottak. Azt állította, Irán „tárgyal velünk, és most már értelmes a hozzáállásuk”. Trump szerint

„az a kiindulópontja mindennek, hogy nem lehet atomfegyverük”,

majd hozzátette: „Nem akarok előre mindent elmondani, de megállapodtunk abban, hogy soha nem lesz atomfegyverük. Ebbe beleegyeztek.”

Trump szerint az iráni fél annyira szeretne egyezségre jutni, hogy az már szinte elképzelhetetlen.

„A megfelelő emberekkel tárgyalunk, és ők annyira megállapodást akarnak kötni, hogy azt el sem tudják képzelni”

– mondta. Az elnök beszélt egy „rendkívül nagy értékű ajándékról” is, amelyet állítása szerint Irán adott az Egyesült Államoknak. A részleteket nem közölte, de annyit elárult, hogy az ügy az olaj- és gázszektorhoz, valamint a Hormuzi-szoroshoz kapcsolódik.

Az amerikai elnök katonai erőfölényét is hangsúlyozta, utalva egy korábbi fenyegetésére, amely az iráni South Pars gázmezőt célozta. Kijelentette, hogy ha úgy döntene, képes lenne megsemmisíteni egy „nagyon nagy és erős erőművet”, és „ők semmit sem tudnának tenni ellene”. Trump szerint Irán katonailag „megsemmisült”.

Ezzel szemben az iráni vezetés hivatalosan azt közli, hogy jelenleg nem zajlanak közvetlen tárgyalások az Egyesült Államokkal.

Ez homlokegyenest ellenmond Trump állításainak, és továbbra sem világos, hogy Washington kivel egyeztethet az iráni oldalon. Független elemzők szintén vitatják, hogy a konfliktus „megnyertnek” tekinthető, és rámutatnak a globális energiaellátást fenyegető komoly kockázatokra.

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olaj- és földgázszállítási útvonala, lezárása vagy a forgalom akadozása súlyos hatással van a világgazdaságra. Trump fenyegetése a South Pars gázmezővel kapcsolatban szintén jelentős, mivel az a világ egyik legnagyobb földgázlelőhelye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk