A kormány újabb Alaptörvény-módosítást terjesztett az Országgyűlés elé, amely jelentős változásokat hoz a veszélyhelyzet kihirdetésének és fenntartásának szabályaiban. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a jövőben a kormány saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyás nélkül is elrendelheti és fenntarthatja a veszélyhelyzetet – szúrta ki a hvg.hu.
A módosítás szövege szerint a kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében.”
Ez a megfogalmazás megegyezik az Alaptörvény jelenlegi 51. cikkelyének első bekezdésével,
azonban a módosítás eltörli a további három bekezdést, amelyek eddig a veszélyhelyzet fenntartásának részletes szabályait és az Országgyűlés ellenőrzési lehetőségét rögzítették.
A jelenlegi szabályok szerint a kormány csak 30 napra rendelheti el a veszélyhelyzetet, és annak meghosszabbításához az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyására van szükség. A módosítás után erre nem lesz szükség, így a veszélyhelyzet akár határozatlan ideig is fennállhat a kormány döntése alapján.
A változás érinti az Alaptörvény 53. cikkelyét is, amely a veszélyhelyzet idején alkalmazott rendeleti kormányzás szabályozásáról szól. A javaslat szerint a kormány továbbra is csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük, azonban a veszélyhelyzet meghosszabbításának kötelezettsége megszűnik – írja a lap.
A háborús veszélyhelyzetet a kormány először 2022 májusában hirdette ki az Ukrajnában zajló háború miatt. Azóta a parlament félévente meghosszabbította a különleges jogrendet, legutóbb tavaly ősszel, így az jelenleg 2024. május 18-ig érvényes. Az új módosítás szerint a további hosszabbításokhoz már nem lesz szükség parlamenti jóváhagyásra.
A kormány újabb Alaptörvény-módosítást terjesztett az Országgyűlés elé, amely jelentős változásokat hoz a veszélyhelyzet kihirdetésének és fenntartásának szabályaiban. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a jövőben a kormány saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyás nélkül is elrendelheti és fenntarthatja a veszélyhelyzetet – szúrta ki a hvg.hu.
A módosítás szövege szerint a kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„16 év után nyertünk” – Orbán Viktor hatalmas győzelmet hirdetett Kazincbarcikán a Tisza felett, pedig ők nem is indultak
A Fidesz-KDNP jelöltje 45 szavazattal nyerte a kazincbarcikai időközi választást. A miniszterelnök a helyi eredményt országos, Tisza Párt feletti győzelemként kommunikálta.
Tizenhat év után nyert egyéni önkormányzati körzetet a Fidesz Kazincbarcikán: a vasárnapi időközi választáson a kormánypárti Kaló Attila nyert a szavazatok 43,21 százalékával.
A város 7-es számú választókerületében azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert a körzet képviselője, Pásztor Gábor tavaly decemberben elhunyt. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2821 választásra jogosult polgárból 658-an mentek el szavazni, ami 23,33 százalékos részvételt jelent.
Hárman indultak a mandátumért: a Fidesz-KDNP jelöltje, Kaló Attila 283 szavazattal nyert. A függetlenként induló, de a város MSZP-s polgármestere által támogatott Sütő Ágnes 238 voksot kapott, míg a Városvédők Egyesületének jelöltje, Séllyei Erzsébet 134-et.
A választási eredményt a miniszterelnök és a Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás is a párt sikereként könyvelte el.
„Hatalmas győzelem Kazincbarcikán az időközi választáson. Valóság vs. Tisza: 2:0.
Ezen a településen 16 év után nyertünk egyéni önkormányzati körzetet”
Magyar Péter pártja viszont el sem indult a voksoláson. A kormánypárti kommunikáció Séllyei Erzsébet, a Városvédők Egyesületének jelöltje miatt hozhatta összefüggésbe a választást a Tisza Párttal.
Séllyei korábban a 444-nek arról beszélt, hogy bár a városvédők között vannak tiszások és fordítva, semmilyen hivatalos kapcsolat nincs a két szervezet között, sőt, a 2029-es önkormányzati választáson külön is indulnának. A kormánypárti narratíva szerint Séllyei „saját bevallása szerint erősen a Tisza Párt támogatását is” élvezi.
Nem ez az első alkalom, hogy a Fidesz az időközi választásokat a Tiszával szembeni küzdelemként keretezi. Korábban egy balmazújvárosi időközi választás után Kubatov Gábor pártigazgató egy olyan grafikont osztott meg, amelyen a nem fideszes jelöltek alá tévesen a „Tisza” megjelölést írták.
Tizenhat év után nyert egyéni önkormányzati körzetet a Fidesz Kazincbarcikán: a vasárnapi időközi választáson a kormánypárti Kaló Attila nyert a szavazatok 43,21 százalékával.
A város 7-es számú választókerületében azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert a körzet képviselője, Pásztor Gábor tavaly decemberben elhunyt. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2821 választásra jogosult polgárból 658-an mentek el szavazni, ami 23,33 százalékos részvételt jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Túszejtés és szankciók: Ukrajna az EU-hoz fordul a magyar hatóságok akciója után
Az Ukrán Nemzeti Bank az Európai Központi Bankhoz és az Európai Bizottsághoz fordul hét Oscsadbank-alkalmazott magyarországi elfogása miatt. A lépés tovább mélyíti a diplomáciai konfliktust.
Az Európai Unió pénzügyi és ellenőrző szerveihez fordul Ukrajna az Oscsadbank állami bank Magyarországon lefoglalt vagyona miatt – jelentette be vasárnap Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke.
Kijev szerint a magyar hatóságok jogellenesen foglalták le a vagyont, ezért visszakövetelik azt, és egy független vizsgálathoz kérik Budapest támogatását.
A Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai még március 5-én, csütörtökön fogták el a pénzszállításban közreműködő hét ukrán állampolgárt. Az ukránok ügyvédje szerint „zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”. Az ügyvéd azt is mondta, hogy semmi szokatlan nem volt az Ausztriából Ukrajnába tartó szállítmányban.
Az ukrán jegybankelnök vasárnapi közlése szerint az Oscsadbank nem sértett törvényt, az ügyet pedig európai szintre viszik.
„Az Európai Központi Bank vezetéséhez, az Osztrák Központi Bankhoz, az Európai Bizottság Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságához, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és másokhoz fogunk fordulni” – írta Pisnij a Facebook-oldalán. Hozzátette,
az incidensnek megfelelő jogi értékelést és választ kell kapnia az európai közösségtől.
Pisnij arról is beszélt, hogy az eljárás alatt a magyar hatóságok akadályozták a konzuli és ügyvédi hozzáférést. „Olyan helyzetbe kerültünk, amikor a konzul nem juthat el az országának állampolgáraihoz, az ügyvéd nem fér hozzá ügyfeleihez, politikai nyilatkozatok hangzanak el mindenféle megerősítés nélkül, és a lejáratás lesz a fő cél – ilyen cselekmények nem maradhatnak megfelelő értékelés nélkül” – fogalmazott. Ukrajna ezért független ellenőrzést kezdeményez, és egy nemzetközi céget bízna meg a szállítás szerződéses hátterének vizsgálatával.
„Külön szeretném felkérni a magyar felet, hogy támogassa a független ellenőrzést. Például az Európai Bizottság független, harmadik félként léphetne fel az incidens összes körülményének objektív és pártatlan kivizsgálása érdekében.”
A magyar hatóságok ezzel szemben pénzmosás gyanúja miatt indítottak eljárást. A NAV tájékoztatása szerint a járművekben mintegy 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak. A magyar kormány a lehető legmélyebb vizsgálatot ígérte, és a hatóságok azt is közölték, hogy a konzuli értesítést megtették.
Az Európai Unió pénzügyi és ellenőrző szerveihez fordul Ukrajna az Oscsadbank állami bank Magyarországon lefoglalt vagyona miatt – jelentette be vasárnap Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke.
Kijev szerint a magyar hatóságok jogellenesen foglalták le a vagyont, ezért visszakövetelik azt, és egy független vizsgálathoz kérik Budapest támogatását.
A Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai még március 5-én, csütörtökön fogták el a pénzszállításban közreműködő hét ukrán állampolgárt. Az ukránok ügyvédje szerint „zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”. Az ügyvéd azt is mondta, hogy semmi szokatlan nem volt az Ausztriából Ukrajnába tartó szállítmányban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kamulájkok: egy fideszes képviselőjelöltet talált a Telex az eddig felfedezett legnagyobb trollfarm mögött
A lap oknyomozása szerint a profilokat december és február között hozták létre mesterséges intelligencia segítségével. Kocsondi Márk XXII. kerületi fideszes képviselőjelölt központi figura a hálózatban, amely lájkokkal növeli a kiválasztott politikusok posztjainak elérését.
Egyetlen tél alatt építettek fel egy közel 1200, mesterséges intelligenciával létrehozott profillal működő Facebook-hálózatot, hogy az összehangoltan és nagyüzemben erősítse a kormánypárti politikusok üzeneteit – derítette ki a Telex. A lap egy olyan, az eddigieknél tízszer nagyobb trollfarmot tárt fel, amelynek tagjait december 15. és február 17. között hozták létre, és szinte kizárólag fideszes posztok lájkolására használják őket.
A hálózat építői tudatosan választották a személyes profilok helyett a Facebook-oldalakat. Míg egy új profilhoz külön emailcím és telefonszám kell, egyetlen fiókról elméletileg végtelen számú oldalt lehet elindítani. Ez a módszer nemcsak egyszerűbb, de hatékonyabb is: egy oldalhoz több adminisztrátor is tartozhat, részletesebb analitikai eszközök állnak rendelkezésre, ráadásul a megfigyelések szerint az algoritmus előrébb sorolja az oldalak hozzászólásait a kommentek között.
A hálózatot három fő csomópont köré szervezték. Az egyik a „Hajrá, Magyarország” nevű oldal, amely a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz köthető, a hirdetéseit is ez a szervezet fizeti.
A másik központi figura Kocsondi Márk, egy XXII. kerületi fideszes politikus – akit a párt az áprilisi választáson is képviselőjelöltként indít ugyanitt – akinek oldalát a feltárt kamuprofilok mintegy háromnegyede követi. Ezzel messze kiemelkedik abból a 6-8 fős fideszes politikuscsapatból, akiket a kamuprofilok előszeretettel követnek.
Kocsondinak összesen tízezer követője van, közülük nagyjából ezret listáz a Facebook, aminek ötöde tűnik valósnak, a többi a hálózatba tartozó kamuprofil. „Ha egy trollprofilnál csak egy követett oldal van, az szinte mindig Kocsondi Márk” a cikk szerint.
A legfurcsább elem a képletben egy „Asszú István-kettes” nevű oldal, amely nem célpontja, hanem aktív tagja a hálózatnak: több száz kamuprofilt követ, sokszor egyetlen követőként. A történet csavarja, hogy a valódi, 15 éves Asszú István-profil tavaly decembere óta szinte kizárólag Fidesz-ellenes tartalmakat oszt meg.
A kamuoldalak elnevezései között is akadnak furcsaságok. Létezik például Talabér Ádám, András, Zoltán, Renáta és Aranka nevű oldal is, ami vagy a kreativitás hiányára utal, vagy Várpalota fideszes polgármesterére, Talabér Mártára tett utalási kísérlet.
Emellett teljes „mikro-brandeket” is felépítettek: "Borcsának" külön oldala van a cukrászdájának, konyhájának és palántáinak, míg Lalinak arra, hogy „beszél”, „megmondja” és „odaszól”.
A hálózat tagjai jellemzően nem posztolnak saját tartalmat, és nem gyűjtenek valódi követőket. A legtöbb oldal mindössze egy profilképből, egy borítóképből és legfeljebb néhány bejegyzésből áll, hogy ne tűnjön teljesen üresnek.
224 olyan oldalt is azonosítottak, amelyeken semmilyen tartalom nincs, ezek valószínűleg bevetésre váró tartalék profilok.
A profilok létrehozása iparszerűen zajlott. A legnagyobb üzem januárban volt, amikor az oldalak közel háromnegyede megszületett. A trollgyár a karácsonyi ünnepek alatt rövid szünetet tartott, de egyébként hétvégén sem pihentek, és a profilképek feltöltési dátumai alapján a munka sokszor éjszakába vagy hajnalba nyúlóan is folyt.
A Telex megkereste Kocsondi Márkot, Asszú Istvánt és a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt, de egyelőre egyiküktől sem kaptak választ.
A mostani felfedezés egy hosszabb folyamat része. Először a Lakmusz térképezett fel egy hasonló hálózatot tavaly novemberben, majd januárban a Telex leplezett le egy profibb változatot. Később a 444 kiderítette, hogy utóbbi szálai a Fidesz-közeli Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséghez vezetnek, amely a Digitális Polgári Köröket és a „háborúellenes gyűléseket” is szervezi.
Egyetlen tél alatt építettek fel egy közel 1200, mesterséges intelligenciával létrehozott profillal működő Facebook-hálózatot, hogy az összehangoltan és nagyüzemben erősítse a kormánypárti politikusok üzeneteit – derítette ki a Telex. A lap egy olyan, az eddigieknél tízszer nagyobb trollfarmot tárt fel, amelynek tagjait december 15. és február 17. között hozták létre, és szinte kizárólag fideszes posztok lájkolására használják őket.
A hálózat építői tudatosan választották a személyes profilok helyett a Facebook-oldalakat. Míg egy új profilhoz külön emailcím és telefonszám kell, egyetlen fiókról elméletileg végtelen számú oldalt lehet elindítani. Ez a módszer nemcsak egyszerűbb, de hatékonyabb is: egy oldalhoz több adminisztrátor is tartozhat, részletesebb analitikai eszközök állnak rendelkezésre, ráadásul a megfigyelések szerint az algoritmus előrébb sorolja az oldalak hozzászólásait a kommentek között.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A háttérből a csúcsra: Ali Hámenei fiát választották Irán új legfőbb vezetőjévé
Modzstaba Hámenei eddig sosem töltött be kormányzati tisztséget, de régóta őt tartották a „köpenyek mögötti hatalomnak”. Az 56 éves férfit az Egyesült Államok korábban szankciókkal sújtotta.
„Allahu Akbar, Allahu Akbar, Hámenei a vezető” – kiáltotta az iráni állami televízió műsorvezetője, miután felolvasta a közleményt, mely szerint Irán Szakértők Gyűlése Modzstaba Hámeneit választotta az ország új legfőbb vezetőjévé – jelentette a BBC.
Modzstaba Hámenei apját, az izraeli-amerikai hadműveletekben megölt Ali Hamenei ajatollahot követi a poszton.
A Szakértők Gyűlésének közleménye szerint a döntést rendkívüli körülmények között hozták meg: „A súlyos hadiállapot és az ellenségek e népi intézmény ellen irányuló közvetlen fenyegetései, valamint a Szakértők Gyűlése Titkárságának irodái elleni bombázás – amely több munkatárs és az őrség több tagjának mártíromságához vezetett – egyetlen pillanatra sem állította meg az iszlám rendszer vezetésének kiválasztási és bemutatási folyamatát.” Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkára hozzátette,
Teherán „ellenségei” azt hitték, az ország „zsákutcába jut” Ali Hámenei halálát követően, de a Gyűlés „Trump lebombázással való fenyegetése” ellenére is kiválasztotta az utódot.
Az 56 éves Modzstaba Hámenei 1969-ben született Mashhadban, Ali Hamenei hat gyermekének másodikaként. Középfokú tanulmányait egy teheráni vallásos iskolában végezte, majd 17 évesen, az Irán–Irak háború idején több rövid időszakban katonai szolgálatot teljesített. 1999-ben a síita teológia egyik fontos központjába, Kom városába ment vallási tanulmányokat folytatni, papi öltözetet azonban addig nem viselt.
Apjával ellentétben Modzstaba többnyire a háttérben maradt. Soha nem töltött be kormányzati tisztséget, nem tartott nyilvános beszédeket, és csak kevés fénykép jelent meg róla. Ennek ellenére régóta keringenek pletykák arról, hogy apja „kapuőreként” komoly befolyást gyakorol.
A 2000-es évek végén a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok – az AP hírügynökség szerint – „a köpenyek mögötti hatalomként” írták le, akit a rezsimen belül széles körben „rátermett és erőteljes vezetőnek” tartottak. Azzal vádolták, hogy beleszólt az elnökválasztásokba, irányította a Baszídzs milíciát, valamint szoros kapcsolatokat ápolt az Iszlám Forradalmi Gárdával.
Az örökletes utódlást korábban mind apja, Ali Hámenei, mind elődje, Ruholláh Khomeini ajatollah élesen bírálta az 1979-es iszlám forradalom által megdöntött Pahlavi-monarchia kapcsán. 2019-ben az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Modzstaba Hámeneit, mivel apja, az akkori legfőbb vezető kinevezettjeként vagy megbízásából járt el.
„Allahu Akbar, Allahu Akbar, Hámenei a vezető” – kiáltotta az iráni állami televízió műsorvezetője, miután felolvasta a közleményt, mely szerint Irán Szakértők Gyűlése Modzstaba Hámeneit választotta az ország új legfőbb vezetőjévé – jelentette a BBC.
Modzstaba Hámenei apját, az izraeli-amerikai hadműveletekben megölt Ali Hamenei ajatollahot követi a poszton.
A Szakértők Gyűlésének közleménye szerint a döntést rendkívüli körülmények között hozták meg: „A súlyos hadiállapot és az ellenségek e népi intézmény ellen irányuló közvetlen fenyegetései, valamint a Szakértők Gyűlése Titkárságának irodái elleni bombázás – amely több munkatárs és az őrség több tagjának mártíromságához vezetett – egyetlen pillanatra sem állította meg az iszlám rendszer vezetésének kiválasztási és bemutatási folyamatát.” Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkára hozzátette,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
