17 százalékos a bérszakadék, hét önkormányzat most megmutatja a saját számait
Nőnap alkalmából a Főpolgármesteri Hivatal és hat másik önkormányzat vállalta, hogy nyilvánosságra hozza béradatait. A lépéssel a júniusi határidejű uniós bértranszparencia-irányelv átültetését is sürgetik.
Nőnap alkalmából hét önkormányzat, köztük a Főpolgármesteri Hivatal is bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, hogy ezzel is példát mutassanak más munkáltatóknak – írta a Népszava az Amnesty International Magyarország közleménye alapján. A főváros mellett a II., a VII., a IX. és a XIX. kerület, valamint Fót és Pécs önkormányzata csatlakozott a kezdeményezéshez.
„Hét önkormányzat és polgármesteri hivatal fogott össze a március 8-i nőnap alkalmából, hogy más munkáltatóknak is példát mutatva közzé tegye a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, amivel nagy lépést tesznek a munkaerőpiaci átláthatóság és a női munkavállalók egyenlőségének megteremtéséért”
– áll a szervezet közleményében.
Az Amnesty szerint
Magyarországon átlagosan 17 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak.
A szervezet szakértője szerint a megoldás kulcsa az átláthatóság. „Az átláthatóság az első lépés ahhoz, hogy a fizetésünket és a lehetőségeinket a teljesítményünk, és ne a nemünk határozza meg” – mondta Csernus Fanni.
A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a bérszakadék problémájára, és segítse a munkáltatókat a bértranszparenciáról szóló uniós irányelv alkalmazásában. Az új szabályozást ugyanis június 7-ig kell átültetni a magyar jogrendbe. Az irányelv egyebek mellett lehetővé teszi a munkavállalóknak, hogy információt kérjenek a bérekről, a munkáltatóknak pedig kötelező lesz lépniük, ha egy adott munkakörben a nemek közti bérkülönbség meghaladja az öt százalékot.
Nőnap alkalmából hét önkormányzat, köztük a Főpolgármesteri Hivatal is bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, hogy ezzel is példát mutassanak más munkáltatóknak – írta a Népszava az Amnesty International Magyarország közleménye alapján. A főváros mellett a II., a VII., a IX. és a XIX. kerület, valamint Fót és Pécs önkormányzata csatlakozott a kezdeményezéshez.
„Hét önkormányzat és polgármesteri hivatal fogott össze a március 8-i nőnap alkalmából, hogy más munkáltatóknak is példát mutatva közzé tegye a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, amivel nagy lépést tesznek a munkaerőpiaci átláthatóság és a női munkavállalók egyenlőségének megteremtéséért”
– áll a szervezet közleményében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András nyílt levele a NATO főtitkárának: Tisztelettel arra kérem Önt, lépjenek fel a nyilvánosság erejével ezen példátlan beavatkozási kísérlet ellen
A Momentum alapítója szerint a Kreml egy csapata már hetek óta a fővárosban van. Céljuk a jelenlegi kormány hatalomban tartása a közelgő választáson.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója és korábbi országgyűlési képviselője nyílt levélben fordult a NATO főtitkárához, amelyben a szövetség nyilvános fellépését kéri egy állítólagos orosz beavatkozási kísérlet ellen a magyar választásokon.
A politikus szerint a választások tétje már „messze túlmutat a puszta belpolitikai erőviszonyokon”, és a magyar demokrácia helyreállítása mellett a NATO keleti szárnyának biztonsága is kockán forog.
Fekete-Győr a levelében független oknyomozói és nemzetközi titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az Oroszországi Föderáció hetekkel ezelőtt egy orosz katonai hírszerzőkből álló operatív csapatot telepített Budapestre. Úgy fogalmaz, az amerikai titkosszolgálatok jelzéseire hivatkozó értesülések szerint e hálózatot a Kreml legfelsőbb köreiből az a Szergej Kirijenko irányítja, aki a közelmúltban a moldáv demokratikus választásokba is beavatkozott.
A politikus szerint míg Moldovában egy nyugatbarát kormány destabilizálása volt a cél, Magyarországon éppen ellenkezőleg: a jelenlegi, Moszkvával szoros kapcsolatot ápoló politikai rezsim hatalomban tartása a feladatuk.
Szerinte ez a jól ismert orosz módszertan szerint zajlik: dezinformációs kampányokkal, mesterséges feszültségszítással és a külső fenyegetettség érzetének manipulálásával.
„Amennyiben ezek a független oknyomozói értesülések helytállóak, az példátlan biztonsági kockázatot jelent a NATO számára.
Ön is pontosan tudja: nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen szintű, az amerikai és európai szövetségesek által is azonosított orosz hírszerzői jelenlétről a magyar elhárítás és a magyar kormány vezetése ne tudjon” – írja Fekete-Győr, aki szerint
a hivatalos szervek „beszédes csendje” és a szükséges lépések elmaradása azt a gyanút veti fel, hogy a kormány nem áldozata, hanem a haszonélvezője az orosz titkosszolgálati műveletnek,
és a színfalak mögött kollaborál a szövetség ellenfeleivel.
A Momentum alapítója úgy véli, egyetlen kormány sem csinálhat trójai falovat a saját hazájából a politikai túlélése érdekében. Ezért a NATO főtitkárához és a szövetséges tagállamok vezetőihez fordul:
„Tisztelettel arra kérem Önt és a szövetséges tagállamok vezetőit, hogy lépjenek fel a nyilvánosság erejével ezen példátlan beavatkozási kísérlet ellen.”
Fekete-Győr azzal indokolja a nyilvános fellépés sürgősségét, hogy már csak 35 nap van hátra az április 12-i választásokig, ennyi idő alatt a hagyományos diplomáciai vizsgálatok nem zárulnának le. Szerinte a háttérdiplomácia minden jel szerint kudarcot vallott, mivel a sajtóértesülések alapján az amerikaiak hiába jelezték az orosz jelenlétet, a magyar kormányzat részéről érdemi lépés nem történt. Úgy látja, amikor a zárt ajtók mögötti diplomácia csődöt mond, a nemzetközi nyilvánosság lehet az egyetlen eszköz a nyomásgyakorlásra. Azt is állítja, hogy a magyar kormányzati propaganda mindent megtesz az orosz jelenlét elhallgatásáért, ezért ha a NATO csak a háttérben tárgyal, a magyar választók nem fogják megtudni az igazságot.
„Meggyőződésem, hogy a NATO-nak nemcsak a mindenkori magyar kormánnyal, hanem a magyar társadalommal is van egy íratlan »szerződése«.
Egy nyilvános kiállás világos üzenet lenne a változást akaró, Nyugat-barát magyarok millióinak: nincsenek magukra hagyva egy ellenséges orosz titkosszolgálati gépezettel és egy azzal kollaboráló hazai kormánnyal szemben” – zárja sorait, hozzátéve, hogy Magyarország nem egyenlő a jelenlegi kormányával, és a magyarok többsége a Nyugathoz akar tartozni.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója és korábbi országgyűlési képviselője nyílt levélben fordult a NATO főtitkárához, amelyben a szövetség nyilvános fellépését kéri egy állítólagos orosz beavatkozási kísérlet ellen a magyar választásokon.
A politikus szerint a választások tétje már „messze túlmutat a puszta belpolitikai erőviszonyokon”, és a magyar demokrácia helyreállítása mellett a NATO keleti szárnyának biztonsága is kockán forog.
Fekete-Győr a levelében független oknyomozói és nemzetközi titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az Oroszországi Föderáció hetekkel ezelőtt egy orosz katonai hírszerzőkből álló operatív csapatot telepített Budapestre. Úgy fogalmaz, az amerikai titkosszolgálatok jelzéseire hivatkozó értesülések szerint e hálózatot a Kreml legfelsőbb köreiből az a Szergej Kirijenko irányítja, aki a közelmúltban a moldáv demokratikus választásokba is beavatkozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az alapján, amit láttam, ezt Irán tette” - Trump Iránra mutogat 168 gyerek halála után, miközben a nyomok az amerikai hadsereghez vezetnek
A dél-iráni Minab városában egy általános iskolát ért légicsapásban 14 tanár is életét vesztette. A Pentagon vizsgálatot indított, a CNN pedig műholdképekre hivatkozva valószínűsíti az amerikai felelősséget.
Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé azért a támadásért, amelyben legalább 168 gyerek és 14 tanár vesztette életét egy dél-iráni általános iskolában. Az elnök állítása azonban ellentmond azoknak a sajtóelemzéseknek és szakértői véleményeknek, amelyek szerint a csapást valószínűleg az amerikai hadsereg követte el a Shajare Tayyiba nevű iskola ellen.
A minabi tragédia február 28-án, egy szombati tanítási napon történt. A CNN beszámolója szerint
műholdfelvételek, geolokációs videók és fegyverszakértői elemzések is arra utalnak, hogy az iskolát nagyjából akkor érte találat, amikor az amerikai erők a közelben támadást indítottak az Iráni Forradalmi Gárda egyik haditengerészeti bázisa ellen.
Trump az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetén egyértelműen fogalmazott az újságíróknak.
„Az alapján, amit láttam, ezt Irán tette”
– mondta, majd hozzátette, hogy az iráni fegyverek „nagyon pontatlanok”. Pete Hegseth védelmi miniszter, ha óvatosabban is, de szintén Iránra utalt. „Természetesen vizsgáljuk az ügyet. De az egyetlen fél, amely civileket vesz célba, Irán.”
Az amerikai kormányzati kommunikáció ugyanakkor nem volt végig ennyire egységes: a Fehér Ház korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy amerikai hadsereg követte el a támadást. Az iráni állami média ezzel szemben következetesen az Egyesült Államokat teszi felelőssé a csapásért.
Több nemzetközi hírügynökség is közzétett olyan „előtte-utána” műholdfelvételeket, amelyek egyértelműen dokumentálják a súlyos pusztítást az iskolánál.
A támadás miatt a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet független, hiteles nyomozást sürgetett, és felvetette a háborús bűncselekmény gyanúját. A Pentagon hivatalosan megerősítette, hogy vizsgálatot indított az incidens ügyében.
Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé azért a támadásért, amelyben legalább 168 gyerek és 14 tanár vesztette életét egy dél-iráni általános iskolában. Az elnök állítása azonban ellentmond azoknak a sajtóelemzéseknek és szakértői véleményeknek, amelyek szerint a csapást valószínűleg az amerikai hadsereg követte el a Shajare Tayyiba nevű iskola ellen.
A minabi tragédia február 28-án, egy szombati tanítási napon történt. A CNN beszámolója szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor váratlan lépésre szánta el magát: Nőnap is lesz, durváskodtak is a mieinkkel, akkor szerintem a legjobb, ha kérek egy randevút
A miniszterelnök a Karmelitába hívta a megtámadott győri aktivistákat, miután egy férfi kiabált velük. A személyes találkozóval egy egész üzenet-lavinát indított el a politikai életben.
Virágcsokrok, videóüzenetek és váratlan randevúk – március 8-án a Karmelitától a pécsi főtérig özönlöttek a politikusok nőnapi köszöntései, a gesztusok mögött azonban két teljesen különböző üzenet rajzolódott ki, áll a Telex összeállításában.
Orbán Viktor miniszterelnök rögtön három posztot is szentelt a napnak. Egy videóban két győri idős nőt látott vendégül a Karmelita Kolostorban, akik a Fidesznek gyűjtöttek aláírásokat, amikor egy férfi kiabálni kezdett velük.
„Nőnap is lesz, durváskodtak is a mieinkkel, akkor szerintem a legjobb, ha kérek egy randevút”
– mondta a miniszterelnök, aki egy másik posztban hozzátette: „Nőnapon köszöntöttem a legbátrabb győri asszonyokat. Isten éltesse Erzsi nénit és Zsuzsannát!”.
A kormányoldalon mások is az érzelmes, személyes hangvételre helyezték a hangsúlyt. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter videójában meghitten osztott tulipánt, miközben lágy zongorajáték szólt. „Köszönjük, hogy családjainkban, közösségeinkben, munkahelyünkön a szeretet forrásai vagytok” – fogalmazott a miniszter. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a női településvezetőket köszöntötte virággal.
„Polgármesternek nehéz lenni, de női polgármesternek még nehezebb”
– mondta.
Németh Szilárd kormánybiztos egy pitypangmezőn álló, kisgyereket tartó nőről posztolt fotót, „Isten éltesse a lányokat, asszonyokat!” üzenettel, míg Nagy István agrárminiszter egy tulipános stockfotóval köszöntött. Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője ellenzéki aláírásgyűjtőket is felköszöntött, köztük Müller Annát, a Tisza Párt helyi jelöltjét. „Megőrizzük Észak-Pest békéjét és biztonságát! A Fidesszel az is jól jár, aki nem ránk szavaz!” – írta posztjában.
Az ellenzéki oldalon és a Tisza Pártnál a virágosztás mellett a társadalmi kérdések is előkerültek.
Magyar Péter minimalistára vette a figurát, több helyszínen, köztük Pécsen osztott tulipánokat a tömegben. „Boldog nőnapot! Köszönjük, hogy vagytok!” – állt a videója feliratában.
Karácsony Gergely főpolgármester a klasszikus köszöntés helyett egy videóban a nők által beküldött kommentekre reagált, és olyan problémákról beszélt, mint
a nemek közötti bérszakadék, ami Magyarországon az uniós átlagot meghaladó, 17-18 százalék körüli.
Orbán Anita, a Tisza külpolitikai szakértője édesanyjával posztolt fotót, és olyan híres nőket sorolt fel példaképként, akik „egy-egy tulajdonságukkal utat mutatnak, és példát, milyen emberré szeretnék válni”. Kapitány István, a Tisza gazdaságfejlesztési szakértője a kollégáinak osztott virágot. „Szeretném megköszönni minden nőnek az édesanyáknak, nagymamáknak, feleségeknek, lányoknak, kollégáknak és barátoknak azt a rengeteg munkát és erőt, amit nap mint nap adnak a családjuknak, közösségeinknek” – írta.
Nagy Ervin színész, a párt dunaújvárosi képviselőjelöltje Ercsiből jelentkezett be.
– mondta, majd két puszi kíséretében átadott egy virágot egy idős nőnek. Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció nőnapi rendezvényéről posztolt, ahol egy „The Woman” feliratú pólóval üzent Magyar Péternek.
A napot a Magyar Kétfarkú Kutya Párt zárta a maga stílusában, egy Orbán Viktornak címzett poszttal:
„BOLDOG NŐNAPOT KÍVÁNUNK ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ÚRNAK!”,
kommentben hozzátéve, hogy a Zoltánoknak is boldog névnapot kívánnak. A posztok áradata nem véletlen: a 2026-os kampány a közösségi médiában is kiélezett csatát hozott már az év elején, a politikusok pedig minden alkalmat megragadnak a választók megszólítására. A nap slágervirága egyértelműen a tulipán volt, amely a legtöbb politikus köszöntésében megjelent.
Virágcsokrok, videóüzenetek és váratlan randevúk – március 8-án a Karmelitától a pécsi főtérig özönlöttek a politikusok nőnapi köszöntései, a gesztusok mögött azonban két teljesen különböző üzenet rajzolódott ki, áll a Telex összeállításában.
Orbán Viktor miniszterelnök rögtön három posztot is szentelt a napnak. Egy videóban két győri idős nőt látott vendégül a Karmelita Kolostorban, akik a Fidesznek gyűjtöttek aláírásokat, amikor egy férfi kiabálni kezdett velük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány István az oktatásról és a gazdaságról: Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt
A Shell korábbi alelnöke egy focis hasonlattal vázolta fel a súlyos helyzetet. Szerinte az oktatási rendszer átalakítása inkább centralizációt és szűkülő lehetőségeket hozott.
Kapitány István a magyar oktatás helyzetéről és annak gazdasági hatásairól írt a Facebookon. Bejegyzését egy focis hasonlattal indítja, amely szerinte a magyar gazdaságpolitikára is igaz. „A jó játékos oda helyezkedik, ahol a labda lesz, nem oda, ahol éppen van. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt.
Miközben az extenzív növekedési modell kifulladt, kevés valódi lépés történt azért, hogy az ország a tudásra, termelékenységre és innovációra építve lépjen ki a közepes jövedelem csapdájából.”
Kapitány szerint az oktatási rendszer átalakítása sem segített ezen a helyzeten.
„Az oktatási rendszer átalakítása inkább centralizációt és szűkülő lehetőségeket hozott.
Csökkent az intézményi autonómia, a közoktatás túlterhelt és nehezen alkalmazkodik a 21. századi készségigényekhez, miközben a tankötelezettségi korhatár csökkentése sok fiatal számára idő előtt zárja le az oktatási pályát.”
Állítása szerint a folyamat hatásai már most látszanak: stagnál a fiatal diplomások aránya, a tehetséges diákok közül sokan külföldön folytatják, a gazdaság pedig képzett munkaerőhiánnyal küzd.
Posztját azzal zárja, hogy: „Egy versenyképes ország alapja a minőségi, hozzáférhető oktatás. Ha Magyarország valóban ki akar törni a közepes fejlettség csapdájából, akkor a tudásba és az emberekbe kell befektetnie. Ez nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem gazdasági és nemzetstratégiai ügy is.”
Kapitány István a magyar oktatás helyzetéről és annak gazdasági hatásairól írt a Facebookon. Bejegyzését egy focis hasonlattal indítja, amely szerinte a magyar gazdaságpolitikára is igaz. „A jó játékos oda helyezkedik, ahol a labda lesz, nem oda, ahol éppen van. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt.
Miközben az extenzív növekedési modell kifulladt, kevés valódi lépés történt azért, hogy az ország a tudásra, termelékenységre és innovációra építve lépjen ki a közepes jövedelem csapdájából.”
Kapitány szerint az oktatási rendszer átalakítása sem segített ezen a helyzeten.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
