Itt a Tisza Párt programja - átolvastuk a 200 oldalt, és most bemutatjuk, hogyan képzelik el Magyarországot
Az első intézkedések
A program első részében a TISZA Párt számos vállalást tesz az első hónapokra. Ígéretet tesznek arra, hogy bemutatják a gazdaság, az egészségügy és az oktatás valós állapotát, a titkos kormányhatározatokat, hazai és nemzetközi szerződéseket, hitelfelvételeket, eltitkolt megállapodásokat. Nemzetbiztonsági átvilágítást követően nyilvánosságra hozzák a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóit, és nyilvánosságra hozzák a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György elnöksége alatti vagyonkezeléséhez kapcsolódó teljes iratanyagot
Azt írják, zéró toleranciát hirdetnek a korrupció minden formájával szemben, felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, és teljes erővel elkezdik az elmúlt 20 év korrupciós ügyeinek, gazdasági és politikai visszaéléseinek a feltárását. Azt tervezik, helyreállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét, újraalkotják az állam jogszerű működését garantáló intézmények rendszerét, hazahozzák a befagyasztott uniós forrásokat, és elkezdik beindítani a gazdaságot.
Felderítik az elmúlt évtizedek gyermekvédelemmel kapcsolatos bűncselekményeit, független, parlamenti felhatalmazású vizsgálóbizottsággal és szakértők bevonásával.
Ígéretet tesznek rá, hogy helyreállítják a nemzetközi kapcsolatrendszerünket hagyományos szövetségeseinkkel (Visegrádi Négyek, Európai Unió, NATO), leállítják az Európai Unióból való kisodródásunk folyamatát, jelentést készítenek a nem szövetségesi külföldi befolyás mértékéről nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági tekintetben.
Szintén az első hónapokban a terveik szerint helyreállítják a demokratikus jogállami működést, megszüntetik a politikai propagandát, visszaállítják a közmédia szabadságát és pártpolitikától való függetlenségét. A kormányalakítást követően azonnal felfüggesztik a közmédia hírsugárzását, és csak azután indítják újra, miután megteremtették a független, objektív hírszolgáltatás feltételeit.
Gazdaság
A program a gazdaság működésének átalakítását és a megélhetés biztonságának megteremtését tűzi ki célul. Úgy látják, a gazdaság akkor lehet sikeres és fenntartható, ha kiszámítható szabályok mentén működik, a verseny tisztességes, az állam pedig nem kivételezett piaci szereplőként, hanem szabályozóként és szolgáltatóként van jelen. A program hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés alapja a bizalom, az átláthatóság és a korrupció visszaszorítása.
Ígéretet tesznek rá, hogy hazahozzék és hatékonyan felhasználják a jelenleg befagyasztott uniós forrásokat.
Célként jelölik meg a közbeszerzési rendszer reformját, a nyilvános és versenyalapú eljárások megerősítését, valamint az állami források politikai vagy személyes alapon történő elosztásának megszüntetését. A gazdasági környezet kiszámíthatóságát a jogbiztonság erősítésével, az előre nem tervezhető kormányzati beavatkozások csökkentésével és az ad hoc gazdaságpolitikai döntések visszaszorításával kívánják elérni.
Az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatban rögzítik, hogy az állam elsődleges feladata a stabil szabályozási környezet biztosítása, nem pedig a piaci versenyben való részvétel. A program szerint az állami tulajdon és beavatkozás csak ott indokolt, ahol közérdek, nemzetstratégiai szempont vagy ellátásbiztonság ezt szükségessé teszi, például az energiaellátás, az infrastruktúra vagy egyes közszolgáltatások területén.
A kis- és középvállalkozások megerősítése kiemelt célként jelenik meg. A program szerint a hazai tulajdonú vállalkozások jelentik a gazdaság gerincét, ezért számukra kiszámítható adózási és szabályozási környezetet kívánnak biztosítani. Hangsúlyozzák a bürokratikus terhek csökkentését, az adminisztráció egyszerűsítését, valamint a vállalkozások működését segítő állami szolgáltatások fejlesztését. A cél az, hogy a vállalkozások növekedése ne politikai kapcsolatokon, hanem piaci teljesítményen alapuljon.
Azt ígérik, széles körben újra elérhetővé teszik a katát. A helyi iparűzési adó és a társasági adó adóalapjának harmonizálásával pedig eléri, hogy a kkv-k és a magas hozzáadott értéket előállító, munkaerőigényes cégek kevesebb adót fizessenek. Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a legnagyobb társaságiadó-kedvezményeket jelenleg éppen azok a multicégek kapják, amelyek erre nincsenek rászorulva. Átalakítják a tao-kedvezmények rendszerét is, de hogy hogyan, azt nem részletezik.
A program szerint a gazdaságpolitika egyik alapfeladata a tisztességes bérek és a kiszámítható munkafeltételek megteremtése. Ennek érdekében hangsúlyt kap a munkahelyek minőségének javítása, a magasabb hozzáadott értéket előállító ágazatok fejlesztése, valamint a képzés és átképzés szerepének erősítése. A cél olyan munkahelyek létrehozása és megtartása, amelyek hosszú távon biztosítják a megélhetést és csökkentik az elvándorlást.
A program külön kitér az infláció és az árak kérdésére, hangsúlyozva a kiszámítható gazdaságpolitika és a verseny szerepét az árstabilitás megteremtésében. Az állami beavatkozásoknak szerintük nem torzítaniuk kell a piacot, hanem elősegíteniük a tisztességes versenyt, amely hosszú távon mérsékli az árakat és javítja a fogyasztók helyzetét.
A program szerint a munkaerőhiány kezelését elsősorban a hazai munkaerő mozgósításával, a képzés és átképzés erősítésével, valamint a munkakörülmények javításával kívánják megoldani. Konkrét vállalásként 2026. június 1-jétől megtiltanák az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát Magyarországra.
Megélhetés, adók
A megélhetési költségek csökkentését a gazdaság egészének stabilizálásán és a hatékony állami működésen keresztül kívánják elérni.
A programban szerepel, hogy a vényköteles gyógyszerek áfáját 0%-ra csökkentik, a tűzifa és az egészséges élelmiszerek áfáját pedig 5%-ra mérséklik.
Csökkentik a mediánbér (jelenleg évi 625 ezer forint havi bruttó jövedelem) alatt kereső 2,2 millió dolgozó SZJA-terjelését is. Ez 420 ezres fizetésnél havi 15 ezer forint megtakarítást, 500 ezres fizetésnél havi 10 ezer forintot, 625 ezres fizetésnél havi 5 ezer forintot jelent pluszban.
A mediánbér felett keresőknél marad a 15%-os szja. Vállalják, hogy semmilyen munkabért terhelő adót nem emelnek, és bevezetik az 1%-os vagyonadót az 1 milliárd Ft feletti vagyonokra.
A programban szerepel egy nyugdíjemelési program indítása is, és ígéretet tesznek a nyugdíjak értékének megőrzésére és javítására, valamint a nyugdíjasok vásárlóerejének javítására,
A konkrétumok között szerepel, hogy bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát. Ez évi 200 ezer forint támogatást jelent, amelyre mindenki jogosult lesz, akinek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál. Akiknek pedig a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint között van, évente 100 ezer forint támogatást adnak a nyugdíjas SZÉP-kártyákra.
Garantálják, hogy havonta 120 ezer forintos öregségi és rokkantsági nyugdíjnál senki nem kaphat kevesebbet. Ezzel több mint 280 ezer nyugdíjasnak növelik jelentősen a nyugdíját. Megemelik a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat is: ezzel havonta plusz 6–12 ezer forint jár majd 140 ezer nyugdíjasnak. A 140 ezer forint feletti nyugdíjakat differenciáltan emelik.
Előírják, hogy az ingatlanfejlesztők 100 új építésű lakás után legalább egyet adjanak önkormányzati tulajdonba. 50%-kal növelik a rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek számát, és a nyugdíjasok számára 20 ezer új férőhelyet létesítenek korszerű nyugdíjasotthonokban.
Egészségügy
A program az egészségügyi ellátórendszer átfogó megerősítését és a betegek számára kiszámítható, biztonságos ellátás megteremtését tűzi ki célul. A kiindulópont szerint az egészség nem egyéni privilégium, hanem közösségi alapjog, amelynek biztosítása az állam alapvető felelőssége. Ennek megfelelően az egészségügyi rendszer finanszírozását, működését és humánerőforrás-ellátottságát egyaránt átalakítanák.
addig pedig évente legalább 500 milliárd forint többletforrást biztosít az ágazat számára. A többletforrásokat elsősorban az ellátórendszer működésének stabilizálására, az infrastruktúra fejlesztésére, a humánerőforrás megerősítésére és a betegellátás minőségének javítására kívánják fordítani. A finanszírozás kiszámíthatóságát többéves tervezéssel és átlátható forráselosztással biztosítanák.
Központi vállalás a várólisták érdemi csökkentése. A program célja, hogy 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban a várakozási idő legfeljebb hat hónap, a járóbeteg-szakellátásban pedig legfeljebb két hónap legyen. Ennek elérését a kapacitások bővítésével, a betegutak újraszervezésével, a területi egyenlőtlenségek csökkentésével és az ellátásszervezés hatékonyságának javításával kívánják megvalósítani. Hangsúlyozzák az átlátható várólista-kezelés fontosságát is.
Ennek érdekében megújítanák a mentőflottát, fejlesztenék a mentőállomás-hálózatot, valamint javítanák a sürgősségi osztályok működési feltételeit. Kitérnek a sürgősségi ellátás és az alapellátás közötti együttműködés erősítésére is.
Az egészségügyi dolgozók helyzetének rendezése is meghatározó eleme. A program célja a bérek értékállóságának biztosítása, valamint a humánerőforrás-hiány csökkentése. Külön figyelmet fordítanak a hiányszakmákra, amelyek esetében évi 30 milliárd forintos ösztöndíjprogramot indítanának. A cél az orvosok, ápolók és egyéb egészségügyi szakemberek itthon tartása, valamint a pálya vonzerejének növelése. A program vállalja továbbá az orvos–ápoló arány javítását az OECD-országok átlagához való felzárkózás érdekében.
A háziorvosi rendszer stabilizálását, a praxisok betöltését, valamint az alapellátás és a szakellátás közötti együttműködés javítását a rendszer hatékony működésének kulcsaként határozza meg. A program célja, hogy az egészségügyi ellátás minél nagyobb része az alapellátás szintjén legyen elérhető, tehermentesítve a kórházi rendszert.
Kitérnek az egészségmegőrzés és a megelőzés szerepére is. A program szerint az egészségügy nem kizárólag a betegségek kezeléséről szól, hanem a megelőzésről, a szűrőprogramok kiterjesztéséről és az egészségtudatos életmód támogatásáról. Ennek érdekében erősítenék a népegészségügyi programokat, valamint a megelőzést szolgáló állami szerepvállalást.
Azt írják, az egészségügyi rendszer átalakításának célja egy olyan, stabilan finanszírozott, szakmailag megerősített és betegközpontú ellátórendszer kialakítása, amely
és hosszú távon biztosítja az egészségügyi dolgozók megtartását és a lakosság egészségi állapotának javulását.
Oktatás és tudás
Az oktatást és a tudásalapú fejlődést a társadalmi mobilitás, a gazdasági versenyképesség és a hosszú távú nemzeti siker alapjaként határozzák meg. A kiindulópont szerint az oktatási rendszer feladata nem csupán az ismeretátadás, hanem az esélyteremtés, a kritikus gondolkodás fejlesztése és a változó világhoz való alkalmazkodás képességének megalapozása. Ennek érdekében az oktatás irányítását, tartalmát és működési feltételeit egyaránt átalakítanák.
A program vállalja az önálló Oktatási Minisztérium létrehozását, amely kizárólag az oktatásügy irányításáért és fejlesztéséért felelne.
azzal a céllal, hogy csökkenjen a korai iskolaelhagyás, és minden fiatal megszerezhesse a munkaerőpiacon hasznosítható alapvető tudást és készségeket. Az oktatáspolitika középpontjába a tanulók megtartását és az egyéni képességek kibontakoztatását helyeznék.
A tananyag és a tanítás tartalmi kereteinek átalakítása szintén központi eleme a fejezetnek. A program vállalja a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát és módosítását a pedagógusok szakmai bevonásával. Ezzel párhuzamosan
A cél egy rugalmasabb, a diákok életkori sajátosságaihoz és a korszerű tudáshoz jobban illeszkedő tananyagstruktúra kialakítása.
Hangsúlyozzák az intézményi autonómia helyreállítását az óvodáktól az egyetemekig. Az iskolák nagyobb szakmai és szervezeti önállóságot kapnának a pedagógiai programok, az erőforrások felhasználása és a belső működés területén. A program szerint az oktatás minőségének javításához elengedhetetlen, hogy az intézmények és a pedagógusok szakmai döntéseit ne politikai, hanem szakmai szempontok határozzák meg.
A pedagógusok és az oktatásban dolgozók helyzete kiemelt figyelmet kap. A program célja a pedagóguspálya vonzerejének növelése, a kiszámítható életpálya biztosítása és a szakmai megbecsülés erősítése. Ennek részeként csökkentenék az adminisztratív terheket,
A felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés területén a program a minőség és a nemzetközi versenyképesség erősítését tűzi ki célul. Hangsúlyozzák az egyetemek szakmai autonómiájának biztosítását, az oktatás és kutatás szabadságát, valamint a nemzetközi együttműködések bővítését. Konkrét célként jelenik meg, hogy 2035-re legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ legjobb 200 felsőoktatási intézménye közé. A kutatás-fejlesztési tevékenységet a gazdaság és a társadalom hosszú távú fejlődésének kulcselemeként kezelik.
Gyermekvédelem és családpolitika
A gyermekvédelem és a családok támogatását az állam egyik legfontosabb felelősségi területeként határozza meg. Leszögezik, minden gyermeknek joga van a biztonságos, kiszámítható környezethez és a megfelelő gondoskodáshoz, az állam feladata pedig az, hogy a gyermekvédelmi rendszer hatékonyan és megbízhatóan működjön, különösen a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyermekek esetében.
A program vállalja a gyermekvédelmi rendszer működési feltételeinek átfogó javítását. Ennek keretében a gyermekvédelemre fordított működési költségvetést 20 százalékkal növelnék, biztosítva a rendszer stabil finanszírozását.
A cél a szakemberhiány csökkentése, a fluktuáció mérséklése és a pálya vonzerejének növelése.
Kitérnek a gyermekvédelmi intézmények állapotára is. A program vállalja, hogy 2030-ig felújítják a gyermekotthonokat és nevelőintézményeket, biztosítva a gyermekek számára a biztonságos, emberhez méltó lakhatási és nevelési környezetet. A felújítások célja nem csupán az épületek állagának javítása, hanem az élhetőbb, a gyermekek fejlődését támogató intézményi környezet kialakítása.
Kiemelt szerepet kap a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése. A program szerint hatékonyabb együttműködésre van szükség a védőnők, a pedagógusok, a háziorvosok, a gyermekjóléti szolgálatok és a rendőrség között annak érdekében, hogy a veszélyeztetett gyermekek helyzete időben felismerhető és kezelhető legyen. Hangsúlyozzák az információáramlás javítását és az intézmények közötti koordináció erősítését.
Minden kisbaba megszületésekor kelengyét biztosítanak 50 ezer forint értékben. Duplájára emelik a GYES-t és a GYET-et. Minden évben iskolakezdési támogatást adnak a rászorulóknak 100 ezer forint értékben. Garantálják, hogy válás esetén ne kelljen visszafizetni a CSOK-ot és a CSOK Pluszt.
A családi adókedvezmények esetében növelik az alacsonyabb jövedelmű családoknak nyújtható kedvezmények mértékét. Növeljük az egygyermekes családok, az egyszülős és a fogyatékos gyermeket nevelő családok támogatását. Az apaszabadság időtartamát 3 hétre emelik.
Energiapolitika, rezsicsökkentés
A program az energiaellátás biztonságát, a környezet védelmét és a klímaváltozás hatásainak mérséklését összekapcsolva kezeli. A fenntarthatóság szerintük nem kizárólag környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági, egészségügyi és nemzetbiztonsági jelentőségű ügy is. A program célja egy olyan energiarendszer és környezetpolitika kialakítása, amely hosszú távon biztosítja az ellátás biztonságát, csökkenti a külső függőségeket és védi a természeti erőforrásokat.
Az energetikai vállalások középpontjában az energiafüggetlenség erősítése áll.
Ennek részeként vállalják a megújuló energiaforrások arányának növelését, amelynek célja, hogy 2040-ig a megújulók részaránya legalább a jelenlegi szint kétszeresére emelkedjen az energiamixben. Hangsúlyozzák, hogy a megújuló energia fejlesztése nemcsak klímavédelmi, hanem gazdaságfejlesztési szempontból is kiemelt jelentőségű.
A program külön kitér a szélenergia hasznosítására. Vállalják a szélenergia-termelést korlátozó szabályozások eltörlését, és olyan jogi környezet kialakítását ígérik, amely lehetővé teszi a modern szélenergia-beruházások megvalósítását. Emellett hangsúlyt kap a geotermikus energia fejlesztése is, különös tekintettel a vízvisszasajtolás kötelező alkalmazására a környezeti terhelés csökkentése érdekében.
Azt írják, teljes körűen felülvizsgáljuk a PAKS II. projektet, megvizsgálják a nukleáris fűtőelemek nem orosz, hanem pl. francia vagy amerikai forrásból történő beszerzésének a lehetőségét, illetve az új, kisebb és kedvezőbb árú, moduláris reaktorok építésének a lehetőségét is.
Az időjárás függvényében szükség szerint megemelik a rezsicsökkentett gáz- és áramfogyasztási limitet. A tűzifa áfáját 5%-ra csökkentik, a szociális tűzifakeretet megduplázzák, és elérhetővé teszik az 5000 fő feletti településeknek is. A magyar otthonok legalább negyedét 10 éven belül magasabb energiahatékonyságúvá teszik. Erre 1000 milliárdot költenek, ami évente 100 ezer otthon felújítására, szigetelésére, fűtéskorszerűsítésére elég.
Arról is írnak, hogy megfizethető és versenyképes energiát biztosítanak a magyar vállalkozásoknak, lehetővé teszik, hogy több beszállító közül válasszanak, felülvizsgálják és csökkentik a hálózati és rendszerhasználati díjakat.
A környezetvédelem területén a program vállalja a természeti erőforrások fokozott védelmét és a környezetszennyezés csökkentését. A fejezet szerint felülvizsgálnák a környezetre jelentős terhelést jelentő nagyberuházások engedélyeit, és szigorítanák a környezeti hatásvizsgálatok rendszerét. A cél az, hogy a gazdasági fejlődés ne járjon visszafordíthatatlan környezeti károkkal, és a beruházások hosszú távon is fenntartható módon valósuljanak meg.
A hulladékgazdálkodás reformja szintén kiemelt elem.
Konkrét célként jelenik meg, hogy 2030-ra a települési hulladék legalább 55 százaléka újrahasznosításra kerüljön. Ennek érdekében fejlesztenék a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítási kapacitásokat és a lakossági szemléletformálást.
Intézményi vállalásként rögzítik egy önálló környezet- és természetvédelmi minisztérium létrehozását. Az új tárca feladata lenne a környezetvédelem, a klímapolitika, a természetvédelem és az erőforrás-gazdálkodás összehangolt irányítása. A program szerint az önálló intézményi felelősségvállalás elengedhetetlen a hosszú távú, következetes környezetpolitika megvalósításához.
Az infrastruktúra kapcsán ígéretet tesznek arra, hogy 10 éven belül megfelezik a vasúti kocsik és mozdonyok átlagéletkorát, a vasúti fővonalakon elérik a legalább 100 km/h állomástól állomásig mért átlagsebességet, az autópályáknál felülvizsgálják a 35 évre szóló koncessziós szerződést.
Jogállam, demokrácia, intézmények
A program abból indul ki, hogy az állam működésének átláthatónak, jogilag szabályozottnak és a polgárok számára ellenőrizhetőnek kell lennie. A program szerint az állam nem uralmi, hanem szolgáltató szerepet tölt be, a közhatalom gyakorlása pedig kizárólag törvényi keretek között történhet, világos felelősségi viszonyokkal.
A program rögzíti, hogy a kormányzás visszatérne a rendes parlamenti jogalkotáshoz, amelyben az Országgyűlés szerepe megerősödik, a jogszabályalkotás előkészítése kiszámíthatóvá válik, és a rendkívüli jogrendek alkalmazása kizárólag szűk, törvényben meghatározott esetekre korlátozódik. A jogalkotás során nagyobb hangsúlyt kapna a társadalmi egyeztetés és az előzetes hatásvizsgálat.
A végrehajtó hatalom korlátozásának részeként a program kimondja, hogy a miniszterelnöki tisztséget legfeljebb két cikluson keresztül lehessen betölteni. Ezzel összefüggésben célként jelölik meg a hatalmi ágak közötti egyensúly helyreállítását, valamint azt, hogy a kormányzati döntéshozatal ne koncentrálódhasson tartósan egyetlen politikai központban. A program hangsúlyozza a parlamenti ellenőrzés szerepét, valamint az ellenzéki jogok érvényesülésének biztosítását.
Az igazságszolgáltatás területén a bírói függetlenség megerősítését és a jogbiztonság helyreállítását tűzik ki célul. A program vállalja az Alkotmánybíróság korábbi jogköreinek visszaállítását, annak érdekében, hogy az alkotmányos kontroll ismét hatékonyan működjön. A bíróságok működését intézményi és szakmai autonómiával kívánják biztosítani, megakadályozva a politikai befolyás érvényesülését a bírói kinevezésekben és döntéshozatalban. A fejezet kitér a jogállami ellenőrző mechanizmusok megerősítésére is, beleértve az ügyészség és más jogvédelmi intézmények szerepének megerősítését.
A sajtó szabadsága és a nyilvánosság működése külön alfejezetként jelenik meg.
A közmédia irányítását és finanszírozását olyan módon alakítanák át, hogy az ne legyen kitéve politikai befolyásnak. Megszüntetik az állami hirdetések politikai alapon történő elosztását, és átlátható, objektív szabályrendszert vezetnek be a közpénzből finanszírozott reklámköltésekre. Ennek célja a médiapiac torzulásainak csökkentése és a sajtó gazdasági függetlenségének erősítése.
Az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítése a program egyik központi eleme.
Ezzel összefüggésben vállalják, hogy a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóit nyilvánosságra hozzák, nemzetbiztonsági szempontú átvilágítást követően. A cél az, hogy a közvélemény számára hozzáférhetővé váljanak a közérdekű döntések hátterei, és a kormányzati működés dokumentált, ellenőrizhető módon legyen megismerhető.
Hangsúlyozzák, hogy a jogállami működés helyreállítása jogi és intézményi keretek között történne. A program nem rendkívüli intézkedésekre vagy átmeneti megoldásokra épít, hanem a demokratikus szabályok betartására, az alkotmányos működés stabilizálására és a jogbiztonság megerősítésére. Célként jelöli meg egy olyan államszerkezet kialakítását, amely hosszú távon biztosítja a hatalom korlátozását, az intézmények függetlenségét és a közérdek érvényesülését a kormányzás egészében.
Biztonság, migráció és rend – „Békés és rendezett Magyarország”
A program az ország biztonságát, a közrend fenntartását és a migráció kezelését a működő állam alapvető feladataként határozza meg. Úgy látják, a biztonság nemcsak külpolitikai vagy rendészeti kérdés, hanem a mindennapi élet kiszámíthatóságának és a társadalmi stabilitásnak az alapja. A program célja egy olyan rendfenntartó és határvédelmi rendszer működtetése, amely egyszerre biztosítja az ország védelmét és a jogállami normák betartását.
A program vállalja a déli határkerítés fenntartását, valamint az országhatárok hatékony védelmét. A dokumentum szerint Magyarország nem vesz részt kötelező betelepítési vagy kvótarendszerekben, és elutasítja az Európai Unió migrációs paktumának azon elemeit, amelyek kötelező befogadást írnának elő. A cél a határok feletti ellenőrzés megőrzése és az illegális migráció megakadályozása.
A programban leszögeik, nem küldenek magyar katonát az orosz–ukrán háborúba, sem más fegyveres konfliktusba. Nem állítják vissza a sorkötelezettséget. Viszont Helyreállítjék a bizalmat szövetségeseinkkel.
A közbiztonság és a rendfenntartás területén a program a rendőrség és a rendvédelmi szervek megerősítését tűzi ki célul. A fejezet szerint a rendőrségnek megfelelő erőforrásokkal, kiszámítható működési feltételekkel és szakmai önállósággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy hatékonyan lássa el feladatait. A cél a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelése, valamint a gyors és hatékony reagálás biztosítása a jogsértésekre.
Kitérnek a társadalmi béke és a közösségek biztonságának kérdésére is. A program hangsúlyozza a megelőzés szerepét, a helyi közösségek bevonását a biztonság megteremtésébe, valamint az önkormányzatok és a rendvédelmi szervek együttműködésének erősítését. A cél egy olyan biztonságpolitika kialakítása, amely nem kizárólag represszív eszközökre épül, hanem a társadalmi problémák korai kezelésére is.
Az állam működése, közigazgatás és szolgáltató állam
A program az állam működésének átalakítását és a közigazgatás megújítását is célul tűzi ki. Az állam hatékonysága szerintük nem a szabályok mennyiségén, hanem azok minőségén, betarthatóságán és a végrehajtás kiszámíthatóságán múlik. Az államot szolgáltató intézményként határozzák meg, amelynek elsődleges feladata az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi ügyeinek gyors, átlátható és emberközpontú intézése.
Ennek keretében célként jelöli meg az adminisztratív terhek mérséklését, a párhuzamos hatósági eljárások megszüntetését és az ügyintézési határidők érdemi rövidítését. Azt írják, az állami intézmények működésének áttekinthetőbbé kell válnia, hogy az állampolgárok számára világos legyen, mely ügyben mely hatóság illetékes, és milyen határidőkkel számolhatnak.
A digitális állam fejlesztése kiemelt elemként jelenik meg. A program célja az elektronikus ügyintézés bővítése, az állami adatbázisok összehangolása és a digitális szolgáltatások egységesítése. A fejezet hangsúlyozza, hogy az állami adatkezelésnek biztonságosnak, jogszerűnek és átláthatónak kell lennie, miközben az ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá válik. A digitális megoldásokat nem öncélként, hanem az állampolgári ügyintézés megkönnyítésének eszközeként határozza meg.
A helyi közösségek nagyobb beleszólást kapnának a helyi ügyek intézésébe, a fejlesztések irányának meghatározásába és a közszolgáltatások szervezésébe. A cél a helyi felelősség és a közösségi önrendelkezés megerősítése.
A közszolgálat működésével kapcsolatban a program hangsúlyozza a szakmaiság és a kiszámíthatóság fontosságát. A közigazgatásban dolgozók munkáját világos szabályoknak, átlátható előmeneteli rendszernek és szakmai követelményeknek kell meghatározniuk. A cél egy olyan közszolgálat kialakítása, amely politikai befolyástól mentesen, a közérdeket szem előtt tartva végzi feladatait.
Az állam működésének megújítása szerintük egy olyan szolgáltató, hatékony és átlátható közigazgatási rendszer létrehozását célozza, amely egyszerre csökkenti a bürokráciát, erősíti a helyi közösségek szerepét, kihasználja a digitális megoldások lehetőségeit, és az állampolgárok mindennapi ügyeinek intézését állítja a középpontba.
