SZEMPONT
A Rovatból

Megszenvedik a gyerekek az iskolanyitást: minden eddiginél több fiatalt foglalkoztatott az öngyilkosság gondolata

Beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekek tömegei számára áldásos volt az otthonlét, azonban a visszatérés újabb pszichés terhet helyez rájuk.
Rónyai Júlia, Fotó: Lesz mosoly a maszk alatt?/Facebook - szmo.hu
2021. május 28.



2021 első hónapjai eddig nem tapasztalt mértékű emelkedést hoztak a serdülők körében a szuicid gondolatok terén: január és május közt megduplázódott azon fiatalok száma, akiket öngyilkossági kísérlettel vitt be a mentő a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórházba.

Többek közt ez is szóbakerült május 27-én, a Vadaskert Alapítvány, valamint az UNICEF Magyarország “Lesz mosoly a maszk alatt?” című közös előadásán.

A Zákány Lili szociológus által moderált beszélgetésen Dr. Tárnok Zsanett, a Vadaskert Alapítvány igazgatója mellett Dr. Szolnoki Nikolett, a Vadaskert gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosa vett részt, míg az UNICEF oldaláról Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője és Kövécs Laura, az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete osztotta meg a gondolatait.

Dr. Tárnok Zsanett már az elején fontosnak tartotta leszögezni: önmagában nem a szorongás jelensége a probléma.

“A szorongásnak van egy optimális szintje. A gyerekeknek is mindig azt a példát hozom fel, hogy ha a gazella nem szorongana, nem futna el az oroszlán elől. De ha túl erőssé válik a szorongás, akkor sem fut el, hanem ledermed.”

Ezzel Dr. Szolnoki Nikolett is egyetért, hozzátéve: a szorongás a barátunk, mert összetart minket. Amiatt nem késünk el, nem megyünk át a piros lámpán. A két szakértő szerint éppen ezért nem a teljes szorongásmentesség a cél, inkább megtanulnunk elviselni azt, és emellett is hatékonyan működni a hétköznapokban.

De hogyan jelentkeztek ezek az érzések a fiatalok esetében?

“A pandémia globális szorongást okozott, de ebből tavaly ilyenkor még nem sokat tapasztaltunk a fiataloknál. A járvány elején gyorsan átálltunk az online működési formára, krízisvonalat is működtettünk, de a krízis elmaradt: a gyerekek köszönik szépen, jól voltak.”

Szolnoki is hasonló tapasztalatokról számol be: “Ezek még a ‘mézeshetek’ voltak az első hullám alatt, amikor még azt hittük, néhány hónapig fog tartani ez az egész. Májusra azután rádöbbentünk, ez nem csak átmeneti állapot, és szorongani kezdtünk, hiszen nem tudtuk, mikor lesz vége. Megnőtt azon esetek száma is, ahol huzamosabb ideig altatóhoz, nyugtatóhoz szoktatták magukat a fiatalok, ami korábban nem volt jellemző.”

A változást a statisztikák is igazolják: idén megnőtt a serdülők öngyilkossági kísérleteinek száma. Január és május között több alkalommal kellett fiatalokat ellátni, mint akár a 2019-es év, akár a tavalyi év hasonló időszakában, az első hullám idején.

De nem csak a nagyobbak sínylették meg ezt az időszakot: Szlankó Viola elmondta, az UNICEF kutatásai alapján a szorongásos, depressziós tünetek az ovisok körében is felbukkantak. A kicsiknél 25-30 százalékkal is növekedett a szeparációs szorongás, amit erősített a szülők megbetegedésétől való félelem. A nagyobbak ugyanakkor a társas kapcsolatok hiányától szenvedtek, hiszen így számos olyan esemény elmaradt, ami kritikus szerepet játszott volna a személyiségük formálódásában.

A gyermekvédelmi vezető hangsúlyozta: az UNICEF a járvány ideje alatt kiemelt témává tette a gyerekek és fiatalok mentális egészségét.

“Különösen veszélyeztetettek a gyermekotthonok lakói és a nevelőszülői hálózatban élő gyerekek, ők a legsérülékenyebb, legkiszolgáltatottabb csoport. Az intézményekben 2 és fél-3 hónapos kijárási és látogatási tilalmat rendeltek el, ami érthető módon sokkal jobban megterhelte a gyerekeket, mint a családban élő társaikat. Elmaradtak a programok, a vér szerinti családdal való találkozások.”

Ebben az időszakban túlterhelődtek a gyermekfelügyelők is, akiknek a digitális oktatás útvesztőiben is el kellett igazodniuk - ráadásul kevesebb felszereléssel és kompetenciával, mint a pedagógusoknak.

Ám hogy a probléma nem csak az állami gondozottakat érinti, az Kövécsi Laura szavaiból is kiderült: az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete egy kortársai közt végzett, nem reprezentatív felmérésben kereste a választ arra, hogy élték meg a 13-25 év közöttiek ezt az időszakot.

“A kutatás alapján meglehetősen átfogó képet kaptunk. Amikor arról kérdeztük a válaszadókat, mi volt a legjellemzőbb érzelmük ebben az időszakban, kétharmaduk a motiválatlanságot nevezte meg, amit a fáradtság és a stressz követett. Az elején még örültünk, hogy pizsamában jelentkezünk be az órákra, de ez hamar elmúlt: egyrészt sokan úgy éltük meg, hogy az online oktatás nem volt hatékony, másrészt elmosódott a határ az iskola és a privát életünk között, nem tudtuk különválasztani a kettőt” - mondja.

Laura szerint a tanárok hozzáállása is változó az újraindulás után: van, ahol megértették a lemaradást, míg máshol épp ellenkezőleg, megnőttek az elvárások.

Akiknek az újrakezdés a legnehezebb

A gyerekek egy jelentős része ugyanakkor kifejezetten örült neki, hogy nem kell bejárnia az iskolába:

“Az állami gondozottak gyakran érzik rosszul magukat, mert nagy lemaradásban lehetnek a többiekhez képest. Ráadásul gyakran célpontjai kortárs bántalmazásnak, bullyingnak, zaklatásnak is, mert rajtuk van a stigma, hogy ők mások. Ebben az időszakban ez az állandó stressz megszűnt” - mondja Szlankó.

Szolnoki hozzáteszi: “Nem csak az állami gondozottakat érinti a probléma, hiszen a beszédhibás, vagy épp autizmus spektrumzavarral élő gyerekeket is rendszeresen cukkolhatják az iskolában. Számukra felszabadító volt, hogy nem kellett bejárni. Olyan figyelemzavaros gyerek is akadt, aki otthon jól tudott haladni, de a 25 fős osztályban már szétszóródik a figyelme.”

Mi most a szülők és az iskolák feladata?

Az iskola nem csak a tanulás helyszíne, szocializációs közeget is jelent a gyerekek számára, ahol az érzelmek megélése is fontos feladat - hangsúlyozza Szolnoki.

“Én azt tanácsolnám, induljon a reggel osztályfőnöki órával, ahol meg lehet beszélni, ki hogyan érkezett, mitől fél, minek örül. A rossz érzéseket oldhatjuk azzal, ha beszélgetünk a dolgokról.”

Ebben az időszakban a felnőttek sem mindig nyújtanak hatékony támogatást a gyerekeknek, hiszen ők maguk is szoronghatnak. Szolnoki hasonlata szerint olyan ez, mint kimenteni próbálni egy fuldoklót, miközben az ember maga sem tud úszni.

Az UNICEF éppen ezért úgy döntött: ingyenes szupervízióban részesíti a gyermekvédelemben dolgozókat és a pedagógusokat is.

“Mentálhigiénés szakembereink ingyenes szaktanácsadást tartanak, először a gyermekvédelmi szakemberek, majd pedagógusok részére is. Tapasztalataink szerint 3-5 beszélgetés már sokat segít a stresszen és a túlterheltségen, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen tanácsadás lehetne az állam feladata is” - mondja Szlankó Viola.

Az UNICEF nemzetközi szervezete emellett irányelveket is kidolgozott arra nézve, hogyan kellene támogatni az oktatásba visszatérő gyerekeket, akik közül sokan gyászolnak: Magyarországon például 6-700 gyerek maradt teljesen árván a járvány következtében.

A szakemberek szerint a lelki gyógyulás sem történhet egyik napról a máskra. Beszédes tény például, hogy a kínai lakosság egy része még évekkel a 2013-as SARS-járvány után is szenvedett a poszttraumás stressz tüneteitől.

Családon belül is fontos lehet tudatosítani, hogy a visszatérés hosszabb folyamat lehet, amihez sok türelem szükségeltetik:

“Fogadjuk el, hogy ez nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni. Torzított elvárás, hogy az ötmillió beoltottal vagy a terasznyitással már mindennek rendben kéne lennie. Egy felmérés szerint a beoltottak 48 százaléka ugyanúgy szorong, mint korábban” - mondja Tárnok.

Szolnoki szerint olyan ez, mint amikor egy fogságban nevelt kisállatot szabadon engedünk:

“Azt várnánk, hogy boldogan fog szaladgálni, mégsincsen azonnali extázis. Egy kicsit még ül ott, nagyon lassan mozdul meg. A gyerekekkel szemben is fontos tudatosítanunk: elfogadjuk, ha most ötös helyett négyest hoznak haza, esetleg több szorongással indulnak el táborozni, mint korábban."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Attila Tibor: Most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson
A politikai elemző szerint „most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”


Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:

„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:

Orbán komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a romániai elnökválasztás második fordulóját is Simion fogja nyerni, ezért jobb neki már most gesztust gyakorolni.”

Nagy Attila Tibor kiemelte:

„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.

Mert most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson. Most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Feri bácsi most kicsit pihenni fog, és utána friss erővel szét fogja darabolni Orbán Viktort!” – Az utca emberét kérdeztük Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról
Megoszlottak a vélemények Gyurcsány politikai szerepéről és hagyatékáról, de a megkérdezettek többségének nem fog hiányozni a volt miniszterelnök. Emlékezetes pillanatot viszont mindenki fel tudott idézni.


Mindenkit – egyes hírek szerint talán még őt magát is – derült égből a villámcsapásként ért, hogy Gyurcsány Ferenc múlt csütörtökön váratlanul minden tisztségéről lemondott, visszavonul a közélettől, ráadásul még feleségével, Dobrev Klárával is válnak. Az esetet még különösebbé tette, hogy erről maga Gyurcsány a mai napig nem beszélt a nyilvánosság előtt, mindent a párt többi tagja kommunikált.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit szól az utca embere ahhoz, hogy a magyar politika 2004 óta egyik legmeghatározóbb szereplője, a Fidesz és Orbán Viktor legfőbb ellenfele, sőt ellensége úgy tűnik, végleg visszavonul.

A járókelőket megosztotta a kérdés: voltak, akik szerint a DK volt elnöke gonosz dolgot tett 2006 októberében, míg mások bíznak abban, hogy Dobrev Klárának lehet még keresnivalója a magyar politikában. A többség nem fog könnyeket hullajtani a távozása miatt, sőt olyannal is találkoztunk, aki még a nevét sem akarta kiejteni a vieóban.

Az utca embere Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
New York Times: Erdő Péter a három legesélyesebb jelölt között volt a pápaválasztás első körében
A később pápává választott Robert Prevost, Pietro Parolin és Erdő Péter kapta a legtöbb szavazatot az első fordulóban, írja az amerikai lap. Erdő Pétert egy konzervatív szövetség támogatta, de hamar világossá vált, hogy nem győzhet.


A New York Times több mint egy tucat bíborossal készített interjút, hogy feltárja, mi történt a zárt ajtók mögött. A cikkből kiderül, hogy első nap a konklávét megnyitó elmélkedés elhúzódott, emiatt az első szavazás csak késő este kezdődött.

A voksok nem hoztak egyértelmű eredményt: három esélyes maradt versenyben. Köztük volt a 72 éves magyar Erdő Péter, aki mögött egy konzervatív szövetség állt, köztük több afrikai támogató.

De a New York Times szerint hamar világossá vált, hogy a magyar jelölt nem győzhet egy olyan konklávén, amelynek tagjait nagyrészt Ferenc pápa nevezte ki.

Rajta kívül sokan szavaztak Pietro Parolinra, a 70 éves olasz bíborosra, aki Ferenc pápa alatt gyakorlatilag a Vatikánt irányította. Azonban az első szavazáson ő sem kapott elsöprő támogatást. Az olasz tábor megosztott volt, ráadásul többeknek nem tetszett, hogy Parolin nem fektetett kellő hangsúlyt a közös tanácskozásokra – ezek Ferenc pápa kormányzási stílusának fontos részei voltak.

És a legesélyesebbek között ott volt a később pápává választott Robert Prevost is, aki korábban misszionáriusként dolgozott, majd egy szerzetesrendet vezetett, ezután perui püspökként szolgált, végül a Vatikán befolyásos szereplőjévé vált. Így sok olyan elvárásnak megfelelt, amelyeket a különböző bíborosi csoportok fontosnak tartottak - írja az amerikai lap. Azzal, hogy látszólag egyszerre képviselte Észak- és Dél-Amerikát, Prevost két kontinens bíborosai körében is népszerű volt. Amikor a többiek kikérdezték a latin-amerikai bíborosokat, akik jól ismerték őt, tetszett nekik, amit hallottak róla. A konzervatívok is úgy látták, hogy nem megosztó.

„Prevost bíborosban megvolt minden olyan tapasztalat, amit kerestünk”

– mondta Vincent Nichols, Anglia bíborosa. „Egy igazi misszionárius szívével rendelkezik, mély tudással és széles világlátással. Püspökként vezetett egy egyházmegyét, így közvetlen kapcsolatban volt a hívekkel, ugyanakkor dolgozott a Kúriában is – abban a római hivatalrendszerben, amely az egyház kormányzását segíti.”

Másnap világossá vált, hogy Prevostnak esélye van megszerezni a szükséges támogatást. Amikor a délutáni szavazáson elérte a 89 szavazatot – azt a kétharmados többséget, amely ahhoz kell, hogy valakit pápává válasszanak –, a terem tapsviharban tört ki, és mindenki felállt. „És ő csak ült tovább!” – mesélte a lapnak egy bíboros. „Valakinek fel kellett húznia. Mindannyiunk szemébe könny szökött.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Gáspárik Attila: Magyar Péter menetelése olyan, mint egy népmese, lehet, hogy bejön, de a lépesmézről nagyon nehéz lejönni
A Simion mellett kiálló Orbán Viktorról sokak számára kiderült, az erdélyi magyar kisebbségnél és Románia demokratizálódásánál fontosabb neki, hogy az Európai Unióban blokkolni tudja az Oroszország elleni határozatokat - mondja a marosvásárhelyi színház volt igazgatója.


A korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző szélejobboldali román elnökjelölt, George Simion már Orbán Viktor róla szóló mondataival kampányol Erdélyben. Támogatói olyan szórólapokat osztogatnak, amin a magyar miniszterelnök fotója és egy tőle származó idézet szerepel. Orbán Viktor ugyanis május 9-én a Tihanyi Apátságban Simion szavait idézte egyetértően: „most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje.” Hozzátette, „biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben.” Simion azonnal megköszönte a szavakat: „Köszönöm a nagyszerű üzenetet, Orbán Viktor! Meg kell nyernünk a harcot! Együtt!” - írta.

Azóta erdélyi magyar értelmiségiek, politikusok és történészek sorra szólaltak meg – közülük többen párhuzamot vontak az őszödi beszéddel, mások szerint Orbán ezzel nyíltan beavatkozott a román választásba, méghozzá egy szélsőséges, Nyugat-ellenes, magyarellenes politikus javára. Magyar Péter hazaárulással vádolta Orbán Viktort, és bejelentette, szerdán gyalog indul Erdélybe. Gáspárik Attilával, a marosvásárhelyi színház volt igazgatójával a történtekről beszélgettünk.

– A miniszterelnök tihanyi szavai elfordíthatják-e a Fidesztől a romániai magyar szavazók többségét?

– Ha most lennének a magyar választások, valószínűleg. De mivel hogy 11 hónap van még, addig biztos még egy-két stadiontervet be fognak mutatni.

Nekünk nincs annyi fantáziánk, amilyen módon itt a pénzt tudják osztogatni, és milyen módszereket tudnak kitalálni.

De itt hálózatépítés folyik. Például az MCC, a Mathias Corvinus Collegium folyamatosan nagyon elit rendezvényeket szervez, és vonja el a szürkeállományt az erdélyi magyarok közül, fizetik őket, és építenek egy új elitet szép csendesen. Ez csak egy a sok közül, rengeteg hálózatot építettek. Talán Magyar Péternek a most bejelentett menetelése, ami nagyon szép, olyan, mint egy népmese, lehet, hogy bejön, és az erdélyi magyarok egyszer csak azt mondják, na jó, akkor nézzük, hogy ő mit ajánl, vagy mit tud.

Persze nagyon nehéz a lépes mézről lejönni, arról a lépes mézről, amiért igazából nem kell csinálni semmit.

Úgy érzem, nagyon sok ember részéről, hogy bizakodva és reménykedve néznek Magyar Péter politikai aktivitására Erdélyből, és neki itt is lesz elég dolga, hogy segítsen a szellemi romeltakarításában, amit a Fidesz itt is okozott a klientúra kiépítésével. Gyurcsány Ferenc óta Bukarestben nem volt román–magyar közös kormányülés. Mégiscsak egy szomszédos országról van szó, szeretem, nem szeretem. Az Európai Unió hetedik legnagyobb országáról beszélünk, ez Románia. A Fidesz az ebben rejlő lehetőségekkel soha nem élt, vagy nem akart élni. Török cégek csinálják itt az országutakat. Jó volna, ha a két ország végre szorosabban is együttműködne, ha Magyar Péter erre ráerősítene.

– Magyar Péter mostani menetelése stabilizálhatja azt a fajta elfordulást a Fidesztől, amit említettél?

– Első körben inkább az eddigi passzív embereket fogja megszólítani. Ez pedig egy gondolkodó réteg, mert elsősorban a gondolkodó réteg fordult el a Fidesztől, mert nem szereti azt, ami történik. Akik rájöttek, hogy ide mindent importálni akarnak. Csak egy példa:

Székelyföldön nem él meg a parlagfű. Amikor a magyar kormány parlagfűellenes államtitkárt állított, akkor Székelyföldön is egy-két politikusnak eszébe jutott, hogy irtsuk ki a parlagfüvet.

Vagy amikor a magyar kormány bevezette a kormányinfót, akkor a Kovászna megyei tanácselnök kitalálta, hogy akkor mi tartunk megyeinfót. Erdélyben a politikai elit leszokott az önálló gondolkodásról és arról, hogy azokra a kérdésekre fókuszáljon, amiket nekünk kell itt megoldani.

– Ez most megváltozhat?

– Abban a pillanatban, hogy Magyar Péter megerősödik, akkor lesz egy tömegvonzás. Egy csomó ember elindul a Damaszkusz kávéházba, és Paulusként megfordulva azt fogja mondani, „jaj, kényszerből tettem”. Rengetegen lesznek már, nagyon sokan vannak, akiknek különböző belső fórumokon már nagyon-nagyon elegük van, mondogatják, mikor jön már valami más. De egyelőre sokan inkább a magyar költségvetést nézik, hogy abból hogyan lehetne még érzelmi alapon pénzeket kizsarolni. Ez egy hosszú folyamat, erről majd a szociálpszichológusok sok-sok tanulmányt fognak írni. Mindez Antall József idejében indult el. Kedves ember lehetett, meg jó ember is, de elhitette a határon túliakkal, hogy ez nekik jár. Minden jár. Nem kell jegyet vegyenek a buszon, a metróba, mert határon túliak, erdélyiek. Holott nem halat kellett volna adni, hanem hálót, ahogy a régi japán mondás is mondja.

– Most pedig itt van az elnökválasztás, és Orbán Viktor legújabb favoritja, George Simion. Mennyire fontos Romániában, hogy ki lesz a köztársaság elnöke?

– Romániában félelnöki rendszer van, ami azt jelenti, hogy az államelnököt közvetlenül a nép választja, és sokkal nagyobb felhatalmazása van, mint Magyarországon. A miniszterelnöknek is nagyon komoly funkciói vannak, de az államelnök felel a külpolitikáért, főleg az európai integrációért, ő képviseli az országot az Európa Tanácsban, és ő nevezi ki a titkosszolgálatok és a korrupcióellenes hatóság vezetőit. Tehát erősen képes befolyásolni az ország vezetését és állapotát. Igaz, minden kinevezés át kell menjen a parlamenten is, ahol bár sokan vannak a Simion-féle AUR pártból, de nem elegen ahhoz, hogy mások nélkül ez a szavazás átmenjen. Tehát

a fékek és ellensúlyok rendszere, bármilyen furcsa, Romániában eddig még működött, még mindig működik.

Hogy megértsük, mi történt, vissza kell menjünk december elejére. Akkor volt egy elnökválasztás, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített, mivel az derült ki, hogy akkor második fordulóba került volna egy Georgescu nevezetű, teljesen kívülről jött ember, aki Putyin-imádó, és semmilyen politikai háttere addig nem volt neki, csupán középkáder vezető volt, de nagyon látványosan úszott a hideg vízben, és lovagolt. A második helyre pedig egy tévébemondónő érkezett be – ugyan egy párt révén –, de annak a pártnak nem volt akkora jelentősége. Már akkor észrevehette volna az ország és annak vezetői, hogy a lakosok nagy része nem akar az eddigi politikai elitből elnököt magának, hanem teljes megújulást akar, legalábbis az a része, amelyik elment választani. Ez körülbelül a választók 50%-a. Világosan látszott az elvárás, és két héttel ezelőtt, a megismételt első fordulóra olyanokat kellett volna jelölni, akik eddig nem kompromittálódtak a politikai életben.

Ehelyett a legnagyobb koalíció, amelynek az RMDSZ is része volt, „kikukázott” egy tíz éve lelépett, volt nemzeti liberális pártvezetőt.

A hangsúly Romániában a „nemzeti”-n van, a liberalizmust csak a gazdasági liberalizmusra értik. Ez a jelölt nem jutott be a második fordulóba. Az RMDSZ végig Lázár János kampánycsapatával dolgozott, körülbelül ugyanazok végezték a kampányt, akik Lázár Jánosnak is végzik.

– A magyarországi miniszterről beszélünk?

– Igen. Porcsalmi Bálint volt a kampányfőnök. Ők a legaljáról összeszedett second-hand Fidesz-reklámokkal kampányoltak. Tehát: „Előre, sohase hátra!”, „Mindig előre!”. Ez nem érdekelte az embereket, miközben az RMDSZ iszonyatosan erőszakosan kampányolt, azt sulykolta, hogy végveszély van. Az első fordulóban végig arról beszéltek, hogy a második fordulóba jutottunk, ám az történt, hogy egy fociultra végzett az első helyen, második helyen pedig Bukarest főpolgármestere végzett, aki egy érdekes figura. Erdélyben született, Fogarasban, odavalósi, ahonnan Jancsó Miklós is származott. Ott a török időktől kezdve románok, németek, magyarok együtt éltek, tehát neki van érzéke a kisebbségekhez. Ezen kívül egy híres matematikus, a Sorbonne-on doktorált matematikából, 50 alig múlt el, tehát politikusnak szinte fiatal, eléggé hasonlatos Karácsony Gergelyhez, egy megfontolt, higgadt ember, akinek nagyon széles látóköre van, és nagyon hosszú távra is tud tervezni, mert átlátja ezeket a kérdéseket. Az RMDSZ kénytelen volt vele menni a második fordulóra, miután az első fordulóban elmondta róla, hogy nem jó semmire. Ez már nagyon nehéz volt. Egyik napról a másikra azt mondani, hogy ami eddig fehér volt, az igazából fekete.

Ráadásul kezdetben Gulyás Gergely, majd Orbán Viktor is azt mondta, hogy a magyar kormányt igazából nem érdekli, mi történik a választáson, neki teljesen mindegy.

Miközben a két országnak rengeteg közös érdeke van. Például a magyar kormány azzal hiteti a magyar közvéleményt, hogy Európa legnagyobb földgáztartalékát, amit Romániában találtak meg a Fekete-tengerben, majd Magyarországgal közösen fogják kiaknázni. Ez pedig koránt sincs eldőlve, miközben Magyarországnak roppant fontos, hogy gázhoz jusson, és az orosz importról le tudjon válni. Tehát nem mondhatja semmilyen felelős magyar politikus – legyen az kormánypárti vagy ellenzéki –, hogy neki teljesen mindegy, hogy mi történik itt. Rá egy napra azt üzente Orbán Viktor, hogy jó keresztény ez a Simion, és ő támogatja a nemzetállamok Európáját. Mi, erdélyi magyarok már nagyon sokszor elmondtuk, hogy nem lehet szó nemzetállamok Európájáról, mert akkor Szlovákiában is, Romániában is majd lesz nemzetállam – kisebbségek nélkül. Nem hiszem, hogy ez valakinek az érdeke lenne.

– Mi volt erre a reakció?

– Próbálták az RMDSZ politikusok megmagyarázni, hogy ez csak arról szólt, hogy jó keresztény ember. Mintha a másik nem volna keresztény ember. Persze, ha nem volna keresztény ember, akkor se volna probléma. Romániában megpróbálják az államot és az egyházat elválasztani, ami azt jelenti, hogy a közintézményektől is távolabb tartják ezeket a dolgokat. Tehát akkor az RMDSZ politikusok kezdték mosdatni Orbán Viktort, amire óriási felháborodás tört ki a különböző internetes fórumokon, és azzal fenyegetőztek a választók, hogy nem is mennek el választani. Ezután sokan megszólaltak, jeles értelmiségiek, hogy ez tarthatatlan, Orbán Viktor súlyosan megsértette a játékszabályokat. Erre történt az a telefonbeszélgetés, amire hivatkozni szoktak, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Orbán Viktor megegyeztek, hogy nincsen semmi gond, Magyarország nem szól bele a választásokba. Tehát lefordítom az én egyszerű gondolkodásomra: az megint azt jelenti, hogy mindegy, akár lehet is Simion Románia elnöke.

Ha Románia elnöke lesz Simion, persze nem lesz világvége, de hogy az erdélyi magyarság újrakezdheti ott, ahol George Funar alatt abbahagyta.

Harcolnunk kell megint azért, hogy egy magyar nyelvű plakátot, egy színházi plakátot kitehessünk az utcára, vagy harcolnunk kell azért, hogy az idősgondozásban vagy a gyermekorvosoknak valamilyen módon kötelező legyen, hogy a kisebbségek nyelvét ismerjék, legalább olyan helyeken, ahol 20%-nál több magyar él. Tehát ez egy borzalmas hátrányt jelent nekünk, és megállítja az építkezésünket. Szijjártó Péternek sikerült mindezt megtetéznie azzal a kifejezéssel, hogy hát mi csak jóban szeretnénk lenni Románia eljövendő elnökével. Tehát ők már eleve elkönyvelték azt, hogy Simion nyerni fog. Ennek az az olvasata, hogy

Orbánnak az erdélyi magyar kisebbségnél és Románia demokratizálódásánál fontosabb, hogy az Európai Unióban blokkolni tudja az Oroszország elleni határozatokat.

Mert ne mindig csak az erdélyi magyarokért sírjunk. Magyarországnak szerintem kötelessége, joga és feladata, hogy egy demokrácia legyen a szomszéd államban, hogy legalábbis segítsen ebben, mint ahogy minket is érdekel, hogy Magyarországot demokratikus erők vezessék. Minden román, mikor nyugatra megy, Magyarországon keresztül kell menjen. És mi, erdélyi magyarok nagyon kényesek vagyunk arra, hogy ők milyen élményeket szereznek ott. Hogy beszél velük a rendőr, hogyan szolgálják ki őket. Sajnos az utóbbi időben nagyon sok panasz érkezett, hogy pokróc módon bánnak az átutazókkal, akik nem ismerik a magyar nyelvet, de azokkal is megtörténik ilyen az utóbbi időben, akik ismerik.

– Egy dolog, mit szeretne a magyar kormány, de mi a valóság? Hogy állnak most a jelöltek?

– Most úgy néz ki a felállítás, hogy lehet, hogy behozta a lemaradást Nicuşor Dan, Bukarest főpolgármestere, tehát nyitott a harc. Érdekes ez a helyzet. Két héttel vagy egy héttel ezelőtt, mikor volt az első forduló, megnéztem a magyarországi eredményeket, nagyon kevesen mentek el szavazni, tehát nem mozgósított sem az RMDSZ, sem a Fidesz, sem a magyarországi ellenzék azok között a román állampolgárok között, akik Magyarországon élnek.

Akik mégis elmentek szavazni, azok 60%-ban Nicuşor Dant választották, aki most is a demokratikus erők jelöltje.

Tehát a Magyarországon élő román állampolgárok pontosan látják és tudják, tudták az első fordulóban is, hogy ki az, akire lehet számítani.

– Azt mondtad, hogy kikukázott pártvezetőt találtak csak az első fordulóra. Ezek szerint Romániában is létező probléma, amit például az Egyesült Államokban észrevehettünk. Elfáradt a politikai elit?

– Egyrészt elfáradt, és ennek az oka pedig az, hogy ma a politikában dolgozni nem egy kifizetődő dolog. Ugyanis Románia viszonylag komolyan veszi a korrupció elleni harcot, ami azt jelenti, hogy ha feljelentettek, már indul is a vizsgálódás. Ki a fenének van kedve folyamatosan bizonyos hatóságokkal a nyakában vezetni akár csak egy iskolát vagy egy egyetemet, egy állami vállalatot? Borzalmas a folyamatos vegzálás. Borzalmas az is ugyanakkor, hogy a forrásokat megtalálni, az állami forrásokat, az mindig valami sógorkomaság alapján lehetséges. Tehát nem elég, hogy te okos vagy. Kapcsolatokkal kell rendelkezni. Jó kapcsolataid pedig akkor vannak, ha visszasegíted a másikat, aki pénzt utalt neked, vagy pénzt utalsz valakinek. Tehát lett egy zárt kaszt, ami nem tudott megújulni. Így hát itt

a romániai Menczer Tamások kezdtek el politizálni, akik folyamatosan nagyokat tudnak mondani, hatalmas nézettséget tudnak generálni, és ezt a nézettséget szavazatra tudják konvertálni.

Ma igazat mondani szerényen, az nem hoz szavazatokat és nem hoz nézettséget.

– Ezzel ugye nem azt akarod mondani, hogy már az is baj, ha a korrupció ellen egy országban határozottan fellépnek?

– Nem, egyáltalán nem mondom, csak a másik oldalon meg nincs semmi. Ez egy kicsit hasonlít a Gulliver Lilliputban történetéhez: ha valakinek valami nem tetszik, akkor feljelenti a másikat, és elindul egy eljárás, miközben az igazi nagy korruptak sok esetben – tudjuk jól – meglépnek.

– Mit veszíthetünk, ha Orbán favoritja lesz Románia elnöke?

– Például nagyon-nagyon jó lehetőséget is tud nyújtani jelenleg Románia olyan csak magyar állampolgároknak, akik Magyarországon kisodródtak politikai beállítottságok vagy csupán a nem lojális magatartások miatt. Például elég sok magyarországi színházi rendező és drámaíró is ma Erdélyben él, vagy legalább félig itt él, és itt alkot, és a román adófizetők pénzéből élnek. Ami egy fantasztikus dolog! Erről álmodtunk! Az értékek menjenek, jöjjenek egymás között! Mohácsi János most fejezte be Székelyudvarhelyen a rendezését. De ha most választások lettek volna, az a színész, akit ő rendez a színpadon, csak elővesz egy borítékot, beírja a szavazatát, és érte jönnek, és elviszik, és máris leszavazott. Mohácsi Jánosnak ugyanezért haza kellene mennie Budapestre.

Tehát az a több ezer Erdélyben dolgozó magyarországi magyar, akik identitást építenek, akik a magyarság megtartásán dolgoznak, azoknak fel kell ülniük egy vonatra vagy repülőre, és csak otthon szavazhatnak. Igazából nem érint, de bosszant ez a dolog. Én Stuttgartban voltam decemberben, amikor az első, megsemmisített elnökválasztás volt. Hála a NER-nek, mert Bagossy László ott igazgató, úgyhogy meglátogattam a stuttgarti Theater Tri-bühné-t. Ha egy normális Magyarország lenne, akkor Budapesten találkoztunk volna, esetleg Kaposváron. Szerencsére elmentem Stuttgartba, ott pedig elmentem a román konzulátusra, ami az általa igazgatott színháztól 400 méterre van, és bementem szavazni. Nagyon boldogok voltak, kérdezték, mit csinálok? Mondtam, meglátogattam a magyar barátomat. Mondták, jaj, de jó, szóljak még másoknak is, hogy jöjjenek szavazni. Tehát bárhova be lehet sétálni, nem kell lajstromozni, nem kell bejelölni – ez egy normális, mobilis Európa. Erről álmodtunk, hogy mindenki oda menjen, ahol dolga van.


Link másolása
KÖVESS MINKET: