SZEMPONT
A Rovatból

Indul a roham: 2,5 millió forintnyi ingyen támogatást ad az állam a napelemeseknek akkumulátorokhoz, de vannak buktatók is

Február 2-án nyílik a pályázat, a pénzt közvetlenül a lakosságnak utalják, gyors és egyszerű ügyintézést ígérnek. Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni - mondja a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke. De a részletekre figyelni kell.


Ismét nagy az izgalom a napelem-piacon, ami az elmúlt években, a szaldó elszámolás kivezetése óta szinte befagyott. Február 2-tól 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, amiből 40 ezer család telepíthet majd akkummulátoros rendszert a napelem mellé. Előnyt élveznek az éves szaldóelszámolásból a pályázat beadása előtt kikerültek, az éves szaldóelszámolásból 2030. december 31-éig kikerülők, az eleve önerőből napelemes rendszert telepített, bruttóelszámolás alá eső pályázók, és az 5000 fő alatti településen bejelentett állandó lakhellyel rendelkezők.

Az állam 100 milliárdot szán erre a célra. Mivel a szolgáltatók kilowattonként mindössze 5 forintért veszik át a megtermelt energiát a szaldóból kiesett, vagy eleve bruttó elszámolásba került ügyfelektől, miközben a hálózatból 35 forintos rezsicsökkentett és 70 forintos afeletti áron vásárolhatják azt meg, nagy segítség lehet egy saját akku. Szilágyi Lászlót, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnökét kérdeztük a tudnivalókról.

— Kik pályázhatnak akkumulátorra?

— A pályázat célja elsősorban az, hogy azokat segítse, akiknek már van napelemes rendszerük, és ehhez szeretnének akkumulátoros tárolót telepíteni. Vannak prioritások a pályázatban, mert egyébként nemcsak a meglévő, hanem az újonnan épülő napelemes rendszereket is támogatja. Tehát akár régi, akár új rendszerhez lehet igényelni, de csak akkumulátorra.

A prioritási sorrend dönti el, hogy a nagy összegű támogatási keretet kik kapják meg először.

Előnyt élveznek két besorolás szerint azok, akik 5000 fő alatti településeken élnek. A másik prioritási körbe azok tartoznak, akik már nincsenek szaldó elszámolásban, vagy 2030-ig kiesnek abból. Velük egy rangsorban vannak azok, akik nem is voltak szaldósok, hanem azonnal bruttó elszámolásba kerültek. Összességében tehát a pályázat azokat támogatja az energiatárolásban, akiknek még nincs akkumulátoruk, de már van napelemes rendszerük vagy most tervezik azt. Előnyt pedig azok kapnak, akik 2030-ig kikerülnek a szaldóból, vagy már most is bruttó elszámolásban vannak.

— Szükséges önerő a pályázathoz?

— Nincs, 100%-os a támogatás, nem szükséges hozzá önerő. Nagyon egyszerűen, maximálisan 2,5 millió forintot lehet kapni. Ha maga a beruházás nagyobb, például egy rendszerbővítés vagy egy új napelemes rendszer építése biztosan drágább lesz, akkor is legfeljebb 2,5 millió forint támogatást adnak az akkumulátorra. Ennél többet nem. Persze, ha valaki például 5 millió forintért épít egy új napelemes rendszert, akkor is 2,5 millió forintot fog kapni, de ebben az esetben a másik 2,5 millió forint önerő. Viszont ha valaki csak egy akkumulátort vesz 2,5 millió forintért, akkor a beruházás 100%-ban önerő nélküli. Ha a beruházási érték kisebb, mondjuk 2 millió forint, akkor 2 millió forintot fog kapni.

— Van meghatározott műszaki tartalom, például minimális vagy maximális tárolókapacitás?

— Igen, legalább 10 kWh kapacitású akkumulátorok lehetnek, ez az alsó határ. Nagyobb viszont lehet, ez a szövetségünk javaslata is volt, hogy ne legyen felső határ, így aki akar, használhat nagyobb tárolókapacitást. A támogatás összege viszont ez esetben is legfeljebb 2,5 millió forint. A 10 kWh-tól van egy minimális, talán 5-10%-os eltérési lehetőség lefelé, tehát ha valaki 9,7 kWh-os rendszert telepít, az is elfogadható. A pályázat az akkumulátorral együtt támogatja az inverter cseréjét is, de önállóan nem. Erre műszakilag jellemzően szükség is lesz, mert a régebben, akkumulátor nélkül telepített napelemes rendszerek inverterei általában nem tudják kezelni az akkumulátort. Ezért szinte mindig kell majd invertert is cserélni, kivéve, ha valaki elég előrelátó volt. Itt is van egy 5 kW-os felső határ, de hogy ne legyen probléma abból, ha valakinek például 3,5 kW-os invertere van, és a piacon csak 4 kW-ost lehet kapni, van egy maximum 20%-os, de legfeljebb 1 kW-os korrekciós lehetőség. Tehát egy 3,5 kW-os rendszerről fel lehet menni 4 kW-ig.

— Ez problémát jelenthet azoknak, akik még szaldóban vannak, hiszen invertercserénél nem tehetnek fel a meglévőnél nagyobbat. Ebben az esetben mi történik?

— Nagyon jogos a felvetés. Ezt a szövetségünk jelezte a minisztériumnak. Azt a választ kaptuk, hogy ezt leegyeztetik az áramszolgáltatókkal (DSO-kkal), és engedélyezni fogják, hogy

a pályázat miatti invertercsere ne befolyásolja a szaldó elszámolást.

Az egyik legfontosabb feltételük az volt, hogy pusztán a pályázaton való részvétellel és az akkumulátor felszerelésével senki se essen ki a szaldóból.

— Egy átlagos háztartás számára ez a 10 kWh-s kapacitás elegendő ahhoz, hogy a bruttó elszámolás optimálissá váljon?

— Erre azt tudom a legobjektívebben mondani, hogy mindenkinek a saját ingatlana és energiafelhasználása függvényében kell méreteznie a beruházást. Azt javaslom, mindenki kérjen segítséget szakembertől, kivitelezőtől, tervezőtől, hogy megállapítsák, mi számára az ideális. Ha a számításokból az jön ki, hogy 10 kWh-nál nagyobb akkumulátorra van szüksége, akkor javaslom nagyobbat beépíteni. Kisebbet a pályázat miatt nem tud. A nagy átlagban 5-8 kW közötti napelemes rendszerek vannak a piacon, a legelterjedtebb az 5 kW-os. Ezekhez a 10 kWh-s tároló egy szakmailag ajánlott méret, ami a napi termelés és fogyasztás kiegyenlítésében tud segítséget nyújtani.

— Ezzel a nyári hónapokat ki lehet nullázni, de télen valószínűleg nem nyújt óriási segítséget.

— Ez is egyénenként, családonként változó. Az adott fogyasztási szokások szerint ez nagyon különböző lehet. Ha van például egy elektromos autó, vagy elektromos a hűtés-fűtés, ott egészen más a helyzet, mint ahol csak a háztartási gépek áramfelhasználását kell megoldani. Az is számít, hogy napközben otthon vannak-e, vagy valaki home office-ban dolgozik. Olyan vegyes az energiafelhasználás, hogy erre inkább azt mondom, mindenki a saját szokásai alapján ítélje meg. De a mai tudásunk szerint a napelemes rendszereknél ez a tárolókapacitás a napi energiafogyasztás nagy részét fedezheti. Mivel pedig a támogatás 100%-os, megtérülési időről nem is kell beszélni.

— A jelenlegi háztartási méretű kiserőművek hány százaléka rendelkezik már akkumulátorral?

— Nincsenek erre vonatkozó pontos adataim, de azt mondhatom, hogy a szaldóban lévő háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) döntő többsége, akár 99%-a sem rendelkezik ilyennel. Ott nem volt indokolt az akkumulátor használata, a szaldó elszámolásban gyakorlatilag értelmetlen volt. Akkumulátorok leginkább csak ott vannak, ahol a szaldó kivezetése óta, az elmúlt pár évben telepítettek új napelemes rendszert, de ezeknek az aránya eltörpül a teljes mennyiséghez képest, ez legfeljebb pár százalék lehet.

— Az RRF pályázat keretében is telepítettek akkumulátorokat.

— A mostani pályázat nem zárja ki az RRF-eseket, mert ott nem volt kötelező az akkumulátor.

— A nem komplex RRF pályázatnál valóban nem, de a komplexnél kötelező volt.

— Valóban. Azok az RRF-esek pályázhatnak, akik csak napelem telepítésére kaptak támogatást. De a 2021-es pályázat azonban még nem zárult le. Pontosan még mindig nem tudjuk, hogy abból mi és hogyan valósult meg. A másik az NPP (Napenergia Plusz Program) volt, ami szintén tartalmazott akkumulátort, ezért az NPP-s pályázók nem vehetnek részt ebben a mostaniban. De azok a projektek is még folyamatban vannak.

— Ezek szerint bruttó elszámolásba kerülők fellélegezhetnek? Elég nagy arányukat lefedi a pályázat?

— Ez most mindenképpen egy segítség. De mivel a szaldóból való kiesésre tíz év haladékot adtak, a következő tíz évben folyamatosan esnek majd ki napelemes rendszerek a szaldóból, ezért az igény az akkumulátoros energiatárolásra folyamatosan nőni fog. Első lépésként azokat, akik most kiestek, mindenképpen bátorítjuk a pályázaton való részvételre. Amúgy is azt mondjuk, hogy

aki megteheti, vegyen akkumulátort, de így, hogy ingyen hozzá lehet jutni, ezt nem szabad kihagyni.

De csak ezzel az egy pályázattal nem oldottuk meg az ország energiatárolási problémáját. Biztos, hogy szükség lesz még más megoldásokra is, akár lokális, akár központi, szolgáltatói szintű energiatárolókra. Másik oldalról pedig a rezsicsökkentés még mindig befolyásolja a napelemes piacot. Nekünk van egy olyan javaslatunk az időszakos elszámolás bevezetésére, ami szerint akkor legyen olcsó az áram, amikor sok van belőle, és akkor drágább, amikor kevés. Ez arra ösztönözné az embereket, hogy akkor tároljanak, amikor olcsó az energia, és azt akkor használják fel, amikor drága. Így még nagyobb hatékonysággal lehet majd használni az akkumulátoros tárolókat.

— Ez egy rendkívül gyorsan fejlődő technológia. Érdemes belevágnia most ebbe a pályázatba, aki csak 2030-ban esik ki a szaldóból, vagy jobb, ha vár egy kedvezőbb megoldásra?

— Nem tudjuk, 2030-ban milyen lehetőségek lesznek, viszont tudjuk, hogy most ezt ingyen megkaphatják. Négy év múlva biztos, hogy lesz jobb technológia, de hogy az mennyibe fog kerülni és milyen feltételekkel lehet majd megszerezni, most még nem látjuk.

— A mostani energiatárolók körülbelül milyen élettartamúak?

— Ez gyártónként és akkumulátortípusonként is eltérő lehet. Érdemes megnézni a konkrét gyártói adatokat. Annyi biztos, hogy ahogy a napelemeknél, úgy az akkumulátoroknál is idővel csökken a kapacitásuk és a teljesítményük.

— Az eddigi pályázatok, mint például a hírhedt RRF, meglehetősen bürokratikusak voltak. Mit várhatunk most, ez egy egyszerűbb, gyorsabb folyamat lesz?

— A saját tapasztalatom szerint, és erről is egyeztettünk az Energiaügyi Minisztériummal, a minisztériumnak is egyértelműen az volt a célja, hogy ez egy egyszerű, könnyen megszerezhető támogatás legyen. Az előzetes kiírás alapján ez tényleg így van. A pályázaton két körben lehet részt venni. Az első körben egy nagyon egyszerű elektronikus regisztrációval csak jelezni kell az igényt. Utána van körülbelül egy hónap a rendszer kiválasztására és az ajánlatkérésre. A második körben kell csak a kivitelezői szerződést beadni, ami egy mintaszerződés alapján történik. Úgy gondolom, hogy ez egy egyszerű folyamat lesz, biztosan egyszerűbb, mint a korábbiak. Ezt az is mutatja, hogy nem a kivitelezőknek, hanem a lakosságnak kell beadnia a pályázatot.

A 2,5 millió forintot is a lakosságnak utalják, nem a kivitelezőnek, méghozzá két lépésben: először egy egymillió forintos előleget, majd a munka elkészülte után a maradék másfél millió forintot.

— Ez azt jelenti, hogy bár ingyenes a beruházás, a pályázónak mégis rendelkeznie kell némi pénzügyi pufferrel, amivel ideiglenesen finanszíroz?

— Nem kell, pont ezért van az egymillió forintos előleg. A pályázó kap egymilliót, amit odaadhat a kivitelezőnek előlegként az alapanyagokra. Amikor a szerelés és az üzembe helyezés megtörtént, megkapja a második részt, és abból fizeti ki a kivitelezőt. Így a kivitelezőnek és a lakosságnak sem kell finanszíroznia az anyagbeszerzést. A készrejelentés után érkezik a végösszeg, a másfél millió forint.

— Az állami elszámolások eddig nehézkesek voltak. A korábbi tapasztalatok után miért bízhat egykivitelező abban, hogy a munka után gyorsan megkapja a pénzét?

— Ez jogos gondolat.

Az RRF pályázatnál több kivitelező is tönkrement a kifizetési nehézségek miatt, fizetésképtelenné vált.

Tehát sajnos van ennek friss, rossz tapasztalata a piacon, a kivitelezők óvatosabbak. Ennek ellenére ez egy általános piaci kockázat. Úgy gondolom, hogy a most piacon lévő cégek ezt a 2,5 millió forintos összeget még be fogják tudni vállalni. De a kockázat attól még fennáll: sajnos a korábbi évek tapasztalata nem tett jót a bizalomnak.

— A pályázat kiírója épített be valamilyen garanciát ennek elkerülésére?

— Annyi hangzott el, hogy ez a pénz elvileg rendelkezésre áll a magyar költségvetésben, nem pedig egy visszatartott európai uniós forrásra várunk. Nem uniós, hanem magyar jogszabályok határozzák meg a kifizetést. Ezért elvileg egyszerűbb lehet a pénzhez jutás. A korábbi RRF pályázatoknál sokszor hivatkoztak arra, hogy nagyon szigorú uniós feltételeknek kell megfelelni, és ezért dobták vissza a pályázatok 95%-át. Most abban bízunk, amit a kormány ígér: hogy ez az ő felügyeletük alatt nem fordulhat elő. Én is bízom benne, hogy bárki is ül abban a székben, kötelessége lesz ezt megoldani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk