Hrutka János: Hosszú évtizedek után Szoboszlai Dominik személyében először van világsztárja Magyarországnak

A magyar kormány Európai Ügyészséghez való csatlakozása egy fontos fordulópont az elszámoltatás kérdésében – erről beszélt Lattmann Tamás nemzetközi jogász a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.

Szerinte a csatlakozásnak kiemelt és komoly jelentősége van, mert egyfajta alternatívát és kiegészítést jelent a magyarországi vádhatósági tevékenység mellett. Úgy látja, ennek az igazi jelentősége akkor mutatkozik meg, „hogyha a hazai igazságszolgáltatáson belül a vádhatóság működésével valamiféle problémák vannak, ahogy Orbán Viktor 16 éve alatt, egyértelmű álláspont volt az, hogy igen, problémák vannak vele”.

„Ennek a jelentősége az, hogy megkettőződik az a fajta vádhatósági képesség, ami bizonyos fajta bűncselekmények esetében onnantól kezdve rendelkezésre fog állni” – fogalmazott.

Kiemelte, hogy az uniós ügyészség az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupciós bűncselekmények esetében járhat el, tehát egy budapesti parkolóőr megvesztegetése, vagy a Balásy-féle túlárazások nem tartozna a hatáskörébe, de az uniós pénzekkel való visszaélések igen.

A jogász az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség közötti különbséget is elmagyarázta. Míg az OLAF-nak vannak nyomozati jogkörei, vádhatósági jogosítványai nincsenek, így a feltárt bűncselekményekről szóló anyagokat át kellett adnia a tagállami hatóságoknak. Lattmann szerint Magyarországon az volt a „nagyon kellemetlen helyzet, hogy a csaláselleni hivatal nyomozati munkáját utána az ügyészség, a magyar vádhatóság nem használta fel, nem formált azokból vádakat, nem vitte azokat a bíróság elé”.

Arra a kérdésre, hogy kiknek kell tartaniuk az új szervezettől, Lattmann Tamás egyértelmű választ adott. A felosztás szerinte nagyon egyszerű: „Bárki, akinek 2021 óta európai uniós pénz kötődik a kezéhez, aggódhat az Európai Ügyészség miatt”.

Hozzátette, remélhetőleg a legtöbben alaptalanul aggódnak, de akinek van rá oka, az jobban teszi, ha aggódik.

A jogász szerint az Európai Ügyészség a szervezet 2021. június 1-jei indulásáig visszamenőleg vizsgálhatja az ügyeket, de hangsúlyozta, hogy ez nem minősül visszamenőleges jogalkalmazásnak. „Hiszen alapvetően ezek a cselekmények megtörténtek, a jogszabályok, amiket megsértettek ezek a bűncselekmények, ezek már akkor is hatályban voltak, tehát ez semmilyen módon nem minősül visszamenőlegesnek” – mondta.

Lattmann Tamás nem számít arra, hogy az Európai Ügyészség eljárásai lényegesen gyorsabbak vagy lassabbak lennének egy átlagos ügyészi szervezetnél.

Szerinte sokkal fontosabb, hogy a szervezet meglétének van egy jövőbe mutató garanciális szerepe is. „Hogyha most nekem el kéne döntenem, hogy meg kéne mondanom, hogy az uniós ügyészségbe való belépés a múlt rendezése, vagy a jövő biztosítása miatt fontosabb, akkor én hajlanék azt mondani, hogy a jövő biztosítása miatt sokkal fontosabb” – jelentette ki.

Az Európai Ügyészség inkább egyfajta hozzáadott garancia arra, hogy a jövőben ilyen jellegű korrupciós bűncselekményeket ne lehessen ilyen könnyen elkövetni.

Az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szólva elmondta, annak talán még komolyabb szerepe is lehet az elmúlt évek bűneinek feltárásában, mint az Európai Ügyészségnek. A hivatal létrehozásával ugyanis megszűnik a közvád monopólium, és a szervezet maga is vádat emelhet.

„Ezzel tulajdonképpen most a jogalkotó egy kettős célt ért el viszonylag egyszerűen. Egyrészt kivette a monopól pozícióból a legfőbb ügyészt. A másik szempont pedig ugye az, hogy a korrupcióval szembeni védekezésnek az egyik legfontosabb eszköze mindig a prevenció, a megelőzés erősítése” – magyarázta.

A parlamentben létrehozott eseti vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban, különösen a végrehajtói maffiát vizsgáló, Toroczkai László vezette testülettel kapcsolatban szkeptikus. Bár üdvözli, hogy a bizottságok erősebb eszközöket kaptak, és komolyabban kell őket venni, úgy véli, ezek nem válhatnak „boszorkányüldözéssé”.

Szerinte ezeket sokkal inkább a „politikai játszótér” műsorszámainak kell tekinteni, semmint komoly szakpolitikai megoldásoknak.

Dull Szabolcs politikai elemző szerint „ELJÖTT SULYOK TAMÁS UTOLSÓ NAPJA, HOGY DÖNTSÖN.” Szombati Facebook-posztjában azt írta, politikailag már április 12-én eldőlt az államfő sorsa, „ma jogilag is látjuk, hogy fog távozni”.

Dull emlékeztetett, Sulyok Tamásnak ma jár le az ötnapos határidő, hogy aláírja a parlament által hétfőn elfogadott Alaptörvény 17. módosítását. A bejegyzésben három lehetséges kimenetet sorol fel.

A másik két lehetőség, hogy nem írja alá és az Alkotmánybírósághoz fordul, vagy még ma bejelenti a lemondását.

Az elemző a legvalószínűbbnek a második forgatókönyvet tartja, amihez egy azonnali következményt is vázol. „Amennyiben ez a második forgatókönyv következik ma be, Magyar Péter ígérete alapján megindítják ellene a megfosztási eljárást” – írja.

A bejegyzés azzal zárul, hogy bárhogy is alakul a mai nap, a jövő héten már az új köztársasági elnök személye lesz a kérdés. A Tisza Párt még nem árulta el a jelölési mechanizmusát, a Fidesz pedig vélhetően nem vesz majd részt az eljárásban.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely a hatálybalépését követő napon megszünteti Sulyok Tamás államfői megbízatását. Gulyás Gergely a döntést az elmúlt 36 év leggyalázatosabbjának nevezte, a Fidesz–KDNP képviselői pedig bojkottálták a parlamenti vitát és a szavazást is.

Fekete-Győr András a Facebookon írt a Magyarországot sújtó súlyos aszályról és a szerinte ezért viselt politikai felelősségről.

Bejegyzését erős szavakkal indította.

A politikus a csütörtöki állapotokat ismertetve azt írta: „Mohácsnál két nap alatt 56 centiméterről 37 centiméterre apadt a folyó, miközben az eddigi negatív rekord 50 centiméter volt. Dunaszekcsőnél és Dunaföldvárnál szintén megdőltek a valaha mért legalacsonyabb vízállások.”

A poszt szerint a következmények országszerte láthatók: „Repedezik a termőföld, süllyed a talajvíz, száradnak ki a kutak és a vizes élőhelyek, a szemünk láttára válik egyre nagyobb terület élhetetlenné. A Homokhátság talaja alól már több Balatonnyi víz hiányzik, a Tisza több pontján történelmi mélypontra süllyedt a vízállás, a Velencei-tó egyes részei pedig annyira sekéllyé váltak, hogy száraz lábbal is át lehet rajtuk kelni.”

Példaként említi az árterek visszaadását, a vizes élőhelyek helyreállítását, a csapadék helyben tartását, a csatornarendszerek átalakítását és a vízkímélő mezőgazdaság támogatását. Ehelyett szerinte a kormány a pénzt másra költötte:

Úgy véli, ki kell vizsgálni, hogy történt-e hivatali visszaélés, hűtlen kezelés vagy szándékos környezetkárosítás. „Ami történt, nem szimpla hanyagság. [...] Visszacsinálni már nem tudjuk mindazt, amit elkövettek. Az viszont a minimum, hogy legalább ott feleljenek a törvény előtt, ahol a rossz kormányzáson túl konkrét bűncselekmény gyanúja is felmerül. Kőkemény elszámoltatást követelünk!”

Felföldi József debreceni vállalkozó egy személyes hangvételű Facebook-posztban állt ki Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter mellett, elítélve a politikust a fogyatékossága miatt érő támadásokat. Az üzletember saját élettörténetén keresztül mutatta be, milyen sebeket okozhat a megbélyegzés.

„14 éves voltam, amikor egy gyerekek közötti játék örökre megváltoztatta az életemet. Egy pillanat alatt elveszítettem az egyik szememet. Megpróbálták megmenteni, de nem lehetett. Egy gyerekkori baleset volt, amiről senki nem tehetett, de számomra onnantól kezdve egy más világ vette kezdetét. Egy olyan világ, ahol gyakran nem azt nézték, hogy mire vagyok képes, hanem azt, hogy mi hiányzik belőlem” – kezdte bejegyzését.

Azt írta, a fizikai veszteségnél is rosszabb volt, ahogyan a környezete bánt vele.

„Vakegérnek hívtak. Kalóznak csúfoltak. Kinevették a másságomat. Fájt a veszteségem, de rosszabb volt az, ahogyan a környezetem bánt velem. A szavak nyomot hagynak. Nem csak a szemem hiányzott, hanem az emberekből az együttérzés is.” Hozzátette, az élet megtanította számára, hogy „nem az számít, hogy mit veszítettél el, hanem az, hogy mit kezdesz azzal, amid maradt.”

Felföldi szerint neki egész életében többet kellett bizonyítania, hogy elfogadják vezetőként, férfiként és apaként. Úgy érzi, ma is vannak, akik a sérültségével próbálnak fogást találni rajta, ha a munkájával és eredményeivel már nem tudnak vitatkozni.

Az üzletember, aki öt gyermek édesapja és több száz embernek ad munkát, kiemelte, pontosan a saját tapasztalatai miatt érintette meg Kátai-Németh Vilmos története. Szerinte a miniszter „nem azért kap támadásokat, mert ne lenne alkalmas a feladatára. Nem azért, mert ne lenne felkészült. Nem azért, mert ne lenne méltó arra, amit elvállalt. Hanem azért, mert vannak, akik már nem tudnak mást mondani róla. Ha szakmailag, emberileg nem találnak rajta fogást, akkor előveszik azt, amit a legkönnyebb támadni, azt, hogy más.” Felföldi szerint nem a miniszter a kevesebb, hanem azok, akik egy emberi sorsból és sérülésből gúnyt űznek.

„Szégyelljék magukat azok, akik így gondolkodnak! Kátai-Németh Vilmos nem sajnálatot érdemel, hanem tiszteletet. De abból jó sokat! Büszkének kell lennünk arra, hogy olyan ember képviselhet bennünket a Parlamentben, aki tudja, milyen küzdeni” – zárta sorait.

Múlt vasárnap Ábrahám Róbert fideszes influenszer egy nyilvános eseményen „vicsorgó vakembernek” nevezte Kátai-Németh Vilmost. A kijelentés után Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője azonnal elítélte a miniszterét ért támadást. Az eset a kormánypárti oldalon is vitát szült: Deák Dániel is elhatárolódott a megnyilvánulástól, ami után a két véleményvezér között nyílt üzengetés kezdődött, és éles vita alakult ki a propagandisták egymás közt.

Nem ez az első eset, hogy Kátai-Németh Vilmos látássérülése politikai kommunikáció tárgyává vált. Korábban Deutsch Tamás fideszes politikus kapott heves kritikákat egy posztja miatt, amelyben a kommentelők egy része szerint ízléstelenül utalt a miniszter állapotára. Ugyanakkor pozitív példaként is megjelent a miniszter helyzete, amikor a parlamentben Magyar Péter végigvezette az üléstermen Kátai-Németh Vilmost. A miniszter akkor azt írta, ez a gesztus a bizalomról és egy olyan közösségről szól, „ahol senki nem marad le az akadályok miatt.”