A holland kormány még ebben az évben bocsánatot fog kérni az ország gyarmati múltja során a rabszolgaságban játszott szerepéért - közölte Franc Weerwind holland jogvédelmi miniszter Hágában.
A Dutch News című angol nyelvű holland hírportál tájékoztatása szerint Franc Weerwind sajtótájékoztató keretében közölte:
a holland kormány készen áll arra, hogy hivatalosan bocsánatot kérjen a rabszolgaságért, és 200 millió eurós alapot hozzon létre olyan kezdeményezések támogatására, amelyek célja, hogy emlékeztessenek Hollandia gyarmattartó múltjára.
A holland miniszter közölte azt is, hogy a kormány további 27 millió eurót különít el egy kizárólag a rabszolgasággal foglalkozó múzeum létrehozására.
A hírportál úgy tudja, a holland belügyminisztérium illetékes tanácsadó testületének tavalyi ajánlása alapján tervezett hivatalos bocsánatkérésre december közepén kerülhet sor.
A testület azt is szorgalmazta, hogy a bocsánatkérésen túl Hollandia ismerje el, hogy a 17. és 19. század közötti holland rabszolgakereskedelem emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Emlékeztettek, Mark Rutte holland miniszterelnök szeptemberben, az egykori holland gyarmaton, Suriname-ban tett hivatalos látogatása során azt mondta, "itt az ideje a gyarmati múlt elismerésnek". Közölte, 2023-ban 150 éve lesz annak, hogy a rabszolgaság eltörléséről szóló holland jogszabályokat elfogadták. A miniszterelnök szerint ez azt jelenti, hogy "el kell ismerni azt a szörnyű szenvedést, amelyet a rabszolgáknak Hollandia okozott" - írták.
A hírportál közölte azt is, a holland központi bank, az ABN Amrobank, valamint Rotterdam, Utrecht és Amszterdam városai korábban már mind bocsánatot kértek a rabszolgaságban játszott szerepükért.
A holland kormány még ebben az évben bocsánatot fog kérni az ország gyarmati múltja során a rabszolgaságban játszott szerepéért - közölte Franc Weerwind holland jogvédelmi miniszter Hágában.
A Dutch News című angol nyelvű holland hírportál tájékoztatása szerint Franc Weerwind sajtótájékoztató keretében közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Arató Gergely a Parlamentben: Ezek szerint mégis van köze a Zsolti bácsi-ügynek a Szőlő utcai ügyhöz?
Rétvári Bence a válaszában felvetette, hogy a DK bocsánatot kérhetne, miután kiderült, hogy a legfőbb tanújuk prófétának vallja magát, és azt állítja magáról, hogy képes az emberi agyat visszanöveszteni.
Hétfőn a Parlament ülésén többek között a Szőlő utcai botrány is szóba került. A Demokratikus Koalíció újra a gyermekvédelemről beszélt, elsősorban a Szőlő utcai javítóintézet ügyéről akartak válaszokat kapni a kormánytól.
Arató Gergely - aki két hete Semjén Zsoltot kérdezte a témában - szerint az elmúlt napokban a kormánypártok egyre inkább belekeveredtek a hazugságaik hálójába. Felemlítette Zsolti bácsit, a Szőlő utcát, és más gyerekek zaklatásáról szóló ügyeket.
A kormány eddig azt mondta, hogy nem volt gyermekkorú áldozat, de most kiderült, hogy a Szőlő utcában egy pap - akit pedofília miatt függesztettek fel - csendesszobát hozhatott létre. Az is kiderült, hogy az egyik prostitúcióra kényszerített lányt 12 éves korában hálózták be - mondta a képviselő.
Beszélt arról is, hogy az adatok szerint 2024-ben 1030 esetben történt feljelentés a gyermekvédelmi rendszerben. Szerinte a hatóságok most nem a bűnözők ellen nyomoznak, hanem azok ellen vizsgálódnak, akik az eseteket nyilvánosságra hozzák.
Arató több kérdést is feltett: „Ezek szerint mégis van köze a Zsolti bácsi-ügynek a Szőlő utcai ügyhöz?” Azt is kérdezte: „Mit tettek azért, hogy megelőzzék ezeket az eseteket?”
A DK-s politikusnak Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt.
Felvetette, hogy a DK-tól bocsánatkérést várt, miután kiderült, hogy a legfőbb tanú profétának vallja magát, és azt állítja magáról, hogy képes az emberi agyat visszanöveszteni.
Azt sérelmezte, hogy egy ilyen emberre hivatkozva vádolták meg Semjén Zsoltot. Szerinte Arató felszólalásában is ellentmondások voltak. Majd emlékeztett rá, hogy a DK nem szavazta meg a gyermekvédelmi törvényt, a kormány pedofilellenes törvénycsomagjait. Most a kormány intézkedése nyomán a korábbi 80 helyett több mint 700 pedofil van börtönben - tette hozzá.
VIDEÓ: Szőlő utca: Miért tagadták le a 12 éves kislány létezését?
Hétfőn a Parlament ülésén többek között a Szőlő utcai botrány is szóba került. A Demokratikus Koalíció újra a gyermekvédelemről beszélt, elsősorban a Szőlő utcai javítóintézet ügyéről akartak válaszokat kapni a kormánytól.
Arató Gergely - aki két hete Semjén Zsoltot kérdezte a témában - szerint az elmúlt napokban a kormánypártok egyre inkább belekeveredtek a hazugságaik hálójába. Felemlítette Zsolti bácsit, a Szőlő utcát, és más gyerekek zaklatásáról szóló ügyeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor egyik korábbi üzenetére, melyben a TISZA Párt vezetőjét szólította meg.
A tiszás politikus azt írta:
"Válasz Orbán Viktornak: Akinek orosz kémek szerveznek programokat, aki az Európai Parlament nyíltan oroszpárti frakciójában ül, akinek az orosz elnök a vezérszurkolója, és akinek még a kampányát is oroszok szervezik, attól kár elvárni, hogy majd megvédi Magyarország érdekeit."
“Akinek egy ukrán kém szervez programokat, aki az Európai Parlament nyíltan ukránpárti frakciójában ül, akinek az ukrán elnök a vezérszurkolója, és akinek még az applikációját is ukránok fejlesztik, attól kár elvárni, hogy majd megvédi Magyarország érdekeit.”
Schmidt Mária: A „pedofil ügyek” nem a gyermekekről szólnak, a kormánypárti oldalt igyekeznek lejáratni
A történész keményen fogalmazott az ellenzékről: „Botcsinálta, beszari amatőr pszichológusok, akik abban bíznak, hogy mi mindig kenyérrel dobunk majd vissza”.
Schmidt Mária A szörnyek köztünk járnak címmel írta meg véleményét a Látószög blogon. Cikkét azzal kezdi: „Köztünk járnak és mindent megengednek maguknak”. Az írás azonban nem a pedofilbotrányról szól, hanem az ellenzéki szereplők bírálatára összpontosít.
A bejegyzést történészként jegyzi, és csak pár mondatban említi meg a gyermekvédelem ügyét: „ne legyen senkinek kétsége, ezek a »pedofil ügyek« nem a gyermekekről szólnak”.
A cikk fő témája, hogy szerinte az ellenzéki politikusok „folyamatosan mérgezik a közéletet”, és olyan kampányokat folytatnak, amelyekkel a kormánypárti oldalt igyekeznek lejáratni.
Schmidt Mária úgy fogalmaz: „aljas és szégyenletes gyűlöletkampányokat” indítanak, és „semmilyen hazugságtól és rágalomtól nem riadnak vissza”.
Többször is sértő megjegyzéseket tesz az ellenzéki politikusokra és más közéleti szereplőkre. Többek között azt írja:
„Idióta látók, bukott intézményvezetők, politikust játszó drogos krakélerek, kényszeresen humorizáló gyűlölködők", akik szerinte besároznak "egy három gyermekes, tisztességes családapát, akinek a felesége megbecsült tanárként évtizedek óta foglalkozik gyermekekkel".
"Ezek a megmondók, akiknek a szájából dől a gyűlölet, életükben nem tettek még le semmi használhatót az asztalra."
"Egy dologban teljesítenek jól: ez pedig a rágalmazás. Bárkit bármivel megrágalmaznak, és közben nem sül le a bőr a képükről". Példának említi Arató Gergelyt, akiről az a véleménye: "végtelenül ellenszenves, kispályás senki". Aki "minden alap nélkül vádolta meg Semjén Zsoltot", aki "Nem lop, nem csal, nem hazudik".
A történész úgy véli, hogy "elszabadult vele szemben a gyűlölet. Az a gyűlölet, amit az ateistának nevelt komcsik mindig is tápláltak a keresztények ellen. És ami azért olyan dühödt, mert irigylik a hívő embereket, mert azok nincsenek egyedül a világban".
Hozzáteszi:
"Nekik meg nincs semmijük, csak a genderizmus, az LMBTQ, a woke-izmus, a materializmus és a kudarcos életük. Nincs miben reménykedniük és legtöbbjüknek nincs, aki megfogja a kezét, vagy majd lefogja a szemét".
Úgy véli, hogy a hadjárat folyik az egyház ellen is: "A transzatlanti világban évtizedek óta folyik a katolikus egyház elleni pedofilhadjárat. Valós és vélt esetek tömegét zúdítják rájuk azok, akik gyűlölik Rómát, gyűlölik a katolikus egyházat". Szerinte mindennek célja: "Az ő (Semjén Zsolt - a szerk.) levadászásától a kereszténydemokrácia, a katolikus egyház bukását remélik. Csalódniuk kell".
Majd másik példának Dobrev Klárát említi. A történész szerint: "a családi viszonyai miatt eleve mélyen hallgatnia kellene. Olyan családból jön, amely el nem évülő szenvedést és nyomort hozott hazánkra... Dobrev eddigi politikusi tevékenysége szálka volt a szemünkben, ám mostantól gerenda".
Schmidt Mária szerint vannak még sokan, akik " Ordítóbajnokok, akik mindenkit és minden leszaroznak, mert abból indulnak ki, hogy ők nagyon tehetségesek, csak még azt nem bírták kitalálni, hogy pontosan miben is.
Botcsinálta, beszari amatőr pszichológusok, akik abban bíznak, hogy mi mindig kenyérrel dobunk majd vissza".
A végén még szót ejt a gyermekvédelemről: "Ne legyen senkinek kétsége, ezek a „pedofil ügyek” nem a gyermekekről szólnak... Politikai fegyverként használják azokat a nehézsorsú intézeti gyermekeket, akikről szüleik és családjuk helyett az állam kénytelen gondoskodni, és meg is teszi ezt".
A cikkét úgy zárja: "A gyermekeink a jövőnk. És részben olyanok lesznek, amilyenné neveljük őket. Nagy tehát a felelősségünk. Ne használjuk őket se fel, se ki. Ne rágalmazzunk és vádaskodjunk felelőtlenül, ne hergeljünk magyart a magyar ellen, mert rossz vége lesz. Mert kölcsönkenyér visszajár!"
Schmidt Mária A szörnyek köztünk járnak címmel írta meg véleményét a Látószög blogon. Cikkét azzal kezdi: „Köztünk járnak és mindent megengednek maguknak”. Az írás azonban nem a pedofilbotrányról szól, hanem az ellenzéki szereplők bírálatára összpontosít.
A bejegyzést történészként jegyzi, és csak pár mondatban említi meg a gyermekvédelem ügyét: „ne legyen senkinek kétsége, ezek a »pedofil ügyek« nem a gyermekekről szólnak”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök kevesebb mint egy nappal a kabinet bemutatkozása után lemondott, mert „nem teljesültek azok a feltételek, amelyek lehetővé tették volna, hogy miniszterelnökként folytassa a munkát”. A politikus hétfő reggel jelentette be távozását, miután egy órán át egyeztetett Emmanuel Macron államfővel az Élysée-palotában.
A lemondásra 26 nappal a kinevezése után került sor.
Lecornu François Bayrou kormányának bukását követően lett miniszterelnök, viszont a Nemzetgyűlés több pártja élesen támadta a kabinetje összetételét, mondván, az nagyrészt azonos Bayrou csapatával. Több párt előrehozott választást sürget, néhány pedig Macron távozását is indítványozza, ám ő már korábban közölte, hogy 2027 előtt nem mond le a tisztségéről.
„Most az egyetlen bölcs döntés az, ha választásokat tartanak” – nyilatkozott a magyar kormány francia szövetségese, Marine Le Pen. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője szerint „a bohózat már elég sokáig tartott. A franciák belefáradtak. Macron rendkívül nehéz helyzetbe sodorta az országot.”
A korábbi védelmi miniszter Lecornu kevesebb mint két év alatt az ötödik kormányfő volt.
A francia belpolitika 2024 júliusa óta feszült: Macron akkor előrehozott országgyűlési választást írt ki, mert a pártja rosszul szerepelt az európai parlamenti referendumon. A voksolás megosztott parlamentet eredményezett, és az egymással szemben álló táborok nagyon nem akarnak együttműködni, ami megnehezíti a törvényjavaslatok elfogadását.
Michel Barnier tavaly szeptemberben lett kormányfő, de három hónapon belül távozott. Utódja, François Bayrou kormánya kilenc hónap után bukott meg (miután a parlament nem támogatta a 44 milliárd eurós megszorító költségvetését), Lecornu pedig egy hónapig sem húzta.
Utóbbi a miniszterelnöki rezidencia előtt röviden nyilatkozott a távozásáról. Bírálta a politikai erők „pártos étvágyát”, mert szerinte „úgy viselkednek, mintha mindegyiküknek abszolút többsége lenne”.
„Készen álltam a kompromisszumra, de minden párt azt akarta, hogy a másik teljes mértékben fogadja el a programját. Nem kellett volna sok, hogy működjön, de félre kell tenniük az egójukat” – fogalmazott.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök kevesebb mint egy nappal a kabinet bemutatkozása után lemondott, mert „nem teljesültek azok a feltételek, amelyek lehetővé tették volna, hogy miniszterelnökként folytassa a munkát”. A politikus hétfő reggel jelentette be távozását, miután egy órán át egyeztetett Emmanuel Macron államfővel az Élysée-palotában.
A lemondásra 26 nappal a kinevezése után került sor.
Lecornu François Bayrou kormányának bukását követően lett miniszterelnök, viszont a Nemzetgyűlés több pártja élesen támadta a kabinetje összetételét, mondván, az nagyrészt azonos Bayrou csapatával. Több párt előrehozott választást sürget, néhány pedig Macron távozását is indítványozza, ám ő már korábban közölte, hogy 2027 előtt nem mond le a tisztségéről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
