SZEMPONT
A Rovatból

Hogyan vált a magyar oktatás Európa legkorszerűtlenebb rendszerévé – Közoktatási körkép, 5. rész

2010 után éles kanyarral visszaérkezünk a Kádár-rendszerbe. Pontosabban annak sajátosan modernizált, klerikális kiadásába.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. március 17.



A közoktatás helyzetével foglalkozó sorozatunk előző részeiben megnéztük, hogyan működött az oktatás a rendszerváltás előtt, milyen irányokkal próbálkoztak utána, és hová jutottak 2010-ig. A mostani rész arról szól, mi történt Orbán Viktor 2010-es győzelme után.

A NER mindenben újat akart, természetesen a közoktatásban is. Az előző kormányok határozatlanul és forráshiányosan véghez vitt reformjai és a pénztelenség kiváló lélektani pillanat volt ahhoz, hogy a Fidesz mindent visszacsináljon. Sőt.

2012-ben, amikor megszületett a ma is érvényes rendszer, gyakorlatilag visszatértünk az 1978-as szabályozás logikájához.

Egy részletesen előíró, nagyon nagy mennyiségű tananyagot tartalmazó tantervi rendszert hoztak létre, kötelező kerettantervekkel.

Döntéshozatal szakmai párbeszéd nélkül

Minden döntést csak úgy lehet jól előkészíteni, ha abba belevonjuk, de legalább megkérdezzük az érintetteket is. Ez a politika polarizálódásával Magyarországon teljesen ellehetetlenült. Amikor 2010-ben a Fidesz elkezdte kiépíteni hatalmi rendszerét, mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy hozzá fog nyúlni az oktatási rendszerhez. Nahalka István szerint azonban már sok esély nem volt a civil egyeztetésre.

„2010-ben egy-két civil szervezettel megpróbáltunk olyan szakmapolitikai vitákat szervezni, melyeken aktuális, égető kérdéseket vettünk volna elő, fontos alapvető kérdésekben próbáltunk volna meg valamiféle közös álláspontot kialakítani. Egyetlen ilyen beszélgetés jött létre Gloviczki Zoltánnal és néhány más munkatársával, és itt véget is ért a történet" - mondja az ismert oktatáskutató.

A politikát egyáltalán nem érdekelte ez a mozgolódás. Ez igaz a FIDESZ-re, és igaz az ellenzékre is. Így a civil kísérletek hamvukba holtak.

Az oktatási reformokat a kormány központi döntésekkel hajtotta végre, Hoffmann Rózsa KDNP-s politikus feladata csupán annyi volt, hogy a kormányzati döntéseket kommunikálja a szakma és a társadalom felé.

Azonban a 180 fokos hátraarc a társadalom sok rétegének nem jött be. A tankötelezettség 16 évre való leszállítása, a mindennapos testnevelés, az állami iskolákban megjelenő hittan, illetve erkölcstan, a központilag előírt tananyag, a tanfelügyeleti rendszer bevezetése, az iskolák államosítása anakronisztikusnak tűnt a 21. század második évtizedében. Ennek ellenére sorra vonták el a hatásköröket a tantestületektől, valamint az igazgatóktól, és adták át a tankerületeknek.

Cél az esélyegyenlőség!

Az iskolák állami kézbe vételét azzal indokolta a kormányzat, hogy így a központi elosztás majd megszünteti az esélyegyenlőtlenséget. Tehát egy falusi iskola is olyan jó körülményeket biztosít majd, mint egy nagyvárosi intézmény.

Totyik Tamás szakszervezeti vezető szerint ezzel az a probléma, hogy esélyegyenlőséget központi íróasztalok mellől nem lehet teremteni. A finn iskolarendszerben csakugyan mindegy, melyik iskolába jár valaki, de ott éppenhogy a nagyobb szabadsággal, és nem nagyobb központosítással teremtették ezt meg. Szerinte nem csoda, hogy a hátrányos helyzetű településeken levő iskolák képtelenek voltak az ígért magas színvonalon működni.

„A már korábbi időkből is megörökölt, sok helyen kialakuló etnikai konfliktus következménye, hogy a fehér középosztály egy része kimenekítette a gyerekeit, megindult a spontán szegregáció, a gettóiskolák száma elkezdett emelkedni. Most már 20 százalék körüli értéket mutat."

Totyik Tamás szerint a kormány válasza erre az volt, hogy iskolaőröket állított a problémás iskolákba. Ez azonban a szakszervezeti vezető szerint nem válasz a szegregációs folyamatokra, csak egy látszatintézkedés.

„A kollégáknak is egy hamis biztonságérzetet ad csupán, hogy ott van az iskolaőr, akkor nagyon nem fogják megverni. Noha tudjuk, hogy ettől még megverik őket. Nem az iskolai kudarcok megoldására fókuszáltak, mert tudni kell, hogy az iskolai erőszak 60-70 százaléka az iskolai kudarcokból ered."

Iskolapszichológusokra, fejlesztő pedagógusokra, gyógypedagógusokra, pedagógiai asszisztensekre lett volna szükség, valamint olyan szociális programokra, amelyekkel a szülőket jobb helyzetbe hozzák, és sikeresen integrálják. „Nem, ehelyett bent hagyják a gyerekeket a gettóban, elzárják a felemelkedés útjától."

Totyik Tamás azt mondja, ma már ott tartunk, hogy nem azon kell vitatkozni, Wass Albertet vagy Esterházyt olvasson-e a gyerek, mert a helyzet az, hogy teljesen mindegy, hogy melyiket nem olvassa. Először is az lenne a feladat, hogy a gyerekek értően tudjanak olvasni. „A fő problémaforrás, hogy ez a fehér felső középosztály tanterve. A leszakadókra nem gondolnak."

„A Hencidai cigánysoron lévő gyereknek ugyanazzal a módszerrel ugyanazt a tananyagot kell elsajátítania, mint a Rózsadombon a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. Nem engedik a hátrányos helyzetűeknek, hogy lassabb tempóban felzárkózhassanak. Ez a legsúlyosabb bűn, amit ez a kormány a tantervi szabályozásban elkövetett."

Felmerül a kérdés, valójában mi indította el a Fideszt ezen az úton?

Társadalmi kasztosítás

Totyik Tamás úgy gondolja, ami történik, nem véletlen. Szerinte tudatosan próbálják elzárni a társadalmi felemelkedés útját.

„A vagyonfelosztás már megtörtént, a felemelkedés egyetlen módja a tudás. Ez viszont egy leamortizált közoktatással lehetetlen. Kasztosították a magyar társadalmat. A kormány mögött álló vállalkozói kör csak az olcsó munkaerőben érdekelt" - véli.

Szerinte nem lehet másképp értelmezni a szakképzés átalakítását, a szakközépiskolai műveltségi tananyagok csökkentését, és újabban a középiskolai tanárok képzési követelményeinek leszállítását.

Ma a nemzetközi méréseken a tanulók 28 százaléka elégtelen szinten teljesít. És Európában a legnagyobb szakadék a leggyengébben és a legjobban teljesítők között. Mindez (kivételekkel persze), de földrajzilag is leírható. „A békési Viharsarokból vagy Csongrádból indul el, a román határ mentén, a Bodrogköznél végigcaplat az Ipolyig, Nógrádig, onnan lecsap a Jászság felé, majd a tolnai részeken keresztül Mohácsig és onnan fel az Ormánságig. Egy elfektetett Z alak. Itt koncentrálódnak a rosszul teljesítő intézmények."

„A legaggasztóbb, hogy mindenki tudja, a gazdaság szereplői is, akik a „megrendelői" a lebutított iskolarendszernek, hogy aki a nemzetközi méréseken 60 százalék alatt teljesít, annak a munkáját a robottechnológia a következő 20-25 évben ki fogja váltani."

„Ezalatt teljesít a magyar tizenévesek 60 százaléka! Mit fogunk kezdeni ekkora társadalmi réteggel? Ennyi közmunkásra nem lesz szükség." – fejezi be Totyik Tamás.

Egyházi nyomulás

A kormányzás „keresztény" jellegét nemcsak az állami iskolákban megjelenő hittan, hanem az egyházi iskolák erőteljes térnyerése is mutatja. Miközben hivatalosan Magyarország világi állam, ahol az állam és az egyház külön van választva, Nahalka István oktatáskutató szerint kérdés, hogy a jelenlegi gyakorlat megfelel-e a szekularizáció alkotmányos előírásainak.

Az egyházi iskolák, bár ugyanazt a normatívát kapják, mint az állami társaik, de egyéb állami támogatásokon keresztül végső soron többszörösét tudják egy-egy tanulóra fordítani. Jobb tárgyi feltételeket teremthetnek meg, és válogathatnak a hozzájuk jelentkezők között.

Az oktatáskutató szerint még ennél is nagyobb baj, hogy a kistelepülések elszegényedett iskolái, melyek Hoffmann Rózsa korábbi ígérete ellenére sem váltak magas színvonalúvá, nyomorúságos helyzetükből sok esetben az egyházi fenntartás alá menekültek, mivel ott pénzbőség van.

„2018-ra már 158 olyan település volt az országban, ahol csak egyházi iskola volt, ami alkotmányellenes állapot"

- mondja Nahalka István.

Ezek döntő többségben olyan települések, ahol egy iskola van, és az az egyházé. 3 olyan település volt, ahol két iskola van, de azok is mind egyháziak. Ez a 156 település az iskolával rendelkező települések több, mint a 10 százaléka.

„A világnézetileg semleges neveléshez való jog valószínűsíthetően sérül ebben az esetben. Nem biztos, hogy ténylegesen sérül, ez az adott iskola konkrét gyakorlatától függ, de erre semmilyen normatív garancia nincsen."

Az egyházi iskolák térnyerésének másik hatása a szelekció növekedése. Ez különösen 2013-14-ben mutatható ki, amikor egymás után vették át az iskolákat az egyházak. Nahalka István szerint ma nagyobb a szelekció, mint 2010-ben volt, pedig inkább csökkenni kellett volna.

Ezen felül az egyházi iskolákban szerinte zömében egy normatív és indoktrináló nevelés zajlik.

Ez azt jelenti, hogy bele akarnak nevelni a gyerekekbe valamit, mondjuk egy vallás vagy egy értékrend melletti elkötelezettséget.

„Ez nem tekinthető sem korszerű pedagógiának, sem elfogadhatónak abban az esetben, ha az adott család nem meggyőződésből, hanem kényszerből választotta az egyházi iskolát, csupán azért, mert a településen nem volt más, és pénzük meg nincsen más településre járatni a gyermeküket."

Az oktatáskutató szerint a korszerű pedagógia „megkínálja” a lehetőségekkel a gyerekeket és szabadon engedi választani őket.

„Persze segít ebben a választásban elemzésekkel, történetekkel, játékokkal, megmutatva, mit jelentenek a különböző értékek, különböző normák, különböző vallások, világnézetek, hogy felelős döntést tudjanak hozni saját maguk. Van azért olyan egyházi iskola, ahol értik ezt az elvet és törekszenek is rá, hogy ez érvényesüljön, de azért ebből van kevesebb."

Libikóka

Nahalka István szerint az is probléma, hogy a tankönyvellátás abszolút központosított, és a pedagógusok nagy részének véleménye szerint rosszabb tankönyvek születnek. Mára ráadásul a többség belefáradt a helyzetbe.

„Kutya nem törődik már a tantervekkel. Nem érdekes, hogy új NAT van, vagy újabb helyi tantervet kell írni. Elkészítik persze, mert a pedagógusok hátán fát lehet vágni. De ez már nem eszköze a fejlesztésnek, lélektelen, nincsenek új gondolatok, igazán új tantervek."

Példaként meséli, hogy

volt olyan időszak, amikor egy iskolában három tanterv is érvényben volt.

Felmenő rendszerben mentek ki a tantervek, és volt, amikor olyan gyorsan váltották egymást, hogy teljes kuszaság volt.

Mindenesetre kialakult két nagyon különböző paradigma ezen a területen. Az egyik a Fidesz által képviselt központosított, mindent részletesen előírva szabályozó rendszer, a másik egy ennél jóval liberálisabb paradigma, miszerint helyben, döntően a pedagógusoknak, tehát még csak nem is az iskolának kell eldönteniük, hogy az adott gyereknek speciálisan mire van szüksége.

Ez alól csak az alternatív iskolák jelentenek kivételt, amelyek mindvégig lehetőséget kaptak arra, hogy valami mást csináljanak.

„Nincs belőlük sok. Most azt hiszem, huszonvalahány alternatív kerettanterv van, a minisztériummal egyeztetve tudnak működni."

A bürokrácia ára

Az új rendszer központjában a Klebelsberg Központ áll, illetve az úgynevezett tankerületek, melyek a pedagógusszlengben „tanker" névre hallgatnak.

Totyik Tamás szakszervezeti vezető szerint ez sokkal bonyolultabbá tette a mindennapokat.

„Azt gondolták, hogy a központi beszerzésekkel csökkenteni tudják a kiadásokat. De a 60-70 kilométerre lévő tankerületi központ nem látja, mi a valós helyzet. És akkor történik meg, hogy a szükséges karbantartási munkákat olyan cégtől rendelik meg, ami még 60 kilométerre van a másik irányba. Az iskola saját hatáskörében mindezt egy nap alatt megoldotta volna egy helyi vállalkozóval. Sokkal olcsóbban is, persze."

És hiába a központosítás, a tanárhiányon ezzel sem, tudtak segíteni. Pedig Totyik Tamás szerint egy-két járást összefogva elvileg el lehetne érni, hogy bizonyos, kevés óraszámmal rendelkező pedagógusok ne csak egy intézményben tanítsanak. Csakhogy egy iskolának sok más feladatot is el kell látnia: napközit, ügyeletet kell működtetnie stb. Az utazó tanárok ezt nem oldják meg.

Kaposvár belvárosában például van olyan 200 fős intézmény, ahol mindössze 6 pedagógus van a felső tagozatban, a többi utazó tanár, illetve nyugdíjas visszafoglalkoztatott. „Így intézményeket nem lehet működtetni. Ez egy kényszermegoldás, mivel annyi pénzt vontak ki a közoktatásból."

Ráadásul a központi bürokráciát is fenn kell tartani valamiből. Hogy ez pontosan mennyibe kerül, azt nem tudjuk. Egy másik szakszervezeti vezető, Nagy Erzsébet meg is mondja, miért.

„A minisztérium költségvetésében az egész közoktatásra fordított kiadás egy sor. Ebből nem látszik, mennyi megy el az apparátusra és mennyi az iskolákra."

„Biztosan magas az arány, mert a bürokraták nem közalkalmazottak, ők nem olyan bértábla alapján vannak fizetve, ahogy mi. Ott azért lényegesen magasabb bérekkel kell számolnunk."

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyszer megpróbálta megtudni, mennyibe kerülnek a jogászok, akik a tankerületi központok ellen indított munkaügyi perekben a központokat képviselik. Nem sikerült.

És akkor még nem is beszéltek a perekben kifizetett összegekről. Ha a munkavállaló veszít, a saját zsebéből fizet. Ha az állam, akkor az adófizetők.

„És mostanában egyre inkább külső ügyvédeket fizetnek meg, pontosan azért, hogy ne legyen ilyen rossz a pervesztési arányuk, persze ez is az állami költségvetési keretből megy" - mondja Nagy Erzsébet, hozzátéve, hogy korábban az iskolák jogi képviseletét az önkormányzat jogásza vagy a jegyző látta el.

A rendszerváltás óta eltelt harminc évben tehát eljutottunk oda, hogy a szakemberek szerint a jelenlegi oktatási rendszer szegregál, szelektál, ideologikusan irányított, eltorlaszolja a társadalmi mobilitást, és rontja az esélyegyenlőséget. Mindezt röghöz kötött, a diplomás minimálbéren foglalkoztatott pedagógusokkal.

Ezek egy része megörökölt baj, de az elmúlt 12 évben a problémák csak fokozódtak, és a magyar oktatási rendszer Európa legkorszerűtlenebb iskolarendszerévé vált.

Az utolsó részben diófát ültetünk.

Cikksorozatunk korábbi részei:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez
A szülői segítség jól jön majd az önerőhöz, de egy 8-10 éves gyerek nevére nem vehet majd lakást a 3%-os kedvezményes hitellel a szülő, mert a tanulói jogviszony nem minősül járulékfizetésnek - mondja a szakértő. Így kiesnek az egyetemisták is.


A kormány új lakástámogatási programot indít szeptembertől Otthon Start néven. 50 millió forintig lehet felvenni államilag támogatott, végig fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, mindössze 10 százalékos önrésszel. Se házasság, se gyerekvállalás nem feltétel, elég, legalább két év magyarországi TB-jogviszony, és az, hogy az első saját ingatlan vásárlására kerüljön sor, illetve ha van  is tulajdonrésze a jelentkezőnek, az nem érheti el az 50 százalékot. A támogatás 100 millió forint alatti lakásokra használható fel, ahol a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

Fülöp Norbertet, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjét kérdeztük, kinek és hogyan érdemes élni az új lehetőséggel.

– Amikor Gulyás Gergely ismertette az Otthon Start programot, azt mondta, hogy az egyetlen feltétele a 3%-os hitel felvételének a két év TB-jogviszony. Tényleg csak ennyi?

– Valójában a bank minden esetben hitelképességi vizsgálatot végez, és az ő felelőssége eldönteni, hogy hitelez-e valakinek. Tehát

attól, hogy valaki megfelel a meghirdetett személyi feltételeknek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja a kölcsönt. Ez mindig a bank döntése.

Mondok egy példát: lehet, hogy valaki az első ingatlanját vásárolná, van két év TB-jogviszonya, az önerő is rendelkezésre áll, de a bankszámláján látszik, hogy rendszeresen szerencsejátékozik. Ilyen esetben a bank akár el is utasíthatja a kérelmét.

– Azaz csak a kormány részéről egyetlen feltétel a két év TB jogviszony, ez nem jelenti azt, hogy a bank ne támaszthatna további elvárásokat.

– Pontosan. A bank dönti el, hogy kinek hitelez, csak a bank adhat végül zöld utat. Senki más nem kötelezheti arra, hogy hitelt helyezzen ki. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ha valakinek megvan a jövedelme, a TB-jogviszonya, és nem követ el olyan hibákat, amelyek hitelképtelenné teszik, például ha nincs KHR-listán, akkor jó eséllyel megkapja a hitelt. A bank számára biztosítékot jelent, hogy 10% önerőt be kell fizetni. Ha minden kötél szakad, és felmondják a hitelszerződést, akkor az ingatlant értékesítik, a bank kártalanítja magát, és a fennmaradó összeget az adós megkapja. Ebben nincs különbség a többi lakáshitelhez képest.

– Milyen jövedelem mellett reális egy ilyen kölcsön felvétele? Egy 50 milliós hitelhez mennyi a minimális jövedelem, amit igazolni kell?

– Ha 3%-os kamattal számolunk, 50 millió forintos hitel és 25 éves futamidő esetén a havi törlesztőrészlet körülbelül 237 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy

legalább nettó 500 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, de inkább egy kicsit többel, ha a maximális hitelt szeretné felvenni.

Ez egyébként országos szinten még viszonylag reális. Más kérdés, hogy egy fiatal, aki az első ingatlanját szeretné megvásárolni, rendelkezik-e ekkora jövedelemmel. De azt gondolom, nem kötelező az 50 millió forintot felvenni. Lakáshitelből akár 100 milliót is fel lehet venni piaci alapon, mégsem élnek ezzel tömegesen. Itt is így van: az 50 millió forint egy felső korlát.

– Ha valakinek van 5 millió Ft önrésze, és felveszi a maximális hitelt, 55 millióért kereshet lakást. A fővárosban még ez sem könnyű feladat, tehát most is azok járhatnak jobban, akik számíthatnak még családi támogatásra is.

– Ha például egy szülő tudja támogatni a gyermekét valamennyi összeggel, ami sok esetben nem is irreális, akkor a fiatal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Mivel a támogatott hitel kamata jóval alacsonyabb a piacinál, kevesebb jövedelem is elegendő lehet. Ebben az esetben tehát valóban komoly segítség ez a program.

De ha nincs önerő, akkor hiába az olcsó a hitel, az illető nem fogja tudni felvenni.

Tehát ez a konstrukció azoknak jelent segítséget, akik amúgy is tervezték az ingatlanvásárlást, van is némi önerőjük, és most szeretnék elindítani ezt a folyamatot. Nekik ezáltal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészletük, és kisebb jövedelemmel is elérhető a hitel.

– Megtehetem-e azt, hogy az 8-10 éves gyerekem nevére veszek lakást, és ehhez elintézem neki az 50 milliós hitelt? Hiszen a gyereknek elvileg megvan a TB-jogviszonya, igaz, keresete nincs.

- Nem, ha a gyerek tanuló, akkor hiába van egészégbiztosítása, az nem minősül járulékfizetésnek.

– Akkor kiesnek az egyetemisták is. Mi a helyzet azzal a házaspárral, ahol eddig csak az egyikük volt a tulajdonos?

- Amennyiben van egy házaspár, és az egyik fél nevén van egy ingatlan, ő a tulajdonos, és a másiknak semmi köze az az ingatlanhoz, akkor ő maga vásárolhat, és igénybe veheti a kedvezményes kölcsönt.

- És ha a másik részben tulajdonos?

– 50%-ot elérő lakástulajdonnal már nem lehet igénybe venni a támogatást.

– Az 50% tehát már nem fér bele, de a 49,9 százalék igen? Eszerint ha egy házaspárbák az egyik félnek 51%-a, a másiknak 49%-a van a közös ingatlanban, akkor utóbbi élhet a lehetőséggel, és vehet új lakást?

– Érdekes szituáció, de elméletileg igen. A bank viszont sokszor automatikusan adóstársnak vonja be a házastársat is. Ez már problémát okozhat, mert akkor a másik félnek is meg kellene felelnie a feltételeknek.

Ezt el lehet kerülni, ha vagyonjogi szerződésben rögzítik, hogy a másik félnek nincs köze az új ingatlanhoz, ezt a bank el szokta fogadni.

De nem biztos, hogy minden házaspár számára kívánatos ilyen megállapodás, amiben jogilag rögzítik, hogy az új ingatlan nem számít közös vagyonnak.

– Ha egy fiatal megveszi az első, kisebb lakását, akkor feltételezhető, hogy nem marad ott 25 évig. Később családot alapíthat, amihez nagyobb lakás kell. Ilyenkor mi történik a 3 százalékos hitellel, átviheti az új ingatlanra?

– Ezt jelenleg még nem tudjuk. Később fog kiderülni, hogy lesz-e például lakhatási kötelezettség, mint a CSOK esetében, ahol tíz éven belül csak akkor lehet eladni az ingatlant, ha a támogatást másik megfelelő lakásra viszik át. Ezek a szabályok várhatóan szeptember környékén lesznek ismertek.

– Amit viszont tudni lehet, hogy itt nem kötik meg a vásárló kezét: nem kell új építésű lakást venni.

– Igen, ez óriási engedmény, ahogy az is, hogy nincs gyermekvállalási kötelezettség, és nem szükséges házasnak sem lenni. Ez egy kedvező árú lakáshitel azok számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják. Így kell felfogni.

– Hosszú futamidőről van szó. Ma már nem azt a világot éljük, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik nyugdíjig. Léteznek ugyan biztosítások a rövid távú munkanélküliségre, ám ezek sokszor nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezt is mérlegelnie kell annak, aki hitelt vesz fel, nem?

– Minden hitelfelvétel előtt ezeket a szempontokat mérlegelni kell. Úgy kell bevállalni a havi törlesztőrészleteket, hogy az ember képes legyen kezelni váratlan helyzeteket is.

Az lenne az ideális, ha a törlesztők mellett fél évnyi tartalék is rendelkezésre állna. Azaz, ha valaki elveszíti az állását vagy keresőképtelenné válik, akkor fél évig képes legyen fenntartani magát.

Nem érdemes az összes pénzt önerőként felhasználni. Érdemes inkább egy kicsivel több hitelt felvenni, és a megmaradt tartalékot megőrizni, például állampapírban vagy más gyorsan likvidálható eszközben. Így biztosítható az esetleges keresetkiesés finanszírozása. A hitelfedezeti biztosítások is hasznosak lehetnek, főleg baleset vagy betegség esetén, de munkanélküliségre általában csak rövid ideig nyújtanak fedezetet. Persze a pár hónap törlesztőrészlet kifizetése is komoly segítséget jelenthet.

– Az Otthon Start összevonható a CSOK-kal és más kedvezményekkel. Ha valaki komplexebb megoldásban gondolkodik, érdemes-e szakemberhez fordulni, aki a jövedelmi viszonyok ismeretében segít kiválasztani az optimális kombinációt?

– Igen, mindenképpen érdemes egy független tanácsadóhoz vagy a banki ügyintézőhöz fordulni. Ma már teljesen megszokott, hogy a támogatott hiteleket és más konstrukciókat kombinálják. Például egy pár babaváró hitelt vesz fel, és ezt használja önerőként. Vagy a támogatott hitel nem elegendő, ezért piaci hitelt is felvesznek mellé. Sok bank kedvezményt ad a lakáshitel kamatából, ha a babaváró hitelt is náluk vették fel. Az árazás tehát egyre bonyolultabb, ezért

egy szakember nagyon sokat tud segíteni, és sok esetben ez nem is kerül pénzbe.

– A jelenlegi gazdasági környezet mennyiben befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot? Ez az új konstrukció beindíthatja a hitelpiacot?

– A gazdasági környezet természetesen hatással van az ingatlanpiacra. Az év elején volt egy nagy fellendülés, amikor sokan kivonták a pénzüket az állampapírokból, és inkább ingatlanba fektettek, főleg a befektetők. Emiatt az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, különösen azokban a régiókban, ahol a befektetők megjelentek. Most, hogy ez lecsengett, ez az új konstrukció, várhatóan növeli majd az első lakásvásárlók arányát. Az azonban kérdés, hogy ez ellensúlyozni tudja-e a befektetők visszafogottabb aktivitását. Összességében tehát várható némi élénkülés, de nem számítok piacrobbanásra a közeljövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lili szerint annyira jók lettek a pontjai, hogy „csak isten közbenjárásával” nem fogják felvenni a Közszolgálati Egyetemre
A diáklány úgy látja: ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.
F. O. - szmo.hu
2025. július 04.



Pankotai Lilit ismét feljelentették, ezúttal egy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen amiatt, hogy részt vett a budapesti Pride-on. A fiatal aktivista azt mondja, nem érte meglepetésként az ügy: „A kormány előzetes kommunikációja alapján számítottam valami hasonlóra. Arra kifejezetten büszke vagyok, hogy ezt elsőként sikerült behúznom. Nem ijedtem meg” - mondta a wmn.hu-nak adott interjúban.

Elmondása szerint az elmúlt hónapokban több hasonló eset is történt, amikor feljelentették, volt rá példa, hogy civil állampolgár, máskor képviselő kezdeményezte az eljárást. „Sajnos van már ebben gyakorlatom” – fogalmazott. Úgy látja,

társadalmi szinten is aggasztó, ha az emberek megfigyelik egymást, és feljelentik a másikat a hatóságoknál. „Bizony szarban a haza, ha itt tartunk”

– mondta.

A korábbi felszólalása, amely a 2022. október 23-i tanártüntetésen hangzott el, országosan ismertté tette őt, azóta azonban több támadás is érte. Bár az utóbbi egy évben jobban viseli a nyilvánosságot, még mindig nehezen dolgozza fel az eseményeket. Legfőképp az érintette meg, hogy az iskoláját is el kellett hagynia. „A perekkel kapcsolatban érzem, ahogy újra és újra végighallgatom a történteket, hogy én ezt a mai napig nem dolgoztam fel.”

Különösen nagy élményt jelentett számára, amikor a budapesti Pride-on több százezer ember között élhette meg a közösség szolidaritását.

Úgy fogalmazott: „Az is csodálatos volt. Semmi nem tudja azt felülmúlni, ami ott volt.” Fontosnak tartja, hogy ez az összetartás az online térben is érezhető maradt. Bár szívesen megköszönné mindenkinek egyenként a támogatást, ezt nem tudja személyesen megtenni.

A közéleti szerepvállalása miatt gyakran kapja meg azt a kritikát, hogy diákként ne politizáljon. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ha egy csettintésre eltűnne az összes politikus, aktivista, akik fiatal korukban kiálltak ügyekért, akkor nagyon kevés politikai személy maradna a történelmünkben vagy a jelenünkben.” Szerinte már középiskolásként is fontos lehet, hogy valaki közügyekkel foglalkozzon.

A jelenlegi politikai közbeszédről úgy nyilatkozott, hogy

ma már kevésbé mernek durvább eszközökhöz nyúlni, ő pedig nem fél, és nem is tudná magát cenzúrázni.

„Ez egy szabálysértési ügy, amiből nekem ez a negyedik vagy az ötödik” – tette hozzá.

Pankotai szerint a korosztályán belül többféle hozzáállás létezik a közélethez. Vannak, akik már külföldre költöztek, mások a mindennapi életükkel foglalkoznak, és kevésbé figyelnek a politikára. De van egy harmadik csoport is, amely pontosan tisztában van a jelenlegi helyzettel. „Ők nem feltétlenül olvasnak sok hírt, nem így informálódnak, nem ezek alapján foglalnak állást. (…) Viszont annyira képben vannak, hogy tudják, annak, ami jelenleg Magyarországon a politikában folyik, sürgősen véget kell vetni.”

Az érettségi után kihagyott egy évet, nyelvet tanult, dolgozott és utazott.

Mostanra megérkeztek a pontszámai, és úgy érzi, nagy eséllyel bekerül az általa megjelölt képzésre: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karára.

A jövőjével kapcsolatban egyelőre nem tervez konkrétan. „Mindig azon a területen szeretnék dolgozni, ahol a leghatékonyabban lehet az emberek érdekét érvényesíteni” – mondta.

A jelenlegi politikai környezetben azonban nem látja hatékonynak a pártpolitikát, és nem is tudná magát populistaként meghatározni. Szerinte ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.

Úgy gondolja, most a véleménynyilvánítás és a tartalomgyártás lehet a legjobb eszköz. Ha a jövőben változik a politikai kultúra, el tudja képzelni, hogy politikusként dolgozzon, de ha nem történik szemléletváltás, akkor nem akar részt venni a pártpolitikai működésben. „Ebben a színházban, ami jelenleg nemcsak Magyarországon, de az egész világon a politikát jellemzi, nem vagyok hajlandó beszállni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Timothy Garton Ash: Orbán Viktor Milosevics sorsára juthat jövőre
Egyre világosabb, hogy a nagyhatalmak saját céljaik mentén próbálják befolyásolni az uniós országokat. Ash szerint Európa sorsa a következő években dőlhet el.


Timothy Garton Ash oxfordi professzor szerint ma Európában valóságos eszmei harc zajlik: a liberális és antiliberális, valamint az internacionalista és nacionalista nézőpontok csapnak össze. A világhírű történész szerint az Ukrajna elleni orosz invázió új korszakot nyitott a kontinensen – egy olyan időszakot, amelynek tétje Európa jövője, írja a HVG.

A professzor a Financial Times-ban megjelent véleménycikkében arról ír, hogy a földrész vezetői csak három komoly világpolitikai sokk után ismerték fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök lépései idézték elő. Timothy Garton Ash szerint különösen érdekes, hogy az antiliberális erőket egyszerre támogatja Moszkva és Washington.

A történész kiemeli: Oroszország revansista törekvéseket folytat, vagyis annyi területet akar visszaszerezni a hajdani birodalomból, amennyit csak tud. Ebben jelenleg is hibrid háború eszközeit használja – ilyen például a szabotázs, a gyújtogatás, a digitális támadások és a dezinformáció. Putyin egyik fő szövetségese Kína, de India, Dél-Afrika és Brazília is egyre fontosabb szereplője ennek az új világrendnek.

Ash szerint az Egyesült Államok három szinten jelent kihívást a liberális Európa számára: geopolitikailag Ukrajna és a biztonsági garanciák miatt, gazdaságilag a vámok és a nacionalista piacvédelem révén, ideológiailag pedig azért, mert nyíltan az antiliberális európai pártok mellé állt.

A populista mozgalmakat főként a vidéki, szegényebb, kevésbé iskolázott rétegek támogatják – sokan közülük a migráció miatt érzik magukat kiszolgáltatottnak. A fiatalok ezzel szemben attól félnek, hogy rosszabb körülmények között élnek majd, mint a szüleik, ezért egyre többen állnak be az elitellenes pártok mögé.

A középpártiság hívei gyakran követik el azt a hibát, hogy bevándorlás témájában a szélsőjobboldali retorikát veszik át – véli Ash. Szerinte ugyanakkor fontos lenne, hogy egyszerre lépjenek fel hatékonyan az illegális határátlépések ellen, és közben elmagyarázzák, miért van szükség külső munkaerőre.

A professzor úgy látja, szükség van erős, hiteles politikai vezetőkre, mert például Orbán Viktor a legsikeresebb demagóg Európában – de most kihívója akadt Magyar Péter személyében.

A jövő évi választás szerinte nem lesz sem szabad, sem tisztességes, mégis „meg lehet vívni a kellőképpen népszerűtlen hatalom ellen” – ahogy azt Szlobodan Milosevics is megtapasztalta 2000-ben.

Lengyelországban egyre több fiatalnak van elege abból, hogy két idős politikus, Jaroslaw Kaczynski és Donald Tusk folyamatosan civakodik. Franciaországban pedig az lesz a meghatározó, hogy ki száll szembe Marine Le Pennel vagy Jordan Bardellával az elnökválasztáson.

Ash szerint ha a liberális Európa sikerrel jár a nemzeti küzdelmekben, támogatja Ukrajnát, és az USA-ban négy év múlva a transzatlanti együttműködés hívei kerülnek fölénybe, akkor „egy ragyogó új korszak kezdete lehet a földrészen”. Hozzáteszi: „Nem valószínű, de elképzelhető.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor?
A humorista odaszúrt Orbán Viktornak, de Magyar Pétert sem kímélte. Új videója fő témája a Pride és a felvonulás körüli közéleti események voltak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 01.



A ragyogás című film széthulló elméjű főszereplőjéhez hasonlítja Orbán Viktort legfrissebb videója bevezetésében Pottyondy Edina.

„A főni megkattant, és a baltáját élesíti” - mondja a humorista.

Ezután szóba kerül a Kapu Tiborral készített miniszterelnöki interjú is, amikor Orbán arról kérdezte a magyar űrhajóst, hogy látszik-e a Nemzetközi Űrállomásról a háború.

„Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor? És a Várkonyi Andrea osztaléka látszik az űrből, Tibor?”

- parodizálta a kormányfőt Pottyondy.

A következő blokkban a betiltott Pride-ra tereli a szót a humorista. Miután összefoglalta a miniszterelnök évértékelőjétől a szombati, rekordrészvételt hozó felvonulásig tartó eseményeket, még a Tisza Párt vezetőjének is odaszúrt:

„Még Magyar Péter is kitöltötte a Pride-lottót, miután kihúzták a nyertes számokat, oylan átütő siker volt. Dicsőség Orbán Viktornak, hogy ezt is összehozta a valóban tévedhetetlen politikai géniusz.”

„A fenyegetőzés ellenére mégis az utcára ment töb százezer ember, és azt mondta, hogy dugjátok fel magatoknak a törvényeiteket! Lehet, hogy melegek vagyunk, de a buzik ti vagytok!”

A videóban kitér arra is, hogy mit gondol a Tisza Párt működéséről.

„Nekem azért egyre jobban hiányoznak a miniszterjelöltek, meg az államtitkár-aspiránsok és a legfontosabb közpolitikai elképzelések. Mert már van egy kevéske rossz tapasztalatom arról, hogy ha kormámnyprogram helyett annyit dobnak elém, hogy „Folytatjuk!”

A teljes videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: