HÍREK
A Rovatból

Hogyan csökkentenék 15 százalékkal a gázfogyasztást az Európai Unió országaiban?

A műemlékek kivilágítása, a klímaberendezések tudatos használata, az autók sebességének csökkentése, vagy a nyakkendő viselése is visszafoghatja az energiafogyasztást.


Magyarország kivételével az Európai Unió mind a 27 tagállama vállalta, hogy a télen 15 százalékkal önkéntesen csökkenti a gázfogyasztást a kontinens energiabiztonsága érdekében, írja a The Guardian. A gyakorlat akár kötelező is lehet, amennyiben Oroszország a jövőben elrendeli az európai gázszállítás teljes leállítását. Emiatt több ország már most lépéseket tesz a fogyasztás visszaszorítása érdekében.

Franciaországban akár 750 eurós (300 ezer forint) büntetést is kiszabhatnak a jövőben azokra a légkondicionált üzletekre, melyek nem csukják be a bejárati ajtót. Elfogadtak egy tervezetet, mely szerint a boltokban zárás után lekapcsolják a világító táblákat, és alapvetően csökkentik a fényerőt. A pályaudvarokon és repülőtereken kívül mindenhol betiltották a világító reklámtáblákat hajnali 1 és 6 óra között. A közterületeken az eddigiekkel szemben télen alacsonyabbra, nyáron magasabbra kell kapcsolni a termosztátot, a lakosságot pedig a tévék és wifi-routerek kikapcsolására kérik, ha nincsenek otthon, valamint arra, hogy a nem használt helyiségekben kapcsolják le a lámpákat.

Németországban a jövőben lekapcsolják a műemlékeket megvilágító reflektorokat, leállítják a szökőkutakat, míg az önkormányzati uszodákban és sportcsarnokokban csak hideg vízben lehet zuhanyozni. A városok közül Hannover volt az első, mely szerdán bejelentette, hogy az önkormányzati épületeket csak október 1. és március 31. között fűtik legfeljebb 20 Celsius-fokos hőmérsékletre, miközben tilos ezekben az ingatlanokban a mobilklímák és fűtőberendezések használata.

Görögország nagymértékben függ az orosz gáztól: szükségleteinek 40 százalékát fedezi az Oroszországból érkező földgáz. Ezért még júniusban jelentették be a „termosztát hadműveletet” azzal a céllal, hogy idén 10, 2030-ra pedig 30 százalékkal csökkentsék az ország energiafogyasztását. Ennek keretében legfeljebb 27 Celsius-fokra lehet álltani nyáron a klímaberendezéseket, a középületek ablakait pedig árnyékolni fogják. A cégek alkalmazottait felszólították hogy a munkavégzés után kapcsolják ki a számítógépeket. Ezzel párhuzamosan az állam 640 millió eurós (közel 260 milliárd forint) programot hirdetett az épületek nyílászáróinak, valamint fűtési és hűtési rendszereinek felújítására.

Írországban az autók sebességének mérséklésére szólították fel a lakosságot, ami a járművek benzinfogyasztásának csökkenését eredményezné. Ezen felül az energiahatóság a nappalik maximum 20, a hálószobák és egyéb helyiségek 15-18 Celsius-fokra fűtését javasolja. Javasolják továbbá a mosógépek és mosogatógépek gyakori használatának felülvizsgálatát, valamint azt, hogy a vízforralókban csak annyi vizet melegítsenek, amennyire szükségük van.

Olaszország már július elején elkezdte a vészhelyzeti forgatókönyv kidolgozását. Ebben többek között kikötötték, hogy le kell kapcsolni az emlékművek kivilágítását. Mario Draghi miniszterelnök múlt heti lemondása előtt a kormány azt tervezte, hogy bevezeti a kötelező 19 órai zárórát a boltok esetében. Az intézkedések egyikét sem vezették be egyelőre, de a kórházak kivételével valamennyi középületben május óta kötelező a hőméréskletet nyáron 19 fok felett, télen pedig 27 fok alatt tartani.

Sok más uniós országhoz hasonlóan Spanyolország nem függ az orosz energiaellátástól. A mwediterrán országban egyelőre még nem készültek konkrét tervek a vállalt csökkentésre. Teresa Ribera környezetvédelmi miniszter szerint a kormány azon van, hogy a vállalások a lehető legkevésbé érintsék az emberek mindennapi életét. Ettől függetlenül hangsúlyozta a termosztát alaposabban átgondolt használatát, ahogy a lámpák lekapcsolását is a nem használt helyiségekben. Pénteken Pedro Sánchez miniszterelnök a nyakkendő elhagyását javasolta a hivatalnokoknak, így szerinte az emberek kevésbé melegszenek ki, ami visszafoghatja a klímahasználatot is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Történelmi káosz Amerikában: Trump most azzal fenyeget, hogy a leállás vége után sem fizeti ki a béreket
Családok milliói maradnak élelmiszersegély nélkül, hivatalok állnak. A Goldman Sachs szerint ez lehet a valaha volt legnagyobb gazdasági ütés.


A legfrissebb fejlemények szerint a Fehér Ház nem kötelezte el magát amellett, hogy a leállás végén kifizeti a kényszerszabadságra küldött szövetségi alkalmazottak elmaradt bérét. Ez a bizonytalanság a tartós gazdasági károk kockázatát növeli, és aláássa a remélt gyors gazdasági visszapattanást. A 2025. október 1-jén kezdődött kormányzati leállás 36 napja tart, ezzel az amerikai történelem leghosszabbja, a hatásai pedig egyre súlyosabbak – írja a CNN.

Az információs sötétség szinte teljes: a kormányzati adatközlések nagy része leállt, így a befektetők és a döntéshozók is vakon repülnek. Ennek következtében a Federal Reserve a múlt héten története során először volt kénytelen a havi munkaerőpiaci jelentés ismerete nélkül dönteni a kamatlábakról. A bizonytalanság a jegybank decemberi kamatcsökkentési terveit is veszélyeztetheti. „Mit csinál az ember, ha ködben vezet? Lassít” – magyarázta a helyzetet Jerome Powell, a Fed elnöke.

A leállás közvetlen társadalmi következményei is drámaiak: amerikaiak milliói nem jutnak hozzá a családjuk élelmezéséhez szükséges élelmiszerjegy-juttatásokhoz. Emellett mintegy 1,4 millió szövetségi alkalmazott nem kap fizetést, noha sokan közülük továbbra is ellátják a munkájukat.

A Goldman Sachs becslése szerint a leállás 1,15 százalékponttal lassíthatja a negyedik negyedéves GDP-növekedést, ami így csupán 1%-os lehet. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 1–2 százalékpontos visszaesést és 7–14 milliárd dollár közötti, véglegesen elvesző gazdasági teljesítményt jósol. „A jelenlegi leállás várhatóan a valaha volt legnagyobb gazdasági hatással jár” – értékelte a helyzetet Alec Phillips, a Goldman Sachs vezető politikai közgazdásza.

A gazdaság újranyitás utáni visszapattanása most komoly feltételhez kötött. Bár a Goldman Sachs az első negyedévre 3,1%-os növekedést vár a visszatérő dolgozók és a bepótolt kormányzati költések miatt, ez csak akkor valósulhat meg, ha a szövetségi alkalmazottak megkapják visszamenőleges bérüket.

A helyzetet tovább rontja, hogy a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) a leállás alatt nem tudta elvégezni a kulcsfontosságú felméréseket, ami a jövőbeni adatok minőségét is rontja. Az októberi munkanélküliségi ráta várhatóan mesterségesen magasabb lesz, mivel a kényszerszabadságon lévőket jellemzően munkanélkülinek számítják.

A jelenlegi leállás azért is különösen káros, mert a költségvetési előirányzatok 100%-át érinti, szemben a korábbi rekordot tartó, 2018–2019-es leállással, amely csak a kiadások 10%-át blokkolta. Ráadásul a gazdaság már eleve lassulóban volt a magas vámok, az alacsony bevándorlás és a diákhitel-törlesztések újraindulása miatt. David Kelly, a JPMorgan Asset Management vezető stratégája szerint „megdöbbentő” látni, „milyen nagy társadalmi fájdalmat hajlandók (a demokraták és a republikánusok) okozni pusztán politikai haszonszerzésért.”

Az amerikai kormányzati leállás (government shutdown) akkor következik be, amikor a Kongresszus nem tudja időben elfogadni a szövetségi kormány működéséhez szükséges finanszírozási törvényeket. Ilyenkor a kormányzatnak le kell állítania minden nem létfontosságú funkcióját.

Az alapvető szolgáltatások, mint a nemzetbiztonság, a légiforgalmi irányítás vagy a rendvédelem, általában tovább működnek, de a nemzeti parkok, az útlevélirodák és számos szövetségi hivatal bezár, az ott dolgozókat pedig fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik.

A leállások jellemzően mély politikai megosztottság eredményei, ahol a pártok a költségvetést használják politikai zsarolásra olyan vitás kérdésekben, mint a bevándorlás, az egészségügy vagy az államadósság-plafon. A 2025-ös leállás hátterében Donald Trump második elnöki ciklusa alatti, a demokraták és a republikánusok közötti éles költségvetési vita áll, amely a cikkben említett, már eleve törékeny gazdasági környezetben okoz súlyos fennakadásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Részegen balhézott egy szórakozóhelyen, lemondott és kilépett a Fidesz-frakcióból a nagykőrösi képviselő
A helyi Facebook-csoportban robbant ki a botrány Sohajda Márk viselt dolgairól. A politikus azonnal reagált, bocsánatot kért, de nem tudni, képviselői mandátumát is visszaadja-e.


Azonnali hatállyal lemondott tanácsnoki pozíciójáról és kilépett az önkormányzati Fidesz-frakcióból Sohajda Márk nagykőrösi képviselő, miután november 1-jén egy helyi szórakozóhelyen vállalhatatlanul viselkedett. A politikus a döntését a Facebook-oldalán jelentette be, de arról nem írt, hogy képviselői mandátumát is visszaadná, így vélhetően a testület tagja marad.

Az ügyre azután derült fény, hogy a városi Facebook-csoportban egy korábbi települési képviselő felháborodott posztot tett közzé arról, hogy egy fideszes politikus „alkohol vagy egyéb ajzó szerek” hatása alatt botrányosan viselkedett – írta a 444.hu. Sohajda Márk nem sokkal később egy közleményben reagált, amelyben nyilvánosan bocsánatot kért minden érintettől.

„Tisztában vagyok vele, hogy viselkedésem nem egyeztethető össze a közösség bizalmával és a nagykőrösi frakciótársaim értékvállalásával, emiatt azonnali hatállyal lemondok tanácsnoki pozíciómról, és kilépek az önkormányzati Fidesz frakcióból”

– fogalmazott a képviselő. Hozzátette, hogy cselekedetei elfogadhatatlanok voltak, és súlyosan megsértették a szórakozóhely munkatársait, valamint minden jelenlévő méltóságát.

Sohajda Márk a lemondásáig kulturális és sporttanácsnoki tisztséget töltött be Nagykőrösön. A politikus neve a helyi sportéletből is ismert lehet, korábban a Nagykőrösi Kinizsi SE elnökeként tevékenykedett. A sportklub neve a sajtóban korábban a tao-támogatások elszámolása körüli viták kapcsán is felmerült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Valamilyen hasonló retorzióra számítottam amiatt, hogy el merem mondani a véleményemet” – megszólalt a tiszás, akit kiszivárgó adatai alapján meglátogatott Németh Balázs
Németh Balázs azzal védekezett, hogy aggódik az érintettekért, a TASZ jogásza szerint azonban a politikus maga is bűncselekményt követhetett el. Az ügyben már a hatóságok is vizsgálódnak.


Súlyos botrányt kavart, hogy a Fidesz frakciószóvivője személyesen látogatott el egy tiszás aktivista újpalotai lakásához, miután az állítólag a Tisza Párttól kiszivárgott adatbázisból vélhetően megszerezte a címét – számolt be róla az RTL Híradó. Németh Balázs egy videót is közzétett az akcióról, amelyben a XV. kerületi panelház előtt állva azt mondja: „Az interneten keringő lista szerint ebben a házban is lakik itt a 15. kerületben egy olyan tiszás aktivista, aki gyanútlanul megadta az adatait a Tisza Párt telefonos alkalmazásában.”

A Fidesz-frakció szóvivője azzal indokolta tettét, hogy aggódik az érintettek biztonsága miatt. Korábbi sajtóhírek szerint éppen ő lehet a Fidesz képviselőjelöltje a kerületben a 2026-os országgyűlési választáson.

Az érintett, Lőrincz Nyék burkolt fenyegetésként élte meg a látogatást. A férfi elmondta:

„Amúgy nem ijedtem meg, valami hasonló retorzióra számítottam amiatt, hogy el merem mondani a véleményemet.”

Hozzátette, a videó után rengeteg üzenetet kapott, és az akció pont az ellenkezőjét érte el. „Elképesztően sok, mind támogató üzenetet kaptam, és a szigetünkbe is nagyon sokan jelentkeztek. Volt olyan fideszes ismerősöm is, aki rám írt, hogy számára ez már kiábrándító, tehát ez tényleg nem normális. Szóval teljesen kontraproduktív volt” – fogalmazott.

Remport Ádám, a TASZ jogásza szerint Németh Balázs azzal, hogy a megszerzett adatot arra használta fel, hogy elmenjen az aktivista lakásához és erről posztoljon, maga is bűncselekményt követhetett el. A jogász hangsúlyozta:

„Nem közölte, de ő maga kezeli az adatot, és arra használta fel, hogy elmenjen az illető lakásához, és erről egy nyilvános posztot készítsen. Az adatnak ez a fajta felhasználása is szerintem megvalósíthatja ezt a bűncselekményt.”

A kormányközeli sajtó múlt hétvégén arról írt, hogy a Tisza Világ nevű alkalmazásból akár kétszázezer ember személyes adata, köztük a nevük és lakcímük is felkerült az internetre.

Magyar Péter, a párt elnöke szerint  nem adatszivárgás, hanem adatlopás történt. „És nem egyszer történt, hanem legalább kétszer” – szögezte le Magyar, hozzátéve, hogy egy korábbi, októberi esetet már bejelentettek a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatalhoz (NAIH), és a mostanit is be fogják. Magyar Péter szerint a történtek mögött orosz hekkerek állnak.

A kormány súlyos nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette az esetet, és nem orosz, hanem ukrán szálat sejtenek a háttérben. Ők ugyanis arra jutottak a kiszivárgott adatok alapján, hogy az adatok Ukrajnába is eljuthattak.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Parlamentben úgy nyilatkozott: „Ez egy alapvető nemzetbiztonsági kérdés. 200 ezer magyar állampolgárról van szó, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.” Orbán Viktor miniszterelnök utasítására külön bizottság alakult az ügy kivizsgálására, és a NAIH is ellenőrzést indított.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gerendai Károly elárulta, mennyibe került a Sziget – 15 évig még licencdíjat is kell fizetni utána
Visszatért az alapító, de van még tennivaló az üzletben. Kétmilliárdos biztosítékot kértek tőle, amit egy másik cégéből teremt elő.


Gerendai Károly hivatalosan is átvette a Sziget Zrt.-t, miután a Superstruct Entertainment/KKR befektetési alap 5,8 millió fontért adja vissza neki a céget – mondta a Forbes-nak adott interjúban. A megállapodás szerint a „Sziget” brand jogai az amerikai cégnél maradnak, az új tulajdonosok pedig 15 éven keresztül licencdíjat fizetnek az éves bevételek százalékában.

Az eddigi befektetők kétmilliárd forint biztosítékot is kértek Gerendaitól az esetleges veszteségek fedezésére, amit a Budapest Park vállalkozásán keresztül teljesít, de továbbra is keres befektetőtársat. A fesztivál szervezői a bizonytalanságok után bejelentették a 2026-os dátumokat is: a következő Szigetet augusztus 11. és 15. között tartják, a jegyértékesítés pedig november 7-én indul.

A fesztivál jövője október közepén vált bizonytalanná, miután a külföldi tulajdonos úgy döntött, nem vállal több kockázatot Magyarországon. Gerendai Károly alapító ekkor lépett be a képbe, de a visszavételhez szüksége volt a főváros segítségére egy új, kedvezőbb területhasználati szerződés formájában. A Fővárosi Közgyűlésben azonban a Fidesz és a Tisza Párt tartózkodása miatt többször sem szavazták meg a javaslatot. A fordulat az utolsó elbukott szavazás éjjelén jött el, amikor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke találkozót kezdeményezett Gerendaival. A megbeszélésen két pontban állapodtak meg: a Sziget Zrt. a fővárostól kapott kedvezményt hét helyett három év alatt fizeti vissza, a diákkedvezményt pedig minden magyar diákra kiterjesztik. „Gerendai Károllyal abban maradtunk, hogy jövőre találkozunk a Sziget Fesztiválon” – jelentette be akkor a megegyezést Magyar Péter.

A külföldi tulajdonos kivonulása mögött az állhat, hogy sajtóhírek szerint a Sziget az elmúlt években komoly veszteségeket termelt. A Superstruct Entertainment portfóliójából az utóbbi időben a Volt Fesztivál és a Balaton Sound is kikerült, ami a cég magyarországi érdekeltségeinek leépítését mutatja. Gerendai szerint az eddigi tulajdonos ott hibázott, hogy uniformizálni próbálta a Szigetet, és a költségek átcsoportosításával egyre többet költött a lineupra, ahelyett, hogy az egyediségére épített volna. Szerinte a tulajdonos nem értette meg, „hogy a Sziget mitől Sziget”.

Gerendai a felelősségvállalásról úgy nyilatkozott:

„Elég váratlanul ért, hogy az én nyakamba zuhant a felelősség, hogy lesz-e továbbra is Sziget. Nyomasztó érzés volt.”

Hozzátette, sokat hezitált, mire eldöntötte, hogy belevág, de végül a kihívás és a fesztivál iránti elkötelezettsége győzött. „Nyilván valahol a gyerekemről van szó, és mégiscsak érdekes kihívás, hogy képes lennék-e megmenteni és új pályára állítani” – fogalmazott.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: