News here
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Miért annyira fontos a humor egy motoros, bőrdzsekis, vlogoló katolikus pap szerint?

Hodász András azt mondja, tény, hogy nem a nevetés az első, amit a katolikus egyház elmúlt kétszáz évéhez kötnek. Szerinte mégis hatásos eszköz.

Link másolása

hirdetés

Hodász András rendkívül jól ért a fiatalok nyelvén, bőrdzsekit hord, motorozik, blogol, vlogol, a szexualitásról beszél, és megosztó nyilatkozataival hívja fel magára a figyelmet.

Hogy mi ebben az érdekes? Az, hogy András mindezt felszentelt katolikus papként teszi.

A népszerű pap-bloggert, a TEDxDanubia konferencia egyik előadóját többek között arról kérdeztem, hogyan fogadják a sajátos stílusát és mit gondol az egyház szerepéről a mai világban.

- Ha megnézem a születésed és a pappá szentelésed között eltelt időt, az látszik, hogy viszonylag későn döntöttél úgy, hogy papi pályára lépsz. Mi indított arra, hogy reverendát ölts?

- Fogalmazhatnék úgy is, hogy alaposan megfontoltam a dolgot. Az emberek többfélék. Van, aki nagyon gyorsan és határozottan tud dönteni. Én inkább alaposan megrágom a dolgokat. Ebben is megmutatkozott. Már 15-16 évesen is éreztem, hogy ez lesz az életem iránya, de nem voltam benne annyira biztos, amennyire biztos akartam lenni. Szerintem mindenki ismeri azt az érzést, amikor a helyeden vagy. A hivatástudat. Amikor érzem, hogy ez az utam, ezt szeretném csinálni, ez az, ami feltölt, ez az, ami boldoggá tesz.

hirdetés

Ha rátaláltál arra, ami a Te utad, akkor indul jel rajta. Én is ezt tettem, ezt éltem meg.

- Ha van 21. századi figura, az Te vagy. Blogolsz, vlogolsz, értesz a fiatalok nyelvén, humoros a stílusod. Mindig is ilyen voltál, vagy tudatos megfontolás áll mögötte, hogy egyfajta misszionárius legyél a szekuláris világban?

- Is-is. Alapvetően nem játszom meg magam, tényleg ilyen vagyok. De azért is merek így viselkedni, és nem eljátszani a komoly embert, mert azt látom, hogy a humor nagyon emészthetővé teszi az a kétezer éves evangéliumi üzenetet, amit szeretnék átadni.

- Ezek szerint az egyház túllépett azon a régi dogmán, hogy a nevetés a gonosz műve, mivel a Bibliában egyetlen példa sincs rá, hogy Jézus nevetne.

- (nevet) Nem tudom, volt-e valaha ilyen dogma. Amúgy biztos, hogy nem. Az mindenesetre tény, hogy nem a nevetés az első, amit a katolikus egyház elmúlt kétszáz évéhez kötünk.

De tegyük hozzá, nem én vagyok az egyetlen a papok közül, aki él a humor eszközével, csak most valamiért az én nevemet kapta fel a média.

- Mennyire fogadják el ezt az egyházon belül a „kollégáid”?

- Az egyház is egy közösség, sőt, férfi közösség, és mint minden közösségben, vannak feszültségek. Sokan támogatnak, és hálásak azért, amit csinálok, és persze sokan vannak, akik kritizálják ezt a módszert. De nincs a világon olyan, amit ne illetnének kritikával. Mérlegelni kell, mi az ezekben a kritikákban, ami megfontolandó, amit be tudok építeni, ami tényleg jogos meglátás, és mi az, ami csak kényelem szeretetből fakadó kritika, vagy az illető olyan, akinek semmi sem tetszik.

- Az év elején elég nagy port kavart a 168 órának adott interjúd. Hogy érzed, az egyháznak mennyire kell, egyáltalán, mennyire szabad beleszólnia a politikába?

- Visszakérdezek. Mennyire szabad a politikusnak beleszólnia abba, hogy mi a kereszténység?... Ez egy reakció volt alapjában véve. Az egyháznak fel kell emelnie a szavát, ha a kereszténység politikai termék lesz. Semmi más nem történt. Nem agitáltam sosem, nem mondtam ki pártneveket, nem buzdítottam senkit szavazásra.

Csupán a keresztény értékeket állítottam előtérbe, ami egyébként a papi feladatom.

A kereszténységet a társadalomban is hirdetnünk kell. Akkor is ha, ez most éppen egy olyan aktuális, politikai kérdés, amelyről megállapítható, hogy most épp melyik politikai párt vagy nagyember malmára hajtja a vizet.

- Mennyire okoz a politika feszültséget az egyházon belül? Sokan vádolják azzal a katolikus egyházat, vagy legalábbis a vezetőit azzal, hogy kiszolgálják a hatalmat, fontosabbnak tartják, hogy a hatalom szemében jók legyenek, mint hogy a krisztusi értékeket közvetítsék.

- Én inkább úgy látom, hogy a katolikus egyház vezetősége hivatalosan kívül marad ezen a platformon. Az áprilisi választásokra sem jött ki közös kommüniké. Valószínűleg azért – és ez akár bölcs döntés is lehet –, mert

Magyarországon annyira elmérgesedett ez a téma, hogy ha bárki bármit megnyilatkozik, ahogyan én is tettem, abból akkora hullámok keletkeznek, ami nem biztos, hogy jó.

- De ha azt látjuk, hogy mondjuk egy Kiss Rigó László stadiont épít, annak óhatatlanul van egy olyan politikai kontextusa, amely „bűnös gondolatokat” szülhet.

- Mondhatom azt, hogy nem tisztem kommentálni Kiss Rigó László stadionjait? Köszönöm.

- Aktuális kérdés a kormány hajléktalanokat kriminalizáló törvénye. Nagy a nyomás a keresztény egyházakon, hogy miért nem emelik fel a szavukat a sokak szemében embertelen, keresztényietlen törvény ellen, és miért nem segítik a hajléktalanokat, miért nem nyitják ki a templomokat előttük.

- A második kérdésre könnyebben tudok válaszolni. A templomok kinyitása egyszerűen nem megoldás.

Kevesen tudják, hogy a templomok nagyon hidegek, az én templomomban télen például sokszor hidegebb tud lenni, mint odakint.

De ahogy csak tudjuk, segítjük őket. Egyrészt van az egyháznak egy közös karitász szervezete, amely folyamatosan segíti az elesetteket, a szegényeket, hajléktalanokat. Mi pedig lokálisan megpróbáljuk megtenni a mi hajléktalanjainkért, amit tudunk. Az új törvény életbelépése óta kijöttek a város szélére. Nálunk, Angyalföldön is megemelkedett a számuk. Ha nagyon hideg éjszaka közeledik, akkor hívjuk a máltai mentőket, hogy vigyék be őket arra az éjszakára. Vagy van rendszeresítve a plébánián konzerv és pokróc, ha valaki bekopogtat este, hogy éhes vagy fázik, tudjunk mit adni neki. Helyben ennyit tudunk tenni.

Fotók: Mayer András


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Mi ebből nem kérünk!” – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója Orbán Viktor fajkeveredéses beszédéről
Gáspárik Attila azt mondja, tiltakozó petíciójuk megjelenése után aggódó üzenetek sorát kapták, hogy vigyázzanak magukra, mert bosszúálló a magyarországi hatalom, és megkeserítheti az életüket.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. július 30.


Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde a fajok keveredéséről tett kijelentései miatt különösen emlékezetesre sikerült. A zsidó szervezetek mellett megszólalt az ügyben az amerikai külügy, és edélyi értelmiségiek is petíciót írtak, amit Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László, neves és elismert romániai magyar értelmiségiek indítottak. Gáspárik Attilával, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk az ügyről.

– Hadd adjam a naivat. Ide Magyarországra az a kép jut el a romániai magyarokról, hogy ők fenntartás nélkül Orbán Viktor támogatói. És akkor jönnek Önök...

– Mivel a médiatúlsúly a Fidesz kezében van még Erdélyben is, ezért természetes, hogy nem jutnak ki innen azok a hangok, melyek másképp látják a világot. Az utóbbi időben sokat voltam Felvidéken, és tapasztalatom szerint az ottani emberek is teljesen másképp látják a világot, mint ahogy azt láttatni szeretné a magyar kormánypárt. Viszont azt gondolom, hogy

Erdélyben többségben vannak azok, akik képesek különbséget tenni egy gazdasági struktúra (állam) és egy érzelmi struktúra (nemzet) között.

Nekem természetes, hogy adót fizetek egy országba, ahol azért szolgáltatásokat kapok. És ez nem Magyarország. Ha Magyarországon fizetnék adót, akkor ott szólnék bele a dolgokba. Ám ugyanezt elvárjuk, akármelyik EU-tag országtól, hogy

ne jöjjön ide a területünkre, mint egy gyarmatra, ne osszon ki minket, ne oktrojálja ránk a véleményét, ne beszéljen a nevünkben.

Most megint ez történt. Nagyon sok jóérzésű román embert is zavart, hogy egy ilyen nagyon-nagyon rossz, az amerikai külügy szerint egyenesen megbocsáthatatlan üzenetet összemosnak egy erdélyi településsel. Megint Tusnád. És az embernek már gyomorgörcse lesz akkor is, ha csak kirándulna arrafelé. „Jaj, igen, itt mondták ki ezt-azt-amazt”. Mi ebből nem kérünk! Mi most megszólaltunk, és már ezer felett van az aláírók száma, de biztos vagyok benne, hogy a normalitás a határon túl többségben van.

hirdetés

Elhatárolódunk a rasszista beszédtől!

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyománya visszanyúlik a rendszerváltozás első évtízedéig, amikor a romániai magyar és román, illetve magyarországi politikusok és értelmiségiek együtt keresték a közös megértés és cselekvés lehetőségét. Ebben a táborban megfordult sok demokratikusan gondolkodó, és az emberi jogok és méltóság tisztelete iránt elkötelezett közszereplő.

Ennek a hagyománynak örökösének állítja magát a Tusnádfürdőn rendezett úgynevezett Tusványosi Tábor. A tábor jellege az idők folyamán sokban megváltozott, egyre inkább a Fidesz rendezvényévé vált, amelynek rituális záróelőadását Orbán Viktor tartja, pártelnökként vagy, mint idén is, Magyarország miniszterelnökeként.

Az egyoldalú politikai üzenetek, ideológiai elfogultság, sőt, pártpropaganda színterévé váló rendezvény keretei között is kirívó az a hangnem, amelyen Orbán Viktor idei előadásában megszólalt, olyan fajelméleti, rasszista fejtegetésbe bocsátkozva, amelyet vissza kell utasítanunk.

Emberi „fajok” nem léteznek, hiszen mindahányan a Homo Sapienshez, mint egységes fajhoz tartozunk. A Nyugat hanyatlásának víziója, amelyet a beszéd fölvázolt, ahol „kevert fajú” poszt-Nyugat áll szemben a közép-európai nemzetállamok nem keveredő népességével, a második világháborúhoz és a holokauszthoz vezető korszak retorikáját idézi föl.

Egy ilyen tartalomnak és beszédmódnak nincs mit keresnie abban az erdélyi magyar nyilvánosságban, amely évszázadok óta az etnikai, vallási tolerancia színhelyeként gondol saját magára.

Az, hogy a politikai képviseletünk és az erdélyi magyar média túlnyomó része cinkosan hallgat, egyáltalán nem szolgálja a romániai magyarok érdekeit. Ennek eredményeként a romániai nyilvánosságban úgy jelenik meg egész közösségünk, mint akik egy ilyen beszédet elfogadnak, netán egyetértenek vele, vagy támogatnak. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozunk!

Elvárjuk, hogy az RMDSZ vezetői szólaljanak meg, és határolódjanak el Orbán Viktor előadásának fajelméleti, rasszista érvelésétől!

Kezdeményezők: Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László

– Tagja a Pluralizmus Erdélyben nevű Facebook-csoportnak. Ön is említette, hogy az erdélyi sajtó többsége a magyarországi kormány alá rendelődött. Hogy tudott ez megtörténni?

– Nem vagyok közgazdász, de valószínű, hogy ma médiát csak az olvasókból fenntartani nem lehet. Külső támogatás kell. Kézenfekvő, hogy ez a hirdetési piac legyen, de az erdélyi sajtó a szűk keresztmetszete miatt soha nem tudott jelentős hirdetésfelvelővé válni. Persze láttam kreatív megoldást, Szlovákiában: a pozsonyi Új Szóban szlovák nyelvű mellékletet jelentet meg az egyik multi. De nálunk ez az út nem volt járható. Maradtak a direkt támogatások, a hatalmasoktól. Kezdetben az RMDSZ csurrantott-cseppentett valami támogatást, majd a magyarországi politikának lett feladata eltartani a romániai magyar sajtót, gondolom más határon túli sajtótermékeket is.

Az pedig régi hagyomány a magyarnál, hogy „én fizetek, én húzatom”. Azt a hatalom pedig nem szereti, ha a pénzéért még vegzálják is.

Mivel a jelenlegi hatalom semmi, még jobbító szándékú kritikai hangos sem tűr. Az nekik már ellenséges. Azt már le kell győzni, meg kell alázni. Tehát az évek során felvásárolták az itteni sajtót, de a pénzeket nemcsak adták, hanem a médiát is sajátjukévá tették. Ehhez hozzájárult, hogy az MTI-t ingyenessé tették. Magyarországon is bezártak a független hírügynökségek. Az MTI meg igencsak megszűri a híreket, amiket kiad. A romániai magyar sajtó is ezt használja. Médiát tanító kollégáimmal a napokban néztük, hogy a marosvásárhelyi helyi lapot el tudná tartani a közönsége, de ők is, 30-ból 22 esetben MTI hírt közölnek. Még át sem fogalmazzák, amiből az a komikus helyzet alakul ki időnként, hogy miközben az újság szerkesztősége a színháztól 800 méterre van, az MTI hírét átvéve úgy írnak a vásárhelyi színházról, ahogy azt a magyarországi hírolvasónak fogalmazták meg, hogy értsék ott is; tehát mint egy távoli intézményről. Több dolog kellett, hogy idáig süllyedjünk, kellett a magyar hatalom, de kellett az itteni médiamunkások gyengesége is.

– Nézzük a petíciót kiváltó nyilatkozatot. Milyen reakciókat tapasztalt? És mit reagált a romániai magyar politikai osztály?

– Egészen durva kommentek is érkeznek, de kaptam aggódó üzeneteket is, hogy nem kellene, vigyázzunk magunkra, mert bosszúálló a magyarországi hatalom, és a vele cinkosságot vállaló RMDSZ is. Megkeserítheti az életemet. Ez igaz. De meddig lehet elmenni?

Én már megéltem egy diktatúrát, nincs türelmem meg időm sem kivárni egy másik végét, valamit tenni kell.

El kell mondanom mindenkinek, hogy az ember szabadnak születik, elmondhatja a véleményét szabadon és ugyanúgy dönthet a saját sorsáról is. Európai polgárként átlátható döntéseket akarok. Nem szeretem azt, amikor egy nyaralóhelyen két sátor előtt valaki kinyilatkoztat olyanokat, ami sok embernek rossz, sok emberben félelmet kelt. Másokban meg félelmetes múltbéli tapasztalatokat hív elő. Másrészről az ügyben már megszólalt Klaus Iohannis államfő is, határozottan kikérte a véleményét az RMDSZ-nek, személyesen Kelemen Hunornak. Azt mondja, hogy elfogadhatatlan, ami elhangzott bizonyos mondatokban Tusnádfürdőn, és az, hogy ehhez a román kormány miniszterei és fő tisztségviselői tapsoltak, ez nyilvánosan, nem zárt ajtók mögött, meg kell beszélni. Ezzel kényszerhelyzetbe hozta Kelemen Hunort és az RMDSZ-t.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ha a román politika nem látott volna inkább ellenséget a romániai magyarságban, hanem ehelyett felkarolta volna azt, és pozitívan diszkriminálva helyzetbe hozza, gazdasági és kulturális befektetésekkel, akkor az erdélyi magyarság egy része sem kívül keresné a boldogságot. Ezt a küzdelmet, amit 32 éve folytatunk, meglovagolta a magyar kormány a szép beszédével, azzal a retorikával, hogy „majd mi segítünk”.

Most már ott tartunk, hogy egy olyan intézményt is a magyar kormány tagjai avatnak látványosan, ami többségében román forrásból épült.

Ha 8-10 éve az RMDSZ kiáll és azt mondja, hogy működjünk együtt, de ez a mi játszmánk, az meg a tiétek, ha a romániai magyar sajtót sikerült volna piaci alapokra helyezni és nem lehetett volna péterfillérekért megvásárolni, akkor nem lenne most ez a helyzet.

– A beszélgetésünk elején világos határvonalat húzott a kulturális identitás (nemzethez tartozás) és a közjogi státus (adott államhoz tartozás) között. Nem is vette fel a magyar állampolgárságot, a fent elmondott okokból. Ugyanakkor meg úgy fogalmaz, hogy nem akar még egy diktatúrát, miközben Önöknél nincs diktatúra.

– Nincs. De a légiesített határok miatt ezek az emberek és ezek a kérdések bejönnek hozzánk is. Engem leginkább az zavar, hogy az én területemre jön valaki és olyanokat mond, amivel aztán engem is azonosítanak. És hiába mondom, hogy „én kérem Tusnádra kirándulni járok, vagy védeni az ősi növényvilágot, vagy szemetet szedni a turisták után”, de sajnos Tusnádot a következő 30-40 évben ezzel fogják azonosítani. Az illiberalizmussal, és mindennel, ami ott hangzott el.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Családi ebéden 15-ből 12 ember fertőződött meg – Gyorsan terjed a Covid, de gyorsan múlik is
Hazautaztam Angliából egy hétre és pozitív lettem. Családot látogattam, osztálytalálkozón jártam és a 92 éves anyukámmal voltam, amikor kiderült, megfertőződtem.

Link másolása

hirdetés

Majdnem két év telt el azóta, hogy először lettem covidos. Azóta volt 3 oltásom is.

Június elején Olaszországból csak FFP2-es maszkkal engedtek felszállni a repülőre, Pescaraban a buszon mindenki maszkban utazott.

A hónap végén eltörölték a kötelező maszkviselést a repülőn, de a buszon még a többség hordta. Furcsa volt, feleslegesnek tűnt, bár tudtam, hogy az olaszok nehezen felejtik az első hibájukat. Azt reméltem, a hosszú szigorítások, lezárások után a nagy melegben nem kell újra Covidtól tartani. Amikor Angliában ismerőstől hallottam, hogy megkapta, csodálkoztam, de nem éreztem, hogy óvnom kellene magam. A házaspár egyik tagja észrevétlenül esett át rajta, a másikat viszont ágynak döntötte.

Bő egy hét múlva Magyarországra utaztam, meglátogattam betegeket, gyereket. Vidéken két nővéremet, fiait és unokáit is végigpuszilgattam, nem volt jele betegségnek. Aztán az osztálytalálkozón is osztottam a puszikat, akkor sem volt semmi különös érzésem.

Pesten a 92 éves anyukámat kivittem az idősek otthonából pár napra egy apartmanba. Remekül éreztük magunkat, de másnap a férjem is érkezett volna. Mivel ő Ukrajnába, Donbaszba készült, kértem tőle, hogy hozza el az angliai tesztünket otthonról, mert a torokgyulladásom elbizonytalanított. Mielőtt megérkezett volna, gyorsan vettem a gyógyszertárban egy tesztet, nehogy megfertőzzem.

Azt mondták, ha negatív, ne vegyem biztosra. Pozitív lett.

A férjem így nem jöhetett hozzánk.

hirdetés
Ijesztő volt, hogy hány emberrel találkoztam, mikor és hol fertőződhettem meg. Rémes volt bevallani mindenhol, hogy bocsánat, de bárkit megfertőzhettem. A fő aggodalmam anyukám állapota volt, akivel egy ágyban aludtam, hogy a közelben legyek, ha bármire szüksége van.

Ha már karantén kell neki is, jobb, ha mellettem marad, de ha még nem kapta el, jobb lenne, ha visszamenne az idősotthonba. Na, az egy nagy kérdés. A bátyám már nem fogja visszavinni, mert épp szülni készült a menye, aki mellett sokat vannak. Én elvileg nem mehetek ki, de akkor mit tehetek?

A torokkaparáson, orrduguláson, orrfolyáson kívül csak idegileg viselt meg a betegség. Magamat nem féltettem, csak az idős anyukámat, a férjemet, aki természetesen egészségesen akart Ukrajnába jutni, és féltettem a gyerekeket és mindenkit, akinek betegsége volt.

Megkérdeztem az ismerőseimet, ők átestek-e már újra a Covidon. Sokan túl vannak rajta az elmúlt hetekben.

Volt iskolatársam édesanyja például 70. születésnapján örült, hogy két év múlva végre újra együtt lehet a család. 15-en voltak, 12-en lettek koronavírusosak.

Volt akinek lázzal, köhögés nélkül, másnak láz nélkül, köhögéssel. Volt, akinek két hétig tartott, de a többség 5 nap múlva negatív volt.

Szerettem volna hivatalos adatot kapni a terjedésről, de Müller Cecíliáék most sem állnak szóba az újságíróval. A heti egy adathalmaz marad, ebből kihagynám a felesleges számokat, a lényeg, hogy egy hét alatt 14 ezer megbetegedésről tudnak (és mennyiről nem, mert például én sem hívtam orvost), 1340-en vannak kórházban, ami a tizede annak, ami a legrosszabb időszakokban volt. 19-en vannak most lélegeztetőgépen, ez is töredéke a legsúlyosabb időszaknak.

Nyíregyházán,- aminek a közelében voltam -, úgy tűnik, készül valami. A sóstói úti kórházban újra kialakították a Covid-részleget. Hatvanban a teljes kórház területén látogatási tilalom van. Mindkét kórházat megkerestem levélben, de ők sem válaszolnak.

A Whitelab budapesti tesztelőt is kérdeztem, ők sem akarnak nyilatkozni. Azt mondják, az ő számaik nem alkalmasak a vírushelyzet megítélésére.

A környezetemben lévő fertőzöttek alapján azt mondanám, nincs nagy baj. Legnagyobb meglepetésemre, az anyukám el sem kapta tőlem, pedig 3 napot töltöttünk együtt.

Két problémát érzékelek. Az egyik a fejetlenség, hogy a terjedésről nincs világos tájékoztatás, miközben bizonyos szigorítások vannak.

A Pesti úti otthonban például 8 napra kell karanténba zárni azt a lakót, aki beteggel találkozott. Az én édesanyámat tehát újra magánnyal büntették, hiába tartunk már a harmadik negatív tesztnél (persze ott is csak gyorsteszt van, úgy tűnik, ők sem gondolják komolynak a problémát).

Értem, nagyon meg kell óvnunk a lakókat. Akkor, kérem, kérjék meg őket, hogy maszkban járjanak ki a boltba. Addig pedig ne kötelezzék az ápolókat maszk-használatra. A logikátlan szabályozás nemcsak nevetséges, hanem káros is. Egy idős embernek nem szabad hosszú időre egyedül lennie, és mozognia kell, amíg bír. Az otthonban a Covid előtt még rengeteg program volt a lakóknak, ma már csak hetente, kéthetente egy torna maradt. Arra sincs ember, aki lekísérné az édesanyámat a cicákat megetetni.

Az információhiány azért is furcsa, mert a kórházak készülnek. Van okuk, vagy csak túlreagálják a helyzetet? Lesz végre központi tájékoztatás, hogyan védhetjük meg a betegeket, mit kell tudnunk a mostani fertőzésekről?

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
20 fokra fűtés, fatüzelés, spórolásból elrendelt online oktatás - teljes bizonytalanságban indul az idei tanév
Lehet oktatni 20 fokban ahogy azt a kormány állítja? Tényleg a fatüzelés jelenti az iskoláknak a legjobb megoldást? Ez mikorra valósulhat meg, és mennyibe kerül? Lesz újra online oktatás? Ezekre a kérdésekre is kerestük a válaszokat.

Link másolása

hirdetés

A Belügyminisztérium július végén utasította a tankerületeket, hogy mérjék fel az iskolákban a gázról fatüzelésre átállás mihamarabbi lehetőségét kályhák beszerzésével. Csakhogy bőven akadnak intézmények, amelyek számára ez a lehetőség nem opció, így tanácstalanul várják a fűtési szezont.

Közben elterjedt, hogy egyes iskolák a télen online oktatásra állhatnak át, így spórolnának a számlákon, legutóbb pedig a köznevelési helyettes államtitkár egyik leveléből az derült ki, szerinte bőven elég, ha a tantermeket 20 fokosra fűtik. Könnyen lehet, hogy ez lesz az egyetlen esélye sok olyan oktatási intézménynek, amely központi vagy távfűtéssel rendelkezik.

De a fatüzelésre átálló iskolák sincsenek sokkal jobb helyzetben a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint. Olyan problémákra kell mihamarabbi megoldásokat találniuk, mint hogy a szükséges mennyiségű fát honnan fogják beszerezni, hiszen tűzifából jelenleg hiány van. De a most kivágásra ítélt fák is csak jövőre lesznek eltüzelhetők a nedvességtartalmuk miatt, és akkor még a tárolásukról nem is beszéltünk – nyilatkozta lapunknak Gosztonyi Gábor.

Legkorábban tavasszal valósulhat meg a fatüzelés

Már maga a gázkazán kiváltása sem egyszerű feladat. Egy fatüzelésű kazánra való átállás nem két perc alatt és nem fillérekből zajlik – teszi hozzá Gosztonyi. Mint emlékeztet rá, először fel kell mérni, hová helyezhető a kazán, épületgépészt kell megbízni a munkával, aki kiépíti, majd a kéményt szakemberrel kell felméretni és átalakíttatni. Ezt követően jöhet a kéményseprői ellenőrzés és végül a tűzvédelmi hatóság szakvéleménye. Azonban a folyamat gyorsan megrekedhet, köszönhetően a kazánok iránti kereslet növekedésének.

„Amit tudunk, hogy nagyjából jövő év tavaszára tudnak előrendeléseket felvenni a cégek”

– vázolta az alelnök, mikorra tudna egy intézmény fatüzelésű kazánhoz jutni.

hirdetés

A megemelkedett fűtésszámlák ugyanakkor érkezni fognak a hideg beköszöntével, amiből Gosztonyi szerint jól látszik: a kormány nem mérte fel, hogy egy ilyen átállást nem lehet egyik pillanatról a másikra megvalósítani. Mint fogalmaz, egy darab zsömle megvételéhez is pályázatokat kell kiírni, tehát legalább 3 cégtől kell majd árajánlatot bekérniük az intézményeknek. Ráadásul az átállás több tízmillió forintba is kerülhet, ezt pedig sem a szakképzési centrumok, sem a tankerületek költségvetése nem tartalmazza.

"A tankerületek már így is a működőképességük határán vannak, így ezeket a költségeket nem fogják tudni finanszírozni"

– véli a PSZ alelnöke.

Szerinte egyetlen megoldás van azoknak az iskoláknak, amelyek nem fognak tudni fatüzelésre váltani: a kormánynak biztosítania kell azt a plusz pénzt, amivel a téli fűtésszámláik kifizethetők. Máskülönben egy nehéz helyzetbe kerülő tankerület összes iskolájában visszatérhet az online oktatás. Ugyanez a helyzet alakulhat ki az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó önkormányzatok óvodáinál.

Az újabb online oktatás nagy csapást jelenthet

„Egy bizonyos kor alatt valakinek otthon kell maradnia a gyerekekkel. De ki fogja fizetni a pedagógusok, illetve a családok otthoni tanítással járó plusz költségeit?” – teszi fel a kérdést a PSZ alelnöke. Szerinte egyébként a megemelkedő rezsi miatt elrendelt online oktatástól idén még nem kell tartani. Inkább január-február lesz a nagy kérdőjel, mivel a novemberi-decemberi fűtésszámlákból – a tankerületek számára – akkorra már biztosan látható lesz az egyes intézmények pontos költsége.

Az online tanulás visszaállítása a mélyszegénységben élőket sújtaná igazán – erről már L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója beszélt a Szeretlek Magyarországnak.

„A pandémiából tanulva az látható, hogy a mélyszegénységben élő generációk gyerekeinek az online oktatás nem megoldás, nem elérhető, csak fokozza a társadalmi leszakadásukat. Többségük nem rendelkezik informatikai eszközökkel vagy internet előfizetéssel. De ha egy újabb támogatással ezt meg is oldanák, nem beszéltünk azokról a gyerekekről, akik nem tudják használni ezeket az eszközöket.”

A másik fő probléma, hogy ezek a családok otthontanulásnál a rezsiköltségeiket sem tudnák már kigazdálkodni. A legtöbb mélyszegénységben élő család ugyanis úgy vészeli át a telet, hogy napközben nem fűt, ha viszont az online oktatás miatt otthon kell maradniuk a gyerekekkel, akkor napközben is kénytelenek lesznek emelni a hőmérsékleten, ami jócskán megnövelné a költségeiket.

Tűzifa, a fenntartható energiaforrás hírnöke

A PSZ azt sem tudja, hogy a kormány miért éppen a fatüzelést erőlteti az iskolák számára, ami jóval ártalmasabb a környezetre és az egészségre. Gosztonyi Gábor azt mondja, érthetetlen, hogy miért nem a megújuló energiaforrásokra való átállást forszírozzák Orbánék, szerinte ekkora összegek akár napelemekre is elegendők lehetnek.

„Az már külön hab a tortán, hogy idén vezetik be a fenntartható fejlődés nevű tantárgyat. Amit a kormány a fatüzelésű politikájával most erőltet, az minden, csak nem a fenntarthatóság propagálása. Érdekes lesz tanítani a gyerekeket, akiknek azt mondjuk majd, hogy az a fenntarthatósági fejlődés, amit mi most nem csinálunk éppen Magyarországon.”

20 fok: Nem jó, de nem is tragikus

Újabb vihart kavart Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár már fentebb idézett kijelentése, aki egy levélben azt írta, a tantermekben biztosított 20 Celsius-fokos hőmérséklet „kielégítése esetén további fűtést nem szükséges biztosítani”, ugyanis ezt a minimális szintet írja elő a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló kormányrendelet.

Gosztonyi Gábor szerint azonban a valóságban nem ennyire egyszerű a dolog.

„A 20 fok nagyon kevés, mindez nem a XXI. századi oktatás felé mutat. A munkavédelmi követelmények egyik melléklete kimondja, hogy hideg időben, szellemi foglalkozáshoz 20-22 fok szükséges. Ezt a minimumhatárt optimálisnak beállítani szánalmas és cinikus.”

„A helyettes államtitkárnak végig kellene gondolnia, hogy a gyerekek öt-nyolc tanórát töltenek az osztályteremben ülve. Éppen ezért nem vagyok benne biztos, hogy a legegészségesebb dolog mindaz, amit előírt. De ezzel kapcsolatban még megkeressük az egészségügyben dolgozókat, hogy szakmai véleményt mondjanak.”

Levélben kerestük az Emberi Erőforrások Miniszterének irányítása alá tartozó Klebelsberg Központot is. Kíváncsiak voltunk, eddig hány oktatási intézmény jelezte áttérését a fatüzelésű rendszerre, egyéb alternatív mód felmerült-e a fatüzelés helyett, illetve milyen nehézségekre számítanak az intézmények átállása során. Az alábbiakban változtatások nélkül közöljük a központ válaszát:

„A kormány célja hogy az iskolák zavartalanul, a hagyományos tanrendben működjenek, így készülünk a tanévre. A háború és a brüsszeli szankciók olyan súlyos energiaválságot és gázhiányt okoznak Európában, hogy ennek kimenete jelenleg még nem látható. Minden lehetőségre fel kell készülnünk, arra a szélsőséges esetre is, hogy Európában nem lesz elég gáz. A gázfűtés hiánya akár a magyar lakosságot – így az iskolákat is – elérheti, a kormány ezért rendelt el energia-veszélyhelyzetet, további gázvásárlást és a gáz kitermelés fokozását. A Belügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi és a hazai fejleményeket, a köznevelési intézményrendszer működését a Kormány – a korábbiakhoz hasonlóan – biztosítja.”

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Eddig is sokat dolgoztunk, ezután még többet kell” – Futárok a Wolt és a Foodpanda bejelentéséről
A két legnagyobb ételkiszállító futárjait kérdeztük arról, mire számítanak, miután a cégek bejelentették: nem köthetnek katásokkal szerződést.

Link másolása

hirdetés

Bár a kormánypárti sajtó korábban arról írt, hogy értesüléseik szerint a nagy ételkiszállító cégek „kidolgoztak egy jogi megoldást, amellyel futárjaik a kata szabályváltozása után is használhatnák a konstrukciót", például csak az ételt rendelő magánszemélyeknek számláznak szeptembertől, kiderült, hogy ez nem igaz.

A kormány által hozott új szabályoknak megfelelve egyik cég sem folytatja a katás vállalkozók foglalkoztatását, és nem jelentettek be egyelőre olyat sem, hogy valamilyen módon kompenzálnák a futárjaikat a megnövekedett adóterhek miatt.

A Foodpanda azt közölte, hogy a kata kiesésével élethelyzettől függően választható az átalányadózás, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, valamint vizsgálják a további lehetséges együttműködési formákat. A fizetendő adóterhek egyéni helyzettől függően emelkedhetnek, de egyes esetekben szerintük akár csökkenhetnek is.

A Wolt arra számít, hogy a legtöbben az átalányadózást választják majd, ez azonban a cég szerint is több adminisztrációt igényel. Ők is azt gondolják, hogy lesznek olyanok, akiknek lényegesen kedvezőtlenebb lesz a helyzetük, de olyanok is, akik akár még jobban is járhatnak.

Az általunk megkérdezett futárok nem voltak ilyen optimisták.

hirdetés

Bíró Róbertné most terhes a második gyermekével, azt mondja, gyakorlatilag sokként érte a kormányzat bejelentése a kata szigorításáról.

Férje mellékállásban kezdte el anno a futárkodást, később ő is csatlakozott hozzá, mert amikor várandós lett, kellett a plusz pénz.

„Mentem vele műszakról-műszakra, mert terhes lettem, így sajnos a 20. hétben ott kellett hagynom az eredeti munkámat. Onnan most csak a fizetésem 60%-át kapom, ami éppen csak elég a rezsire, és akkor még nincs ruha, hiteltörlesztés, étel” – meséli az elkeseredett nő. Az első gyermekük ráadásul most lesz iskolás, óriási kiadások elé néznek augusztustól.

Bár voltak olyan híresztelések, hogy egyes futárok akár egymillió forintot is megkereshettek katásként, azt mondja, hogy náluk ilyesmiről szó sem volt. Mellékállásban 25 ezer forint befizetése mellett fejenként 80-100 ezer forintot tudtak összeszedni havonta.

Brumán Vivien fő tevékenysége a futárkodás. Ő is nagyon csalódott a kormányzat lépése miatt.

„Sokan voltunk, akik csak havi 300-400 ezer forintot kerestünk, és nem gondolom, hogy mi irreálisan keveset adóztunk volna.”

„Vállalkozók voltunk, nem mentünk fizetett szabadságra, sem betegszabadságra, a munkaeszközeinket saját költségen szervizeltettük, és az üzemanyagköltség is minket terhelt. Azért ezek nem kis kiadások egy motoros vagy autós futárnál, így én reálisnak tartottam a havi 50 ezer forint adót” – mondja.

Szeptembertől ő is átalányadózással folytatja a munkáját, de szerinte így sokkal kevesebb marad meg neki.

„Ez az adózási forma egyáltalán nem kedvező nekünk, futároknak. Főleg azoknak nem, akik 300-400 ezer forintot keresnek havi szinten. És amellett, hogy az adónk megemelkedik, még a könyvelési díjunk is jelentősen nő, hiszen a könyvelőknek így jóval összetettebb adminisztratív feladataik lesznek.”

Gaál Roland sem valami derűlátó a jövőt illetően. Ő motorosfutárként dolgozik, 20-30 százalékkal kisebb jövedelemre számít.

„Eddig is sokat dolgoztunk, ezután pedig még többet kell”

- mondja.

Szerinte robogósként eddig kicsit nagyobb volt a forgalma, mint az autós és biciklis kollégáinak, de ekkora kiesést ez sem pótol.

Az általunk megkérdezett futárok szerint az ételkiszállító cégek egyike ígért ugyan némi emelést, de konkrétumok még ott sincsenek.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: