SZEMPONT
A Rovatból

Hiába az emelés, egyre kevesebbet érnek a nyugdíjak, 2023-ban 60 milliárdot spórolt az állam a nyugdíjasokon - mondja Farkas András nyugdíjszakértő

Utólag kiderült, hogy a 2022-es tényleges infláció magasabb volt az év közben becsültnél, de ez a pénz már elveszett a nyugdíjasok számára. Az átlagkeresetekhez képest is évről-évre nő a leszakadás.

Link másolása

Péntek este jelent meg a kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amiből kiderül, hogy akiknek idén év végéig állapították meg az ellátását, azok 6 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak január elsejétől. Ez azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj 230.528 Ft-ra emelkedik, míg a medián nyugdíj (amennyinél a nyugdíjasok fele kevesebbet, fele többet kap) eléri a 204.157 Ft-ot.

A nyugdíjakat a törvény szerint mindig január elsejétől emelik, az arra az évre becsült inflációs célnak megfelelő mértékben. Ha az infláció nagyobb lesz, akkor novemberben visszamenőleges korrekciót kell végrehajtani. Az elmúlt években rendszeresen szükség is volt erre, mert alulbecsülték a várható inflációt. Hogy jövőre kell-e ettől tartani, és mennyit érnek valójában a nyugdíjak, arról Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgettünk.

– Mit jelent az, hogy az emelés csak a 2023 december 31-ig megállapított nyugdíjakra vonatkozik?

– A jogszabályi megfogalmazás most kivételesen egyértelmű. Tehát a nyugdíjemelés 2024. január 1-jétől annak jár, aki 2023. december 31-én már nyugdíjban részesült. Azok, akiknek 2024-ben állapítják majd a nyugdíjukát, csak 2025-től számíthatnak majd nyugdíjemelésre. Olyan szempontból jogos a kérdés, hogy a nagyon magas inflációs időszakokban, amilyen idén volt, meg tavaly, nagyon sok nyugdíjas nehezményezte, hogy

megállapították a nyugdíjukat az év elején, amit egész évben égetett védelem nélkül az infláció, mert a nyugdíjmegállapítás évében még nem jár nyugdíjemelés.

– Mekkora esély van arra, hogy jövőre valóban 6 százalék alatt marad az infláció, és nem lesz szükség utólagos nyugdíjkorrekcióra?

– Az elemzők egyetértenek abban, hogy 6% alatt lesz majd a tényleges infláció. Már legalábbis az infláció általános mértéke. De az a baj, hogy maradt rengeteg felfelé mutató kockázat is. Elég az orosz-ukrán háborút, az izraeli-hamász háborút említeni, vagy az Unióval fennálló feszültségeket. Ez mind-mind odacsaphat majd az inflációnak jövőre is. De egyelőre úgy néz ki, hogy az elemzői konszenzus az valahol 6 százalék alatti áll meg, 5 és 6 százalék között. Ami a nyugdíjasoknál probléma lehet, hogy ha emelik is a nyugdíjukat most 6%-kal, de menet közben a nyugdíjas infláció (tehát nem az általános infláció) mégis magasabb lenne, akkor jövő novemberben is kell majd egy kiegészítő korrekciós emelés. Akkor megint azt fogják mondani a nyugdíjasok, hogy

igaz, hogy megemelték 6 százalékkal 2024 januárban a nyugdíjunkat, de magasabb lett a nyugdíjas infláció, ezért folyamatosan kamatmentesen hiteleztük az államot 2024 novemberéig.

– Mi a helyzet a nyugdíjak reálértékével?

– A nyugdíjtörvényben nem vállal garanciát az állam arra, hogy reálértékben növelné a nyugdíjakat, csak arra, hogy a mindenkori inflációnak megfelelően emeli. Ez is sok sebből vérzik, hiszen látjuk, hogy a nyugdíjemelés mindig a becsült infláció alapján történik meg. Mint ahogy most, 2024 novemberében is a 2024-re becsült 6 százalékos infláció mértékében emelik. Ha esetleg szükség lenne majd egy utólagos korrekcióra, akkor az megint csak egy újabb becslés lenne. Ha az idén novemberi 3,1%-os korrekciót nézzük, az úgy jött ki, hogy a 2023. január-augusztus közöttre kimutatott infláció alapján a kormányzat megbecsülte, hogy egész évben mennyi lesz az általános, illetőleg a nyugdíjas infláció, és a nyugdíjas infláció 18,5%-ra jött ki, ehhez igazították a nyugdíjemelést. De ez még mindig nem a végleges szám, mert a 2023-ra vonatkozó végleges inflációs adatokat a KSH majd csak 2024 februárban közli.

Csakhogy 2024 februárban már nincs egy pótlólagos visszamenőleges emelés a tényleges infláció tükrében, akkor sem, ha az magasabb lenne a 18,5%-nál.

Pedig abban szintén elemzői konszenzus van, hogy a nyugdíjas infláció éves mértéke 2023-ban valahol 19,1% körül lehet minimum. Ugyanez 2024-ben is lejátszódhat, csak remélhetőleg már nem ilyen magas számokkal.

– Hogyan alakult a nyugdíjak reálértéke az elmúlt két viharos esztendőben?

– A 2022-es emelés körülbelül fél százalékkal maradt el a tényleges nyugdíjas inflációtól. Az idei, 2023-as emelés pedig 1,2 százalékkal maradt el a 2022-es tényadatokhoz képest. Ha az elmúlt három évet nézzük, a 2021-es infláció tényleges mértékénél kicsit kisebb volt a 2022-es emelés, és a 2022-es tényleges inflációnál pedig 1,2%-kal volt kisebb a 2023-as emelés.

Állandóan belecsúszunk abba, hogy a nyugdíjasoknál a becsült inflációval történő emelés elmarad a tényleges infláció mértékével történő emeléstől.

Ezt szokták nehezményezni a nyugdíjas szervezetek. Ezek picinek tűnő összegek, de például 2023-ban 1 százalékpont 55 milliárd forintot ért. Tehát ha ott beragad 1,2 százalék, akkor az már 60 milliárdos tétel, amit nem fizettek ki utólag.

– Tehát szép lassan azért morzsolódik le a nyugdíjak értéke.

– Nem is olyan lassan.

– A reálkeresetekhez képest ezek szerint nyílik az olló?

– Úgy lehet ezt közérthetően megfogalmazni, hogy a nyugdíjakat mindig csak az infláció mértékével emelik. Az infláció mértéke az eddig minden évben, még a horror infláció éveiben is alacsonyabb volt, mint amennyivel a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nőtt. A nyugdíjaknak minden évben kicsit romlott a vásárlóértéke az aktív keresők kereseteihez képest, hiszen azok nagyobb mértékben, 10 százalékpont fölötti mértékben nőttek, míg a nyugdíjak jellemzően 3-5-6 százalékos mértékben nőttek, kivéve a tavalyi, tavalyelőtti vagy az idei évet, de még akkor is gyorsabban nőttek a nettó átlagkeresetek Magyarországon, mint az infláció. Ennek az eredője az, hogy

a nyugdíjasok egy relatív csúszdára kerülnek rá, amikor az átlagkeresőkhöz képest a nyugdíjak értéke mindig egy kicsit kevesebbet ér.

Ezt egyrészt megpróbálta a kormányzat úgy orvosolni, hogy bevezette a 13. havi nyugdíjat. Ez ennek a csúszdának a meredekségén jelentősen enyhített, mert ha belegondolunk, akkor egy havi plusz nyugdíjas jövedelem annyi, mintha egy 8,3%-os nyugdíjemelést kapnának a 12 hónapban. Tehát ez javított a helyzeten, de nem tudta megfordítani a folyamatot, mert a korábban megállapított nyugdíjak értéke évtizedek óta folyamatosan csökken az új nyugdíjak értékéhez képest, és mindegyiknek az értéke folyamatosan csökken az átlagkeresetekhez képest.

– Ki lehet kecmeregni ebből a rossz rendszerből?

– Feltétlenül szükség lenne már a nyugdíjemelési eljárás reformjára, amire nem tudom, milyen esély lesz majd a 2025-re vállalt nyugdíjreform kapcsán. Azt sem tudjuk, hogy bekövetkezik-e, mert már hallani olyan megnyilatkozásokat is, hogy lesz egy nemzetközi tanulmány, amit megrendelt a kormányzat a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról, de már előre azt sugallják nekünk, hogy a nyugdíjrendszer az fenntartható, és legalább 10 évig nem kell hozzányúlni, mindenki maradjon csendben.

– Mikor volt egymáshoz a legközelebb a nyugdíjak és a kereseteknek a vásárlóértéke, és most körülbelül hogy áll ez százalékban?

– Ha a 12 havi keresetet viszonyítjuk a 12 havi nyugdíjhoz, akkor az átlagkereset 51%-a most egy átlagnyugdíj. Ha figyelembe vesszük a 13. havi nyugdíjat is, akkor ez fölmehet 60 százalékos mértékre. Így is eléggé alacsony. Ha a fejlett nyugdíjrendszerek átlagát nézem, akkor

általában azt szeretik, ha a nyugdíj eléri legalább a 70 százalékát az átlagkeresetnek.

Nálunk messze vagyunk ettől a helyzettől. Amikor közel volt a 70 százalékhoz a magyar nyugdíj, akkor viszont nagyon szegény volt az ország, tehát amikor kevés az átlagkereset, akkor a kicsi nyugdíj is lehet akár magasabb százalékos arányú is.

– Mikor volt ez?

– 2005 és 2010 között, de akkor nagyon pocsékok voltak a keresetek, talán emlékszik rá, akkor nagyon rossz állapotban volt a gazdaság.

– Európai kitekintésben ez az 51% ez mennyire tolerálható?

– Nagyon félrehordanak ezek az összehasonlítások, mert mindenhol a saját átlagkeresetekhez képest mérik ezeket, és az összehasonlításhoz mindent át kell számolni vásárlóerő-paritásos alapon valamilyen közös devizára. Ha megnézzük ezeket a kimutatásokat, az Unió közli ezeket, az Eurostatnál meg lehet nézni, de rossz kedvünk lesz tőle, mert általában az utolsó öt hely valamelyikén tanyázunk.

– Hol van a legjobb arány?

– Luxemburgban, Dániában, Hollandiában. A fejlett nyugdíjrendszerek három pillérre épülnek. Az állami nyugdíjrendszerre, a foglalkoztatói pillérre, meg a magánpillérre. Magyarországon nincs foglalkoztatói pillér, ezért mindent az állami nyugdíjrendszernek kellene biztosítani a nyugdíjasok számára, mert az öngondoskodási pillérünk is eléggé gyenge még. Ha megnézzük Luxemburgot, Dániát meg Hollandiát, amelyek a legmagasabb nyugdíjakat adják, ott az jön ki, hogy az állami nyugdíj mellett a nyugdíjak oroszlánrészét a foglalkoztatói pillér teszi ki. Ez egy olyan munkanyugdíjrendszer, amit a munkáltató, az állam meg a dolgozó együttesen tölt 20-30-40 évig.

Így elérhetik az átlagos jövedelem akár 90-95 százalékát is.

Nálunk eleve csak két pillér van, és a kettő pillérből az öngondoskodás még messze gyengébb, mint bármelyik nyugati államban.

– A magánnyugdíjpénztárak államosítása sem segítette az öngondoskodás kialakulását.

– A magánnyugdíjpénztár az nem az öngondoskodási pillér része volt, hanem ugyanúgy az állami nyugdíjrendszer része, mint a társadalombiztosítási nyugellátás. Ott a kötelező járulékfizetés lett kétfelé vezetve, a kisebbik rész finanszírozta a nagy kasszán belül a többiek nyugdíját, a nagyobbik járulék ment a magánnyugdíjpénztárba, és amikor visszaállamosították a magánnyugdíjpénztárakat, akkor a járulék újra egységes lett, és csak az állami nyugdíjrendszer finanszírozására szolgál. Abban teljesen igaza van, hogy

ez a rendelkezés, nagyon nehézzé tette az öngondoskodási piacot is,

mert a bizalmat rendkívüli mértékben rombolta.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán a tüntetésről: Orbán Viktor tévedett, amikor leszedte az Azahriah-t dicsérő videóját a TikTokról
Az elemző szerint ezután a tüntetés után még bőven ott maradhatott volna a videó. A felszólalók azt adták, amit ígértek, egy szakmai ügyben álltak ki, még ha a közönségben az is lehetett az elhangzottak értelmezése, hogy minderről az Orbán-rendszer tehet.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. február 17.


Link másolása

Ötvenezres tömeg tüntetett péntek este a gyermekvédelem mellett, a gyermekbántalmazás és a pedofília ellen a Hősök terén. Amellett, hogy ebben a kérdésben teljes a nemzeti egyetértés, mégis érdekes, hogy a tiltakozást nem ismert mozgalmak, nem ellenzéki pártok hirdették meg, hanem kilenc olyan magánember, akiket sokat ismernek. Mindannyian nagy követőtáborral rendelkeznek a YouTube-on, és ezt a tömeget mozgósították az ügy érdekében.

Sikeres volt a tüntetés? Hogyan folytatódhat a történet? Erről is beszélgettünk Somogyi Zoltán szociológussal, a Political Capital társalapítójával, közvetlenül a tüntetés után.

– Ötvenezer ember nagy lehetőség. Kihasználták ezt a rendezvény meghirdetői?

– A rendezők azt adták, amit ígértek. Összeállnak, pártpolitika-mentesen, de nyilván a rendszer kritikusaként, egy szakmai ügyben álltak ki. Először volt ilyen, ez próbája is volt annak, hogy működik-e ez. Ehhez képest a közönség nyilván azért ment el, mert fel van háborodva ezen a helyzeten, ők nyilván az egész rendszerrel szemben radikálisabb fellépést is várhattak volna.

A színpadról egy évtizedes problémának a megfogalmazása szólt, a közönség soraiban valószínűleg már az értelmezése is megvan, ami az, hogy erről az Orbán-rendszer tehet.

Tehát azt gondolom, hogy a közönség egy fokkal radikálisabb is lett volna, mint a színpadon állók, ami nem jelenti azt, hogy ezt a tüntetést sikertelennek lehetne minősíteni, mert, ahogy mondtam, a szervezők azt adták, amit ígértek.

– Ha a közönség radikálisabb dolgokra is vevő lehetett volna, nem lesznek-e kevesebben legközelebb, ha azt tapasztalják, hogy csak ennyi történik?

– Ha ez egy pártok által szervezett tüntetés lett volna, és így, ilyen hangulatban zajlik, akkor frusztráló lett volna, hogy ezt tudják csak az ellenzéki pártok. Aki erre a tüntetésre kiment, az tudta, hogy itt viszont

youtuberek fogtak össze annak érdekében, hogy felemeljék a szavukat egy olyan ügy mellett, amely az egész nemzetet megérintette.

A szervezőknek el kell dönteni, és nyilván itt el is dőlt, hogy pártpolitikát csinálnak-e, vagy egy szociális kérdéshez szólnak hozzá. Pártpolitikát csinálni csak pártosan lehet. Ha a civilek megpróbálják elkerülni a pártos politikát, ezzel nincsen semmi baj. Igazából az alapvető probléma csak az, hogy van egy olyan hozzáállás a kérdéshez, hogy a civilek pártoktól független civil tüntetést akarnak tartani, a pártok meg civilektől független párttüntetést, és nincsen olyan, hogy mindenki felmehet a színpadra, civilek és „pártosok”, miközben egyébként azt is tudjuk, hogy a pártok ugyanúgy civil mozgalmak, mint bármilyen másik civil mozgalom. Eredményhez azonban az tud vezetni, ha ez a nagyon erős elhatárolódás a jövőben megszűnik. Ha ezt valaki elő tudja állítani, hogy ismert civilek és ellenzékiek egy adott ügyért közösen kiállnak a színpadra, az fordulatot hozhatna a magyar tiltakozó mozgalmakban.

– Az tény, hogy ötvenezer ember ott volt. Ez az ötvenezer ember nagyon határozott mondatokat hallgatott meg és helyeselt azoknak. Egy ekkora tömeg képes-e új helyzetet előállítani ebben a kérdésben?

– A Fidesz eddig is úgy politizált, hogy látta, sokan vannak. Ahhoz nem kell utcára menni, hogy látszódjon a tömeg. Ez a közvélemény-kutatásokból azonnal látszott. Látszott, hogy itt egy nagyon-nagyon erőteljes, egyébként tényleg össznemzeti tömeg áll szemben magával a problémával. Most nagyon sokan ki is mentek, ami azt is megmutatta, hogy egyelőre

ez továbbra is össznemzeti kérdés, nem csap bele a pártos világba.

A felszólalók is kerülték ezt, nehogy véletlenül az legyen a látszat, hogy a kormánypártiakra sütik rá a pedofilvédelem bélyegét, amikor több mint 80 százaléka az embereknek ugyanazt gondolja erről a kérdésről. Az már más kérdés, hogy a politikai felelősség hol fog megállni, mennyire kényszeríthető az ki, hogy Balogon, meg a két lemondott politikai szereplőn túl is mutasson valamit ez az egész helyzet.

– A youtuberek, influenszerek megjelentek a közéletben, és politikát csinálnak akkor is, ha nem pártpolitikát. Ez egy új minőség. Vannak emberek, akiknek több százezer, esetleg milliós követőik vannak, és egymaguk képesek nagyon komoly befolyást gyakorolni a közvéleményre.

– Igen, éppen ezért azzal a problémával küzdenek, hogy megszűnik-e ez a nagy követői csapat, ha elkezdenek pártosodni. Óvatosan kell lépkedniük. Nem automatikus, hogy ez a népszerűség átíródik akkor is, ha valamelyik oldalra beállnak.

– Pottyondy Edina viszont kifejezetten politikai beszédet mondott, miközben ő sem terjeszkedett túl a gyermekvédelmi kereteken.

– Igen, de eleve is ezt szoktuk meg tőle. Neki azért is jók a videói, mert egy ellenzéki kritikát nagyon jól fogalmaz meg. Tehát ő sem változtatott semmit, ugyanazt csinálta. Mindenki ugyanazt csinálta, amit eddig csinált, és így álltak össze egy össztársadalmi ügyért. Egyikről sem gondolhatjuk azt, hogy a kormánypártokat annyira kedveli, de nem foglaltak állást a mostani ellenzéki minőség mellett sem, és ezt szerintem nem tették rosszul.

Azt gondolom, hogy Orbán Viktor tévedett, amikor leszedte az Azahriah-t dicsérő videóját a Tiktokról, mert ezután a tüntetés után még bőven ott maradhatott volna.

– Az, hogy az influenszerek vették a kezükbe a tiltakozás megszervezését, nem fogták ki az ellenzék vitorlájából a szelet?

– Nem gondolom. Ahogy azt sem gondolom, hogy az ügy itt véget ért. Azt majd a következő napok eldöntik.

A pártok saját maguk fogják ki a saját vitorláikból a szelet.

Az a paródia, amit itt a köztársasági elnökjelöléssel eljátszottak, hogy mindenki betolja a jelöltjeit, illetve deklarálja, hogy nem vesz részt benne, ez önmagában egy elég vicces helyzetet teremt, mert teljesen elviszi a fókuszt arról, amire figyelnünk kellene. Méghozzá arról, hogy ki a felelős ezért a helyzetért. Az ellenzéki erőknek bőven lenne mit tenniük. Majd meglátjuk, hogy a következő időszakban ez hogyan alakul.

– Fogunk még látni influenszerek által szervezett megmozdulást?

– Jóslásokba nehezen merek bocsátkozni, az nem az én műfajom. De ha összesítik, hogy mennyire sikerült ez jól, akkor azt fogják mondani, hogy de jó, hogy összeálltunk, milyen jól sikerült egy társadalmi problémával kapcsolatban együtt megszólalni. Ez addig tart, amíg rá nem jönnek arra, hogy a politika normális esetben arról szól, hogy különböző társadalmi problémákat különbözőképpen próbálnak pártok megoldani, és maguk is megtapasztalják, milyen az, amikor vita alakul ki közöttük egy adott kérdésről. De ettől még messze vannak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin a pénteki tüntetésről: „A lelkiismeret ébredése kimutathatatlan, hiába szondázza Tóni bácsi”
Ahogy 100 másik híresség, Nagy Ervin, Puzsér Róbert és Thuróczy Szabolcs is ott lesznek a péntek esti tüntetésen. Arról kérdeztük őket, miért álltak a demonstráció mellé, és mit várnak a megmozdulástól.

Link másolása

Minden előjel szerint az utóbbi idők egyik legnagyobb tömeget megmozgató tüntetése következhet péntek este Budapesten. Pottyondy Edina ötlete nyomán kilenc népszerű influenszer fogott össze annak érdekében, hogy a lehető legtöbben legyenek ott a Hősök terén este hattól. Az Odakinn most szörnyek járnak névre keresztelt demonstrációt az áldozatokért, a gyerekekért és az egészséges társadalomért szóló kiállásnak szánják, melyhez csütörtökre több mint 100 híresség is nevét adta.

Közülük Thuróczy Szabolcs azt mondja, akkora tömeget vár a Hősök terére, amit már a kormánypárti média sem hallgathat majd el.

„Azok az emberek, akikre nagyon sokan figyelnek, izgalmas, amit gondolnak a világról, valahogyan jobban megmozgatják a passzív, politikától undorodó embereket.

Kell valami különös, másféle erő, amit eddig nem tudott senki felmutatni az elmúlt tizenöt évben, és azt gondolom, hogy erre ez egy nagyon jó első lépés lesz”

– fogalmaz a színész.

Szerinte mostanra már rengeteg kiábrándult ember van, őket szólíthatják meg a legnépszerűbb közéleti és társadalmi kérdésekkel foglalkozó influenszerek. „Valahogy egy nagyon erős sípot kell megfújniuk Pottyondy Edináéknak, és szerintem meg is fogják tenni. Csodálatos, hogy ezt így összerakták.”

Hasonló véleményen van a demonstrációt nyilvánosan támogató Nagy Ervin is.

„Messzemenőkig tudok azonosulni minden olyan eseménnyel, ami egy kicsit is felrázza a magyar társadalmat. Azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben elaludtunk itt, Európa közepén, és bármit meg lehet csinálni ezzel a néppel.”

„Én is nemzeti érzelmű vagyok, ahogy szerintem a baloldalon sokan, és annak örülnék a legjobban, ha jobboldali szavazópolgárok is kijönnének a Hősök terére, egyfajta hátteret adva annak, hogy egy ilyen ügy eltussolása szélesebb nemzeti ügy annál, minthogy pártpolitikai alapon tagozódjunk” – mondja a színész.

Szerinte azért lesz más ez a tüntetés, mert nem hirtelen politikai felindulásról van szó, hanem olyan, mintha felébredt volna az emberek lelkiismerete.

„Egyébként szerintem épp ettől lehet a legjobban félni. A lelkiismeret ébredése kimutathatatlan, hiába szondázza Tóni bácsi. Olyan ez, mint a jégzajlás a Dunán: csendes, de iszonyú erővel tud megindulni”

– fogalmaz Nagy Ervin.

A színész hisz abban, hogy a pénteki rendezvény mélyben rejlő társadalmi folyamatokat indíthat meg, melynek nyomán a mindennapos politikai szemfényvesztés helyett „emberszabású” lehet a közélet az országban.

A youtuberek két héttel azután hívták utcára az embereket, hogy kiderült: Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a pedofil bűncselekményeket elkövető bicskei igazgató bűnsegédjének. A kegyelembotrányba azóta Novák Katalin és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is belebukott, míg a köztársasági elnök tanácsadója, Balog Zoltán alatt is rezeg a léc a magyar református egyház élén.

A tüntetést szintén nyilvánosan támogató Puzsér Róbert szerint a kegyelembotránynál nem volt még leleplezőbb ügy Orbán Viktor rendszerének történetében.

„Ha a rendszernek egy fontos kádere kiáll melletted és jótáll érted, akkor tíz körömmel kaparnak ki akár a börtönből is, még akkor is, ha gyermekmegrontásban voltál bűnsegéd. A köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter a pápára hivatkozva ad kegyelmet, hogy ne kelljen a börtönbüntetésedet letölteni” - foglalta össze a helyzetet a kritikus, aki szerint Rogán Antaléknak jelenleg fogalma sincs, hogyan kellene megmagyarázni a történteket.

„Az nagyon kevés, hogy lemondott Novák Katalin és Varga Judit. Ők is, és rajtuk kívül Balog Zoltán is azt mondta, hogy hibáztak. Na de mi volt a hiba? Erről eddig szó nem volt. Az volt a hiba, hogy nem tudták, kinek kegyelmeznek meg? Vagy az volt a hiba, hogy enyhítő körülménynek ítélték meg, hogy az illető székely származású? Netán az, hogy rendszeresen hordta a gyerekeket a felcsúti Puskás Akadémia programjaira? Vagy az volt a hiba, hogy úgy ítélték meg, hogy tulajdonképpen egy pedofil bűncselekményben segédkezni az nem is olyan súlyos vétség, amiért le kellene tölteni a büntetést a börtönben?”

„Esetleg az volt a hiba, hogy úgy gondolták magukról, hogy ők olyan köztársasági elnökök, igazságügyi miniszterek vagy püspökök, akiknek saját akaratuk lehet ebben a rendszerben, ahol valójában csak a rendszernek van akarata, és mindenki más csak fogaskerék, akinek végrehajtó funkciója van?”

„Erre vonatkozóan egy rohadt szót nem kaptunk még. Legyenek szívesek és mondják meg, hogy miben hibáztak, mi volt a hiba” - mondja Puzsér Róbert, aki szerint a NER kétségbeesetten próbálja lezárni az ügyet, de a válaszokat a nyilvánosságnak kell kikényszeríteni, amire remek alkalom lehet a pénteki demonstráció.

Puzsér szerint akkor lehet igazán sikeres az influenszerek tüntetése, ha „nem nyúlja le egyetlen zsákmányszerző, gazember párt sem”. Azt is megkérdeztük tőle, hogy véleménye szerint mit érhet el a péntek esti demonstráció.

„Egyetlen tüntetés semmit. De egy olyan mozgalom, amely tüntetések sorozatát rendezi és képes arra, hogy a politika torkára tegye a kést, és ezzel kikényszerítse a kulturális minimumokat, valamint a modernizációhoz, a konszolidációhoz, a szolidaritáshoz és a transzparenciához tartozó minimumokat, már eredményes lehet. ”

„Az lenne a cél, hogy itt és most a polgárok érezzék meg az erejüket, a hatalom pedig azt, hogy mégiscsak van valamiféle társadalmi ellenállás.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Nem tűnik úgy, hogy Magyar Péter csöndben akarna maradni, még sok kellemetlenséget okozhat a kormánynak
A Political Capital társalapítója szerint Magyar Péter több, mint egy sértett családtag. Balog Zoltánról pedig nehéz elképzelni, hogy a helyén marad. De az igaz kérdés az, nála megáll-e a lavina, vagy elér az Orbán Viktor körüli erős emberekig.

Link másolása

Az elmúlt napokban képletesen szólva a csapból is Magyar Péter folyik. Varga Judit egykori igazságügyi miniszter volt férje először a Partizánban adott majdnem két órás interjút, azóta pedig folyamatosan jelentkezik hosszabb-rövidebb bejegyzésekkel. A kormányoldal is ellentámadásba lendült, a Megafon megmondóemberei posztok sorában próbálják hitelteleníteni, napok alatt több millió forintot költve ezek hirdetésére.

Somogyi Zoltán szociológussal, a Political Capital társalapítójával arról beszélgettünk, mi lehet Magyar Péter célja, mennyire lehet komolyan venni, amiket állít, belebukhat-e még más is a kegyelmi botrányba, és mit árul el ez az egész a rendszer állapotáról.

– Mit akarhat Magyar Péter?

– Nem fogom tudni megmondani, hogy ő mit akar, mert én is csak ugyanúgy figyelem, mint bárki más az eseményeket. Inkább abból a szempontból nézem, hogy kellemetlen-e a Fideszre nézve. Elég sok minden történt a múlt héten, ami váratlanul érte a kormányzati tervezést. Nyilván a kegyelmi ügy annyiban váratlan volt, hogy nyilvánosságra került és ennyire erőteljes visszhangot váltott ki, aminek a végén a köztársasági elnöknek mennie kellett. Ilyen szintű hatással nyilván nem számoltak. Másrészt az is váratlan volt, hogy Magyar Péter megszólalt, ahogy egyébként a pénteki, Azahriah és sok youtuber által meghirdetett tiltakozás sem volt betervezve a kormányzati kommunikáció számára.

Tehát most tele vannak ilyen váratlan helyzetekkel, és ebből az egyik a Magyar Péter-féle váratlan helyzet.

Ha csak egyszerűen egy sértett családtaggal néznénk szembe, akkor azt mondanám, hogy nem lesz nehéz feladat a kormányzati kommunikátoroknak legyőzni őt, de ennél összetettebb Magyar kommunikációja, és összefüggőbb is. Például azt elég egyértelműen elmondta ebben az interjúban, bár kevesen hallották ki belőle, hogy a titkosszolgálatok és a kormányzati kommunikáció kártékonyan egy kézben van a kormányzaton belül. (Nem mellesleg Európában egyedülálló módon, és amúgy tényleg vállalhatatlanul). Ez az erőközpont. Magyar szerint tudatosan és módszeresen, több lépcsőben nyírta ki ezt a két szereplőt, a két hölgy szereplőjét a Fidesz vezető garnitúrájának, akik egyébként versenyképesek lettek volna egy olyan helyzetben, amikor már nem Orbán Viktor vezeti a Fideszt. Ez tudatos lépés volt, négy Fideszen belül népszerű szereplőt nevezett meg Magyar Péter, és közülük kettőre mondta azt, hogy minden adottságuk meg lett volna, hogy vezessék ezt a politikai oldalt. Most ennek a kettőnek kellett eltűnnie a színről.

Magyar azzal vádolta meg a saját oldalát, a Fideszt, hogy titkosszolgálati módszerekkel és a kormányzati kommunikáció módszereivel tudatosan eltüntettek a színről két vezető fideszes politikust.

Ez elég erős irány, és az is látszik, hogy nem tűnik úgy, hogy Magyar Péter csöndben akarna maradni, naponta többször is mondja a magáét. Ha ez nem fordul át nagyon hihetetlen történetek sorába, és tudatosan lépdel előre, akkor még sok kellemetlenséget okozhat a kormánynak.

– Akármit is állít Magyar, de az az ügy, ami végül a bukásukat okozta, biztosan nem titkosszolgálati akció volt.

– Igen, ez így van. De Magyar nem is ezzel a konkrét üggyel kapcsolatban állít ilyet. Hanem például az ingatlanvásárlási ügyükről mondja, hogy ott tudatosan rossz tanácsokat adtak Varga Juditnak, hogy rossz helyzetbe kerüljön. Erre a dologra mondja, meg arra, hogy amikor nem akart szót fogadni egy magánéleti szál tekintetében, akkor azonnal ráküldték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. Ezekre mondja azt, hogy ezek irányított akciók voltak. A konkrét kegyelmi ügy nagyon-nagyon súlyos ügy volt nyilván, és ritkán van az, hogy ekkora nagy nemzeti konszenzus van egy téma elítélésében, márpedig most ez az volt. Ezért is kellett azonnal levenni a köztársasági elnököt a porondról, mert ha még napokat még vártak volna, akkor még súlyosabb károkat okozhatott volna a történet.

Aki ebben az ügyben valamilyen módon is részt vett, az nagyon nehezen tudja elkerülni, hogy távozzon a hivatalából. Most éppen Balog püspök urat érik el a botrány hullámai, nehéz is elképzelni, hogy ő egy hiteles és elfogadott vallási vezető tudna maradni.

Az ugyanis, hogy ő egyáltalán részt vett ebben és tanácsot adott, és azt a tanácsot adta, hogy itt kegyelmet kell adni, az már vállalhatatlanná teszi a személyét. Viszont az, hogy ő csak egy volt kormányzati tag, és már nem is fideszes politikus, jól jöhet a kormányzatnak. De mi van akkor, ha kormányzati szereplőt ér el az ügy? Eddig azt tudjuk, hogy valószínűleg miatta fordult meg a kegyelmi ügy, hiszen az igazságügy-minisztériumi apparátus eredendően nem javasolta a kegyelmi ügyet. Azt javasolta az igazságügyi miniszter, hogy a kegyelmi kérvényt el kell utasítani. Ehhez képest fordult meg az ügy úgy, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adott, és az igazságügyi miniszter, amikor visszakapta az ügyet, akkor ellenjegyezte. Mi történhetett ott?

Balognak volt akkora ereje, hogy egyedül ezt az egész ügyet átverje a kormányzaton?

Mi nem így ismerjük ezt a kormányzatot, hogy neki ilyen nagy súlya lenne ebben. Ha itt megáll az ügy, hogy Balog volt, ha lehet csak rá mutogatni, akkor megmenekült a kormányfő és kormányfő körüli erős emberek attól, hogy magyarázkodniuk kelljen. Hiszen ebben az ügyben magyarázkodni szinte lehetetlen. Itt egyetlen egy dolgot lehet mondani, hogy részt vettem benne, elnézést, viszontlátásra.

– Ahogy mondták is már. Magyar Péter megszólalásából az derült ki, mennyire nem önállóak a politikai aktorok. Nem autonóm személyek, akik ezeket a hivatalokat vezetik. Ha a Rogánék leszólnak a Sándor-palotának, hogy most akkor nem beszéltek, akkor ők nem beszélnek. Ha valaki, nem tudjuk ki odaszól nekik, hogy ezt most alá kell írni, aláírnak.

– Ez így is van. Egy katonai jellegű szervezettel állunk szemben, ahol Orbán Viktor a sikert ígéri a saját oldalának és pozíciókat az embereinek, cserébe viszont százszázalékos elvárás, hogy mindenről értesüljön és minden döntését elfogadják. Ilyen a hierarchikusan felépülő szervezeteknek a jellege. Persze nagyon jó, mert tud nagyon hatékonyan és gyorsan működni, és nagyon rossz, mert a gyorsaság rossz működést is eredményezhet. Erről beszélünk tehát: kiüresített intézményrendszerről, mert a köztársasági elnök sem egy autonóm szereplő, és például az ellenzék se tudja azt a feladatát ellátni, amit ellenzékből el kellene.

– Mitől félhetett Varga Judit, hogy végül is ellenjegyezte a kegyelmi döntést? Hogy holnap leváltják?

– Ez nem félelem kérdése. Ezért érdekes, hogy nem tudjuk, mi történt a háttérben, de

Elképzelhető, hogy van olyan szereplője a kormányzatnak, maga a miniszterelnök ilyen, de a miniszterelnök környezetében lehet még akár más is, aki, ha kér valamit, akkor azt végre kell hajtani.

Lehet azt mondani, hogy nem ellenjegyzem, és lemondok. 26 éves gyakorlatra hivatkozott Varga Judit, miszerint a miniszter automatikusan ellenjegyzi az elnök kegyelmi döntéseit, ami egyébként azért érdekes, mert olyan gyakorlatra hivatkozik, aminek bármikor ellene mehetett volna. Itt azért a hatalmi ágak megosztásának az elvét veti fel, hogy minél inkább megosztott a hatalom, annál jobban kontrollálják is egymást, és az ellenjegyzés pontosan ezt az ellenőrző funkciót látja el.

Az igazságügyi miniszternek kegyelmi ügyekben nagyon-nagyon fontos és súlyos szerepe van, mert ő kétszer dönt ezekben az ügyekben, ellentétben a köztársasági elnökkel, aki egyszer.

Először, amikor egy kegyelmi ügyre ránéz az apparátusa és elmondja, hogy támogatandó a kegyelem vagy nem, és másodszor, amikor konkrétan fizikailag ellenjegyezni kell a dolgokat. Most persze ez lehet egy döntés kérdése, hogy van egy olyan gyakorlat, ami valahonnan előállt, hogy nem kérdőjelezem meg a köztársasági elnök döntését. De miért is állt elő ez a gyakorlat? Miért lehet erre hivatkozni?

– Magyar Péter sokszor hivatkozik Gulyás Gergelyre és Orbán Balázsra, mint a barátaira, talán már csak volt barátaira, mindenesetre évfolyamtársaira. Ez a lassan kétmilliós nézettségű interjú, az ő pozíciójukra lehet-e ez valamilyen hatással?

– Erről Orbán Balázst kellene megkérdezni, aki magával vitt egy egyetemet, amelynek a költségvetése nagyobb, mint az összes többi magyar egyetemnek együttvéve, vagy mondjuk Gulyás Gergelyt, aki az egész kormányzati működésért felel.

Ezek az emberek eldöntötték, hogy nekik tetszik és szimpatikus az orbáni rendszer,

szolgálják és azért dolgoznak, hogy minél jobb legyen és minél erősebb.

– Nem is vetülhet-e rájuk a gyanú árnyéka, hogy esetleg ők súghattak Magyarnak?

– De miért? Azt gondolom, hogy

sem Orbán Balázs, sem Gulyás Gergely nem adott arra egyetlen egy okot sem, hogy azt gondolja a miniszterelnök, hogy nem száz százalékig lojálisak hozzá,

és azt hiszem, hogy itt leginkább erről van szó. Nyilván mindenki pozíciója veszélyben lehet akármikor, mert a legfontosabb a kormányzati oldalon, hogy Orbán Viktor hatalmát minden módon védeni kell, ahogy Magyar Péter mondta, a Fidesz naprendszerében Orbán Viktor a Nap. A Napot mindenképpen védeni kell, különben minden elsötétül. Ha az ő pozícióját védeni kell bármiben, akkor másnak mennie kell, ez egyértelmű.

– Azt kimondhatjuk, hogy Gulyás Gergely és Orbán Balázs pozícióját nem ingathatja meg Magyar Péter? Legalábbis azzal nem, amit eddig elmondott?

– Nem, ezt nem mondhatjuk. A mai nap végén nem érzem azt, hogy az ő pozíciójuk veszélyben lenne, de ez nem jelenti azt, hogy holnap nem lesz egy olyan új információ, mondjuk ebben az ügyben nem áll elő valamivel Magyar, ami miatt esetleg meginoghat a helyzetük.

– Amióta megtörténtek a lemondások, beindult a kommunikációs offenzíva a jobboldali morális fölényről, hogy lám-lám, itt vannak következmények, ez nem egy következmények nélküli ország, a vétkesek távoztak. Tehát megpróbálták átkeretezni az egészet ebbe a dologba, az erkölcsi fölény történetébe.

– A „jobboldal morális fölényéről” ebben a helyzetben annyit, hogy

állami pénzből hirdetik ezt a nagy jobboldali morális fölényt.

Az önmagában már immorális, hogy közpénzből hirdetik a saját morális fölényüket.

– Hogy klasszikust idézzek: „de sikerült”? Működik ez az átkeretezés?

– Szerintem most még nem, korai. Az sem megy persze, hogy teljesen csendben legyenek. Valamit kell mondani. Most jön Fekete-Győr András börtönbüntetése, meg hogy Gyurcsány Ferenc irányítja a baloldalt, és Karácsonynak valamilyen ügye. Ezek kellenek, meg az, hogy a Momentum ne mondjon semmit, mert nincs joga beszélni. Valamit kell mondaniuk, hiszen az ilyen propagandagépezeten alapuló tekintélyelvű rendszerekkel kapcsolatban Woody Allent lehet idézni, aki azt mondta, hogy a szerelem olyan, mint a cápa: addig tart, amíg megy előre. Ha megáll a cápa, akkor meghal, és vége. Ezeknek a rendszereknek is 24 órában fenn kell tartani a propagandagépezetet, nem állhatnak meg, de éppen ettől olyan gyengék is.

Nagyon erősnek tűnnek persze, mert óriási súllyal telepednek ránk, de végtelenül gyengék, mert ha valaki egyszer kihúzza a konnektorból a dugót, azaz leáll a propaganda, akkor pillanatokon belül össze is dől, mintha nem is lett volna korábban.

Ezért van az, hogy fenn kell tartani a propagandagépezetet, folyamatosan és állandóan tolni kell a kormányzati narratívákat. Nem szabad megengedni az embereknek, hogy bármilyen más értelmezést kaphassanak. El kell árasztani őket folyamatosan információval annak érdekében, hogy saját értelmezésre ne legyen idejük.

– Hol a konnektor? Ki tudja kihúzni?

– Néha ezek váratlanul is kiszakadhatnak a falból, hozzájuk sem kell nyúlni...


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Most telt be nagyon sok embernél a pohár” – sokan életükben először tüntettek pénteken
Rengetegen vettek részt az influenszerek hívására a pénteki tüntetésen. A tömegben álló résztvevőknek kérdeztük a véleményét.

Link másolása

Ötvenezres tömeg tüntetett péntek este a gyermekvédelem mellett, a gyermekbántalmazás és a pedofília ellen a Hősök terén. A felszólalók között volt többek között Azahriah, Pottyondy Edina és Osváth Zsolt is. A tömegben kérdeztünk résztvevőket, hogy mi a véleményük az ügyről, a tüntetésről, miért jöttek el, és mit várnak az eseménytől.

Ha valaki az összes beszédet meg akarja nézni, itt megteheti:

Ha pedig a legerősebb képeket szeretnétek látni, ide kattintsatok:


Link másolása
KÖVESS MINKET: