SZEMPONT
A Rovatból

Herczog Mária: „A köztársasági elnök esetében súlyosbító tény, hogy ő államtitkárként, miniszterként felelős volt a gyermekek védelméért”

A gyermekvédelmi szakember szerint Novák Katalin kegyelmi döntése azt üzeni, hogy az államfő nem tekinti gyermekvédelmi szempontból veszélyesnek a volt bicskei igazgatóhelyettest, aki megpróbált eltussolni egy pedofil bűncselekményt.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. február 06.



A bicskei gyermekotthon egykori igazgatója legalább tíz kiskorú fiút zaklatott szexuálisan 2004 és 2016 között. Helyettese tudott a bűncselekményekről, de nem tett semmit, sőt arra kényszerített egy áldozatot, hogy vonja vissza a vallomását, egy másikat pedig 5 ezer forinttal próbált rávenni ugyanerre. Elítélték, mégis kegyelmet kapott Novák Katalin köztársasági elnöktől, a kormány volt családügyi miniszterétől. A döntést Varga Judit akkori igazságügyi miniszter is ellenjegyezte.

Az elítélt igazgatóhelyettes ezután bármikor foglalkozhat újra gyerekekkel, hiszen kaphat erkölcsi bizonyítványt. Ami külön pikánssá teszi a helyzetet, hogy a szabályok szerint egy pedagógusnak nem is „sima” erkölcsi bizonyítványt kell kapnia, hanem speciálisan olyan okmányt, mely arról tanúskodik, hogy semmilyen gyermekbántalmazási ügyben nem volt elmarasztalva. És az elnöki kegyelem után ez is kiadható.

Novák Katalin döntése nagy felháborodást keltett, nemcsak szakmai körökben. Herczog Mária szociológus évtizedek óta foglalkozik a gyermekvédelemmel. Vele beszélgettünk a következményekről.

– Hogyan lesz itt Európa legszigorúbb gyermekvédelme ezek után?

– Sehogy. Itt van még két további probléma a már sokunk által elmondottak mellett. Az egyik, hogy a Magyar Nemzet, ha jól olvasom, még azt is felvetette, hogy ez egy koncepciós per volt, és megkérdőjelezi az első, a másodfokú bíróság és a Kúria döntését is, amely helybenhagyta az ítéletet, tehát az igazságszolgáltatás működését kérdőjelezik meg. Ez finoman szólva is érdekes további kérdéseket vet fel.

Az eljárás során a gyerekek panaszai alapján bebizonyosodott, hogy ez a dolog így volt, és hát sajnálatos módon megtörtént.

Én magában ezt is egy nagyon drámai dolognak tartom. A másik pedig, hogy arra hivatkozik többek között a Magyar Nemzet is, ami gondolom, kormányzati üzenet, hogy az illető nagyszerű pedagógus és síedző, aki a gyerekeket sportversenyekre és Felcsútra vitte, és mindenhova, ahova kellett, mintha az egyik dolog kioltaná a másikat, és ezáltal elfogadható lenne, hogy valaki gyerekeket pénzzel és fenyegetéssel rábír a vallomásuk visszavonására. Arról nem beszélve, hogy azt is emlegetik, egyedül van a felesége, meg a 85 éves édesanyja Erdélyben.

Ez érdekes megközelítés ugyancsak, hogy a büntethetőség és mentesség szempontjából mennyiben kell ezt figyelembe venni.

Ezen túlmenően is, amit minden szakember említ, és ezt rettenetesen fontos hangsúlyozni, nagyon sok év alatt sikerült elérni, hogy a magyar büntetőjog azokban az esetekben, amikor a gyerekek elleni erőszak bármilyen formája fordul elő, eltiltsa az érintettet a büntetés letöltését követően is a gyerekek közelében tartózkodástól, illetve a velük való munkától. Viszont ebben az esetben a köztársasági elnök mentesítette az elítéltet a büntetett előélet, a közügyektől való eltiltás hatálya és foglalkoztatási tilalma alól is, tehát ez azt jelenti, hogy ő a kegyelem megadása óta már dolgozhatott újra gyerekekkel, minden következmény nélkül, és kaphat erkölcsi bizonyítványt, választható és választó. Ez ugyancsak nagyon súlyos kérdéseket vet föl. Ez azt jelenti, hogy ez a kegyelem tulajdonképpen megkérdőjelezi az ítélet hitelességét, illetve a történteket, és nem tekinti gyermekvédelmi szempontból veszélyesnek őt, a bizonyítékok és az ítélet ellenére sem.

– Nem úgy kell-e működnie a gyermekvédő államnak, hogy egy ilyen eset után a törvényhozók megnézik, hogy hol szükséges módosítani, vagy hol lehet olyan újabb mechanizmusokat kialakítani, hogy ilyen eset ne történjen meg?

– Így van.

– Történt ilyen?

– Ez nem történt meg ebben az esetben sem, ahogyan a hasonló esetekben sem. A hazai, gyerekekkel foglalkozó szakemberek nagyon jelentős erőfeszítéseket tettek az elmúlt 30 évben annak érdekében, hogy olyan képzések, továbbképzések, módszertani anyagok, kutatások szülessenek, amelyek a megelőzést, a felismerést és a segítségnyújtást támogatják bármiféle bántalmazás esetén. Általában a szexuális bántalmazás az, ami a leginkább kiveri a biztosítékot, miközben a fizikai és a lelki bántalmazás is ugyanolyan ártalmas, bár ezt a közvélemény kevésbé értékeli súlyosan, vagy sokan nem tekintik bántalmazásnak. A bántalmazás minden formáját tiltja a törvény és számtalan szakmai szabály a családban és az intézményekben is, mindenféle ellátás során. Ebben az esetben azon túl, hogy az érintett gyerekek súlyos szexuális visszaélések áldozatai voltak,

megkérdőjelezték az általuk elmondottakat, nem hittek nekik azok a felnőttek, akiknek a gondjaira voltak bízva, sőt, miután nyilvánvaló volt, hogy ez megtörtént, csalásra, hazugságra akarták rávenni őket. Ez kimeríti az érzelmi és intézményes bántalmazás fogalmát is. Ennek a kártételnek a szakmai, érzelmi súlyát nehéz túlértékelni.

A kegyelmi döntés megerősíti, hogy az eddigi erőfeszítések ezen a téren nagyon szerény sikerrel jártak. A korábban működött szakminisztériumnak is többféle módszertani anyaga jelent meg a bántalmazás megelőzéséről és kezeléséről, a jelenlegi kormányzat regnálása óta is. Ezek az anyagok gyakran nem érik el azokat a szakembereket, akiket kellene, illetve nem épülnek be a szemléletbe, gyakorlatba. Sokszor megtörténnek ezek az esetek, többnyire rejtve és következmények nélkül maradnak, vagy amit ebben az esetben láttuk, nem tűnnek olyan nagyon súlyos problémának a gyerekekkel foglakozó szakemberek számára. Bicskén sokan tudtak arról, hogy mi történt, volt, aki emiatt hagyta ott a munkát, mert nem tudott fellépni a visszaélések ellen, noha megpróbálták évekkel korábban, de a gyerekek vallomásait akkor is visszavonatták.

– Hogyan lehet egy ilyen intézménybe belelátni? Hogyan lehet a gyermekekkel tudatosítani, hogy milyen jogaik vannak? Hogyan lehet ebből intézményesített gyakorlatot csinálni, rendszeresen monitorozni az intézményeket, hogy ilyen esetek ne történhessenek meg?

– Elméletileg ez most is megtörténik, hiszen minden gyereknek van gyámja, aki független az intézménytől, és feladata a gyermekek védelmét ellátni, másrészt pedig évtizedek óta törekvés, hogy gyermekotthonok ne működjenek, a gyerekeket közösségben, családokban és rövid, átmeneti időre, kislétszámú lakóotthonokban helyezzék el. Az a cél, hogy átlátható, családias legyen a működés, mert a nagy intézmények olyanok, mint egy fekete doboz, és nem tudják a gyerekek egyéni fejlődési, érzelmi kötődési szükségleteit kielégíteni. Másrészt, elemi szükség lett volna, hogy

a gyerekeket a jogaikról felvilágosítsák, és legalább ilyen fontos volna, hogy olyan fajta programokban vehessenek részt, amiben megtanulják, hogy hogyan lehet nemet mondani olyan érintésre, közeledésre, vagy olyan viselkedésre, ami számukra kellemetlen vagy nem kívánatos.

És természetesen minden gyermekeket ellátó, gondozó, oktató intézményben kellene, hogy legyen olyan gyermekvédelmi, a gyermekek biztonságát szolgáló szabályzat, és ehhez kapcsolódó oktatás, amely minden gyereknek felhívja a figyelmét arra, hogy ha bármiféle panasza van, bármi olyasmi történik, ami az ő jogait sérti, akkor hová fordulhat bizalommal, anélkül, hogy ebből valami retorzió következne. A felnőtteknek is ismerniük kell ezt a szabályzatot, és kijelölni azokat, akik segítik a gyerekeket a panasztételben is. Ez a nemzetközi gyakorlatban abszolút elvárás, enélkül nem működhet semmiféle intézmény.

– De ilyesmi nem működött.

– Nyilvánvalóan nem működött. Én nem láttam a peranyagot, de nyilván nagyon fontos volna annak is utánanézni, hogy vajon volt-e ilyen jelzés a gyámok és hatóságok felé, de azt tudom, hogy

a gyerekek évekkel korábban is jeleztek, kértek segítséget és nem kaptak, viszont visszavonatták velük a vallomásukat.

A média feladata is volna azt megvizsgálni most, hogy minden gyerekintézményben, elsősorban Bicskén és más ismertté vált intézményekben azóta történtek-e lépések a gyerekek felvilágosítása, az ott dolgozók továbbképzése, a jelzőendszer kiépítése érdekében.

– Van törvény arra, hogy a gyermekekkel ismertetni kell a jogaikat? Van-e törvény arra, hogy érzékenyítő tréningeken a kell a gyerekeknek részt kell venni, hogy megtanuljanak nemet mondani? Ezeket előírja törvény?

– A jogaikra vonatkozóan van, hiszen az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye a magyar belső jog része, ez kötelezettséget jelent, és a magyar kormány ötévenként jelentést készít az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának arról, hogyan érvényesíti a gyereket jogait. Többek között arról, hogy tájékoztatja őket és a felnőtteket a gyerekek jogairól. Sajnos a Bizottságnak legutóbb is azt kellett megfogalmaznia, hogy

ezek a jogok sérülnek, nem kapnak a szakemberek, szülők és a közvélemény sem megfelelő tájékoztatást Magyarországon.

A Gyermekjogi Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a szexualitással, a reproduktív egészséggel kapcsolatos felvilágosítást, illetve ismereteket át kellene adni, mert ezek abszolút hiányosak, illetve nagyon gyengék, esetlegesek sok évtizede hazánkban. A „gyermekvédelminek” nevezett, de attól nagyon távol lévő kormányzati jogszabály, amely nem engedi be a civileket az iskolákba, illetve tiltja a szexuális felvilágosítást, éppen ellenkező irányba tart, mert nemhogy a gyerekek nem kapnak felvilágosítást és segítséget, hanem éppen ennek a tiltása történik most.

– Ezek szerint a gyerekek nagyobb veszélyben vannak ezen a téren, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt?

– Igen, ezt nyugodtan mondhatjuk. Az UNICEF készített egy felmérést arról, hogy azt követően, hogy a kormányzat ezt a tiltást bevezette,

a szülők 85 százaléka azt mondta, hogy ő igényt tartanak arra, hogy az iskola felvilágosítással foglalkozzon, mert ők erre nem érzik magukat elég felkészültnek.

Ugyanakkor a gyerekek védelme érdekében ez fontos lenne. Ennek ellenére sem nem történik ez meg.

– Visszatérve a kegyelemre. Ha jól tudom, ez az eljárás egy előterjesztéssel indul, amit az igazságügyminiszter nyújt be a köztársasági elnöknek. Tehát nem arról van szó, hogy van egyetlen egy ember szubjektív döntése ez a kegyelem, hanem ez intézmények során ment keresztül.

– A jogalkalmazók egész sora gondolkozik így ezek szerint, ami nagyon súlyos gyermekbántalmazás önmagában, ezt rendszerbántalmazásnak nevezzük, ráadásul

a köztársasági elnök esetében súlyosbító tény, ha lehet fokozni, hogy ő államtitkárként, miniszterként felelős volt a gyermekek védelméért,

és nagyon büszke arra, hogy e téren milyen jelentős tevékenységet fejtett ki.

– Ez annyit jelent, hogy azért még maga Novák Katalin nemet mondhatott volna, hiába terjesztik neki elő a kegyelmi határozatot.

– Bizonyosan, de nem ez az első eset, hogy általános felháborodást vált ki ezzel. Nagy szükség lenne a társadalmi vitára, és arra, hogy a döntéshozók, politikusok szóba álljanak a különböző szakmák képviselőivel, szakmai szervezetekkel, hogy a gyerekek tényleges védelme megvalósítható legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk