SZEMPONT
A Rovatból

Hann Endre: „Az a döbbenetes, hogy tényleg többsége van annak, hogy legyen kormányváltás, de hiába, hogyha 11 párt között oszlanak meg az ellenzéki szavazatok”

Bár a Fidesz 400 ezer támogatót veszített idén, a Medián ügyvezető igazgatója szerint a ciklus közepén nem szabad eltúlozni ezt a jelenséget. Hann Endre szerint minden probléma ellenére a Fidesznek megvan a biztos szavazóközönsége.
Malinovszki András - szmo.hu
2023. október 08.


Link másolása

A Medián legfrissebb közvélemény-kutatási adatai szerint a Fidesz 400 ezer támogatót veszített idén, a teljes felnőtt népesség körében 35-ről 30 százalékra esett a támogatottsága. Ha most lennének az EP-választások, így is a szavazatok 46%-ra számíthatnának, igaz, ez 6,5%-os csökkenés 2019-hez képest.

A Fidesz gyengüléséből az ellenzék alig profitált. Míg a teljes lakosság körében a Fidesz–KDNP támogatottsága 30 százalék, a Demokratikus Koalíció 7 százalékon áll, a Mi Hazánk 7 százalékon, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 6 százalékon, a Momentum 4 százalékon, a Jobbik 4 százalékon, A Nép Pártján 3 százalékon, a Mindenki Magyarországa Néppárt 2 százalékon, a Második Reformkor, az MSZP és az LMP 1-1 százalékon, a Párbeszédnek pedig az 1000 fős mintában egyetlen támogatója sem akadt.

Mindezt úgy, hogy a megkérdezettek 65 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok, és csak 28 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét. A Medián mérése szerint a többség csak két demográfiai csoportban tart ki a jelenlegi kormány mellett: a legalacsonyabb jövedelműek és a legkevésbé iskolázottak között. Hann Endrét kérdeztük a számok tanulságairól.

- A számok azt mutatják, hogy a Fidesz jelentős számú támogatót vesztett egy év alatt. Van arra valamilyen magyarázat, hogy ennek mi az oka?

- Közvetlen okokat nem mértünk. Arról van adatunk – és ez a jövő héten meg is fog jelenni –, hogy az emberek miket tartanak az ország legnagyobb problémáinak. Hangsúlyozom: ez nem közvetlenül vonatkozik a támogatottság változására, a Fidesz számainak csökkenésére, mert ezek az ügyek nem nagyon különböznek a korábbiaktól. Már több évvel ezelőtt is az egészségügyet, annak problémáit tartották az emberek a legsúlyosabbnak és most is. Komoly bajnak látják az inflációt, a korrupciót is, de ezek korábban is így voltak.

Ettől függetlenül azért én nem túloznám el ezt a jelenséget. Jelentős persze a csökkenés a Fidesz támogatottságában, de egyrészt még így is messze a legerősebb párt, másfelől a ciklus közepe táján, ahova most közeledünk, ez egy normális folyamat.

A világon általában mindenütt így szokott ez lenni, és korábban legtöbbször nálunk is így volt. Most annyival nehezebb szituáció, hogy egy láthatóan súlyos, már-már válságos gazdasági helyzet van. Hogy ez mennyire lesz világos a nagyközönség számára, kit tesznek ezért felelőssé, mennyire Orbánt hibáztatják majd és mennyiben fogadják el a bűnbakképzés különböző eszközeit, az a jövő kérdése.

- A legszegényebb rétegeket meglehetősen érzékenyen érinti a kormány gazdaságpolitikája. Ennek ellenére ez az egyik olyan társadalmi csoport, ahol töretlen a Fidesz népszerűsége, az a legrosszabb jövedelmi helyzetben lévők. Mi lehet ennek az oka?

- Ez valamivel talán bonyolultabb dolog: nem vagyok benne biztos, hogy őket érinti legsúlyosabban a gazdaság helyzete. Egy viszonylagos jólétből jelentősen lecsúszni súlyosabb sokk is lehet akár. A másik tény pedig – ezen már elég sokat rugóztunk a legutóbbi választás után is – hogy a kis településeken, a jellemzően legkevésbé iskolázott régiókban a legerősebb a Fidesz. Ezek rajzolódnak ki a leginkább, a regionális hatás, a jólét és az iskolázottság ráadásul össze is függ.

- A gazdasági helyzeten kívül egy másik forró téma a közoktatás. Az emberek nagy része egyet ért azzal, hogy itt súlyos hiányosságok vannak, kérdés, hogy okozója-e ez a mostani népszerűségvesztésnek.

- Itt is el kell mondanom, hogy ilyen közvetlen közvélemény-kutatásunk most nem volt, de erre azért könnyebb igennel válaszolni. Csakhogy ez azért mégsem a teljes társadalmat mozgatja meg. Az előbb nem soroltam a Fidesz választóközönségének jellemzői közé az életkort, vagyis hogy elsősorban az idősebbek között kereshetjük a stabil szavazótáborukat. Ez egy hatalmas réteg, akik közvetlenül nem érintettek az oktatásügy kérdéseiben.

Annyi bizonyos, hogy minden probléma ellenére a Fidesznek megvan a biztos szavazóközönsége, akikre biztosan számíthat.

Hogy ez jelenleg 2 millió, vagy annál egy kicsit több vagy kevesebb, addig majdnem mindegy, amíg az ellenzék ennyire szétforgácsolt.

- Akikre viszont már nem számíthat a Fidesz, azok az eltávozott vagy leszakadt szavazóik. Van arra nézve mérés, hogy ők merre mozdultak el? A bizonytalanok tábora vagy a szélsőjobboldal felé?

- Ez egy jó kérdés, mert mind a kettő lehet igaz valamilyen mértékben. Másrészt van egy halmaz, amit külön meg kell említeni és akár protestszavazatnak is lehet tekinteni. Már Vona Gábor vadonatúj pártjára is 1 százalék leadná a szavazatát, ott van Jakab Péter, akinek szintén valamennyit erősödött a párttá vált mozgalma, vagy például Márki-Zay Péter szintén viszonylag új pártja. Ezekhez is érkeztek új szavazatok, valószínűleg a korábban kormánypártiaktól is. De tény, hogy jelentősen erősödött ebben az időszakban a választani nem tudók és a párt nélküliek tábora – őket szokás bizonytalannak címkézni. Ugyanakkor egy részük nem bizonytalan, hanem biztosan nem fog szavazni, csak azt nem lehet még látni, mekkora részük.

- Kitérve egy pillanatra, a már szóba került kisebb és újabb pártokra. Nekik van valami komolyabb esélyük arra, hogy a következő választáson érdemi eredményt érhessenek el?

- Egy közvélemény-kutatónak ilyenkor nagyon vigyázni kell a szavaira, mert azokban akár lehet valamiféle önmagát beteljesítő jóslat is. Háromnegyed évvel a választások előtt nagyon óvatosan mondanék róluk bármit is, de tény, hogy a számok azért önmagukért beszélnek. Akik most három százalék körül vagy pláne ez alatt teljesítenek, azokról nehéz elképzelni, hogy ebben a nagyon erős versenyben jövő nyáron elérik az ötöt, jelenleg nem ez látszik.

- A legújabb adatokról szóló szerdai cikk egyik erős állítása volt, hogy a többség leváltana Orbán Viktort. Akkor mi az, ami miatt az ellenzéki pártok mégis ilyen rosszul állnak a számokban?

Az a döbbenetes, hogy tényleg többsége van annak, hogy legyen kormányváltás, de hiába, hogyha 11 párt között oszlanak meg az ellenzéki szavazatok.

A legnagyobb baj, hogy nincs egy egységes kihívó, aki kormányképesnek is mutatkozik. Pillanatnyilag a DK-nak van egy ilyen erőfeszítése. Elsőre nem tűnt rossz ötletnek, hogy legyen egy árnyékkormány, ahogy például Nagy-Britanniában létezik ilyen. De mindent egybevetve az látszik, hogy ez kevés. Én itt egy nagyon erős csapdahelyzetet látok, mert nyilvánvaló, hogy minden párt a túlélésre is játszik.

- Vannak olyan pártok, akiknek élet-halál kérdés lehet ez a következő évi választás?

- Akár igen. Lehet nyugodtan neveket is említeni. Korábban elbúcsúztunk a valamikor rendszerváltó és választást megnyerő MDF-től, a velük harcban álló SZDSZ-től, a nagy hagyománnyal rendelkező, történelminek mondható Kisgazdapártról is. Ha nem kerüljük a nagy szavakat, mondhatjuk, hogy

most leginkább élet-halál harcot az MSZP vív. Amelyik valamikor a legnagyobb párt volt, többször kormányoztak is, most pedig az a helyzet, amit látunk.

Ez bizonyos szempontból tragikus, mert anélkül, hogy a kormányzó pártokkal kapcsolatban állást foglalnánk, az nem vitatható, hogy egy demokráciában előnyösebb lenne a váltógazdálkodás. Van még egy példa a kis pártok taktikáira. Nem tudjuk természetesen a részleteket, amik – ahogy mondani szokták – füstös szobákban, vagy hátsó helyiségekben folytak, de nagyon határozottan volt egy olyan elképzelés, hogy a két, egyébként korábban szétvált zöld párt valahogy az európai parlamenti választásokon közös listán induljon. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy még ezt sem sikerült összehozni.

- A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy az elmúlt időszak két nyertese a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk. Mennyire kell komolyan számolni velük a jövőben?

- A Kutyapárt többé-kevésbé jól szokott állni választások előtt, így volt ez 2022-ben is. Ugyanakkor sokszor kiderül, hogy nem könnyű ezeket az elméleti szimpátiaszavazatokat valódi szavazatra váltani. De az MKKP helyzetében benne van a magyar parlamentáris rendszerrel szembeni ellenszenv is. Valami újnak a keresése, ami kicsit más, mint amit a fentebb említett új, kis jobboldali pártok kínálni tudnak. Kétségtelen ugyanakkor, hogy egyre több olyan megnyilvánulásuk van, ami azt mutatja, hogy komolyan kell őket venni. Egyelőre nem mint a Fidesz valódi kihívóját, hanem mint potenciálisan az Európai Parlamentbe bejutó pártot.

A Mi Hazánk helyzete egyértelműbb. Most kezdik betölteni azt a szerepet, amit a Jobbik töltött be korábban. De náluk ugyanúgy felmerül a kérdés, ami korábban a Jobbiknál, hogy valódi ellenzéknek tekinthetők-e.

Illetve eljöhet-e az a pillanat, amikor a Fidesz számára ők is kellemetlenné válnak. Már az is meglepetés volt, hogy tavaly bejutottak a parlamentbe, azóta pedig egyértelműen a legnagyobb nyertesek, ott lihegnek a DK nyakában.

- Ha megenged egy meglehetősen általános kérdést: mi a jövő évi két választás tétje? Sárga lap a kormány felé? A terepviszonyok újrarendezése?

- Érdekes, hogy így „összevarrták” az önkormányzati és az európai parlamenti választást. Ezen lehet vitatkozni, hogy kinek a malmára hajtja a vizet – jelenlegi tudásunk szerint inkább a Fideszére, mert ők tudnak mozgósítani, és az önkormányzati választásra inkább elmennek az emberek, mint az európai parlamentire. Az EP-választás a magyartól függetlenül is rendkívül fontos. Kérdés, hogy folytatódik vagy egyáltalán bekövetkezik-e egy olyan jobbra tolódás, amelyik megerősíti a Fidesz európai pozícióját. Szerintem ez az igazán nagy tét, mert akkor egy egészen új helyzet alakulna ki, ami nagyon fontos lenne a Orbán Viktornak.

Az önkormányzati választás igazi tétje szerintem magától értetődő. Az ellenzék számára az is létkérdés, hogy legalább képes-e stabilizálni a 2019-es eredményét azokban a városokban, kerületekben, ahol akkor sikert ért el.

A sárga lap egy jó metafora, de nem tudom, mit tekinthetünk majd annak. Ha a Fidesz nem tudja megismételni a korábbi eredményeit, az mindenképp komoly figyelmeztetés számára. Az biztos, hogy nagyon izgalmas időszaknak nézünk elébe a nem javuló gazdasági adatokkal, a már nyíltszíni konfliktussal a kormány és az MNB között, és persze a közelgő kampánnyal, amiről nem tudhatjuk, hova fajul még.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ha nem jön össze, májusban pihenünk” – Órákkal a határidő előtt még nem adta le az ajánlásokat sem a Momentum, sem Márki-Zay pártja, sem a Jobbik
Magyar Péter felbukkanása eddig leginkább az ellenzéki pártoktól szívott el támogatókat. Ez már az ajánlásokért folytatott küzdelemben is érződik. Végigjártuk Budapest legforgalmasabb pontjait, hogy lássuk a véghajrát.

Link másolása

A február óta eltelt időszakban a semmiből vált az egyik a legerősebb ellenzéki erővé Magyar Péter Tisza pártja, és ezzel teljesen felforgatta a politikai térképet, főleg az ellenzéki térfélen. Ezt jól mutatja az is, hogy több ismert ellenzéki pártnak is nehezére esik összegyűjteni az Európai Parlamenti választáson való résztvételhez szükséges 20 ezer aláírást.

Néhány óra múlva, pénteken 4 órakor lejár a határidő, de az ajánlóíveket még nem sikerült leadni mindenkinek.

Elsőként a Tisza párt jelentette be, hogy összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást, rögtön az első napon, igaz, leadni csak április 30-án adták le az íveket. A Fidesz szintén az első nap végzett, és ők április 27-én, elsőként le is adták azokat. Április 30-án továbbította a Választási Irodához ajánlásait a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutyapárt és a Gattyán-féle MEMO is. Az MSZP-DK-Párbeszéd a szükséges 20 ezer aláírást háromszorosan túlteljesítve csütörtökön adta le az íveket, és ugyanezen a napon végzett az LMP is.

Péntek reggel, órákkal a határidő lejárta előtt azonban az NVI honlapja szerint még nem adta le az aláírásokat sem a Momentum, sem a Jobbik, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom.

Az olyan kisebb indulókról nem is beszélve, mint a Jakab Péter-féle Nép pártján, vagy a Vona Gábor fémjelezte Második Reformkor.

Csütörtökön több helyen is jártunk Budapesten, hogy megnézzük, hogyan folyik a véghajrá. Arra számítottunk, biztosan kint lesz az összes aktivistájával az összes még nem végzett párt. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A Nyugati aluljáróban Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma várta az aláírókat. Két nappal korábban az MMM kiküldött egy levelet azoknak, akik korábban bármikor feliratkoztak a mozgalom hírlevelére, melyben többek között ez áll:

„Sajnos az erőn felüli munka dacára sem sikerült még összegyűjteni a 20 ezer aláírást, ahogyan sok más pártnak sem. Több száz aktivistánk gyűjti napok óta az ajánlásokat, azonban a tapasztalat az, hogy az emberek fásultak, bizalmatlanok és a legtöbben elutasítóak a politikával szemben.”

A Nyugatinál nem kerteltek, őszintén elmondták, hogy

rezeg a léc, állításuk szerint mindenki kint van, és gyűjti az aláírásokat (ezt később tapasztaltuk is, több helyszíneken láttuk az MMM pultját).

Egy idősebb aktivista személyes véleményként mindehhez hozzátette: azért is dolgoznak ilyen kitartóan, mert úgy gondolják, hogy személyesen Márki-Zay Péterért, és a mozgalom által képviselt értékekért kár lenne, ha elvesznének. Természetesen szóba került Magyar Péter felbukkanása, elszívó hatása, az aktivista szerint „minden kicsi megérzi” a Tisza párt felemelkedését. És hogy mi lesz, ha nem jön össze a húszezer? „Májusban pihenünk” – mondja szomorkás mosollyal.

Kissé odébb állt a Jobbik pultja is, amelyen csupán a listavezető Róna Péter neve és arcképe látható, és nagyítóval lehetett megtalálni, hogy ez valójában a Jobbik pultja. Akkor, utunk elején még nem mentünk oda, gondolván a következő helyszínen is lesznek jobbikosok.

Mekkorát tévedtünk!

Átvillamosoztunk a Széll Kálmán térre, ahol egy idős hölgy ücsörgött egy elhagyott MMM pult mögött. Volt ott még Vona Gábor Második Reformkor pártjának pultja is, és egy nagy sátor Karácsony Gergely arcképével, de sem Momentum, sem Jobbik, sem LMP nem volt sehol. Így hát metróval átrobogtunk az Astoria aluljáróba, ahol senki nem volt, csak a szokásos tömeg.

Egy megállóval odébb, a Blahán megtaláltuk az LMP pultját. Az aktivisták, akik közül az egyik Vitézy Dávidos sapkában volt, elmondták, a Tisza áradását ők is megérzik, de talán éppen most lesz meg a húszezredik aláírás. Este még mennek kopogtatni, elsősorban olyan körzetekbe, ahol a bázisuk van, tehát a felső-középosztály által lakott budai kerületekbe, ott fogékonyak a környezetvédelmi témákra, illetve az

„akksigyáras helyekre, ott aktív volt a párt, hamar össze lehet szedni száz aláírást”.

Sikerült is: estére az NVI honlapján már felkerült a párt aznapi dátummal, mint listát leadott szervezet.

Kimetróztunk az Őrs Vezér térre, ahol az MMM mellett Karácsony sátra és Gattyánék bódéja állt. Momentum, Jobbik, LMP sehol. Visszafele körülnéztünk a Keletinél, ahol hasonlóan üres volt minden, majd átlibbentünk a Kálvin térre. Sehol semmi. Szintén üres volt a Corvin negyed aluljárója is, így hát visszavillamosoztunk a Nyugatiba.

Ott még állt a Róna Péter név alatt futó Jobbik pultja. Az ottani aktivisták szerint megvan a húszezer, már csak a hibahatárra gyúrnak, azaz arra a többletre, amely akkor kellhet, ha diszkvalifikálnak néhány aláírást (és ez mindig megtörténik).

Magyar Péterről viszont érdekes dolgot mondtak: szerintük jót tett, hogy felkavarta az állóvizet. Az aktivista azt vette észre, hogy

az emberek kiléptek a komfortzónájukból és elkezdtek gondolkodni, vitatkozni és beszélgetni.

Bár a fenti beszámoló reprezentatívnak nem tekinthető, de nehéz elképzelni, hogy az összes Momentumos stand pont ott állt, ahol nem jártunk. Az is látszott, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom valóban kint volt mindenhol, ahogy Márki-Zay kérte levelében a párt aktivistáit, de sem az LMP, sem a Jobbik már nem igyekezett.

Meglehet, a Momentumnak is meglett a húszezer, azért vonultak le, de péntek reggel az NVI honlapján ennek még nincs nyoma.

A hazai választási törvény egyik furcsa rendelkezése, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat: azaz több szervezetnek is aláírhat. Így, elméletben Magyar Péter felbukkanása önmagában még nem jelenthetett veszélyt a kisebb pártokra, hiszen aki Magyart támogatja, attól még aláírhatott volna más pártoknak is.

De úgy tűnik, lesznek, akik már ezen a ponton elvéreznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A Tisza Pártnak még csak 19 tagja van, az EP-választás után fog belépni sok ezer ember
Nincs egy hónapja, hogy a politikus a Tisza Párt alelnöke lett. Azóta úgy fest, hogy Magyar pártjánál már csak a Fideszre szavaznának többen, ha most lenne a választás.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

„Hol volt az a pont, amióta nem vagy fideszes?” – kérdezte Puzsér Róbert Magyar Pétertől a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus és a politikus beszélgetése szerdán került fel a YouTube-ra, ahol azóta is a legfelkapottabb videónak számít.

„Lehet, hogy még fideszes vagy, mert Gulyás Geri azt mondta a kormányinfón, hogy van még 47 ezer forint tagdíjtartozásom a Fideszbe, de azt nem mondta, hogy kirúgtak és én ebben a hitben éltem” – kezdi a válaszát Magyar Péter. A 15-20 pontos, országjárása során többször ismertetett politikai hitvallása kapcsán a Tisza Pártra kitérve elmondja:

„Nyilván ez nem a Tisza Pártnak a programja, hiszen még csak 19 tagunk van, és majd az EP-választás után fog belépni sok ezer ember, aki szeretne, és majd együtt határozzuk meg a pontos alapvetéseket.”

Magyar Péter még március 15-én jelentette be, hogy Taplra Magyarok Közössége néven mozgalmat indít a demokratikus értékek és szabadságjogok védelme érdekében. Mivel egy új párt alapítására már nem volt elég ideje a június 9-i választásig, ezért a Tisza Párt színeiben indul a nyári EP- és önkormányzati választáson, melynek alelnöke is lett áprilisban.

Magyar pártjának népszerűségét azóta több közvéleménykutató is mérte. A Medián héten publikált eredménye alapján a Tisza Párt toronymagasan a legnépszerűbb a Fidesz után. Magyarékra most majdnem háromszor annyian szavaznának, mint Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára pártjára, a DK-ra.

Magyar Péter és Puzsér Róbert teljes beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: