Hámenei és az iráni vezetők végzetes hibát követtek el, amikor fényes nappal egy helyre gyűltek össze, de most Trump sem tudja, hogyan tovább
Szombat reggel 9 óra 40 perckor Izrael egy háromhullámos támadássorozatban megölte Irán legfőbb vezetőjét, Hámenei ajatollahot. Ezzel átléptek egy újabb Rubicont: egy szuverén ország államfőjét likvidálták.
Pedig az iráni kormány állítólag fájdalmas tanulságokat vont le a tavaly júniusi, 12 napos háborúból, amikor Izrael mélyen a föld alatt is bemérte katonai parancsnokait, miután rájöttek, hogy a testőreik mobiltelefonokat hordanak maguknál. Az akkori kudarcok állítólag feldühítették Hámeneit. Az Irán által ezen a hétvégén elkövetett végzetes hibák ennek ellenére még súlyosabbak voltak a tavaly júniusinál, ami különösen halálossá tette az izraeli-amerikai csapást.
Szombaton Irán legmagasabb rangú katonai és hírszerzési tisztviselői közül többen fényes nappal gyűltek össze egy magas szintű értekezletre az ország Nemzetbiztonsági Tanácsának irodáiban. Még a legfőbb vezető is a korántsem titkos, hivatalos rezidenciáján volt, pedig ő előtte bunkerről bunkerre költözött – írta a The New York Times.
A hónapokig tervezett támadást három hullámban hajtották végre. Az első, vezetést célzó csapás a meglepetés erejére épített, mivel a szokásostól eltérően nem éjjel, hanem reggel indították. A második hullámban Izrael Irán föld-levegő rakétaütegeit támadta, különösen a Teheránt védőket. A harmadik hullámban Izrael történetének legnagyobb légi armadáját vetette be, mintegy 200 repülőgéppel. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a teljes izraeli légierőt Iránba küldték.
A támadás egyik kulcseszköze egy F-15-ös vadászgépekről indítható ballisztikus rakéta, a Black Sparrow volt, amellyel nagy távolságból, az iráni légvédelem hatósugarán kívülről is csapást mérhettek. A hadművelethez az amerikaiak is csatlakoztak: az iráni vezetés elleni első csapások után körülbelül fél órával Kelet-Iránban lévő célpontokra összpontosítottak, míg Izrael az ország nyugati felét támadta.
Vasárnap délig izraeli katonai tisztviselők már arról számoltak be, hogy megszerezték a légi fölényt, és vadászgépeik szabadon repülnek Teherán felett. „Irán jelenleg teljesen ki van téve a légicsapásoknak. Csak az amerikai erők és az izraeli légierő dönti el, hol, mikor és hogyan. Szinte képtelenek ellenállni” – mondta Amir Eshel, az izraeli légierő egykori parancsnoka.
Az amerikai és izraeli gépek azóta is Irán nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáinak indítóállásaira vadásznak..
Az amerikai erők az iráni flottát is támadták. Donald Trump elnök vasárnap azt írta: „Most értesítettek, hogy megsemmisítettünk és elsüllyesztettünk 9 iráni hadihajót, köztük néhány meglehetősen nagyot is. A többire is vadászunk – hamarosan azok is a tenger fenekére kerülnek!”
„Nos, mi négy-öt hétre terveztük” – közölte Donald Trump elnök vasárnap azzal kapcsolatban, hogy az amerikai hadsereg meddig képes fenntartani ezt az intenzitást.
Trump szerint a Pentagon bőséges erőkkel, rakétákkal és bombákkal rendelkezik a katonai támadás fenntartásához. „Hatalmas mennyiségű lőszerünk van. Tudja, a világ különböző országaiban, mindenfelé tárolunk lőszert” – tette hozzá. Arról azonban nem beszélt, hogy a Pentagon aggodalmai szerint a konfliktus tovább apaszthatja azokat a stratégiai készleteket, amelyek elengedhetetlenek lennének például egy Tajvan körüli háborúban vagy ha az oroszok betörnének Európába.
A New York Timesnak adott rövid telefonos interjújában az amerikai elnök ugyanakkor további amerikai áldozatok lehetőségére is figyelmeztetett.
Arról több, egymásnak ellentmondó elképzelést vázolt fel arról, hogyan alakulhatna ki új kormány Iránban azután, hogy Ali Hamenei ajatollahot megölték. Az egyik lehetőségként a venezuelai modellt említette, ahol csak a legfelső vezetőt távolították el, a kormány többi része pedig a helyén maradt, és hajlandó volt együttműködni az Egyesült Államokkal. „Amit Venezuelában tettünk, szerintem az a tökéletes forgatókönyv” – mondta.
Trump közölte, hogy „három nagyon jó választása” is van arra, ki vezethetné Iránt, de a neveket nem árulta el. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, Ali Laridzsanit el tudná-e képzelni az ország élén.
Percekkel később azután az amerikai elnök egy teljesen ellentétes forgatókönyvet vázolt fel, amelyben az iráni nép döntené meg a fennálló kormányt. „Ez rajtuk múlik, hogy megteszik-e vagy sem. Évek óta beszélnek róla, így most nyilván lesz rá lehetőségük” – fogalmazott. Egy harmadik elképzelés szerint Irán elit katonai erői, köztük az Iszlám Forradalmi Gárda tisztjei egyszerűen átadnák fegyvereiket a lakosságnak. „Tulajdonképpen megadnák magukat a népnek” – mondta Trump.
Erre azonban nagyon kevés az esély. A szakértők többsége kizártnak tartja, hogy pusztán légicsapásokkal felszámolható lenne a mély gyökereket eresztő iráni rendszer.
Sokan énekkel és tánccal ünnepeltek, de amikor megjelentek a Forradalmi Gárdához kötődő önkéntes milícia, a Baszidzs felfegyverzett tagjai, gyorsan szétszéledtek. Az egymilliósra becsült milíciát már mozgósították a főváros körül. „A januári tüntetők brutális lemészárlása azt sugallja, hogy a belső nyugtalanságot vasököllel fogják leverni” – fogalmaz Ellie Geranmayeh, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa Közel-Kelet és Észak-Afrika programjának helyettes vezetője.
A rezsim közben a folytonosságot hangsúlyozza. A hivatalos közlemények az alkotmányos rend betartását ígérik az új vezető kiválasztásakor, és ideiglenes vezetői tanácsot hoznak létre. Ali Laridzsáni, a Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács vezetője televíziós nyilatkozatában egységre szólított fel: „A történelem során az iráni nemzet még nagyobb kihívásokkal is szembenézett; még a mongolok is végigszántották az egész országot, mégis a nép rendíthetetlen maradt és megvédte földjét. Az efféle mártíromságok ellenállóvá és szilárddá teszik az embereket” - jelentette ki.
Laridzsáni pragmatikusnak tartják, aki akár alkut is köthetne Washingtonnal a szankciók enyhítéséért cserébe. De megerősödhetnek a keményvonalasok is.
A hatalmi harcokon túl az országot a szétszakadás is fenyegeti. A meggyengült állammal szemben fegyveres csoportok léphetnek fel, különösen az etnikai kisebbségek, például a kurdok lakta területeken. Mustafa Hijri, az Iráni Kurdisztáni Demokrata Párt vezetője már most arról beszél, hogy „szükség esetén küzdelmük részeként fegyveres ellenállásba kezdhetnek”. Ezt a feszültséget tovább szítja, hogy Naser Makarem Shirazi ajatollah, egy befolyásos klerikus dzsihádra szólított fel Izrael és az Egyesült Államok ellen.
Mindez egy irakihoz hasonló, elhúzódó felkelés kockázatát veti fel egy 90 milliós, hét országgal határos államban.
Közben a piacok is egyre idegesebbek. A Washingon Post szerint az olajárak emelkedésnek indultak Ázsiában hétfőn, miután a befektetők először reagálhattak az Egyesült Államok és Izrael vezette közel-keleti konfliktusra. Az olaj ára 8 százalékkal nőtt, és a japán Nikkei is 2 százalékkal esett a korai kereskedésben.
A konfliktus következményei attól függenek, hogy meddig tart és milyen messzire terjed. De az üzleti elemzők attól tartanak, az emelkedő olajárak csak a kezdetet jelentik. A szállítási fennakadások más árukat is megdrágíthatnak, ami világszerte súlyosan érintheti a növekedési kilátásokat és növelheti az infláció kockázatát.
