HÍREK
A Rovatból

Hadházy Ákos: „mocskos húzás” a most még csak „ajánlott” gimnáziumi ponthatárok bevezetése

Állások szűnnek meg, nem indulnak új osztályok, diákok nem tanulhatnak megfelelő iskolákban - egy magyarországi gimnázium igazgatóhelyettese írta meg, hogy mi lehet a következménye, ha bevezetik az új felvételi rendszert.


Egy kétségbeesett levelet osztott meg Hadházy Ákos, melyhez azt írta:

"a sok botrány között én sem figyeltem fel erre az újabb mocskos húzásra. Ennek egyetlen célja, hogy pár éven belül bezárhassanak egy sor kisebb gimnáziumot, így “oldva meg” a tanárhiányt".

A politikust egy magyarországi gimnázium névtelenséget kérő igazgatóhelyettese kereste meg, és leírta neki, hogy szerinte a kormány újabb módosítása milyen következményekkel járhat a jövőben. Iskolák szűnhetnek meg, tanárokat bocsáthatnak el, és a diákok nem juthatnak be megfelelő, minőségi oktatást nyújtó intézményekbe.

"A Klebelsberg Központ vezetőjének az a terve, hogy négyévfolyamos gimnáziumoknál 50-55, nyelvi előkészítő gimnáziumoknál 60, 6 és 8 évfolyamos gimnáziumoknál pedig 70 pontos felvételi ponthatárt akarnak bevezetni"

- áll a levélben.

Hadházy Ákos a közösségi oldalán teljes egészsében megosztotta az írást.

A pedagógus szerint idén először szóban adtak ki egy utasítát, majd később ezt "ajánlásra" módosították a tankerületek az általuk fenntartott gimnáziumok felé. Ebben azt fogalmazták meg, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményeket elért tanulókat kellene felvenniük az intézményeknek.

A politikusnak szóló levélben arról is szó van, hogy az idei "ajánlás", jövőre már kötelező lehet.

A levélíró szerint az elit iskoláknak - ahova a NER-es szülők betolják a póthelyekre a gyerekeiket - nem okoz majd gondot. De a többi iskolát nehéz helyzetbe hozhatják. A törvény elvárja a 34 fős létszámot egy osztályban, és ha ezt nem érik el, akkor az az osztály nem indulhat el. Előfordulhat az is, hogy egy iskola nem tud majd új osztályt indítani.

"Jelenleg kb. 800 iskola van az országban. Olyan iskolák kerülhetnek bajba, akik a HVG 100-as rangsorának végére már beférnek, de aki „csak” a legjobb 200-ba fér be, az már biztosan gondok elébe néz. Lehet, hogy 1-1 osztályt nem tudnak indítani, álláshelyek kerülhetnek veszélybe" - írja a pedagógus.

Ugyanakkor olyan gyerekek sem juthatnak majd be az iskolába, akik egybként teljesítették az elvárt pontszámot.

A felvételikől azt írta:

"A középiskolai felvételi nem egy objektív mérőszám. A pontszámok, eredmények a dolgozatok nehézsége függvényében évről évre fluktuálnak. Emlékezzünk arra, hogy minden évben hány felháborodott hangvételű cikk, nyilatkozat jelenik meg a vizsgák nehézségével kapcsolatban! Tényleg 2 x 45 perc alapján akarjuk eldönteni, hogy egy diák alkalmas-e arra, hogy gimnáziumba járjon? Eközben az általános iskolából hozott kitűnő bizonyítvány, vagy a gimnáziumok saját szóbeli vizsgája nem ér semmit?"

Majd azt is felveti, hogy ez a szabály az egyházi iskolákra nem vonatkozna, mert a Klebelsberg Központ nem gyakorol ellenőrzést felettük. "Netalántán az a cél, hogy nekik kedvezzenek?" - kérdezi.

Végül emlékeztet rá: "Miközben a NER atyái, illetve létszámukban elmaradó anyái a saját gyerekkorukban élvezhették az oktatási rendszer általi társadalmi előrejutás előnyeit, vidékről, faluról kerülhettek jó gimnáziumokba, aközben ugyanettől a lehetőségtől elvágnák a mai tanuló ifjúságot. Bízom abban, hogy annyira még nem butult el a magyar társadalom, hogy a saját gyermekeik (NER-es szóhasználattal „közjószágaik”) államosítása ne verné ki a biztosítékot".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Koppenhágában: Ha mi ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam
Az uniós csúcson semmiben nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani.


Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.

„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”

A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.

Ezzel szemben a francia elnök, Emmanuel Macron nem támogatta a drónfaltervet. Szerinte inkább korai figyelmeztető rendszerekre, több légvédelmi eszközre és „elrettentő” csapásmérő képességekre van szükség. A német álláspontot Boris Pistorius védelmi miniszter ismertette, aki kiemelte, hogy Ursula von der Leyen drónfaltervéből hiányoznak a részletek, különösen a terjedelmét és a költségeit illetően.

A házigazda, Mette Frederiksen dán miniszterelnök közös európai célokat sürgetett.

„Hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen, közös európai célt kell kitűznünk, ellenkező esetben megosztottak leszünk, és nem ez a megfelelő út Európa számára. Ha Európa biztonságáról beszélünk, akkor meg kell haladnunk a nemzeti nézőpontokat, és egy hibrid háborút kell látnunk. És amikor az ukrajnai háborúról van szó, akkor nem egyszerűen egy európai országban, Ukrajnában zajló háborút kell látnunk, hanem egy orosz kísérletet arra, hogy mindannyiunkat fenyegessenek”

– mondta.

A mostani találkozón nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani. Orbán Viktor ebben a kérdésben nincs egyedül, más országok is ragaszkodnak a vétójoghoz: például Görögország Törökország, Horvátország pedig Szerbia esetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szalay-Bobrovniczky Kristóf új alapítványának célja a miniszter és családja anyagi jólétének biztosítása
Az okirat alapján az alapítvány különféle vagyoni juttatásokat nyújthat a kedvezményezettek számára, ezek közé tartoznak például egészségügyi szolgáltatások.


Per Ensem néven hozott létre alapítványt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – derült ki a HVG cikkéből. Az alapító okirat szerint

az alapítvány célja, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf és közeli hozzátartozói anyagi jólétét „generációkon átívelően biztosítsa”.

Az okirat alapján az alapítvány különféle vagyoni juttatásokat nyújthat a kedvezményezettek számára. Ezek közé tartoznak például egészségügyi szolgáltatások, kulturális és sportprogramok, valamint olyan tevékenységek és javak, mint a vadászat, tenisz, vízi és lovassportok, hajók, lovak, fegyverek, utazás, étkezés, ruházat, berendezési tárgyak, járművek és „egyéb, életszínvonalat biztosító, illetve növelő vásárlások és szolgáltatások”.

Az alapítvány kuratóriumát Király András vezeti, aki a miniszter egyik vagyonkezelő cégének is az ügyvezetője. A vagyonellenőri feladatokat Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő és volt nemzetfejlesztési miniszter lánya látja el.

Az alapítvány nevének jelentése – „kard által” – Szalay-Bobrovniczky egyik felmenőjének címeréből származik. A miniszter ezzel szeretné hangsúlyozni „a családi hagyományok és értékrend megőrzésének és továbbvitelének fontosságát”.

Szalay-Bobrovniczky az elmúlt években több olyan birtokot is megvásárolt, amelyek korábban a család tulajdonában voltak.

Így került hozzá 2023-ban a Badacsonytomaj és Káptalantóti határán fekvő, 1,4 hektáros terület is, amely egykoron apai dédapja, Szalay Bálint birtoka volt. A területen 1896-ban épült fel a Tölgyes Kúria, amelyben hosszú ideig a Badacsony Borászati Szövetkezet működött. A birtokot később két pénzügyi szakember vásárolta meg, tőlük szerezte vissza a miniszter. Az ingatlant 750 millió forintos értéken bevitte a Per Ensem alapítványba, amely azóta annak kezeléséről is gondoskodik.

A HVG megemlíti azt is, hogy a Per Ensem alapítvány ügye azért is érdekes, mert korábban a kormány többször is bírálta Ruszin-Szendi Romuluszt, a honvédség volt parancsnokát. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint az ő szolgálati villája körülbelül egymilliárd forintból épült fel, prémium kategóriás berendezésekkel. A beszerzésekről azonban Ruszin-Szendi nem dönthetett egyedül, azokat más kormányzati szereplőknek is jóvá kellett hagyniuk.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Semjén Zsolt a karaktergyilkosságokról: Én nem akarom azt mondani, hogy a mi oldalunknak ebben nincs felelőssége
„Senkivel szemben sem helyes a karaktergyilkosság" - mondta a miniszterelnök-helyettes az elmúlt időszak közéleti ügyei kapcsán.
F. O. - szmo.hu
2025. október 01.



Kedd este a 48 perc című műsor vendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki a köztévében a rágalmazási ügyről is beszélt. A témával kapcsolatban lényegében ugyanazokat a gondolatokat osztotta meg, mint korábban az ATV-ben.

A műsorvezető felvetette, hogy sokan a Fidesz–KDNP felelősségét látják abban, hogy a karaktergyilkosságok ennyire elterjedtek az utóbbi időszakban. Arra is rákérdezett, kinek állhat érdekében, hogy ez a gyakorlat folytatódjon.

Semjén Zsolt erre úgy reagált: „Senkivel szemben sem helyes a karaktergyilkosság. (…) Sajnos

a politikai életnek egyre inkább része a karaktergyilkosság, és én nem akarom azt mondani, hogy a mi oldalunknak ebben nincs felelőssége.”

A KDNP elnöke példaként felidézte, hogy rendszeresen szóba kerül Vona Gábor esete, de hozzátette: „Én azt tudom mondani, hogy előtte mit csinált a Kocsis Mátéval.”

Hangsúlyozta azt is, hogy szerinte az sem helyes, de a saját oldalukat nem vádolták meg a legsúlyosabb bűncselekményekkel.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók: Orbán Viktor Angela Merkelt fogadta a Karmelita kolostorban
A korábbi német kancellár a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra.


A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.

Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.

A Németországot 16 éven át irányító diplomata 2015-ben vett részt hivatalos látogatáson a magyar fővárosban. Merkel napjainkban ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.

A két politikus találkozójáról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk