SZEMPONT
A Rovatból

Hadházy Ákos: Magyar Péter reakciója, illetve a híveinek a reakciója is kérdéseket vet fel

A független képviselő a Diákhitel-szerződések ügyéről azt gondolja, a kormánypropaganda nélküle is foglalkozna vele. A szavazóknak viszont fontos megmutatni, hogy egy kormányváltás után nem a fideszes módi folytatódna. A saját politikai sorsa pedig nem érdekli.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. október 04.



Csütörtökön az Átlátszó teljes terjedelmében nyilvánosságra hozta azt a 2021-es KEHI-jelentést, amiben több olyan szerződést is kifogásolnak, amiket a Diákhitel Központ Magyar Péter vezetése alatt kötött. Ezek jellemzően a közbeszerzési értékhatár, vagyis 15 millió forint alatti szerződések, és a KEHI jelentése arra utal, hogy túlárazottak lehetnek, illetve az ezeket elnyerő cégek nem valódi versenyen juthattak a megbízáshoz. A jelentés ugyanakkor semmilyen további lépést nem javasol, bár a KEHI szerint most, évekkel később rendőrségi nyomozás indult az ügyben. Magyar Péter szerint valódi munkáért fizettek, a KEHI rendkívüli vizsgálatát annak idején csak azért rendelték el, hogy sakkban tarthassák vele, amikor megromlott a házassága Varga Judittal, most pedig a Fidesz érdeke, hogy mindezt újra elővegyék, és Rogán Antal propagandistája mindenki, aki ebben részt vesz, beleértve az Átlátszó munkatársait is.

Magyar keményen kritizálja a gyanús szerződések ügyét hónapok óta napirenden tartó független képviselőt, Hadházy Ákost is.

Ő tegnap is megosztotta az Átlátszó cikkét, mire kommentek tucatjai vetették fel, mi értelme ennek, nem árt-e vele a kormányváltás céljának, és egyáltalán, mit akar elérni. Ezekről beszélgettünk a képviselővel.

– Valóban annyira súlyos az ügy?

– Az Átlátszó által megkapott dokumentum, a KEHI jelentése az, ami újabb információkat ad ehhez az ügyhöz és újabb kérdéseket vet fel – és ezek nagyon fontos kérdések.

Sajnos az érintett reakciója, illetve a híveinek a reakciója is kérdéseket vet fel.

Itt az ellenzék jelenleg legnagyobb szereplőjéről van szó, ezért nyilván nagyon meg kell gondolni, hogy mit mondunk. Én a dokumentum, a hozzám is eljutott vizsgálati anyag alapján szeretnék részletesebben foglalkozni ezzel az üggyel.

– Miközben ebben az ügyben ön és Magyar Péter szemben állnak egymással, más ügyekben szolidárisak. Ön elmegy a szombati tüntetésre. Magyar Péter is megemlítette önt a köztelevízióban, mint olyan személyt, akit évek óta nem hívtak oda.

– Magyar Pétert az ellenzék részének tartom, annak nem örülök, hogy bizonyos kommentjei szerint én nem vagyok az. Nyilván ezeknek a szerződéseknek a tartalma, és nem kis részben az arra adott reakciók a pártjától távol tartanak engem. Tény azonban, hogy nagyon sokan reménykednek az ő fellépésében, és ezt nem lehet negligálni. Azokban a lépésekben, amiket azért tesz, hogy a választások körülményei megváltozzanak, és elsősorban itt a propagandáról van szó, abban teljesen természetes, hogy támogatom. Ezt eddig is leírtam, és ebben nincsen változás. De ez nem azt jelenti, hogy ezzel az üggyel ne kellene foglalkozni.

Ha azt szeretnénk, hogy ez az ország máshogy működjön, és az ellenzék is másként működjön, mint a Fidesz, akkor azt az egyet nem tehetjük meg, hogy ezeket a kérdéseket nem tesszük fel.

– Sokan úgy gondolják, hogy akár a kormányváltást is veszélyeztetheti, hogy egy ilyen témát napirenden tart.

– Szerintem ennek nincs semmi köze a kormányváltáshoz. A kormányváltás attól függ, hogy van-e még 4-500 ezer ember, akit át lehet állítani az ellenzék oldalára. Ez látszólag kevés, a valóságban viszont nagyon sok. Két esetben van erre bármi remény: az egyik az, ha el tudjuk érni, hogy a kormánypropaganda ne működhessen úgy, ahogy eddig működött. A másik feltétel pedig az, hogy elhiszik-e a választók, hogy vége van annak a rendszernek, amelyben a kényes kérdéseket – ha minket érintenek – a szőnyeg alá söpörjük. Azzal a mentalitással le kell számolni, hogy a túloldalon minden rossz, de a mi oldalunkon nem merülhet fel semmi, vagy amennyiben felmerül, azt elhallgatjuk. Ha ezt meghaladjuk, akkor van esély a kormányváltásra.

Azok, akik eddig hittek Magyar Péterben, akiket nem érdekel, hogy mit és hogyan csinált korábban, azok természetesen, akkor is fognak hinni benne, ha én másfél évig másról sem beszélek, csak erről.

De nem kell kormánypártinak lenni ahhoz, hogy valaki válaszokat várjon ezekre a kérdésekre.

– Az viszont tény, hogy ez az ügy nagyon kapóra jön a Fidesznek, Magyar Péter pedig azt mondta, ha így folytatja, még a köztévébe is behívják.

– Szerintem nem kellek én ahhoz, hogy ezzel foglalkozzanak,

a KEHI-jelentés ott volt a fiókban, nem véletlenül. Ebben a rendszerben mindenki zsarolhatóvá válik.

Ha pedig véletlenül meghívást kapnék az állami tévébe, azzal élnék, de egészen más dolgokról beszélnék. Egyébként nagyon rossz megközelítésnek tartom, ha azt mondjuk, hogy ne beszéljünk az igazságról, mert azt a kormánypropaganda felhasználhatja. Az ellenzék tulajdonképpen ezt csinálta 14 éven keresztül. A kormánypropaganda, én ezt a saját bőrömön tapasztaltam, akkor is el tudja határolni a szavazóit egy ellenzéki vezetőtől, ha annak nincsenek valódi ügyei. Ilyenkor egyszerűen kreálnak ügyeket. Óriási tévedés tehát azt gondolni, hogy nem beszélünk bizonyos dolgokról, és akkor majd a propaganda megkímél minket, és nem fog tudni foglalkozni velünk.

– Büntetőjogilag milyen súlyosnak vélelmezi Magyar Péter érintettségét?

– Ezt vizsgálják a jogászaink. Számomra egy a fontos, hogy minél több ember érezze úgy, lesz egyszer kormányváltás, és hogy az ellenzékben nem a fideszes módi lesz. Ugyanezeket a kérdéseket megkaptam akkor is, amikor szocialista párti politikusok ügyeivel foglalkoztam, és akkor is elmondtam, hogy mik az indokaim, és pontosan ugyanezeket az indokokat kell mondanom.

– A Facebook-oldalán nagyon sok kritikát kap Magyar Péter híveitől. Ez annak a jele, hogy a magyar társadalomban nagyon erős a futballszurkolói logika?

– Ezt úgy hívják a pszichológusok, hogy a csoporthoz tartozás. A csoporthoz való viszony alapján nagyjából az emberek három nagy csoportra oszthatók. Az elsőben az egyéneknek nagyon-nagyon fontos, hogy milyen csoporthoz tartoznak, ahogy egy Fradi-ultra is kritikátlanul kitart a csapata mellett. Van egy másik csoport, amelyiknek fontos ez a kapcsolódás, de megfogalmaz kritikát, és ha úgy látja, megpróbálja megjavítani azt a csapatot, ha nagyon úgy látja, akkor ott is hagyja, de nem azonnal. És nyilván van egy harmadik csoport, akiknek nem különösebben fontos, hogy kihez tartoznak. Ők azok, akik „jó focit” akarnak látni. Egyik csoport sem elítélendő. Magyarországon valóban talán sajnos a kelleténél nagyobb a vonzódás az erőskezű, egyedül döntő vezetők iránt, és ez is az egyik oka annak, hogy itt tartunk.

– Gondolom, hogy azzal rögtön számolt, amikor ezt az ügyet elindította, hogy az első csoporthoz tartozók szemében minden bizonnyal erősen csökkenni fog az ön népszerűsége, hacsak nem egyenesen ellenszenvessé válik.

– Ha engem érdekelt volna a népszerűségem vagy a saját sorsom, akkor én most a Fidesz szekszárdi frakciójában ülnék, az is lehet, hogy alpolgármester lennék, annál tovább azért biztos nem mennék.

Engem nem nagyon érdekel a politikai sorsom. Engem az érdekel, hogy próbáljuk ezt a rendszert megváltoztatni, mert most már itt nem kormányváltásról, hanem rendszerváltásról kell, hogy szó legyen.

És tudomásul veszem, hogy lesznek, akik elfogadják az egyszerű magyarázatokat, miszerint én azért foglalkoztam ezzel az üggyel, mert saját pártot akarok alapítani, mert nekem kell a hatalom. Ezért szomorú vagyok, de ezzel nem tudok mit kezdeni.

– Tehát sikeresen csak a második és a harmadik csoporttal tud kommunikálni ebben az esetben.

– Nyilván. Bár azt gondolom, hogy az „ultrák” is nagyon tiszteletreméltó csoport, akik nagyon bíznak az új pártban. Ahogy azok is, akik tudják, hogy vannak javítandó dolgok, és azt is tudják, hogy nem vezet sehova, ha a mi oldalunkon felmerülő kérdésekkel nem foglalkozunk.

– Ön szerint mi várható el, mit kell tennie Magyar Péternek, ha beigazolódnak a vele szemben vélelmezett vádak?

– Azt tudom, hogy mit kellene tennie egy demokráciában. Ugye ahol most vagyunk, az nem demokrácia, bár ettől még nem biztos, hogy ebben az esetben más lenne az elvárható. Mindenesetre egyelőre annyit szeretnék mondani, hogy az csalódás, ahogyan kezelte ezt az ügyet.

– A szombatra, az állami televízió előttre tervezett tüntetésről kérdezném még. Emlékszem, hogy ön többször is nyilatkozta az MTVA-val kapcsolatban, hogy akkor lesz változás, ha oda több százezer ember elmegy.

– Maradjunk annyiban, hogy nagyon sok ember kell, valóban. Nyilván az az első feltétel, mert akkor lesz változásnak esélye. Persze nyilván, ha egyszer nagyon sok ember megjelenik, az még nem azt jelenti, hogy Papp Dánielt azonnal leváltják, azonban az elindíthat egy folyamatot, ha azt is látjuk, hogy ezek az emberek el tudják hitetni, hogy tényleg komolyan gondolják, hogy addig nem nyugszanak, amíg ezt a célt el nem érjük. De ha azt gondoljuk, hogy nem lehet eredményt elérni, akkor menjünk haza.

Csak akkor érhető el változás, ha világossá tesszük: addig nem nyugszunk, amíg ezt el nem értük.

Ebben az esetben minden hatalommal szemben lehet eredményt elérni. Ukrajnában is le tudták váltani az oroszok bábját. Nem egy nap alatt, hanem pár hónap alatt. Ott pár hónapot kellett a Majdanon tüntetni.

– De amit a Majdanon csináltak, az forradalom volt.

– Nem, nem. Én sokszor elmondtam, hogy hibrid rezsimben élünk, és ebben a hibrid rezsimben hibrid forradalomra van szükség. Ezt meg szokták mosolyogni sokan. Ettől függetlenül egy forradalomnak is attól függ a kimenetele, hogy hányan vesznek részt benne. A hibrid forradalom sikere is ettől függ. Hogy mennyire kitartóak és mennyire elszántak, akik részt vesznek benne. Természetesen a hibrid forradalom egy békés forradalom, ott nincsen erőszak, viszont vannak nagyon határozott tömegek, és annak nagyon határozott vezetők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET: