SZEMPONT
A Rovatból

Hadházy Ákos: Csak akkor nyerhetünk, ha elhiszik rólunk, hogy minden esetben lesz következménye az ügyeknek

Azt ígéri, minden oldal korrupcióját vizsgálja majd, mint ahogy eddig is. De ha nem kap meg minden segítséget a leendő kormánytól, inkább visszamegy állatorvosnak.


Hadházy Ákos öntörvényű figurája az ellenzéknek. Bár a Fideszt hagyta ott a trafikbotrányt kirobbantva, majd tagja volt az LMP-nek is, igazából nem áll neki jól egyetlen párt uniformisa sem. Nem egy karizmatikus vezető, hanem megszállottja a közélet tisztaságának. Évek óta szívós aprómunkával térképezi fel a NER szövevényét. Nem meglepetés, hogy Márki-Zay Péter a korrupció elleni munkában számít rá az új kormányban. Elsősorban erről kérdeztem.

– Az ellenzéki együttműködés origója volt a rabszolgatörvény elleni tüntetéssorozat. Azóta sem értem, hogy a végén miért jöttek ki az állami televízió épületéből, pár órával azután, hogy azt nyilatkozták, maradnak.

– Én ezt nem tudhatom, hiszen akkor már nem voltam bent, tudják miért, ez jól dokumentálva van. Én mindenesetre nem akartam kimenni... Ezt most mélyebben nem is kommentálnám, mivel egy kampány közepén vagyunk, most az ellenzéken belüli viták helyett sokkal fontosabb azokat azokról a problémákról szólni, amiket meg kell oldanunk.

A propagandagépezet túlereje miatt nem biztos, hogy egyáltalán nyerhető ez a választás – ez az én véleményem – akkor sem, ha 50-50 százalékra mérik az esélyeket, mert nem számíthatunk tisztességes eljárásra.

Ezért kellett volna fellépni erélyesebben a propagandával szemben, és megkérdőjelezhető, hogy helyes volt-e ilyen körülmények között is elindulni. Mások mást gondoltak erről, mint én, így elindultunk. Április 3-án este el fog dőlni, hogy kinek volt igaza, és nagyon-nagyon remélem, hogy én tévedtem. A valódi esélyeink most attól függenek, hogy ki mennyi valódi munkával segíti az ellenzéket.

– Nézzük a befektetett munkát. Jó ideje hétről hétre jelentkezik egy-egy korrupció-gyanús történettel a NER világából. Mekkora apparátus kell ezeket lenyomozni, felderíteni?

– Örülök, ha úgy látszik, hogy sokan dolgozunk ezeken az ügyeken. Sajnos ez azért nem így van. Természetesen van egy kis apparátus, akiket képviselőként alkalmazhatok. Nagyon büszke vagyok például arra, hogy Horváth Andrásnak, a zöld dossziés egykori NAV tisztviselőnek tudtam így munkát adni, ő pedig nagyon komolyan végzi ezt el. Olyan ötfős csapat segíti a munkámat, de vannak, akik részmunkaidőben dolgoznak. A Facebook-posztjaimat magam írom, azt egyes ügyeknek meg velem együtt négyen járunk utána. Ha ez nagy apparátusnak tűnik, az is azt a meggyőződésemet erősíti, hogy egy viszonylag kis csapattal is már nagy eredményeket lehet elérni, ha rendesen beletesszük a munkát.

– Itt azért adatokat kell megszerezni, meg nyomozni kell...

– Bizonyos tekintetben igen, de

sokkal könnyebb dolgunk van, mint hinnék, mert olyan nyíltan történnek a lopások.

Nem kell ide fedett nyomozás, egyszerűen megnézzük, kitől mit vettek, mennyiért, kitől kértek ajánlatot stb. Más tekintetben viszont valóban nem könnyű, mert a kormány semmilyen kérdésünkre sem válaszol érdemben. Akár a törvényt is megszegve nem válaszolnak, egyszerű, konkrét kérdésekre sem. 2020 elejéig az volt a szabály, hogy az országgyűlési képviselők bármilyen állami szervhez beléphetnek szabadon. Csak felmutattuk a képviselői igazolványunkat és bemehettünk. Ezért tudtunk bemenni a tévébe is. Emiatt nem lehetett előlünk információt eltitkolni, legalábbis nehéz volt. Az is a törvényben volt, hogy segíteni kell a munkánkat. Bármit megkérdezhettünk, arra válaszolni kellett. Azonban pont a tévészékházban történtek miatt elvették ezt a jogot, annyi maradt meg, hogy a vezetőt kérdezhetem. Senki mást, csak a vezetőt. Korábban bárkit kérdezhettem. Most a vezetőt kérdezhetem, ő meg azt mondja, hogy nem. Szankció nincsen.

– Érték már komoly fenyegetések?

– Nemcsak fenyegetések, hanem "gyilkossági" kísérletek. Persze nem szó szerint. Ahogy egy, a lengyel bírók küzdelméről szóló filmben elmondja a bíró, régen lelőtték az embert. Aztán csak bebörtönözték.

Most karaktergyilkosságot követnek el. Karaktergyilkossági-kísérletet, ebben folyamatosan részem van.

Nyilván számolt az ember ezzel az elején, hogy ilyenek lesznek. Van amire számítottam, van amire nem. Amikor édesanyámékról mondtak képtelenségeket, arra például nem számítottam. Persze jönnek fenyegetések is. Magánlevélben, egészen durva hangú fenyegetések. A Fidesznek ez is egy praktikája, hogy meglegyen az a pár ezer felheccelt ember, akik adott esetben balhézni tudnak majd egy fideszes vereség esetén, erre nyilván fel kell készülni.

– Használ titkosított kommunikációs szoftvert? Például Signalt? Esetleg megnézette a telefonját, feltörték-e a Pegasussal?

– A Pegasusnak utánanéztem, az elméletileg nincs a telefonomon. Viszont nem gondolom, hogy ne lehetne bárkit is lehallgatni, megfigyelni, ha akarják. Én azt szoktam mondani, hogy vigyék el a számítógépemet, és tegyék közzé, ami rajta van. Éppen az a baj, hogy olyan hosszú az a lista, ha nem is gyűjtenék új ügyeket, a következő hetven-pár napban két-három naponta egy-egy durva ügyet be tudnék mutatni.

Sokkal nehezebb, hogy hogyan tudjuk ebben az iszonyatos zajban, amit a propagandagépezet generál, eljuttatni az ügyeket az emberekhez.

A propagandának az a lényege, hogy egyes dolgokat elhallgasson, egyes embereket meg besározzon. Igaz, hogy vannak még független helyek, ahol meg tudunk szólalni, de a propaganda olyan zajt kelt, hogy elnyomja a független hangokat. Például ha egy napig tele lehet tömni nyolcmillió ember fejét, hogy Karácsony Gergely sofőrje a buszsávban haladt, akkor reményeik szerint az a nyolcmillió ember nem azon gondolkodik, hogy Németországban feleannyiba kerül ugyanaz az olaj, mint itthon.

– Nézzünk akkor a jövőbe. Ha sikerül megnyerni a választást, tudjuk, hogy ön az elszámoltatással foglalkozó tárca nélküli miniszter lenne. Milyen jogosítványok, jogkörök kellenek ahhoz, hogy eredményesebb legyen, mint az eddigi elődei?

– Ebben a hivatalban a legfontosabbnak a kevésbé izgalmasat tartom: olyan törvényalkotási koordinációs munkát, ami olyan törvények meghozatalát segíti, amelyek megnehezítik a lopást. Az elkövetkező bűnelkövetők dolgát nehezítenénk meg, illetve az ilyen cselekmények üldözését megkönnyítenénk. De ön a kérdésében nyilván a jogi felelősségre vonásra utal, ami eddig mindig elmaradt, bár mindenki megígérte.

Azt tudjuk csinálni, ha feles többséggel nyerünk, hogy megnehezítjük Polt Péter dolgát, ha netán el akarná szabotálni a büntetőügyeket, a vádemeléseket.

Erre feles többséggel is lehet néhány jó törvényt hozni. Ami lényeges kérdés valóban, hogy ez a hivatal mit tud csinálni, hogy ezt a munkát elősegítse? Nem fog nyomozni. Hack Péter mondott tegnap valami olyasmit, hogy ez a hivatal nem utasíthatja az ügyészséget. Persze, hogy nem. Nem erről van szó.

Viszont beszámoltatni be tudja a bűnüldöző szerveket. Azt megvizsgálni, hogy egy-egy ügy miért hal el, vagy miért nem halad, azt megtehetjük.

Hogy fontos és aktuális példát mondjak: tegnap írta a 444, hogy Schadl György nyomozati anyagában azt mondja, hogy Tónival, Barbarával és Ádámmal fog találkozni, és egy harmincöt évre szóló, nagyon fontos bizniszt intéznek. Azt lehet tudni, hogy Rogán Antalt bizalmasan Tóninak hívják, felesége Barbara, Ádám meg a kabinetfőnöke. És azt is tudjuk, hogy Nagy Ádám megvásárolta ennek a korrupt végrehajtói karnak az egyik székházát, továbbá azt is, hogy Schadl Nagy Ádámnak intézett egyetemi vizsgákat.

Én úgy gondolom, ha egy ilyen telefonhívást látnak, hogy Antal, Barbara és Ádám beszélgetnek egy harmincöt éves nagy bizniszről, akkor az a minimum, hogy a nyomozóknak el kellene indulni azon a nyomon, hogy itt miről van szó. Ezt azonban, tudtommal, nem csinálták meg. Például egy ilyen hivatalnak az ilyesmit tisztáznia kell, és lehet is.

Tehát egy beszámoltatási jogot szeretnénk, hogy a nyomozó hatóságokat beszámoltathassuk. És ha azt látjuk, hogy egy ügy elakad, valamivel probléma van, javaslatokat tehetünk, hogy mit tegyenek, és persze személyi javaslatokat is a miniszterelnök úrnak, és akkor még ott van a nyilvánosság. Polt azért tudja jelenleg a dolgokat így vinni, mert biztos benne, hogy semmi információ nem megy ki.

Ezen kívül, bár nyomozni nem fogunk, de teljes betekintési jogkört kérünk, hogy az összes állami dokumentumba betekinthessünk. A nyilvános adatbázisok alapján jelenleg is sok mindent meg tudunk nézni, de sok mindent nem tesznek fel. Például a szerződéseket, ha fel is rakják, sokszor a már nem publikus mellékletekbe rejtik a lényeget. Ha megbíznak valakit rendezvényszervezéssel mondjuk, és odaírják az összeget, ez nem elégséges, hogy megállapítsuk, sok-e vagy kevés, amit a szerződés tartalmaz. A mellékletben van ugyanis, hogy milyen rendezvényt, milyen paraméterekkel kell csinálni. Ez a releváns információ most általában hiányzik.

Ha meglesz a teljes betekintési jogkörünk, akkor biztosan sok minden ki fog még derülni.

Meggyőződésem, hogy nem lesz olyan nehéz a munkánk, mert a NAV, a rendőrség kötelékében is maradtak tehetséges, elhivatott munkatársak. Ha ellehetetlenítik őket, megkötik a kezüket, akkor nyilván nincs kedvük a munkájukat végezni. Ezért fontos, hogy olyan szabályozást hozzunk létre, ami segíti a munkájukat. Például, amit többször elmondtam: egy nyomozó engem kért meg, hogy egy céghálózatot nyomtassak ki az Optenből és küldjem el neki. Az Opten évi nyolcvanezer forintos szolgáltatás, de a rendőrségnek nincsen előfizetése rá. Ők jelenleg ugyanerre az eredményre, ami itt csak egy egérkattintás, csak többnapos, esetleg egy hónapos manuális munkával juthatnak. Ha csak ezt az Opten előfizetést megkapják a rendőrök, már a sokszorosára növelhetjük a hatékonyságukat.

– Tizenkét év nagy idő, el is évültek már fontos ügyek. Szokás olyan jogi technikát alkalmazni, amikor az igazságszolgáltatás valami miatt akadályoztatva van, akkor az akadályoztatás idejére az elévülés szünetelését mondják ki utólag. Gondolkoznak-e ilyen megoldáson?

– Fontos kérdés ez, mert a legeslegdurvább esetek, amikor a legkevésbé voltak óvatosak, azok zömmel a 2014 előtti időszakban történtek. De pont 2013-ban, lányos zavarukban hoztak egy olyan törvényt, amivel eléggé meghosszabbították a bűnszervezetben elkövetett korrupciós ügyeknél az elévüléseket, lehet, hogy abban bíztak, hogy ezután majd nem fognak ilyeneket csinálni, de azért bőven lettek azóta is ilyen cselekmények. De a bűnszervezetben elkövetett korrupciós cselekményeknek eleve elég hosszú volt az elévülése. De azért néhány esetnél lehet probléma.

Itt van az Elios-ügy. 2012-13-as. Ott már lehet ilyen gond. Én azt mondom, ezek az ügyek elkezdenek újra ketyegni, amikor valaki aláírja ezeknek az ügyeknek a lezáró dokumentumát. Olyan durván lezárt, vagy megtagadott nyomozások vannak, ahol számomra nyilvánvaló, hogy aki azt a lezáró határozatot aláírta, az hivatali visszaélést követett el.

Nagyon sajnálom, de az a rendőr, aki ebbe belement, meggyőződésem, hogy törvényt szegett. Őket meg kell keresni, a felelősséget vállalni kell érte. Csak akkor úszhatja ezt meg, ha vagy egy olyan papírt hoz, hogy akkor ő nem volt beszámítható, vagy megmondja, hogy ki utasította erre.

– Lapul-e az ön fiókjában olyan dosszié, amelyben nagy nevek vannak, ami szimbolikus ügy lehet a NER lebontásában?

– Vannak még nagy ügyek, nagy nevek is, de a választás nem ezen fog múlni. Például a Völner-ügy, ami igazából Völner-Schadl-Rogán ügy. Ennek olyan leágazásai vannak, hogy egy normál országban megbukna a kormány azonnal. És nem arról lenne a szó, hogy meglesz-e a Fidesz ötven százaléka, hanem, hogy egyáltalán meglesz-e a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék. Itt annyi ügy van, hogy az ember arra gondol, hogy nem tud bemutatni egy nap ötöt.

Viszont az az igazság, hogy nemcsak a nagy ügyek vannak. Az a tapasztalatom, hogy az emberek nagyon megértik, amikor kis falvakban a húsz-harminc, vagy százmilliós csalásokat bemutatom. Arra jön a legtöbb reakció. Hogy ez náluk is így van. Ők is ismerik.

És már mutatnák a következő ügyet. Sajnos azt kell mondanom ilyenkor, hogy nem tudok mindenhova eljutni, mindent feltérképezni. Ott helyben kell nekik ezeket bemutatni. Csak beszélni kell róla. Egy kicsi faluban könnyebb elterjeszteni az igazságot.

– Ezek a gazdasági ügyek. De vannak politikai ügyek is, például Safarov vagy Gruevszki ügye, ezeket is kivizsgálják majd?

– Valóban, nem ennek a hivatalnak lesz az ügye, de van számos durva ügy, amit meg kell nézni. Erre viszont teljesen alkalmasak a parlamenti vizsgálóbizottságok, amelyeket a Fidesz szabotált a kormányzása alatt, de ha van szándék ezek működtetésére, akkor ott ezeknek utána lehet járni.

– Már elmondta, hogy azért nem árulja el előre, milyen törvényekkel teszik lehetővé az elszámoltatást, nehogy a Fidesz bezárja ezeket a kapukat. Ezt értem. Viszont tesznek-e az ellen, hogy az ellenzék köreiből ne szivárogjon információ a Fidesz felé? Tesztelik-e a rendszert, hogy nincs-e szivárgás?

– Nézze, az interjú elején elmondtam, miért nem akarok ezzel most foglalkozni...

– Ezt értem is, nem is arra vagyok kíváncsi, kik a beépített emberek. Simán az érdekel, hogy tesztelték-e az összetartást? Információkkal, hogy kiszivárognak-e. Régi konspirációs technika.

– Ez fontos kérdés, van is róla véleményem. De hadd legyen jogom most, mivel választási kampány van, nem ezzel foglalkozni nyilvánosan.

– Nem tart-e megszervezett zavargásoktól?

– Megtörténhet. A románoknál, amikor fellépett a korrupcióellenes ügyészség, akkor voltak ott is ilyen próbálkozások. Nem voltak sikeresek, nem tudtak megmenteni minisztereket, miniszterelnököket a felelősségre vonástól. Ilyenkor már nyilván nem lesz abban a helyzetben a Fidesz, hogy ezeket a tényeket elhallgassa. Persze lesz ilyen próbálkozás, de nem hiszem, hogy megállítaná ezeket a folyamatokat.

– Ha egy éven belül nem sikerül áttörést elérnie, akkor lemond?

– Amit vállalok, azzal nagy felelősséget vállalok. Nyilvánvalóan csak akkor vállalom el, ha látom az esélyét, megkapom azokat a jogköröket, azt a parlamenti támogatást, amivel esélyem van megcsinálni. És csak addig szabad csinálni, amíg az ember látja, hogy van erre esély. Ez nagyon fontos. Konkrétan ezen még nem gondolkoztam el.

Ha azt látnám, amire szerencsére eddig nincsenek jelek, hogy nem kapok meg ehhez a munkához az új kormánytól minden támogatást, akkor nekem nem kell ragaszkodnom ehhez.

Én nagyon szeretem az eredeti szakmámat, és akkor folytatom azt.

– Ha fordul a világ és elkezdi a munkát, akkor is ugyanezzel a lendülettel dolgozik majd, ha az akkori kormánypárt köreiben bukkan korrupcióra? Ha esetleg próbálnának nyomást gyakorolni önre?

– Abban a könnyű helyzetben vagyok, hogy az elmúlt években volt több olyan ügy, ami az ellenzéket érintette, és ezeket megmutattam. Például Kispesten többet találtam, mint a propagandasajtó. Ezekben tettem is feljelentést, az ellenem indított polgári pereket megnyertem. Vagy a harmadik kerületi alpolgármester ügyében az OLAF-nál is tettem bejelentést, az OLAF már le is zárta azt az ügyet. Tóth Csaba ügyét is megmutattam. Ez természetes. Csak akkor nyerhetünk, ha elhiszik rólunk, hogy minden esetben lesz következménye az ügyeknek. Ha ezt nem hiszik el, akkor nem fogunk nyerni. Ez ilyen egyszerű.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Amikor az emberek meghallották ezt a 15 százalékot, sokaknál elszakadt a cérna” – a szociális szférában dolgozóknak korábban átütő erejű béremelést ígért Orbán Viktor
Négy éve vártak a fizetésemelésre, miközben vágtatott az infláció. Most átlagosan nettó 297 ezer forintot keresnek havonta. Boros Péterné, a szakszervezet vezetője szerint a kormány lekezeli a gyerekvédelemben, idősgondozásban, hajkéktalanellátásban dolgozókat.


Nemrég lyukas cipóket öntöttek a szociális szférában dolgozók a Karmeliat elé, jelezve, hogy míg a miniszterek sok milliós fizetéseket visznek haza, és minden évben automatikusan nő a bérük, náluk tarthatalanná vált a helyzet. A gyerekvédelemben, szociális otthonokban, idősgondozásban, hajléktalanellátásba dolgozók bére évek óta nem emelkedett, és sokáig idén is csak ígéreteket kaptak. A jövő évi költségvetésbe ugyanis megint nem tervezték be a béremelésüket.

Végül kiderült, januártól 15%-kal számíthatnak nagyobb fizetésre, ami azonban átlagosan mindössze 30-40 ezer forint emelést jelent. Boros Péternével, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnökével arról beszélgettünk, hogyan fogadta ezt a hírt az ezen a területen dolgozó majdnem 100 ezer ember.

– A csütörtöki kormányinfón jelentették be, hogy 15 százalékkal emelik a szociális szférában dolgozók bérét 2026 januárjától. Elégedettek?

– Az emberek négy éve vártak arra, hogy emeljenek a bérükön. Amikor a miniszterelnök átütő bérfejlesztésről beszélt, az reménykeltő volt. Még azt is benyelte mindenki, hogy nem idén, hanem csak jövőre lesz béremelés. De amikor az emberek meghallották ezt a 15 százalékot, sokaknál elszakadt a cérna.


– Milyenek a bérek most? Mennyit keresnek átlagban azok, akik ezen a területen dolgoznak?


– A bérek egyenként eltérhetnek, de a kollégák elmondásai alapján

átlagosan nettó 297 ezer forintot visznek haza egy hónapban.

Ez az átlagkereset. Utoljára 2022-ben volt béremelés, akkor az ágazati pótlékon emeltek, ezen felül viszont csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével számolhattak a kollégák. A fizetések összege tehát rettentően alacsony, emiatt erős a szakemberhiány, így sokan 2-3 munkahelyen is dolgoznak, tehát a kollégák elképesztően leterheltek. De nem csak ezzel vannak problémák.
A fizetési rendszer elavult. 2010 óta a közszféra munkajogi szabályozása és illetményrendszere ágazatspecifikussá vált. A szociális ágazaton belül is több illetmény- és pótlékrendszer született.

A szociális ágazat illetményrendszerének alapját hivatalosan még közalkalmazotti bértábla adja meg, ennek alapszámait és szorzóit 2008 óta nem módosították.

2024-re pedig a közalkalmazotti illetménytáblát teljesen lefedte a minimálbér és a bérminimum. Itt fontos megjegyezni, hogy Magyarországon úgy állapítják meg a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, hogy a közszférának nincs beleszólása, hiszen a kormány csak a versenyszféra képviselőivel egyeztet. Viszont míg az emelés a versenyszférában csupán egy ajánlás, addig a közszférában az állam egy fillérrel nem ad többet annál, amiben a szakszervezetekkel megegyeznek. Mi nem vagyunk jogosultak, hogy elmondjuk a problémáinkat, az ügyeinket, ez a kormány kvázi lekezeli a közszférát. De a szociális ágazat bérszintje nemcsak a versenyszférától, hanem más közszféra ágazatoktól is elmarad. Az egészségügyi és pedagógus bérfejlesztések miatt a szociális terület hatalmas bérhátrányba került.

A bölcsődei dolgozók fizetése például még a diplomás szociális dolgozók bérét is lehagyja.

Mindemellett az is egy fontos probléma, hogy a jelenlegi bérrendszerben a magasabb besorolású munkatársak bére fokozatosan veszít a pozíciójából. Különösen a hosszabb szolgálati idő és a magasabb végzettség esetén jelenik meg ez látványosan. Tehát rengeteg probléma van, amiről párbeszédet kellene folytatni.

– A kormány nem egyeztetett Önökkel?

– Nem, egyeztetés nem volt. Kinyilatkoztatás volt, amiben a helyettes államtitkár elmondta, hogy hány százszorosára emelték a szociális ágazati béreket, és a jelenlévők mind pofákat vágtak, mert mindenki tudta, hogy ez nem a valóság, ez egy bullshit. Ez sajnos egy olyan szöveg, amelyet kötelező elmondani, meg is tette a helyettes államtitkár. Mi viszont elmondtuk a valóságot, megfogalmaztuk a javaslatainkat. Aztán ebből lett a 15 százalékos emelés, ami egyébként semelyik oldalról sem hangzott el.


– Mik az Önök javaslatai? Mi eredményezne változást?

– Két éve kidolgoztunk egy javaslatot, amelyben kifejtettük, hogy szakmai végzettséget és tapasztalatot figyelembe vevő, kiegyensúlyozottan progresszív bértáblára lenne szükség. Leírtuk, hogy fontos lenne, hogy a nem diplomás szakdolgozók bérhelyzete ne legyen rosszabb, mint a bölcsődei dolgozóké. A diplomás dolgozók nagyságrendileg zárkózzanak fel az egészségügyi dolgozók szintjére, a bértábla pedig tartalmazzon garanciákat az értéktartó bérrendszerre.

Szakemberek segítségével kidolgoztunk egy emelést is. Ez azt jelentette volna, hogy 2024-től átlagosan 23 százalékkal emelkedett volna a kollégák a bére, 2025-ben pedig 35,4 százalékkal.

A javaslatainkat befogadta a szociális tárca, és megígérték, hogy ennek alapján készül el az átütő erejű bérfejlesztés. Na most ehhez képest jött egy 15 százalékos emelés. Kérdem én, ez az átütő erejű bérfejlesztés?

– A béremelés mellett nemrég bejelentettek egy lakhatási támogatást is. Ez azt jelenti, hogy a közszolgák 2026 januárjától évi nettó egymillió forintos otthontámogatást vehetnek igénybe. Ezt az összeget lakáshitelek tehermentesítésére illetve önerőhöz is felhasználhatják. Ehhez mit szóltak?


– Ez alapból egy nagyszerű dolog, de nem helyettesíti a bért. Ráadásul nem is mindenki lesz erre jogosult, hiszen sokan nem keresnek annyit, hogy egyáltalán hitelképesek legyenek. Illetve vannak, akiknek már eleve van egy csomó hitelük, amit azért kellett felvenni, mert a gyereknek cipőre volt szüksége, vagy elromlott a hűtő. De összességében minden segítség nagyon-nagyon fontos és jó. Bár a lakhatás kérdése inkább a fiataloknak lenne segítség.

– A szociális ágazat pedig alapvetően egy elöregedő szféra, hiszen egyre kevesebb fiatal választ ilyen jellegű pályát. Ezzel kapcsolatban mi a tapasztalat?


– Nagyon elöregedett a csapat. Többnyire azok dolgoznak ebben a szférában, akiknek nincs más lehetőségük. A fiatalok többsége külföldre megy. De lehetne ez máshogy is! Szerintem sokan hazajönnének, ha jobbak lennének a fizetések, ha ez az otthontámogatás hosszútávon is maradna, ha lenne mondjuk 13. havi fizetés, és ami a legfontosabb: kiszámíthatóvá válna ez a szektor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Most hogy a p*csaba szavazzak rátok?” - Tisza-szavazókat bizonytalanított el a Sziget ellehetetlenítése
A Tisza és a Fidesz egyformán tartózkodott, jó eséllyel megpecsételve a Sziget sorsát. Szokatlan módon ezúttal még Magyar Péter hozzászólásai alatt is nagy a vita, és jónéhányan felteszik a kérdést: mit mond el ez a történet a jövő évi választások szempontjából?
kádé - szmo.hu
2025. október 30.



Komoly megosztottságot okozott a Tisza táborán belül az, ahogy a párt budapesti frakciója a Sziget sorsáról szavazott szerda este a Fővárosi Közgyűlésben.

A TISZA Budapest facebook-oldalára kitett poszt alatt elkeseredett kommentek sorát lehet olvasni. „Ugyanolyanok vagytok, mint a Fidesz. -1 szavazat” - írta az egyik hozzászóló. „Most veszítitek el azokat a szavazatokat, amivel meg lehet nyerni a jövő évi választást” - vélte egy másik. „Köszönjük, hogy sikerült a Fidesz szintjére süllyedni, és nem lesz Sziget fesztivál miattatok. Üdv, egy Tisza szavazó” - fogalmazott egy harmadik. „2024 február óta követem Pétert, de ma elbizonytalanodtam, ezek alapján ti sem az embereket képviselitek, hanem a saját politikai csatáitokat helyezitek előtérbe. Érdemes itt kommenteket olvasni és tanulni belőle!” - tette hozzá még valaki.

A szerda esti szavazás során a két legnagyobb fővárosi frakció, a Tisza és a Fidesz frakciója egyformán szavazott: tartózkodással. És ezzel Karácsony Gergely főpolgármester szerint megpecsételték a Sziget sorsát.

„Akkor hát nem lesz Sziget. Nem lesz fővárosi bevétel, a nemzetgazdaság is elesik több tízmilliárd forinttól és a budapestiek is a kedvezményektől. Ez mind nem lesz, mert a két legnagyobb fővárosi frakció, a Tisza és a Fidesz így döntött!” - írta a szavazás után Karácsony.

„Fontos lesz, hogy levonjuk majd ennek a (nem) döntésnek a tanulságait, hogy legyen szembesülés és szembesítés is, hogy mit mond el mindez a felelősségről, a kormányzóképességről, az alázatról, a szakértelemről, a bizalomról és úgy általában, ennek a városnak és az országnak a jövőjéről” - tette még hozzá a főpolgármester.

Mindez sok hozzászóló szerint is messze túlmutat a Sziget ügyén, és arról is szól, mire számíthat az ország, ha jövő tavasszal a Tisza nyer.

De mi is történt pontosan?

Október 13-án Karácsony Gergely bejelentette, hogy kérdésessé vált a Sziget sorsa, ugyanis a külföldi tulajdonos úgy döntött, kiszáll, „a jövőben már nem kívánja megszervezni a fesztivált”. Ez egy levélből derült ki, amit a fővárosnak küldtek. Ebben azt kezdeményezték, hogy bontsák fel a még jövőre is érvényes területhasználati megállapodást.

A szakmán belül sokakat nem ért teljesen váratlanul, hogy a külföldi tulajdonos kivonul. A Sziget már tavaly is masszívan veszteséges volt, és a trendet idén sem sikerült megfordítani. Ennek sok oka van, például az, hogy a legnagyobb külföldi sztárok szívesebben adnak saját aréna-koncerteket, több lett a külföldi versenytárs, emelkedtek a gázsik, a Covid után megváltoztak a fiatalok bulizásai szokásai, a hatalmas infláció után Magyarország ma már árakban is jóval kevésbé versenyképes a külföldi bulizók szemében, miközben sok magyar számára a Sziget már megfizethetetlenné vált. Az sem segített, hogy ez a fesztivál hat napos maradt, miközben a hasonló nagy rendezvények Európában maximum 3-4 naposak, ami a szervezőknek és a bulizóknak is kisebb kiadásokkal jár.

Rendszerint a következő Sziget szervezése már akkor megkezdődik, amikor az előző véget ér. Idén azonban nem ez történt. A külföldi tulajdonos halogatta a döntéseket, a magyar menedzsment pedig érezve a bajt, megpróbált valamilyen menekülő tervet találni. Logikusnak tűnt, hogy a fesztivál alapítójához, Gerendai Károlyhoz fordulnak, aki még 2017-ben szállt ki, és azóta sikeres gasztronómiai vállalkozásokat működtet, valamint egy nagy strandot fejleszt Budapest határában. Gerendai szívügyének tekinti a Sziget ügyét, amit saját gyerekének tart.

Pénzügyileg ugyanakkor rendkívül kockázatos megkísérelni a fesztivál megmentését, főleg úgy, hogy ekkora csúszásban van a jövő évi szervezés.

A konkurencia már javában köti a szerződéseket a 2026-os fellépőkkel, és megindult a promóció, valamint a jegyértékesítés is. De Gerendainak saját bevallása szerint egyedül pénze sincs elég, hogy belevágjon. Más befektetőket is meg kell győznie. Azt mondta, számít azokra, akiknek komoly érdeke, hogy a fesztivál megmaradjon, például a legnagyobb beszállítókra, és közösen, afféle magyar összefogásként esetleg lenne esélyük.

A Sziget sok milliárdos vállalkozás, és nehezen érthető, miért a jövőre 200 millió forintos kiadást jelentő területhasználati engedélyen úszhat el. Ugyanis a vita ekörül folyt, és a szavazás is konkrétan erről szólt.

A fesztiválnak ugyanis érvényes területhasználati megállapodása van a fővárossal, ami jövőre járna el. Ez azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonosnak ezt a 200 millió forintot elvileg mindenképpen ki kell fizetnie, akkor is ha kiszáll, akkor is, ha nem. Az más kérdés, hogy ha nem rendezi meg a fesztivált, nem használja a területet, akkor a bíróságon érvényesíthető lenne-e a főváros követelése, vagy mi történik, ha a cég a milliárdos veszteségekre hivatkozva csődöt jelent. Könnyen lehet, hogy ebben az esetben Budapest egy fillért sem látna ebből a pénzből.

Mégis ez a 200 millió forint volt a legfontosabb érve a vitában mind a Fidesznek, mind a Tiszának.

„Ma is azért harcoltunk Fővárosi Közgyűlésen, hogy a budapestieknek minél több pénz maradhasson a zsebében, és minél élhetőbb legyen a főváros” - közölte a szavazás után Facebook-oldalán Szentkirályi Alexandra. „A fővárosi képviselők nem lehetnek milliárdosok lobbistái” - írta Magyar Péter.

Mindkét párt azt kommunikálja, hogy Karácsony Gergely és Gerendai Károly a kivonuló amerikai tulajdonos érdekében lobbizik a 200 millió forintos területhasználati díj elengedése érdekében, miközben nincs garancia arra, hogy a Szigetet jövőre valaki más valóban megrendezi.

Délelőtti meghallgatásán Gerendai Károly azzal érvelt, csak hosszú távú területhasználati megállapodással lehet esély arra, hogy befektetőket találjon. Igaz, korábban arról is nyilatkozott, hogy az amerikai tulajdonos az eladás feltételéül szabta az érvényes megállapodás felbontását. Az nem teljesen világos, hogyha a külföldi tulajdonos kivonul, és a Szigetet valóban megrendezné valaki más, akkor miért ilyen fontos az amerikai cégnek a 200 millió forint elengedése, hiszen ez a kötelezettség is a vásárlóra szállna. Persze ha az eladás meghiúsul, akkor elvileg ezt is ki kellene fizetnie, de ahogy fentebb írtuk, ez alól találhat más kibúvót.

Gerendaiék szempontjából a 200 milliós kötelezettség komoly kockázat. Mivel még mindig nem világos, hogy milyen konstrukcióban mentenék meg a fesztivált, van esély rá, hogy egy évet kihagynak, és csak a 2027-es Szigetet sikerül összehozni. Ha pedig mégis sikerül megrendezni, az első évben még szinte biztosan veszteségesek lesznek. Viszont a területhasználati díjat jövőre így is be kellene fizetniük.

Megoldásként Karácsony Gergely azt javasolta, hogy bontsák fel a területhasználati szerződést, és új feltételekkel kössenek egy 10 évre szóló újat, ami az első három évben haladékot adna a befizetésre, így segítené az újrakezdést.

Ez a javaslat többször is elbukott a főváros Tulajdonosi Bizottságában, ahol a fideszesek és a tiszások nagyjából ugyanúgy érveltek, ahogy a tegnapi közgyűlésben.

A Tisza szerdán már azt javasolta, hogy a fizettessék ki a kormánnyal azt a pénzt, amiről a főváros így lemond. Ehhez azonban be kellett volna vonni a tárgyalásokba a kormányt is, miközben szorít a idő.

Talán a tiszások is belátták, hogy ennek kevés az esélye, mert az ezután benyújtott módosító indítványukban már a saját nevükben tettek vállalásokat, azt feltételezve, hogy jövőre nyernek. Ennek részleteiről a szavazás után Magyar Péter egy posztban írt. „Vállaltuk, hogy a leendő TISZA-kormány a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül 2026 és 2027 júniusáig a díjkedvezményt átutalja a fővárosnak, ezért cserébe pedig annyit kértünk: az új befektető vállalja, hogy 2027 végéig a kétévi kedvezmény teljes összegét utólagosan visszafizeti a fővárosnak, amely azt visszautalja az MTÜ-nek. Sőt, még azt is felajánlottuk, hogy a díjkedvezménnyel érintett időszakot 2028-ig meghosszabbítjuk – kizárólag azért, hogy a budapestiek ne szenvedjenek kárt.”

Csakhogy Karácsony Gergelyék szerint a Tisza nem vállalhat ilyen kötelezettségeket úgy, hogy még kormányra sem került. Legalábbis az új befektetők aligha vehetnék készpénznek ezeket az ígéreteket. Így a javaslatot a főpolgármester szavazásra sem bocsájtotta.

Karácsony Gergely szerint a tiszások naponta váltogatták a véleményüket, „egy pontban voltak következetesek: ne kelljen felelősséget vállalniuk semmiért, áttolták volna a döntés terhét a mostani kormányra, a következő kormányra, a főpolgármesterre, a befektetőre, bárkire. Miközben Budapest egyik legfontosabb, tízezreket megmozgató kulturális eseményét hagyják kidobni a kukába, percekkel később majdnem négyszázmillió forintot elköltöttek volna a kötényes törökfürdőzés biztosítására. Ez is egy értékválasztás.”

Magyar Péter egész másképp látja. Szerint ami történt, az két dolgot jelenthet: „vagy Gerendai Károlynak nincs valós szándéka a Sziget megmentésére, vagy Karácsony Gergely valamilyen háttéralkun keresztül tudatosan a milliárdos magánbefektetőnek próbál kedvezményeket biztosítani.”

„Megvolt a konkrét kompromisszumos javaslat, ami nem a milliárdos magánbefektető és a kivonuló amerikai cég érdekét védte volna, hanem a budapesti adófizetők érdekét is. Ott volt Karácsony Gergely asztalán a konkrét javaslatunk és nem volt hajlandó szavazásra bocsátani, pedig más frakciók is ezt kérték” - írta a Tisza Párt elnöke, aki szerint „ezzel egyértelműen kiderült, hogy „Karácsony Gergely miatt került veszélybe a Sziget Fesztivál jövője.”

Ezt a magyarázatot azonban a jelek szerint a Tisza saját szavazói közül sem fogadják el sokan. A Tisza Budapest facebook-oldalán a legnépszerűbb hozzászólás így szól:

„Ti teljesen inkompentensek vagytok? Hogy a viharba támogassalak igy titeket, de komolyan?! Melyik üzletember vállal garanciát a következő 2-3 évre egy olyan vállalkozás megmentesekor, ami éppen becsődölt? Hogy lehettek annyira szűklatókörűek, hogy nem számoltok a gazdasági következményekkel? Ok, Sziget kuka. Budapestnek így milyen bevétele lesz ebből? Ki fogja majd a területet akar a mostani ár egyharmadáért kibérelni? Elárulom, senki! És akkor még a gazdasági következményekről nem is beszéltünk. Augusztusban az airbnb-k, hotelek, fürdők, éttermek a Szigetre érkező turistákkal voltak tele. Ez a bevétel nem fog hiányozni? Önös politikai érdekből ilyet csinálni komolyan mondom, elképesztő.”

„Most hogy a p*csaba szavazzak rátok, ha ennyire képtelenek vagytok bármilyen kompromisszumra és zéró gazdasági mindsettel akartok egy országot elvezetni. Szégyen!”

És más is részletesen megindokolta, miért hiba szerinte, ami történt.

„Ezt most mint Tisza szimpatizáns, és a Tiszát rendszeres havi adománnyal is támogató szimpatizáns írom: teljesen felesleges KariGerire mutogatnotok. Ez bizony most egy Fidesz-Tisza koalíció volt a Sziget ellehetetlenítésére. Ami kurva nagy csalódás számomra. Hangsúlyozom, nem a Fidesz miatt, mert azoktól nem vártam semmi jót. És ezt most nem magam miatt írom, mert az elmúlt két évben nem voltam kint, az idei line up 90%-a például semmit nem mondott nekem, ebből látszik, hogy öregszem. Na de ez sok fiatalnál jelenthet red flaget, így fél évvel a választások előtt, és 1-2% lemorzsolódás is rengeteget számíthat a kormány/rendszerváltás kárára. Kurva szar döntés volt. Csak remélni tudom, hogy látva a negatív reakciókat, sürgősen észhez tértek, különben bajok lehetnek...”

Hogy most mi lesz, azt egyelőre nem lehet tudni. Bár Karácsony Gergely gyakorlatilag elköszönt a Szigettől, Gerendai Károly azt mondta, még gondolkodik.

„Rövidesen, napokon belül elérünk ahhoz a ponthoz, ahol már egyértelműen nem lehet megcsinálni a fesztivált. Úgy meg már nyilván nem veszem át a céget sem – hiszen csak azért nincs értelme, hogy aztán én számoljam fel és küldjem el az ott dolgozókat. Szóval elég frusztráló most ez az időprés. Ha ugyanis november elején nem tudunk elkezdeni jegyet árulni, akkor nem lesz Sziget” - nyilatkozta még a szavazás előtt a VálaszOnline-nak.

Mostani állapot szerint csak akkor lehet esély a Sziget megmentésére, ha a Tisza változtat az álláspontján, és egy rendkívüli közgyűlésen újratárgyalják az ügyet. Nem példátlan, hogy a belső reakciókat látva Magyar Péter meggondolja magát egy ügyben, de hogy most is ez történik-e, azt egyelőre lehetetlen megmondani.

FRISSÍTÉS:

Csütörtökön 11 óra után Magyar Péter az alábbi posztot tette közzé:

"Gerendai Károllyal abban maradtunk, hogy jövőre találkozunk a Sziget Fesztiválon.

Az eredetileg javasolt 2035-ös visszafizetési határidő helyett a Fesztivál az alábbi bontásban fizeti vissza a fővárostól kapott díjkedvezményt: 2028-ban 33%, 2029-ben 33%, 2030-ban a fennmaradó részt.

- Minden magyar fiatal megkapja a diákkedvezményt, aki kiváltja a BudapestGO-t

ui.: igenis lehetett olyan megoldást találni, hogy a főváros a közpénzek gondos gazdájaként járjon el és a Sziget Fesztivál továbbra is az egyik legsikeresebb magyar kulturális és zenei rendezvény legyen."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A drogháború fokozódik: Trump válogatás nélkül megöleti azoknak a hajóknak a legénységét, amelyek drogot csempészhetnek
A hajókat légicsapásokkal semmisítik meg, az amerikai elnök szerint a megölt áldozatok ellenséges harcosok. Napokon belül az Egyesült Államok legmodernebb repülőgéphordozó-anyahajója is bekapcsolódik az akcióba.


Egyetlen nap alatt 14 újabb emberrel végzett az amerikai hadsereg olyan hajókon, amelyeket drogcsempészettel gyanúsítanak. Akárcsak korábban, a halálos csapásokról készült videókat most is közzétették, a vádak bizonyítékát viszont egyáltalán nen.

Pete Hegseth védelmi miniszter szerint három csapás során négy hajót találtak el nemzetközi vizeken. Volt egy túlélő is, akit azonban nem az amerikai hadsereg mentett ki, hanem a mexikóiak.

„A négy hajót ismerték a hírszerzőink; ismert kábítószer-csempészési útvonalakon haladtak, és drogot szállítottak” — írta Hegseth a közösségi médiában közzétett bejegyzésében. Szerinte az első megsemmisített hajón nyolc férfi volt, a második négy, a harmadikon pedig három.

A Dél-Amerika partjainál folytatott akció halálos áldozatainak száma így már 57-re emelkedett.

Kezdetben a Karib-tengeren, Venezuela partjai közelében csaptak le a gyanúsnak ítélt hajókra, de aztán kiterjesztették a hatókört Kolumbia partjaira is. Az akciókban harci helikopterek és MQ-9 Reaper drónok vesznek részt.

A Fox News riportja a legújabb támadásról

Hegseth a közösségi médiában közzétett bejegyzésében a hajókartelek elleni csapásokat az elmúlt 24 év közel-keleti és afganisztáni háborúihoz hasonlította. „Ezek a drog-terroristák több amerikai életet oltottak ki, mint az al-Kaida, és ugyanúgy fogunk velük bánni” — jelentette ki.

Trump pedig a második támadást bejelentő bejegyzésében minden drogfutárt megfenyegetett: „FIGYELMEZTETÉS – HA OLYAN DROGOT SZÁLLÍTASZ, AMELYEK AMERIKAIAKAT MEGHALHATNAK, AKKOR VADÁSZUNK RÁD!” - írta.

Az amerikai katonai akciót azonban sok szakértő illegálisnak tartja, mert katonai erővel nem célozhatnak meg szándékosan olyan civileket, akik nem vesznek részt közvetlenül fegyveres összecsapásokban, még akkor sem, ha bűncselekménnyel gyanúsítják őket.

A Human Rights Watch jogvédő szervezet jogellenes, törvénytelen gyilkosságoknak minősítette a történteket. „Az amerikai tisztviselők nem ölhetik meg azonnal azokat az embereket, akiket kábítószer-csempészettel vádolnak” – mondta Sarah Yager, a Human Rights Watch washingtoni igazgatója. „A kábítószerek Egyesült Államokba jutásának problémája nem fegyveres konfliktus, és az amerikai tisztviselők nem kerülhetik meg emberi jogi kötelezettségeiket azzal, hogy az ellenkezőjét színlelik.”

Van olyan videófelvétel, amin az látszik, hogy két ember a fedélzetén pihent, mielőtt felrobbant a hajójuk. Gustavo Petro kolumbiai elnök pedig azt állítja, a szeptember 15‑én megölt emberek egyike egy kolumbiai halász volt. Kolumbia emiatt az Egyesült Államokat gyilkossággal vádolja.

Korábban Amerika hagyományosan a Parti Őrség és időnként a haditengerészet segítségével lépett fel a tengeri drogcsempészet ellen, elfogva a hajókat. Ha a gyanú beigazolódott, a legénység tagjait letartóztatták, ugyanúgy, ahogyan a rendőrség is letartóztatja az utcai dílereket. Az azonban fel sem merül, hogy az utcán egyszerűen kivégezzék őket.

Trump januári hivatalba lépése óta egy sor latin‑amerikai drogkartellt és bűnbandát – köztük a Tren de Araguát – minősített terroristának. Az a törvény, amely felhatalmazza a kormányzatot, hogy egy csoportot külföldi terrorszervezetnek minősítsen, lehetővé teszi a vagyonuk befagyasztását, és bűncselekménnyé teszi a csoport támogatását. Arra azonban nem jogosít fel, hogy embereket, akiket a csoporthoz tartozónak gyanítanak, minden további ok nélkül megöljenek.

Emiatt a Trump kormányzat még tovább ment, és kijelentették, hogy a drogcsempészeket „ellenséges harcosoknak” tekintik.

Arra hivatkoznak, hogy Trump „megállapította”, a kartellek kábítószer‑kereskedelme fegyveres támadásnak minősül az Egyesült Államok ellen, és hogy az ország formális fegyveres konfliktusban áll a kartellekkel, így a hajók legénysége legálisan célba vehető.

Olyan jogi érvelés azonban sem nyilvánosan, sem a Kongresszus előtt nem hangzott el, amely megmagyarázná, hogyan lehet a kábítószer‑kereskedelmet fegyveres támadásnak tekinteni, és miért lehetnek „ellenséges harcosok” azok, akik illegális fogyasztási cikket szállító hajón tartózkodnak.

Az amerikai elnök jogi érvek helyett azt állítja, hogy minden egyes megsemmisített hajóval 25 ezer amerikai életet mentenek meg.

Csakhogy ez a szám sem stimmel, mivel évente körülbelül 100 ezer amerikai hal meg drogtúladagolás következtében, de ezeknek a halálozásoknak a többsége a fentanilhoz kötődik, amely mexikói laborokból származik, míg Dél-Amerikában, ahonnan a hajók érkeznek, kokaint termelnek.

A nemzetközi tiltakozás ellenére úgy tűnik, a katonai csapásokat fokozzák. A védelmi miniszter a múlt héten elrendelte a Gerald R. Ford repülőgép‑hordozó anyahajó, valamint a hozzá tartozó hadihajók és támadó repülőgépek Latin‑Amerika partjaihoz vezénylését. A flotta eddig Horvátország partjainál állomásozott, és 7-10 nap alatt érhet Dél-Amerikához.

A Gerald R. Ford az amerikai haditengerészet legmodernebb és technológiailag legfejlettebb repülőgép-hordozója.

A fedélzetén nagyjából 5000 tengerész szolgál, és több mint 75 támadó, felderítő és kiszolgáló repülőgépet üzemeltet, köztük F/A‑18‑as vadászgépeket.

Érkezésével látványosan tovább erősítik a térségben állomásozó amerikai erőket. Augusztus vége óta az amerikai hadsereg már 10 ezer katonát telepített a Karib‑térségbe: körülbelül a felük nyolc hadihajón szolgál, a másik felük Puerto Ricóban állomásozik.

A New York Times úgy értesült, hogy a Trump‑kormányzat azt is fontolgatja, hogy szárazföldi csapásokat mér Venezuelában a droglétesítményekre, és erővel eltávoldítja az ország vezetőjét, Nicolás Madurót. A művelet támogatói között van állítólag Marco Rubio külügyminiszter és John Ratcliffe, a CIA igazgatója is.

Az amerikai hadsereg a lap információi szerint már összeállított egy listát a venezuelai drog‑célpontokról, amelyeket meg tudna támadni, és ezt a csomagot bemutatta Trump elnöknek, aki azonban erről egyelőre nem hozott döntést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pletser Tamás: Teljesen leállíthatja az orosz olaj vásárlását a MOL, kérdés, mennyi időt ad az USA az átállásra Orbán Viktornak
Ha novemberben életbe lépnek az új amerikai szankciók, a MOL nem tud majd fizetni az orosz olajért - mondja a szakértő. Orbán Viktor még kialkudhat egy kis időt Magyarországnak Trumpnál, de jövőre megtörténhet a teljes átállás.


Orbán Viktor a jövő héten Amerikába utazik, és személyesen próbálja meggyőzni Donald Trumpot, hogy hibát követett el a legújabb Oroszország-elleni szankciókkal - erről a miniszterelnök Rómában, a pápalátogatás után beszélt. Azt Szijjártó Péter sem árulta el, hogy pontosan milyen hatása lehet a Lukoil és a Rosznyeft elleni amerikai szankcióknak a magyar olajellátottságra. Annyit mondott, még semmilyen kiesést nem jelentenek, mert még nem léptek hatályba.

Az mindenesetre nem sok jót jelent, hogy Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, Amerika elvárja Magyarországtól, Szlovákiától és Törökországtól, hogy kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz energiahordozókról, és magyar kormány szerinte eddig „semmilyen tervet nem készített. Tény, hogy az ország nyersolajimportjának 92 százaléka tavaly is Oroszországból származott. Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük a szankciók utáni helyzetről.

– Milyen eszközei vannak az USA-nak, hogy betartassa a november 21-én életbe lépő új szankciókat a Lukoil és a Rosznyeft ellen?

– A másodlagos szankciók nagyon hatékonyan tudnak ilyenkor működni. Közvetítő cégeket, bankokat, biztosítókat, szállító cégeket szankcionálnak, ezek nagyon fájdalmasan érinthetik azokat az országokat és az energiacégeiket, amelyek nem akarnak majd leválni az orosz olajról és gázról.

– Magyarországot és a MOL-t is tudják ezzel presszionálni?

– Valószínűleg igen, bár nem tudom, a MOL-nak milyen bankokkal és egyéb cégekkel vanak szerződései, hol vezetik a számláikat, de azt mindenki megérezné, ha kizárnák a dollár-rendszerből.

És amíg a világgazdaság elszámolásainak 80%-a dollárban történik, addig nincs miről beszélni. A dolláron keresztül az USA bárkire nyomást tud gyakorolni.

– Nem is igen lehet akkor elkerülni?

– Ha több zsák készpénzzel vagy arannyal fizetnénk, lehetne, de ez nyilván komolytalan kategória, egyszer régebben Irán barterügyletekkel akarta megkerülni a rá kirótt szankciókat, az se működött.

– Mit tehet a MOL? Átáll az adriai olajra? Mennyibe kerül az átállás, és meddig tarthat?

– 500 millió dollár körüli összegről lehet beszélni, és jelen állás szerint 2026 végéig ez az átállás megtörténhet. Ezt előrébb hozni talán lehet pár hónappal. Közben pedig folynak a tárgyalások a horvátokkal is. A Janafnak most mi vagyunk az egyetlen nagy ügyfele, mert a szerbek felé a szankciók óta nem megy olaj, a NIS vezeték nem működik.

– Kinek jobbak az alkupozíciói? A horvátoknak vagy a MOL-nak?

– Egyértelműen a horvátoknak. Főleg, ha a Barátságon keresztül nem jön majd olaj, és teljesen le kell válni róla.

– Van lehetőség máshonnan is olajat venni?

– Igen, vizsgálják is ezt. A MOL-nak évi 11-12 millió tonna nyersolajat importál, ez a hazai és a pozsonyi finomítóba megy.

Az lehetséges például, hogy az azeri vagy kazah olajat „elswapolják”, vagyis egyfajta csereügyletet hajtanak végre, ez azt jelentené, hogy névleg az azeriektől és a kazahoktól vásárolunk olajat, ám az az olaj Oroszországba megy, onnan pedig továbbra is jön ugyanennyi orosz olaj.

A másik csereügylet-lehetőség, hogy Odesszán keresztül jönne a nem orosz olaj, és az Odessza–Brody, illetve a Barátság vezetéken keresztül ide, illetve a pozsonyi finomítóba. Az utóbbi nem tűnik túl biztonságosnak, mert Oroszország többször is lőtte a kikötőt, nehogy Ukrajna azeri finomított terméket vegyen.

– A szerbek ezek szerint még nálunk is kellemetlenebb helyzetbe kerülnek. Ha a NIS nem működik, a MOL tud nekik szállítani? Különös tekintettel a közelmúltban történt tűzesetre a Dunai Finomítóban.

– Nehezebb a helyzetük, ráadásul ha a százhalombattai javítások elhúzódnak, akkor a MOL arra kényszerülhet, hogy hozzányúljon a stratégiai készletekhez. Azokból pedig nem lehet exportálni - vagyis Szerbia felé nem tud szállítani.

– Meddig tarthat a javítás a finomítóban? Mit lehet tudni a károkról?

– Erre a hétre ígértek tájékoztatást a MOL-tól. Az biztos, hogy nem kicsik a károk, nem egy-két hét lesz, mire kijavítják. Én úgy hallottam, hogy a lelke a finomítónak, az atmoszférikus desztilláció nem sérült, és ezért nem kellett leállítani az egészet. Részleges leállások lehetnek, és a károk teljes felmérése után lehet majd megmondani, meddig tart a javítás.

Három torony van, és a harmadikat érte a tűzkár, én azt valószínűsítem, hogy hónapokig eltarthat majd a javítás, nagyon érzékeny rendszerekről van szó.

– Ezalatt megtörténhet az átállás az adriai olajra is? Vagy ez merész feltételezés?

– Szerintem most kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy két ilyen nagy projektet egyszerre tudjanak megvalósítani. Mind az eszközök, mind a technológia, mind a javítással foglalkozó cégek kérdése érzékeny dolog, kevesen foglalkoznak ezzel, nagyon komplex rendszerekről van szó. Az biztos, hogy ez a tűzeset púp volt a MOL hátára, senkinek nem hiányzott. Szerintem a baleset intő jel volt arra nézve, hogy mindenre nagyon oda kell figyelni, és semmilyen karbantartást, javítást nem lehet félvállról venni, mert nagyon kis hiba is nagyon komoly balesetekhez és termeléskieséshez vezethet.

– Orbán Viktor bejelentette, hogy jövő héten tárgyalhat Trumppal Washingtonban. Mit tekinthet sikernek a magyar kormányfő ezen a tárgyaláson?

– Nem jósolnék, ismerve Trump elnök pálfordulásait,

de ha így marad minden, ahogy most áll, akkor esetleg kaphat Magyarország egy esélyt a határidő kitolására.

Tehát mondjuk nem januárral kell megkezdeni a leválást az orosz energiahordozókról, hanem áprilisban vagy májusban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk