prcikk: „Ha gépre kerülök, borotváljátok le a lábam és a hónaljam, és altassatok, hogy ne küzdjek” | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Ha gépre kerülök, borotváljátok le a lábam és a hónaljam, és altassatok, hogy ne küzdjek”

A covid intenzíven dolgozó ápolók egymás között megbeszélik, mi van, ha ők kerülnek rossz állapotba. Szerintük lett volna idő felkészülni a mostani helyzetre.


Judit az egyik budapesti kórház intenzív osztályán dolgozik. Azt mondja, az egyik legmegrázóbb élménye az elmúlt hetekben egy középkorú tűzoltó halála volt. Bár volt korábban egy infarktusa, jó fizikai állapotban volt. Nem akart gépre kerülni, sokáig húzta és látszólag jól is volt, csak a véreredménye mutatta, hogy egyre rosszabbul van.

„Az volt az utolsó mondata viccből: borotváljatok le, mielőtt a proszektúrára visztek. Nem ébredt fel. Az orvosai szerint túl későn került gépre.”

Azt mondja, egy középkorú kolléganőjét is úgy vesztették el, hogy későn került gépre, mert mindenki attól fél a legjobban, és azt kéri, hogy csak oda ne. Őt le is vették, de aztán visszatették és nem ébredt fel.

Az ápolók is számolnak azzal, hogy ők is elkaphatják a vírust és meghalhatnak.

„Egymás között mi is megbeszéltük, ha gépre kerülök, borotváljátok le a lábam és a hónaljam. És altassatok, hogy ne küzdjek.”
A Magyar Orvosi Kamara nyilvántartása szerint 58 egészségügyi dolgozó halt meg koronavírustól.

A covid osztályok nagy részén teltház van.

„A harmadik hullámában ez azt jelenti, hogy az intenzív osztályok teltek meg” - magyarázza Zita, egy másik budapesti kórház intenzíves nővére.

Szerinte ilyenkor helyben már nincs lélegeztetőgépes hely, ahová küldhetnék a beteget, így más kórházban próbálnak helyet találni.

A dolgozók a végkimerültség határán vannak. Juditnak négy beteggel kell egyszerre foglalkoznia.

„Ha hasalásból forgatni kell valakit, az minimum három ember, de inkább négy. Nemcsak a súly miatt, hanem a legalább 8 pumpa miatt, ami a betegben van. Sokszor hívjuk a beteghordót segíteni” – magyarázza, miért akkora probléma a létszámhiány.

Mostanra olyan állapotban vannak, hogy munka után már semmihez nincs erejük.

„A poszttraumás stressz felé mennek az ápolók. A fizikai és szellemi határokat feszegetjük. Ha hazaérek, a családtól is elvonulok. Nem akarok kommunikálni senkivel. Örülök, ha nem kerülök emberek közé”

- mondja Zoltán, akire egy másik budapesti kórház covid-intenzívjén három beteg jut.

Judit szerint a rengeteg eset miatt testileg és lelkileg is túlterheltek.

„Félünk. A harmadik 12 órás műszak végén mennyire vagyunk ott agyilag? Ha épp nem akarok egész nap aludni az előző hosszú munkák után, akkor egy mosás, evés  és mosogatás fér a napba, takarításra, főzésre sincs idő és mehetsz másnap megint.”

„Benned van a görcs, hogy megint mire mész be. Nem vagyunk elegen. Kikkel fogsz dolgozni? Szinte minden nap sírok a tehetetlenségtől.”

Azt mondja, hogy hozzájuk is irányítottak fiatalokat, de sokan közülük az alapvető dolgokkal sincsenek tisztában.

„Ha figyelmezteted a hibára, azt mondja: És? Csak nem rúgnak ki... Nem úgy bánnak a betegekkel, ahogy kell, a gyógyszereket nem ismerik, nem tudják, hogyan kell váladékot leszívni. Ha riaszt a monitor, nem kérdezheti folyton az orvost, és van, hogy minket sem.”

„Sajnos múlhat rajta emberélet.”

Zita maga is átvezényelt ápolóként dolgozik.

„Minden kórház minimumlétszámmal működik Magyarországon, vagyis épp hogy nem dől össze a rendszer. A covid osztályokra úgy lett személyzet, hogy szakrendelések, kórházi osztályok zártak be, és onnan lehetett mozgósítani dolgozókat. Pocsékká vált az egészségügyi ellátás” - mondja.

Őt is gyakran helyezték ide-oda.

„Teljesen kiszámíthatatlanul tettek mindig új helyre, ahol meg kellett ismerni hol, mit találok, mik a szabályok. Általában délután közlik a munkahelyeden, hogy holnaptól máshol dolgozol.”

Azt mondja, előfordult, hogy valakinek a munkaruhája az egyik helyen volt, és egy másik helyen kellett kezdenie hajnalban.

„Szó nélkül mentek a kollégák, nem mondta vissza szinte senki. De senki nem értette, miért nem szóltak korábban. A létszám meglett, de hosszú időnek kellett eltelnie, mire élő bevetésben beleszoktunk a munkába, a megváltozott körülményekbe, megváltozott helyekbe, szabályokba. Hetek teltek el, mire az átirányított nővérek érdemben, önállóan használhatók lettek.”

Zita a fő problémának azt látja, hogy az első hullám után mindenki tudta, hogy jön a második hullám, és mégsem történt semmi.

„Hiába volt nyáron pihenő időszak, nem történt országos szinten felkészítés. Nem minden egészségügyi dolgozó alkalmas covid osztályra. A háziorvos asszisztense fél a kórházi működéstől. Láttam ambuláns rendelésről átvezényelt asszisztenst, két napot bírt. Nem ezt csinálta, a ritmust sem tudta követni. Ha lett volna szakmai képzés, nekimehetnénk akár az ötödik vagy a hatodik hullámnak is.”

De elszalasztották a lehetőséget.

„Az első hullám után már sokat tanultunk, azt kellett volna továbbadni mindenkinek, hogy ha új embereket kell behozni, mindenki felkészült legyen.”

Judit szerint is kellett volna felkészítés, kimondottan az intenzíven kellett volna gyakoroltatni, amikor nem volt ennyi beteg.

Zita úgy látja, csakis a dolgozókon múlik, hogy az egészségügy még működik, nem a vezetésen.

„Nincsenek központilag megszervezett rendszerek. Valahogy elindul, aztán ahogy esik, úgy puffan. Majd feláll megint, mert az egészségügy sajátossága, hogy nem hagyják a dolgozók, hogy összeomoljon. Itt minden fejetlen. Rá kellene, hogy ébredjen mindenki, hogy egy stadionban nem lehet covidos beteget kezelni.”

Szerinte az is nagyon megalázó, hogy a kormány épp most kezdett el foglalkozni a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével „Csodálom, hogy csak ennyien álltak fel. Én azért maradtam, mert nekem ez hivatás, nem tudom elengedni.” - mondja.

Hozzáteszi, az egészségügyesek képtelenek összefogni a nagy változásért, de persze most az idő sem alkalmas ilyesmire.

„Az orvosok hallgatnak, nekik jó. A rezidens nem tehet semmit, mert elvágja a továbblépését. A  nővérek meg halálra hajszoltak, a túlélésért küzdenek. Fáradtak a feszültségtől, fáradtak a fiatalokat látni szenvedni. ”

„Mindenkit megvisel az oxigénen lihegő ember riadt tekintete. Amikor a tekintetek kiürülnek, amikor látod, hogy elengedte, csak a teste nem, az borzalmas, nagyon fájó.”

A nap, mint nap átéltek miatt Judit csak a végére tud koncentrálni.

„Ez az utolsó hullám, az biztos. Kizárt, hogy újabb legyen! Jóban vagyok a háziorvossal – ez a szólás az egészségügyiek között.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Simor András szerint annak a börtönbe kerüléséről kellene beszélni, aki Matolcsy Ádámot a húsosfazékhoz engedte
A jegybank volt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy semmi sem történik, miközben az ügyészség ennyire felderített ügyet kapott. Simor András arról is beszélt, hogy egyetlen ember elhelyezése 300 millióba került a jegybank új épületében, ami példátlan arcátlanság.


Simor András, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke az ATV-ben beszélt Matolcsy-korszak botrányairól. A  luxusirodákról és a 30 milliós mosdóról szóló hírekre reagálva Simor azt mondta, őt nem a képek, hanem a számok érdeklik. Kiszámolta, hogy a felújítás horribilis összegbe került.

„Én azt számoltam ki, hogy durván 8 millió forintba került egy négyzetméter abban a jegybankban, ami jó állapotban volt, amikor én azt elhagytam 2013-ban.”

Egy másik számítása szerint egyetlen ember elhelyezése 300 millió forintba került. „Hát ezek akkora számok, amik példátlanok és arcátlanok” – minősítette az összegeket.

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azon kijelentésével kapcsolatban, hogy Matolcsy Ádámnak börtönben a helye, ha igazak, amit az újságírók állítanak, Simor Andrásnak két problémája is van. Egyrészt szerinte nemcsak újságírók állítanak dolgokat, hanem az Állami Számvevőszék és az MNB is tett feljelentést. Másrészt a felelősség nem Matolcsy Ádámé.

„Valamiért Matolcsy Ádám odakerült a húsos fazékhoz, és inkább azt kellene felelősségre vonni, és annak a börtönbe kerüléséről kellene polemizálni, aki Matolcsi Ádámot odaengedte húsosfazékhoz.”

A volt jegybankelnök szerint az a kormányzati kommunikáció, amely szerint az MNB függetlenségére hivatkozva nem foglalkoznak a jegybanki gazdálkodással, egyszerűen hazugság.

„A Nemzeti Bank függetlensége az alapvetően a monetáris politikára vonatkozik, az alapítványosdinak semmi köze a monetáris politikához és az ingatlan felújításnak sincs semmi köze a monetáris politikához” – szögezte le. A nyomozás lassúságát elfogadhatatlannak tartja. „Ennyire felderített ügyet az ügyészség nem tudom, mikor kapott utoljára. Ahhoz képest, hogy nem történik semmi, ezt én nem tartom elfogadhatónak.”

A világgazdasági helyzetről a volt jegybankelnök azt mondta, „egyáltalán nem rózsás a helyzet.”  Szerinte a fő probléma a politikai és katonai döntések miatti kiszámíthatatlanság.

Ez a beruházások és a gazdasági működés befagyásához vezet. „Befagy minden működés, befagynak a beruházások, mindenki áll és vár, hogy majd egyszer megnyugszanak a piacok, de ezt a befagyást, ezt utána nem lehet behozni.”

A magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban úgy véli, bármilyen új kormány is jön, nehéz helyzetet örököl. „Az a kérdés, hogy bevallja-e, hogy nehéz a helyzet, vagy nem vallja be”. Szerinte 2020 óta példátlanul alacsony, egy százalék körüli a növekedés. A kiutat egy teljes gazdasági szerkezetváltásban látja. „Alapvetően át kellene alakítani a magyar gazdaságot egy tiszta versenyen alapuló, világos teljesítményen alapuló piacgazdasággá abból az állami korrupt mutyi-gazdaságból, ami most van” - fogalmazott.

Úgy látja, a beruházások folyamatosan estek az elmúlt években, ami nem véletlen. „Gyakorlatilag alacsonyabb szinten vannak most, mint 2018-ban.”

Simor András beszélt a jegybank kamatdöntéséről is. Szerinte nem volt meglepetés, hogy maradt az alapkamat. Arra a kérdésre, hogy az iráni konfliktus nélkül lehetett volna-e kamatcsökkentés, úgy felelt, még akkor is ambiciózusnak tartotta volna, de így semmiképpen. „Csökkentés? Manapság?” – tette fel a költői kérdést.

Szerinte ha csökkent volna az alapkamat, annak komoly következményei lettek volna. Valószínűleg egy forintgyengülés következett volna be, és nem lett volna összhangban az inflációs kilátásokkal.

A válsághelyzetben a jegybank legfőbb dolga a stabilitás megteremtése – vélekedett. „Tehát ilyenkor kell kiállni amellett, hogy nyugi, mi rajta tartjuk a kezünket a kormányon, nem lesz baj, lesz likviditás a piacon, megtartjuk az inflációt, És ez az, amit most a jegybank csinál” – fogalmazott.

A jegybank múlt heti döntését, amellyel 60 milliárd eurós devizatartalékot szabadított fel az energiaimportáló vállalatoknak, a forintstabilitás szempontjából indokoltnak tartja. „Ez pont azért kell, hogy ne kelljen a piacon vásárolni, és ez ne vigye el az árfolyamat” – magyarázta.

Simor András szerint egyértelműen a jegybank új vezetésének és kamatpolitikájának köszönhető, hogy a forint erősebb, amióta nem Matolcsy György az elnök.

Az új vezetés gazdálkodásával kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, bár nem lenne nehéz jobban csinálni, mint az előző vezetés, még van mit javulni. Példaként említette, hogy 2025 első félévében a működési költségek majdnem 7 százalékkal nőttek, ami jóval az infláció felett van. „Lehet, hogy még nem volt elég idejük, hogy egy kicsit körmére nézzenek ott azoknak, akik szeretik költeni a pénzt?” - tette fel a kérdést az ATV műsorában.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András a Direkt36-nak kitálaló századosról: Elmondta, hogy kész ennek megfizetni az árát, nagyon tisztán megfogalmazta, hogy ő miért teszi ezt
A Direkt36 alapító-szerkesztője szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot. A cikk elkészítésének körülményeiről elmondta, hogy rendkívüli óvintézkedéseket tettek, mert tudták, hogy egy „elképesztően érzékeny sztoriról” van szó.


Pethő András, a Direkt36  újságírója beszélt a TISZA Párt elleni titkosszolgálati műveletről és a nyomozásba történő beavatkozásról kitálaló nyomozó, Szabó Bence ügyének legfrissebb fejleményeiről a Telexnek. Pethő a Direkt36 egyik alapítója, szerkesztője és ügyvezető igazgatója, aki a héten megjelent cikk társszerzője is Wirth Zsuzsannával. Elmondása szerint a cikkük megjelenése után eljárás indult a százados ellen, akit gyanúsítottként hallgattak ki. A lap munkatársa szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot.

Az újságíró közölte, hogy bár a cikk megjelenése óta személyesen nem beszélt Szabó Bencével, a jogi képviselőjén keresztül tudják, mi történt vele. Elmondása szerint a nyomozónál tegnap házkutatást tartottak, először a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI) lévő munkaállomását kutatták át, majd a lakásán folytatták, végül éjjel kettőkor a Központi Nyomozó Főügyészségen hallgatták ki. „Kihallgatták hivatali visszaélés gyanújával. Ez a gyanúsítás ellene. Nem tett vallomást, úgyhogy hajnali négykor távozhatott is az ügyészségről” – részletezte a történteket. Hozzátette, nincs információjuk arról, hogy más nyomozó ellen is indult volna eljárás.

Pethő szerint Szabó Bence számított arra, hogy az élete felborul a cikk hatására. Állítása szerint a vele készült videófelvétel is részben pont azért készült, hogy rendelkezésre álljon, ha eljárás alá vonják. „Az volt a megállapodásunk, amikor február végén rögzítettük ezt a felvételt, hogy csak akkor fog nyilvánosságra kerülni, ha ő ehhez hozzájárul. Benne volt a pakliban, hogy ez soha nem fog napvilágot látni” – magyarázta. Az engedélyt végül egy közvetítőn keresztül kapták meg, miután elindult az eljárás a százados ellen.

„Ami interakcióm volt Szabó Bencével a felvétel készítése során, azt láttam, hogy nagyon ténytisztelő ember. Amikor mond valamit, azt alátámasztja tényekkel, ha következtet, akkor elmondja, miért következtet úgy. Nem beszél a levegőbe” . mondta az újságíró.

Az újságíró szerint az NNI-t nem érhette meglepetésként a cikk, mert bár előre nem mutatták meg nekik, egy nagyon részletes kérdéssort küldtek, amiből a nyomozók összerakhatták a történetet. Úgy véli, legalább 24 órával a megjelenés előtt tudhattak a készülő anyagról. Kiemelte, hogy a cikkben több forrásra is hivatkoznak, akik különböző szemszögből látták az eseményeket.

Szabó Bence motivációiról szólva azt mondta, a nyomozó a felvétel végén „nagyon tisztán, egyértelműen megfogalmazza, hogy ő miért teszi ezt”. Az újságíró szerint a századosnak megvolt a belső motivációja, és tudta, hogy ennek ára lesz. „Azt is elmondta, hogy kész ennek megfizetni az árát” – idézte fel. Bár a nyomozó jogászokkal is egyeztetett, és elvileg nem követett el bűncselekményt, az újságíró szerint tisztában volt vele, hogy „ha nagyon akarnak, akkor találnak valamit.”

A cikk elkészítésének körülményeiről elmondta, hogy rendkívüli óvintézkedéseket tettek, mert tudták, hogy egy „elképesztően érzékeny sztoriról” van szó. „Zsuzsival egymás között sem a szokásos módon kommunikáltunk, nagyon sokat beszéltünk személyesen, kint az utcán vagy különböző helyeken, mindenféle eszköz nélkül” – fogalmazott. Annak viszont örül, hogy a Szabó Bencével szembeni eljárás csak a cikk megjelenése után indult meg, ami szerinte azt mutatja, hogy az óvintézkedéseik működtek. Azt is elárulta, hogy a nyomozó már a cikk megjelenése előtt beadta a leszerelési kérelmét.

Az újságíró beszélt arról a frusztrációról is, amit a titkosszolgálati beavatkozás okozott a nyomozók körében. Szerinte a kollégákat zavarta, hogy egy „politikai és titkosszolgálati játszma közepén vannak”, és emiatt komoly erőforrásokat vontak el a valóban fontos ügyektől. „Itt gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről beszélünk, az egyik legdurvább bűncselekménytípusról. Azzal, hogy őket például rávezették erre a Tisza-ügyre, komoly erőforrásokat vontak el” – mondta. Szabó Bencét professzionális, ténytisztelő embernek írta le.

A Nemzetbiztonsági bizottság ülése után nyilvánosságra hozott, Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által jegyzett levélről az újságíró azt mondta, az nem reagál a cikkük lényegi állításaira. Szerinte a jelentés korábbi, 2022-es és 2023-as eseményekről szól, amikor a TISZA Párt még nem is létezett a mai formájában.

Úgy látja, a levél „egyáltalán nem reagál arra, hogy volt ez a titkos művelet a Tisza Párt ellen”, ahogy arra sem, hogy az AH miért irányítgatta a nyomozást. „Az ügy nagy kérdéseinek egyikére sem adott semmiféle választ az a jelentés” – szögezte le.

Pethő szerint egy működő demokráciában egy ilyen ügy után független szerveknek kellene vizsgálódniuk, de Magyarországon ezek az ellenőrző funkciók leépültek. Állítása szerint Szabó Bence éppen ezért fordult a nyilvánossághoz. „Azt mondta, hogy erről az ügyről tudomása van magának a rendőrségnek, az egyik legfontosabb titkosszolgálatnak, az AH-nak, tudomása van valahogy az ügyészségnek is (...) és senki nem csinál semmit. Vagy amit csinál, az éppen az igazság eltusolására irányul” – idézte a nyomozót.

„Azért döntött úgy, hogy a nyilvánossághoz fordul, mert sehová máshova nem tudott.”

Arra a kérdésre, hogy a kormány tudhatott-e az ügyről, azt válaszolta, nehezen feltételezhető, hogy egy ilyen szintű, az egyik legfontosabb politikai erőt érintő ügyről ne tudna valaki a kormányban, de konkrét információja erről nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Trump Amerikája példátlanul gyorsan számolja fel a demokráciát, a hanyatlás sebessége Oroszországét és Magyarországét is felülmúlja”
Martin Wolf, a Financial Times publicistája szerint Amerikában is az történik, hogy a végrehajtó hatalom belülről dönti meg a rendszert. Wolf a korrupció arcátlanságát nevezi a legkirívóbb jelenségnek. Egyre többen élnek autokráciában, és egyre kevesebben demokratikus országokban a világon.


Martin Wolf, a Financial Times vezető publicistája szerint a demokrácia világszerte súlyos veszélyben van. Véleményét két friss jelentésre alapozza: a svéd V-Dem „Szétesik a demokratikus korszak?” és az amerikai Freedom House „Az autokrácia növekvő árnyéka” című kiadványára. Wolf szerint ezekből két alapvető dolog derül ki.

Az egyik, hogy a két évtizede tartó „demokratikus recesszió” mára „demokratikus depressziónak” tűnik. A másik, hogy állítása szerint a 2025-ben hivatalba lépett Trump-adminisztráció idézte elő a leggyorsabb hanyatlást egy jelentős demokrácia állapotában a közelmúltban.

A Freedom House szerint „a globális szabadság 2025-ben a 20. egymást követő évben csökkent. Összesen 54 országban romlottak a politikai jogok és a polgári szabadságjogok, míg mindössze 35 országban regisztráltak javulást.” Wolf hozzáteszi, hogy a V-Dem nemcsak az érintett országok, hanem az érintett emberek száma alapján is méri a hanyatlást. Arra a következtetésre jut, hogy 2005 és 2025 között az autokráciákban élő világ­népesség aránya 50-ről 74 százalékra nőtt, a valódi liberális demokráciákban élők aránya pedig, amelyek a választások mellett a polgári és jogi jogok teljes skáláját kínálják, 17-ről mindössze 7 százalékra zuhant. A V-Dem szerint a világon soha korábban nem volt ennyi ország, amely egyszerre „autokratizálódott” volna.

Wolf szerint a legfontosabb, hogy ez a folyamat az Egyesült Államokban is zajlik. Mint írja, a V-Dem összesített indexe az amerikai demokrácia állapotáról az 1965-ös szintre esett vissza, közvetlenül az 1964-es polgárjogi törvény utáni időszakra.

„Ezúttal azonban a klasszikus példáját látjuk annak, ahogy a végrehajtó hatalom megpróbálja belülről megdönteni a liberális demokráciát. A végrehajtó hatalom törvényhozási korlátai – vitathatatlanul a legalapvetőbb alkotmányos korlát – a V-Dem szerint 100 éve nem látott mélypontra süllyedtek. A polgári jogok és a törvény előtti egyenlőség a hatvanas évek közepének szintjére esett vissza, és a »szólásszabadságról« szóló fecsegés ellenére a véleménynyilvánítás szabadsága az ötvenes évek eleje óta a legalacsonyabb szinten van.”

A publicista szerint egyedül a demokrácia választási elemei maradtak érintetlenek, legalábbis egyelőre.

Wolf a korrupció arcátlanságát nevezi a legkirívóbb jelenségnek, szerinte szinte teljesen eltűnt az a gondolat, hogy a közhivatal bizalmi pozíció, nem pedig a személyes gazdagodás lehetősége.

A Freedom House szerint az amerikai demokrácia minősége most Dél-Afrikáéval azonos szinten van, a V-Dem szerint pedig az USA hanyatlásának üteme 2025-ben messze meghaladta Oroszország, India, Törökország vagy Magyarország leépülésének kezdeti sebességét.

Wolf felteszi a kérdést, hogy vajon a kormányzat mindent megtesz-e a novemberi félidős választások megnyeréséért.

A publicista szerint a történelemben a demokrácia ritkaságnak számít, különösen a nagyhatalmak esetében, és csak a 20. század végén vált globális normává, amiben az USA-nak döntő szerepe volt.

„A hatalom még megvan, bár a Trump-kormányzat támadást indított annak alapjai, a jogállamiság, a biztonságos tulajdonjogok, a hatékony kormányzás, a fejlett tudomány és a sajtószabadság ellen. A példa azonban már nincs meg. A világ számára az Egyesült Államok naponta demonstrálja, hogy elutasítja azokat az értékeket, amelyekről az emberek azt hitték, hogy képviseli őket”

– írja.

Wolf szerint bár az USA sosem volt tökéletes példakép, a világ mégis ezeket az ideálokat társította hozzá. Végül kifejti, hogy nem hajlandó a kétségbeesésre, mert továbbra is a politika legnagyszerűbb eszméinek tartja azokat az elveket, hogy az állam a népé, hogy az embereket hagyni kell beszélni és meg kell hallgatni őket, és hogy senkire sem lehet abszolút hatalmat bízni.

„De ostobaság lenne azt hinni, hogy ezek biztonságban vannak. Ismét a legsúlyosabb veszélyben forognak”

– zárja sorait.

A V-Dem Intézet 2026-os Demokráciajelentése szerint 2025 végére a világ lakosságának 74 százaléka élt autokráciában, míg a liberális demokráciákban élők aránya 7 százalékra csökkent.

A jelentés az Egyesült Államokat is kiemeli, amely a dokumentum szerint több mint fél évszázad után vesztette el „liberális demokrácia” besorolását, elsősorban a médiaszabadság romlása és a Kongresszus végrehajtó hatalmat korlátozó szerepének gyengülése miatt. A törvényhozói kontroll 2025-ben több mint százéves mélypontra került az országban.

A Freedom House Freedom in the World 2026 című jelentése szerint 2025 volt zsinórban a huszadik év, amikor a globális szabadság szintje összességében csökkent. Ezzel párhuzamosan az amerikai sajtószabadság mutatói is történelmi mélypontra süllyedtek a nemzetközi rangsorokban. Eközben több szervezet, például a Brookings Intézet is, nyilvánosan elérhető adatbázisokban követi a második Trump-kormányzat rendeleteit és szabályozási lépéseit.

A cikkben említett Martin Wolf a Financial Times vezető gazdasági és véleménypublicistája. A V-Dem (Varieties of Democracy Institute) a Göteborgi Egyetem kutatóintézete, amely a demokrácia állapotát méri, míg a Freedom House egy 1941-ben alapított amerikai civil szervezet, amely évente értékeli a politikai és polgári szabadságjogokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Titkosszolgálati eszközökkel beavatkozni egy ellenzéki párt életébe, állami szerveket használni zsarolásra, nem a játék része, messze túlmegy minden határon
A politikai elemző szerint a kampányokban megszokottak a hazugságok, de ez az ügy más. Állami szerveket zsarolásra használni szerinte már a normális politikai életen túli határátlépés.


Török Gábor politikai elemző a Facebookon fejtette ki véleményét a Tisza Párt informatikusai elleni titkosszolgálati műveletről napvilágot látott információkról. Bejegyzésében úgy fogalmaz, a politikai nyilvánosság és különösen a választási kampány tele van hazugságokkal, féligazságokkal, csúsztatásokkal. Szerinte sok minden messze áll attól, amit a hétköznapi ember tisztességesnek, sportszerűnek, nemesnek gondol, de a politika „ilyen is”.

Az elemző szerint azonban, amiről a nyomozó beszél, az „nagyon más”. Török Gábor álláspontja szerint „állami, titkosszolgálati eszközökkel beavatkozni egy ellenzéki párt életébe, informatikusokat beszervezésre bírni, majd állami szerveket használni zsarolásukra, nem a normális politikai élet része.”

Török Gábor ezt olyan határátlépésnek nevezi, amelytől szerinte mindenkinek, legyen az akár fideszes, akár tiszás, akár másmilyen, érdemes elhatárolódni. Mint írja,

„ez nem szép vagy csúnya, nem esztétikai kérdés, nem nézőpont kérdése, nem a játék része. Messze túlmegy minden határon.”

A Direkt36 március 24-én írta meg, hogy 2025. július 1-jén egy névtelen, gyermekpornográfiára utaló bejelentés alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatást tartott két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnál. A cikk szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is nyomást gyakorolt az ügyben, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) is részt vett a helyszíni munkában. A lefoglalt adathordozókon gyermekpornográfiát nem találtak, de olyan üzenetváltásokat igen, amelyek egy, a Tisza Párt informatikai rendszerének megbénítását célzó művelet előkészületeire utaltak, beleértve egy beszervezési kísérletet is.

Az ügyet belülről ismerő NNI-százados, Szabó Bence szintén a Direkt36nak egy interjúban beszélt arról, hogy az informatikusok elleni eljárás titkosszolgálati nyomásra indult. A nyomozó elmondása szerint az eljárás során derült ki, hogy valakik a párt IT-rendszerét próbálták kompromittálni. A cikk megjelenése után, március 25-én hajnalban Szabó Bencénél házkutatást tartottak, majd hivatali visszaéléssel gyanúsítottként hallgatták ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET: