SZEMPONT

Győrffy Dóra: Minden attól függ, hogy Donald Trump hogyan ébred, 80 év békének és jólétnek van most vége ezekben a hetekben

Amit látunk, az a második világháború utáni világrend lebomlása - mondja a közgazdász. Az elnök valóságshowt csinált a gazdaságpolitikából, és élvezi, hogy kegyként osztogathatja a közjavakat. De mindezért nagy árat fizet a világ és Amerika.

Fischer Gábor, fotó: Kevin Dietsch/Getty Images - szmo.hu
2025. április 11.

A világ szerdán újabb szédítő fordulatot élt meg Donald Trump hullámvasútján. Miután a múlt héten teatrálisan, nagy táblán mutatta be a kulönböző országokra kivetett drasztikus vámokat, hirtelen gondolt egyet, és ennek nagy részét visszavonta, néhány órával azután, hogy életbe léptek. Kínával kapcsolatban azonban egyre feljebb emeli a tétet, csütörtökön már 145%-os vámokról beszélt. Mindez hol a mélybe taszítja a tőzsdét, hol óriási rally-t vált ki, de összességében az látszik a részvény- és a kötvénypiacon is, hogy a befektetők bizalma megrendült az Egyesült Államokban. A világ országai és legnagyobb cégei teljesen elbizonytalanodtak, senki sem tudja, mit hoz a holnap.

Meddig folytatódhat ez a gazdasági ámokfutás? Hogyan változtathatja meg az erőviszonyokat a világban? És milyen hatással lehet például a magyar akkumulátoripari beruházásokra? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Győrffy Dóra közgazdásszal, aki a Corvinus Egyetem professzora és az MTA doktora.

– Teljesen váratlan volt, hogy szerdán hirtelen kiderült, Trump az aznap reggel életbe lépett vámemeléseket felfüggeszti, kivéve Kínáét, amin még emelt is. Mi történik itt? Egyáltalán tudja ezt valaki?

– Teljesen nem volt váratlan a felfüggesztés, tekintve, hogy összeomlóban volt, pontosabban 12%-ot vesztett az amerikai tőzsde az értékéből. Amerikában a nyugdíjmegtakarítások miatt nagyon fontos a tőzsde, az állampolgárok 62%-ának van valamilyen részvénye. Korábban már volt visszakozás ilyen helyzetben, amikor a Kanada és a Mexikó elleni vámokat bevezette az elnök és a tőzsde esni kezdett.

Valójában a teljes kiszámíthatatlanságot látjuk.

Fontos az is, hogy a vámok még így is nagyon magas szinten ragadtak be, hiszen 10% vám továbbra is megmaradt, megmaradt az Európai Unió ellen, és megmaradt a Heard- és a McDonald-szigetek, a pingvinek ellen is, Kínával szemben pedig már 125%-nál tartanak, ami azt jelenti, hogy ez egy állomás a vámháborúban, de messze nem a történet vége.

– Mi lehet a történet vége?

– Amíg nem sikerül az elnöki jogkört valamilyen módon megfegyelmeznie az amerikai kongresszusnak, addig egyfajta valóságshow-ként fogjuk figyelni, hogy éppen mi jut Trump elnök eszébe. Ő szerintem ezt a figyelmet nagyon élvezi. A régi jó nyugalmas időkre, amikor napokig nem láttuk az amerikai elnököt, és úgy tűnt, hogy nem történik semmi, biztosan nem lehet számítani.

– Kína nem kicsi ország, és Kínával kapcsolatban már tarthatatlan vámtételeknél tartunk. Itt mi várható? Kína egy nagyon autoriter állam, tehát a kínai vezető, Hszi Csin-ping sem hátrálhat. Láthatóan Trump is kötésig beleállt ebbe a viaskodásba. Ki fogja félrerántani a kormányt?

– Az első és a második világháború közötti időszak volt a blokkosodás kora, amikor a vámháború megelőzte a világháborút. Ez valóban nagyon félelmetes helyzet, és ez most még érzékenyebb, mert az elmúlt évtizedekben éppen a szabadkereskedelem hatására kialakultak a globális értékláncok, azaz nagyjából minden alkatrészt máshol gyártanak. Ebben Kína a legnagyobb szereplő. Ez elsősorban az amerikaiak számára okozhat nagyon komoly inflációt. Emellett várhatóan megindul a kereskedelem elterelése. Ahogy azt az Oroszországgal szembeni szankciók során láttuk, továbbra is eljutnak bizonyos áruk Oroszországba, csak áttételeken keresztül. Azért is nehéz fenntartani ezt a vámszínvonalat, mert

ha Kína és egy szomszédos ország között 90% vámkülönbség van, akkor nyilván a szomszédos országból fogják postázni azokat a termékeket, amiket Amerika venni akar.

Ez felfordulást, bizonytalanságot, magas tranzakciós költségeket eredményez első körben, a továbbiakat illetően jósolni nem szeretnék. Teljesen kiszámíthatatlan a helyzet, minden éppen attól függ, hogy Donald Trump hogyan ébred és kivel beszélt legutoljára.

– A bizonytalanság miatt a cégek sem tudnak tervezni, egy normális gazdasági tervet sem lehet készíteni így, az biztos. Nemcsak Trump iránt, hanem az Egyesült Államok iránt rendült meg a világ bizalma. Az rendben van, hogy Trump most visszalépett egy lépést, de visszacsinálható még a bizalomvesztés?

– Ez tartós marad. Trump nem tud hiteles ígéretet tenni, hiszen az elmúlt napokban többször azt mondta, hogy a vámok maradnak, és már tervezte a hatalmas költségvetési bevételeket, hogy mennyi fog beérkezni, amiből adót csökkenthet majd. Az, hogy mond valamit egyik nap, és az, hogy mi lesz a másik napon, aközött nem feltétlenül van kapcsolat. Ha a kongresszuson átmennek azok a javaslatok, amik elvennék az elnök jogkörét arra, hogy vámokat vessen ki, tehát valamilyen módon megkötik a kezét, csak akkor lesz képes arra az Egyesült Államok, hogy hiteles ígéretet tegyen. Addig marad ez a bizonytalanság. Valószínűleg az is hozzájárult a vámok részleges felfüggesztéséhez szerdán, hogy sokan azt várták, hogy ha zuhan a tőzsde, akkor majd menekülnek a befektetők az amerikai állampapírokba.

De onnan is menekültek kifelé, ami azt jelenti, hogy megrendült az Egyesült Államok pozíciója a világgazdaságban.

Ha a dollárból kivonulnak a befektetők, mert elveszti a tartalékvaluta szerepét, akkor nagyon-nagyon megdrágul az amerikai államadósság finanszírozása, és az nagyon komoly költségeket jelenthet majd. Tehát valóban bizalomvesztést látunk, és ez abszolút jogos azok után, ami itt történt az elmúlt 80 napban.

– Azt mondta, hogy Trumpot talán megrendszabályozzák vámügyileg. De nem csak ez az egyetlen terület, ahol Trump kiszámíthatatlan. Biztonságpolitikai téren ugyanez megy. Azt sem tudjuk, hogy kivonja-e az amerikai csapatokat Európából, vagy nem vonja ki, átcsoportosítja, vagy nem, egyáltalán szövetségese még Európának vagy sem?

– Ha a vámügyekben sikerül megkötni a kezét, akkor esetleg a külügyekben is könnyebben fog sikerülni.

Amit látunk, az a második világháború utáni világrend lebomlása. A második világháború utáni rendszert úgy tervezték, hogy ne fordulhasson újra elő hasonló világégés, és ennek nagyon is tudatos része volt a szabadkereskedelem, illetve az, hogy a határokat tiszteletben kell tartani. Erre létrejött egy intézményrendszer, és most ez az intézményrendszer bomlik.

Láttuk azt, hogy az első hónapokban a biztonságpolitikai bizonytalanság uralkodott el, tehát az Európai Unióval felismertette, hogy nem lehet vakon Amerikára hagyatkozni, mert Amerika már nem megbízható szövetséges, most pedig a vámpolitikáról van szó. Ez egy olyan politika, amikor alvilági módszerekkel, az értékrendet teljesen feladva, a történelmet teljesen elfelejtve, az Egyesült Államok elnöke jelenleg fegyverként használja azt a hegemón státuszt, amit az elmúlt 80 évben Amerika felépített, és ezt rögtön pénzzé akarja tenni. De hosszú távon ez abszolút nem az Egyesült Államok érdeke, hiszen a szövetségeseit veszíti el ezzel, akik épp a Kínával szembeni fellépésben lennének képesek segíteni.

– Szó volt arról, hogy elvesztheti a dollár a tartalékvaluta szerepét. Ebből melyik valuta profitálhat? A jüan, az euró, a svájci frank?

– A jüannal az a baj, hogy nem teljesen konvertibilis, és egy autoriter rendszer áll mögötte. Az eurónak vannak erre reményei, és ezek a remények növekedni fognak, ha az Európai Unió elkezdi a közös adósságkibocsátást, közös kötvényeket bocsát ki, például éppen a fegyverkezés biztosítására. Az euró jelenleg a világ második számú valutája. A svájci frank valószínűleg túl kicsi.

– Magyarországon a gazdaságpolitika erőteljesen Kína felé fordult, például az akkumulátorgyárak beinvitálásakor is nagyban támaszkodott a koreaiak mellett Kínára, emellett Szegeden épül a BYD, ami szintén kínai autógyártó cég. Magyarországot hogy érintheti ez a vámháború, ha csak azt nézzük, hogy van egy ilyen kitettségünk?

– Nyilvánvalóan rosszul. Az autóipar ennek a kereskedelmi háborúnak a középpontjában van. A BYD éppenséggel az európai vámokat igyekszik kikerülni, tehát az európai piac ellátására alapul. Az akkumulátorgyártás azért kérdéses, mert igazából az átállást állami szabályozásokkal erőltették, tehát ezek nem fogyasztói igények, nem egy piaci folyamatról van szó, hanem arról, hogy ha vannak az autógyárak és a vevők számára támogatások, akkor sok elektromos autót adnak el, de ha ezeket visszavonják, akkor jóval kevesebbet. És az a felfordulás, amit most látunk, valószínűleg el fogja a figyelmet terelni arról, hogy milyen autóval járjanak az emberek Emiatt szerintem az európai autógyártókat sújtó európai szabályozásokat is lazítani fogják. Ez idén egyébként már meg is történt, ettől az évtől élt volna egy szigorú kibocsátási szabály, ami szerint 93,6 gramm per kilométer lett volna a felső kibocsátási korlát, 16 milliárd eurós bírsággal fenyegette volna az európai autógyártókat. Ezt kitolták 2027-re, de még sok más szabályt is ki lehet tolni. Azt gondolom, hogy

az akkumulátor-beruházások, amik egyébként még nem épültek meg, nem is fognak teljesen megvalósulni. Igazából az fenyeget, hogy teljesen más prioritásai lesznek az európai politikának.

Sokkal fontosabb lesz a biztonságpolitika, a fegyverkezés, tehát lesz más terület, ahova költeni kell, és ez valószínűleg nem az elektromos autózás erőltetése lesz.

– Felmerül az emberben a kérdés, ha racionálisan akar még gondolkozni, hogy ez mégis kinek az érdeke? Ki jár ezzel jól? Mert bárhogy is számolok, nemcsak az Egyesült Államok partnerei, de maga az Egyesült Államok sem jár jól ezekkel a vámokkal, mert a saját partnereit, nyersanyagforrásait lehetetleníti el?

– Arról beszéltünk, hogy mekkora a bizonytalanság. Ha most egy cég arra tervez, hogy három-négy év alatt kiépít egy gyártókapacitást, de ha nagy vámok védik a piacot, akkor nem érdemes kiépítenie, mert fogalma sincs, hogy mi lesz a vámokkal. Ha tegnap hozott volna egy ilyen döntést, akkor ma az már rossz döntésnek bizonyulhatna. Ha pedig import alkatrészekre támaszkodik, akkor pedig attól kell tartania, hogy bármikor kivetnek rá vámot és ellehetetlenítik a versenyképességét. Egyébként most is ez történik. Ha alapanyagokra is kivetnek vámokat, mint az acélra és az alumíniumra, amit az amerikai ipar használ, akkor az amerikai ipar versenyképességét rontják.

Arra, ami történik, nincs közgazdaságilag értelmes magyarázat, de magánérdekek, azok vannak. Ez egy hatalomgyakorlási technika. Az az infrastruktúra, azok a közjavak, amik eddig mindenki számára elérhetővé váltak, most hirtelen egy kegy lesz, amiért könyörögni kell.

Az amerikai elnök láthatóan nagyon élvezi, hogy mennyien keresik meg, hogy Mar-a-Lago-ban egymillió dolláros vacsorákat tarthat, hogy a cégvezetők 5 millió dollárért ülhetnek le kettesben vele egy beszélgetésre, mennek hozzá a külföldi államok vezetői, azokkal tárgyalgathat. Tehát valóságshow-szerű módon tudja az eseményeket befolyásolni. Szerdán pedig a bennfentes kereskedelem gyanúja merül fel, amikor kijelentette, hogy micsoda fantasztikus vásárlási lehetőség van, aztán délután bejelentette, hogy a vámokat felfüggeszti, utána pedig emelkedett a tőzsde, úgyhogy akik tudták, hogy mi történik majd, és hallgattak rá, azok sok pénzt nyertek.

– Számomra ebben az az ijesztő, hogy úgy tűnik, hogy az eddigi demokratikus normáktól eltérően most mintha arról lenne szó, hogy egy szűk csoport, amit Magyar Bálint precízen meghatározott, igaz, ő Magyarországgal kapcsolatban írta le, foglyul ejtette Amerikán keresztül az egész világot.

– Igen, most már a republikánus szenátorok között is csatlakoznak azokhoz a kezdeményezésekhez, amik Trump kezét megkötnék a vámok kivetésében, és most már az alsóházban is vannak erre utaló jelek. Nem merik szavazásra bocsátani a kezdeményezést, mert még megszavazná sok republikánus is. Különösen azok, akik csatatérállamban vannak, és jövőre félidős választások lesznek. A félidős választások után várható, hogy valami szabályszerű döntéshozatal visszatér az amerikai politikába.

– Tehát csak ki kell valahogy húzni odáig?

– Szerintem a világ többi részének erre nem érdemes várnia, mert teljesen kiszámíthatatlan a helyzet, és nagyon fontos, hogy ezek a maffiamódszerek élnek. Súlyos fenyegetések érik a kongresszusi képviselőket és családtagjaikat, és azt, hogy ezek nem légből kapottak, jelzi például az, hogy 2022 októberében Nancy Pelosi 86 éves férjét kalapáccsal verték meg. Most az Európai Uniónak az, hogy ellentétben Amerikával, itt normatív döntéshozatal lehetséges, kiszámítható a környezet, és az Európai Unió, ha aláír egy szerződést, vagy megígér valamit, várható, hogy be is tartja, óriási versenyelőnyt jelenthet.

Valamilyen módon függetlenedni kell az Egyesült Államoktól katonailag és kereskedelmileg is.

Érzékelhetően a nyugati szövetség újraszerveződése folyik. Kanadában 46%-os a támogatottsága annak, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzanak. És Kanadát nagyon érdemes figyelni, mert ők voltak az első célpontjai Donald Trump politikájának.

– Van-e arra bármi esély, hogy az a liberális világrend visszaépüljön, ami azért lényegesen magasabb fokú biztonságot adott a világnak?

– 80 év békének és jólétnek van most vége ezekben a hetekben. Nem szeretnék jósolni, nagyon sok múlik azon, hogy az Egyesült Államokban hogyan alakulnak a belpolitikai viszonyok.

Nagyon fontos az is, hogy legalább regionálisan fennmaradjon ez a világrend az Európai Unióban, de ehhez szükséges a közös politika, és így újraszerveződik majd a nyugati szövetség.

De nem fogadnék arra, hogy gyorsan visszatérünk a régi jó világba, valószínűbb, hogy válságról válságra botladozik tovább a világ.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Oszlásnak indult holttestre bukkantak az iráni válogatott foci vb-bázisa mellett

A mexikói Tijuanában egy autó csomagtartójában találtak egy holttestet, közvetlenül az iráni válogatott edzőközpontja mellett. A hatóságokat a járműből áradó kellemetlen szag miatt értesítették.

KÉK HÍREK

Zacher Gábor szerint komplett baleseti osztályok telnek meg rollersérültekkel

Dr. Zacher Gábor arról beszélt, hogy az elektromos rolleresek által elszenvedett sérülések száma drámai mértékben megnőtt. A szakember szerint a fejsérülések és végtagtörések mellett már az életveszélyes koponyasérülések sem számítanak ritkaságnak.

KULT

Negyvenéves lett az Olsen ikerpár, akik a tévéből egy 300 milliárdos birodalmat építettek

Mary-Kate és Ashley Olsen a 40. születésnapjukat ünneplik, miután a gyerekszínészi karrierjüket egy divatbirodalomra cserélték. A The Row nevű márkájuk a „csendes luxusra” épül, és szakmai díjakkal is elismerték.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Megtört a lojalitás lánca: Zárug Péter Farkas szerint ezért hagyták magára Orbán Viktort a milliárdosai

Az elemző szerint a Fidesz gazdasági hátországának támogatása a választási vereség után elapadt. A konfliktus oka, hogy a lojalitás a hatalmi pozíción alapult, és mivel a remény elveszett Orbán Viktor visszatérésére, a gazdasági szereplők már nem finanszírozzák a pártot.

Címlapkép: Kurucz Árpád, Getty Images - szmo.hu
2026. június 13.

Zárug Péter Farkassal Benyó Rita beszélgetett a VálaszOnline podcastjában a Fidesz választási vereség utáni helyzetéről és a párt jövőjéről. Az elemző szerint a Fidesz nem nézett szembe a történtekkel, és a hétvégi kongresszus sem a megújulásról, hanem egy cég belső ügyeinek rendezéséről szól.

Zárug Péter Farkas szerint a Fidesz egy céghálóként működik, amelynek tulajdonos-ügyvezető igazgatója Orbán Viktor, a párt pedig most egy hatalmas piaci bukást szenvedett el.

Úgy látja, a cég „fogyasztóit elvesztette, lemérgezte”, de még egy bocsánatkérő közleményt sem adott ki.

„Úgy csináltak, mintha ez egy párton belüli dolog lenne, cégen belül kell rendezni a dolgokat, és először cégen belül rendezzük, aztán majd utána meglátjuk” – fogalmazott.

Állítása szerint a párton belül ugyan voltak kritikus hangok, de a választókkal azóta sem kommunikáltak érdemben. „Akik ott maradtak, azok irányába mi a mondás?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint a párt a választók felé a „védvonal” kommunikációján és a Mi Hazánkkal közösen szervezett tüntetéseken kívül nem tudott mást felmutatni. Úgy véli, a Fidesz most a belső ügyeit rendezi, aminek semmi köze a magyar konzervativizmushoz vagy a polgári értékekhez.

A párt visszatérését a polgári vonalhoz kétségesnek tartja. A Fidesz jelenlegi állapotát úgy jellemezte: „szotyit köpködve, zsebredugott kézzel billegek elő, és mondom, folytatjuk”.

Hozzátette, a polgári-nemzeti irányt maga Orbán Viktor cserélte le egy plebejus vonalra. „Én értem a paraszti erőkultuszt, de nem így indultunk el” – jegyezte meg. Zárug szerint „most ezen nem is kell már idegesítenie magát egy normális, polgári gondolkodású konzervatívnak. Ez egy cégügy.”

Zárug kitért Navracsics Tibor helyzetére is, akit tisztességesnek tart, amiért elmondta, hogy 65 százalékban ért egyet a Fidesz politikájával, de hiányolja, hogy a fennmaradó 35 százalékról sosem beszélt. Úgy látja, a mérsékelt fideszesek politikai jövője bizonytalan. „Ezeknek a meglévő pislákoló politikai fénye Orbán mellett teljes vaksötétbe tart” – vélekedett.

A Fidesz szervezeti átalakítását, amelynek keretében az önkormányzati hálózatra helyeznék a hangsúlyt, szintén cégszervezési kérdésnek tartja. Szerinte a 106 iroda fenntarthatatlan, ezért a karcsúsítás logikus lépés. „Elszálltak a táncos évek, gyerekek, most akkor a hét szűk esztendőre kell berendezkedni” – mondta.

A párt jövője szerinte a következő önkormányzati választáson dől el. „Ha ott egy DK-típusú, óriási visszazuhanás van, amihez a Fidesz esetében már elég, ha 20% alatti lesz ez az eredmény, akkor megpecsételődött a sorsa.”

Arra a kérdésre, hogy a TISZA Pártnak érdeke lenne-e egy előrehozott önkormányzati választás, Zárug azt mondta, hogy bár a politikai logika ezt diktálná, a jogállamiság elveivel ez ellentétes lenne. Szerinte a fennálló mandátumokat nem lehet politikai érdekek alapján megszüntetni. Úgy látja, a jelenlegi helyzetet csak egy átfogó alkotmányozási folyamattal lehet rendezni.

Arról, hogy Orbán Viktor miért nem vonul vissza, az elemző azt mondta, a miniszterelnök nem teheti meg, mert ő birtokolja a „céget” és annak minden titkát. „Orbán Viktor nem tud Boross Péter lenni, aki nagy idők nagy tanújaként, szimbolikus tanácsadással és mégiscsak ellentétes oldali rendszerváltóként háttérbe tud vonulni” – állította. „Le kell szerveznie a brigád levonulását, és le kell szerveznie, hogy ez a cég azért egy történelmi veresség után ne a büntetőjog alá kerüljön” – fejtette ki.

A párt jelenlegi állapotát egy temetéshez hasonlította. „Egy 16 évig hegemónként kormányzó pártnál, amelyiknek az utolsó egy hónapjában ezer milliárdok esnek ki a szekrényéből, szerintem a 10%-os lét is temetés.” „A Fidesz mint brand egyenlő a koponyás bélyeggel, hogy vigyázz, méreg” – fogalmazott.

A Fidesz-közeli vagyonok eltűnését azzal magyarázta, hogy a vereség megtörte a lojalitás láncát.

A rendszer alapja a hatalmi pozíció volt, és mivel a remény elveszett arra, hogy Orbán visszakerüljön a korábbi helyzetébe, a gazdasági szereplők már nem érzik kötelességüknek a párt finanszírozását. „Ott vannak a milliárdok, de nincs remény. Igaz? Nincs remény” – tette hozzá.

Az elemző nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz rendszere egy kártyavár lett volna. Szerinte egy erős rendszer volt, amelynek egyetlen gyenge pontján sikerült áttörni, ami az egész szerkezetet szétpattintotta. A belső káoszról szólva ironikusan megjegyezte: „Mráz Ágoston hajat növesztett, kontaktlencsét vett és hippiként járja a fesztiválokat, hogy ne ismerjék föl. Tehát, hogy itt teljes végórák vannak.”

A belső kihívó hiányát azzal magyarázta, hogy a potenciális utódjelöltek látják, hogy a megmaradt szavazóbázis még mindig Orbánhoz hűséges, másrészt pedig intézményi fogságban érzik magukat. „Ez egy súlyosan bántalmazott agyi állapot” – összegezte.

A teljes beszélgetés

Kapcsolódó

Orbán Viktort csak egy évre választják a Fidesz elnökének, gyökeresen átalakulhat a párt szombaton

A Fidesz szombati kongresszusán várhatóan egy évre választják meg Orbán Viktort, aki több új szakmai munkacsoportot is létrehozott a párt megújítására. Az átalakítás részeként a választókerületi rendszer helyett települési csoportok jönnek létre.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Azért lett színész, mert ki akart szúrni az öccsével, sokáig diplomata karrierre vágyott, és négy éve stroke-ot kapott – Stellan Skarsgård 75 éves

Star Wars, A Karib-tenger kalózai, Marvel – Európai színészként a legnagyobb hollywoodi franchise-ok kapkodtak utána, a nyolc gyerekével pedig az utánpótlást is kipipálta.

KULT

„Úgy hiányzott a dob, mint egy falat kenyér” – A Pokolgép énekese üzent a Metallicának

Kalapács József egy Facebook-posztban értékelte a Metallica budapesti produkcióját. A világhírű zenekar a Totális metál című dalukból játszott el egy részletet a Puskás Arénában.

KÉK HÍREK

Halálos kamionbaleset Csehországban: magyar és román sofőr vesztette életét a kigyulladt járművekben

A magyar kamion egy betonkorlátnak csapódott, majd egy másik járművel ütközve lángra kapott a D2-es autópályán. A balesetben a magyar sofőr és a másik jármű vezetője is meghalt, a tűzoltók öt vízsugárral oltották a lángokat.

SZEMPONT

Friss elemzés: Komoly hibákat vétett a Tisza-kormány, ennek még ára lesz

A Political Capital elemzése szerint a TISZA-kormány több vitatott lépést is tett, például a parlamenti szabályok fellazításával. Bár a népszerűségük töretlen, a hibáknak később politikai következménye lesz.

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert - szmo.hu
2026. június 13.

Miközben a közvélemény-kutatások történelmi előnyt mérnek a TISZA-nak, aközben gyűlnek a vitatott döntések: nem távozott egyetlen célkeresztbe került intézményvezető sem a határidőre, a Házszabály átmeneti fellazítása a Fidesz-éra eszköztárát idézi, és a vendégmunkás-szigorítás gazdasági feszültségeket kelt. A kérdés nem az, lesz-e ennek ára, hanem az, hogy mikor – írja a Political Capital friss elemzésében.

A leglátványosabb törésvonal az állami csúcsintézményeknél rajzolódik ki. A Magyar Péter által szabott május 31-i ultimátum eredménytelenül telt el, egyetlen, a Fidesz által kinevezett csúcsvezető sem mondott le. A határidő lejárta után a miniszterelnök ugyan egyeztetett az államfővel a Sándor-palotában, de ott nem tudott előállni kész jogi csomaggal a leváltásukra, csupán az alkotmánymódosítás előkészítésének szándékát jelentette be.

Az ügy azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez az egyik első, kézzelfogható ígéret, amelyen a kormány cselekvőképessége lemérhető.

A módszerek körüli viták a parlamenti eljárásoknál is előkerülnek. A TISZA-kormány egy javaslattal átmenetileg, 2026 végéig megemelné a sürgős és kivételes eljárások számát az Országgyűlésben, amit a befagyasztott uniós források minél gyorsabb lehívásával indokol.

Eközben a törvényjavaslatok továbbra is jellemzően egyéni képviselői indítványként kerülnek a Ház elé, noha ezt a gyakorlatot az ellenzék tizenhat éven át bírálta. Ezek a lépések, még ha hatékonysági célok is vezérlik őket, erősíthetik azt a vélekedést, hogy az új kormány is a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítésében érdekelt.

A személyre szabott jogalkotás vádja a miniszterelnöki ciklusok korlátozásánál csúcsosodott ki. Bár a lépés közjogilag védhető, politikailag támadási felületet ad, mivel visszamenőleges hatályúként és Orbán Viktor kizárását célzó intézkedésként is keretezhető. Az elemzés szerint egy 2026-tól induló korlátozás stratégiailag tisztább lett volna.

A stratégiai kockázatok mellett azonnali gazdasági súrlódások is jelentkeznek a vendégmunkások ügyében. A kampányban ígért teljes leállás helyett a kormány egy szigorítást vezetett be, amelynek értelmében szombattól nem adnak ki újabb vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket. A lépés heves reakciókat váltott ki gazdasági szereplőkből, a Master Good nevű cég például beruházások leállításával fenyegetőzött.

Valójában a TISZA ugyanúgy a migrációellenesség csapdájában vergődik, mint korábban a Fidesz, amely szintén nem talált egyensúlyt a szigorú retorika és a gazdasági érdekek között.

Mindezt olyan kisebb, de sokasodó operatív zökkenők keretezik, mint a rapid igazságügyiminiszter-váltás vagy a kormányzati szereplők elhamarkodott kijelentései miatti kommunikációs helyreigazítások. Ezek önmagukban csekély súlyúak, de ha menetrendszerűvé válnak, ronthatják a kormány professzionalizmusába vetett bizalmat.

Május 9-én megalakult az új Országgyűlés, majd május 13-án megszűnt a több mint hat évig fennálló veszélyhelyzet, ami szimbolikusan a rendeleti kormányzás végét jelentette. A politikai figyelem ezt követően az állami csúcsintézmények, kiemelten Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsára és a május 31-i ultimátum felé fordult.

Az elmúlt napokban két, a következő hónapok hangulatát meghatározó lépés történt: szombattól a kormány szigorította az EU-n kívüli vendégmunkások beléptetését, majd kedden benyújtotta a Házszabály átmeneti fellazításának tervét. Közben az intézményvezetői távozások elmaradtak, és az államfői egyeztetés után csak az alkotmánymódosítás előkészítésének szándéka hangzott el.

Kapcsolódó

Vitézy Dávid: Magyar Péter kemény főnök, a Tisza-kormány nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött

A közlekedési miniszter a 444-nek adott interjújában mondta el, mi az alapvető különbség az előző és a mostani kormány működése között. Élesen bírálta elődjét, Lázár Jánost, aki szerinte mindent lerombolt, és arról is beszélt, hogy az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Gyanús halálesetek Dunapatajon: négy holttestet exhumálnak, két napra lezárja a rendőrség a temetőket

A rendőrség kezdeményezésére négy, gyanús körülmények között elhunyt ember sírját nyitják fel Dunapatajon. Az elhunytak otthonában vagyon elleni bűncselekmények nyomaira bukkantak, a temetőket két napra lezárják.

KÉK HÍREK

„Maddie szétkúrja az életem” – A Madeleine McCann-ügy fő gyanúsítottja titkos felvételen dühöng

A német Christian Brückner egy titokban rögzített videón dühöngött, amiért a Madeleine McCann-ügy tönkretette az életét. A felvétel nem sokkal azután került nyilvánosságra, hogy a brit rendőrség állítólag új, terhelő bizonyítékokat kapott róla.

KÉK HÍREK

„A kisfiam nem akar beszélni, fél” - a szülők szerint büntetőszékkel, bántalmazásssal fegyelmez egy óvónő egy második kerületi óvodában

Több szülő állítja, hogy egy pedagógus lökdöséssel, büntetőszékkel és megalázó bánásmóddal fegyelmezett hároméveseket. Az óvoda fenntartója fegyelmi eljárást indított, a pedagógust pedig a vizsgálat idejére szabadságra küldték.

SZEMPONT

Török Gábor: Ami Magyar Péter jutalomjátékának indult, mostanra nagy kockázat lett

A politológus Sulyok Tamás alkotmánybírósági beadványát elemezte. Az államfő azután lépett, hogy a Magyar Péter által szabott lemondási határidő 11 napja lejárt.

F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 12.

Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte a köztársasági elnök legújabb lépését. Sulyok Tamás csütörtökön az Alkotmánybírósághoz fordult a leváltását célzó kormányzati tervek miatt. A politológus szerint „egyre érdekesebb ez a történet”, és a helyzetet úgy látja, mintha az államfő hirtelen egy aktív, politizáló szereplővé vált volna.

„Aki április 12-én született, akár azt is gondolhatná, hogy Sulyok Tamás egy aktív, politizáló, kreatív köztársasági elnök, akinek van álláspontja a politikai viták középpontjában álló kérdésekről, nem is fél elmondani azt, sőt, akár az államfő számára rendelkezésre álló eszközöket (nyilatkozat, interjú, közlemény, vagy éppen AB-hez fordulás stb.) is bátran igénybe veszi.”

Török szerint Sulyok mostani fellépésével azt is bizonyítja, „hogy hogyan és milyen eszközök használatával lehetett volna más az államfő (és szerepe + megítélése) az elmúlt két évben”.

A politológus a bejelentést „nem ügyetlen lépésnek” tartja, mivel 11 napja nem történt semmi a Magyar Péter által szabott határidő lejárta óta. Így az államfő még időben szerezhet egy „alkotmányértelmezést” az Alkotmánybíróságtól.

Török Gábor úgy látja, a korábban egyértelműnek tűnő helyzet megváltozott.

„A korábban Magyar Péter jutalomjátékának látszó ügy minden nappal egyre több politikai kockázatot hordoz a miniszterelnök számára” – zárta bejegyzését.

Május 31-én járt le a Magyar Péter miniszterelnök által több közjogi méltóság lemondására szabott határidő, miután egy keddi, utolsó, négyszemközti megbeszélésre tett ajánlat sem vezetett eredményre. Az államfő már korábban jelezte, hogy nem mond le, és a tervezett elmozdítása miatt a Velencei Bizottsághoz fordult. A csütörtöki, Alkotmánybírósághoz fordulás a védekezésének újabb lépése, amely egy lehetséges alkotmányos válsághoz vezethet.

A Sándor-palota közleményére a kormányfő szinte azonnal reagált, „szánalom kategóriának” nevezve az elnök lépését.

Kapcsolódó

Sulyok Tamás bejelentette: sürgős eljárásban vizsgálja a tervezett elmozdítását a Velencei Bizottság

A köztársasági elnök szerint a leváltására tett kísérletek alapvető alkotmányos elveket sértenek. Jelezte, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének munkatársai készek Magyarországra utazni, hogy többet tudjanak meg a kialakult helyzetről.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videóból tudta meg, hogy brutálisan elgázolták egy elektromos biciklivel, a cserbenhagyó most börtönbe kerülhet

A 33 éves walesi férfi a baleset utáni emlékezetkiesése miatt nem tudta, mi történt vele. Két nappal később a szomszédja mutatta meg neki a térfigyelő kamera felvételét a gázolásról.

KÉK HÍREK

Sokkoló videó: „Betárazott lőfegyverrel hülyéskedtek” – meglőtte társát egy rendőr Amerikában, centiken múlt a tragédia

Gene Harris, a kaliforniai Pasadena rendőrfőnöke ezekkel a szavakkal írta le a döbbenetes esetet, miután nyilvánosságra hozták az incidensről készült felvételt. A véletlen lövést leadó rendőrt elküldték.

KÉK HÍREK

24.hu: kirepült a kisbuszból, életveszélyesen megsérült az M1-esen balesetező moldáv kocsi sofőrje

A moldáv rendszámú kisbusz vezetője feltételezések szerint elaludhatott a volánnál, ezért ütközött neki egy, a korábbi baleset miatt álló teherautónak az M1-es autópályán. Őt és egy másik utast kórházba szállítottak, hét másik utas a helyszínen meghalt.

SZEMPONT

Transparency International: Ettől a törvénytől Magyarország tényleg jobb hely lesz, a ciklus második felére kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből

Ligeti Miklós szerint a kormány átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagja nemcsak a NER-hez, hanem az azt megelőző időszakhoz képest is érdemi változást hozhat. Jó szándékkal lett összerakva, és hatásában is jó - mondja a szakértő.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert - szmo.hu
2026. június 12.

A kormány történelmi jelentőségű törvénycsomagot nyújtott be, amely az átláthatóságot, a korrupció elleni harcot célozza. Ez a befagyasztott uniós források megszerzéséhez is nélkülözhetetlen, de a jogállamiság helyreállítását sem lehet elképzelni nélküle. A csomag részeként jelen formájában megszűntetnek egy sor emblematikus közérdekű vagyonkezelő alapítványt, például az Orbán Balázs által vezetett MCC-t, a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványát, és olyan pénzosztó helyeket, mint a MOL - Új Európa Alapítványa vagy a Batthyány Lajos Alapítvány. Megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit, átláthatóbbá teszi a magántőkealapok működését és változtatnak a közbeszerzési szabályokon is.

Visszaáll-e a jogállam, és visszaszorítható-e a korrupció az új törvénycsomaggal? Miben hoz újat a javaslat a vagyonnyilatkozatok vagy a közbeszerzések terén? Elég-e a törvényeket módosítani, vagy a hatóságoknak kellene végre dolgozniuk? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit kell tudni ezekről a javaslatokról?

— Ez az első olyan törvényjavaslat, amire tényleg azt lehet mondani, hogy általa Magyarország jobb hely lesz. Jó szándékkal lett összerakva, és hatásában is jó. A cél az, hogy a befagyasztott EU-s forrásokat kiolvassza, megszerezhetővé, elérhetővé tegye, és ehhez egy csomó mérföldkővel, és EU-s feltétellel szabályozott területen nagyon komoly előrelépések lesznek.

A vagyonnyilatkozatok ellenőrizhetősége, vizsgálata évtizedes elmaradásokat fog ledolgozni.

A KEKVA-k (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) megszüntetése, a Transparency legnagyobb örömére abban az irányban halad, és azon a módon történik, amit mi is javasoltunk. A kormánynál valószínűleg nyitott fülekre találtunk, hogy nem kell megkísérelni átvenni a kuratóriumokat vagy alapítványként kezelni ezeket a közpénznyelőket, hanem el kell törölni azokat. Ezt a vagyont vissza kell szerezni. Az más kérdés, hogy a vagyonból mi lesz visszaszerezhető, hogy az MCC hova és mit rakott abból a pénzből. Javulni fognak az átláthatósági szabályok a tényleges tulajdonosok révén, ez a pénzmosási szabályozásban van. Például a NER egyik kedvelt trükkjét, az elsőbbségi részvényt, ami picike tulajdoni hányadhoz nagy szavazati, illetve nyereségrészesedési jogosultságot társít, azt is bevonják az átlátható szervezet fogalmába.

Tényleges tulajdonosként az elsőbbségi részvényest is meg kell nevezni,

hogyha a tulajdoni mértékétől függetlenül 25 százalékot meghaladó szavazati arányt vagy nyereségrészesedést tud érvényesíteni. Van egy-két egész innovatív elképzelés a közbeszerzéseknél is. Például az egyajánlatos közbeszerzések megengedettségét még jobban szűkíti, és a tényleges tulajdonos problematikája bekerül a közbeszerzési joganyagba is. Mostantól az átláthatóság körében nem az lesz, hogy nyilatkozik a cég, hogy ő átlátható, és ennyi, hanem

az ajánlatkérő (önkormányzat vagy állam) részletes, konkrét felvilágosítást is kérhet.

Ez egy nagyon komoly, neuralgikus pont jelenleg. Ott van például a FaceKom Kft. az arcfelismerő rendszerrel, ami Tiborcz-közeli, és az IDOM Softnak fejlesztettek közbeszerzésben arcfelismerő rendszert. Én adatigénylésben betekintettem az átláthatósági nyilatkozatukba. Annyi szerepel benne, hogy az ügyvezető aláírásával nyilatkoztak, hogy a tulajdonosok közül senki sem közszereplő. Ennyi. Teljesen törvénysértő volt a nyilatkozat, és ezt tudomásul vette az IDOM Soft, mint ajánlatkérő. Az is érdekes lesz, hogy mostantól az ajánlatkérő feltételként előírhat korrupcióellenes vállalásokat, amiket konkretizálhat és megkövetelheti a teljesítését.

A magántőkealapokra vonatkozó tényleges tulajdonosi adatokat mostantól gyűjteni és regisztrálni kell,

és azokhoz civilek és újságírók egyszerűbben férhetnek hozzá, mint a jelenlegi szabályok szerint. A felülbírálati indítványnak a büntetőeljárási törvényben elfogadott szabályai is a jobb irányba mozdulnak el. Négy vagy öt kisebb észrevételt fogunk javaslatként megfogalmazni, talán már holnap sikerül elküldeni a feltételezett címekre.

— Ez a törvénycsomag jogállami szempontból egy fejlettebb, jobb, átláthatóbb konstrukciót hoz, mint ami 2010 előtt volt? Vagy csupán a korábbi állapotokat állítja vissza?

— Ezek nem voltak megoldva 2010 előtt sem. A vagyonnyilatkozati rendszer harminc éve fabatkát sem ér. Itt nem a tíz előttihez térünk vissza, hanem

sok területen évtizedes hiányokat pótol a szabályozás.

Csupa olyan rendelkezésről van szó, ami vagy egyáltalán nem létezett jogterületként 2010 előtt, vagy ugyanúgy vacakul működött, csak éppen nem biztos, hogy ekkora kockázatok származtak belőle. A magántőkealap és a kollektív befektetési formák 2014 óta vannak szabályozva, tehát itt nincs miért visszatérnünk a tíz évvel ezelőtti megoldáshoz. A vagyonnyilatkozatokat említettem, és ezek a közbeszerzési és átláthatósági hiányosságok szintén régtől fogva felmerülnek. A politika nem élt ennyit a titkos befektetési formákkal.

Úgyhogy ez most nem a „vissza a NER előtti szakaszba”, nem „vissza a jövőbe”, hanem egy előremutató szabályozás.

Persze nem old meg mindent, nagyon sok kérdést nyitva hagy, további szabályozásokra lesz szükség. Például a vagyonnyilatkozatoknál most jó lesz az ellenőrzés, de a nyilatkozat tartalmán még dolgozni kell. De ez egy nagy átláthatósági és korrupcióellenes csomag.

— És a közbeszerzések?

— A közbeszerzéseknél mindig van mit csinálni, bár ott nem annyira a szabályozással van a probléma. Például biztos, hogy a 115. paragrafus szerinti, valódi versenynövelő megoldások az építési beruházásoknál jó irányba mutatnak, de ez kevés. Ott igazából ki kellene vonni a NER alatt életbe léptetett összes korlátozó rendelkezést.

— Van olyan pont a csomagban, ami számszerűsíthető vagyongyarapodást vagy vagyonmegtartást jelent az államnak?

— A KEKVA világos, az visszatér az államhoz, ami abból megvan. Persze a kötelezettségek is, de az egy másik kérdés. A közbeszerzésnél ez még önmagában nem hoz áttörést. Kellene, hogy a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság az összefonódásokat, kartelleket, összejátszásokat ellenőrizze, mert itt nemcsak az állam volt csalárd, a cégek is nagyon szerettek csalni.

— Tehát amikor többen összebeszélnek?

— Összebeszélnek, így van, hogy hol az egyik nyer, hol a másik A túlárazások ellen ez még kevés. A versenytorzító és versenykorlátozó magatartások ellen ez önmagában kevés, de jó irányba mutat. Számomra talán a legfontosabb szabály, hogy szigorodnak az összeférhetetlenségi követelmények. Eddig csak a vezető közjogi méltóságokkal egy háztartásban élő családtagok voltak kizárva, most minden hozzátartozó ki lesz zárva, függetlenül attól, hogy hova váltották ki a lakcímkártyáját.

— Milyen törvénymódosítás kellene ahhoz, hogy a magyar közbeszerzési rendszer valóban transzparens, nem korrupt és túlárazott legyen?

— Ezt nem lehet csak szabályozási eszközzel elérni. Mindig lehet minden szabályt még jobbá tenni, de itt arra lenne szükség, hogy az ellenőrző hatóságok, a GVH, KEHI, Közbeszerzési Hatóság, a Kincstár, tegyék a dolgukat, és menjenek utána a piactorzító összefonódásoknak és a csalárd magatartásoknak.

— A jogosítványaik most is elegendőek ehhez?

— Igen.

Itt tényleg csak arról van szó, hogy elkezdjenek dolgozni.

De most már el is kezdtek dolgozni. Úgy tűnik, hogy azért itt is van egy nekibuzdulás. Ez az elmúlt másfél hónap termése, ami nem kevés.

— Most a nekibuzdulásnak politikai hátszele van. De hogyan lehet végre elérni, hogy a hatóságok tényleg a politikai hatalomtól függetlenül működjenek?

— Én nem politikai hátszelet érzékelek. Inkább úgy képzelem, hogy azoknak az altatott vagy félretett ügyeknek a dossziégazdái, akik eddig hiába akartak, nem tudtak mit tenni, mert a főnökök nem engedték őket lépni, most azt mondják: „már nem tudsz megakadályozni benne, most megcsinálom”.

Ez egy belső forradalom lehet.

— Mit kell tenni egy olyan erős jogállamért, ahol a hatóságok akkor is elvégzik a dolgukat, ha az a hatalmon lévőknek kényelmetlen?

— Majd meglátjuk, hogy a most induló jogállami építkezés mit fog eredményezni a TISZA részéről, mert meg lehet csinálni. Ezt nem lehet előre számszerűsíteni, hogy hány méter Alkotmánybíróság kell hozzá és hány kiló ügyészség. Nincs rá olyan szakácskönyv, amiben a recept előre le van írva. Ezt ki kell tapasztalni a gyakorlatban. Például, hogy lehet a közbizalmat nem kockáztatva leváltani azokat a NER-enceket, akiket itt hagytak a nyakunkon. Ezt nem lehet most így előre megmondani, mert nincs egységes recept az összes intézményre. Más az érzékenység a médiahatóságnál, a Számvevőszéknél és a bíróságokon.

— Akkor lehet az ember nyugodt, ha azt látja, hogy bárki is van hatalmon, az ő stikijeit is lenyomozzák. Volt a magyar történelemben ilyen időszak?

— Magyarországon nem volt ilyen igazán. A Horn-kormány alatt a Tocsik-ügyet azért csak kivizsgálták. A Postabank-ügyet már kevésbé, az olajügyeket kevésbé. A „kis átkosban”, 2002 és 2010 között a BKV-ügy vagy a Hagyó-ügy azért meg tudtak kezdődni, de ez már inkább a vége felé volt.

— És ha nem Magyarországot nézzük, van mintaállam, ahol teljesen független a hatalomtól a nyomozó hatóságok munkája?

— Teljesen makulátlan nincsen. Dániában volt a Danske Bank-botrány, ahol Azerbajdzsánnak és Belarusznak mostak pénzt a bank balti fiókjain keresztül, és ezt a dán rendőrség kinyomozta. De van ellenpélda is: a Gripen-ügy, amire már talán kevesen emlékeznek, hogy a magyar vadászgép-beszerzéshez kenőpénz csatlakozhatott, ám azt az ügyet Svédországban végül eltusolták.

— Pedig Svédország egy mintaállam. Tehát az az út, amire a jelenlegi kormány lépett, még a fejlett demokráciákban is göröngyös.

— Ez nem egy könnyű út. Sok a göröngy, a kisebb-nagyobb árok, vízátfolyás és buktató rajta. De most láthatólag, élve a nagy felhatalmazásból fakadó felelősséggel, a kormány ezt az utat járja.

— Elképzelhető, hogy a magyarországi korrupciós szint a ciklus végére eléri az európai átlagot?

— Nem hiszem, hogy akkorát tudunk ugrani rögtön. De mire a következő adatgyűjtés lezárul, szerintem addigra már lesz valami meggyőző nyoma a magyar kormány cselekvésének. Mi is arra számítunk, hogy két év múlva, a ciklus második felére Magyarország kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből.

Akkor már nem az Unió legkorruptabb országa leszünk, hanem a gazdasági-politikai súlyunknak megfelelően valahol az alsó harmad tetejénél állunk majd.

— Ez körülbelül mely országok szintjét jelenti a listán?

— A V4-ek, Szlovákia, Lengyelország, Csehország szintje az, ami megszerezhető. A balti államok vagy éppen Szlovénia, az már egy következő nagyságrend.

Kapcsolódó

Magyar Péter „történelmi jelentőségű törvénycsomagot” nyújtott be, ami hazahozhatja az uniós milliárdokat

A miniszterelnök egy új törvénycsomag benyújtását jelentette be, amely a korrupció felszámolását célozza. A reformok teljesítése a feltétele annak, hogy Magyarország hozzáférjen a korábban befagyasztott 16,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz.