Good Country – "Könnyen lehet, hogy hozzánk többen fognak feliratkozni, mint a Facebookra"
Madeline Hung és Simon Anholt szerint legalább egy országnyi ember él a földön, akiket aggaszt a világ és az emberiség jövője. Márpedig ekkora embertömeg, ha összefog, képes változásokat elérni. A Good Country (Jóország) honlapján közösen tudják kialakítani az álláspontjukat a fontos kérdésekben, és megszavazhatják, milyen célokra összpontosuljanak az ország erőforrásai. Mindehhez évi 5 dollár „adó” megfizetését kérik, de ha valaki ezt nem engedheti meg magának, akkor is lehetősége van csatlakozni. Madeline Hunggal és Simon Anholttal a MÜPÁ-ban tartott előadásuk és workshopjuk után beszélgettünk.
- Első ránézésre a Good Country egy újabb közösségi média oldalnak tűnik. Miben különbözik?
Simon Anholt: Jé, ezt még senki se mondta!
Madeline Hung: Tényleg nem. Abban különbözünk a közösségi oldalaktól, hogy a Good Country irányelveket akar érvényesíteni. Persze ettől még közösség vagyunk, ha akarnak, a polgáraink kapcsolatba tudnak lépni egymással, de alapjában véve azért gyűjtjük össze ezeket az embereket, hogy hatalmunk legyen érvényesíteni bizonyos irányelveket.
SA: Jobbá tenni a világot. Könnyen lehet, hogy hozzánk többen fognak feliratkozni, mint a Facebookra. A Facebook az média. Csak egy platform, amely szolgáltatásokat nyújt az embereknek. Mi viszont politikai szereplők vagyunk.



- A legtöbb ember úgy gondolkodik, hogy ott vagyok én, esetleg a családom, aztán jön a közösségem, a városom, az országom, és így tovább. Önök viszont fordítva gondolkoznak, azt mondják, hogy elsősorban az emberiség részei vagyunk, és csak másodsorban egy adott ország polgárai. Hogy akarják ilyen drasztikusan megváltoztatni az emberek gondolkodását?
SA: Nem hiszem, hogy meg lehet változtatni. Nem is akarjuk. De a kutatásaink alapján a világ lakosságának 10%-a fordítva gondolkozik. Az emberiség zöme pedig a két vélemény között van valahol. Minden esetre ez a 10% körülbelül 700 millió ember, ami már egy nagy ország lakossága.
MH: Ha ez a 10% csatlakozna, mi lehetnénk a világ harmadik legnépesebb országa India és Kína után. Egyébként pedig a kétféle gondolkodás nem zárja ki egymást. Aggódhat valaki az emberiség és a világ soráért úgy, hogy közben szereti a hazáját vagy a családját.
SA: Britként aggódom a Brexit miatt, de aggódom a világjárványok miatt is.
MH: Ma a bolygó sorsa aggaszt, holnap a szomszédom, ez teljesen természetes.


- Hogy küzdik le a nyelvi akadályokat? Ha az egész világról szeretnének polgárokat, nyilván lesznek olyanok köztük, akik nem tudnak angolul.
MH: Ez erőforrás kérdése. Hiszen nem csak arról van szó, hogy a honlapunkat kell lefordítani. Amennyiben többnyelvű felhasználói élményt ígérünk, akkor az összes tevékenységet elérhetővé kell tennünk más nyelveken is. Jelenleg még túl kicsik vagyunk ehhez. Az első idegen nyelv, amelyet 2019-ben bevezetünk, az a spanyol lesz, de amilyen gyorsan csak lehet, szeretnénk más nyelvekre is sort keríteni.
- Napjainkban súlyos probléma a bizalmi válság. Sokan gondolják úgy, hogy a kormányok és a politikusok becsapják őket, sőt, vannak, akik egyenesen attól félnek, hogy a kormányokat egy titokzatos háttérhatalom irányítja. Önök hogy tudják biztosítani a Good Country átláthatóságát?
SA: Nincs még alkotmányunk, mivel azt az állampolgárainkkal közösen szeretnénk megalkotni. Ez az első lépés az átláthatóság felé, hogy mindenki részt vehet az alkotmányozási folyamatban. Ezen kívül minden olyan megbeszélést, tárgyalást, amely nem a platformon történik, írott formában megosztunk mindenkivel. Az USA-ban bejegyzett nonprofit szervezetként törvényi kötelességünk az utolsó fillérig publikálnunk minden tranzakciót. Én brit vagyok, Madeline amerikai, és pontosan azért döntöttünk úgy, hogy az USA-ban jegyezzük be a szervezetet, mert az ottani törvényi előírások szigorúbbak.
MH: Emellett olyan technológiákat akarunk bevezetni a platformra, amelyek lehetetlenné teszik, hogy bármilyen formában manipuláljuk a szavazások eredményét.

- Pontosan hogy működik a Good Country? Tegyük fel, a polgárok megszavazzák, hogy a legfontosabb tennivaló az óceánok megtisztítása. Mit fognak tenni?
SA: Először is megmondjuk, hogy ez így egy kicsit túl nagy falat. Fontos, hogy a lehetőségeinknek és forrásainknak megfelelő méretű célokat tűzzünk ki. Tehát születhet például olyan döntés, hogy próbáljuk meg összehozni azokat az erőket, amelyek már tényleg képesek megtisztítani az óceánokat.
MH: Ha az óceánok megtisztításáról beszélünk, ennek is számos megközelítése lehetséges. Például az egyik megoldás lehet elzárni a műanyaghulladék forrását. Vagy összeszedni a már meglévő hulladékot. Lehet jogi megoldás, megnézni, hogy kinek lenne a kötelessége az óceán adott területét megtisztítani. Invesztálhatunk technológiai fejlesztésekbe.
SA: A Good Country döntéshozási folyamata összetett. Az első körben kiválasztjuk, melyik az a téma, amelyik a leginkább foglalkoztatja a közösségünket. Teszem azt, a klímaváltozás. Ezután megkeressük a terület szakértőit, és velük közösen próbáljuk megtalálni azt a pontot, ahol a legtöbbet tehetünk a változásért.
MH: Egyébként pont az óceánok megtisztítása terén van jó példa, hogy lehet megfelelő erőforrásokkal változást elérni. A The Nature Conservancy nevű civilszervezet megkereste a Seychelles-szigetek kormányát azzal, hogy kifizetik az ország államadósságának 10%-át, ha a tengerpartjuk egy jelentős részét természetvédelmi területté nyilvánítják. 2022-ig összesen 410000 négyzetkilométernyi tengerpartot és óceánterületet vonnak védelem alá.
- A hackerek és online terrorizmus korát éljük. Hogy tudják megvédeni a Good Countryt ezektől a támadásoktól?
SA: Annyi védelmet állítunk, amennyit csak tudunk. Sok pénzt kell fordítani erre, amikor már megengedhetjük magunknak. De legalább, más országokkal szemben, nekünk nincs földrajzi területünk, amit védeni kellene.
- A Good Country polgárainak van beleszólása, hogy ki irányítja az országot?
SA: Senki sem irányítja. Ez benne a lényeg. A közösség irányítja önmagát. Minden döntést közösen hozunk, senki sem rendelkezik az utolsó szó jogával.
– Beszéljünk kicsit a Good Country Indexről, a jó országok listájáról. Ez egy olyan ranglista, amin bizonyos adatok, értékek alapján rangsorolják az országokat. Meglepődve láttam, hogy Magyarország jelen pillanatban a 12. helyen áll. Mit jelent pontosan ez a helyezés?
SA: A Good Country Indexhez harmincöt adatbázist használunk. Hét különböző kategória van, olyan szempontokat vizsgálunk, hogy adott ország mivel járul hozzá a tudományhoz és technológiához, egészséghez és jóléthez, békéhez és közbiztonsághoz külföldön és a határain belül. Mindegyiken belül van öt mutató, ami alapján értékeljük a konkrét ország teljesítményét. A legtöbb adatot az ENSZ-től kapjuk, a többit nagy nemzetközi szervezetektől. Mindegyik ország kap egy rangsort a vizsgált 172 országon belül az adott kategóriában, és ezekből kijön egy átlag pontszám. Ez teljesen objektív, nincs benne semmi szubjektív mérlegelés. Azt azonban tudni kell, hogy a nagy ENSZ felméréseket és tanulmányokat általában a terepmunka után 2-3 évvel publikálják csak, mert globálisan ennyi időbe telik feldolgozni az információt. A honlapunkon látható rangsor 2017-es, ami azt jelenti, hogy az alapját képező adatok 2014 körül keletkeztek.
- Hogy tudom eldönteni, hogy helyem van-e a Good Country polgárai között?
MH: Azt Önnek kell éreznie. Ha úgy érzi, hogy elsősorban ember, szeretné megváltoztatni a világot, és másokat is arra ösztönözni, hogy segítsenek, ennyi elég is.
SA: Egyébként ha ellátogat a honlapunkra, van ott egy kérdőív. Nem kötelező a kitöltése, át is lehet ugrani, de segít megismerni, hogy pontosan milyen értékeket vallunk, és eldöntheti, hogy azonosul-e velük.
MH: Olyan, mint egy beszélgetés. Mit gondol a technológiáról, a kormányok felelősségéről. És nem kell, hogy mindenben egyetértsen velünk. A fontos, hogy nyitott legyen a diskurzusra, és az együttműködésre. Ahhoz, hogy összefogjunk, nem muszáj minden egyes kérdésről ugyanazt gondolnunk.
Fotó: Mayer András