SZEMPONT
A Rovatból

Fulladoznak a sajószentpéteri szegények a rettenetes szmogban

Az Abcúg riportja a legszennyezettebb magyar településről, ahol minden második házban fekete füstöt okádnak a kémények.


A szmogrekorder Sajószentpéteren a légszennyezettségre az is rátesz egy lapáttal, hogy sokan – jobb híján – hulladékkal vagy rongyokkal fűtenek. A szegényebbek viszont sokkal jobban szenvednek szmogriadó idején, a rossz minőségű lakókörnyezet, főleg a párásodás miatt kialakuló penésztől ugyanis gyakrabban alakul ki náluk asztma vagy allergia.

A sajószentpéteri Fecskeszög telepen van, aki méretes oxigénpalackkal a szobában vészeli át a levegő kitisztulásáig még hátralévő napokat.

“Azok ott, a szélén, 50 évvel le vannak maradva” – szól ki a kocsijából egy férfi, miközben elgurul mellettünk a sajószentpéteri Fecskeszög telepen, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisváros egyik – a három közül a legnagyobb – szegregátumában. Az utca vége felé mutat, válaszolva ezzel kérdésünkre: merre menjünk, ha olyasvalakivel szeretnénk beszélni, aki kénytelen fa helyett műanyaggal, ruhaanyaggal vagy más hulladékkal tüzelni.

szmog1

A falu legszélén szinte minden második házban fekete füstöt okádnak a kémények, a pernye pedig megül a kiadós mennyiségű hóval borított háztetőkön, ahhoz azonban mindenki ragaszkodik, hogy ő csak fával tüzel, a szomszéd viszont “mindenfélét összegyűjtöget”, és begyújt vele.

“Dehát istenem, ha egyszer szegények és nincs más, nem lehet őket ezért hibáztatni”

– mondják többen is.

Szálló por

Január utolsó hétfőjén megint 760 százalékkal lépi túl az egészségügyi határértéket a levegő szállópor tartalma a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajószentpéteren. A város légszennyezettségben ezzel országos rekorder.

A Sajó völgye domborzati okok miatt hagyományosan az ország egyik legszmogosabb vidéke, az észak-déli fekvésű völgyben ugyanis jóval kevesebbet fúj a szél, így a levegő is lassabban tisztul.

szmog2

A térség légszennyezettségének legfőbb okozói mára a közlekedés és a lakossági kibocsátás (tüzelőanyag égetés) lettek, 2013-ig ugyanis több jelentős ipari kibocsátó, köztük három hőerőmű: a tiszapalkonyai, tiszaújvárosi és kazincbarcikai AES Erőművek is bezártak.

A két legfőbb tényező közül is a lakossági kibocsátás az, ami az utóbbi nagyjából tíz évben átvette a vezető szerepet a szmogot okozó szállópor-kibocsátásban. A Környezetvédelmi Felügyelőség a “Sajó völgye” zónáról elérhető legfrissebb, 2013-as légszennyezettségi jelentése szerint ez azért történt, mert “egyre több háztartás tér át szilárd tüzelésre (szén, fa, biomassza), illetve

nagyon sok helyen hulladékot (PET palack, gumi, műanyag) használnak a háztartási tüzelőberendezésekben”.

Köpi a füstöt a “Salgó”

“Itt dolgozom az egyik közeli falerakatnál: fűrészelek, hasogatok, és a munkám fejében 5-6 ezer forint értékben, úgy 1,5-2 mázsa fát hozhatok el onnét, azzal fűtünk. Nekünk nem telik gázos lakásra” – magyarázza János, aki feleségével, Rózsával és négy gyerekükkel él a Fecskeszög telepen. A házuk albérlet, tulajdonosa évekkel ezelőtt Kanadába költözött.

Téli hidegben csak egy szobát tudnak melegre felfűteni, és mivel Rózsa a két legkisebbik, óvodáskorúnál fiatalabb gyerekükkel egész nap otthon van, egész nap kell tüzelni. Erre egy “Salgó” márkájú ősrégi sparheltet használnak, amin egyúttal a főzést és az ételek melegítését is megoldják Jánosék.

szmog3a

“Tudom, hogy ha gázzal fűtenénk, sokkal kevésbé szennyeznénk a levegőt. Dolgoztam a százhalombattai olajfinomítóban, tudom, mi az a légszennyezés. De azért nem mindegy, hogy havi 30 vagy 70 ezer forint megy el a fűtésre” – mondja János, aki szerint így van ezzel a környezetében mindenki: az utcában is csak két ember fűt gázzal.

Egy köbméter, azaz körülbelül 7 mázsa fa egy Jánosékéhoz hasonló, alacsony komfortos lakásban úgy egy hónapig elég, piaci ára pedig 15-23 ezer forint között mozog, a fa fajtájától (és szárazságától) függően.

“Pont most fogyott el…”

Sajószentpéteren is van lehetőség szociális alapon tűzifa támogatás igénylésére – a telepen lakókkal beszélgetve kiderül, hogy szinte mindenki igénybe vette már.

“Pont most fogyott el. Most jön az, hogy heti adagokban, zsákonként tudjuk csak megvenni a szükséges tűzifát, éppen ahogy pénzünk lesz rá” – mondja egy fiatal nő, Jánosék szomszédjában. Ebben a háztartásban három generáció tagjai laknak együtt, akik közül most a legidősebb, a 75 éves Juli néni szenved a leginkább a szmogtól – ezt a szobájában álló óriási oxigéngép is jól jelzi.

szmog3

Juli néni

“A tüdőm és a szívem oxigénhiányos egy krónikus rendellenesség miatt, januárban kaptam ezt az oxigénpalackot, az edelényi kórház tüdőosztályán írták fel” – mondja.

Juli néni saját szobájában külön kályhával fűt, és töredelmesen bevallja, muszáj néha, ha nincs fa, rongyot, gumit, rossz cipőt égetnie benne.

“Ha eszünk, nincs tüzelő, ha tüzelünk, nincs mit enni”

– teszi hozzá keserűen az egyébként mosolygós asszony. Fia hozzáteszi: sokan itt a környéken vasúti talpfával is fűtenek, de attól – illetve a kátránytól, amivel a fát kezelik – Juli néni egyből fullad.

szmog4

Juli néni, ha nagyon fullad, oxigénpalackra teszi magát

Nem csak tudatlanságból

“A kibocsátások rendeletben történő szabályozása az önkormányzati testület feladata” – írja a már említett, a Sajó völgye zóna levegőminőségének javítására kiadott Intézkedési Program, amely azt javasolja, hogy az önkormányzatok rendeletekkel tiltsák meg az avar és a kerti hulladék égetését, és szabályozzák a lakossági tüzelőanyag használatot – ezen belül is írják elő, hogy csak kereskedelmi forgalomban kapható anyagokkal lehessen tüzelni -, és szankcionálják valahogy a szabálysértéseket.

Csakhogy Sajószentpéteren, és a Sajó völgye más településein, ahogy Juli néni esete is mutatja, legtöbbször nem pusztán tudatlanságból vagy érdektelenségből gyújtanak be ruhával, gumival vagy műanyag hulladékkal a lakosok, hanem mert egyszerűen elfogyott a tűzifájuk vagy szenük, és éppen nincs pénzük újabb adagra. Ezért – a jelentés is kitér rá és Sajószentpéter polgármestere, Faragó Péter is megerősíti, az önkormányzatok többsége nem bünteti a két fent említett tevékenységet.

szmog5

Sajószentpéteren ugyanis sokan élnek szegénységben: a 2660 fő rendszeres szociális támogatásban részesülő közül körülbelül a felének nem éri el a nyugdíj legkisebb összegének felét, 28500 forintot a havi jövedelme. A város szegényeinek nagy része a központtól a Sajó-töltés által elvágott szegregátumban, a több mint kétezer fős Fecskeszög telepen él, rossz lakhatási körülmények között. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt 62 százalék, az egyszobás lakásoké 59 százalék. Mindkét arányszám jóval magasabb a városi átlagnál.

A legnagyobb kárvallottak

A rossz lakókörnyezet azért is fontos, mert emiatt lesznek a sajószentpéteri Fecskeszög telepen élők a város légszennyezettségének legnagyobb kárvallottjai. A legrosszabb körülmények között lakók ugyanis sokkal gyakrabban szenvednek már amúgy is valamilyen krónikus légzőszervi betegségben, így a szmog is jobban kínozza őket, mint az egészségeseket. Rendszeresen fulladnak.

A krónikus légúti betegségek pedig úgy függnek össze a rossz lakáskörülményekkel, hogy nagyrészt a falakon megjelenő penész okozza őket – ugyanis a penészgombák levegőben szálló spórái képesek bejutni a légzőrendszerbe (ha elég kicsik, akár a hörgőkbe és a hörgőcskékbe is), ahol gyulladást és allergiás tüneteket, asztmát okozhatnak.

szmog6

A penész kialakulásának alapvető oka a beltéri levegő túlzott páratartalma és az ezzel járó páralecsapódás. A penészesedés elindulhat fokozott páratermelés hatására – például, ha egy kis szűk lakásban túl sokan laknak -, a szellőzés hiánya, a csökkentett vagy szakaszos fűtéskor a hideg felületeken történő páralecsapódás miatt, de gyakori ok, hogy rossz szigetelés miatt lehűlő határoló falakon lecsapódó pára idézi elő.

A sajószentpéteri Fecskeszög telepen sétáló járókelőket megszólítva kiderül, szinte mindenkinek van a családjában olyasvalaki, legyen gyerek vagy felnőtt, aki a mostani durva szmogban rendszeresen fullad. Többek zsebében kéznél is van az asztma pipa.

A lakókörnyezet minősége és a lakók egészségi állapota közötti összefüggést az Országos Közegészségügyi Intézet által 2007-ben kiadott, “Lakás és egészség” című tanulmány is részletezi, amely közel 20000 család 7-11 éves gyermekének egészségi állapota és a környezeti kockázatok közötti összefüggést vizsgálta. Eszerint Sajószentpéteren és Hódmezővásárhelyen jelezték a leggyakrabban a megkérdezett szülők a lakás nedvesedését, penészesedését – mintegy 40 százalékos arányban.

Full house Edelényben

A Sajó völgyében az elhúzódó szmogriadó alatt teljes kihasználtsággal üzemelnek a környék kórházainak tüdőosztályai is. Sajószentpéteren az egyik belvárosi szupermarket parkolójában az autója csomagtartójába pakoló János, a középkorú ex-fociedző, épp az edelényi kórházba készül. Orvosa tanácsára befekszik a hétvégére.

szmog7

“5 napja hörgőhuruttal járok naponta a kórházba, sókamrába és infúziós kezelésre, de a doktornő javaslatára most befekszem, mert itthon nem tudok gyógyulni. Most épp felszabadult egy hely, hát kihasználom” – mondja. János szerint nem csak a tüzelés, hanem a várost átszelő 26-os főút autósforgalma is ludas a szmogban, amit egy elkerülő megépítésével lehetne orvosolni. Ez a kérdés pedig már régóta napirenden van a városban.

“Engem tüdőrákkal műtöttek. Igaz, hogy már két éve, de azért nem tesz jót nekem a szmog. Ezért, ha tehetem, a gyerekeknél töltöm az időt Miskolctapolcán, ott híresen jó a levegő” – magyarázza ugyanott, a parkolóban egy idős hölgy.

Oszd meg másokkal is a cikket!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: