SZEMPONT
A Rovatból

„Ugyanazok az egyszerű üzenetek működnek itt is” – Derdák András a francia elnökválasztásról

Hasonló társadalmi jelenségek, egy lényeges különbséggel: Franciaország működő demokrácia. Egy tizenhét éve ott élő, friss francia állampolgárral, Derdák Andrással beszélgettünk Macron és Le Pen esélyeiről.


Április 24-én lesz a francia elnökválasztás második fordulója. Az elmúlt napokban valamelyest nőtt a különbség a két jelölt között. Ha most rendeznék a második fordulót, Macron a szavazatok 55 százalékával legyőzné Le Pent, aki 45 százalékos támogatottságot érne el. Öt évvel ezelőtt Emmanuel Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett.

– A hazai választások után megint elindult a szokásos menni vagy maradni polémia. Te már több, mint egy évtizede Franciaországban élsz, nem ma kezdted az emigrációt.

– Már tizenhét éve vagyok Franciaországban. Alapvetően dolgozni jöttem ki, diplomata voltam öt évig. Amikor az letelt 2010-ben, akkor egyrészt már az új kormány volt hatalmon, tehát felmértem, hogy nekem ott sok babér nem fog teremni. Másrészt kaptam egy olyan munkaajánlatot, amire alapozva itt maradtunk. Tehát igazából nem kijöttünk, hanem itt maradtunk ebben az országban.

– Azóta már annak a munkádnak is vége, és te már vállaltan ott élsz.

– Olyannyira vállaltan, hogy két hét múlva fogom kezembe kapni a francia személyi igazolványt és a múlt vasárnapi választásokon már életemben először szavazhattam itt. Nem szerepelt a céljaim között, hogy francia állampolgár legyek, de így hozta a sors.

– Abban, hogy ezt meglépted, közrejátszik a gyereked sorsa is?

– Feltétlenül. Az én szempontomból sok különbség nincs. A gyerekem itt született, és belátható időn belül itt jár iskolába, neki viszont fontos, hogy legyen egy biztos kötődése jogilag is.

És persze az is van, hogy a jó ég tudja, mi fog történni Magyarország EU-tagságával.

Hát az enyémmel már nem tud történni semmi.

Derdák András (50), művelődésszervező, kultúraközvetítő, a rendszerváltáskor alapított Banán Klub vezetője 13 éven át, 2002–2004 között a Millenáris Park művészeti igazgatója, 2006–2010 a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, 2011-től a Sziget Fesztivál franciaországi képviselője. (forrás: Wikipédia)

– Biztos vagy ebben? Az elnökválasztás első fordulóján megint ott van Marine LePen. Először 2002-ben volt bent Le Pen, igaz, akkor még Jean-Marie Le Pen. Úgy tűnik, jobban szorongatja a szélsőjobboldal a mindenkori mérsékelt jelöltet. Most is ez a helyzet?

– Izgalmas két hétnek nézünk elébe. Itt kétfordulós az elnökválasztás, az első körben bárki elindulhat, tizenvalahány jelölt közül lehetett választani, a második fordulóra a két legtöbb szavazatot kapó jelölt jut be. És valóban, ahogy mondod, ez nem az első alkalom, hogy ilyen helyzet előáll. Az első alkalom az Jacques Chirac esetében volt, Marine Le Pen apjával.

Az akkori választás máig maradandó nyomokat hagyott a francia közgondolkodásban. Akkor az történt, hogy végül is befogott orral, de mindenki megszavazta Chiracot köztársasági elnöknek Le Pen ellenében, még a baloldaliak is.

Most ez a fajta izgalom nincsen, én legalábbis nem érzékelem. Egy kicsit talán hozzászokott a közönség, hogy hát ez van, hogy mindig ott van a szélsőjobb a fináléban. De azt azért nehezen tudom elképzelni, hogy többséget szerezzen.

– Ez a rezignáltság annak köszönhető, hogy a francia választók rutinosabbak a taktikai szavazást illetően?

– Nem tudom, minek köszönhető. Most először az én régi francia barátaim, akiket már a nyolcvanas évek óta ismerek, nem mentek el szavazni. Mert úgy érezték, hogy nem tudnak kiből választani. A baloldal gyakorlatilag megsemmisült, a régi pártok nincsenek már. Viszont az újbaloldal masszívan jól szerepelt, talán egy százalék választotta el Marine Le Pentől Mélenchont. Tehát nagyon kevésen múlt, hogy nem a baloldal és egy liberális jelölt küzd a győzelemért.

És az is megszokottá vált, hogy a franciák megértették: a polgártársaink harmada egyetért a szélsőjobbal.

Tehát hajlandó leszavazni, nemcsak Marine Le Penre. Itt volt még Eric Zemmour is. Ez már így van beárazva.

– Ez az egyharmad elég sok. Szokatlan egy régi demokráciában, nem?

– Kellemetlen, az biztos. Személy szerint én ettől rosszul érzem magam. De nincs nagy különbség, nincsen nagy meglepetés ebben sem.

A külvárosi, szegényebb régiókban erősebb a szélsőjobb.

Mi Montpellier-ben lakunk, ez a város mindig is baloldali volt. De a környék az egyik legszegényebb vidéke Franciaországnak, innen egészen a spanyol határig, Marseilles és környéke. Marseilles körzetében volt az első város, ahol polgármesteri tisztséget szerzett a kilencvenes években a Le Pen-féle párt. Tehát ezek a rurális, szegényebb vidékek, ezek szavaznak egyszerűbb üzenetekre, a városi közönség pedig nem. A másik jelenség, ami hasonló ahhoz, ami otthon is lezajlott, hogy a klasszikus pártok kimúltak. Eltűntek. Megszűnt a régi jobboldali párt, megszűnt a régi baloldali párt és új mozgalmak, új színek, emberek tűntek fel a politikában.

– Visszatérve erre a rendkívül nagy, harminc százalékos arányra. Ha máshonnan nem, a francia filmművészetből tudhatjuk, hogy ez a probléma már majd’ harminc éve jelen van Franciaországban. Nem végezte el a házi feladatát a francia politika, nem tudta integrálni ezt a leszakadó közösséget?

Kassovitzra célozhatsz.

– Igen. Ami azért elég pontos látlelet volt.

Nagyon sok próbálkozás volt erre, próbálkoztak jobbról, próbálkoztak balról, de igazán nem sikerült megoldani.

Nagyon sok támogatás, nagyon sok figyelem irányult erre, de úgy látszik nem volt elég. Vagy nem jól közelítették meg a kérdést.

– Ezt feladták? Vagy próbálkoznak még?

– Ezt nem lehet feladni.

Ez egy működő ország, működő intézményrendszerrel, működő demokráciával és főleg működő sajtóval. Folyamatos vita van erről, hogy hogy kell csinálni. Csak még nem állt össze a kép.

Ez az elnökválasztás is szinte erről szólt. Hogy hogyan lehet a vásárlóerőt megtartani. Hogyan lehet a legszegényebb rétegeket följebb hozni. És persze a háború is bekavart ebbe. A baloldali jelölt például a NATO elhagyást kezdte pedzegetni. Én egyébként azért nem szavaztam rá, mert az teljesen vállalhatatlan. A szélsőjobb abbahagyta, hogy az európai zónából ki kell venni Franciaországot, de folyamatosan a szuverenitást hangoztatta. Ez a duma ismerős otthoni is, hogy a magyar hadsereg az megvédi az országot, nincs szükségünk senkire. Mondjuk annyi különbség azért van, hogy a francia fegyveres erő tényleg egy működő hadsereg. Egy atomhatalomról beszélünk. Na de ebből csak annyit akartam kihozni, hogy ugyanazok az egyszerű üzenetek működnek itt is. Az erő, biztonság, ezekre rezonálnak a választók. A háború elején Macron nagyon jól alakította a számokat. Jót tett a megítélésének, hogy államférfit alakított, és az Európai Unió nevében tárgyalt Putyinnal, próbált békét teremteni, stb. De valahogy az utolsó két hétben ez megkopott, és tért tudott nyerni Marine Le Pen. Az embereknek valahogy megváltozott a megítélése.

– Mi lehet ennek az oka?

– Nem tudom neked megmondani. Le Pen is ügyesen használta a háborús retorikát, de azért odáig nem ment el, mint Orbán, hogy nem kell szankcióval sújtani az oroszokat. Miközben az azért agyrém, hogy

az a pénz, amit Mészáros Lőrinc bankja tolt bele a Marine Le Pen kampányába, ez ugye tízmillió euró, egyes vélekedések szerint Oroszországból származott. Az előző kampányát lényegében az oroszok pénzelték, ezt most Magyarország fizette.

Ennek ellenére nem sikerült rásütni azt a bélyeget, hogy ez egy oroszpárti politikai tömörülés. Most Macron ezt fogja nyomatni orrba-szájba, hogy a Marine Le Pen egyenlő orosz érdek.

– De átmegy-e ez az üzenet? Franciaországban, bár kétségtelenül orosz pénzből, de a kommunistáknak nagy befolyása volt a politikára évtizedekig. Tehát van egy tradicionális oroszpárti réteg is, a szegényebb rétegek között.

– Persze Oroszország innen messze van, és nem olyan közvetlen a tapasztalat, mint Kelet-Európa országaiban. De ne felejtsük, hogy az itteni kommunizmus vegytiszta ideológiai kategória, és nem egy országhoz való viszony.

– Azért más az értelmiség kommunizmusa, akik körülbelül ötvenhat környékén el is fordultak az ideológiától is. És más egy orosz pénzből finanszírozott politikai párt, amiknek erős befolyása volt a munkásosztályra. Ott azért megágyazhattak egyfajta oroszbarátságnak. Talán ez a réteg orientálódhat most inkább Marine Le Pen felé.

– Igen. Lehet.

– Mi a te prognózisod?

– Nagyon remélem, hogy Macron marad. A másik lehetőség nagyon kellemetlen volna. Nemcsak nekem, mint friss francia állampolgárnak, hanem egész Európának. Ha nem is akkora, mint a Brexit, de majdnem. Mélenchon, a baloldali jelölt a választás éjszakáján többször elmondta a beszédében, hogy egyetlen szavazatnak sem szabad Marine Le Penhez kerülnie. De azt nem mondta, hogy tessék Macronra szavazni. Odáig nem jutott el. Ha jól látom, a következő nagy Macron-gyűlés Marseilles-ben lesz. Ami kacsintás a baloldali jelölt felé, mert ő ott önkormányzati képviselő és sok nagy szabadtéri rendezvényt tartott - tehát most Macron is oda vonul. Nyilván a baloldali szavazóknak kell udvarolnia. Amikor azt mondom, hogy harminc százaléka van a szélsőjobbnak, az azt jelenti, hogy huszonnégy volt körülbelül Le Pennek, és hét Zemmournak. Tehát ott van egy két százaléknyi tartalék.

Macron oldalán a tartalék ugyan nagyobb, de nem biztos, hogy olyan könnyen mozgósítható. Nem biztos, hogy az emberek ráveszik magukat, hogy szavazzanak, esetleg legyintenek csak, hogy Macron majd úgyis megnyeri.

Vagy sikerül annyira bepánikoltatni az országot, hogy feljebb tornásszák a részvételi arányt, ami nyilván Macronnak kedvezne.

– Tehát kézzelfogható realitását nem látod, hogy Le Pen megcsípi mégis?

– Egyelőre nem ezt mondják az adatok. De igaz, hogy mostanára a statisztikai hibahatár felé közelített a különbség. Tehát nem mondom, hogy ez teljesen elképzelhetetlen, de inkább az. Persze lehet, hogy ez a részemről leginkább egy óhaj. Én mindenesetre nem szeretném.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, milyük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk