A miniszterelnök-jelölttel a szerda esti, Dobrev Klárával lezajlott vita után beszélgettünk elszámoltatásról, ellenzéken belüli vitákról és a Fidesz utáni kormányzás lehetőségeiről.

– Ön szerint a tegnapi vita, eltekintve az elején még jelenlevő feszült hangulattól, alkalmas volt az ellenzéki egységért aggódók megnyugtatására?

- Alapvetően igen. Látjuk, hogy a stratégiai cél kicsit más volt, én, aki mögött eddig is sok szervezet és szinte az eddigi összes miniszterelnökjelölt is ott van, az ellenzéki egységért dolgoztam, és azt hangsúlyoztam: nekem úgy tűnt, mintha Klára elsősorban a megosztást próbálta továbbvinni, egy személyeskedő támadással az elején, később pedig a konzervatív mivoltom hangsúlyozásával a baloldali szavazókat próbálta leválasztani az ellenzéki egységről. De azt gondolom, hogy azok a gesztusok, amiket tettünk egymás irányába, azok a megállapodások, a rengeteg átfedés a közös programban segíteni fog. Alig van érzékelhető különbség az irányt illetően.

Ez a koalíció már most is nagyon sok tagból áll. Vagy pedig az erre sajnos kevésbé alkalmas jelölttel, ahol nagy a veszély, hogy marad Orbán.

- A Závecz Research szerint Dobrev Klára, ha egy hajszállal is, de meggyőzőbb volt a tegnapi vitában.

- Igen, hallottam. Dobrev Klárát hozta ki elsőnek, természetesen.

Ez is az a kulturális különbség, amit szeretnénk meghaladni. Tehát ne zsarolással és hazudozással próbálja valaki az ellenfelét meghaladni, hanem harminc év után végre a korrektség és tisztesség uralkodjon a magyar politikában.

- Tehát mától nincsen sárdobálás, nincsen személyeskedés ezek szerint.

- Ezt szeretném, igen.

- Jó. De miből gondolja, hogy az internetes kommentelőket a DK irányítja?

- Szerintem önnel is ez fog történni: ha ír egy kommentet Dobrev Klára oldalára, akkor kap egy megkeresést. Egy üzenetet, hogy csatlakozzon a DK Facebook-csapatához. Ez nyilvánvaló. De ennél többet is tudok. Akik ismerték a Varju László által működtetett szervezetet, azok pontosan tudják, hogy működik ez.

- Azt gondolja, hogy ez egy központból irányított “hadsereg”?

- Olyanoknak kellene megszólalni, akik ebben dolgoznak, én őket nem fogom felfedni továbbra sem. Én a forrásaimat nem szoktam kiadni.

- A DK általi zsarolással kapcsolatban a tatai jelöltjük nem tudott konkrét bizonyítékokkal szolgálni. Honnan tudja, hogy pontosan úgy történt minden, ahogy ő állítja? Egy ilyen erős kijelentést alapozhat-e olyasmire, ami nem bizonyítható?

- Nekem írásba adta, én ennyit tudok. Ugyanúgy, ahogy Karácsony Gergelytől is tudom, hogy őt Gyurcsány Ferenc zsarolta. Ugyanígy Popovics Judit is SMS-ben írta le, hogy ez így történt. Nekem ennyi elég.

- Ön azt mondta, a DK már a feleségét és a gyerekeit is támadja. Pontosan hogyan?

- A DK-s kommentelőkről beszélek. Nem a DK-ról. Támadták a családomat, a gyerekeimet, a feleségemet.

Dobrev Klára mindig vigyáz arra, hogy ilyet ő sohase mondjon, és én ezt nagyra értékelem. De azt szeretném, hogy ha a kommentelőit is tisztességes magatartásra bátorítaná. A közös megállapodásunkban, az általam javasolt szövegben ez benne is van. Illetve Dobrev Klára előtt Arató Gergely se személyeskedjen a DK színpadán.

- Önnek például van ráhatása a saját szimpatizánsaira és kommentelőire, hogy viszonosan ilyen ne fordulhasson elő?

- Merem remélni, hogy igen. Én legalábbis azt látom, hogy a mi részünkről nincsenek ilyen támadások. Biztosan vannak negatív kommentek, de, bár támogatóm akárki lehet, biztos vagyok, hogy nem a mi szervezetünkhöz tartozóak azok, akik ilyet tesznek. Azonkívül, a mi színpadunkon soha nincsen semmilyen személyeskedés, negatív kampány Dobrev Klára ellen. Nekünk médiánk nincs, nekik ott van a Nyugati Fény. Ha valaki kíváncsi, milyen stílusú támadásokat indít a DK, akkor nézze meg a Nyugati Fényt. A mi felületeinken semmi személyes támadás és semmi Dobrev Klárára irányuló támadás nincs.

- Választási győzelem esetén milyen gesztusokat tenne a Dobrev Klárára szavazóknak? Megbékítheti-e őket, miután azt mondta, hogy a pártjuk zsarol, gyűlöletkampányt folytat, hazudik?

- Azzal, hogy senki nem fog zsarolni és gyűlöletkampányokat folytatni. Ha nem próbálja azt a kritikát, amit Karácsony Gergely elárulása miatt fogalmaztam meg, két párbeszédes politikussal szemben, olyan hazugsággal tálalni, hogy én lehazaárulóztam a DK szavazóit. Ezt Dobrev Klára személyesen tette meg. Azt gondolom, ezt be kell fejezni. Ez nem méltó a magyar politika szereplői közt.

- Úgy gondolja, hogy ez tegnap befejeződött?

- Igen. Hála a Jóistennek, ki fogjuk adni ezt a nyilatkozatot, mert erre Dobrev Klára a kezét adta. Remélem ezek után a DK színpadáról sem fognak gyűlöletet szítani, és a DK is befejezi a negatív kampányt.

- Mikor jelenik meg ez a nyilatkozat?

- Ha rajtam múlik azonnal, de az is lehet, hogy mivel tegnap megegyeztünk, ki fogom adni a magam részéről.

- Miniszterelnökként a hat párt programját kellene végrehajtania. Mit tesz majd, ha személy szerint nem ért egyet a közös álláspontjukkal?

- Egyrészről egy miniszterelnök egy rendkívül erős közjogi pozíció. Nagyon nagy felelősség, és nagyon komoly lehetőségei is vannak. A törvényhozásban a kormány által beterjesztett javaslatokhoz parlamenti többség kell. Itt azonban nem csak a DK van úgymond “zsaroló pozícióban”, hanem, ahogy Karácsony Gergely szokott erre válaszolni, még a legkisebb frakció is ugyanolyan zsaroló pozícióban lesz, mint a legnagyobb. Itt valóban hat párt teljes egyetértése szükséges mindenhez. Mindenképpen konszenzusra van szükség, mert ha nem szavazza meg az összes frakció, akkor nem lesz törvény. Ahhoz meg, hogy mindenkinek elfogadható legyen, kompromisszumok kellenek.

- Sokan öntörvényűnek tartják. Mi garantálja, hogy Önből nem lesz egy második Orbán Viktor?

- Ezzel szemben a DK-t látják sokan egy másik Fidesznek, mind a kettő egy személyre épülő, vezérelvű, belső ellentmondást nem tűrő, rendkívül hatékony szervezet.

Ezenkívül huszonkét év vállalati vezetői tapasztalattal a hátam mögött, pontosan tudom, hogyan lehet az ígéreteket végrehajtva, hatékonyan vezetni egy szervezetet. Ha amiatt aggódnak, hogy ki tud egy sokszínű társaságot vezetni, nézzék meg, kik állnak Dobrev Klára mögött, és kik mögöttem. Dobrev Klára mögött a DK áll, mögöttem tíz különböző szervezet sorakozott fel már most: a Momentum mellett az Új Világ Néppárt, az Új Kezdet, a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt, a Nyugdíjasok Pártja 50+, a Minden Fiatal Magyarországa, a Székelyek Világszövetsége, a Szolidaritás Szakszervezet és a Vállalkozók Szövetsége. Akkor ki tud egy sokszínű szervezetet, egy koalíciót létrehozni? Ki az, aki képvisel sokféle értékrendet? Aki elfogadható másoknak? Az elmúlt öt év miniszterelnök jelöltjei közül mögöttem áll Botka László, Karácsony Gergely, Vona Gábor, Szél Bernadett, Fekete-Győr András és Pálinkás József. Dobrev Klára mögött csak egyetlen egy: Gyurcsány Ferenc.

- Azt tudom, hogy egy jó győzelmi beszédet el tud mondani, de el tudna mondani egy olyan beszédet is, amit Reagan mondott el 1976-ban, amikor Forddal szemben alulmaradt az előválasztáson?

- Természetesen. Elmondtam ezt már sokszor, most is elmondom,

Még ha sem a választásokon, sem a közvélemény-kutatásokon még sohasem sikerült Orbán Viktort legyőznie Dobrev Klárának, akkor is. Természetesen, ha ő győz, akkor vele kell megpróbáljuk ezt a küzdelmet. Mindaddig, amíg erre a leghalványabb remény is van, én mindent meg fogok tenni a közös győzelem érdekében.

- Milyen garanciákat lát arra, valóban megtörténjen az elszámoltatás?

- Elsősorban Hadházy Ákost személyét. Az elszámoltatás a legfontosabb tétje annak, hogy az előválasztáson kit bíznak meg a választópolgárok a miniszterelnök-jelöltséggel. Nyilvánvaló, sokan nem hisznek a szép szavakban akkor, amikor Dobrev Klára is elszámoltatást ígér, 2010 előttre is. De a magyar emberek többsége emlékszik arra, hogy nemcsak 2010 után nem volt elszámoltatás, de 2002 után sem. Emlékeznek arra, hogy Keller Lászlót azért mentették fel a közpénzügyi államtitkárságból, mert el akart számoltatni. És emlékeznek arra is, hogy 2005 novemberében maga Gyurcsány Ferenc mentette meg Polt Pétert, akit most Dobrev Klára leváltani ígér. Maga Gyurcsány kezdeményezett olyan törvénymódosítást, mellyel Polt Pétert hivatalban tarthatták. Vagy éppen Tóth Csaba legkitartóbb támogatása miatt sokan nem Dobrev Klárától várják az elszámoltatást. Én viszont Karácsony Gergellyel megállapodva abban, hogy Hadházy Ákos legyen az elszámoltatás felelőse az új kormányban, azt gondolom, kellő személyi garanciát is adtunk arra, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett mi valóban komolyan gondoljuk azt, hogy nincs jobb és baloldali lopás és korrupció, csak korrupció van. Hogy az OLAF által feltárt korrupciós ügyek között nemcsak a Tiborcz István által működtetett Elios-projekt, hanem a négyes metró is ott van. Azokat is meg kell oldani, mert a Fidesz még az ellenzéki korrupciót sem számolta fel, nemhogy a fideszes korrupciót.

- Visszaszerezhetőek-e a formailag szabályos közbeszerzéseken kifizetett tíz- és százmilliárdok? Mi történik, ha NER-es cégek indulnak és nyernek a következő kormány által kiírt közbeszerzéseken?

- Elsősorban: formailag szabályos közbeszerzés még lehet korrupció. Ahogy Bárándy Péter mondta, ami erkölcstelen, az törvénytelen is. Irányított közbeszerzések, meghívásos közbeszerzések nem számítanak nyílt közbeszerzésnek.

A másik kérdésre: Hódmezővásárhelyen, amikor korrupciómentessé, teljesen nyílttá és áralapúvá tettük a beszerzéseinket, közbeszerzéseinket, akkor érdekes módon gyakran nyernek fideszes cégek is. A korábbi győztesek is, de mondjuk harminc százalékkal alacsonyabb áron.

- Legitimnek tartja-e a mostani alkotmánybíróságot? Ha nem, akkor ki dönti el, hogy mi legitim és mi nem az?

- Jogos a kérdés. Bár kevesebbet beszélünk róla, de mindenki emlékszik, hogy növelte Orbán Viktor a létszámát, és duzzasztotta fel csak fideszesekkel, hogy alakult egy fideszes hatalomtechnikai eszközzé az alkotmánybíróság. Többet beszélünk Polt Péterről, vagy a Médiatanácsról, az egyetemi kuratóriumokról. Ezek az intézmények ugyanis egyértelműen az Alkotmány, sőt még az Alaptörvény szövegével is ellentétesen lettek létrehozva. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ezeknek a kinevezésük pillanatától alkotmányellenes intézményeknek véget vessünk, hiszen ez kizárólag a Fidesz kizárólagos hatalomban tartását szolgálta. Ami még egyszer mondom, az Alkotmány mellett az Alaptörvénnyel is ellentétes.

- Ön többször emlegette, hogy a Fidesz 2002-ben is kiürített kasszát hagyott maga után. Mi lesz akkor, ha megismétlődik 2002, amikor már szinte az egész éves költségvetést kiszórták a kormány átadásáig?

- Ahogy ön is rámutatott, pont én hívtam fel a figyelmet tegnap erre.

Viszont nézzék meg Hódmezővásárhelyt. Az elmúlt két évben már az öt éves ciklusra vállalt ígéreteink hetvenöt százalékát teljesítettük. De persze én ragaszkodom ahhoz, hogy csak olyanokat ígérjünk, amit meg lehet csinálni. Természetesen azon is dolgozom, hogy az ígéreteimet be is tartsam. Én felelősen olyat nem ígérhetek, amelyek nem veszik figyelembe ezt az információt, hiszen így van: egy rendkívül rossz gazdasági helyzettel és kiürített kasszával fogjuk tudni átvenni az országot Orbán Viktor után.

- Most egy csúnya szót fogok mondani: megszorítás. Szükség lesz jövőre megszorításokra? Ha igen, ön beleáll?

- Nézze, nagyon kell gondolkodnom, hogy Hódmezővásárhelyen milyen megszorító intézkedéseket tettem. Felelős költségvetéssel, a pazarlás és lopás leállításával nálunk sikerült lefaragni a Fidesz által felhalmozott és addig letagadott tíz és félmilliárdos adósságból öt és félmilliárdot. Határidőre tudtunk fizetni a vállalkozóknak, minden évben infláció felett emeltük a béreket. Ráadásul olyan fejlesztéseket indítottunk el, mint a roma felzárkóztatási program. Annak ellenére, hogy mindezt nem pályázati, vagy uniós pénzből csináltuk, hanem az önkormányzat saját forrásából. Amikor tavaly megkérdezték, hogy lehet az, hogy Hódmezővásárhely az egyetlen olyan város, ahol a Covid és a kormányzati elvonások ellenére a város helyzete nem romlott, hanem javult, akkor azt mondtam, hogy azért, mert okosabbak vagyunk, és nem lopunk. Tehát bízom benne, hogy kormányon is megtaláljuk majd azt a megoldást, hogy megszorítások nélkül lábaljunk ki ebből a válságból, amit a Fidesz okozott.

- A közalkalmazotti bérek értékállóságára és a bérek felzárkóztatására milyen intézkedések kellenek és milyen forrásból?

- Az utóbbi a nagyobb kérdés, mert ígérgetni könnyű. S hogy mennyire szükséges? A Fidesz is folyamatosan béremelésről beszél. Ez nemcsak választási ígéret. Az orvosok esetében meg kellett tenni tavaly, hogy ne zárjanak be a kórházak, és ugyanígy meg kell tenni a rendőrök és a tanárok esetében, ahol olyan létszámhiány van, hogy már a működést veszélyezteti. Azt gondolom, ezek azok a területek, amik prioritást élveznek. Hosszabb távon természetesen infláció feletti béremelés, az életszínvonal folyamatos, de óvatos és felelős emelése lehetőséget ad majd mindenkinek, hogy jobban éljen.

- Ha az infláció feletti béremelésnél tartunk, volt ilyen. A politikai vezetőknél. Társadalmilag igazságos az a nagy különbség, ami tíz év alatt fokozatosan többszörösére növelte a képviselők és kormánytisztviselők javadalmazását?

- Ehhez könnyű hozzányúlni, és szimbolikus okból is szükséges. Azt is olcsó propagandának tartanám, ha azt mondanánk, hogy a képviselők jövedelmének a szintjét le kellene vinni a jelenleginek a töredékére. Ilyet én nem mondok. Fontos, hogy a képviselők a felelős munkájukat megfelelő körülmények között tudják végezni. Minden országban tisztességes fizetést kapnak a parlamenti képviselők, ez nem lehet kérdéses. De az például rendkívül népszerűtlen, és jogos ellenérzést vált ki, hogy miközben például a polgármesterek fizetését nem emelik sok éve (én három és fél éve vagyok polgármester, az elődeimmel azonos bérért), a képviselőknek vagy éppenséggel a kormányzati vezetőknek a fizetését minden évben bőven infláció felett emelik. Azt gondolom, hogy ezek olyan visszás érzéseket keltenek a választópolgárokban, hogy egy átlagos demokráciában ebbe már egy kormánypárt belebukott volna.

- Kétkulcsos adó esetén kizárta az adóemelést. Miért ne fizessenek többet a gazdagok?

- A progresszív jövedelemadó engem nem háborít fel. Mielőtt a Fidesz egykulcsossá alakította a magyarországi rendszert, azelőtt én mindig, Kanadában és az Egyesült Államokban is progresszív adórendszerben éltem. Tehát ezzel nincsen semmi baj. Most azonban felelőtlenségnek tartanám, ha az ellenzék, akárcsak az egymillió feletti jövedelmek esetében adóemeléssel kampányolna.

A kommunikációs csatornák nyolcvan-kilencven százalékát a Fidesz ellenőrzi. Tessék megnézni például a Gyurcsány-show elérését, milyen iszonyatos összegeket költenek csak erre például. Senki ne gondolja, hogy a Fidesz nem fogja ezt kiforgatni és kizárólag mint adóemelést visszhangozni. Ezzel riogatják majd a választókat. A 2010 előtti kormány hatékonytalan és antiszociális volta miatt olyan emlékeket ébreszthet így a választókban, melyek segítségével a Fidesz hatalomban maradhat.

- Elképzelhetőnek tart egy belarusz-típusú válságot a választás után? Van-e erre bármilyen terv, ami ezt megakadályozhatja?

- Ha a választásokat megnyerjük, szerintem ezt a problémát meg fogjuk oldani. Aki azon aggódik, hogy „mi lesz, ha...”vagy „a választások megnyerése után ez, vagy az lesz”, azt mindig azzal nyugtatom meg, hogy ez nem akadályozhatja meg abban, hogy leváltsuk a Fideszt.

- Nem tart-e utcai zavargásoktól, különösen akkor, ha érvénytelennek tekintik a Fidesz által kétharmaddal meghozott törvények egy részét?

- Ha a Fidesz utcai zavargásokat akar, ahhoz mindenképpen fog találni indokot. De erre is igaz: mindez semmiképpen nem akadályozhat meg minket abban, hogy leváltsuk a Fidesz rendszerét. Éppen a Varga Judit által beterjesztett tegnapi javaslat mutatja. Még jobban bebetonozták Polt Péter pozícióját, úgy, hogy kétharmados határozathoz kötik a legfőbb ügyész leváltását. Nyilván ez sem elfogadható. Erre szoktam mondani, hogy bármilyen törvényt hozhat a Fidesz, például olyat is, hogy a következő választások csak százharminc év után lesznek. Elfogadjuk azt is, csak azért, hogy nehogy zavargást szervezzen a Fidesz?

A Dobrev Klárával készített hasonló interjúnkkal hamarosan jelentkezünk.

Egy több diplomás, népszerű tanárnővel, egy mosolygós fiatal anyával ülök le beszélgetni. Mások is beszélgetnek vele, de nem arról, amiről mi. Arról nem lehet. Nem mutathatja meg az arcát.

12 éve fertőződhetett meg HIV-vel, de csak 5 éve derült ki. Évekig bőrproblémái voltak: övsömör, ekcéma, gombás fertőzések, herpeszek a száján. Az orvosok nem találták, mi a baj. Agyvelőgyulladással került kórházba 2016-ban. A diagnózis az volt, amit senki nem akar hallani: AIDS.

A HIV-vírus annyira legyengítette az immunrendszerét, hogy az utolsó pillanatban kezdhették kezelni.

„HIV-szűrést korábban senki nem kért. Talán azt gondolták, kizárt a fertőződés, mert nem élek kicsapongó életet és heteroszexuális vagyok. Hülyeség erre gondolni, a HIV nem válogat jó és rossz emberek, meleg, nem meleg, férfi és nő között, mindenki elkaphatja, sajnos gyerek is.”

- mondja Éva.

Akkortól számít AIDS-esnek a beteg, ha a CD4 száma 200 alatt van, neki csak 78 volt. Gyógyszerekkel erősítették az immunrendszerét a szervezetét romboló vírusokkal szemben. Sikerrel.

„Nulla a vírusszámom, ami azt jelenti, hogy a HIV a nyirokrendszerben húzza meg magát. Minden nap beszedem a gyógyszereimet, és így nem tud bekerülni a vérkeringésbe, tehát ha akarnék, se tudnék fertőzni. Erre a legnagyobb bizonyíték, hogy most szültem egy egészséges gyereket.”

Sőt kettőt is, az egyiket még jóval azelőtt, hogy fény derült volna a fertőzésére. Amikor meglett a diagnózis, az akkor 5 és fél éves kisfiút azonnal elvitték szűrésre. Negatív volt.

"Arra emlékszem, hogy amikor a fiam vizsgálata rendben volt, akkor hálát éreztem nagyon sokáig. Aztán nem tudtam aludni, generalizált szorongás alakult ki nálam, állandóan pisilni jártam, összerezzentem mindent zajra. Állandóan az járt a fejemben, hogy

A futó kalandból született gyermek apját sejtette a HIV-vírus mögött. Nem is számolgatott. Két év múlva azonban egy régi barátjánál meglátta a gyógyszereket. Őt 2013-ban szűrték ki, hogy AIDS-es. A vizsgálatok szerint Éva 2009 körül fertőződhetett meg, szóval biztos volt benne, hogy tőle kaphatta meg a betegséget.

A családja is azt hitte, hogy feldolgozta, semmi érzelmet nem mutatott, ha a fertőzésről beszélt, de ő maga gyanította, hogy valami nem stimmel. Két éve elkezdett heti rendszerességgel pszichológushoz járni.

A közvetlen családján kívül alig tudja valaki, hogy HIV-vel él.

„Megkaptam, gyógyszert szedek, kész. Nem is volt igényem beszélgetni. Elpakoltam, elfojtottam magamban.”

Aztán az iskolában úgy érezte, mintha minden kolléga úgy nézne rá, mintha tudnák. Elmondta az igazgatónak. Ő pedig csak megölelte. Ez a támogatás megnyugtatta, nem látta már a furcsa tekinteteket, amelyek nem is voltak.

Még a kórházban az őt kezelő orvos figyelmeztette először, hogy jobb, ha az állapotáról nem beszél.

Éva igyekezett azokat is védeni, akikkel kapcsolatban volt a betegség felfedezése előtti években. Pszichológusa segítségével írtak figyelmeztető emailt a volt partnereknek, hogy menjenek HIV-szűrésre. A kórházban egyébként nincs kontaktkutatás.

Éva úgy tudja, nem fertőzött meg senkit. Azt mondja, a nőkről férfiakra egyébként nehezebben megy át a betegség.

11 évvel ezelőtt úgy jött világra a fia, hogy senkinek nem fordult meg a fejében, hogy ő HIV-fertőzött lenne.

„Természetes szülés volt. Őt két és fél évig szoptattam is, és mégsem kapta el a vírust. Akkor harminc százalék volt az esély, hogy a terhesség alatt vagy a szüléskor, esetleg szoptatáskor megfertőzzem.”

Az ő gyerekének szerencséje volt, de akadnak, akik szüléskor vagy szoptatáskor fertőződnek meg. Ez viszont elkerülhető lenne egy gyógyszerrel, illetve ha lenne HIV-szűrés a szülések előtt.

Éva első gyermeke születésekor nem szólhatott senkinek, hogy beteg, hiszen ő sem tudta.

A diagnózis után úgy döntött, szigorúan tartja a titkot. Amikor megismerte mostani társát, egy hónapig kínozta magát, mert félt, hogy ha megmondja, akkor elhagyják.

„Úgy gondoltam, biztonságban van mellettem, mert gyógyszert szedek. De egyszercsak nem tudtam megölelni.

Kocsiban ültek, amikor kimondta. Arra számított, azonnal megállnak és elküldi őt.

„Ez a nagyon értelmes pasi bután nézett. Nem szólt, teljes tanácstalanság volt az arcán. Aztán megszólalt, hogy ő most még jobban csodál.”

Eltelt fél év, mire meg merte kérdezni Évát, hogy korábban fog-e meghalni. Addigra ő már tudta, hogy nem lesz rövidebb az élete.

„Annak idején nekem is két év volt, amíg fel mertem tenni a kérdést az orvosomnak. Azt mondta,

A HIV-vel élőkért alapított Retropajzs nevű egyesületnél már azon viccelődtek, hogy HIV a hosszú élet titka. Nem lesz ez a szlogenjük, mert nagyon sokan nem tudják még humorral kezelni ezt a helyzetet. Rengetegen depressziósak, magányosak, többen öngyilkosok lettek.

Kell a terápia és sokat beszélek a sorstársakkal. Végre a 11 éves fiam is tud mindent. Ez nagy megkönnyebbülés volt.”

A diagnózis után az őt kezelő orvos azt ígérte, hogy a gyógyszerektől három-négy hónap múlva olyan lesz, mint ő, és akár gyermeke is születhet. Éva ezt nem felejtette el, és el is jött az idő, amikor társával gyereket akartak.

„2016-ban nyolc gyógyszerrel kezdtem, aztán napi egyre csökkentették. Most napi három tablettát szedek, azt mondják, ez a 120 százalékos védelem egy ideig.”

Azt remélte, ugyanúgy fogják kezelni, mint egy átlag kismamát, hiszen nem működnek a vírusok benne.

A vártnál picit hamarabb elfolyt a magzatvize, be akarták vinni a kórházba, de amikor kiderült, hogy HIV-vel él, azt mondták, nem mehet, csak a Szent Lászlóba. A nőgyógyász unokatestvéreként végül fogadták.

„Nulla vírusszámom van, mégis elkülönítettek, így sem ülhettem le a közös társalgóban a szülésnél, csak ha viszek egy kis gumipelenkát, és még így is kaptam külön szemetest. Sőt, vajúdás közben bejött a gyerekorvos és közölte, hogy kizárt, hogy én hüvelyi úton szüljek. Fájdalmak közt sziszegtem, hogy keresek egy telefonszámot, de nem bírtam előkeríteni az orvosom elérhetőségét. Ekkor a doktornő kiment utánanézni, majd meglepődve jött vissza, hogy tényleg szülhetek természetesen.”

Éva megérti a bizonytalanságot, azt mondja, ha nem fertőződött volna meg, ő sem tudna többet és ő sem merne leülni egy asztalhoz egy HIV-vel élővel.

„Jöttek a nővérkék és mindenki kérdezett, a végére kialakult egy kapcsolat. Megértettek és az is megbocsájtott, aki azt hitte, felelőtlenül megfertőzöm a gyerekem” - mondja.

„Azt tanultam, hogy ne hazudjak, de mit tehetünk, ha az egészségügyi ellátásban megtagadhatják az ellátásom.”

Egy sorstársának épp most mondták, hogy nem húzzák ki a bölcsességfogát. Korábban ugyan közölték, hogy ki kell húzni, de amikor kiderült, hogy HIV-vel él, azt mondták, mégsem fontos.

„Sírva hívott fel a lány. Megalázó, amikor azt mondják, hogy bocs, akkor inkább menj el. Emlékszem, milyen felemelő, amikor egy orvos azt mondja, hogy semmi gond Éva, ez egy nagyon jól kezelhető betegség, foglaljon helyet. Felszabadító így beülni egy fogorvoshoz.”

A Retropajzs Egyesülettel elkezdenek egy párbeszédet orvosokkal. Próbálják segíteni az átállást, hogy ha megjelenik egy HIV-vel élő beteg náluk, ne 30 évvel ezelőtti protokoll szerint kezeljék, hanem módosítsanak a jelenlegi helyzetre.

„Ahol én szültem, ott már túl vannak a változáson. Elég volt az én esetem.”

”Ott már biztos megértéssel fogadják majd a következő HIV-vel élő nőt.”

Amikor berobbant a magyar közéletbe a hír, hogy a csilliárd diplomás, orvosi végzettségű, tévés hírolvasóként ismertté vált Várkonyi Andrea feleségül megy a dollármilliárdos, felcsúti gázszerelőhöz, Mészáros Lőrinchez, pár másodpercig ízlelgettem ezt a kis csemegét (lássuk be, van neki egy kis Monty Python-os bukéja), aztán elintéztem annyival: “ő dolga.”

Mert hogy az is. Negyvenes, egyedülálló anya, az országos tévéceleb-karrierből kikopott (nem az ő hibája, jönnek a fiatalabbak, ügyesebbek, fontos fark(as)okkal táncolók, ilyen ez a popszakma), Andrea pedig egy perifériás kábeltévénél landolt. Bevallom, én évek óta azt se tudtam, hogy a világon van, igaz, alig nézek tévét.

Akinél az ugyan kétséges, hogy tud-e írni-olvasni (már a saját nevén kívül, az azért sok-sok szerződéshez kellett), ám olyan nyugodtan lehet szenderegni kidolgozott, férfias felsőtestén, mint egy kisbaba.

Szóval ez Andrea dolga. Amit ő eladott, azt évezredek óta bocsátják áruba a nők. Ki olcsóbban, ki méregdrágán, ki koszlott motelszobák nyikorgó rugójú kanapéin, ki szabályos házasságlevéllel, nyolccsillagos dubaji szállodák selyemszatén függönyeinek jótékony homályában.

A problémám nem ezzel van. A problémám azzal van, hogy Andrea – jó néhány sorstársához hasonlóan – mintha egyfajta tudathasadást szenvedett volna el abban a pillanatban, amikor a lábát először bújtatta bele egy átlag magyar tanári fizetés két-háromszorosába kóstáló Jimmy Choo cipőbe. Mintha kikapcsolták volna az agyában azt a területet, amely a valóság-érzékelésért, a józan paraszti észért, és az önismeretért felelős.

Hogy az ő tehetsége, sokoldalúsága, művészi és üzleti géniusza nem volt elismerve. Pedig ő ennek a nemzetnek egy elásott gyémántja, aki csak azért nem tudott oly szemkápráztatóan csillogni, mint az ujján díszelgő, húszmilliós brill, mert ezek a buta magyarok képtelenek voltak fel- és elismerni őt.

És ezt épp Andreától, egy több diplomás, értelmes nőtől nem vártam. Nem vártam, hogy átváltozik magyar Marie Antoinette-é (aki ugye arról híresült el, hogy amikor azt mondták neki, hogy a nép éhezik, nincs kenyerük, meglepetten így válaszolt: “Akkor egyenek kalácsot.”) Bár az anekdota állítólag nem hiteles, az most mindegy is, a lényeg az, hogy Andrea, aki doktori titulusát jó nagy betűkkel fitogtatva, pszichológusi minőségében most megjelentetett egy önismereti-életvezetési sikerkönyvet, abban azt mondja az “unott arcú hivatalnokokról” kérdező kislányának, hogy azért ilyen elgyötörtek, mert nem tanultak eleget.

Mert ugye, ha az ember sokat tanul, akkor majd jobb napokat látott műsorvezető lesz belőle egy kábeltévénél. Jaj, bocsánat, dehogyis: hiperszonikus sebességgel kilő a karrierje, Cannes-i díjnyertes reklámfilmeket gyártó, százmilliós médiacég tulajdonosnője lesz, meg igazgatótanácsi tag az ország egyik legnagyobb kereskedelmi tévéjében, meg önismereti bestseller-író.

Na ezzel van bajom. Hogy Várkonyi Andreából többet néztem ki. Marie Antoinette-nek legalább van annyi mentsége, hogy egész életében királyi pompában élt, fogalma sem volt arról, hogy él egy közember. De Andreának van, nagyon is. Pontosan tudja, mire lehet jutni ebben az országban azzal, ha az ember “csak” tanult és szorgalmas. És mégis el akarja hitetni velünk – urambocsá még ő maga is elhiszi – hogy a fergeteges sikereit tényleg a saját képességeinek köszönheti.

Mert ugye vannak a szerényebb luxusfeleségek. Bezsákolják az országosan ismert, kőgazdag palit, aztán a népharag elől gyorsan elhúznak külföldre. Hawaii-n vagy Bora Borán élvezik a jachtos, magánrepülős, brilliánsokkal meg Dior-nagyestélyikkel kipárnázott életüket, minden nap áldják a szerencséjüket, és szépen csendben maradnak. Ez még akár szimpatikus hozzáállásnak is tekinthető.

A nárcisztikus luxusfeleségek viszont azt csinálják, amit te. Fürdenek a palijuk milliárdjain vásárolt, országos népszerűségben, meg írnak egy “sikerkönyvet”, amelyben belerúgnak az “unott arcú hivatalnokokba”.

A Jimmy Choo cipőjükkel.

2019-ben választotta szét a Csókay András idegsebész vezette orvoscsapat a bangladesi sziámi ikreket, most Veiszer Alindának adott interjút - amit itt lehet megtekinteni előfizetésért cserébe - a műtétről és a pereskedésbe fajult botrányokról.

Az interjúban, amit a Telex szemlézett, Csókay elmondja, hogy szerinte több szakmai hiba is történt a műtétet megelőzően. Csókay műanyag koponyákon mutatta meg a műsorban, hogyan kellett volna felépíteni a koponyát, és ehhez képes mennyivel lett alacsonyabb a csont, mennyivel kevésbé nyújtott védelmet az agynak. Az egyik lány agya be is vérzett, majdnem meghalt, azóta képtelen az önálló életvitelre - mondta a professzor.

A vita valójában Csókay és Pataki Gergely plasztikai sebész között húzódik, akik több mint tíz évig vitték közösen a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítványt. Csókay azonban egyetlen egyszer sem mondja ki a nevét az interjúban, minden esetben alapítványként hivatkozik a másik oldalra.

Az idegsebész az interjúban elmondta, ha nem a háta mögött hoznak meg a műtétről alapvető döntéseket, akkor odament volna, és azt mondja, hogy "fiúk, akkor most innen takarodó van".

Mindezeket a vitákat ráadásul felvette a műtétről dokumentumfilmet készítő Szász János, akinél aztán házkutatást tartott a rendőrség egy ismeretlen feljelentő miatt, a nyersanyagokat keresve. Csókay szerint azért, mert az alapítvány nem szeretné, hogy a konfliktusok nyilvánosságra kerüljenek.

Elmondta azt is:

"Én jónak tartom a magyar rendőrséget, védi például a tüntetőket. De az, hogy 11 rendőr lerohanjon egy kovidos családot egy nyolc és egy tizenhat éves gyerekkel... Hát olyan megfélemlítő ereje volt ennek. (…) itt valami borzasztó félrevezetés történt. Félre lehet vezetni a legjobb rendőrséget is."

Mint arról beszámoltunk, Ausztriában az egyre súlyosabb negyedik hullám miatt hétfőtől kijárási korlátozást vezettek be azok számára, akik nincsenek teljes körűen beoltva: csak alapos indokkal hagyhatják el otthonaikat, például ha orvoshoz, munkába vagy bevásárolni mennek.

Bécsben élő magyarokkal, köztük egy orvossal beszélgettünk arról, mit gondolnak az új szabályozásról, mi állhat a hátterében és be lehet-e vajon tartatni.

„Az eddigi hullámokhoz képest felemás a helyzet: ha a diagnosztizált fertőzötteket nézzük, már minden korábbi rekord megdőlt. Kórházba viszont ehhez képest relatíve kevesebben kerülnek, aminek szinte biztosan köze van ahhoz, hogy az oltás megvéd a súlyos lefolyástól. A másik fontos tényező, hogy az alig vagy kevésbé átoltott 5-14 és 15-24 éves korosztályok pörgették fel ezt a hullámot” – mondja Magyarics Zoltán orvos, aki 13 éve él és dolgozik Bécsben. A betegellátásban ugyan közvetlenül nem vesz részt, de szakmabeli ismerőseinek köszönhetően viszonylag jól rálát.

Ausztriában Magyarországgal ellentétben nyilvánosak az adatok arról, a mennyivel több oltott betegszik meg az oltatlanokhoz képest – a statisztikákból az látszik, hogy háromszorostól tízszeresig terjed az eltérés, korcsoporttól és attól függően, minden igazolt fertőzést nézünk-e, vagy csak a tüneteseket.

Ami az új intézkedéseket illeti: a kijárási korlátozás közel sem teljes, annyi kivételt szabtak meg – ilyen az alapszükségletek ellátása, a sportolás, fontos hivatali ügyek intézése, családtag ellátása vagy akár a templomba járás –, hogy gyakorlatilag bárki találhat kifogást, miért tartózkodik az utcán. Magyarics szerint látni kell, hogy nem lehet minden ember mellé rendőrt állítani.

A beoltottak esetleges éjszakai korlátozásával kapcsolatban pedig folyamatosan zajlanak a politikai alkudozások, ebben közel sincs egyetértés a kormányzó koalíciós pártok között – teszi hozzá.

Az intenzív betegellátásban résztvevő orvosok rövid időre, de átmenetileg a mostaninál is szigorúbb intézkedéseket javasolnak a járványhullám tompítására.

A mostani szigorítás előzménye, hogy Ausztriában a tömeges oltás megkezdése után átálltak arra, hogy nem az esetszámokhoz kötik a járvány súlyosságát, hanem az egészségügy leterheltségéhez, vagyis a kórházi – elsősorban az intenzív – ágyak foglaltságához.

Ez viszont csak addig működött, amíg a negyedik hullámban el nem kezdett drámaian gyorsulni a járvány terjedési sebessége: most tartanak 430-440 körüli foglalt intenzíves ágynál, mégis kénytelenek voltak az eredetileg 500-nál és 600-nál tervezett intézkedéseket előrehozni, pusztán a növekedés dinamikája miatt.

Magyarics Zoltán szerint aligha fog jól reagálni a lakosság arra, ha az oltottakat is korlátozzák, de ennek a kérdésnek több vetülete van: egyrészt egy orvosszakmai, másrészt egy politikai.

„A politikusok belenavigálták magukat abba a narratívába, amibe Magyarországon is, miszerint mindenki számára elérhető az oltás, ezzel pedig készen is vagyunk, nincs további teendőnk. Gyakorlatilag lábon lőtték magukat a sikerkommunikációval, holott a szakemberek már akkor is elmondták, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű” – fogalmaz.

Úgy látja, korai volt ez a sikerkommunikáció abban az értelemben is, hogy a delta variáns ellen hamarabb csökken a védettség az oltás után, illetve magasabb átoltottságra lenne szükség a szezonális felfutások kivédésére, ám ez a tömeges oltási kampány idején még nem volt nyilvánvaló.

„Jelenleg azt a helyzetet próbálja mindenki elkerülni, hogy az intenzív osztályokon triázs legyen, tehát dönteni kelljen, kit részesítsenek előnyben. A további korlátozások is leginkább ezen, tehát a szabad ágyak számán múlnak majd. Egy pozitív hozadéka mindenesetre már van az intézkedéseknek: jelentősen nőtt az oltási kedv, ez pedig a téli-tavaszi időszakban már könnyíthet a helyzeten.”

„Súlyosnak nem nevezném a helyzetet. Az utcán, az embereken egyáltalán nem látom, hogy félnének” – ezt már egy szintén Zoltán keresztnevű másik nyilatkozónk meséli, aki négy éve él Bécsben.

Szerinte azért kényszerült meghozni a kormány a most életbe lépett intézkedéseket, mert az átoltottság elért egy plafonszintet, ami után már nagyon nehéz volt új embereket meggyőzni. Ugyanis aki fontosnak tartotta a vakcinát, az már megkapta, aki viszont nem, arra nem hatottak az észérvek.

Az persze nem valószínű, hogy a maradék 30 százalékot egyöntetűen sikerül ezzel rávenni az vakcinára, de ezzel együtt is szemmel láthatóak a szigorítás hatásai.

„Persze az itteni Facebook-csoportokban is van egy felháborodott réteg, akik sárga csillagos megkülönböztetésről és hasonlókról beszélnek, de azt látom, hogy nagyon gyorsan lehurrogják őket” – teszi hozzá Zoltán, aki szerint egyértelműen csökken az oltásellenesek száma.

Azt mindenesetre nem érzi, hogy a kormány átverte őt, még annak ellenére sem, hogy egészen eddig arról beszéltek, az oltás megold minden problémát. Szerinte alapvető különbség más országokhoz képest, hogy itt emberként kezelik az állampolgárokat, nem ellenségként. Emiatt a nagy többség megérti és elfogadja az intézkedéseket, ha azt mondják, hogy erre most feltétlenül szükség van.

Ugyanakkor szerinte az is fontos lenne, hogy a tartományok egymással egyeztetve konzekvens szabályozást dolgozzanak ki, mivel most még eléggé átláthatatlan és kaotikus a rendszer.

Azt nem merné megtippelni, meddig lesznek érvényben a korlátozások, abban viszont biztos, hogy az idei ünnepi időszakban még biztosan szükség lesz védettségi igazolványra.

„Azoknál látok problémát, akik például éjszakai szórakozóhelyeken dolgoznak, hiszen nekik most ismét veszélybe került a megélhetésük. De tegyük hozzá, hogy a tavalyi lezárás idején is részletes tervet készítettek a szektor kompenzálására, így minden esély megvan rá, hogy most is ez fog történni. Egyszerúen csak nagyon gyorsan lépett életbe a szabály, még nem volt idő a kártalanítás kidolgozására” – összegez.

„Abból a szempontból jogos az aggodalom, hogy már a közvetlen környezetemben is nagyon sokan megbetegedtek. De szerencsére aki oltott volt, kivétel nélkül megúszta enyhe tünetekkel” – meséli Luca, aki érettségi után költözött Ausztriába, ahol közgazdaságtant tanult, majd a bankszektorban helyezkedett el.

Az osztrákoknál viszont Magyarországhoz képest sokkal szigorúbb szabályok voltak érvényben eddig is, például megmaradt a maszkviselési kötelezettség a boltokban és járműveken. Ráadásul FFP2-es maszkot kell hordani, amit sok helyen ingyen is osztogatnak. Erre jöttek most az új intézkedések, amelyek miatt az ő ismeretségi körében is sokan fel voltak háborodva.

– fogalmaz, hozzátéve: ő maga felvette a vakcinát, de nem tartja magát kifejezetten sem oltáspártinak, sem oltásellenesnek. Annak ugyanakkor sokkal kevesebb értelmét látja, hogy ne lehessen kimenni az utcára, mint például a maszkhasználatnak vagy a távolságtartásnak.

Az viszont tény, hogy az emberek túlnyomó része akkor is betartja a szabályokat, ha nem ért egyet velük, tehát kifejezetten magas az egyéni felelősségvállalás mértéke.

Azzal kapcsolatban, meddig fognak tartani a most bejelentett szigorítások, Luca is bizonytalan: szerinte ha a kijárási korlátozás talán nem is, a maszkviselés és a vendéglátóhelyek látogatásának oltottsághoz való kötése tavasz elejéig jó eséllyel el fog húzódni.