Ezeket a problémákat nem oldja meg egy doboz bonbon

A nők sok területen ma is jelentős hátrányokkal küzdenek. Kevesebbet keresnek, kevésbé jutnak vezetői pozíciókba, őket terheli a házimunka nagy része, és alig kapnak segítséget, ha bántalmazzák őket.

Szurovecz Illés, Abcúg - szmo.hu
2019. március 08.

Pénteken 162 éve, 1857. március 8-án lépett sztrájkba 40 ezer New York-i munkásnő az egyenlő bérért és a munkaidő-csökkentésért. Egyes források szerint emiatt tartjuk ma is március 8-án a nőnapot, amelynek ma már nem annyira nőmozgalmi, inkább egyszálvirágos-táblacsokis jellege van. Pedig a nők egy sor területen ma is jelentős hátrányokkal küzdenek. Kevesebbet keresnek, kevésbé jutnak vezetői pozíciókba, őket terheli a házimunka nagy része, és alig kapnak segítséget, ha bántalmazzák őket.

A nemek közti egyenlőtlenségek talán a munka világában a leglátványosabbak, hiszen a számok világosan megmutatják, mekkora kereseti hátrányban vannak a nők az azonos beosztású férfiakhoz képest.

Ebből az ábrából kiderül, 2014-ben mekkora volt a férfiak és a nők átlagos órabére különböző foglalkozásokban. (Az adatok az Eurostattól vannak, az ábra pedig a KSH-tól. Itt talál még hasonlókat).

Egy átlagos magyar férfi vezető például majdnem 12 eurót kapott, míg egy női alig nyolcat óránként. Ennél kisebb, de látványos a különbség az összes többi foglalkozáscsoportban, legyen szó technikusokról, szolgáltatási tevékenységről vagy képzettséget nem igénylő munkákról.

A férfiak Európa-szerte mindenhol előnyben vannak, de nem mindegy, mekkorák az eltérések.

Horvátországban például érdekes módon nagyon kicsi a különbség a férfi és a női vezetők fizetése között, hasonlót még a társadalmi egyenlőségéről híres Skandináviában sem látni.

A magyar nők keresete lassan húsz éve változatlan távolságra van a férfiakétól. A következő ábrán a felső, 100 százaléknál húzódó vonal mutatja a férfiak keresetét. A nőknél érdemes a kontrollált vonalat nézni: ez azonos munkaerőpiaci tapasztalat, iskolázottság és szektor esetén mutatja a különbséget.

A nők keresete a férfiakhoz viszonyítva, 1986–2016 (százalék) I Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017, MTA KTI

A nők kereseti hátránya az egész pályájukat végigkíséri, nincs olyan életkori szakasz, amelyben fizetésük meghaladná a férfiakét.

Az olló a gyerekvállalás idején nyílik szét igazán, onnantól kezdve behozhatatlan a nők hátránya. Erről nemrég részletesen írtunk a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete (MTA KTI) által kiadott Munkaerőpiaci Tükör 2017 alapján.

Bruttó bérek alakulása nemek és életkori megoszlás szerint I Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017, MTA KTI

A politikusok és a szakértők egy része ezért úgy véli, hogy a nőket elsősorban a karrier és a család összeegyeztetésében kell támogatni. Ennek érdekében olyan család- és foglalkoztatáspolitikai eszközökhöz nyúlnak, amelyek segítik a nők szülés utáni visszatérését a munkaerőpiacra. A magyar kormány is éppen emiatt vezette be a gyed extrát, jelentettek be nagyszabású bölcsődei férőhelybővítést, és a Pénzügyminisztérium is ezért lengette be a kismamaösztöndíjat. Jó esetben ezek az intézkedések megkönnyítenék a kisgyerekes anyák elhelyezkedését, ami egyelőre kemény diónak látszik:

az elmúlt években erősen emelkedett a magyar nők foglalkoztatási aránya, a kisgyerekeseknél viszont évtizedek óta változatlan a helyzet.

Elvileg a kisgyerekes anyák munkavállalását segítené egy most futó, 14 milliárdos uniós projekt is, amelynek keretében országszerte 71 Család- és karrierpontot nyitottak. Néhol Csernus doktorral, Pál Feri atyával, önismereti tréningekkel és tanácsadással próbálkoznak, és papíron az is jól teljesíthet, aki egyáltalán nem veszi komolyan a programot.

A kisgyermekes anyák és a 15–64 éves nők foglalkoztatási rátája I Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017, MTA KTI

A tavaly megjelent, Nőügyek 2018 című kötet eredményei alapján viszont úgy tűnik, a magyar nők sokkal elemibb problémákkal küzdenek, mint a család és a karrier összeegyeztetése. Ahogy a kötet egyik szerzője, Kováts Eszter mondta a 444-nek, “nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy jaj, a gyerekek és az anyám gondozása visszafog a munkaerőpiaci kiteljesedésben, hanem éppen ellenkezőleg. A munka az, ami erodálja a kapcsolatainkat, és szétfeszíti a családokat is”.

A munka-magánélet feszültséget leginkább a diplomások érzik a bőrükön, a többieket a munkanélküliség és a megélhetési nehézségek zavarják igazán.

Leggyakrabban említett TOP5 probléma és az említettség aránya iskolai végzettség mentén a nők körében, Forrás: Nőügyek 2018

A fókuszcsoportos beszélgetésekre és kérdőívekre építő kutatás szerint a nők jellemzően kizsákmányolásként, kiszipolyozásként írják le a munka világában szerzett tapasztalataikat. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a nők nem tekintik speciálisan “nőinek” az őket sújtó problémákat, legfeljebb értelmiségi megközelítésben beszélnek férfi-női dominanciaharcról.

A kormányok gyakran azzal próbálják segíteni a nők elhelyezkedését, hogy bővítik a rugalmas foglalkoztatást, például ösztönzik a részmunkaidős állások létrehozását. Erről Magyarországon is egyre több szó esik, szorgalmazta a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programja is.

A részmunkaidős foglalkoztatásnak azonban sok hátránya is van: sokszor csak rövid távra lehet tervezni velük, kevesebbet lehet keresni, és adott esetben a főnöknek is kiszolgáltatottabb az ember.

A Nőügyek 2018 kutatásból is kiderült, hogy a nők különösen nagy problémának tartják az alacsony részmunkaidős fizetéseket.

A részmunkaidős állásokban dolgozó, jellemzően jól képzett magyar nők egy másik kutatás szerint rengeteget túlóráznak, nincs esélyük vezetői pozícióba jutni, legfeljebb annyit nyernek vele, hogy időnként el tudnak szaladni a gyerekért az óvodába.

A változáshoz szemléletbeli változásra is szükség lenne: ebben a cikkben három nőt mutattunk be, akik a terhességük elején széles mosolyokat és gratulációkat kaptak, aztán hirtelen mégsem volt hová visszamenniük dolgozni. Nem beszélve arról, hogy ha egy gyerekes nő próbál munkát találni, az interjúkon előszeretettel faggatják a családi életéről.

A nőkből nehezen lesznek vezetők

A nők általában nehezebben kerülnek főnöki pozícióba: 2017-ben csak az EU-ban dolgozó vezetők 34 százaléka volt nő. Magyarország 39 százalékkal az élmezőnybe tartozik, nem sokkal lemaradva Lettországtól, Lengyelországtól és Szlovéniától. Ilyen szempontból Nyugat-Európában sokkal nagyobbak az egyenlőtlenségek.

Ha viszont jobban a magyar adatok mögé nézünk, már nem minden esetben ilyen biztató a kép. Az MTA KTI számai alapján még mindig nagyon kevés női önkormányzati vezetőt választanak, ahogy a vállalati szférában dolgozó felsővezető nők aránya is 20 százalék körül stagnál. Az arányokat inkább a kinevezett (és nem választott) önkormányzati vezetők és a költségvetési szervek női felsővezetői húzzák fel.

A nők aránya az országgyűlései képviselők között 1990 óta nagyjából 10 százalék, és a mostani kormányban is csak egyetlen nőt találni.

A nők aránya a választott és kinevezett önkormányzati vezetők között, 1996–2015 I Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017, MTA KTI

A nők aránya a vállalatok és a költségvetési szervek felsővezetői között I Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017, MTA KTI

Ki se látszanak a fizetetlen, vagy alig fizetett munkából

A Nőügyek 2018 kutatásból az is kiderült, hogy az idős hozzátartozók gondozása, ápolása az egyik legkomolyabb kihívás, amivel a nőknek életük során meg kell küzdeniük. Ez főleg az úgynevezett szendvicsgenerációt, vagyis a 40 és 60 év közöttieket érinti, akiknek egyszerre kell gondoskodniuk gyerekeikről és idős szüleikről, rokonaikról.

Ez a gondoskodó munka általában a nőkre hárul, a férfiak alig veszik ki belőle a részüket, miközben az állam egyre inkább csak a nagybeteg idősek ellátásába száll be, akikkel így is alig tud mit kezdeni.

A gondoskodási válság áldozatainak tekinthetők azok a 40-es, 50-es éveiben járó anyák is, akik súlyos fogyatékossággal élő gyereküket ápolják. A kormány az ő esetükben nemrég 100 ezer forintra emelte az ápolási díjat (az időseket ápolók továbbra is 50 ezret kapnak), de sokan attól tartanak, az autista gyerekeket nevelők kimaradhatnak ebből.

A nők többsége akkor is egy rakás fizetetlen munkát végez, ha nincs súlyosan beteg gyereke vagy idős rokona, akit ápolni kellene.

Egy 2017-es KSH-kötetből is kiderül, hogy a háztartási munka és a bevásárlás még mindig elsősorban a nőkre hárul, igaz, 2000-hez képest 2010-ben már többet vállaltak magukra a férfiak. A gyermekgondozásban ugyanakkor nem látszik ilyen változás. Azt is kiszámolták, hogy ha a magyar háztartások az ilyen típusú munkákat másoktól vásárolnák meg, 37 százalékkal többet kellene költeniük, mint most.

Az Eurostat 2016-os számai szerint a svéd, a szlovén és a portugál férfiak és nők közel azonos arányban gondoskodnak mindennap a gyerekükről, és/vagy vesznek részt azok iskoláztatásában. A magyar nőknél ez az arány 93, a férfiaknál pedig 70 százalék. Ilyen szempontból Romániában, Máltán és Görögországban a legnagyobb az egyenlőtlenség.

Ahogy ezen az ábrán látszik, a főzéssel és házimunkával töltött időben még nagyobbak a különbségek. 2016-ban a nők 79 százaléka napi szinten főzött és/vagy végzett házimunkát az EU-ban, míg a férfiaknál ez az arány csak 34 százalék volt.

Egyes kutatásokban külön foglalkoznak az érzelmi házimunkával is, amit a kapcsolatok ápolásával, figyelemmel kísérésével, a családi élet és a mindennapok szervezésével, a magunk és párunk érzelmi életének ápolásával töltünk – azaz jellemzően a nők töltenek.

Ha bántják, oldja meg

A nők nemcsak a gazdaságban, a (fizetetlen) munka világában szenvednek hátrányt, hanem sokszor odahaza, a párkapcsolatukban is. Korábban több cikkünkben is részletesen bemutattuk, mennyire nem tud mit kezdeni a magyar igazságszolgáltatás a bántalmazott nők problémájával.

A párkapcsolati erőszak annyira gyakori jelenség, hogy 2013 óta külön törvénypont vonatkozik rá, a hatóságok sokszor mégis megpróbálják lebeszélni az áldozatokat a feljelentésről, a nyomozások hónapokon keresztül tartanak, a hivatali ügyintézés pedig körülményes.

Az Abcúg megírta például Emma történetét, akit a volt férje késsel fenyegetett, a kiérkező rendőrök mégis csak annyit tudtak mondani, hogy “rendezzék le a problémát egymás között”. Később aztán a bíróságon próbált távoltartási végzést szerezni, de hiába, mondván, hogy a válás során már rendezték az ügyeiket.

Abban a kevés bántalmazásos ügyben, amelyek egyáltalán eljutnak a bíróságra, a nők sokszor azzal szembesülnek, hogy a bírók teljesen érzéketlenek a problémáikra. Volt olyan bíró, aki a bántalmazott nő kérdésére, hogy “tudja-e milyen érzés, amikor úgy verik, hogy bepisil”, azt mondta: “A maga hibája, minek szült egy ilyen kapcsolatba négy gyereket?”

Nők ezreit sújtja a szexuális kizsákmányolás és a kényszerprostitúció is. Az áldozatok általában kiszolgáltatott helyzetben levő fiatal lányok, akiket sokszor megtévesztéssel húznak be a gyenge pontjaikat ismerő futtatók. Kiszabadulni nehéz, de akinek sikerül, az védett házban húzhatja meg magát.

Van, amikor különösen nehéz

Bizonyos nehézségek, amelyek előfordulhatnak férfiaknál és nőknél is, a nők számára különösen nagy problémákat okoznak. Ilyen az alkohol és kábítószerfüggőség is, amely Európa-szerte egyre több nőt érint. A társadalom hajlamosabb elítélni egy alkoholista vagy kábítószerfüggő nőt, mint egy férfit, pedig sokszor valamilyen trauma, akár szexuális erőszak húzódik a háttérben.

A szégyen miatt sok nő titokban iszik, vagy a kevésbé látványos gyógyszerhaszálatba menekül.

“Belekerülnek egy spirálba; történik velük egy trauma, amit nem tudnak feldolgozni, nem is kapnak segítséget ehhez, ezért aztán, hogy elnyomják magukban ennek tüneteit, öngyógyításként elkezdenek valamilyen szert használni. Ettől rosszul érzik magukat, szégyent élnek meg, illetve nyomasztja őket az a társadalmi elvárás is, hogy a nőknek nem illik. Közben a szerhasználat miatt újabb traumatizáló helyezetekbe sodródnak – baleset, nem akart szexuális viszonyok – és az csak tovább pörgeti magát” – mondta korábbi cikkünkben Kaló Zsuzsa, az ELTE Pszichológiai Tanácsadás Tanszék adjunktusa, a hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációjával foglalkozó AKUT Alapítvány elnöke.

Szerinte azonban a magyar ellátórendszer nincs igazán felkészülve a női függők ellátására, akiket duplán terhelnek a társadalmi elvárások. A nőkről a társadalomban “azt gondolják, hogy ők erősebbek, könnyebben kirángatják magukat a bajból, mint a férfiak. Egyszerre kell tehát megküzdeniük azzal, hogy a társadalom elítéli őket, ha isznak vagy drogoznak, de közben azt várják el tőlük, hogy maguk oldják meg problémáikat”.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Rémálommá teszem az életedet!” – régóta zaklatta volt párját az Ausztriában gyilkoló magyar férfi, de a nő korábban hiába tett feljelentést

Jenny többször is feljelentést tett volt barátja ellen az osztrák rendőrségnél, miután a férfi betört hozzá és telefonon, illetve üzenetben is zaklatta. A hatóságok eljárást indítottak, de később lezárták az ügyet. Úgy ítélték meg, hogy nem történt bűncselekmény, és a férfi nem volt veszélyes.

KÉK HÍREK

„Hallottuk, hogy közel jár a vonat” – a sínek közé ugorva mentette meg egy dorogi férfi életét három hős kamaszfiú Piliscsabán

A 35 éves dorogi férfi fejjel előre a sínek közé zuhant, és elvesztette az eszméletét. Amikor a fiúk látták, hogy nem mozog, azonnal rohantak, hogy segítsenek.

KÉK HÍREK

„Ezt a mondatot, a büdös életbe ki nem törli senki se a gyerek fejéből” – könnyeivel küszködve idézte fel az anya, mit mondott hétéves kisfiának a karateedző, miután felrúgta

Belátta, hogy hibázott és bocsánatot kért a karateedző, aki a vád szerint tavaly nyáron felrúgott egy hétéves kisfiút a szolnoki kalandparkban, amit térfigyelő kamerák rögzítettek. A kisfiú anyja azt mondta: fiának maradandó lelki sérülést okozott a brutalitás.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Nagy Attila Tibor: Most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson

A politikai elemző szerint „most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

Karkó Ádám, kép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2025. május 11.

Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:

„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:

Orbán komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a romániai elnökválasztás második fordulóját is Simion fogja nyerni, ezért jobb neki már most gesztust gyakorolni.”

Nagy Attila Tibor kiemelte:

„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.

Mert most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson. Most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Soha nem gondolta, hogy a vakság hátrány, 9 gyermeke született 5 nőtől, és Dél-Afrikában betiltották a zenéjét – Stevie Wonder 75 éves

Nem csak a zenéjével tette nagy hatást a világra. A világ egyenlőségéért küzdő lelkiismeretes bűnözőnek vallotta magát, amikor 1985-ben letartóztatták egy tüntetésen.

KÉK HÍREK

Fizetné áldozata pszichológusi kezelését a kisgyereket felrúgó szolnoki karateedző

A kisfiú tavaly egy vitát követően sírni kezdett, az edző ekkor vitte a pálya közepére, és brutálisan felrúgta, majd kigúnyolta. Azóta sem kér bocsánatot teljesen, de fizetne a kezeléséért.

KÉK HÍREK

„Gyere, és érintsd meg a nagy napernyőmet” – Elítélték Gerard Depardieu-t a zaklatási ügyében

A színész két nőt fogdosott és tett obszcén megjegyzéseket egy párizsi filmforgatáson. A bíróság bűnösnek találta, de nem kell börtönbe vonulnia.

SZEMPONT

„Feri bácsi most kicsit pihenni fog, és utána friss erővel szét fogja darabolni Orbán Viktort!” – Az utca emberét kérdeztük Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról

Megoszlottak a vélemények Gyurcsány politikai szerepéről és hagyatékáról, de a megkérdezettek többségének nem fog hiányozni a volt miniszterelnök. Emlékezetes pillanatot viszont mindenki fel tudott idézni.

Fartek Patrícia, Szitás Attila, Malinovszki András / Fotó: Gyurcsány Ferenc/Facebook - szmo.hu
2025. május 12.

Mindenkit – egyes hírek szerint talán még őt magát is – derült égből a villámcsapásként ért, hogy Gyurcsány Ferenc múlt csütörtökön váratlanul minden tisztségéről lemondott, visszavonul a közélettől, ráadásul még feleségével, Dobrev Klárával is válnak. Az esetet még különösebbé tette, hogy erről maga Gyurcsány a mai napig nem beszélt a nyilvánosság előtt, mindent a párt többi tagja kommunikált.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit szól az utca embere ahhoz, hogy a magyar politika 2004 óta egyik legmeghatározóbb szereplője, a Fidesz és Orbán Viktor legfőbb ellenfele, sőt ellensége úgy tűnik, végleg visszavonul.

A járókelőket megosztotta a kérdés: voltak, akik szerint a DK volt elnöke gonosz dolgot tett 2006 októberében, míg mások bíznak abban, hogy Dobrev Klárának lehet még keresnivalója a magyar politikában. A többség nem fog könnyeket hullajtani a távozása miatt, sőt olyannal is találkoztunk, aki még a nevét sem akarta kiejteni a vieóban.

Az utca embere Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Rekordot döntött a skálás gyilkos: 31 éve van már börtönben, és nem is akar szabadulni

Bene László 1994 óta van rács mögött, de büntetésének letelte után sem engedték ki. Nem tanúsított megbánást, és már nem is vágyik a szabad életre.

KÉK HÍREK

Rühös lett egy fogvatartott a tököli fiatalkorúak börtönében, elhalasztották a tárgyalását

A 21 éves férfit még tavasszal kellett volna bíróság elé állítani, de az eljárást szeptemberre tolták az egészségügyi helyzet miatt.

KÖZÖSSÉG

„Ez életünk eddigi legrosszabb napja” – Négy nappal az indulás előtt utasították el az amerikai kezelést, ami reményt jelentett volna a leukémiás kisfiúnak

A kis Ágoston családja mindent megtett, hogy esélyt adjon fiuknak a gyógyulásra. Most azonban újabb akadály gördült eléjük, ami mindent megváltoztathat.

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Hogy Gyurcsány Ferenc női álnéven megjelentetett egy könyvet, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár

A DK-n belül sem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc - mondja a politikai elemző, aki szerint Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t. Magyar Péter hangfelvétele alááshatja az ellenzéket háborúpártisággal vádoló Fidesz-kampányt.

Fischer Gábor, fotó: Facebook, Gyurcsány Ferenc - szmo.hu
2025. május 11.

A héten egymást érték a váratlan fejlemények a politikában. Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter szerinte bevallja, hogy a kormány háborús üzemmódra állítaná át az országot. Gyurcsány Ferenc húsz évnyi permanens kampány után bejelentette: lemond minden tisztségéről, visszavonul a közélettől, a választásokon sem indul, és az is kiderült, Dobrev Klára és ő elválnak egymástól. Eddigi felesége pedig a DK élére pályázik.

És kirobbant a kémbotrány, az ukránok szerint magyar kémhálózatot lepleztek le Kárpátalján, akiknek a feladata többek között az volt, hogy felmérjék, hogyan fogadnák ott magyar katonák megjelenését. Válaszul a kormány kiutasított két ukrán diplomatát és látványos kommandósakcióval csapott le valakire, akiről azt mondták, ukrán kém. A Fidesz már egyenesen azzal vádolja a Tiszát, hogy összejátszik az ukrán titkosszolgálattal. Somogyi Zoltán elemző értékelte a történéseket.

– Nem akármilyen sűrű napokat élünk. A héten robbant ki a Magyar Péter által bemutatott hangfelvétel-botrány, aztán jött Gyurcsány Ferenc visszavonulása, majd kémügy. Kezdjük Gyurcsánnyal. Az utolsó emlékem róla, a lakóautós országjárása, amely függetlenül a politikai megítélésétől, bennem egyértelműen részvétet keltett. Várható volt a lemondása?

– Várható volt, és korábban jobb lett volna. Most azért okozott mégis meglepetést, mert napokkal előtte a DK egyes képviselői a momentumos Orosz Annát támadták, hogy miért mond le. Ha tudtak volna Gyurcsány szándékáról, egy kicsit halkabbak lettek volna.

– Inkább politikai oka lehetett vagy személyes?

– Mindkettő. Ami politikailag értelmezhető vagy indokolható, hogy Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t, és új lendületet is adhat pártnak.

– Viszont talán nem véletlenül nevezték a DK-t Gyurcsány-pártnak. Ez is egy személyre épülő párt, és hiába Dobrev Klára minden tehetsége, hiába volt eddig Gyurcsány felesége, biztos, elég ennyi? Túl tudja élni a DK Gyurcsányt?

– Ezt majd meglátjuk. Szerintem a Gyurcsánnyal való elégedetlenség már megvolt a DK-n belül is.

Nem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc. Hogy női álnéven megjelentetett egy könyvet, amiről azért azonnal el is mondták, hogy az az ő könyve, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár,

mint amin egy politikusnak kellene, akinek a pártját meg kellene mentenie, mert a bejutási küszöb környékén van. Ráadásul amikor Gyurcsány Ferenc volt a DK arca – például a 2018-as kampány volt ilyen –, akkor alig jutott be a párt a parlamentbe. Egy évvel később Dobrev Klára teljesen váratlanul négy DK-s mandátumot szerzett az EP-választáson, úgy, hogy csak kettőt vártak. Ilyen szempontból ő egyben tudja tartani a DK-t, amennyire most lehet.

– A héten Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy 2023-as hangfelvételt, amin a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy szakítanak a békementalitással, átállnak a háború felé vezető út nulladik fázisra. Gulyás Gergely "lepkefingnek" minősítette a hangfelvételt, Orbán Viktor pedig azt mondta, ebben nincs semmi újdonság, háború zajlik, ütőképes hadseregre van szükség. Én sem értem igazán, hogy mi a valóban botrányos a hangfelvételben.

– A probléma, hogy a baloldalt állítja be az Orbán-kormány folyamatosan háborúpártinak, magukat meg békepártinak.

Ez a narratíva nem engedi meg, hogy a kormány bármilyen értelemben háborús felkészülésről beszéljen.

Most azonban az van azon a hangfelvételen, hogy eddig békeszakaszban voltunk, de most már a háború nulladik szakaszában kell, hogy lépjünk. Hogy ez ártani fog-e a kormánynak, az a TISZA kampányától függ.

– De ez nem értelmezhető úgy, hogy eddig egy békés Európa kellős közepén éltünk, viszont manapság a háború itt van a szomszédunkban, tehát nekünk is háborús üzemmódra kell átváltanunk. Nem értelmezhető ez a beszéd így?

– Így is értelmezhető, a kormány így is akarja értelmezni, de úgy is értelmezhető, hogy akkor fejezzétek be az ellenzéket háborúpártisággal vádoló kampányt. Viszont ezzel aláássák a kormányzat eddigi kampányát.

Most egyelőre az van, hogy két értelmezés harcol egymással: a kormány értelmezése az, hogy ne adják oda a hatalmat a háborúpárti ellenzéknek. Az ellenzék értelmezése, mármint Magyar Péteré, meg az, hogy rosszul mennek az országban a dolgok. A két értelmezés közül, amelyik nyer, az fog kormányt alakítani jövőre.

Most a kormányzat értelmezése áll támadás alatt, azt mondja a TISZA, hogy ez az értelmezés hazug.

– Nyilván nem segít a kormányzatnak ebben a küzdelemben az ukrán kémbotrány sem. Az SBU szerint a magyar kémhálózat tagjai Kárpátalján a haditechnika elhelyezkedése mellett arra is kíváncsiak voltak, hogyan fogadná a lakosság, ha netán magyar erők lépnének ukrán területre. Persze, hogy ez mennyire igaz, egyelőre óvatosan kell kezelni, de nyilván nem használ egy ilyen hír a kommunikációs küzdelemben.

– Ezt én is óvatosan kezelném. Egyelőre azért nem nyilatkoznék erről, mert sokkal jobban kellene tájékozódni, de biztos, hogy nem jó a kormánynak, ha erről olyan egyértelmű részletek derülnek ki, amelyek az ukrán álláspontot erősítik meg.

– Ez viszont kapóra jön Magyar Péteréknek. Viszont az ellenzéknek itt vigyázni kell a lukra futással, nehogy úgy járjon, mint a Magyar Hang nemrég Aszad elnök gépével.

– Ez igaz, viszont szerintem a kormány a külpolitikában is elég rosszul áll, mert Trump eddigi politikája semmilyen módon nem segíti a kormány céljait.

– Az nem képzelhető, hogy annak idején Ruszin-Szendi Romulusz ezzel a hangfelvétellel kopogtatott be a Tiszához?

– Ezt a tiszásoktól kellene megkérdezni. A politikában minden elképzelhető: ez is, meg az ellenkezője is.

Az biztos, hogy ez a hangfelvétel nagyon érdekes, és nagy kérdés, hogy mi minden van még a birtokában az ellenzéknek.

– Most van május. Kevesebb mint egy év múlva lesznek a választások, és megint ott tartunk, hogy a kormány minden téren újfent defenzívába került.

– A kormányzatnak a legnagyobb problémája az, hogy mondhat bármit, amíg az emberek úgy ítélik meg, hogy rosszul megy a gazdaság, és rosszul megy az ő soruk, addig ez a teljesítmény nem lesz elég arra, hogy a TISZA-párttal meg tudjanak mérkőzni.

– Miközben Magyar Péter gőzhengere is lejjebb kapcsolt.

– Ebben nem vagyok biztos, amit ő országjárásban csinál, azt nagyon nehéz megítélni. A negyedik hulláma jön annak, hogy nap mint nap megy egyik településről a másikra, ez is egy teljesen új fejlemény, és ezt nem is fogjuk látni innen, hogy ez mennyire hat ott, a helyszíneken.

Nekem az a tippem, hogy erőteljesen hat ez a fajta személyes jelenlét.

– A kézigránát-ügy és most a kiszivárgott beszéd után elképzelhető, hogy Orbán lecseréli Szalay-Bobrovniczkyt?

– Inkább az valószínűsíthető, hogy nem engedheti meg magának, hogy lecserélje, mert az egy beismerés lenne. Azt aztán majd meglátjuk, hogy ez mennyire fog sikerülni neki. Nyilván mérik a honvédelmi miniszter elfogadottságát, hogy mennyire tekintik az emberek botrányosnak, ami körülötte történik, és lehet, hogy lesz egy pillanat, amikor már a miniszterelnök nem tudja tartani, és el kell engednie.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kisiklott egy vonat Tiszavasvárinál – baromfiszállító kamionnal ütközött, állatok szöktek el, sérült is volt

A baleset hétfő délelőtt történt a Fehértói átjárónál. Két mozdonyvezető megsérült, a baromfik egy része elszabadult, a forgalom órákra leállt.

BUDAPEST

Bezár a Vittula, az egyik leghíresebb fővárosi kultkocsma május végén, nem részletezték az okokat

Az biztosnak tűnik, hogy lesz búcsúbuli, és a részleteket is elárulják később.

SZEMPONT

New York Times: Erdő Péter a három legesélyesebb jelölt között volt a pápaválasztás első körében

A később pápává választott Robert Prevost, Pietro Parolin és Erdő Péter kapta a legtöbb szavazatot az első fordulóban, írja az amerikai lap. Erdő Pétert egy konzervatív szövetség támogatta, de hamar világossá vált, hogy nem győzhet.

Címlapkép: MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi - szmo.hu
2025. május 11.

A New York Times több mint egy tucat bíborossal készített interjút, hogy feltárja, mi történt a zárt ajtók mögött. A cikkből kiderül, hogy első nap a konklávét megnyitó elmélkedés elhúzódott, emiatt az első szavazás csak késő este kezdődött.

A voksok nem hoztak egyértelmű eredményt: három esélyes maradt versenyben. Köztük volt a 72 éves magyar Erdő Péter, aki mögött egy konzervatív szövetség állt, köztük több afrikai támogató.

De a New York Times szerint hamar világossá vált, hogy a magyar jelölt nem győzhet egy olyan konklávén, amelynek tagjait nagyrészt Ferenc pápa nevezte ki.

Rajta kívül sokan szavaztak Pietro Parolinra, a 70 éves olasz bíborosra, aki Ferenc pápa alatt gyakorlatilag a Vatikánt irányította. Azonban az első szavazáson ő sem kapott elsöprő támogatást. Az olasz tábor megosztott volt, ráadásul többeknek nem tetszett, hogy Parolin nem fektetett kellő hangsúlyt a közös tanácskozásokra – ezek Ferenc pápa kormányzási stílusának fontos részei voltak.

És a legesélyesebbek között ott volt a később pápává választott Robert Prevost is, aki korábban misszionáriusként dolgozott, majd egy szerzetesrendet vezetett, ezután perui püspökként szolgált, végül a Vatikán befolyásos szereplőjévé vált. Így sok olyan elvárásnak megfelelt, amelyeket a különböző bíborosi csoportok fontosnak tartottak - írja az amerikai lap. Azzal, hogy látszólag egyszerre képviselte Észak- és Dél-Amerikát, Prevost két kontinens bíborosai körében is népszerű volt. Amikor a többiek kikérdezték a latin-amerikai bíborosokat, akik jól ismerték őt, tetszett nekik, amit hallottak róla. A konzervatívok is úgy látták, hogy nem megosztó.

„Prevost bíborosban megvolt minden olyan tapasztalat, amit kerestünk”

– mondta Vincent Nichols, Anglia bíborosa. „Egy igazi misszionárius szívével rendelkezik, mély tudással és széles világlátással. Püspökként vezetett egy egyházmegyét, így közvetlen kapcsolatban volt a hívekkel, ugyanakkor dolgozott a Kúriában is – abban a római hivatalrendszerben, amely az egyház kormányzását segíti.”

Másnap világossá vált, hogy Prevostnak esélye van megszerezni a szükséges támogatást. Amikor a délutáni szavazáson elérte a 89 szavazatot – azt a kétharmados többséget, amely ahhoz kell, hogy valakit pápává válasszanak –, a terem tapsviharban tört ki, és mindenki felállt. „És ő csak ült tovább!” – mesélte a lapnak egy bíboros. „Valakinek fel kellett húznia. Mindannyiunk szemébe könny szökött.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk