Ezeket a problémákat nem oldja meg egy doboz bonbon

A nők sok területen ma is jelentős hátrányokkal küzdenek. Kevesebbet keresnek, kevésbé jutnak vezetői pozíciókba, őket terheli a házimunka nagy része, és alig kapnak segítséget, ha bántalmazzák őket.

Szurovecz Illés, Abcúg - szmo.hu
2019. március 08.

Pénteken 162 éve, 1857. március 8-án lépett sztrájkba 40 ezer New York-i munkásnő az egyenlő bérért és a munkaidő-csökkentésért. Egyes források szerint emiatt tartjuk ma is március 8-án a nőnapot, amelynek ma már nem annyira nőmozgalmi, inkább egyszálvirágos-táblacsokis jellege van. Pedig a nők egy sor területen ma is jelentős hátrányokkal küzdenek. Kevesebbet keresnek, kevésbé jutnak vezetői pozíciókba, őket terheli a házimunka nagy része, és alig kapnak segítséget, ha bántalmazzák őket.

A nemek közti egyenlőtlenségek talán a munka világában a leglátványosabbak, hiszen a számok világosan megmutatják, mekkora kereseti hátrányban vannak a nők az azonos beosztású férfiakhoz képest.

Ebből az ábrából kiderül, 2014-ben mekkora volt a férfiak és a nők átlagos órabére különböző foglalkozásokban. (Az adatok az Eurostattól vannak, az ábra pedig a KSH-tól. Itt talál még hasonlókat).

Egy átlagos magyar férfi vezető például majdnem 12 eurót kapott, míg egy női alig nyolcat óránként. Ennél kisebb, de látványos a különbség az összes többi foglalkozáscsoportban, legyen szó technikusokról, szolgáltatási tevékenységről vagy képzettséget nem igénylő munkákról.

A férfiak Európa-szerte mindenhol előnyben vannak, de nem mindegy, mekkorák az eltérések.

Horvátországban például érdekes módon nagyon kicsi a különbség a férfi és a női vezetők fizetése között, hasonlót még a társadalmi egyenlőségéről híres Skandináviában sem látni.

A magyar nők keresete lassan húsz éve változatlan távolságra van a férfiakétól. A következő ábrán a felső, 100 százaléknál húzódó vonal mutatja a férfiak keresetét. A nőknél érdemes a kontrollált vonalat nézni: ez azonos munkaerőpiaci tapasztalat, iskolázottság és szektor esetén mutatja a különbséget.

A nők keresete a férfiakhoz viszonyítva, 1986–2016 (százalék) I Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017, MTA KTI

A nők kereseti hátránya az egész pályájukat végigkíséri, nincs olyan életkori szakasz, amelyben fizetésük meghaladná a férfiakét.

Az olló a gyerekvállalás idején nyílik szét igazán, onnantól kezdve behozhatatlan a nők hátránya. Erről nemrég részletesen írtunk a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete (MTA KTI) által kiadott Munkaerőpiaci Tükör 2017 alapján.

Bruttó bérek alakulása nemek és életkori megoszlás szerint I Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017, MTA KTI

A politikusok és a szakértők egy része ezért úgy véli, hogy a nőket elsősorban a karrier és a család összeegyeztetésében kell támogatni. Ennek érdekében olyan család- és foglalkoztatáspolitikai eszközökhöz nyúlnak, amelyek segítik a nők szülés utáni visszatérését a munkaerőpiacra. A magyar kormány is éppen emiatt vezette be a gyed extrát, jelentettek be nagyszabású bölcsődei férőhelybővítést, és a Pénzügyminisztérium is ezért lengette be a kismamaösztöndíjat. Jó esetben ezek az intézkedések megkönnyítenék a kisgyerekes anyák elhelyezkedését, ami egyelőre kemény diónak látszik:

az elmúlt években erősen emelkedett a magyar nők foglalkoztatási aránya, a kisgyerekeseknél viszont évtizedek óta változatlan a helyzet.

Elvileg a kisgyerekes anyák munkavállalását segítené egy most futó, 14 milliárdos uniós projekt is, amelynek keretében országszerte 71 Család- és karrierpontot nyitottak. Néhol Csernus doktorral, Pál Feri atyával, önismereti tréningekkel és tanácsadással próbálkoznak, és papíron az is jól teljesíthet, aki egyáltalán nem veszi komolyan a programot.

A kisgyermekes anyák és a 15–64 éves nők foglalkoztatási rátája I Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017, MTA KTI

A tavaly megjelent, Nőügyek 2018 című kötet eredményei alapján viszont úgy tűnik, a magyar nők sokkal elemibb problémákkal küzdenek, mint a család és a karrier összeegyeztetése. Ahogy a kötet egyik szerzője, Kováts Eszter mondta a 444-nek, “nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy jaj, a gyerekek és az anyám gondozása visszafog a munkaerőpiaci kiteljesedésben, hanem éppen ellenkezőleg. A munka az, ami erodálja a kapcsolatainkat, és szétfeszíti a családokat is”.

A munka-magánélet feszültséget leginkább a diplomások érzik a bőrükön, a többieket a munkanélküliség és a megélhetési nehézségek zavarják igazán.

Leggyakrabban említett TOP5 probléma és az említettség aránya iskolai végzettség mentén a nők körében, Forrás: Nőügyek 2018

A fókuszcsoportos beszélgetésekre és kérdőívekre építő kutatás szerint a nők jellemzően kizsákmányolásként, kiszipolyozásként írják le a munka világában szerzett tapasztalataikat. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a nők nem tekintik speciálisan “nőinek” az őket sújtó problémákat, legfeljebb értelmiségi megközelítésben beszélnek férfi-női dominanciaharcról.

A kormányok gyakran azzal próbálják segíteni a nők elhelyezkedését, hogy bővítik a rugalmas foglalkoztatást, például ösztönzik a részmunkaidős állások létrehozását. Erről Magyarországon is egyre több szó esik, szorgalmazta a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programja is.

A részmunkaidős foglalkoztatásnak azonban sok hátránya is van: sokszor csak rövid távra lehet tervezni velük, kevesebbet lehet keresni, és adott esetben a főnöknek is kiszolgáltatottabb az ember.

A Nőügyek 2018 kutatásból is kiderült, hogy a nők különösen nagy problémának tartják az alacsony részmunkaidős fizetéseket.

A részmunkaidős állásokban dolgozó, jellemzően jól képzett magyar nők egy másik kutatás szerint rengeteget túlóráznak, nincs esélyük vezetői pozícióba jutni, legfeljebb annyit nyernek vele, hogy időnként el tudnak szaladni a gyerekért az óvodába.

A változáshoz szemléletbeli változásra is szükség lenne: ebben a cikkben három nőt mutattunk be, akik a terhességük elején széles mosolyokat és gratulációkat kaptak, aztán hirtelen mégsem volt hová visszamenniük dolgozni. Nem beszélve arról, hogy ha egy gyerekes nő próbál munkát találni, az interjúkon előszeretettel faggatják a családi életéről.

A nőkből nehezen lesznek vezetők

A nők általában nehezebben kerülnek főnöki pozícióba: 2017-ben csak az EU-ban dolgozó vezetők 34 százaléka volt nő. Magyarország 39 százalékkal az élmezőnybe tartozik, nem sokkal lemaradva Lettországtól, Lengyelországtól és Szlovéniától. Ilyen szempontból Nyugat-Európában sokkal nagyobbak az egyenlőtlenségek.

Ha viszont jobban a magyar adatok mögé nézünk, már nem minden esetben ilyen biztató a kép. Az MTA KTI számai alapján még mindig nagyon kevés női önkormányzati vezetőt választanak, ahogy a vállalati szférában dolgozó felsővezető nők aránya is 20 százalék körül stagnál. Az arányokat inkább a kinevezett (és nem választott) önkormányzati vezetők és a költségvetési szervek női felsővezetői húzzák fel.

A nők aránya az országgyűlései képviselők között 1990 óta nagyjából 10 százalék, és a mostani kormányban is csak egyetlen nőt találni.

A nők aránya a választott és kinevezett önkormányzati vezetők között, 1996–2015 I Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017, MTA KTI

A nők aránya a vállalatok és a költségvetési szervek felsővezetői között I Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017, MTA KTI

Ki se látszanak a fizetetlen, vagy alig fizetett munkából

A Nőügyek 2018 kutatásból az is kiderült, hogy az idős hozzátartozók gondozása, ápolása az egyik legkomolyabb kihívás, amivel a nőknek életük során meg kell küzdeniük. Ez főleg az úgynevezett szendvicsgenerációt, vagyis a 40 és 60 év közöttieket érinti, akiknek egyszerre kell gondoskodniuk gyerekeikről és idős szüleikről, rokonaikról.

Ez a gondoskodó munka általában a nőkre hárul, a férfiak alig veszik ki belőle a részüket, miközben az állam egyre inkább csak a nagybeteg idősek ellátásába száll be, akikkel így is alig tud mit kezdeni.

A gondoskodási válság áldozatainak tekinthetők azok a 40-es, 50-es éveiben járó anyák is, akik súlyos fogyatékossággal élő gyereküket ápolják. A kormány az ő esetükben nemrég 100 ezer forintra emelte az ápolási díjat (az időseket ápolók továbbra is 50 ezret kapnak), de sokan attól tartanak, az autista gyerekeket nevelők kimaradhatnak ebből.

A nők többsége akkor is egy rakás fizetetlen munkát végez, ha nincs súlyosan beteg gyereke vagy idős rokona, akit ápolni kellene.

Egy 2017-es KSH-kötetből is kiderül, hogy a háztartási munka és a bevásárlás még mindig elsősorban a nőkre hárul, igaz, 2000-hez képest 2010-ben már többet vállaltak magukra a férfiak. A gyermekgondozásban ugyanakkor nem látszik ilyen változás. Azt is kiszámolták, hogy ha a magyar háztartások az ilyen típusú munkákat másoktól vásárolnák meg, 37 százalékkal többet kellene költeniük, mint most.

Az Eurostat 2016-os számai szerint a svéd, a szlovén és a portugál férfiak és nők közel azonos arányban gondoskodnak mindennap a gyerekükről, és/vagy vesznek részt azok iskoláztatásában. A magyar nőknél ez az arány 93, a férfiaknál pedig 70 százalék. Ilyen szempontból Romániában, Máltán és Görögországban a legnagyobb az egyenlőtlenség.

Ahogy ezen az ábrán látszik, a főzéssel és házimunkával töltött időben még nagyobbak a különbségek. 2016-ban a nők 79 százaléka napi szinten főzött és/vagy végzett házimunkát az EU-ban, míg a férfiaknál ez az arány csak 34 százalék volt.

Egyes kutatásokban külön foglalkoznak az érzelmi házimunkával is, amit a kapcsolatok ápolásával, figyelemmel kísérésével, a családi élet és a mindennapok szervezésével, a magunk és párunk érzelmi életének ápolásával töltünk – azaz jellemzően a nők töltenek.

Ha bántják, oldja meg

A nők nemcsak a gazdaságban, a (fizetetlen) munka világában szenvednek hátrányt, hanem sokszor odahaza, a párkapcsolatukban is. Korábban több cikkünkben is részletesen bemutattuk, mennyire nem tud mit kezdeni a magyar igazságszolgáltatás a bántalmazott nők problémájával.

A párkapcsolati erőszak annyira gyakori jelenség, hogy 2013 óta külön törvénypont vonatkozik rá, a hatóságok sokszor mégis megpróbálják lebeszélni az áldozatokat a feljelentésről, a nyomozások hónapokon keresztül tartanak, a hivatali ügyintézés pedig körülményes.

Az Abcúg megírta például Emma történetét, akit a volt férje késsel fenyegetett, a kiérkező rendőrök mégis csak annyit tudtak mondani, hogy “rendezzék le a problémát egymás között”. Később aztán a bíróságon próbált távoltartási végzést szerezni, de hiába, mondván, hogy a válás során már rendezték az ügyeiket.

Abban a kevés bántalmazásos ügyben, amelyek egyáltalán eljutnak a bíróságra, a nők sokszor azzal szembesülnek, hogy a bírók teljesen érzéketlenek a problémáikra. Volt olyan bíró, aki a bántalmazott nő kérdésére, hogy “tudja-e milyen érzés, amikor úgy verik, hogy bepisil”, azt mondta: “A maga hibája, minek szült egy ilyen kapcsolatba négy gyereket?”

Nők ezreit sújtja a szexuális kizsákmányolás és a kényszerprostitúció is. Az áldozatok általában kiszolgáltatott helyzetben levő fiatal lányok, akiket sokszor megtévesztéssel húznak be a gyenge pontjaikat ismerő futtatók. Kiszabadulni nehéz, de akinek sikerül, az védett házban húzhatja meg magát.

Van, amikor különösen nehéz

Bizonyos nehézségek, amelyek előfordulhatnak férfiaknál és nőknél is, a nők számára különösen nagy problémákat okoznak. Ilyen az alkohol és kábítószerfüggőség is, amely Európa-szerte egyre több nőt érint. A társadalom hajlamosabb elítélni egy alkoholista vagy kábítószerfüggő nőt, mint egy férfit, pedig sokszor valamilyen trauma, akár szexuális erőszak húzódik a háttérben.

A szégyen miatt sok nő titokban iszik, vagy a kevésbé látványos gyógyszerhaszálatba menekül.

“Belekerülnek egy spirálba; történik velük egy trauma, amit nem tudnak feldolgozni, nem is kapnak segítséget ehhez, ezért aztán, hogy elnyomják magukban ennek tüneteit, öngyógyításként elkezdenek valamilyen szert használni. Ettől rosszul érzik magukat, szégyent élnek meg, illetve nyomasztja őket az a társadalmi elvárás is, hogy a nőknek nem illik. Közben a szerhasználat miatt újabb traumatizáló helyezetekbe sodródnak – baleset, nem akart szexuális viszonyok – és az csak tovább pörgeti magát” – mondta korábbi cikkünkben Kaló Zsuzsa, az ELTE Pszichológiai Tanácsadás Tanszék adjunktusa, a hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációjával foglalkozó AKUT Alapítvány elnöke.

Szerinte azonban a magyar ellátórendszer nincs igazán felkészülve a női függők ellátására, akiket duplán terhelnek a társadalmi elvárások. A nőkről a társadalomban “azt gondolják, hogy ők erősebbek, könnyebben kirángatják magukat a bajból, mint a férfiak. Egyszerre kell tehát megküzdeniük azzal, hogy a társadalom elítéli őket, ha isznak vagy drogoznak, de közben azt várják el tőlük, hogy maguk oldják meg problémáikat”.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A rendőrség vizsgálja, miért zuhant le az operatőrt majdnem agyonütő kamera Debrecenben, a cég elismerte a hibát

A Debreceni Rendőrkapitányság vizsgálja a Nagyerdei Stadionban történt baleset körülményeit. Az üzemeltető alvállalkozó szerint a berendezés új és tanúsított volt, mégis meghibásodott.

KÉK HÍREK

Kiderült, miért körözik a ValóVilág egykori játékosát

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogatóparancsot adott ki VV Rico ellen. Az ügy egy 2024 januári rendőri intézkedésig nyúlik vissza.

KULT

Káromkodom, tehát vagyok! – A Tourette-szindrómáról szóló, kivételesen vicces és megható Miket nem beszélek az év eddigi legjobb filmje

Te hallottál már a Tourette-ről? Akármi is a válasz erre a kérdésre, nézd meg ezt a filmet, más emberként állsz majd fel a székből.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást

Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.

M.M. / Fotó: Pottyondy Edina/YouTube - szmo.hu
2026. június 09.

Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Kapcsolódó

Orbán Viktor egy rövid mondattal üzent Sulyok Tamásnak a vasárnapi szimpátiatüntetés után

A volt miniszterelnök a közösségi oldalán osztott meg egy fotót az eseményről, melyhez csak egy rövid üzenetet írt a köztársasági elnöknek címezve. Sulyok Tamást korábban Magyar Péter szólította fel arra, hogy mondjon le a tisztségéről.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak levelezés és csókolózás volt” – összeszűrte a levet egy rabbal a börtönőr, ő is rács mögé kerülhet

Michelle Molver, az angliai HMP Belmarsh börtön alkalmazottja egy gyilkosságért elítélt rabbal került kapcsolatba. A hivatali kötelességszegés a brit jogban súlyos bűncselekménynek számít, amelyért elvben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

BUDAPEST

Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz

Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.

KULT

Ez az idei foci-vb hivatalos dala: milliók nézik Shakira új klipjét, amiben Messi és Mbappé is szerepel

Már 60 millió megtekintés felett jár Shakira és Burna Boy közös vb-dalának hivatalos klipje. A projekt nemcsak zenei, hanem társadalmi szempontból is jelentős, hiszen 100 millió dollárt gyűjtenek egy jótékonysági alapnak.

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.

F. O. - szmo.hu
2026. június 10.

Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

A Vidéki Prókátor már sejti, milyen Alaptörvény-módosítással távolíthatják el Magyar Péterék Sulyok Tamást

Dr. Fülöp Botond ügyvéd szerint a kormány egy „tabula rasa” Alaptörvény-módosítással szüntetné meg nemcsak a köztársasági elnök, hanem az összes kulcspozícióban lévő vezetők mandátumát. A terv alapja, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre egy ilyen lépés tartalmi felülvizsgálatára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Negyven év után felnyitotta apja sírját, sokkolta, amikor kiderült, hogy egy idegen maradványai voltak benne

A kaliforniai férfi exhumáltatta 1985-ben eltűnt apja sírját, hogy kiderüljön, pontosan hogyan halt meg. A 2022-es vizsgálat azonban kimutatta, hogy a sírban egy ismeretlen férfi nyugszik, ezért a hatóságok újranyitották az évtizedes ügyet. A férfi pedig már abban sem biztos, hogy apja meghalt-e egyáltalán.

KÉK HÍREK

Motoros rendőröknek hajtott egy menekülő autós a budai Várnegyedben

A sofőr egy buszsávos szabálytankodás után fogta menekülőre: az autósüldözés az Andrássy útról indult, végül a Csónak utcában ért véget. A két elgázolt motoros nem sérült meg, egy másik rendőr viszont könnyű sérüléseket szenvedett.

BUDAPEST

Visszatér a legendás kabrió Ikarus, több nosztalgiajárat is indul Budapesten júniusban

A BKK júniusban is folytatja a nosztalgiaszezont, melynek egyik fénypontja a különleges, nyitott tetejű Ikarus busz visszatérése. A hónapban a Múzeumok Éjszakáján és a fogaskerekű 152. évfordulóján is különleges járművek közlekednek majd.

SZEMPONT

„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta

A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.

F. O. - Fotó: Facebook/Jámbor András - szmo.hu
2026. június 10.

Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.

Kapcsolódó

A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján

Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A 36. emeletről ugrott a halálba egy család, miután a 9 éves beteg kisfiút hazaküldték a kórházból

Egy indiai származású család halt meg egy dél-londoni toronyháznál május végén. A barátok szerint az anya mentálisan összeomlott, miután súlyosan beteg fiuk állapota nem javult.

KULT

A Disney+ váratlanul ledobta az év egyik legszórakoztatóbb sorozatát: az Alice és Steve egy igazi dramedy-gyöngyszem

Ilyennek képzelem, ha a Fleabag, a Szexoktatás és az Office egy nagyon rossz ötlet után közös gyereket vállal. A végeredmény egyszerre szívszorító, abszurd és brutálisan vicces. Mindenki szeret valakit, akit éppen gyűlöli ugyan azt a személyt. És ettől válik az egész ennyire ellenállhatatlanná. Leülsz elé és ledarálod, más megoldás nincs…

KÉK HÍREK

Rabszolgaként tartottak fogva egy nőt Pátrohán: ütötték-verték, végül kidobták a holttestét

A pátrohai férfit 14 év fegyházra, feleségét 10 év börtönre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék első fokon. Az ítélet nem jogerős, a pár fellebbezett a halált okozó testi sértés és emberkereskedelem miatt kiszabott büntetés ellen.

SZEMPONT

Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban

A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

DKA - szmo.hu
2026. június 09.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.

Kapcsolódó

Török Gábor elmondta, mi a legnagyobb különbség Orbán Viktor és Magyar Péter között

A politikai elemző a Facebook-oldalán hasonlította össze a volt és a jelenlegi miniszterelnök kormányzását. Szerinte Orbánnak a hatalom volt a cél, míg Magyar a nyilvánosságban éli meg a politikát.